A vezeték nélküli átviteli technológiák. Tóth Dávid, Molnár István

A vezeték nélküli átviteli technológiák Tóth Dávid, Molnár István

A vezetékes hálózatokon kívül számos olyan technológia létezik, mely lehetővé teszi az eszközök közötti átvitelt kábelek használata nélkül. Ezeket vezeték nélküli technológiáknak nevezzük. A vezeték nélküli eszközök elektromágneses hullámokat használva cserélik az információkat egymás közt. Egy elektromágneses hullám ugyanaz a közeg, mint amely a rádiójeleket is szállítja az éteren keresztül.

Előnyei Hordozható - egyszerű csatlakozást tesz lehetővé helyhez kötött és változó helyzetű ügyfelek számára. Skálázható - egyszerűen bővíthető több felhasználó fogadása és a lefedettségi terület bővítése esetén. Rugalmas - bárhol, bármikor kapcsolódhatunk. Költség takarékos - a berendezések költsége folyamatosan csökken a technológia kiforrásával.

Előnyei Rövid telepítési idő egyetlen eszköz felszerelése számos felhasználó kapcsolódását teszi lehetővé. Megbízható egyszerűen beüzemelhetőek a veszélyes környezetekben is.

Hátrányai Interferencia a vezeték nélküli technológia érzékeny a más elektromágneses erőteret keltő eszközöktől származó interferenciára. Pl. mikrohullámú sütők és más WLAN eszközök. Védtelen a WLAN technológiát az átvitelre kerülő adatok hozzáférése és nem azok védelmére tervezték. Ezek miatt védtelen bejáratot biztosíthat a vezetékes hálózatba. Technológia folyamatosan fejlődik, de jelenleg biztosítja azt a gyorsaságot és

Csoportosítás átvitel szerint Infravörös átvitel Lézeres adatátvitel Adatátvitel rádióhullámokkal Bluetooth átvitel

Infravörös átvitel Az Infravörös(IR) kommunikáció viszonylag alacsony energiaszintű, és jelei nem képesek áthatolni falakon vagy egyéb akadályokon. Ennek ellenére gyakran használják olyan eszközök közötti kapcsolat létrehozására és adatmozgatásra mint személyes digitális titkár (PDA) és PC-k. Az eszközök közötti információcseréhez az IR egy infravörös közvetlen hozzáférésként (Infrared Direct Access, IrDA) ismert különleges kommunikációs portot használ. Az IR csak pont-pont típusú kapcsolatot tesz

Lézeres adatátvitel A lézeres átvitelt alkalmazó adó-vevő párokat pont-pont közötti adatátvitelre használhatjuk. E kommunikáció napjainkban teljesen digitális, a lézerfény irányított energiakoncentrációja nagyobb távolság (akár 5 km) áthidalását teszi lehetővé. Az illetéktelen lehallgatás, illetve külső zavarás ellen viszonylag védett. Az időjárási viszonyok azonban befolyásolják fény terjedését, így az eső, a köd, a légköri szennyeződések zavarként

A lézerfényt azonban nem csak a szabad térben, hanem ún. optikai szálban is lehet vezetni, így lézeres adatátvitel felhasználható lokális hálózatok, telefonközpontok összekötésére, valamint internetszolgáltatók adatátviteli gerincének kiépítéséhez és video rendszereket összefogó kommunikációs hálózat központi gerincének telepítéséhez. A megvalósított adatátviteli sebesség jelenleg 1 és 10 Gb/s között a leggyakoribb. A technológia folyamatos fejlődést mutat, így a maximálisan elérhető adatátviteli sebesség az előbbieket valószínűleg már meghaladja. Magyarország rendkívül fejlett

Adatátvitel rádióhullámokkal A rádió frekvenciás hullámok képesek áthatolni a falakon és más akadályokon, valamint az IRhez képest jóval nagyobb a hatótávolságuk. A rádiófrekvenciás (RF) tartomány bizonyos részeit szabadon használható eszközök működésére tartják fenn, ilyenek például a zsinór nélküli telefonok, vezeték nélküli helyihálózatok és egyéb számítógépes perifériák.

Mikrohullámú adatátvitel A mikrohullámok elektromágneses hullámok a terahertz (THz) tartományénál hosszabb hullámhosszal rendelkeznek, de rövidebbel, mint a rádióhullámok. A mikrohullámok hullámhossza megközelítőleg a 30 cm től (1 GHz-es frekvencia) az 1 mm ig (300 GHz) terjed. Mindazonáltal a határok az infravörös fény, a terahertzes sugárzás, a mikrohullámok és az UHF (ultra magas frekvencia) rádióhullámok között eléggé szabadon értelmezettek, és

A mikrohullámú tartományok ultra-magas frekvencia: ultra-high frequency (UHF) (0,3 3 GHz) szuper-magas frekvencia: super high frequency (SHF) (3 30 GHz) extrém-magas frekvencia: extremely high frequency (EHF) (30-300 GHz)

Alkalmazásai A mikrohullámokat műsorszórásban is használják, mivelhogy a mikrohullámok könnyebben hatolnak át a föld atmoszféráján, kisebb zajjal, mint a hosszabb hullámhosszak. A radar szintén mikrohullámokat használ arra hogy meghatározza tárgyak távolságát, sebességét és egyéb tulajdonságait. A koaxiális kábelen továbbított kábeltévé és internet szolgáltatások és a felszíni televízió műsorszórás is az alacsonyabb mikrohullámú

Bluetooth átvitel A Bluetooth rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány. Alkalmazásával számítógépek, mobiltelefonok és egyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot. A Bluetooth alacsony energiafogyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára. A Bluetoothnak nem jelentenek akadályt a falak. A készülékek osztályuktól függően képesek kommunikálni. Rövid hatótávolsága ellenére megvan az az előnye, hogy egyidejűleg több eszköz

Fontosabb Bluetooth szabványok Bluetooth 1.0 Bluetooth 1.2 Bluetooth 2.0 Bluetooth 3.0 Bluetooth 4.0

Bluetooth 1.0 A 2,4 GHz-es frekvenciát használó Bluetooth eszközök alapvetően három osztályba sorolhatók be: a Class 1 (100 mw) készülékek hatósugara 100 méter, a leggyakoribb Class 2 (2,5 mw) eszközök 10 méteren belül látják egymást, a Class 3 (1 mw) termékek pedig alig 1 méteres körzeten belül használhatók.

Bluetooth 1.2 Az AFH a spektrumon belül úgy dolgozik, hogy az elérhető frekvenciákat a Bluetooth átvitelének limitálása nélkül használja ki. Ez az alkalmazkodó tulajdonképpeni frekvencia "ugrálás" (hopping) még hatékonyabb átvitelt tesz lehetővé a spektrumon belül, ennek következtében még nagyobb teljesítményt adva a felhasználóknak és persze mindazon technológiáknak, melyek a Bluetoothra alapoznak. Az AFH (Adaptive Frequency Hopping)

Bluetooth 1.2 A korábbi szabványokhoz képest: Továbbfejlesztett hang feldolgozás Gyorsabb kapcsolat felépítés Lefelé kompatibilitás: A fejlesztők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az új specifikáció alapján elkészített eszközök kommunikálni tudjanak a korábbi, 1.1 verziójú BT eszközökkel is.

Bluetooth 2.0 Az új specifikáció növelt adatátviteli sebességet, a régebbi 1.2 szabványhoz képest háromszor gyorsabbat, több Bluetooth eszköz egyidejű használatát és alacsonyabb energiafelhasználást tartalmaz, a készülékek képesek egyszerre több funkciót is végrehajtani Bluetooth-on keresztül, miközben nagy adatállományok gyorsabb átvitelét is végrehajthatják. A csökkentett fogyasztás miatt az új generációs Bluetooth eszközök üzemideje megkétszereződhet. A 2.0

Bluetooth 2.0 Legfontosabb jellemzői: háromszor gyorsabb adatátviteli sebesség (akár tízszer gyorsabb bizonyos esetekben) alacsonyabb energiafogyasztás egyszerűbb többszörös kapcsolódás, a magasabb sávszélességnek köszönhetően visszafelé kompatibilis a régi rendszerekkel tovább javított BER (Bit Error Rate) teljesítmény

Bluetooth 3.0 Bluetooth 3.0 kifejlesztésénél elsődleges szempont a sebesség nagymértékű növelése volt a visszafelé való kompatibilitás megőrzése mellett. Az eddigi legfejlettebb Bluetooth szabvány a 2.1+EDR verzió volt, ami 3 Mbit/s adatátviteli sebességre volt képes. Az új 3.0 már 24 Mbit/s adatátvitelre képes. Az áttörést a Protocol Adaptation Layer (PAL) alkalmazása hozta meg, amely a Wi-Fi vezeték nélküli megoldások része. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adatok aktív áramlásánál az új szabvány

Bluetooth 4.0 Az újdonság a Bluetooth 3.0-tól eltérően nem csak a sebességre, hanem emellett a korábbiaknál jelentősen alacsonyabb fogyasztásra és a rendkívül széles felhasználási körre fókuszál. Az úgynevezett "single mode low energy" kivitel ezzel szemben a Bluetooth számára mindeddig ismeretlen területeket hódítja meg magának, így például lépésszámlálókba, kulcstartókba, hőmérőkbe, vagy akár keréknyomás mérőkbe is beköltözhet.

Bluetooth technológia alkalmazásai Vezeték nélküli hálózatok kialakítására asztali és hordozható számítógépek között, illetve csak asztali gépek között kis területen, ha nincs szükség nagy sávszélességre Számítógép-perifériák csatlakoztatására nyomtatók, billentyűzetek, egerek esetében Fájlok és adatok átvitelére és szinkronizálására személyi digitális asszisztensek (PDA-k, mobiltelefonok és a számítógép) között Egyes digitális zenelejátszók, fényképezőgépek és számítógép között

Csoportosítása kiterjedésük alapján WPAN WLAN WWAN WMAN

Nagy kiterjedésű vezeték nélküli hálózatok (WWAN) Nagy földrajzi távolságokra terjednek ki, például városokra vagy országokra, vezeték nélküli szolgáltatók több antennaállomása vagy műholdas rendszere segítségével. A jelenlegi WWAN technológiák második generációs (2G) rendszerekként ismertek. A legfontosabb 2G rendszerek közé a GSM (Global System for Mobile Communications), a CDPD (Cellular Digital Packet Data) és a CDMA (Code Division Multiple Access) tartozik.

Nagyvárosi vezeték nélküli hálózatok (WMAN) A WMAN technológiák lehetővé teszik egy nagyváros különböző pontjai közötti vezeték nélküli kapcsolatokat A WMAN hálózatok ezenkívül tartalékrendszerként szolgálhatnak vezetékes hálózatok mellett, ha a vezetékes hálózatok elsődleges bérelt vonalai használhatatlanná válnak A WMAN hálózatok rádióhullámokat vagy infravörös fényt használnak adatátvitelre.

Vezeték nélküli személyes hálózatok (WPAN) A legkisebb méretű hálózattípus, melyet általában olyan perifériális eszközök számítógéphez való csatlakoztatására használnak, mint például egerek, billentyűzetek és PDA-k Ezen eszközök mindegyike kizárólag egy állomáshoz csatlakozik, és általában Infravörös vagy Bluetooth technológiát használ.

Szórt spektrumú sugárzás WLAN: (wireless LAN) rádióhullámot használó vezeték nélküli helyi hálózat, ami szórt spektrum technológia segítségével lehetővé teszi a közeli számítógépek összekapcsolódását. A WLAN-ok ideiglenes irodákban vagy más helyeken használhatók, ahol kiterjedt kábelezés nem oldható meg, vagy egy meglévő LAN-t kell kiegészíteni

Szórt spektrumú sugárzás A WLAN RF (Rádió frekvencia) technológiát használ, és megfelel az IEEE 802.11-es szabványoknak. Vezeték nélküli környezetben alkalmazott hálózati topológiák: a csillag és a háló.

WLAN topológiák (Csillag) Csillag: A csillag topológia, ami ma a világon a legelterjedtebb, olyan hálózatot jelent, ami egy központi bázisállomás, vagy más néven hozzáférési pont (AP = Access Point) köré épül. A kiinduló csomópont elküldi az információcsomagot a központi állomásnak, amit az a célcsomópontra irányít

WLAN topológiák (Csillag) AccesPoint jelentheti a hidat egy vezetékes hálózat (LAN = Local Area Network) számára, amin keresztül elérhet további vezetékes klienseket, az Internetet, vagy más hálózati eszközt.

WLAN topológiák (Háló) A háló (mesh) topológia csak annyiban különbözik a csillagtól, hogy ott nincs központi bázisállomás. Minden csomópont szabadon kommunikálhat a hatósugarán belül levő bármelyik másikkal.

Wi-Fi Összefoglaló néven Wi-Fi-nek (WirelessFidelity) nevezzük. Egy Wi-Fi hálózat építésekor, fontos tényező, hogy az egyes összetevők a megfelelő WLANhoz csatlakozzanak. Erről a Szolgáltatáskészlet azonosító (Service SetIdentifier, SSID) használatával gondoskodhatunk. Az SSID érzékeny a kis és nagy betűkre, maximum 32 alfanumerikus karakterből áll.

Wi-Fi Egy WiFi WLAN esetében minden kliensnek(számítógép, telefon, pda, stb.) szüksége van egy WiFi kártyára. Ezek általában PCMCIA kártyák Ha struktúra módú hálózatot építünk legalább egy AP-ra is szükségünk lesz Az AP a legtöbb szerver feladatát el tudja látni (természetesen ez függ a konkrét funkciótól, valamint az AP karakterisztikájától); a leggyakoribbak: tűzfal, DHCP, NAT, DNS, stb

Wi-Fi PCMCIA kártya Access Point

Wi-Fi

Wi-Fi Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) 802.11-es szabvány határozza meg a WLAN környezeteket. Négy fő ajánlása létezik, amelyek különböző jellemzőket adnak meg a vezeték nélküli kommunikáció számára. A jelenleg létező ajánlások a 802.11a, 802.11b, 802.11g és 802.11n, valamint 2013- ban tervezik bevezetni a 802.11ac ajánlást, de erről sajnos még nem tudni semmi

Wi-Fi szabványok 802.11a: Az 5 GHz-es frekvencia tartományt használja. Maximális adatátviteli sebessége 54 Mbit/s Nem kompatibilis a 2.4 GHz-es sávot használó 802.11 b/g/n eszközökkel. Hatótávolsága beltéren körülbelül 30 méter, míg kültéren körülbelül 100-120 méter. Jellemzően csak pont-pont kapcsolatra

Wi-Fi szabványok 802.11b: A 2.4 GHz-es frekvenciatartományt használja. Maximális adatátviteli sebessége 11 Mbit/s. Beltéren maximálisan 38-40 méter, kültéren 120-140 méter a hatótávolsága, de ezt lényegesen befolyásolják a terepviszonyok.

Wi-Fi szabványok 802.11g: A 2.4 GHz-es frekvenciatartományt használja. Maximális adatátviteli sebessége 54 Mbit/s Hatótávolsága nagyjából megegyezik 802.11bvel. Hátránya a 802.11b-vel szemben, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára.

Wi-Fi szabványok 802.11n: 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es frekvenciatartományt is tudja használni. Maximális adatátviteli sebessége600mbit/s Hatótávolsága beltéren körülbelül 60-70 méter, míg kültéren körülbelül 200-250 méter. Felülről kompatibilis a meglévő 802.11g és 802.11b eszközökkel

Wi-Fi szabványok 802.11ac (hírek/pletykák alapján az eddig tervezett tulajdonságai): Az 5 GHz-es frekvencia tartományt használja. Maximális adatátviteli sebessége1300mbit/s. Hatótávolsága pedig még nem ismert.

Celluláris mobilrendszerek Az analóg és a digitális mobiltelefon rendszereknél alkalmazott úgynevezett celluláris technika egyszerűsített lényege, hogy a mobiltelefonnal ellátandó területet kisebb területekre, cellákra osztják fel azért, hogy a rendelkezésre álló frekvenciák - lehetőleg egymás zavarása nélkül, kellő cellatávolságban - ismételten felhasználhatók legyenek

Celluláris mobilrendszerek A cellás hálózatok tervezésének jól kialakult elmélete és gyakorlata van. Mindemellett a mobil szolgáltatók számára jelentős probléma a rendelkezésre álló frekvencia tartomány korlátozottságán (spektrumhiány) túlmenően, a földreflexiók, valamint az átviteli út mentén lévő tereptárgyi akadályok okozta járulékos csillapítások, amelyek csökkenthetik a szolgáltatási terület (SA) fizikai méreteit.

Celluláris mobilrendszerek A gyakorlatban 120 fokos szektorsugározó antennát használnak, amely három cella találkozásának csúcspontjában helyezkedik el. Ebben az esetben minden cella két 60 fokban sugárzó adóantennát és két 60 fokba osztott (diverzitív) vevőantennát használ. Azon szomszédos cellák csoportjait, amelyekben a képzeletbeli hatszög oldalai mentén az összes frekvenciát felhasználhatjuk clusternek, kötegnek nevezzük.

Celluláris mobilrendszerek

VSAT A VSAT kisméretű, földi, telekommunikációs állomás, mely Internet hozzáférést, kétirányú adatkommunikációt és adattovábbítást, hang-, fax, video konferencia szolgáltatásokat tesz elérhetővé műholdas rendszeren A VSAT kommunikáció során a szolgáltatási helyszínek közötti adatátvitelt földi parabolaantennák biztosítják

VSAT Minden VSAT hálózat jellemzője, hogy zárt rendszert alkot, ami nagy kommunikációs adatbiztonságot tesz lehetővé (nagyvállalatok esetén ez elengedhetetlen) Minden VSAT rendszer két alapvető egységből áll: egyrészt a mindig GEO műholdon lévő átjátszó(k)ból, másrészt a földi egységekből (VSAT terminálok, HUB), melyek függetlenül a felhasználástól mindig professzionális kivitelűek

VSAT Ha a rendszer csak a műholdat és a VSAT terminálokat tartalmazza, hálóstruktúráról beszélünk Akkor alkalmazzák, ha kisszámú terminál kommunikál egymással, ugyanis nagy a sávszélesség igénye Ennek oka, hogy rendszerfigyelő és vezérlőegység (HUB) hiánya miatt az ütközések elkerülése végett minden felhasználó között előre definiált frekvenciájú

VSAT Előnye, hogy nincs szükség a HUB üzemeltetésére; másrészt bármely felhasználó bármikor tud bármelyik másik terminállal kommunikálni (nincs sorban állás) Csillag topológia esetén az alterminálok száma nagyon nagy. A rendszer lelke egy nagykapacitású központi vezérlőegység, a HUB.

VSAT Alapvető funkciója a teljes rendszer felügyelete: az adatforgalom irányítása és figyelése; frekvencia és időrések kiosztása; hálózat- és rendszerállapot figyelése; VSAT terminálok, hálózati interfészek és műholdcsatornák törlése vagy hozzáadása; hálózatrészek tiltása vagy engedélyezése. Minden adat áthalad a HUB-on, ennek következtében az adó és a vevő között mindig két műholdas összeköttetés van

VSAT

WiMAX WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) WiMAX az IEEE 802.16 vezeték nélküli adatátviteli szabvány elnevezése Eredetileg a WiMAX szabványt (IEEE 802.16) a 10 66 GHz sávszélességben helyezték el. A 802.16a, amit később 2004-ben 802.16-2004 is neveztek (802.16d szabványként is használják) a 2 11 GHz frekvenciatartományba lett besorolva

WiMAX A WiMAX hálózatok sebessége és hatótávolsága többszöröse a jelenlegi Wi-Fi hálózatoknak, és lehetővé tesznek akár 100 Mbps-os sebességet, 20-40 km-es távolságból A WIMAX a kábeles- és DSL-technológiák hatékony kiegészítője lehet, ugyanakkor alkalmas a WiFi hotspotok (Olyan terület, ahol elérhető WiFi hálózat) Internetre csatlakoztatásához is, továbbá különféle telekommunikációs szolgáltatásokat

WiMAX Az első WiMAX szabvány 2001 áprilisában jelentették be. A WIMAX nagy előnye a többi technológiával szemben az, hogy a hálózat létrehozásához nincs szükség vezetékek, kábelek infrastruktúrájának kiépítéséhez Éppen ezért hatékony kommunikációs formát jelent például katasztrófa sújtotta övezetekben, és hozzájárulhat a digitális szakadék felszámolásához ott, ahol hiányzik a

WiMAX A WiMAX lényegesen fokozottabb titkosítási kódolást használ, mint a Wi-Fi szabvány, lehetővé téve ezzel a nagyobb és gyorsabb sávszélességet Ez képes kapcsolatot biztosítani a hálózati végpontok között anélkül, hogy közvetlen rálátás lenne közöttük, ami az úgynevezett többsávos technológiának köszönhető, mely a 802.11n szabványon alapul.

WiMAX A Wi-Fi esetén az előfizetők általában az általuk használt Access Point (AP, azaz Hozzáférési Pont) Media Access Control (MAC) címe alapján kerülnek azonosításra a hálózaton Míg a Wi-Fi használatával elérhetővé válik a VoIP vagy akár már az IPTV szolgáltatás is a Quality of Service (QoS) technológia alkalmazásával.

WiMAX Az előzőekkel ellentétben a 802.16 MAC programozott algoritmust használ az azonosításhoz, ami lehetővé teszi a bázisállomáshoz való felcsatlakozást A 802.16 programozott algoritmus lényegesen megbízhatóbb és stabilabb működésű egy esetleges sávszélesség túlterheltség alatt is ellentétben a 802.11-el. Jelenleg nincs általánosan elfogadott frekvencia kiosztás a WiMAX-ra

WiMAX Az USA-ban a legmagasabb elérhető dedikált tartomány erre a technológiára 2,5 GHz körül van, melyet a Sprint Nextel és a Clearwire használ Más országokban ezt a tartományt 3.5 GHz, 2,3/2,5 GHz, vagy 5 GHz környékén szokták felhasználni. Magyarországon a WiMAX egyelőre a 3,5 GHz-es dedikált frekvenciában került kiosztásra

Köszönjük a figyelmet!