TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

1. melléklet TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA hatály: 2012. április 1.

T A R T A L O M 1. Általános rendelkezések 1.1 A szabályzat célja... 4 1.2 A szabályzat hatálya... 4 1.3 Irányadó jogszabályok... 5 1.4 Alapelvek... 5 1.5 Alapfogalmak... 6 2. A közbeszerzés tárgyai és a közbeszerzések csoportosítása 2.1 A közbeszerzés tárgyai... 7 2.2 A közbeszerzések csoportosítása... 8 3. Az értékhatárok meghatározása és a beszerzés értéke 3.1 Közbeszerzési értékhatárok... 8 3.2 A beszerzés értéke és az egybeszámítási kötelezettség... 9 4. A közbeszerzési terv, az előzetes összesített tájékozató és az éves statisztikai összegzés elkészítése 4.1 Közbeszerzési terv... 9 4.2 Előzetes összesített tájékoztató... 10 4.3 Éves statisztikai összegzés... 10 5. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának rendje 5.1 Közös szabályok... 11 5.2 Az eljárás előkészítése... 11 a) Anyagi fedezet megléte... 11 b) Összeférhetetlenségi szabályok... 12 c) Az eljárásba bevont személyek kijelölése és a bíráló bizottság létrehozása... 12 5.3 A közbeszerzési eljárás lefolytatása... 13 a) Az eljárást megindító hirdetménnyel kapcsolatos követelmények... 13 b) Az ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása... 15 c) Az ajánlatok felbontása... 15 d) Az ajánlatok elbírálásának szakmai előkészítése és döntési javaslat... 16 e) Eljárást lezáró döntés meghozatala... 16 f) Tájékoztatás a döntésről... 17 g) A szerződéskötés... 17 5.4 Nemzeti eljárásrend... 17 6. A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítése, a kifizetések rendje, a megkötött szerződések módosítása, valamint a megkötött szerződés nyilvánosságának biztosítása 6.1 A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítése... 18 6.2 A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések szabályai... 19 6.3 A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések módosítása... 19 6.4 A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések nyilvánossága... 19 7. A közbeszerzési eljárás során az egyes résztvevők feladat- és hatáskörei 7.1 A Képviselő-testület... 20 7.2 A Polgármester... 20 7.3 A jegyző... 21 7.4 A Bonyolító... 21 2

7.5 A bíráló bizottság... 22 7.6 A Hivatal szervezeti egységei... 23 7.7 Közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy... 23 8. Záró- és hatályba léptető rendelkezések... 24 9. Mellékletek 1. számú melléklet: Becslési lap... 25 2. számú melléklet: Megbízólevél... 27 3. számú melléklet: Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat... 28 3

1. Általános rendelkezések A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglalt feladatok végrehajtása érdekében, Tiszaújváros Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) az általa lefolytatott közbeszerzési eljárások rendjét az alábbiak szerint szabályozza. 1.1. A Szabályzat célja 1. Az önkormányzat kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága, ellenőrizhetősége, valamint a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében az önkormányzat közbeszerzései tekintetében egységes eljárás kialakítására és folytatására van szükség. 2. Szabályzat célja továbbá, hogy az önkormányzat meghatározza a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét; az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, valamint az eljárás során hozott döntésekért felelős személyeket, illetőleg testületeket tekintettel a Kbt. 22. (1) bekezdésében foglaltakra is. 1. Alanyi hatály: 1.2. A Szabályzat hatálya A Szabályzat alanyi hatálya a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja alapján kiterjed Tiszaújváros Önkormányzata, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) valamennyi közbeszerzési tevékenységére. Az Ajánlatkérőn túl a Szabályzat alanyi hatálya kiterjed valamennyi, az önkormányzat közbeszerzéseit előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyekre, illetve szervezetekre, az önkormányzat által megbízott bonyolítóra a bonyolító megbízásának tartalma szerint -, a Bíráló Bizottságra, valamint a döntéshozó személyekre. 2. Tárgyi hatály: 2.1 A Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozik az önkormányzat valamennyi olyan beszerzése, amely visszterhes szerződés megkötésére irányul, és amely a Kbt. alapján a beszerzés meghatározott tárgya és értéke miatt közbeszerzésnek minősül. 2.2 A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az értékhatárt elérő tervpályázati eljárások esetén is. 3. Nem minősül közbeszerzésnek és ezért nem terjed ki a Szabályzat hatálya: a. az olyan beszerzésekre, amelynek értéke a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárokat sem érik el (kisértékű beszerzések); b. az olyan kivételi körbe tartozó beszerzésekre, amelyeket a Kbt. 9. -a és 120. -a meghatároz. 4

4. Az önkormányzat a Kbt. 23. (5) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az általa irányított szervezetek vonatkozásában jogosult helyben központosított közbeszerzési eljárásrendet kialakítani. Ebben az esetben a helyben központosított közbeszerzés részletes szabályairól önkormányzati rendeletet alkot a Képviselő-testület. 5. Több helyi önkormányzat is jogosult a közbeszerzéseket összevontan, központosítottan lefolytatni. Ezekben az esetekben a központosított közbeszerzési rendszert létrehozó önkormányzatok együttműködésének szabályait az önkormányzatok társulási megállapodása tartalmazza. 1.3. Az irányadó jogszabályok 1.3.1 A Szabályzat az önkormányzatra vonatkozó helyi szabályokat és rendelkezéseket tartalmazza, ezért a Szabályzatot, a Kbt.-t, annak végrehajtási rendeleteit együtt kell használni és alkalmazni. Ennek során figyelembe kell venni a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) útmutatóit és a Hatóság elnökének tájékoztatóit is. 1.3.2 A közbeszerzési eljárás során a Kbt. szabályaitól kizárólag oly mértékben és módon lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Amennyiben a jelen Szabályzat rendelkezései a Kbt., illetve annak végrehajtási rendeletei kógens rendelkezéseitől eltérnek, mindenkor a Kbt., illetve az annak végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell irányadónak tekinteni. 1.3.3 Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy szerződés teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze a Kbt.-vel, akkor a Kbt. hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag a Kbt.-t kell alkalmazni. 1.4 Alapelvek 1.4.1 A közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, a Kbt.-ben meghatározott gazdasági szereplő (továbbiakban: gazdasági szereplő) pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. 1.4.2 Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. 1.4.3 Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. 1.4.4 Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. 1.4.5 Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. 5

1.4.6 A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti de nem követelheti meg a magyar helyett más nyelv használatát is. 1.4.7 A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartását biztosító szabályok: A közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lefolytatásába bármilyen módon bevont személyek, illetve szervezetek haladéktalanul kötelesek írásban, részletesen tájékoztatni a jegyzőt, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető és a Kbt. alapelveit sértő cselekményt észlelnek. 1.5. Alapfogalmak A Szabályzatban és a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott valamennyi fogalmat a Kbt. előírásai, definíciói szerint kell alkalmazni. Rendkívüli esetben, ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban alkalmazott fogalmakról nem tartalmaz definíciót, úgy az ajánlat(tételi)i felhívásban, vagy a dokumentációban kell gondoskodni a fogalmak pontos, egyértelmű meghatározásáról. 1. Ajánlatkérő a Szabályzat hatálya alá tartozó beszerzési eljárások tekintetében Tiszaújváros Önkormányzata. 2. Ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. 3. Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrészvagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. 4. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. 5. Részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be. 6. Hirdetmény valamennyi, külön jogszabályban így meghatározott irat. Hirdetmény közzétételén a Kbt.-ben és külön jogszabályban meghatározott iratoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjának és a Közbeszerzési Értesítőnek történő külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldését kell érteni. 7. Dokumentáció az ajánlatkérő által összeállított, a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes szakmai és műszaki leírások, minőségi követelmények, részletes szerződési feltételek, valamint egyéb adatok, információk összessége. A dokumentációnak rendelkeznie kell a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai elemekkel. 6

8. A szakmai tartalom azon adatok, információk szövegszerű leírása, amelyek a beszerzés tárgyának pontos és részletes meghatározásához, valamint a bírálati szempontok kialakításához szükségesek. 9. A közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások tartalmát a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. -a határozza meg. 10. Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értéken felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. 11. Közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás a Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 2. A közbeszerzés tárgyai és a közbeszerzések csoportosítása 2.1 A közbeszerzés tárgyai A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió, illetve szolgáltatási koncesszió lehet. Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése és átvétele az ajánlatkérő részéről: a. a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b. építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c. az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. Építési beruházások esetén a Kbt. és jelen Szabályzat rendelkezésein túl alkalmazni kell az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott többlet előírásokat is. 7

Szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának a jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosításai jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Ha a szerződés több egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Szolgáltatás megrendelésnek minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. Amennyiben az ajánlatkérőnek külön jogszabályban meghatározottak alapján tervpályázati eljárást kell lefolytatnia, azok esetében a Kbt. tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A tervpályázati eljárások részletes szabályait a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. 2.2 A közbeszerzések csoportosítása A közbeszerzések beszerzési értékük alapján az alábbi csoportokba sorolhatóak: a. Uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések (részletes szabályait a Kbt. Második része tartalmazza). b. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű egyszerű közbeszerzések (részletes szabályait a Kbt. Harmadik része tartalmazza). 3. Az értékhatárok meghatározása és a beszerzés értéke 3.1 Közbeszerzési értékhatárok a) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. b) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó európai uniós aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. 8

c) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós, illetve nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 3. 2 A beszerzés értéke és az egybeszámítási kötelezettség 1. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. 2. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani. 3. Tilos a Kbt. vagy a Kbt. Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. 4. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. 5. Minden esetben a Nemzeti eljárásrend szabályai alkalmazhatóak olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke a 4. pont alkalmazása nélkül szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21.824 E Ft-nál, az építési beruházások esetében pedig 272.800 E Ft-nál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a 20%-át, amit a 4. pont alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. 4. A közbeszerzési terv, az előzetes összesített tájékoztató és az éves statisztikai összegzés elkészítése 4.1. Közbeszerzési terv a. Az önkormányzat a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. b. Az önkormányzat következő évre tervezett beszerzési igényeit a hivatal szervezeti egységeinek vezetői és a költségvetési szervek vezetői minden év február 25-ig kötelesek megküldeni a jegyzőnek jelen Szabályzat 1. számú mellékletét képző becslési lap segítségével. 9

c. A jegyző a Pénzügyi, Fejlesztési és Városüzemeltetési Iroda közreműködésével a beérkezett igényeket öt napon belül összesíti és felülvizsgálja. A felülvizsgálat alapján a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy elkészíti a közbeszerzési tervet, amelyet a költségvetés elfogadását követően jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé terjeszt. d. A Képviselő-testület a közbeszerzési tervet legkésőbb március 31-ig jóváhagyja. Az éves közbeszerzési terv elfogadásával a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a tervben foglalt közbeszerzési eljárások megindítására és lezárására vonatkozó döntés kivéve a 7.1. pontban meghatározott döntések - meghozatalára. e. A közbeszerzési terv nyilvános. Nyilvánosságának biztosításáról, valamint erre irányuló igény esetén a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek részére történő megküldéséről az önkormányzat erre kijelölt munkatársa gondoskodik. f. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az önkormányzatnak a saját honlapján közzé kell tennie annak jóváhagyásától számított 5 munkanapon belül. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. g. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. h. Lehetőség van a közbeszerzési tervben nem szereplő, vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatására is abban az esetben, ha az önkormányzat által előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás miatt szükséges, ebben az esetben azonban a közbeszerzési tervet módosítani kell. i. A terv módosításáról, véleményeztetéséről, a Képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző gondoskodik. A terv módosítását a Képviselő-testület hagyja jóvá. 4.2. Előzetes összesített tájékoztató A Kbt. 32. -ában meghatározott esetekben az önkormányzat előzetes összesített tájékoztatót készíthet. Az előzetes összesített tájékoztatót az önkormányzat vonatkozásában a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy készíti el, és elkészítése esetén gondoskodik annak közzétételéről a Kbt. 32. szerinti határidők és előírások betartásával. 4.3. Éves statisztikai összegzés 1. Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. 2. Az önkormányzat vonatkozásában az összegzést a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy készíti el és küldi meg a Közbeszerzési Hatóságnak május 31-ig. 10

5. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának rendje 5.1. Közös szabályok 1. A közbeszerzési eljárás során az egyes eljárási cselekmények, az értékelés során hozott döntések és a szerződések megkötése tekintetében az ajánlatkérő és az eljárás valamennyi résztvevője köteles betartani a Szabályzat rendelkezéseit, attól csak anynyiban térhet el, amennyiben azt a Kbt. és az egyéb jogszabályok, valamint jelen Szabályzat rendelkezései megengedik. 2. A közbeszerzési eljárásban a jegyző, a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, a hivatal szervezeti egységei, a polgármester, a Képviselő-testület és a bonyolító a Szabályzat 7. fejezetében meghatározott feladat és hatáskörök szerint vesznek részt. 3. A közbeszerzési eljárás a lebonyolítását végző személytől függően a következő módon történhet: a. A Polgármesteri Hivatal, mint kezdeményező bonyolítja le az eljárást az e Szabályzatban foglaltak szerint. b. A polgármester vagy a jegyző kezdeményezésére, illetve megbízási jogviszony keretében, vagy külön megállapodás alapján a lebonyolítást gazdálkodó szervezet vagy személy (a továbbiakban: bonyolító) végzi. 4. Amennyiben az eljárás lebonyolítását bonyolító végzi, és a bonyolítóval megkötött szerződésben a felek másként nem rendelkeznek, a Szabályzat 7. fejezetének 7.4. pontjában a bonyolítóra vonatkozó szakaszokban foglaltakért a bonyolító felel. 5. Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) 11. -a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak (kartellgyanú). a) Anyagi fedezet megléte 5.2. Az eljárás előkészítése 1. A közbeszerzési eljárás megindításának feltétele, hogy a hivatal Pénzügyi, Fejlesztési és Városüzemeltetési Irodája a hirdetményen történő aláírásával igazolja azt, hogy az önkormányzat rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. 2. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az önkormányzat támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani. Ekkor az ajánlat(tétel)i felhívást a fedezet hiányában is közzéteheti. Az ajánlat(tételi)i felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint arra, hogy támogatási igény el nem fogadása úgy minősül, mint előre nem látható és elháríthatatlan ok, amely miatt az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés megkötésére, vagy megkötése esetén teljesítésére nem képes. 11

3. Amennyiben a beszerzés az éves közbeszerzési tervben nem szerepel, vagy a tervben foglaltakhoz képest módosul, a hivatal kezdeményező szervezeti egységének írásban indokolnia kell a beszerzés szükségességét, megjelölve azt az előre nem látható okot vagy egyéb változást, amely miatt az felmerült, vagy módosult. b) Összeférhetetlenségi szabályok 1. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az önkormányzat nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek, vagy az eljárásban résztvevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. 2. Az önkormányzat nevében eljáró és az önkormányzat által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az 1. pont szerinti összeférhetetlenség. 3. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az önkormányzat által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az önkormányzat köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. 4. A felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba egyébként bevont személy, illetve szervezet kiválasztásakor, továbbá a beszerzési eljárás bonyolítóval történő lebonyolítása esetén a bonyolító kiválasztásakor és megbízásakor az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályainak érvényesülése érdekében a jelen Szabályzat 3. számú mellékletét képező nyilatkozat kitöltése kötelező. A fenti nyilatkozatok határidőben történő kitöltéséért a jegyző a felelős. c) Az eljárásba bevont személyek kijelölése és a bíráló bizottság létrehozása 1. E Szabályzat értelmében az eljárásba bevont, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek: a) a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy, annak a szervezeti egységnek (Irodának) a vezetője vagy köztisztviselője, amely a tárgyévi költségvetési tervben szereplő önkormányzati feladatok végrehajtásáról köteles gondoskodni. Amennyiben a közbeszerzés tárgya több szervezeti egység költségvetésébe tartozik, az eljárásban az a szervezeti egység vesz rész, amelyik költségvetését a közbeszerzési eljárás nagyobb mértékben érinti. b) a pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy a Pénzügyi, Fejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetője vagy helyettese, c) a közbeszerzési és jogi szakértelemmel rendelkező személy a Szervezési és Jogi Iroda jogi végzettségű és közbeszerzési képesítéssel rendelkező köztisztviselője, vagy az önkormányzattal megbízási, illetve egyéb jogviszonyban álló közbeszerzési képesítéssel rendelkező személy, vagy szervezet ilyen tagja. 12

Az eljárásba bevont személyek, szervezetek általános feladatai: a) a közbeszerzési eljárás előkészítése, b) a felhívás és a dokumentáció elkészítése, c) az ajánlatok értékelése, d) részvétel a Bíráló Bizottság munkájában, e) részvétel az eljárás más szakaszában. 2. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bíráló bizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó polgármester vagy Képviselő-testület részére. 3. A bíráló bizottság tagjait eljárásonként a polgármester bízza meg jelen Szabályzat 2. számú mellékletét képező megbízólevél segítségével. 4. A bíráló bizottságot úgy kell összeállítani, hogy képviseltesse magát benne egy pénzügyi ismeretekkel bíró, egy jogi, közbeszerzési ismeretekkel bíró, valamint egy, a közbeszerzés tárgya szerinti ismeretekkel rendelkező személy. A jogi és közbeszerzési ismereteket ugyanazon bíráló bizottsági tag is képviselheti. 5. Nem lehet a bíráló bizottság tagja az eljárást lezáró döntést meghozó személy. A bíráló bizottsági tag és az eljárásba bevont személy megbízatásával egyidejűleg köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bíráló Bizottságba. Testületi döntéshozatal esetében névszerinti szavazást kell alkalmazni. 6. A Bíráló Bizottság üléseit a jogi és közbeszerzési ismeretekkel bíró bíráló bizottsági tag hívja össze és vezeti. A Bíráló Bizottság tagja köteles a Bíráló Bizottság valamennyi ülésén részt venni. A Bíráló Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van. A Bíráló Bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A Bíráló Bizottság ülésein annak tagjain kívül a polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző vehetnek részt. A Bíráló Bizottság üléseiről, döntéseiről a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy készíti el a jegyzőkönyvet, amelyet a Bíráló Bizottság valamennyi megjelent tagja köteles aláírni. A jegyzőkönyvnek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. 7. Amennyiben az ajánlat érvényességének megállapításához olyan szempont (pl. az ajánlat műszaki dokumentációnak való megfelelősége) értékelése is szükséges, amely értékelési részszempontként nem került meghatározásra (a továbbiakban: egyéb értékelési szempont) és ennek értékeléséért nem a bíráló bizottság a felelős, az ezen szempont értékeléséért felelős személy nevét is meg kell határozni a felelősségi rendben. 8. A bíráló bizottság az ajánlatok értékelése során köteles követni az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott értékelési szempont, részszempontok, szorzószámok, pontok alsó és felső határa szerinti értékelési eljárást, valamint a Kbt. vonatkozó szabályait. 5.3 A közbeszerzési eljárás lefolytatása a) Az eljárást megindító hirdetménnyel kapcsolatos követelmények: 13

1. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt magyar nyelven minden esetben úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. 2. A közbeszerzés mennyiségének meghatározásakor amennyiben ez értelmezhető adott közbeszerzéssel kapcsolatban célszerű a legmagasabb értéket meghatározni és kikötni az ettől való eltérés lehetőségét felfelé, előírva az eltérés százalékos mértékét. 3. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de ezt nem teheti kötelezővé. 4. Az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) Ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. 5. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre, és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint elő kell írni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A dokumentációban kötelező megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. 6. Az ajánlattal kapcsolatos formai követelmény legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írható elő. 14

7. A hiánypótlás lehetőségét az összes ajánlatevő számára azonos feltételekkel biztosítani kell. 8. A hirdetményt a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy a külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon küldi meg a Közbeszerzési Hatóságnak (Titkárságának). b) Az ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása Az ajánlati dokumentációt a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, vagy a bonyolító bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére. Az önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén amennyiben készül dokumentáció az eljárás megkezdésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. c) Az ajánlatok felbontása Az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi/részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat/részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatokat az ajánlattevők jelenlétében a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy bontja fel. Az ajánlatok bontásán lehetőség szerint az eljárásba bevont személyeknek és a Bíráló Bizottsági tagoknak is jelen kell lenniük. Az ajánlatok tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek, illetve a részvételi jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). Az ajánlatok bontását követően jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a közbeszerzés tárgyát, a bontási eljárás helyét, idejét (óra perc pontossággal); - a jelenlévő személyek nevét, funkcióját; - az ajánlattevő/k nevét, címét (lakóhelyét, székhelyét); - az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást; - azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (a részszempontok) alapján értékelésre kerülő adatok; - adott esetben a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. A jegyzőkönyvet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek. Ha az ajánlatok bontásán egy ott jelen lévő személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen az ajánlat felolvasólapjába. 15

d) Az ajánlatok elbírálásának szakmai előkészítése és döntési javaslat 1. A Bíráló Bizottság az ajánlatok elbírálásának előkészítése körében megvizsgálja, hogy: - tartalmaz-e az ajánlat nyilvánvaló számítási hibát, - szükséges-e felvilágosítást kérni az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében, - tartalmaz-e az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást. Ebben az esetben az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. - tartalmaz-e az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. 2. A Bíráló Bizottság tagjai, illetve a bonyolító a beérkezett ajánlatokról az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban meghatározott szempontrendszer szerint írásos szakvéleményt és döntési javaslatot készítenek, amely különösen az alábbiakat tartalmazza: - az ajánlattevő érvényes ajánlatot nyújtott-e be; - az ajánlattevő megfelel-e az ajánlat teljesítéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági feltételeknek; - az ajánlattevő műszaki, illetve szakmai szempontból alkalmas-e a szerződés teljesítésére; - a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülő adatokat. A Bíráló Bizottság szakvéleményében megállapítja, hogy az ajánlati felhívásban megfogalmazott értékelési szempontokat figyelembe véve melyik a legkedvezőbb ajánlat. 3. Érvénytelen az ajánlat, vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 74. -ában meghatározott esetekben. 4. Eredménytelen az eljárás a Kbt. 76. (1) bekezdésében meghatározott esetekben. e) Eljárást lezáró döntés meghozatala 1. Az eljárást lezáró döntést a bíráló bizottság javaslata alapján: - uniós értékhatárt elérő értékű eljárások esetén a Képviselő-testület, - nemzeti értékhatárokat elérő eljárások esetén a polgármester hozhatja meg. 2. A Képviselő-testület kiemelkedő jelentőségű, de uniós értékhatárt el nem érő eljárások esetén is jogosult egyedi határozatával magához vonni a döntési jogosultságot. 3. Amennyiben a döntéshozó a bíráló bizottság javaslatától eltérő döntést hoz, köteles azt írásban megindokolni. 4. Ha a közbeszerzés ellenértékeként meghatározott összeg meghaladja a rendelkezésre álló forrást, akkor ezt a bonyolító, ill. a bíráló bizottság jelzi a jegyzőnek, aki ezt köve- 16

tően gondoskodik pótlólagos forrás biztosításáról, vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítását kezdeményezi. f) Tájékoztatás a döntésről 1. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy köteles az ajánlattevőt, vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás, vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 74. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. 2. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az 1. pont szerinti tájékoztatást az írásbeli összegzésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. g) A szerződéskötés 1. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy köteles elkészíteni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, és a szerződéskötést, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [Kbt. 124. (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül kell megküldeni. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le. 2. A szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek és a szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. 3. A közbeszerzési eljárás keretében megkötött szerződés aláírására a polgármester, ellenjegyzésére a jegyző jogosult. A kötelezettségvállalás részletes szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetve belső szabályzatok tartalmazzák. 5.4. Nemzeti eljárásrend 1. A Kbt. Harmadik részében meghatározottak szerinti, árubeszerzések, építési beruházások, építési koncesszió, szolgáltatások megrendelése és szolgáltatási koncesszió, valamint azok előkészítése (a továbbiakban: beszerzés) során, ha annak a Kbt.-ben meghatározottak szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárás értékhatárait, de nem éri el az uniós értékhatárokat elérő közbeszerzések értékhatárait, a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell a közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. 2. A nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívását hirdetmény útján teszi közé (nyílt eljárás) vagy legalább három ajánlattevőnek egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küld (hirdet- 17

mény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás), amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható 3. Az eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlathoz kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. 4. Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. 5. A nemzeti eljárásrend szerinti eljárásban az ajánlatkérő fenntarthatja a részvétel jogát az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. 5. Az eljárás lefolytatása, dokumentálása, ajánlatok elbírálása során egyebekben az általános szabályok, a jelen Szabályzat 7. fejezete és a Kbt. rendelkezései szerint kell eljárni. 6. A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítése, a kifizetések rendje, a megkötött szerződések módosítása, valamint a megkötött szerződés nyilvánosságának biztosítása 6.1. A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítése A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését a hivatal azon szervezeti egysége követi nyomon, amelyikhez a beszerzés tartozik. E körben különösen az alábbiakra köteles ügyelni, illetve az alábbiakat köteles elvégezni: 1. Figyelemmel kíséri, hogy a közbeszerzési szerződést a nyertes ajánlattevő illetve a közös ajánlattevők teljesítik-e, továbbá, hogy a teljesítésben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók működnek-e közre. 2. A szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról ha jogszabály másként nem rendelkezik legkésőbb az ajánlattevő teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. 3. Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérő, amennyiben az ajánlattevő írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben 18

meghatározott határidőben mely legfeljebb huszonöt nap lehet nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. 6.2. A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések szabályai 1. A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetéseket a Kbt. 130. -ában foglaltak szerint kell teljesíteni. 2. Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a 2 hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. 6.3 A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítása 1. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására csak a Kbt. 132. -ában meghatározott esetben van lehetőség. A módosítást a polgármester hagyja jóvá, illetve írja alá. 2. A szerződések módosításáról hirdetményt kell közzétenni a módosítástól számított 15 munkanapon belül. A hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy gondoskodik. 3. A szerződés teljesítéséről a Kbt. 31. (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat az önkormányzat saját honlapján kell közzétenni a szerződés mindkét fél általi teljesítéstől számított 15 munkanapon belül. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződéskötéstől számítva évente kell a közzétett adatokat aktualizálni. 4. A szerződés módosításáról szóló hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy haladéktalanul gondoskodik a tájékoztatónak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről. 6.4. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések nyilvánossága 1. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés az elkülönítetten közölt, üzleti titkot tartalmazó melléklete kivételével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. 2. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni az önkormányzat honlapján. 3. Előzőeken túl a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy haladéktalanul gondoskodik a lefolytatott közbeszerzési eljárások főbb adatainak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről. 4. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket közbeszerzési eljárásonként csoportosítva Tiszaújváros Önkormányzatának honlapján öt munkanapon belül köteles közzétenni: 19

a) a Kbt. 9. (1) bek. k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket (ún. házon belüli beszerzések körében kötött szerződéseket); b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos a Kbt. 79. (2) bekezdése szerinti adatokat; c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában ca) a kérelemnek a közbeszerzési törvényben meghatározott adatait [137. (9) bekezdése]; cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. (4) bekezdés]; d) az éves statisztikai összegzést; e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosításait. A közzétett adatoknak, információknak a honlapon a Kbt.-ben meghatározott időtartamig kell elérhetőnek lenniük. 7. A közbeszerzési eljárás során az egyes résztvevők feladat- és hatáskörei Jelen Szabályzatban említett feladataikon túl Tiszaújváros Önkormányzata Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaiban résztvevők az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolják: 7.1. Képviselő-testület: a. jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet, b. engedélyezi a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetén a Szabályzattól történő eltérést, c. a bíráló bizottság javaslata alapján meghozza az uniós értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű eljárásokban a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, d. bármely eljárások esetén, egyedi határozatával jogosult magához vonni a döntési jogosultságot, e. a c. és d. pont körébe tartozó eljárások esetén dönt a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáról a Kbt. 76. -ban megfogalmazott körülmények fennállása esetén. 7.2. Polgármester: a. dönt közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, meghatalmazást ad a bonyolítónak eljárás lefolytatására, b. meghozza a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást lezáró döntést, c. a b. pont körébe tartozó eljárások esetén dönt a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáról a Kbt. 76. -ban megfogalmazott körülmények fennállása esetén, d. aláírja a közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződéseket, e. a bíráló bizottság javaslata alapján dönt arról, hogy mely jelentkezések/ajánlatok érvénytelenek, illetve, hogy van-e olyan jelentkező/ajánlattevő, akit ki kell zárni az eljárásból, 20