212 A 18 ÉVESNÉL FIATALABB KORÚ ANYÁK SZÜLÉSEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON PONGRÁCZ TIBORNÉ DR. A fe jle tt ipari országokban a serdülőkori term ékenység az elm últ évtizedben igen különbözőképpen alakult. A nyugat-európai országok egy részében az 1970-es évek eleji viszonylag alacsony fiatalkori term ékenységet az évtized egészében alacsony és m érsékelten csökkenő színvonal jellemezte. A fejlett ipari országok egy másik csoportjában a serdülőkori term ékenységnek az előbbinél magasabb színvonala volt általános, de a term ékenységi m utatók ebben a kategóriában is időben bizonyos csökkenést m utattak. Néhány kelet- és déleurópai országban ezzel ellentétben az 1970-es évek eleji alacsony, vagy közepes színvonalú fiatalkori term ék en y ségben tíz év alatt igen erőteljes növekedés volt tapasztalható. A m agyar term ékenységi adatok elemzése alapján M agyarország a harm adik kategóriába sorolható, 1971 és 1982 kö zö tt1 M agyarországon a 18 évesnél fiatalabb anyák term ékenysége szám ottevő em elkedést m utatott. A fiatalkorú anyáktól származó élveszületések abszolút szám á nak változása jobban követte az összes élveszületések hullám zó alakulását, s a vizsgált időszak elején m utatkozó fokozatos növekedést az időszak végére csökkenés váltotta fel: 1982-ben számszerűleg gyakorlatilag ugyanannyi születés szárm azott serdülő anyától, m int 1972-ben (mintegy évi 5 6 ezer). Az abszolút adatok azonban nem tükrözik a term ékenységi m agatartásban végbem ent változásokat. A korspecifikus term ékenységi arányszámok mozgásában az eltelt 10 év alatt szintén kim utatható egy emelkedő, majd egy csökkenő tendencia, de az 1982-es arányszámok jelentősen m eghaladják az 1970-es értéket. 1 A v iz s g á lt id ő s z a k k iin d u ló é v é t m e g h a tá r o z ta, h o g y a fia ta lk o r ú a n y á k tö b b s z e m p o n tú d e m o g rá fia i v iz s g á la tá h o z a d a to k c s a k 1971-től, e g y es is m é rv e k n é l c s a k 1976- tó l á llta k re n d e lk e z é s re.
A K IS K O R Ú A K SZÜ LÉSEI 213 Az ábra jól m utatja a tizenévesek korévenkénti specifikus és a 15 49 éves nők általános term ékenységi arányszám ának eltérő változását. Míg a teljes term ékenységben 1982-re 1970-hez viszonyítva 7,8%-os csökkenés, addig a 14 évesek term ékenységi arányszám á ban 45%-os, a 15 éveseknél 84%-os, a 16 éveseknél 88%-os és a 17 éveseknél 40%-os növekedés m utatkozott. A fiatalkorú anyáknál m utatkozó számottevő emelkedés m ellett is a 14 évesek 2,9-es, a 15 évesek 9,2-es arányszám ai term ékenységi szem pontból nem je lentősek az 52,2-es teljes term ékenységi arányszámhoz viszonyítva. A 17 éves anyák esetében azonban a kérdés m ár általános term é kenységi vonatkozásban is jelentős, 1982-re a teljes és a 17 évesekre szám ított korspecifikus arányszámok gyakorlatilag azonos (52,2, ill. 52,4) értéket vettek fel. Mindebből következik, hogy a csökkenő számú élveszületéseken belül viszonylagosan emelkedő fiatalkorú szülések nagyobb figyelm et kell hogy kapjanak a népesedési kérdésekkel foglalkozó szakem berek és a társadalom részéről egyaránt.
214 PONGRÁ CZ TIBORNÉ DR Év 14 15 16 17 15 49 ö ssz e se n 1 000 m e g fe le lő k o rú n ő re ju tó é lv e sz ü le té s 1970 2,0 5,0 13,1 37,5 56,6 1971 2,2 5,7 16,0 37,1 55,9 1972 2,2 6,5 17,0 40,3 56,9 1973 2,3 7Д 18,2 41,2 58.2 1974 2,5 7,8 21,8 48,4 69,6 1975 2,9 9,3 24,6 56,0 72.8 1976 2.5 9,4 28,0 59,9 69,9 1977 2,6 10.4 27,9 64,1 67,3 1978 2,8 10,6 29.8 62,9 64,1 1979 3,0 10,1 29,0 64,9 61,5 1980 3,7 9,9 28,9 60,1 57,6 1981 2.6 9,1 26,1 56.2 55,7 1982 2,9 9,2 24,6 52,4 52,2 Születések legitimitás szerint A házasságon kívüli szülések a serdülő anyák esetében lényegesen gyakoribbak, m int a teljes női népességnél. Míg a vizsgált években a házasságon kívüli születések aránya országosan 6 7% között mozgott, a 18 évesnél fiatalabbak esetében ez az arány 30 40 % -ra tehető. Ez a m agas arány önm agában is a terhesség bekövetkezésében közrejátszó véletlen, sajátos körülm ények túlsúlyára utal ezen életkorban. Az illegitim itási arány term észetesen életkoronként jelentősen eltér, illetve az életkor emelkedésével csökken. A 14 éves anyáktól származó gyerm ekek 90% körüli aránya, a 15 éves anyák gyerm ekeinek 70% körüli aránya születik házasságon kívül, de a 17. életévüket betöltött szülő nőknél m ár csak (!) 20 23% a nem házas családi állapotúak aránya. Figyelembe véve az 1960-as évek születéseinek illegitim - legitim megoszlásait, megállapítható, hogy a 16 és 17 éves anyáknál 1975 után a házasságból történő születések em elkedése tapasztalható. Feltételezhető, hogy ez az emelkedő te n dencia összefüggésben van az 1974-es családjogi törvény m ódosítással, amely a 17 éves életkort betöltött lányok esetében eltörölte a korábban szükséges gyám hatósági engedélyt, vagyis a házasság m egkötését egyszerűbbé, könnyebbé tette. A 14 éves anyák házasságból, illetve házasságon kívüli szülései egymáshoz viszonyított arányának időbeli alakulásában különösebb szabályszerűség nem m utatható ki, a házasságból történt szülések aránya az elm últ 20 évben 7 20% között mozgott. A szám adatok szabálytalan ingadozásában valószínűleg szerepet játszik a 14 éves anyák viszonylag alacsony (100 200 közötti) esetszám a is. A házasságon kívüli szülések m egítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a tényleges statisztikai adatoknál alacsonyabbak azok aránya, akik valójában egyedülálló lán y an y án ak nevezhetők. K u tatási tapaszta
A K ISK O RÚ A K SZÜLÉSEI 215 lata in k szerin t ugyanis a nem házas fiatalkorú an y ák viszonylag je lentős része elsősorban a cigány lakosság körében élettársi kapcsolatban él, s m ind a fiatal anya, mind a közvetlen környezete az adott kapcsolatot gyakorlatilag azonos érték ű n ek tek in ti a tö r vényes házassággal. A házasságon kívül szült anyák családi állapotáról nem is lenne szükséges külön em lítést tenni, hiszen életkorukból következően annyira term észetes a hajadon státus. Mégis meg szeretném jegyezni, hogy a túlnyomó többség m ellett, m inden vizsgált évben volt néhány elvált, sőt özvegy fiatalkorú szülő nő is. 1974-ben tíz elvált fiatalkorú anyát találtunk, akik közül 8 személy 16 éves, illetve annál fiatalabb volt. Az összes fiatalkorú szülésekhez viszonyítva ezek az értékek jelentéktelennek tűnnek, de az abszolút adatok és a mögötte húzódó jelenség önm agában is elgondolkodtató. Az anyák iskolai végzettsége A serdülőkorban szült anyák demográfiai összetételének következő vizsgálati szem pontja az iskolai végzettség szerinti elemzés, valam int, hogy m ilyen m értékben és irán y b an tér el e speciális népességcsoport végzettségi szintje az adott korévre jellem ző országos m u tatóktól. Az alábbi táblázat a fiatalkorú anyák iskolai végzettségének szintjét és időbeni változását egy összegző m utatón: az elvégzett osztályok átlagos szám án keresztül m u ta tja be. 2. A 18 évesnél fiatalabb korban gyermeket szült nők iskolai végzettsége (az elvégzett osztályok átlagos száma) Уровень школьного образования (среднее количество законченных классов) женщин, родивших ребенка в возрасте до 18 лет Educational level average number of forms completed of females having given birth to a child at the age under 18 years É le tk o r év 14 15 é v e s 16 17 1971 4,81 5,65 6,83 7,38 1972 4,89 5,77 6,70 7,30 1973 4,45 5,48 6,57 7,28 1974 5,26 5,81 6,75 7,28 1975 4,96 5,98 6,83 7,35 1976 4,57 6,06 6,86 7,40 1977 6,45 6,24 7,00 7,46 1978 5,38 6,50 7,12 7,47 1979 5,56 6,33 7,11 7,54 1980 5,67 6,64 7,31 7,59 1981 5,65 6,85 7,36 7,58 1982 5,76 6,8 6 7,34 7,68 Az adatok önm agukban az országos adatoktól való viszonyítás nélkül is jól m utatják, hogy egy meglehetősen alacsony iskolázottságú népességcsoportról van szó. B ár az elvégzett osztályok
216 PO N G RÁCZ TIBORNÉ DR szám a a vizsgált periódusban hullám zásokkal tark ítv a bizonyos emelkedést m utat, de a befejezett iskolai végzettség még a 17 éveseknél sem éri el átlagosan a 8 osztályt. A serdülő anyák k u l turális színvonala akkor értékelhető reálisan, ha az adatokat összevetjü k a m egfelelő k o rú és teljes körű női népesség iskolai végzettségi adataival. Koréves iskolai végzettségi adatok csak a népszám lálásokból állnak rendelkezésre, ezért az összehasonlítást az 1970-es és az 1980-as évekre tu djuk elvégezni (1970-re vonatkozóan oly módon, hogy a népszám lálási adatokat az 1971-es népmozgalm i adatokkal hasonlítjuk össze, de az adatok időbeni alakulását figyelembe véve a torzító hatás figyelm en kívül hagyható.) 1970 1980 K o r (év) A z e lv é g z e tt o s z tá ly o k átlag o s szám a te lje s n ő i n é p e s s é g g y e rm e k e t s z ü lt a n y á k A z e lv é g z e tt o s z tá ly o k átlag o s szám a te lje s n ő i n é p e s s é g g y e rm e k e t s z ü lt a n y á k 14 7,34 4,81 7,46 5,67 15 7,98 5,65 8,28 6,64 16 8,41 6,83 8,97 7,31 17 8,73 7,58 9,62 7,59 A táblázat több kérdésre is rávilágít. Egyrészt egyértelm űen bizonyítja, hogy a fiatal korban gyerm eket szült nők iskolai végzettsége messze alatta m arad az adott korosztályban elvárható végzettségi színvonalnak. M ásrészt az adatok úgy tűnik nem tám asztják alá azt a közhiedelmet, hogy a serdülőkori szülés egyik legjelentősebb és általános érvényű negatív hatása a terhesség m iatt félbeszakadt iskolai tanulm ányokban keresendő. V élem ényem szerint ugyanis akko r lehetne a két jelenség között egyértelm ű oksági kapcsolatot felállítani, ha a 14 éves korban szült fiatalkorúak iskolai végzettsége a tapasztaltnál csak jóval kisebb m értékben m aradna el az adott korév teljes női népességének iskolai végzettségétől. Az adatok azonban azt m utatják, hogy 1980-ban a fiatalkorú anyák által elvégzett osztályok átlagos száma még a 16 éveseknél sem éri el azt az értéket, am ely a teljeskörű 15 éves női népességre érvényes. A zt m ondhatjuk tehát, hogy a serdülő korban gyerm eket szülő anyák többsége olyan, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű népességcsoportból kerül ki, am elynek iskolai tanulm ányai valam ilyen okból m ár korábban megszakadtak. Így tehát a terhesség és a m egszületett gyerm ek jelenthet ugyan törést az anya életpályája szem pontjából
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 217 hátráltath atja a tanulm ányok esetleges folytatását, a szakképzettség megszerzését de nem tekinthető a tanulás abbahagyása alapvető és elsődleges okának. Természetesen van egy réteg, ahol az iskolai tanulm ányok ténylegesen a gyermekszülés m iatt szakadnak félbe, de ennek a rétegnek számszerű nagyságát, arányát a rendelkezésre álló statisztikai adatokból m egbecsülni nem lehet. Az é rin te tt sokaság nagysága és ezáltal a vizsgált kérdés súlya becsülhető lesz annak a reprezentatív kérdőíves felvételnek az eredményeiből, am elyet a közelm últban a fiatalkorú anyákkal kapcsolatban végeztünk. A fenti m egállapítást vagyis, hogy a serdülőkorban szülő nők eleve egy alacsonyabb m űveltségi népességcsoportból kerülnek ki jól m utatja az iskolába nem jártak arányának összehasonlítása a hasonló korú, teljes női népességen belül előforduló arányokkal. (1., 4/a és 4/b sz. tábla) K o r év 14 15 16 é v e s 17 1971 10,1 8,3 4,2 2,6 1972 9,1 6,2 3,9 2,2 1973 12,7 9,7 4,8 2,4 1974 8,1 7,4 4,6 2,0 1975 8,3 6,4 3,7 2,3 1976 12,3 6,1 4Д 1,9 1977 7,5 5,7 3,1 1,9 1978 9,2 5,3 2,5 1,9 1979 4,3 5,7 2,5 1,5 1980 6,4 3,7 2,4 1,7 1981 6,9 2,1 2,1 1,4 1982 5,4 1,3 2,0 1,0 4/b. Iskolába nem járt nők aránya a népszámlálási adatok Доля женщин, которые не ходили в школу, на основе данных переписи населения f%i Proportion of females having attended no school, on basis of the population census data (per cent) alapján (%) Kor év 14 15 16 éves 17 1970 0,54 0,52 0,56 0,73 1980 0,59 0,63 0,74 0,77
218 PO N G RÁCZ TIBORNÉ DR Az iskolába nem járt fiatalkorú anyák aránya 1971 és 1982 között jelentős m értékben csökkent ugyan, de m ég m indig többszöröse az adott korév teljeskörű női népességre vonatkozó értékeknek. A 14 éveseknél pl. 1980-ban tízszer nagyobb gyakorisággal fordult elő analfabéta a gyerm eket szült nők között, m int a 14 évesek között általában. Az életkor előrehaladtával az eltérés fokozatosan csökken: a megfelelő korú női népességhez képest a 15 éveseknél 5,8-szor, a 16 éveseknél 3,2-szer és a 17 éveseknél m ár csak 2,2-szer gyakoribb, hogy a fiatal anyák nem já rta k iskolába. Fiatalkorú anyák gazdasági aktivitása Értelem szerű összefüggés áll fenn az anyák alacsony iskolai végzettsége és a gazdaságilag aktívak m agasabb gyakorisága, továbbá a foglalkozások jellege között. A gyerm eket szült fiatalkorúaknak több m int 50% -a dolgozik, s b ár a keresők aránya az utóbbi években néhány százalékos csökkenést m utat, még m indig jóval m eghaladja a teljes, 18 évnél fiatalabb, női népesség gazdasági aktivitását reprezentáló arányokat. A kereső anyák aránya életkoronként jelen tős eltérést m utat: a 14 éveseknél 8 10%-os, a 15 éveseknél 26 29 %-os, a 16 éveseknél 45 50%-os és a 17 éveseknél 64 69%-os volt a vizsgált periódusban. A népszámlálási adatokkal való összehasonlítást csak 1980-ra vonatkozóan tu d ju k elvégezni, m iután az anyák kereső tevékenységére vonatkozó koréves adatok csak 1976-tól állnak rendelkezésre. É le tk o r A k e re s ő n ő k a r á n y a az a d o tt k o ré v te lje s n ő i n é p e s s é g é h e z v is z o n y ítv a A k e re ső a n y á k a rá n y a az a d o tt k o ré v b e n s z in te k h e z v is z o n y ítv a 14 éves 3,6 8,1 15 éves 9,8 28,9 16 éves 19,7 47,3 17 éves 38,0 65,4 ö sszesen 17,5 54,5 Az a tény, hogy a serdülő korú anyák között jóval többen dolgoznak a gyerm ek megszületésekor, m int kortársaik közül általában, valójában egyáltalán nem meglepő. A kérdés csak az, hogy milyen összefüggés van a fiatalkori teherbeesés és a kereső tevékenység között. Más szóval a serdülőként gyerm eket váró anyák eleve egy olyan rétegből kerülnek ki, am elyben a nők igen fiatalon kezdenek
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 219 el dolgozni, vagy a bekövetkezett terhesség m iatt félbeszakadt iskolai tanulm ányok kényszerítik a fiatalkorút m unkavállalásra? A rendelkezésre álló adatok birtokában a kérdés megválaszolásánál csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Kiindulva abból a megállapításból, hogy a 18 évesnél fiatalabb szülő nők korosztályukhoz viszonyított iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb, azt m ondhatjuk, hogy az e csoportba tartozó fiatal nők valam ilyen okból viszonylag korán befejezik, illetve félbeszakítják iskolai tanulm ányaikat és nagy ré szük ezt követően m unkába áll. Vagyis feltehető, hogy a fiatalkori teherbeesés általában nem oka, hanem okozata a korai m unkavállalásnak. Más szóval az önálló kereső tevékenység am ely a társa dalom értékítéletében a felnőtté válás egyik k ritériu m a hozzájárul ahhoz, hogy a tizenéves idő előtt felnőttnek, egyben alkalmasnak érezze m agát a gyerm ekvállalásra és családalapításra. Érdekes lenne megvizsgálni a fiatalkorú anyák másik az előbbivel összességében közel azonos nagyságú csoportját is, azokét, akik a gyerm ek megszületésekor eltartottnak minősültek. (Az eltartott fiatalkorú anyák aránya az 5. sz. tábla második oszlopából következik.) Valószínű, hogy az iskolai tanulm ányaikat a terhesség m iatt megszakítók inkább ebbe a csoportba tartoznak. Az országos adatokkal történő összevetésüket m egnehezíti és bizonytalanná te szi, hogy a 14 17 éves népesség többsége még tanulóként minősül eltartottnak, míg a gyerm eket szültek között általános-, illetve középiskolás nappali tagozatos tanuló eleve nem lehet. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az országos adatok alapján 1980-ban egyéb eltartottnak a 14 éves női népesség 3,3%-a, a 15 16 évesek 5,8%-a és a 17 évesek 6,8% -a m inősült. Az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya önm a gában behatárolja a fiatalok által betölthető m unkák körét. Á ttekintve az élveszületéseknek a kereső anya egyéni foglalkozása szerinti megoszlását, jól körülhatárolhatóan kiem elhető volt néhány foglalkozási főcsoport, am ely ek m egfelelően reprezentálják a fiatalkorú anyák gazdasági aktivitásának csaknem teljes körét (m integy 86%-át). A 6. sz. tábla két év és öt foglalkozási főcsoport abszolú t és százalékos adatain keresztül m u ta tja be a serdülő anyák kereső tevékenységének főbb jellegzetességeit. M egállapítható, hogy sem az öt főcsoport összsúlya, sem az egyes főcsoportok részesedése a fiatalkorúak gazdasági aktivitásában a hét év során nem, vagy nem lényegesen változott. Az ipari fizikai foglalkozásúak aránya valam elyest emelkedett, míg a szellemi m unkakörnek nevezhető szám viteli és pénzügyi foglalkozások részaránya csökkent. Az ip arban fizikai m unkakörben foglalkoztatottak csaknem felét teszik ki az összes kereső fiatalkorú arányának, s ezen belül domináns szerepet játszik a textil- és textilruházati ipar, vagyis a szakképzetlen női (gyakran vidéki) m unkaerőt felszippantó hagyományos ipari ágazat. Igen alacsony a m ezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A kereső fiatalkorú anyák osztály- és rétegtagozódása fen tiekkel összhangban teh á t azt m utatja, hogy döntő, 80% feletti
1976 s z á m % 1977 szám % 1978 szám % 1979 s z á m % 1980 szám % 1981 s z á m % Kereső anyák összesen 4 140 4 182 4 011 3 637 3 432 3 079 2 962 1982 s z á m % Ebből: Ipari fizikai foglalkozású 1 741 42,1 1 868 44,6 1 793 44,7 1 633 44,9 1 485 43,3 1 337 43,4 1 334 45,0 textilipari foglalkozású 314 7,6 396 9,5 412 10,3 346 9,5 307 8,9 262 8,5 270 9,1 textilruházati foglalkozású 460 11,3 469 11,2 411 10,1 404 11,1 372 10,8 342 11,1 325 11,0 M ezőgazdasági fizikai foglalkozású 264 6,4 277 6,6 269 6,7 221 6,0 222 6,5 207 6,7 185 6,2 növényterm esztés és kertészet 187 4,5 176 4,2 175 4,4 146 4,0 126 3,7 116 3,8 109 3,7 állatgondozó 56 1,4 75 1,8 64 1,6 57 1,6 75 2,2 76 2,5 51 1,7 K ereskedelm i és vendéglátóipari fizikai foglalkozású 469 11,3 514 12,3 455 11,3 470 12,9 400 11,7 404 13,1 367 12,4 Egyéb fizikai foglalkozású összesen 782 18,9 709 17,0 672 16,8 604 16,6 605 17,6 559 18,2 514 17,4 Szám viteli, pénzügyi foglalkozású összesen 356 8,6 297 7,1 280 7,0 241 6,6 212 6,2 169 5,5 158 5,3 220 PONGRACZ TIBOENÉ DR.
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 221 többségük a m unkásosztályhoz tartozó fizikai dolgozó. A szövetkezeti parasztság és az egyéb kategóriákhoz tartozókat is beleszámítva, fizikai m unkakörben a. kereső anyák több m int 90% -a tevékenykedik, míg a szellemiekhez sorolhatók aránya nem éri el a 10%-ot. Az 1930. évi népszám lálási és népm ozgalm i adatok összevetése azt m u tatja, hogy a 18. életévük előtt kereső tevékenységet folytató nőknél országosan is hasonló fizikai-szellem i foglalkozási arányokat találunk (87%, ill. 13%), de a gyerm eket szülteknél valam ivel még m a gasabb a fizikai és alacsonyabb a szellemi m unkakörökben dolgozók aránya. A legjelentősebb eltérés a 17 éveseknél m utatkozik, ahol a szellemi dolgozók országos átlaga m integy másfélszerese a gyerm eket szült nőkének. B ár ebben az életkorban a szellem i besorolás is kvalifikálatlan tevékenységet takar, mégis a fizikai, illetve a szellemi munkavégzés feltételeinek különbözősége alapján azt m ondhatjuk, hogy a fiatalkorú anyák csoportja m unkájában, a gyermekszülés tényétől függetlenül is, rosszabb feltételekkel startol az életben. Területi eltérések Összefoglalva, a területi különbségekről általában elmondható, hogy a fiatalkori szülés gyakoribb a községekben élő nők körében, s az eltérés a városok és községek között m integy 2,2-szeres. 7. Korspecifikus termékenységi arányszámok, településtípus szerint (ezer m egfelelő korú nőre jutó élveszületés) Повозрастные коэффициенты плодовитости по типам поселков (живорождения на тыс. женщин соответствующего возраста) Év T e le p ü lé s típ u s 14 15 16 é v 17 e s ö s s z e s e n Budapest 0,84 2,83 7,48 16,36 6,82 1980 Városok Budapest nélkül 1,22 2,68 9,50 21,39 8,48 Községek 2,78 7,94 21,16 40,82 18,10 Budapest 0,78 1,93 6,82 16,49 6,40 1981 Városok Budapest nélkül 0,89 2,91 8,41 18,88 7,65 Községek 1,87 7,17 19,78 39,51 16,61 Budapest 0,68 2.45 6,50 14,52 5,83 1982 Városok Budapest nélkül 1,06 2,96 8,18 17,26 7,17 Községek 2,13 6,95 18,34 38,36 15,63 A 14. és 18. életévük között gyerm eket szülő nők országos 10 12% 0- e s (1000 m egfelelő korú nőre vetítve) m utatója m ögött viszonylag jelentős terü leti eltérések húzódnak meg. A reális értékelést biztosító koréves term ékenységi m utatók csak 1980-tól állnak rendelkezésre, így az elem zésnél el kell tekin ten ü n k az időbeni és térbeni
222 p o n g r Á c z t i b o R n é d r változások együttes vizsgálatától. E három év adatai alapján is jól kirajzolódnak azonban a hagyományosan alacsony, illetve magas serdülőkori term ékenységű megyék. Úgy tűnik, hogy a Nyugat-Dun ántúlon a legalacsonyabb a fiatalkori terhességek aránya m indenek előtt Vas megyében, de közelítőleg azonos kedvező értékeket találunk Győr-Sopron, illetve Zala m egyékben is. H asonlóan alacsony a fiatalkori term ékenység Csongrád m egyében is. (8. sz. tábla) 8. Л 14 17 éves anyák élveszüléseinek területi alakulása, 1982 Территориальное распределение живорождений матерей в возрасте 14 17 лет в 1982 г. E z e r M eg y é k ra n g s o ra, 14 17 é v e s re ju tó te r m é k e n y s é g s z e rin t é lv e sz ü le té s e k s z á m a M eg y é k ra n g s o ra, az é lv e s z ü le té s e k g y a k o ris á g a s z e rin t É lv e s z ü le té s e k s z á z a lé k o s m e g o sz lá sa Borsod-A baúj-zem plén 14 313 Borsod-A baúj-z em plén 11,7 Szabolcs-Szatm ár 14 259 P est 11,4 Tolna 13 724 Budapest 9,2 Nógrád 13 582 Szabolcs-Szatm ár 8,7 P est 13 346 H ajdú-bihar 5,5 Som ogy 13 071 B ács-k iskun 5,3 Baranya 12 413 Baranya 5,0 Komárom 12 006 Szolnok 4,7 Heves 11 819 Fejér 4,4 Szolnok 11 399 Som ogy 4.0 Fejér 11 126 Komárom 3,8 B ács-k iskun 10 532 Békés 3,7 Veszprém 10 400 Veszprém 3,7 Békés 10 170 H eves 3,5 H ajdú-bihar 9 832 Tolna 3,2 Csongrád 7 580 Csongrád 3,1 Zala 7 540 Nógrád 2,8 Győr-Sopron 6 518 Győr-Sopron 2,7 B udapest 5 8 28 Zala 2,1 Vas 5 320 Vas 1,4 K ülföld 0,1 összesen: 10 418 ö sszese n : 100.0 Magas term ékenységűnek Észak-M agyarország tekinthető. Nógrád, Szabolcs-Szatm ár, B orsod-a baúj-zem plén m egyékben a serdülőkornak term ékenysége m integy kétszerese az előbb em lített n y u g at-d u n án tú li régió értékeinek. Magas a fiatalkori term ékenység Tolna és P est m egyékben is. B udapest és a m egyei jogú v árosok helyzetét vizsgálva m egállapítható, hogy valam ennyi m egyeszékhelyen kedvezőbb (vagyis alacsonyabb) a 14 éven aluliak te r m ékenysége m int a m egye egészében. Ezen belül azokban a m e gyékben, ahol általában alacsony a fiatalabbkori term ékenység, a m egyeszékhely is kedvezőbb helyen áll a megyei jogú városok rangsorában. Így alacsonyabb term ékenységűnek Győr, m agasnak Miskolc városa minősíthető. Ez alól kivételt képez Budapest, amely a viszonylag m agas term ékenységű P est m egyében országosan is
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 223 az egyik legm agasabb serdülőkori term ékenységet m utatja. A koréves term ékenységi m utatók szerint a m egyék sorrendje gyakorlatilag azonos a 14 17 éves női népesség globális term ékenysége alap ján felállított rangsorral. Ki kell azonban em elni Somogy m e gyét, am ely b ár a globális fiatalkori term ékenységű m utatók alapján is a m agasabb term ékenységű kategóriába sorolható, de a 14 évesek term ékenységének vonatkozásában m indegyik évben vezető helyet foglal el. A korspecifikus term ékenységi arányszámok m ellett figyelembe kell venni azokat a különbségeket, amelyek az egyes m egyék között a fiatalkori szülések gyakorisága megoszlásaiban m utatkoznak. Az előfordulások abszolút szám ának, illetve ezek százalékos m egoszlásának figyelem bevétele azért szükségszerű, m ert ezek az adatok tü k rözik azokat a feladatokat, amelyek a fiatalkori terhesek fokozott gondozásával kapcsolatban az egyes megyék egészségügyi szerveire hárulnak. Kis számúak a serdülőkori szülések a term ékenység regionális alakulásához hasonlóan a nyugat-dunántúli m egyékben: sorrendben Vas, Zala és G yőr-sopron m egyékben. A m agas frekvenciájú megyék rangsora azonban m ár bizonyos m értékben eltér attól a sorrrendtől, am elyet a korspecifikus term ékenységi arányszámok alapján az előbbiekben m eghatároztunk. Bár a magas serdülőkori term ékenységet m utató Borsod- Abaúj-Zem plén, Szabolcs-Szatmár és Pest megye itt is a magas kategóriába tartozik, de a rangsort m ár Pest megye vezeti, vagyis a 18 év a la tt bekövetkezett szülések legnagyobb szám ban Pest m e gyében fordulnak elő, de magas arányokat találunk az egyébként alacsony term ékenységű B udapesten is. Ezzel szem ben N ógrád m e gyében, ahol 1980-ban és 1981-ben a legm agasabb fiatalkori te r m ékenységi értékkel találkozhatunk, e korosztály szüléseinek tén y leges szám aránya csaknem olyan alacsony, m int az igen kedvezőnek m inősíthető nyugat-dunántúli régióban. Az adatok 1971 1982 közötti alakulását tekintve m egállapítható, hogy az előbb em lített alacsony és magas kategóriák igen állandónak és változatlannak bizonyulnak, vagyis a fiatalkori szülések által legkevésbé érintett m egyék m inden évben a nyugat-dunántúliak voltak, a legmagasabb gyakoriságok pedig m inden évben Pest, Borsod-Abaúj-Zem plén és Szabolcs-Szatmár m egyékben alakultak ki, oly módon, hogy még a m egyék sorrendje is állandónak bizonyult. A férj életkora és a házasságtartam A gyerm ek apjára vonatkozóan meglehetősen szűk körben állnak statisztikai inform ációk rendelkezésre. A 18 éven aluli anyáktól származó születéseknél csak a férj életkora az egyetlen elérhető adat, vagyis egyfelől a házasságban született gyerm ekek apjáról is m eglehetősen keveset tudunk, a házasságon kívül születettek esetében azonban még ezzel az inform ációval sem rendelkezünk. Házasságból m int arra a korábbiakban m ár utaltunk a fiatalkorú anyák gyerm ekeinek 60 70% -a születik. E csoportnál az
224 PONGRÁCZ TIBORNÉ DR apák az anyák életkorának megfelelően ugyancsak a fiatalabb korosztályokból tevődnek ki, legnagyobb gyakorisággal (60% körüli aránnyal) a 20 24 éves férfi korosztály képviselteti magát. 1971 és 1982 között az apák kormegoszlása viszonylag állandónak mondható, kisebb változást az em lített 20 24 éves korosztály részarányának csökkenése és a 19 évesnél fiatalabbak a rán y án ak növekedése jelen tett. Egy gondolat erejéig érdem es m egállni a 19 éven aluli apáknál. A fiatalkorú anyáktól származó születéseknek évente mintegy 20 22% -a szárm azik olyan apától, akinek életkora a szülést m egelőző házasságkötéskor nem érte el, vagy csak éppen m eghaladta a nagykorúság határát. Az anyaságra mind biológiai, mind pszichikai értelem ben felkészületlen fiatal nő m ellett egy olyan serdülő férfi áll, akinek felelős döntése a családalapítást és a gyerm ekvállalást illetően legalábbis m egkérdőjelezhető. A rra a kérdésre, hogy a terhesség bekövetkezése m ilyen szerepet játszott a fiatalkorúak házasságkötésében, áttételesen következtethetünk a születés és a házasság megkötése között eltelt időszak hosszából. Az összes születéseknek évente m integy 22 24% -a következik be 1 évnél rövidebb házasságtartam alatt. A fiatalkorú anyák esetében ez az arány 83 87%. Elfogadva a KSH N épesedésstatisztikai Főosztályán végzett longitudinális term ékenységi vizsgálatok eredm ényeit és tapasztalatait, m iszerint a menyasszonyoknak általában mintegy 20 25% -a köt terhesen házasságot vagyis az 1 éven belüli születések döntően házasság előtti fogantatásból származnak feltételezhetjük, hogy a 18 éven aluli lányok 80% feletti aránya köt terhesen, nagy valószínűséggel a terhesség m ia tt házasságot. Az életkor csökkenésével nő az 1 évesnél rövidebb házasságtartam alatti születések aránya és a 15 16 éveseknél a 94 98% -ot is eléri. B ár ezek az adatok és arányok valójában nem m eglepőek, inkább alátám asztják azt az általános vélem ényt, m iszerint a fiatalkori házasságkötésekre elsősorban a születendő gyerm ek törvényesítése m iatt kerül sor, mégis elgondolkodtató, hogy vajon mi lesz ezeknek az igen fiatalon és kényszer hatására k ö tö tt házasságoknak a sorsa és jövője. A 17 éves anyák 20 22% -ánál a házasságkötés és a gyerm ek születése között egy év, illetve ennél hosszabb idő telt el. Ennél a csoportnál a házasságkötést tehát nem a terhesség ténye sürgette. A fiatal lányoknak van egy rétege tehát, akik m ár 15 16 éves korukban elég érettnek vélik m agukat a férjhezm enetelre, majd ezt követően több-kevesebb tudatosságai vállalkoznak a gyermek világrahozatalára. Születési sorrend, életben levő gyermekek száma, korábbi terhességek kimenetele, ikerszülések A 18 éven aluli nők szüléseinél, éppen az anya fiatal kora m iatt önkéntelenül feltételezzük, hogy első kívánt vagy nem kívánt terhességről, illetve gyerm ekről van szó. Éppen ezért meglepő a fiatalkorú anyáknak az a 8 12%-os aránya, akik nem első, hanem
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 225 második, esetleg harm adik (!) gyerm eküket hozzák világra 18. életévük előtt. A 9. számú táblázaton az élveszületések élveszületési sorrend szerinti alakulását abszolút számokban kifejezve kívánom bem utatni, m ert úgy vélem, jobban érzékelhető a kérdés súlya és abszurditása, az hogy pl. 1982-ben nyolc olyan 16 éves anya volt, aki harm adik gyerm ekét szülte. 9. Élveszületések az élveszületési sorrend és az anya életkora szerint (abszolút szám) Живорождения по очередности живорождений и возрасту матерей (в абсолютных величинах) Live births by live birth order and the mothers age (absolute figures) Ev É lv esz ü leté si s o rre n d sz á m a 14 15 16 é v e s 17 ö s s z e s e n 1971 1 2 3 X összesen 169 9 178 493 23 516 1 441 109 7 1 557 3 253 286 36 3 575 5 356 427 43 5 826 1974 1 2 3 X összesen 167 5 172 520 34 3 557 1 478 137 7 1 622 3 505 403 38 3 946 5 670 579 48 6 297 1978 1 2 3 X összesen 170 4 174 612 32 2 646 1 683 166 6 11 855 3 607 526 29 4 162 6 072 728 37 6 837 1982 1 2 3 X összesen 203 2 205 577 33 1 611 1 402 145 8 1 555 2 856 363 42 3 261 5 038 543 51 5 632 Úgy vélem, hogy a táblázathoz nem kell sok m agyarázat, az adatok önm agukért beszélnek. Ami az élveszületési sorrend százalékos megoszlását és időbeni változását illeti, a 12 év adatai alapján a m ásodszülöttek arányának bizonyos m értékű em elkedése tapasztalható elsősorban a 17 éves anyák esetében. Nem kívánok külön foglalkozni az élveszületéseknek az életben lévő gyerm ekek szám a szerinti alakulásával. T erm észetszerűleg ebben az esetben az élveszületések sorrendjéhez képest egygyermekes anyák szám a és aránya valam ivel m agasabb, a két- és három gyermekeseké valamivel alacsonyabb lesz. Az eltérés valam ennyi korév élveszületési sorrendjére, illetve élő gyerm ek szám ára vonatkoztatva m integy 10 15%-os, és nem változtatja meg lényegileg a 9. szám ú tábla arculatát s a benne m utatkozó tendenciákat. A fiatalkorú anyákat a jelenlegi szülésüket megelőző terhességek száma és azok kim enetele szerint elemezve igen elgondolkodtató következtetésekre juthatunk. A 18 éven aluli anyák átlag 15 18%- ának volt egy vagy több korábbi terhessége, de a 17 éveseknél ez az
226 PONGRÁCZ TIBORNÉ DR arány fokozatosan emelkedő tendenciát m utatva, 1982-re a 20% -ot is m eghaladta. A korábbi terhességek egy része m űtéti úton m egszak ításra került. A m űvi abortuszok a rá n y á t azonban csak igen pontatla n u l lehet m egállapítani. Egyrészt azért, m ert a korábbi terh ességm egszakítások a fiatalkorú szóbeli közlése alapján kerülnek re gisztrálásra, s jól ismert, tény még a felnőtt női népességnél is a m űvi abortuszok elhallgatásának m agas aránya. Egyfelől te h á t szám olnunk kell egy nem becsülhető bevallási hibával. M ásfelől a bevallott és regisztrált adatok táblázatából (születések a terhességek száma, az abból származó szülészeti esem ények és az anya korcsop ortja szerint) a harm adik terhesség u tán nem állapítható meg m indig egyértelm űen, hogy az adott terhességek hány esetben végződtek élve- vagy halvaszüléssel vagy m űvi abortusszal. M indezek figyelem bevételével kiszám ítva a m űvi abortuszon korábban m ár á t esett fiatalkorú anyák arányát, 32 38% közötti értékeket kapunk, vagyis azt m ondhatjuk, hogy a serdülő anyáknak biztosan több m int 1/3-a szakíttatta m ár meg egy vagy több terhességét. A bevallott abortuszok m integy 90% -ára az első gyerm ek születését megelőzően került sor. Ism ételten hangsúlyozni szeretném, hogy ezek többékevésbé alábecsült arányok, s nagy biztonsággal feltételezhető, hogy m ind az első gyerm ek születését megelőzően, m ind a gyerm ekszületések közötti intervallum okban a fiatalkorú anyáknak a jelzettnél nagyobb aránya esett át korábbi terhességének m egszakíttatásán. Röviden ki szeretnék térn i azokra a fiatalkorúakra, akiknek je lenlegi szülésükkel együtt m ár három vagy négynél is több terh ességük volt. A 9. sz. táblázatból látjuk, hogy évente m integy 40 50 anya szüli meg 18. életéve előtt harm adik gyerm ekét. Azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik ugyancsak három esetben voltak te r hesek, de nem m inden terhességük végződött élveszüléssel, évente mintegy 100 130 főre tehető. A negyedik és további terhességből gyerm eket szülő fiatalkorúak száma évenként 19 28 között mozog. (M iután a jelenlegi terhességük élveszületéssel végződött, a 9 hónap levonásával ez egyben azt is jelenti, hogy 17 éves koruk előtt m ár háromszor estek teherbe). A születési statisztika egészében ezek az értékek igen csekélyek, százalékban alig kifejezhetőek, mégis úgy vélem, hogy ezt a m ásfélszázalékra tehető népességcsoportot olyan ism eretszegénység és felelőtlen m agatartás jellemzi, amely egyéb társadalm i hatása m ia tt is indokolja a jelenség felem lítését. A fiatalkorú anyák ikerszüléseinek gyakorisága alacsonyabb m int az országos átlag. Míg az összes születések közül évente az ikerszülöttek aránya 20 21% 0-es, a 18 évnél fiatalabb anyák esetében ez az arán y 8 14%o között mozog. Az adatok te h á t jól alá tá m asztják az ikervizsgálatokkal foglalkozó kutatók tapasztalatát, m i szerint az ikerterhességek bekövetkezésének valószínűsége az anya életkorával párhuzam osan nő. Hasonló összefüggés áll fenn ism e reteim szerint, a paritás és az ikerszületések gyakorisága között is, vagyis a magasabb sorszámú születéseknél gyakrabban fordul elő ikerterhesség. A fiatalkorú anyáknál term észetesen m agasabb az elsőszülöttek aránya, s ez ugyancsak csökkenti az ikerszületések előfordulási gyakoriságát.
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 227 Az újszülöttek érettsége, fejlettsége, halvaszületések Az újszülöttek születési súlyára, fejlődési korára és testhosszára vonatkozó adatok és m egoszlások egyértelm űen bizonyítják a fia talkorú anya biológiai éretlenségét. Az élveszületések teljes köréhez viszonyítva a 18 éven aluli anyáktól származó gyerm ekek esetében a koraszülöttek aránya magasabb, az átlagsúly alacsonyabb, a 36. héten belül születettek arán y a m agasabb és a testhosszúság is kisebb. Nézzük meg a fejlettségi m utatókat és az eltérés m értékét külön-külön. Az élveszületések születési súly szerinti megoszlásában két, egym ással logikailag összefüggő tendenciát á llap íth atu n k meg. Egyfelől m integy 50 60% -kal m agasabb a 2500 g alatt szü letett gyerm ekek gyakorisága, másfelől részben a m agasabb koraszülött arányra is visszavezethetően alacsonyabb az újszülöttek átlagsúlya. A koraszülési arány és az átlagsúly alakulását 1971 és 1982 között valam ennyi élveszülés, illetve a fiatalkorú anyák élveszülései vonatkozásában a 10. sz. tábla m u ta tja be. A gyerm ek születési átlagsúlya és az anyák életkora közötti kapcsolat koréves bontásban is kim utatható. M inél fiatalabb az anya, átlagosnál annál kisebb súllyal születik gyerm eke. 1982-ben pl. a 14 éves anyák gyerm ekei átlagosan m indössze 2490 g-m al jö t tek a világra s még a viszonylag legkedvezőbb helyzetben lévő 17 éves anyáktól származó gyerm ekek átlagsúlya (3018 g) sem érte el az újszülöttek országos átlagsúlyát (3251 g). Év Koraszülések gyakorisága összes élveszületéseknél Koraszülések gyakorisága fiatal anyák élveszüléseinél Atlagsúly összes élveszületéseknél Atlagsúly a fiatal anyák élveszüléseinél 1971 11,0 16,1 3 127 2 981 1972 11,1 16,9 3 121 2 967 1973 11,6 17,6 3 106 2 958 1974 11,7 18,6 3 109 2 943 1975 11,2 17,1 3 123 2 960 1976 11,0 17,5 3 124 2 955 1977 10,6 16,6 3 133 2 971 1978 10,5 16,7 3 142 2 970 1979 10,6 18,1 3 137 2 950 1980 10,7 15,5 3 148 2 990 1981 10,2 16,8 3 150 2 974 1982 9,9 15,6 3 151 2 980
228 PO N G RÁ CZ TIBOENĚ DR Az átlagsúly alacsonyabb színvonalában közrejátszó másik té nyező, hogy bár a születések legnagyobb gyakorisággal a fiatalkorúaknái is a 3000 3499 g-os súlycsoportban fordulnak elő, de az országos megoszláshoz képest jelentősen m agasabb az ennél egy súlykategóriával kisebb (2500 2999 g) csecsemők részaránya. U gyanakkor 3500 g-n ál nagyobb újszülöttet a serdülő anyák viszonylag kisebb arányban szülnek. Az összes élveszületések között pl. 2 2,5-szer nagyobb gyakorisággal fordul elő 4000 g feletti csecsemő m in t a 18 éven aluli anyák élveszületése esetében. A m egszületett gyerm ekek testhosszúsága is kisebb, és ilyen értelem ben kedvezőtlenebb, m int az élveszületett gyermekeké általában. A fiatalkorú anyák gyerm ekei és az összes élveszülött közötti testhossz eltérési arányok a vizsgált periódus m inden évére gyakorlatilag azonosak, ezért bárm elyik év adatai alkalm asak a különbség illusztrálására. Az ábrákból kitűnik, hogy a fiatalkorú anyák újszülöttei között gyakoribb a kisebb testhosszal született gyermek, míg a nagyobb, hosszabb gyerm ekek ritkábban fordulnak elő. Az 56 cm és annál
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 229 nagyobb újszülött a fiatalkorú anyáknál m integy hatszor ritkább m int az újszülöttek között általában. Az alacsonyabb születési súlylyal és a kisebb testhosszúsággal összefüggésben a 18 éven aluli anyák újszülöttei fejlődési kor tekintetében is hátrányos helyzetben vannak. A 3G. terhességi hét előtt a fiatalkorú anyáknak évente 8 11%-a szülte meg gyerm ekét, és ez az érték az országos átlagnál m integy 50% -kal m agasabb. M inél fiatalabb az anya, annál n a gyobb valószínűséggel hozza idő előtt világra gyerm ekét, de még a 17 éves anyák esetében is m eghaladja az országos átlagot a 36. hét előtt született gyerm ekek aránya. A 28. hét alatt élveszületettek aránya úgy tűnik, nincs összefüggésben az anya serdülő korával, előfordulási gyakoriságuk a teljes propagatív női népességnél és a fiatalkorúaknál gyakorlatilag azonos, de 1% -ot egyik népességcsop ortnál sem h aladja meg. A fejlődési rendellenességgel született gyerm ekek vonatkozásában a fiatalkorú anyák újszülötteinek viszonylag kisebb m értékű h á trá n y a m u tath ató csak ki. A vizsgált periódusban az összes születések 4 7%o-e esetében fo rd u lt elő fejlődési rendellenesség, a fiatalkorú an y ák esetében ez az arán y 5 9% 0 volt. Az azonban m egállapítható, hogy a fejlődési rendellenességgel születettek aránya a fiatalkorú anyák esetében m inden évben egy-két ezrelékkel m eghaladja az országos átlagot, s egyetlen évben sem fordult elő, hogy a fiatalkorú anyák gyerm ekeire vonatkozó értékek az országos é rté kek alá kerülnek. Vagyis úgy tűnik, hogy ha minimális m értékben is, de a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása néhány ponttal gyakoribb a serdülő anyáktól szárm azó gyerm ekek esetében. Végül, röviden a halvaszületések előfordulási gyakoriságaival és okaival kívánok foglalkozni. Az előbbiekben láthattuk, hogy a fiatalkorú anyák újszülötteinek életkilátásai általában rosszabbak, hiszen nagyobb valószínűséggel jönnek idő előtt, éretlenül, kis súlylyal a világra. K im utatható-e ez a hátrányos helyzet a késői m agzati halálozások gyakoribb bekövetkezésével kapcsolatban is? A 12 év adatai alapján a válasz egyértelm űen: nem! A halvaszülöttek aránya az összes születéseken belül mind a fiatalkorú, mind a 15 49 éves női népesség vonatkozásában 0,7% és 1% között mozog. Ez az alacsony, bár évek óta stagnáló arány egyben azt is jelenti, hogy a fiatalkorú anyáknál évente mindössze 50 60 halvaszületés fordul elő, s ez az alacsony esetszám igen megnehezíti az adatok részlegesebb elemzését. Az okok szerinti vizsgálat megbízhatóságát és elvégezhetőségét az a tény biztosítja, hogy a fiatalkorú anyák halvaszülései, illetve az összes halvaszületések esetében a főbb haláloki csoportok megoszlási aránya, és ezen arányok változási dinam ikája azonosnak mondható, s így az összes halvaszületések nagyobb esetszám a a következtetések m egbízható kontrolljának te kinthető. A halvaszületések okairól 1976 óta állnak koréves adatok rendelkezésre. Ez a hétéves periódus a m agzati halálozási ok stru k tú rá ja szem pontjából két időszakra bontható. Először elemezném a második, azaz az 1979 1982 közötti évek halvaszületéseinek alakulását. Ezekben az években a halvaszületések csaknem kizárólag (92% feletti arányban) három haláloki főcsoportra
230 PO N G RÁCZ TIBORNÉ DR úgy m int veleszületett anomáliák (740 759)2, hypoxia, születési asphyxia és egyéb kóros légzési állapot (768 770), perinatális időszakkal összefüggő egyéb, és rosszul m eghatározott állapotok (779) vezethetők vissza. Ezen belül a halvaszületések többségét (60 70% közötti arányban) légzési rendellenességek (788 770) okozzák. Ezzel szemben az 1976 és az 1978 közötti években az em lített három haláloki főcsoport részaránya nem több, m int 50 60%, és a légzési rendellenességek a fent em lített 60 70% -kal szemben mindössze 20 24% -ot képviselnek. Ugyanakkor viszonylag jelentős súllyal szerepel két haláloki csoport, amelyek a későbbi periódusban mind számát, mind arányát tekintve, gyakorlatilag eltűnnek; a perinatális időszak sajátos fertőzései (771) 1976-ban 21%-kal, és ez fokozatosan csökken 1978-ra 16%-ra, valam int a m agzatra és az újszülöttre ható szülészeti szövődmények (761 763) tíz százalék körüli aránnyal. E két halálok előfordulása az első, m ajd megszűnése a második periódusban, m ind a halvaszületettek teljes körére, m ind a fiatalkorú anyák m agzatjaira egyaránt jellem zők. Orvosi ism eretek hiányában nem vállaikozhatom a jelenség megmagyarázására, de úgy vélem, hogy a kérdés az é rin te tt szakem berek részéről esetleg figyelm et érdemel. A veleszületett anomáliák (740 759) gyakorlatilag m indkét periódusban azonos arányban, az összes halvaszületéseknél néhány ponttal gyakrabban fordulnak elő, s az adatok alapján te h á t m egkockáztatható az a megállapítás, hogy a fiatalkorú anyák esetében bizonyos m értékben gyakrabban okozza a m agzat halvaszületését. Összefoglalva, teh á t m egállapítható, hogy bár az utóbbi években a 18 éven aluli nők term ékenységében is m érsékelten csökkenő tendenciát tapasztalhatunk, de az 1971-től vizsgált időszak egészére a fiatalkorú anyák term ékenységének emelkedése jellemző. Mindez a globális term ékenység csökkenése mellett, a fiatalkori szülések részarányának, és a kérdés súlyának megnövekedését vonta maga után. A házasságon kívüli születések magas aránya, az iskolai végzettség alacsony színvonala a serdülő anyák rendezetlen körülm é nyeire, a házasságkötés és a gyermekszülés közötti rövid időtartam pedig a családalapítás meggondolatlan voltára, felkészületlenségére utal. Nem kevésbé kedvezőtlenek a m egszületett gyerm ek életkilátásai sem. Részben az anya kedvezőtlen társadalm i-dem ográfiai helyzete, részben azon egészségügyi, biológiai adottságok miatt, am elyek nagyobb valószínűséggel eredm ényeznek koraszülött, é re t len gyermeket. A rendelkezésre álló adatok a kérdés csak néhány összetevőjére világíthattak rá, s számos kérdés a kutatóban is, az olvasóban is m egválaszolatlan m aradt. M ilyen családi háttérb ő l szárm aznak e serdülő anyák? K im utatható-e a fiatalkorú anyák családjában a halm ozottan hátrányos helyzet? A szülők házasságának in 2 A B e te g s é g e k N e m z e tk ö z i O s z tá ly o z á sa IX. R e v íz ió já b ó l k é s z ü lt p e rin a tá lis n é v je g y z é k a la p já n.
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 231 stabilitása és felbomlása, a magas testvérszám, a szülők alacsony ku ltu rális színvonala, a lakások szűkössége m ilyen m értékben determ inálta a serdülők korai gyerm ekvállalását? M iért vállalkoztak vagy m iért kényszerültek ilyen fiatalon gyerm ekszülésre? Milyen a szexuális élettel és a fogam zásgátlással kapcsolatos ism eretszintjük? M ilyen terveik vannak a jövőre nézve? Még sorolhatnám azok a t a kérdéseket, am elyek rem élhetőleg a közel jövőben m egválaszolhatók lesznek a KSH Népességtudományi Kutató Intézet megkérdezéses vizsgálatának adatai alapján. IRODALOM 1. Ch. Wesloff G. Caloi A. Foster: T e e n a g e F e rtility in D e v e lo p e d N a tio n s : 1971 1930. 2. I n te r n a tio n a l F a m ily P la n n in g P e rs p e c tiv e s 1983 ju n e. V o lu m e 9. N u m b e r 2. ДИНАМИКА РОДОВ МАТЕРЕЙ В ВОЗРАСТЕ ДО ÍS ЛЕТ В ВЕНГРИИ Резюме Статья на основе статистических данных о естественном движении населения Венгрии даёт анализ о дем ограф ических компононтах женщин, родивших ребенка в возрасте до 1S лет в период 1971 1982 гг. В противоположность снижающейся тенденции общ его коеф ф ициента полодовитости женщ ин в возрасте 15 49 лет, повозрастная плодовитость матерей в возрасте до 18 лет резко увеличилась в отдельные возрастные годы в размере выше 80% за исследованный период. 30 40% рождений, происшедших от м алолетних матерей, осуществляется вне брака, а по всей стране доля внебрачных рождений составляет 6 7%. У больше 80% брачных рождений период между заклю чением брака и рождением ребенка представил собой 1 год или меньше. Из результатов выборочных обследований можно сделать вывод, что преобладаю щ ее большинство рождений в пределах одного года происходит от зачатия перед браком. П оэтому мож но предполагать, что около 75 80% девушек в возрасте до 18 лет заклю чаю т брак беременным и очень вероятно, что они именно из за беременности поступают в брак. Ж енщины, рож даю щ ие детей в молодом возрасте, происходят из группы населения с довольно цизким уровнем образования и низкой культурой. Уровень их школьного образования измеряя на основе среднего количества законченных классов гораздо ниже значений по стране в данной возрастной группе, а доля лиц без образования несколько раз выше средних зн а чений по стране. Больше 50% матерей в отроческом возрасте работает, и это гораздо выще долей экономической активности общей численности женского населения в возрасте 18 лет. Н изкий уровень школного образования, отсутствие квалификации ограничивают круг занятий молодых женщин. Свыше 90% экономически активных малолетних матерей занимается ф изическим трудом, а доля работников умственного труда не достигает даж е 10%. Исследование ж иворождений матерей возрасте до 18 лет по очередности рождений показывает, что при преобладаю щ ем большинстве первых живорож дений доля вторых и даж е третьих рождений составляет 8 12% каждый год. При анализе исхода предыдущих беременностей из за известных ош ибок по собственному признанию количество искусственных абортов мож но оценить только очень неточно, но на основе данных мы уверены, что почти у 40% ж енщ ин родивших ребенка уже раньше был искусственный аборт. Данные о весе при рождении, возрасте развития и длине тела новорож денных единогласно подтверждаю т биологическую незрелость малолетних матерей и худшую жизнеспособность родившихся детей. Частота младенцев, родившихся весом ниже 2500 г, на 50 60% выше среднего значения страны,
232 PO N G RÁCZ TIBORNÉ DR средний вес младенцев ниже. Среди новорожденных матерей в отроческом возрасте встречаются больше детей с менее длинным телом при рождении, а более длинные" дети бывают реже. В связи с более низкими весом и длиной тела при рождении новорожденные матерей в возрасте до 18 лет находятся в невыгодном положении и в отношении возраста развития. Доля детей, родившихся перед 36. неделей беременности, на 50% выше у м алолетних матерей, чем среди всех живорождений. Врожденные аномалии встречаются у детей малолетних матерей чащ е, хотя в небольшой мере, но все-таки на несколько баллов чащ е. И меющ иеся в распоряжении данные иллюстрировали только несколько комнононтов родов малолетних матерей, но не дали ответа на многие вопросы. Предполагается, что проводимое в настоящее время обследование при помощ и вопросников Исследовательского института по дем ограф ии Ц ентрального статистического управления ВНР даёт ответ в отношении основных аспектов социальных, демограф ических и санитарных компонентов, взаимосвязей между причиной и следствием беременностей и родов в отроческом возрасте. D EV ELO PM EN T OF T H E C H ILD B IR TH S O F M O TH ER S U NDER 18 YEARS IN H U N G A RY Summary T he a rtic le stu d ies th e d em ographic com ponents of fem ales hav in g given b irth to a child a t th e age u n d e r 18 y ears in th e 1971 1982 period, on basis of H u n g arian v ital statistics. C o n trary to th e decreasing tren d of th e g en eral fe rtility ra te of w om en aged 15 49 years, th e age-specific fe rtility of m o th ers u n d e r 18 y ears grew m uch d u rin g th e period investig ated, in som e y ears of age even by m ore th a n 80 p er cent. 30 40 p e r cent of b irth s d eriv in g fro m young m o th ers occur o u t of w edlock, w h ile fo r th e country as a w hole th e illeg itim acy ra tio is 6 7 p e r cent. A t m ore th a n 80 p er cen t of th e b irth s in w edlock th e p eriod betw een th e co n tract of m a rria g e and th e c h ild b irth is 1 y e a r or sh o rter. O n basis of th e findings of sam ple surveys it can be stated th a t th e overw h elm in g m a jo rity of d eliv eries occurring w ith in one year, d erives from p re m a rita l conception. T h erefo re it can be supposed th a t ab o u t 75 80 p e r cen t of th e girls u n d e r 18 y ears m a rry in a p re g n a n t state, and th e re is a g re a t p ro b a b ility th a t th ey m a rry because th e y are p reg n an t. T he fem ales giving b irth to a child a t young age com e from a p o p u l atio n group w ith a ra th e r low ed u catio n al a tta in m e n t and culture. T h eir ed u catio n al level m easu red on basis of th e av erag e n u m b e r of from s com p leted is m uch b eh in d th e n a tio n a l v alu es stated in th e given age-group, an d th e ra tio of those hav in g a tte n d e d no school is a m u ltip le of th e a v e r age fig u res of th e country. M ore th a n 50 p e r cen t of th e teen -ag er m o th ers a re econom ically activ e and th is is m uch h ig h er th a n th e p ro p o rtio n s re p resen tin g th e econom ic activ ity of th e to ta l fem ale p o p u latio n u n d e r 18 years. T he low er educatio n al level, th e lack of q u alificatio n them selves d eterm in e th e scope of occupations fo r th e young fem ales. M ore th a n 90 p er cen t of th e econom ically activ e te e n -a g e r m o th ers are m a n u a l w o rkers, w h ile th e sh are of n o n -m an u al w o rk ers does n o t even a tta in 10 p e r cent. T he in v estig atio n of th e live b irth s of m o th ers u n d e r 18 years by p a rity show s an o verw helm ing m a jo rity of th e first live b irth s, b u t th e ra tio of second and even th ird b irth s is also considerable, eq u al to 8 12 p e r cent. S tudying th e outcom e of p revious preg n an cies w e can estim ate th e n u m b er of induced abortio n s only v ery in exactly because of th e k now n e rro rs of d eclarin g b u t on basis of th e d a ta it is su re th a t alm ost 40 p e r cen t of th e m o th ers h av in g given b irth to a child h ad alread y e a rlie r an in te rru p tio n of pregnancy.
A KISKORÚAK SZÜLÉSEI 233 T he d a ta on the b irth w eight, age of d ev elopm ent and body length of th e n ew b o rn p rove u n an im o u sly th e biological im m a tu rity of th e teen -ag er m other, th e w orse life expectancies of th e b o rn child. T he freq u en cy of ch ild re n b o rn w ith a w eig h t u n d e r 2500 g is b y 50 60 p e r cen t h ig h er th a n th e average value of th e country, and th e av erag e w eig h t of th e babies is low er. A m ong th e n ew b o rn of th e te e n -a g e r m o th ers ch ild ren w ith a sm aller body length a re m ore frequent, w h ile ta lle r in fa n ts can be found m ore seldom. In connection w ith th e low er b irth w eig h t and sm aller body len g th th e new b o rn of m o th ers u n d e r 18 years a re in a d isadvantageous situ atio n also in respect of th e age of developm ent. T he p ro p o rtio n of ch ild re n b o rn before th e 36th g estatio n al w eek is by 50 p e r cen t h ig h er in case of te e n -a g e r m others th a n am ong th e to tal live b irth s. T he incidence of co n genital anom alies, th ough to a sm all ex ten t, b u t is still h ig h er by som e p o in ts in case of ch ild ren born to teen -ag er m others. T he d a ta availab le could illu s tra te only som e com ponents of th e ch ild b irth s a t young age b u t th e y did n o t give an an sw er to m an y questions. T he su rv ey of th e D em ographic R esearch In s titu te of th e H u n g arian C en tral S ta tistic a l O ffice c a rried out a t p re sen t by th e help of questio n aires w ill p resu m ab ly rev eal th e m ain aspects of th e social, dem ographic and sanitary com ponents, th e cause and effect relatio n s of th e te e n -a g e rs pregnancies an d ch ild b irth s.