Minőségi változók. 2. előadás

Hasonló dokumentumok
Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Élőhelyvédelem. Kutatások

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

ÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

CÖNOLÓGIAI, GYEPGAZDÁLKODÁSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ VIZSGÁLATOK A BUGACPUSZTAI GYEPEN

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A VÁCI DUNA-SZAKASZ PART MENTI SÁV CÖNOLÓGIAI KÉPE ÉS TÁJÖKOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Ó ú É Ú

Ö Ó Ó Ó

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

A társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

Ü Ü Ó Ü Ó

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

Ö

Hínártársulások, nádasok monitorozása

Ö Ö É Ő Ú É

Ó Ó É ü É ü ü

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

Növénytársulások cönológiai felvételezése

A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub

Erdei élőhelyek kezelése

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É Á Á Ö Á

É É Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Simon Edina Konzervációbiológia

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5.

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ökológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ü É Ü Ú Ü É

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

ú ü ú ü ú

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

Átírás:

Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás

Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi e viszonyai. Állattanos kutató: A vegetáció szerkezete és diverzitása. itá Erdészek és mezőgazdászok: Vegetáció termőhely jlő jelző elemei.

Mit mérünk, rögzítünk? Minőségi változók Fajlista és ehhez kapcsolódó éték értékszámok Vegetáció és élőhely mintázat Egyedi mintázatok (fajtérképezés) Mennyiségi változók Borítás Szintezettség Denzitás Fitomassza

Fajlista Alapinformáció egy terület vegetációja szempontjából Határozási gondok Sok faj (edényes flóra kb. 2500 faj, 403 madárfaj, 18 kétéltűfaj) Nehezen határozható csoportok Ellentmondó kulcsok Polimorf fajok Nincs teljes egyed Tereptapasztalat

Fajlista Fenológiai problémák Nem minden faj lelhető fel egy adott időpontban Mozaikosság Tudni kell, melyik fajt hol keresi az ember

Fajlista Elméletileg minden növényfajt, minden fejlődési stádiumban rögzítünk. Fajok rögzítése felvételi tabellában történik. Szintenként külön, általában valamilyen másik kvalitatív vagy kvantitatív jll jellemzővel ő l együtt. Időpont igen fontos! (Mit, mikor mérünk fl? fel? Mintavételi konvenciók)

Fajlista Társulásnév Mintaterület Fajlista és fajonként felvett ett jellemzők } Területazonosító, felvételező(k) neve } Szintek átlagborítása, magassága Felvételi jegyzőkönyv jgy y Ahogy még sohasem láttuk

Egyéb minőségi ő iváltozók Vitalitás, Fertilitás Adott faj egyedeinek fejlődését é jellemző ő változó. Négyfokozatú ordinális skála.

Egyéb minőségi ő iváltozók Szociabilitás, diszperzió Azonos borítás adódhat eltérő ő mintázattal tt is. ötfokozatú ordinális skála.

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Fajlistához rendelhető attribútumok Életformák r K és C S R stratégiák Szociális magatartási típusok Természetvédelmi értékszámok Ökológiai indikátor értékek Egyéb egyedi jellemzők

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Életformák C. Raunkiaer (1905, 1934) nevéhez fűződik a rendszer kialakítása. A rendszert a kitartó képletek elhelyezkedésére alapozta Összesen 7 alapkategória Bővebben lásd Török Tóthmérész Tóthmérész (2010): Növényökológiai Alapismeretek, 2. kiad.

Egyszerű ű adatfeldolgozás l C S R stratégiák Grime (1977) az r és K stratégiarendszerből fejlesztette ki. Kompetíció és stressztűrés mellett egy további tényező a zavarás bevezetése: y

Egyszerű ű adatfeldolgozás l C stratégia: A kompetítor stratégia (K hoz áll közel), jellemző a vegetatív gyarapodás és a versengés. S stratégia: té Stressztűrők, tű erősen ő stresszelt illetve abiotikusan bolygatott termőhelyeken fordulnak elő. R stratégia: Maximalizált szaporodási ráta (rstratégia), bolygatásnak kitett, forrás gazdag környezet.

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Szociális magatartási típusok Borhidi (1993) nevéhez köthető rendszer A C S R en alapuló kibővített kategória rendszer. Finomabb összehasonlításra ad lehetőséget, mint a korábbi rendszer Alapkategóriák: Természetes kompetítorok (C); Stressztűrők (ST), Ruderálisok (R)

Egyszerű ű adatfeldolgozás l I. Természetes kompetítorok (C) II. Stressztűrők (ST) Specialisták (S) Generalisták (G) III. Ruderálisok (R)

Egyszerű ű adatfeldolgozás l III. Ruderálisok Természetes tényezőktől zavart termőhelyek növényei i(np) Emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei Zavarástűrő ű ő növények (DT) Hazai gyomfajok (W) Antropogén tájidegen elemek Kivadult haszonnövények (I) Behurcolt gyomok ok (A) Másodlagos termőhelyek kompetítorai Ruderális kompetítorok (RC) Adventív kompetítorok (AC)

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Természetvédelmi értékszámok Kárpáti és mtsai (1968) taposási indexek Simon (1988) dolgozott ki hazánkra egy ilyen rendszert. Nem ökológiai alapú megközelítés!!! Nominális skála (semmiféle átlagot nem lehet megadni) Lehetőleg NE használjuk

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Unikális fajok (U) Fokozottan védett fajok (KV) Védett fajok (V) Társulásalkotó fajok (E) Kísérő fajok (K) Természetes pionírok (TP) Zavarástűrő fajok (TZ) Adventív fajok (A) Gazdasági fajok Gyomfajok (Gy) Kvázi jogi kategória Természetes állapotokra utaló taxonok Cönológiai kategória Ökológiai kategória Degradációra utaló fajok Definíció!!!

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Ökológiai indikátor értékek Iversen (1936) = biológiai növénytípus besorolás Ellenberg (1974) Zólyomi B. és mtsai (TWR számok, 1967) Borhidi (1993) értékszámai

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Ökológiai indikátor értékek Nem konkrét méréseken, hanem empirikus tapasztalatokon alapulnak!!! Ordinális skála (nincs átlag!!!) Egyes szakaszokon eltérő mértékben torzít!!! (széleken pontosabb a közepe felé problémás) Néha nem mérhető a változók háttere! Regionalitást figyelmen kívül hagyja (ökotípusok)!

Egyszerű ű adatfeldolgozás l Ökológiai indikátor értékek TB (relatív hőigény): 1 9 kateg., emelkedő WB (relatív nedvesség): 1 12 kateg., emelkedő RB (talajreakció): 1 9 kateg., emelkedő ph NB (tápanyagigény): 1 9 kateg., emelekdő N LB (relatív fényigény): 1 9 kateg., emelkedő int. CB (kontinentalitás): 1 9 kateg., óceáni > kont. SB (sótűrés): 1 9 kateg., növekvő sókonc.

Vegetációtérképezés é A vegetáció táji léptékű jellemzésének fontos eszköze lht lehet Két alapvető típus: Braun Blaquet módszeren alapuló vegetációtérképezés Élőhelytérképezés

Vegetációtérképezés é Miért? Kell. Projekt, szakértői feladat stb. Közlési vágy Térképezési vágy Egyéb perverzió

Vegetációtérképezés é Céljai Aktuális növényzet felmérése Változás detektálása Távérzékeléses felvétel validálása Egyes területek összehasonlítása

Vegetációtérképezés é Személyi feltételek Flóra magas szintű (elfogadható szintű) ismerete A kategória rendszer pontos ismerete Térképolvasás és tájékozódás terepen Jó szervezőképesség Llkii Lelkiismeretes munka és absztrakció képessége Jó kondíció (nyilván nem a 90 60 90 számít)

Vegetációtérképezés é Technikai feltételek Economy: nyomtatott térkép, tájoló, növényhatározó, ceruza, jegyzetfüzet Professional: digitális adatrögzítő egységek g (PDA, GPS, digitális kamera, laptop), lézeres távolságmérő, digitális térkép, légifotó, műholdfotó, digitális határozó, gépjármű

Vegetációtérképezés é

Vegetációtérképezés é

Vegetációtérképezés é

Vegetációtérképezés é