A KLINIKAI FOGÁSZATI HIGIÉNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

Népjóléti Minisztérium A KLINIKAI FOGÁSZATI HIGIÉNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA 1995. Engedélyszám: 20310/95.

2 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Szerkesztő: Petrók Jánosné Szerzők: Petrók Jánosné Szeker Györgyné Szakmai lektorok: Dr. Kaán Miklós Dr. Orosz Mihály Szakmai szakértők: Dr. Bánóczy Jolán Dr. Keszthelyi Gusztáv Dr. Szőke Judit Pedagógiai szakértő: Laczkovics Jánosné Kiadó: a Népjóléti Minisztérium II. Ápolási Főosztálya

központi programja 3 Tartalomjegyzék I. FEJEZET Alapelvek és általános rendelkezések...5 1. A szakképzés és szakképesítés megnevezése...7 2. A szakképzési program bevezetésének indoklása...7 3. A szakképzés intézményei...7 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök...8 5. A szakképzés célja, a képzés filozófiája...8 6. A szakképzés előfeltételei...9 7. A szakképzés tartalmi szerkezete...9 8. A szakképzés tantárgyi szerkezete...9 8. 1. Tantárgyak az elméleti oktatásban...9 8. 2. Tantárgyak a gyakorlati szakképzésben...10 8. 3. A klinikai fogászati higiénikus szakképzés tantárgyi szerkezete...11 9. A szakképzés óraterve...13 10. A vizsgák rendje...15 10. 1. Évközi vizsgák...15 10. 2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei...15 10. 3. A szakmai vizsga részei...16 11. A tantárgyakat tanítók végzettsége...17 12. Módszertani ajánlások a tanítási, tanulási folyamat megtervezéséhez...18 II. FEJEZET A képzési program szakmai tartalma...19 13. Részletes tantárgyi program (elmélet)...21 14. Részletes tantárgyi program (gyakorlat)...53 14. 1. Alapozó gyakorlatok...55 14. 2. A fogászati asszisztencia gyakorlatai...58 14. 3. A klinikai fogászati higiénikus gyakorlatai...61 14. 4. Készségfejlesztő gyakorlati foglalkozások...64 III. FEJEZET Mellékletek...69 15. A klinikai fogászati higiénikusi tevékenység főbb csoportjai...71 16. A szakmai vizsga ajánlott kérdései és feladatai...73 16. 1. A szóbeli szakmai vizsga kérdései...73 16. 2. A megelőző szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai...76 16. 3. A vizsgabizottság előtti szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai...77 17. A szakmai gyakorlati vizsgafeladatok értékelésének szempontjai...78 18. A klinikai fogászati higiénikus képzéshez javasolt irodalmi segédletek...79 19. A szakképzéshez szükséges taneszközök és felszerelések...83

4 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés

központi programja 5 I. ALAPELVEK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés

központi programja 7 1. A szakképzés és szakképesítés megnevezése A szakképzés és szakképesítés megnevezése: Klinikai fogászati higiénikus OKJ azonosító száma: 61 4 3233 121034 A klinikai fogászati higiénikus a szájüregben lévő elváltozások gyógyításával és megelőzésével foglalkozó fogorvos-fogászati asszisztens team olyan tagja, aki a fogászati megbetegedések megelőző tevékenységeit az orvos irányításával, fogászati egészségnevelő tevékenységét teljes önállósággal látja el. A klinikai fogászati higiénikus képzése iskolarendszerben, nappali szakképzés formájában történik. 2. A szakképzési program bevezetésének indoklása A két, plakk által okozott fogászati népbetegség, a fogszuvasodás és a fogágybetegségek világszerte és hazánkban is sok problémát okoz. A betegek és a kezeltek száma között óriási a szakadék. Ennek áthidalása egyedül a fogorvosok létszámának növelésével nem lehetséges, mivel hatalmas képzési összeget jelentene. Az iparilag fejlett országok a probléma megoldásának két, egymással párhuzamos módját választották: - széleskörű megelőző módszerek bevezetését - a fogorvosok irányítása, felügyelete mellett a betegeken beavatkozást végző fogászati segédszemélyzetet állítottak munkába. Utóbbiak között a legnagyobb múltra tekintenek vissza a dentálhigiénikusok, akik a világ több mint 30 országában dolgoznak. Feladatuk lényege a betegek és az egészségesek szájhigiénére nevelése mellett az időigényes oki kezelések elvégzése, továbbá helyi fluorid készítmények alkalmazása. A WHO 1985-ben, hazánkban végzett felmérése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ivóvíz és a háztartási konyhasó fluorid dúsításának bevezetése mellett 1:1,4 fogorvos-fogászati higiénikus arányra lesz szükség ahhoz, hogy a lakosság fogászati ellátása megnyugtató legyen. A fogászati szakterület évek óta sürgeti a fogászati asszisztens szakképzésének reformját oly módón, hogy a szakképzés érettségi utáni nappali képzés formájában történjen és igazodjon az egészségügyi ellátás megváltozott követelményeihez. Megfogalmazódott továbbá az az igény, hogy hazánkban is tevékenykedjenek önálló munkakörben preventív szakemberek a fogászat területén. A gyakorlott fogászati asszisztensek részére szervezett két hetes higiénikus tanfolyam azonban nem elegendő ahhoz, hogy a fogászati higiénikus önálló szakterülettel rendelkező szakmai képesítést jelentsen. E törekvések eredményeképpen a klinikai fogászati higiénikus, mint egészségügyi szakmai végzettség, az 1993. decemberében közölt Országos Képzési Jegyzékben jelent meg először. Az OKJ-ban megjelölt időtartamban és feltételekkel szervezett klinikai fogászati higiénikus szakképzés számára készült e tanterv. A tantervben megjelennek azok a tananyagtartalmak, melyek az 1992-ben összeállított képzési anyag alapját képezik. Útmutatásul szolgált a Zürichben működő Dentalhygiene-Schule tantárgyi struktúrája és az iskola által megfogalmazott dentálhigiénikusi hivatás célkitűzései. 3. A szakképzés intézményei A klinikai fogászati higiénikusok oktatását azok az egészségügyi szakképzést folytató intézmények végezhetik, amelyek a szakképzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint helyi tantervvel rendelkeznek. A szakképzés gyakorlati intézményei az Orvostudományi Egyetemek Fogászati Klinikái által kijelölt gyakorlóhelyek. Gyakorlóhely lehet a fogorvosi magánpraxis akkor, ha a gyakorlati képzés követelményeinek megfelel.

8 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök A klinikai fogászati higiénikus szakképesítéssel rendelkezők fogászati asszisztens és klinikai fogászati higiénikus munkakör betöltésére jogosultak. FEOR száma: 3233 A klinikai fogászati higiénikus munkaterületei: Gyermek vagy felnőtt fogászati alapellátásban: - önállóan és az orvos irányításával megelőző tevékenységet végez a szájüregben - foglalkozik a betegek irányításával, a betegek fogászati egészségnevelésével. Fogászati szakellátásban: - segédkezik az orvosnak a betegek ellátásában - kezelt, műtött betegeket szájhigiénés feladatokra tanítja - részt vesz a betegek pszichés támogatásában Fogászati preventív intézményrendszerben, oktatási intézményekben, különböző gondozási területeken: - terhesgondozás, - csecsemő és kisgyermek gondozás, - idős gondozás, fogyatékos gondozás területén: - egészségmegőrző, fogászati egészségnevelő tevékenysége kerül előtérbe: - motiválást, instruálást végez különböző életkorú, műveltségű, összetételű csoportok illetve egyének körében A fogorvosi praxisban: - a fogorvos mellett végzi feladatait, ahol a fogorvos - fogászati asszisztens - fogászati higiénikus team tagjaként szakképzettségének megfelelő szolgáltatásokat nyújt 5. A szakképzés célja, a képzés filozófiája A klinikai fogászati higiénikus képzés célja felkészíteni a tanulót arra, hogy a fogorvos mellett asszisztensként képes legyen: - a fogászati beavatkozásokat megfelelően előkészíteni, segédkezni a fogorvosnak - felismerni a sürgősségi ellátást igénylő eseteket és segédkezni azok ellátásában - felismerni a munkájával kapcsolatos iatrogén ártalmakat és alkalmazni az ellen védekezés módjait - elvégezni a fogorvosi rendelés dokumentációs feladatait - kapcsolatot teremteni, megfelelően kommunikálni a betegekkel. A klinikai fogászati higiénikus képes legyen: - összefüggésében látni az ember egészségi állapotát és a szájüreg egészségét - önállóan elvégezni preventív fogászati beavatkozásokat a fogorvos utasítására és irányítása mellett - alkalmazni és megtanítani a szájhigiénés eljárások formáit - tevékenységében szociológiai tapasztalatokat gyűjteni, rizikófaktorokat feltárni, epidemiológiai vizsgáló eljárásokat alkalmazni - pedagógiai, pszichológiai ismeretei alapján hatékony egészségnevelési feladatokat elvégezni - felhasználni a modern információ hordozókat és az azokban rejlő prevenciós lehetőségeket - munkáját megszervezni - szakmai ismereteit bővíteni, képességeit fejleszteni

központi programja 9 A képzés filozófiája: - A klinikai fogászati ellátás a fogászati higiénikusokat elsősorban egészségmegőrző, preventív fogászati tevékenységet végző, önálló munkakörrel rendelkező egészségügyi szakembereknek tekinti. - Kiemelt feladatának tartja a holisztikus szemléletű fogászati egészségnevelést. - Munkájukkal segítik a fogorvos tevékenységét, a higiénés feltételek megteremtését - Tevékenységük során lelkileg támogatják a pácienst 6. A szakképzés előfeltételei: - középiskolai végzettség - pszichés és orvosi alkalmasság - jó manuális és kommunikációs készség 7. A szakképzés tartalmi szerkezete A klinikai fogászati higiénikus képzés kerettanterve moduláris felépítésű. A két tanév 11 modulból áll. A szakképzés óraszáma: 2712 óra. (30% elméleti oktatás, 70% gyakorlati képzés. ) Az egyes modulok végén elméleti ismeretanyagból a tanulók beszámolnak. A szakképzés tartalmazza a fogászati asszisztensek követelményeit, ezért a 7. modul végén (1700 óra) a tanulónak lehetősége van tanulmányait befejezni és fogászati asszisztensi munkakör betöltéséhez szükséges szakmai vizsgát tenni. A szakképzés tantárgyai: Alapozó tantárgyak: - tanítási anyaguk segíti a szakmai tantárgyak tanulását - bővítik a tanulók egészségügyi kulturáltságát - hozzájárulnak a szakmai ismeretek összefüggéseinek megértéséhez Szakmai tantárgyak: - ismeretanyaguk a fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus tevékenység alapja Készségfejlesztő tantárgyak: - témakörei a klinikai fogászati higiénikus hivatásának gyakorlásához kiegészítésként szolgálnak - elmélyítik a tanulók szakmai ismereteit - felkészítik a tanulókat a helyes viselkedésre az emberek közötti kontaktus teremtésére - segítik személyiségük fejlődését. 8. A szakképzés tantárgyi szerkezete 8. 1. Tantárgyak az elméleti oktatásban: Alapozó tantárgyak: Anatómia-élettan Táplálkozási alapismeretek Dietetika Orvosi latin alapismeretek Mikrobiológia-immunitástan Általános és orális patológia Belgyógyászati és gyógyszertani alapismeretek

10 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Szakmai tantárgyak: Fogorvosi váró, rendelő berendezése és higiénéje Műszertan Fogászati radiológia Konzerváló fogászat Fogpótlástan, anyagtan Gyermekfogászat, fogszabályozás Fogtechnikai laboratóriumi alapismeretek Szájsebészet Szájnyálkahártya betegségei, parodontológia Fogászati prevenció Orális higiéné Munkavédelem Ügyvitel Készségfejlesztő tantárgyak: Etika Pszichológiai alapismeretek Pedagógiai alapismeretek, egészségnevelés Szociológiai alapismeretek Informatikai alapismeretek. 8. 2. Tantárgyak a gyakorlati szakképzésben Alapozó gyakorlatok: Ápolástan-gondozástan Elsősegélynyújtás A fogászati asszisztencia gyakorlatai: Fogászati röntgenosztály Konzerváló fogászat Fogpótlástan Fogtechnikai laboratórium Gyermekfogászat-fogszabályozás Szájsebészeti rendelés, betegosztály Szájnyálkahártya betegségei-parodontológia A klinikai fogászati higiénikus gyakorlatai: Fogászati prevenció Orális higiéné Fogászati egészségnevelés Készségfejlesztő gyakorlati foglalkozások: Testnevelés Kommunikációs foglalkozások Számítógépes informatikai gyakorlatok Pedagógiai alapismeretek, egészségnevelés Idegen nyelvi kommunikáció

központi programja 11 8. 3. A klinikai fogászati higiénikus szakképzés tantárgyi szerkezete Sorszám Alapozó tantárgyi blokk Szakmai tantárgyak blokkja Készségfejlesztési blokk Ellenőrzés - értékelés Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 1. Mikrobiológia - imm. tan. Orvosi latin nyelvi alapism. Táplálkozási alapismeretek Anatómia - élettan Elsősegélynyújtás Ápolástan 2. Első segélynyújtás Ápolástan 3. Általános és orális patológia Konzerváló fogászat, Fogászati radiológia, Fogászati váró, rendelő berendezése higiénéje, Munkavédelem Fogorvosi műszertan Fogászati radiológia Konzerváló fogászat Gyermekfogászatfogszabályozás Fogpótlástan - anyagtan Ügyviteli ismeretek Fogászati radiológia Konzerváló fogászat Fogpótlástan Pszichológiai alapismeretek Etika Idegen nyelvi kommunikáció Kommunikációs foglalkozás 4. Gyermekfogászat, fogszabályozás Fogászati radiológia Konzerváló fogászat 5. Belgyógyászati - gyógyszertani alapismeretek Fogtechnikai lab. alapismeretek Parodontológia, szájnyálka-hártya betegségei Szájsebészet Fogtechnikai laboratórium Pszichológiai alapismeretek Etika Idegen nyelvi kommunikáció Kommunikációs foglalkozás Konzultáció beszámoló

12 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Sorszám Alapozó tantárgyi blokk Szakmai tantárgyak blokkja Készségfejlesztési blokk Ellenőrzés - értékelés Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 6. Szájsebészet Parodontológia Fogpótlástan Gyemekfogászatfogszabályozás Fogászati prevenció Orális higiéné 8. Orális higiéné Fogászati prevenció 11. Orális higiéné Fogászati egészségnevelés Szociológiai alap ismeretek 7. Dietetika Fogpótlástan Fogtechnikai laboratórium Parodontológia Szájsebészet Gyermekfogászat, fogszabályozás Konzerváló fogászat Parodontológia Informatikai alapismeretek Pedagógiai alapismeretek egészségnevelés 9. Orális higiéné Fogászati prevenció 10. Fogászati prevenció Egészségnevelés Pedagógiai alapismeretek egészségnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Kommunikációs foglalkozás Idegen nyelvi kommunikáció Informatikai gyakorlatok Konzultáció, beszámoló Konzultáció, beszámoló

központi programja 13 9. A szakképzés óraterve Modulok Tantárgyak - elmélet 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 össz Anatómia - élettan 48 16 64 Táplálkozási 30 30 alapismeretek Dietetika 16 16 Orvosi latin nyelvi 18 18 alapismeretek Mikrobiológia- 36 36 -immunitástan Általános és orális 32 32 patológia Belgyógyászati- 56 56 - gyógyszertani alapismeretek Fogorvosi váró, rendelő 20 18 8 46 berendezése, higiénéje Fogpótlástan, 40 40 anyagtan Fogászati 8 8 16 radiológia Konzerváló 8 24 32 fogászat Fogtechnikai laboratóriumi 10 10 alapismeretek Gyermekfogászat 32 32 fogszabályozás Szájsebészet 36 36 Szájnyálkahártya betegségei, 36 36 parodontológia Munkavédelem 8 8 Orális higiéné 12 24 36 Fogászati 12 24 36 prevenció Etika 8 8 16 Pszichológiai 12 18 30 alapismeretek Szociológiai 12 12 alapismeretek. Pedagógiai alapismeretek 24 16 40 egészségnevelés Ügyvitel 8 8 Informatikai alapismeretek. Konzultáció - beszámoló 20 20 20 20 20 40 100

14 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Összesen 17 6 48 15 2 -- 20 2 -- 80 92 -- 56 -- 806

központi programja 15 Gyakorlat 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 össz. Elsősegélynyújtás 36 16 Ápolástan 36 16 104 Fogászati radiológia 60 80 140 Konzerváló fogászat 80 60 40 180 Fogpótlástan 80 40 40 160 Szájsebészet 80 40 120 Parodontológia 60 40 40 140 Fogtechnikai labor. 40 40 80 Gyermekfogászat- 80 40 60 180 fogszabályozás Orális 100 80 180 higiéné Fogászati 120 80 200 prevenció Fogászati egészségnevelés 64 160 224 Kommunikációs 8 12 18 38 ismeretek Idegen nyelvi 20 20 20 20 80 kommunikáció Informatikai gyakorlat 40 40 Testnevelés 6 6 6-6 - 4 6-6 - 40 Összesen: 78 198 94 240 58 240 164 164 240 190 240 1906 Modulok összesített 254 246 246 240 260 240 244 256 240 246 240 2712 óraszámai Elméleti órák: 806 Gyakorlati órák: 1906

16 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 10. A vizsgák rendje A tanulók a szakképzés ismeretanyagából az egyes modulok végén és a képzést záró szakmai vizsgán számolnak be 10.1. Évközi vizsgák 3. modul végén: Anatómia-élettan Táplálkozási alapismeretek Mikrobiológia-immunitástan Általános és orális patológia Orvosi latin nyelvi alapismeretek Ápolástan Elsősegélynyújtás Fogászati váró, rendelő berendezése és higiénéje Munkavédelem 5. modul végén: Belgyógyászati-gyógyszertani alapismeretek Fogászati radiológia Konzerváló fogászat Pszichológiai alapismeretek Etika Ügyviteli ismeretek Fogtechnikai laboratóriumi alapismeretek 7. modul végén: Dietetika Fogpótlástan, anyagtan Gyermekfogászat, fogszabályozás Szájnyálkahártya betegségei, parodontológia Szájsebészet Szociológiai alapismeretek 10. modul végén: Fogászati prevenció Orális higiéne Pedagógiai alapismeretek, fogászati egészségnevelés Informatikai alapismeretek A tanulók teljesítményének értékelése érdemjegyekkel történik. Az eredménytelen beszámoló után a helyi tantervben meghatározott módon és időben van lehetősége a tanulónak a javításra A gyakorlati munka teljesítményét egy-egy gyakorlóterületen az előírt gyakorlati óraszám letöltése után kell értékelni. Az értékelést a gyakorlóterület gyakorlatvezetője végzi. 10.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei: A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszerű képzésben - a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20. 310/95 sz. központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése - eredményes tantárgyi záróvizsgák letétele A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszeren kívüli képzésben - középiskolai végzettség, érettségi vizsga - fogászati asszisztensi vagy fogorvosi asszisztensi előképzettség - 2 éves, igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat - a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20. 310/95 számú központi tantervében meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és gyakorlati követelmények teljesítése

központi programja 17 10.3. A szakmai vizsga részei Szakmai elmélet a, írásbeli b, szóbeli Szakmai gyakorlat a, megelőző gyakorlati vizsga a gyakorlóterületen b, szóbeli vizsga a vizsgabizottság előtt A szakmai vizsga követelményei Írásbeli vizsga A szakmai elmélet írásbeli vizsgarészének vizsgakérdéseit, az egységes megoldólapot és értékelési útmutatót a Népjóléti Minisztérium központilag határozza meg. Az írásbeli vizsga komplex feladatsor formájában a képzési program szakmai és készségfejlesztő tantárgyi követelményeinek teljesítését méri. Szóbeli vizsga A szakmai elmélet szóbeli vizsgáján a vizsgázók a MELLÉKLET 16. fejezetrészében meghatározott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket. A szakmai elméleti vizsga értékelése: a, a szóbeli vizsga feleleteit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsgarészek eredményeit egy osztályzattal kell értékelni b, a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei alapján kell meghatározni: - a szóbeli vizsgarészek osztályzataiból egyetlen érdemjegyet kell megállapítani - eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész osztályzata elégtelen - a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg Szakmai gyakorlat A gyakorlati vizsga két részből áll: a, megelőző vizsgafeladat - gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek és a betegforgalom nagysága a vizsgázók létszámának megfelelően biztosítottak - a gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítéséből áll - a javasolt vizsgafeladatokat a MELLÉKLET tartalmazza A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi, és annak eredményét jegyzőkönyvbe rögzíti A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a vizsgázó személyi adatait - szakképesítés megnevezését - a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét - a vizsgafeladatok pontos megjelölését - a feladatok elvégzésének értékelését - a javasolt gyakorlati érdemjegyet

18 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés A megelőző vizsgafeladatokról készült jegyzőkönyvet - a gyakorlóterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni - a vizsga irataihoz kell csatolni - a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni A megelőző gyakorlati vizsga értékelése független a tanuló utolsó gyakorlóterületen kapott osztályzatától b, Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és a gyakorlati oktatás vezetője szervezi A gyakorlati vizsga az iskola vagy a gyakorlóterület demonstrációs termében szervezhető A javasolt vizsgafeladatokat a melléklet tartalmazza Szakmai gyakorlati vizsga értékelése: - A szakmai gyakorlati érdemjegyet a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy a vizsgabizottság előtti feladatra kapott érdemjegy legyen a döntő - Ha bármely gyakorlati osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső érdemjegye is elégtelen 11. A tantárgyakat tanítók végzettsége A klinikai fogászati higiénikusok szakképzése team feladat, melyben fogorvosok, szakképzett fogászati asszisztensek, felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógusok, egészségügyi szakoktatók vesznek részt. Javaslat az oktatók szakmai végzettségével kapcsolatban: Alapozó tantárgyak oktatása: - felsőfokú végzettségű, a tantárgyak oktatásában gyakorlott, egészségügyi szakoktató Szakmai tárgyak oktatása: - szakterületen dolgozó, preventív fogászati feladatokat is ellátó fogorvos - fogászati asszisztens, aki a gyakorlati oktatásba is bekapcsolódik Készségfejlesztő tantárgyak: Kommunikáció: - csoportfoglalkozások vezetésére kiképzett, egészségügyi munkaterületen tapasztalatot szerzett szaktanár Pedagógia, egészségnevelési gyakorlatok: - felsőfokú pedagógiai végzettségű szaktanár, szakoktató Pszichológia: - pszichológus, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakoktató Etika: - felsőfokú végzettséggel rendelkező szaktanár, szakoktató Szociológia: - felsőfokú végzettséggel rendelkező szaktanár, szakoktató Idegen nyelvi kommunikáció: - nyelvtanár Informatika: - informatika szakos, számítástechnika oktatásában jártas szaktanár Testnevelés: - testnevelő szakos tanár

központi programja 19 Szakmai gyakorlatok vezetésére javasolt gyakorlatvezetők Fogászati asszisztencia gyakorlatának vezetése: - legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező fogászati asszisztens - fogorvosi magánrendelőben a gyakorlatvezetést vállaló fogorvos Klinikai fogászati higiénikus prevenciós gyakorlatának vezetése: - egyetemi oktatók, fogszakorvosok, akik munkájuk során rendszeresen végeznek preventív beavatkozásokat a szájüregben Fogászati egészségnevelési gyakorlatok: - szakmai irányítását fogorvos végzi - módszertani, szervezési feladatok elvégzését pedagógiai végzettséggel rendelkező egészségügyi szakoktató segíti A munkaterületeken folyó gyakorlati szakképzés feladatait az iskolai és területi gyakorlatvezetők összehangoltan végzik. 12. Módszertani ajánlások a tanítási, tanulási folyamat megtervezéséhez Elméleti oktatás: - előadás - tanulói felkészülés, beszámoló - szemléltetés falitáblák, folyamatábrák alkalmazásával - audiovizuális eszközök - eszközök, műszerek közvetlen bemutatása - szakirodalom felkutatása, felhasználása Gyakorlati oktatás iskolai oktatótermekben: - csoportmunka - egyéni tevékenység - feladat megbeszélés - csoport értékelés - egyéni értékelés - szituatív feladatok Gyakorlati oktatás intézményekben: - egy fogorvosi szék mellé egy tanuló kerüljön beosztásra - a tanulók ismerjék meg a fogászati ügyelet feladatait is - a szakképzés végén a tanulók ott legyenek beosztva gyakorlatra, ahol a megelőző gyakorlati vizsgafeladataikat teljesíteni fogják - a fogászati egészségnevelés és orális higiéne gyakorlatainál a tanulók önálló felkészülését, szervezőmunkáját kell előtérbe helyezni és az evvel eltöltött időt is be lehet számítani a gyakorlatba A hat hetes modulok közel azonos képzési óraszámot tartalmaznak. Egyes modulok elméleti és gyakorlati képzést is tartalmaznak: 2. 3. 5. 7. 8. 10. E modulok esetében a gyakorlatok folyamatos szervezésére kell törekedni.

20 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés II. A KÉPZÉSI PROGRAM SZAKMAI TARTALMA

központi programja 21

22 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 13. RÉSZLETES TANTÁRGYI PROGRAM (elmélet)

központi programja 23

24 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés ALAPOZÓ TANTÁRGYAK Anatómia-élettan Javasolt óraszám : 64 óra Modul: 1. 2 Tantárgy tanításának célja: - megismertetni az emberi szervezet morfológiai felépítését, élettani működését - a szakmai tantárgyak anatómiai megalapozása - az orális tájék funkcionális anatómiájának részletes megtanítása Követelmény: a tanuló legyen képes: - bemutatni az életfontosságú szervek, szervrendszerek felépítését, működését - megkülönböztetni az élettanit a kórostól - jellemezni a szájüreg képleteinek anatómiáját, működését Tananyag tartalma: 1. Anatómiai alapfogalmak - anatómia és élettan tárgya, felosztása - terminus technikusok alkalmazása - anatómiai vizsgálati eljárások - az emberi test főbb szerkezeti elvei - síkok, irányok 2. Mozgásrendszer - csontvázrendszer felépítése - a csontok általános tulajdonságai - a csontok összeköttetései - a koponya csontjai - az arckoponya csontjai, üregei - izomrendszer, az izmokról általában - a rágóizomzat anatómiája, működése 3. Keringés és vér anatómiája, élettana - a szív felépítése, működése - vérerek fajtái, összeköttetéseik - kis vérkör erei, feladata - nagy vérkör főbb erei, az arckoponya, szájüreg vérellátása - a vér szövettana, vérképzés, véralvadás - vércsoportok - nyirokkeringés 4. Légzőrendszer - légzőrendszer szakaszai, felépítése - légzés élettana, mechanizmusa, szabályozása 5. Emésztőrendszer - az emésztőrendszer szakaszai, élettani működése - a szájüreg képletei és élettani működése - máj, epe, hasnyálmirigy anatómiája, működése

központi programja 25 6. A vizelet-kiválasztás rendszere - a vese elhelyezkedése, felépítése, kiválasztó funkció - vizeletelvezető és gyűjtőrendszer - vizelet összetevői, vizeletürítés mechanizmusa 7. Neuroendokrin rendszer - az endokrin szervek elhelyezkedése, működése - a hormonális szabályozás - feed beck mechanizmus 8. Idegrendszer - az idegrendszer felosztása, szöveti felépítése - az agyvelő, gerincvelő anatómiája, működése - az agykéreg működése - a perifériás idegrendszer, agyidegek, gerincvelői idegek lefutása - vegetatív idegrendszer működése - az idegrendszer szabályozó tevékenysége 9. A szaporodás szervrendszere - külső és belső férfi és női nemi szervek - a szaporodás élettana - öröklődés 10. Az érzékszervek - az érzékelés folyamatos jelentősége - az érzékszervek elhelyezkedése, anatómiai jellemzőik, élettani működésük Értékelés: folyamatosan osztályzattal, szóbeli, írásbeli vizsga a 3. modul végén

26 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Mikrobiológia-immunitástan Javasolt óraszám: 36 óra Modul: 1. Tantárgy tanításának célja: - a kórokozók általános tulajdonságainak megismertetése - a fertőzés folyamatának bemutatása - az immunrendszer működésének megértetése Követelmény: a tanuló legyen képes: - jellemezni a kórokozók fajtáit, tulajdonságait - bemutatni a fertőzés kialakulásának, kimenetelének folyamatát - megmagyarázni az immunitás lényegét, immunizálás módjait - felismerni az allergiás jelenségek hátterét, azok előfordulási lehetőségeit munkaterületén Tananyag tartalma: 1. Mikrobiológiai alapfogalmak - a mikrobiológia tárgya, felosztása - az orvosi mikrobiológia történeti áttekintése - a mikroorganizmusok osztályozása 2. Általános virológia - a vírusok általános jellemzése - a vírus és sejt - vírusbetegségek patogenezise 3. Általános bakterológia - baktériumok sajátosságai - vizsgálati eljárások - az emberi szervezet természetes baktériumflórája 4. Általános mykológia - a gombák morfológiai, élettani tulajdonságai - ellenállóképesség, patogenitás 5. Általános parazitológia - protozoonok általános jellemzői - parazita férgek tulajdonságai, rendszerezésük - ízeltlábúakról általában, egészségügyi jelentőségük 6. A fertőzés értelmezése - fertőzés sorsát befolyásoló tényezők - fertőzés lefolyása, kimenetele 7. Általános immunitástan - az immunológia tárgya - antitest, antigén fogalma - az immunrendszer és működése, allergia, anaphilaxia - immunitás és immunizálás Értékelés: folyamatosan, szóbeli vizsga a 3. modul végén

központi programja 27 Táplálkozási alapismeretek Javasolt óraszám: 30 óra Modul: 1. Tantárgyak tanításának célja: - alapvető tápanyagok élettani jelentőségének, a hiánybetegségeknek megismertetése - a táplálkozás és fogbetegségek összefüggésének megalapozása Követelmény: a tanuló legyen képes: - bemutatni az egyes tápanyagok jelentőségét a szervezetben - felsorolni a helytelen táplálkozás következményeit - egészségnevelési feladatot megoldani az egészséges táplálkozásról Tananyag tartalma: 1. Az alapvető tápanyagok - fehérjék, zsírok, szénhidrátok jelentősége a szervezet egészséges működésében, szükségességüket befolyásoló tényezők - vitaminok csoportjai, hypovitaminozisok, avitaminózisok - ásványi anyagok és fogfejlődés - folyadékszükséglet, folyadékhiány 2. Tápanyagok-élelmiszerek-táplálkozás - fehérjét tartalmazó élelmiszerek, komplettálás - szénhidrátok és zsírok a korszerű táplálkozásban - vitaminok és ásványi anyagok előfordulása az élelmiszerekben - a reformkonyha értelmezése 3. Táplálkozás és betegségek összefüggései - fehérje, szénhidrát és zsíranyagcsere zavarai - az elhízás, mint rizikófaktor - fogbetegségek és a táplálkozás összefüggései Értékelés: folyamatosan, írásbeli beszámoló a 3. modul végén

28 A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés Dietetika Javasolt óraszám: 16 óra Modul: 7. Tantárgyak tanításának célja: - a korszerű diétás táplálkozás bemutatása - a tanulók egészségnevelése Követelmény: a tanuló legyen képes: - jellemezni a korszerű diétás táplálkozást - tanácsot adni a diétás konyhatechnikai eljárásokkal kapcsolatban Tananyag tartalma: 1. Dietetika - alapfogalmak - diétás alapétrendek, konyhatechnikai eljárások - diétás termékek a kereskedelemben - fogászati megbetegedések és a diétás élelmezés 2. Étrend összeállításának gyakorlása - csecsemő, kisgyermek étrendjének összeállítása, fogzás, fogváltás elősegítése, az egészséges fogazat kialakulása érdekében - bio-étrend egészséges felnőtteknél - étrendi javaslat szájüreg, fog, fogínybetegségeknél - idős emberek tápanyagszükségletének kielégítése hiányos fogazat esetén. Értékelés: folyamatosan szóbeli beszámoló a 7. modul végén