MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK --- Támogatás megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához Még szeptember 7-éig lehet pályázatot benyújtani arra a 2,7 milliárd forintra, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató, nem állami szervezetek támogatása az Új Széchenyi Tervből. A program a foglalkoztatóknál dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedését (tranzitálását) segíti elő képzésekkel, felmérésekkel, szakmai és informatikai támogatással. A megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez kompetenciáik, képzettségük fejlesztése szükséges. Ennek elősegítésére a pályázat keretében támogatni kell a megváltozott munkaképességű személyek tranzitálásra való felkészítését alkalmassági vizsgálatok, képzések, kompetenciafejlesztés és egyéb szolgáltatások megvalósításával. Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma forrás: os.mti.hu Alkotmánybíróság Újra a ringben! A nyári szünet után szeptember 4-én ülésezik először újra az Alkotmánybíróság. Témái között szerepel többek között a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló kormányrendelet rendelet tárgyalása, valamint tucatnyi alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálata. Küzdenek továbbá több száz, menetrendszerűen érkező beadvánnyal, megkülönböztetetten az alapvető jogok biztosának beadványaival. Az ombudsmannak idén januártól kivételes jogosítvánnyal bír: megszűnt az aktio popularis : az alkotmányellenesnek vélt jogszabályok felülvizsgálatát kizárólag azok kérhetik, akik bizonyítani tudják személyes érintettségüket, s kimerítették a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket is, absztrakt normakontrollt pedig csupán a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, valamint az alapjogi biztos kezdeményezhet.
Szabó Máté élt, él is ezzel a lehetőséggel. Hivatala idén eddig összesen 27 alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz: ebből 15 korábbi ombudsmanoktól származó fenntartott indítvány volt, 12 pedig új beadvány. A 15 korábbi indítványból 5-öt elutasított a Taláros Testület, 10- ről viszont még nem született döntés. Az idei 12 indítvány közül egyről határozott az Alkotmánybíróság: megsemmisítette a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó, hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kormányrendeletet, mely szerint az állami finanszírozású helyeken tanulók az oklevél megszerzését követő két évtizeden belül kötelesek itthon ledolgozni tanulmányi idejük kétszeresét; a családvédelmi törvény alkalmazását pedig felfüggesztette a végleges döntésének meghozataláig. Három legfrissebb beadvánnyal is gyarapította a tárgyalandókban amúgy sem szűkölködő Alkotmánybíróság programját Szabó Máté az alapvető jogok biztosa. A szakképzésről, a rokkantsági ellátórendszerről és a köznevelésről szóló törvények egyes pontjait vélte, s véli alaptörvény-ellenesnek. Álláspontja szerint több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint jogorvoslathoz való joggal az egyházak elismerését szabályozó törvényi rendelkezések. Az ombudsman Alaptörvény-ellenesnek tartja a rendelkezések között azt, amely az Országgyűlés egyedi és megfellebbezhetetlen döntésétől teszi függővé az egyházi státusz megadását. (A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény elődjét az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva 2011. december 19-én megsemmisítette. Az Országgyűlés ezt követően december 30-án fogadta el az új szabályozást, amely 2012. január 1-jén hatályba is lépett.) Állítja: a vallásszabadsággal való szoros kapcsolat elengedhetetlenné teszi, hogy az egyház elismerésével, az egyházi státusz megadásával kapcsolatos döntés feleljen meg az alapjogokkal szemben támasztott összes garanciális követelménynek. Ha az egyházi státusz megadásánál a döntéshozót mérlegelési jog illeti meg, akkor törvényben kell szabályozni a mérlegelés szempontjait. Az ilyen elvek, rendelkezések hiányoznak a törvényből, és ez a döntéshozatalt politikai alkuk tárgyává teheti. Szükség lenne továbbá az elutasító döntés megindokolására is, de a törvény ebben az esetben sem ír elő indokolási kötelezettséget. Így nem tudhatjuk meg, mi az elutasítás alapja állapította meg Szabó Máté. Az egyházi státuszról hozott döntéssel szemben pedig mindenképpen jogorvoslatot kell biztosítani és ez is hiányzik a jelenlegi szabályozásból. A törvény ugyan meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet kérelmezni az egyházi státuszt, a feltételeket teljesítő szervezeteknek azonban nem biztosít alanyi jogot ahhoz, hogy el is ismerjék őket egyházként. Az egyházi státusszal kapcsolatban ugyanis az Országgyűlés diszkrecionális jogkörben, azaz szabad mérlegelés alapján hozza meg a döntését, azt nem köteles indokolni és nem biztosított olyan jogorvoslati eszköz sem, amely az Alaptörvény értelmében annak minősülhetne. Az ombudsman hangsúlyozza: az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, amelyből következően az Országgyűlés olyan politikai fórum, amelynek elsődleges szerepe a törvényhozás, továbbá az Alaptörvényen és törvényen alapuló más politikai döntések meghozatala. A hatalmi ágak elválasztásának elve alapján az Országgyűlés nem láthat el olyan feladatot, amelynek során ad hoc jellegű, megfelelő alkotmányos garanciákat nélkülöző politikai döntést hoz az alapvető állampolgári jogok tekintetében. ***
Szabó Máté szerint alkotmánysértő a köznevelési törvény is. Nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba. Felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy indokolt megvizsgálni, hogy a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek. Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését is kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint e törvény nem biztosít kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Állítja: ennek követében a pedagógusoknak, szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására. Sérelmezi, hogy a szakképzési törvény csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé. A Taláros Testület figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát, hogy az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése összhangban van-e az Alaptörvényben meghatározott, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel, vagy pedig jogalkotói mulasztás áll-e fenn. Állítja: ez a szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontok nem mérlegelhetők. Így az is eleshet az ingyenes középfokú oktatás lehetőségétől, aki nem felróható okból hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt kényszerül egy már megkezdett képzésről egy másikra váltani. *** Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a megváltozott munkaképességű emberek ellátásáról szóló idén január 1-jétől hatályos törvény felülvizsgálatát is. Álláspontja szerint az esélyegyenlőség elvével ellentétesek azok a törvényi rendelkezések, amelyek nem teszik lehetővé az alacsony összegű ellátás folyósítását abban az időszakban, amikor az ellátásban részesülő rokkant ember keresőtevékenységet végez. Az Alkotmánybíróság szeptember 4-i teljes ülésének napirendje Érdemi tárgyalásra előterjesztve: A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) kormányrendelet vizsgálata. Alkotmányjogi panasz befogadása: Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 11. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62., 63. és 64. -a, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. -a vizsgálata.
A Kúria Pfv. IV.21.485/2011/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.800/2010/5. és a Fővárosi Bíróság 26.P.25.054/2007/17. számú, a Kúria ítéletével hatályában fenntartott, kártérítésre kötelező rendelkezései vizsgálata. A Kúria Kfv.I.35.246/2011/7. számú ítélete vizsgálata. Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 60. -a vizsgálata. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 172. (3) bekezdése és 173. (3) bekezdése vizsgálata. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.075/2010/6. számú részítélete, illetve a Székesfehérvári Törvényszék perújítás tárgyában hozott 2.Pkf.22.267/2011/2. számú másodfokú végzése vizsgálata. Balatonföldvár Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 26/2006. (XII. 20.), a 8/2007. (VI. 29.), a 7/2009. (IV. 27.), a 17/2009. (XII. 15.) számú önkormányzati rendeleteinek 26. - a, valamint a 18/2010. (XII. 16.) számú rendelete 25. -a vizsgálata. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat tulajdonában levő közterületek használatáról és rendjéről szóló 40/2002. (XII. 20.) sz. rendelete 2. sz. melléklet III/4. pontja vizsgálata. Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. (4) bekezdése vizsgálata. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 54. (1) bekezdés a) pontja vizsgálata. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.37.571/2011/2. számú végzése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. (2)-(3) bek., valamint 273. -a ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.22.198/2011/2. számú végzése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. (2) bekezdése vizsgálata. A Kúria Kfv.III.39.118/2011/5. számú végzése vizsgálata. A Csongrád Megyei Bíróság 6.G.40.059/2010/17. számú ítélete vizsgálata. OVB-s határozatok tárgyában előterjesztett tervezet: Az Országos Választási Bizottság 61/2012. (IV.27.) OVB határozatának vizsgálata. Bartha Szabó József forrás: gondola.hu Megvan a második magyar arany a paralimpián Az asztaliteniszező Pálos Péter aranyérmet nyert a londoni paralimpián, miután az értelmi fogyatékosok hétfői fináléjában legyőzte dél-koreai ellenfelét. A 11-es kategóriában érdekelt - azaz értelmi fogyatékos -, háromszoros világ- és Európabajnok játékos a döntőben azzal a dél-koreai Szon Bjeong Dzsunnal szállt szembe, aki 3-1-re verte őt a csoportkörben. A német TTC Mühlhausenben légióskodó Pálos 5-3-ra elhúzott az első szettben, innen ellenfele ugyan még többször kiegyenlített, ám a játszma végül az övé lett (12-10).
A folytatásban a mindössze 16 éves ázsiai asztaliteniszező 9-3-ra vezetett, ezután már hiába jött vissza néhány látványos labdamenet után a magyar 10-9-re, a játszma 11-9-re ellenfeléé lett. A harmadik felvonásban Pálos lényegesen jobban kezdett, mint az azt megelőzőben, s 6-2-re ellépett, riválisa ugyanakkor 8-8-nál utolérte őt, fordítania azonban nem sikerült, és a játszma - egy szerencsés ponttal - 11-9-re a magyar játékosé lett. Dzsun kezdte jobban a negyedik játszmát, de a paralimpiai újonc riválisa tartotta vele a lépést, 6-6-nál pedig a délkoreai edző időt kért. A szünet Pálosnak tett jót, aki végül nagy csatában 11-9-re megnyerte a szettet, ezzel 3-1-re a döntőt is. "Tudtuk, hogy mit fog játszani a koreai, és azt is játszotta. A csoportkörben elvesztett meccshez képest bátran kezdtem, kezdeményeztem, volt bennem egy kis bosszúvágy, így nem az ő akarata érvényesült" - nyilatkozta Pálos, aki a magyar küldöttség második aranyérmét nyerte Londonban, az úszó Sors Tamás csütörtöki sikere után. "A háló ugyanannyira segített nekem, mint neki, de nekem talán jobbkor. Ez egy teljesen más verseny volt a többihez képest, sokáig tartott, amíg sikerült leküzdenem a belső izgalmat. Nagyon boldog vagyok." forrás: origo.hu Ilyen autókra kapnak állami kedvezményt a fogyatékkal élők A kormány döntése értelmében a mozgáskorlátozott embereken kívül már az értelmi fogyatékos, az autista, a látássérült, valamint a hallássérült emberek is igényelhetik a személygépkocsi szerzési támogatást. A támogatás iránti kérelmeket az érintettek szeptember 30-áig nyújthatják be a szociális és gyámhivatalokhoz. Közlekedési kedvezményben a korábbi szabályok szerint a fogyatékossággal élő személyek közül kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottak részesülhetnek, akik új gépkocsi vásárlásához 900 ezer, használt autó vásárlásához 600 ezer forint összegű támogatást vehetnek igénybe. Az érintettek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a kormány döntött a személygépkocsi szerzési támogatásra jogosultak körének bővítéséről. Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy a korábban kizárólag a mozgáskorlátozottak által igényelhető szerzési támogatást a más jellegű fogyatékosságuk miatt a tömegközlekedést használni nem tudó emberek is igénybe vehessék, ezzel számukra is megnyílt a lehetőség arra, hogy állami támogatással új gépjárművet vásárolhassanak. A szerzési támogatásra jogosultak körét a kormányrendelet a 18 év feletti értelmi fogyatékosok, az autisták, a látássérült, valamint a hallássérült személyek esetében a fogyatékossági támogatásban részesülők körével azonosan, míg a 18 év alatti értelmi fogyatékos, autista, látási fogyatékos, valamint hallási fogyatékos gyermekek esetében a magasabb összegű családi pótlékban részesülők körével azonos módon határozza meg. Az ő esetükben a fogyatékos állapot ismételt minősítését nem szükséges elvégezni, vizsgálaton újra megjelenniük nem kell.
A jogszabály lehetővé teszi számukra azt, hogy már idén szerzési támogatást igényelhessenek, ennek érdekében kérelmüket a lakóhely szerinti szociális és gyámhivatalnál szeptember 30- áig kell benyújtani, mely határidő természetesen a közlekedőképességükben akadályozott mozgássérült személyekre is vonatkozik. A támogatás felhasználására az érintetteknek három hónap áll majd rendelkezésre. Azok az igénylők, akik vezetői engedéllyel rendelkeznek, önállóan, azok pedig, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, a rendelet szerinti szállítást végző személy nyilatkozata alapján igényelhetik a támogatást. Szállítást végző személy lehet a szülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs, a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő gyermek vagy testvér, illetve a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy. A 900 ezer forint összegű támogatás új, kézi- vagy automataváltós Suzuki SWIFT 1,2 GLX, illetve Suzuki SX4 modell, a 600 ezer forint összegű támogatás típusmegkötés nélkül, használt személygépkocsi megvásárlásához kérhető, a Széchenyi Bank által nyújtott finanszírozási konstrukcióban. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a támogatással - az eddigi legfeljebb négy év helyett - öt éve forgalomba helyezett személygépkocsit lehessen megvásárolni. forrás: penzcentrum.hu A riói olimpia az álma, a kézdivásárhelyi Oláh Attila parasportolónak A kézdivásárhelyi Oláh Attilával legutóbb egy évvel ezelőtt olvashattak interjút a Székely Hírmondóban. A 23 éves parasportoló akkor úgy fogalmazott, legfőbb célom, hogy a jövő évi londoni olimpián rajthoz álljak, de addig még sokat kell dolgoznom. A mozgássérült kerékpáros így is tett, mégsem jutott ki Londonba. A születési rendellenességből adódóan kétéves kora óta a bal lábán protézist hordó Attila immár közel három éve a csíkszeredai Tusnád Cycling Team tagja annak a Novák Elődnek a csapattársa, aki a londoni paralimpiai játékok szerdai megnyitóján a román delegáció zászlaját vitte. Régóta dédelgetett álmát sajnos nem tudta valóra váltani, nem sikerült elegendő pontszámot összegyűjtenie ahhoz, hogy részt vehessen a paralimpián. Esélyes lett volna szabadkártyára is (ezt olyan tehetséges, jó eredményeket elérő sportolók kaphatják meg, akiknek országa kevés kvótával rendelkezik), de ez sem jött össze, Romániának nem jutott. De nézzük, milyen eredményeket ért el legutóbbi interjúnk óta. Tavaly szeptemberben a dániai Roskilde városában szervezett világbajnokságon az egyéni időfutamon tizenhetedikként teljesített, mezőnyversenyben pedig a 13. helyen végzett. Pár héttel később a belgrádi Európa-kupán állt rajthoz, ahonnan 2010-ben két ezüstéremmel tért haza; most két bronzzal. Itt szervezési baki miatt maradtam le az aranyéremről, egy gyalogátjárón beléptek elém, így egyméteres hátrányba kerültem a végül aranyérmet szerzővel szemben jegyzi meg Attila.
A következő komolyabb erőpróbát a júliusi országúti Európa-kupa jelentette Németországban, ahol mind mezőnyversenyben, mind az egyéni időfutamon a negyedik helyen végzett. Utána a Székelyföld Körversenye keretében Sepsiszentgyörgyön megrendezett amatőr kerékpárversenyen is részt vett, itt egészséges vetélytársai közül csak tizenöten előzték meg. Kitartó edzésmunkájának köszönhetően, egy év alatt 2,3 km/h-val sikerült javítania az átlagán, amit szeretne tovább növelni. Ehhez azonban az edzések mellett felszerelés, megfelelő étrend és vitaminok szükségesek, ám ezeket nagyon nehéz beszerezni. Mindezek ellenére nem adom fel az álmomat, és tovább dolgozom azért, hogy a következő, Rio de Janeiró-i paralimpián részt vehessek. Igyekszem szponzorokat keresni, hogy minél több versenyen vehessek részt, ugyanis a csapat csak a versenyköltséget és a felszerelést biztosítja, ami nem mindig elegendő ahhoz, hogy jól tudj teljesíteni egy világbajnokságon zárta beszélgetésünket Attila, egyben üzenve a tehetősebb vállalkozóknak. forrás: erdely.ma Paralimpia: Jó hullámban vagyunk - Balog Zoltán Nagyon jó hullámban vagyunk, sikeresek a magyarok, és ezeknek a győzelmeknek mindenki örül fogalmazott Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Londonban a paralimpián. A politikus elismeréssel beszélt a londoni paralimpián szerzett eddigi tapasztalatairól. Ma reggel érkeztem két napra, és nem először járok ilyen eseményen, de nagyon imponál, hogy a szervezők és a közönség is ugyanolyan komolyan veszik a paralimpiát, mint az olimpiát nyilatkozta a tárcavezető az asztalitenisz-versenyeknek is otthont adó ExCeL sportközpontban. Az angol szervezésű rendezvényeknek van egy külön hangulatuk, mivel a pedantéria mellett jelen van egy kis lazaság is." Az eddigi két aranyból és egy bronzból álló éremtermés kapcsán, Balog Zoltán úgy fogalmazott: A kollégáimmal azon szoktunk viccelni, hogy én vagyok a legsikeresebb sportminiszter, mivelhogy már az idei olimpián is kiváló eredményeket értünk el." De a tréfát félretéve: a minisztériumnak a lehető legjobbkor jönnek ezek a remek teljesítmények élsportolóinktól, hiszen most vezetjük be a mindennapos testnevelést az általános iskolákban, amelynek ennél jobb propagandára aligha van szüksége" tette hozzá. A miniszter hozzátette, jó látni, ahogy a nem ép sportolók sokszor nagyobb teljesítményt képesek nyújtani, mint ép társaik, és érdekes, hogy az olimpián is indult dél-afrikai futót, Oscar Pistoriust legyőzték a paralimpián. Nagy tanulságul szolgálhatnak a fogyatékkal élő sportolók azoknak, akik egészségesen feladják a küzdelmet, mert ők megmutatják, hogy hátrányos helyzetből is lehet teljes életet élni. Ami a következő két nap programját illeti, Balog Zoltán közölte, magyar sikereknek szeretne tapsolni a vívócsarnokban és az uszodában, és bízik benne, hogy honfitársainak adhat érmet:
Holnap este a női vívók éremátadásán vállalok szerepet, és óriási örömömre szolgálna, ha a négy tőröző lányunk valamelyikének gratulálhatnék a dobogónál" mondta a politikus. forrás: nemzetisport.hu Kérdőjelek - Kereseti korlát július 1-től A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mm.tv.) 2012. június 30-ig tette lehetővé, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők korlát nélkül végezzenek kereső tevékenységet. Július 1-jétől viszont a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ellátása megszűnik, amennyiben 3 havi átlagjövedelme eléri a minimálbér 150 százalékát. A komplex újraminősítés előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalók keresőtevékenységet a korábbi ellátásuknak megfelelő korlátok között folytathatnak, tehát aki 2012. előtt rokkantsági nyugdíjas volt annak 6 havi kereseti átlaga nem haladhatja meg az ellátása kétszeresét és a havi minimálbért, aki rendszeres szociális járadékban részesült annak pedig hat havi átlagkeresete nem haladhatja meg a minimálbér 80 százalékát. A komplex újraminősítés után megállapított rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni nem szabad. A törvény alkalmazásában kereső tevékenységnek a foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. tv.) szerinti kereső tevékenység tekintendő. A foglalkoztatási törvény értelmezésében kereső tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, azzal hogy Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. Fontos megemlíteni, hogy míg a korábbi szabályok szerint a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kellett figyelembe venni a keresőtevékenységből származó összeghatár megállapításánál (illetve kell is a mai napig a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rehabilitációs ellátás valamint az életkort be nem töltött öregségi nyugdíjas esetében), addig a Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásnál a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező
jövedelmet. Ennek szem előtt tartása különösen fontos lehet az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató ellátottnak. Az egyéni és társas vállalkozó ugyanis havonta legalább a minimálbér 150 százaléka után köteles megfizetni az egészségbiztosítási járulékot, sőt amennyiben főtevékenysége legalább középiskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum 150 százaléka után. A 108.000 forint 150 százaléka viszont már meghaladja a minimálbér 150 százalékát, ami egyben azt jelenti, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők ellátása veszélybe kerülhet vállalkozói tevékenység folytatása esetén. forrás: kalkulator.hu Rendhagyó kiállítás nyílik szeptemberben a Magyar Nemzeti Galériában Az Újrafestett valóság - Rendhagyó kiállítás a sokszínűség jegyében című kiállítás keretében szeptember 5-től a Magyar Nemzeti Galériában mozgássérült és ép kortárs képzőművészek közös alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Az idén 35. jubileumát ünneplő Mozgássérültek Budapesti Egyesülete és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésben, a Poli-Farbe magyar festékgyár támogatásával megvalósuló kiállítás húsz mozgássérült szájjal és lábbal festő, látható és kevésbé látható fogyatékossággal élő, valamint húsz ép képzőművész közös alkotásait mutatja be. A kiállítás védnöke Soltész Miklós, szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. A tárlat a Magyar Nemzeti Galéria immáron három éve elkezdett Esélyegyenlőségi programjának keretén belül valósul meg, amelynek tavalyi állomása a Privát labirintusok című, autizmussal élő alkotók és a kortárs magyar képzőművészet meghatározó képviselőinek alkotásait mutatta be. A mostani kiállítás célja, hogy rávilágítson közös értékeinkre, és hogy mindenki számára egyértelművé tegye: a mozgássérült művészek akaraterejük és kreativitásuk segítségével kiemelkedő színvonalú alkotásokra képesek. A kiállítás főtámogatója a magyar tulajdonú Poli-Farbe festékgyár, amely az alkotáshoz szükséges festékeket, eszközöket és egyéb kellékeket biztosítja több millió forint értékben. A támogatásnak köszönhetően nem csak vászonra és papírra, de farost lemezre, vagy akár a kiállító terem falára is tudnak majd alkotni a felkért művészek, ezáltal újraértelmezve a hazai gyártmányú falfestékeket, színező tintákat. A kezdeményezés példaértékűen segíti elő a fogyatékos emberek aktív részvételét a művészetben. A fogyatékos és ép művészek közös alkotó munkája és műveik kiállítása bemutatja, hogy az emberek különbözősége érték, amely gazdagítja világunkat. A kiállításhoz kapcsolódó kísérőprogramok keretében hosszított nyitva tartás, tárlatvezetések, előadások az érdeklődőknek lehetőségük lesz megismerni a sérült emberek hétköznapjait, gondolkodásmódjukat és értékeit. forrás: erikanet.hu
Mire elég a rokkantsági segély itthon és külföldön? Míg Angliában a segélyből luxusutazásokon vesznek részt, nálunk a megélhetésre is alig elég. Vad bulik segélyből Míg a nálunk folyósított összeg a megélhetésre is alig elég, addig az angliai Rose Jones búvárkodott, utazgatott és síelt a pénzből - amíg le nem bukott. A korábban több stroke-ot is elszenvedő nő összesen 135.000 fontot, azaz nagyjából 46 millió forintnak megfelelő összegű segélyt kapott. Az orvosi igazolások komoly gerincbántalmakról számolnak be, melyek miatt az 53 éves Rose ágyhoz kötve éli az életét, alig tud járni vagy ülni, és erős fájdalomcsillapítókat szed. Családja anyagi helyzete sem volt rózsás, férje kutyakozmetikai cégének jövedelme a számlákra is alig volt elég. A súlyos egészségügyi és anyagi gondokkal bajlódó házaspár viszont valami csoda folytán a segély folyósításától kezdve megtáltosodott, és körbeutazta a fél világot, miközben búvárkodtak, síeltek, motoroztak, és vidáman fotózkodtak a különböző egzotikus helyszíneken. Rose viszont vérszemet kapott, férje szerint titokban, egyedül ment búvárkodni, és az oktatójával is túl közeli viszonyba került. A házaspár most válik, de az okirathamisítás, hatóságok félrevezetése és a hamis információkkal való pénzszerzés vádját sem úszták meg. Magyarországon ki kaphat rokkantsági segélyt? "Hazánkban a lakosság majdnem 8 százaléka él rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjból, és egyiküknek sem telik izgalmas utazásokra. Idén januárban viszont sokan panasszal éltek az új szabályozás miatt: a megváltozott munkaképességűek már csak kétféle juttatást kaphatnak: rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást. Utóbbi maximum 3 évig azoknak jár, akik olyan sérülést szenvedtek, mely miatt még foglalkoztatottságuk rehabilitációval helyreállítható, vagy tartósan foglalkozási rehabilitációra szorulnak. A rokkantsági ellátásra azok jogosultak, akiknek állapota rehabilitácóval nem javítható, vagy igen, de elmúltak 57 évesek. Ráadásul mindkét féle ellátás januártól csak akkor kérvényezhető, ha az illetőt legalább 40 százalékos vagy magasabb szintű rokkantnak nyilvánították, egészségi állapota miatt képtelen dolgozni, és a kérelem benyújtása előtt öt évben legalább három éven át bejelentett állásban dolgozott. Emellett a rokkantnyugdíjasok állapota a felülvizsgálaton is megváltozhat: a nem rehabilitálható emberek rokkantsági ellátást kaphatnak, viszont akinél megállapítják, hogy az eddigiekkel ellentétben rehabilitálható, az három évig a rehabilitációs segélyt kapja, s eközben el kell helyezkednie, hogy később megéljen. Nálunk senki sem bulizik a segélyből - mire elég a pénz, amit az állam ad? Hazánkban nemhogy a segély összege nem elég ahhoz, amit Rose Jonesék műveltek, de a szabályozás is hagy kivetnivalókat maga után. Olyanokat is munkaképesnek nyilvánít a rendszer, akik jelentős hátrányban vannak az egészséges munkavállalókhoz képest: ha valakinek combközéptől levágják például a lábát, az csak 36 százalékos egészségkárosodásnak minősül, s mivel nem éri el a 40 százalékot, az illető semmiféle ellátást nem kap. De ugyanígy elvileg el kéne helyezkednie a gerincsérvvel, szívritmuszavarral vagy sztómával élőknek is. Forrás: life.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában A MEOSZ tagegyesületei és partnerei információi --- EGYESÜLETI INFORMÁCIÓK --- -HÍREK- 5. nap a kerekesszékben: botrányos fotók egy közintézmény WC-jéről Kevés kerekesszékes jár munkaügyi központba, ezért raktárnak használják a mozgássérült WC-t. Kipakoltak. Oroszi Babett vagyok, most már lassan két éve 26,5 éves. Tavaly minimálbérből próbáltam megélni, idén pedig beülök egy kerekesszékbe, hogy megnézzem, milyen így az élet. Két hét, négy kerék, sok-sok padka, napi bejelentkezéssel. 5. nap a kerekesszékben: botrányos fotók egy közintézmény WC-jéről Kevés kerekesszékes jár munkaügyi központba, ezért raktárnak használják a mozgássérült WC-t. Kipakoltak. Öt napja először mozdultam ki a kerületből, egy munkaügyi központba mentem el a Baross utcába, ahol egy aktivistával találkoztam, aki megpróbálta megakadályozni egy rákos néni kilakoltatását. A nénit átverték, egy olyan házra cserélte el önkormányzati lakását, ami nem sokkal az átvétel után összedőlt. Az aktivistát, aki többekkel együtt odaláncolta magát az önkományzati lakás elé, hogy megakadályozza a kilakoltatást, 30 ezer forintra büntették, amit ledolgozhat 30 óra közhasznú munkában.
Irány a Baross utca A hölgynek a Baross utcai munkaügyi központban kellett megjelennie, ahol meg is kapta a feladatot: mosogatnia kell egy hajléktalanellátó intézményben. A munkaügyi központba a 4-6-os villamossal jutottam el, ami csak részben akadálymentes. Ha nem tudsz kétkerekezni, beragadsz a lyukba, ami a villamos és az út között van, és azzal a lendülettel orra is esel. Kétkerekezéssel viszont nincs ilyen probléma. A munkaügyi központ akadálymentes volt, simán begurultam. Aztán jött a dolog kellemetlen része, WC-re kellett mennem. A folyosón egy kézzel rajzolt mozgássérült jel jelezte, hogy melyik WC van a mozgássérülteknek kialakítva. A WC kulcsra volt zárva, de mivel a kulcs benne volt, kinyitottam. WC egyenlő raktár A látvány megdöbbentett. A WC-t raktárnak használják, vagy nem is tudom, minek, volt benne használt szőnyeg, porszívó, és mindenféle lim-lom, ami nem lett volna gond, ha a terep legalább a wc-ig tiszta lett volna. De nem volt, félúton megakadtam valami lomban. Nem volt se WC-papír, se papírtörlő, se szappan. Volt viszont az ajtón egy szintén kézzel írt papír: minden nap becsületesen elvégzem a munkámat, aki kételkedik benne, várom 3.15-kor. Aláírás, és a tegnapi, azaz 08.31-es dátum. Ebből feltételezem, hogy a mozgássérült WC lehet az a raktár, amit a takarítónak jelöltek ki általános használatra.
Összepakoltak Az első döbbenet után az ügyet nem hagytam annyiban, és kislisszanva, ártatlan boci szemekkel odagurultam az ügyintézőhöz, mondván, ha lehet, elmennék WC-re, mert láttam, hogy van. Összenéztek, ahányan voltak, majd egy kis türelmet kértek. - Kevés kerekesszékes jár ide, úgyhogy kérem, várjon pár percet, rendbetesszük a helyiséget - mondták, majd kis idő elteltével immár hivatalosan is elfoglalhattam. Abban a pár percben tényleg rendet raktak. Na jó, "rendet". Így se volt egyszerű odagurulni, de ez legyen a legkisebb baj, megoldottam. Mindig is szerettem volna egyébként kipróbálni azt, hogy milyen élete lehet egy tornásznak, legalább ez is meglett. Mint kerekesszékes ismerőseimtől megtudtam, nem egyedi eset, hogy a WC-t raktárnak használják, mert nagy. Mondjuk attól, hogy ezt az érintettek elfogadják, megszokták, ez még ugyanúgy probléma. Figyeljünk már egy kicsit egymásra. Szerző: Oroszi BabettForrás: Femina.hu2012.09.01. forrás: Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete Naponta új információk tucatjait olvashatja a www.meosz.hu Egyesületi hírek rovatában