A nyílt forráskódú szoftverek László Gábor
FLOSS FS Free Software OSS Open Source Software Ideológiák nélkül FLOSS Free/Libre/Open Source Software Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/floss 2
Nézőpontok... 3
Mindig meg fogja nyerni a versenyt az, aki magában szalad. B. Franklin 4
A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA! Douglas Adams: GALAXIS Útikalauz Stopposoknak 5
Az angol nyelvű lexikonpiac elemzése 6
Erősségek A FLOSS SWOT analízise Belső Gyengeségek + Alacsony költség, legális szoftver Kockázatmentesség Biztonság Nyílt szabványok támogatása Nincs függőség Gyakori termékkibocsátások Fejlesztési gyorsaság Minőség Alacsony beszerzési ár Többszöri felhasználás lehetősége Fejlesztők számának növekedése Az üzletstratégia változása A modell még nem elfogadott Alkalmazások hiánya Felhasználói tömeg kell Tanulni kell ismét K+F és innováció növekedése Hosszútávú együttműködőképesség Választási lehetőségek megnőnek Sok disztribúció Fenntartási költségek magasak lehetnek Terméktámogatás megszűnése Hagyományos értelemben vett tulajdonos hiánya A projektvonalak széttöredezettsége Sok a félreértés, tévhit A szükséges alkalmazások hiánya Lehetőségek Informatikai ipar szereplői Külső Felhasználók Veszélyek 7
Digitális megosztottság Oktatás Interoperabilitás Költségcsökkentés Digitális állandóság Közbeszerzés Jogtiszta szoftverhasználat Az eredeti kép forrása: http://www.flickr.com/photos/briansolis/520051406/sizes/o/ 8
Kérdések Termékek oktatása vagy digitális írástudás? A szoftverek együttműködő-képessége Szabványok és nem szabadalmak Az adatok tárolása és visszanyerése egy aluldokumentált, zárt adatformátum esetén különösen problematikus lehet (lesz ). Szükséges bármilyen kormányzati beavatkozás? 9
Oktatás 10
Nyílt forráskódú szoftverek kormányzati vonatkozásai Kormányzatok speciális feladatai A közadatok integritásának, bizalmasságának és hozzáférhetőségének biztosítása Biztonság és adatvédelem Az állampolgárok adataink védelme Költségek TCO és ROI A nyílt forráskódú szoftverek társadalmi értékének felismerése Szempontok a Kormányzati munkában Jogi, Politikai, Gazdasági, Társadalmi, Technológiai Interoperabilitás Nyílt szabványok Függőség Szoftverszállítóktól és nem szabványos funkcióktól, tulajdonságoktól Esélyegyenlőség biztosítása a közbeszerzések során
A kormányzati és más államigazgatási szervek motivációinak elemzése Állam foglyul ejtése Márkacégek Korporatizmus Nyilvánvalóan nem hagyhatjuk, hogy közösségi dokumentumaink valamilyen szabadalmaztatott fájlformátumhoz legyenek kötve, illetve egy olyan formátumhoz, melynek jövőbeni használatához egy szabadalmaztatott rendszer beszerzésére van szükség. Eric Kriss 12
L-PEST keretrendszer Legal Jogi környezet Szerzői jog, licencek Felelősség Szoftverkalózkodás (piracy) Szabadalmak Political - Politikai környezet Személyes adatok védelme (privacy) Digitális állandóság Digitális örökség Nyílt kormányzat Közbeszerzések Economical Gazdasági környezet Költségcsökkentés Piaci egyensúly Innováció Munkahelyteremtés Függőség Social - Társadalmi környezet Szabadság és esélyegyenlőség Oktatás Szoftverhasználati szokások Digitális megosztottság Akadálymentesítés Technological - Technológiai környezet Minőség Funkcionalitás Interoperabilitás Átláthatóság Nyílt szabványok támogatása Biztonság Lokalizáció 13
Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva. Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ. Brazília lett az első olyan ország, ahol a közpénzekből finanszírozott szoftverfejlesztések eredményeit nyílt forráskódú licenc alapján kell kibocsátani. További források: http://hu.wikipedia.org/wiki/floss 14
Üzleti modellek A nyílt forráskód üzlet, nem jótékonyság. Sunil Joshi, Sun Microsystems 15
Szolgáltatáson alapuló modell 16
Szolgáltatáson és fejlesztésen alapuló modell 17
Köszönöm a figyelmüket! László Gábor gabor.laszlo@gmail.com