A foglalkoztatást meghatározó fontosabb jogszabályok Dr. Benkei-Kovács Balázs Dr. Hegyi Halmos Nóra ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet A foglalkoztatást és a munkaerőpiac területét érintő fontosabb jogszabályok 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1
A jogszabályok hierarchiája Alapszabály: Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. (Országgyűlés 2/3) Alkotmány (alaptörvény) Törvények Kormányrendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet A jogszabályok nyilvántartása Internetes adatbázis: http://net.jogtar.hu/ Törvények: ÉVSZÁM Sorszám Jogszabály szintje Jogszabály tárgya 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Egyéb jogszabályok: Sorszám / Évszám Dátum Jogszabály szintje Jogszabály tárgya 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és - fejlesztési támogatások részletes szabályairól A törvények latin betűs sorszámozást kapnak 2
A törvények szelleme és sorszáma C = L = D = M = 100 50 500 1000 MDXXVI MDCCCXLVIII B.C. CXLVI 2010. évi LXXV. 1995. évi CXVII. 1992. évi XXXIII. A jogszabályok szerkezeti felépítése Preambulum I Fejezet: Általános rendelkezések II. Fejezettől: a szakmapolitikai szabályozás tartalmi kérdései A törvény strukturális építőelemei: A paragrafusok szerkezeti építőelemei: jogszabályi cikkelyek és pontok/számmal (1-)/ és betűvel (a-zs) jelölve/ Az értelmező rendelkezések és a fogalmak megtalálhatóak az elején (I. fejezet) vagy a jogszabály végén. A jogszabály végén találhatóak mellékletei. 3
A foglalkoztatási törvény (1991. IV.) néhány érdekessége A kereső tevékenység meghatározása A pályakezdő munkavállaló definíciója A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltételrendszere Az álláskeresési járulék visszatérítési és megtérítési kötelezettsége Az NFA felhasználásának részletes szabályai Adatvédelmi rendelkezések és foglalkoztatási adatbázisok A kereső tevékenység meghatározása Forrás: 58 Fogalom-meghatározások Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4
A pályakezdő munkavállaló definíciója (Forrás: 58 Fogalom-meghatározások) 25. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek,ha valaki GYES / Gyed-en van előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, A pályakezdő Harry Potter 5
A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltételrendszere (Forrás: 30 1991. 4. tv.) (1) b: rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette (1) d: rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (2): kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. (3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. Az álláskeresési járulék visszatérítési és megtérítési kötelezettsége (37 1991 IV tv.) (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték. (3) Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni. (4) Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. (6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. (8) az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel. 6
Az NFA felhasználásának szabályozása 39 1991. év IV tv. 39 (3) a: szolidaritási alaprész: álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a költségtérítés (31. ), valamint ezekkel kapcsolatos postaköltség finanszírozására (3) c: foglalkoztatási alaprész: foglalkoztatást elősegítő támogatások; munkaerőpiaci szolgáltatások finanszírozása; állásbörzék szervezése (3) d: bérgarancia alaprész: Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. Törvényben meghatározott támogatás, valamint postaköltség finanszírozására (3) e: képzési alaprész: szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására Adatvédelmi rendelkezések és foglalkoztatási adatbázisok TAJ-szám (57 A (1) Személyes adatok nyilvántartása (57 A (2) Közhiteles hatósági nyilvántartás A munkaügyi szerv az adatokat megosztja: szociális igazgatás szervvel; idegenrendészeti hatósággal külföldi személy esetén; állami adóhatóság, rehabilitációs hatóság megváltozott munkaképesség esetén 57 A (3) (5) (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. Esetenként kapcsolati kód használata -57 A (7) Az adatok bekerülhetnek két adatbázisba: Foglalkoztatás és Közfoglalkoztatási Adatbázis (57 B) Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa 7
Az egyszerűsített foglalkozásról 2010. évi LXXV. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1 (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás célja az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony szabályozása: a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. (2) Felső létszámkorlát: a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.(4) (4) Időtartam: max 120 nap / naptári év 8 Aközteher mértéke a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka eseteiben a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint. 8