Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az iskolaszerkezet fogalma Iskolarendszer: egy adott ország oktatási intézményeinek rendszerbe szervezıdése Vertikális szerkezet: iskolafokozatok és képzési szintek Horizontális szerkezet: eltérı képzési célú iskolatípusok Egyéb használatos kifejezések: pedagógiai program, ciklus 1
Lehetséges dimenziók Elméleti,illetve történeti megközelítés Térbeli összehasonlítása (nemzetközi, térségi) Retrospektív (mi is történt) Jelenlegi gyakorlat (mi van jelenleg, hova tartunk) ISCED (International Standard Classification of Education) besorolás Kategóriák: programok és szintek A nevelési-oktatási programok 7 szintjét különböztetik meg (0- óvoda, 6 doktori képzés) A magyar alsó tagozat:1, felsı tagozat: 2, középfokú képzés: 3, érettségire épülı szakképzés: 4, felsıfokú szakképzés: 5B, felsıoktatás: 5A A besorolás ismérvei: a program hossza, belépési kritériumok, a magasabb oktatási szintekhez, illetve a munkaerıpiachoz való kapcsolódás 2
A magyar oktatás szerkezete Euridyce, 2005 A magyar iskolaszerkezet nemzetközi összehasonlításban A magyar iskolaszerkezet két szempontból is rekorder: itt a leghosszabb a tankötelezettség és egyben itt ágaznak el legkorábban a tanulási utak 3
PISA vizsgálat tanulsága A korai szelekciót alkalmazó országok esetében a tanulók társadalmi háttere és teljesítménye között erısebb a kapcsolat Azokban az országokban, ahol a tanulók többsége komprehenzív típusú középfokú iskolában jár, a teljesítmény és a társadalmi háttér közötti összefüggés gyengébb PISA, 2000, OECD 4
Mennyire determinálja a szocio-ökonómiai háttér a diákok teljesítményét? PISA, 2006, OECD Balázsi Ildikó Mi történt az elmúlt két évtizedben? Demográfiai folyamatok + Társadalmi igények + Intézmények fennmaradási érdeke + Konfliktuskerülı politika = EXPANZIÓ közép és felsıfokon 5
Elsı évesek száma az általános iskolában és a felsıoktatásban, 1960, 1970, 1980 és 1990-2006 OM statisztika 250 000 200 000 150 000 Általános iskola Felsıoktatás 100 000 50 000 0 1960/1961 1970/1971 1980/1981 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001[c] 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 Az általános iskolai oktatás alapadatai, nappali tagozaton, 1990-2004 (%), (1990=100%) Jelentés a magyar közoktatásról, 2006 1,1 1,05 1 0,95 Feladatellátási helyek 0,9 0,85 Tanuló Fıállású pedagógus Osztály 0,8 0,75 0,7 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01*** 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 6
Jelen és jövı A finanszírozási nehézségek folytán felerısödnek a társulások és ezen belül új intézménykonglomerátumok, egységes iskolák jönnek létre Az uniós csatlakozás és a lisszaboni folyamatok felerısítik a globális tendenciák érvényesülését a szerkezeti kérdésekben is Hosszabb távon a 12 évfolyamos érettségit adó középiskola és a ráépülı tömeges BA tőnik a nemzetközi trendbe is illeszkedı szerkezeti mainstreamnek Vitaindító feltevések/i A rendszer ellenáll a csökkenésnek és ezt szerkezeti válaszokba csomagolja: 6-8 évfolyamos gimnáziumok, nyelvi évfolyam, TISZK, felsıoktatás tömegesedése A szakmapolitika csak követi a történéseket, nincsen igazán hosszútávú szerkezetpolitika Az összességében rövid távon haszonmaximalizáló megoldások együttesen olyan szerkezetet hoztak létre, amelynek a költségei magasak: hatékonysági, eredményességi és méltányossági deficit alakult ki. 7
Vitaindító feltevések/ii Az iskolaszerkezet nem annyira cél, vagy eszköz, inkább többféle folyamat eredıjeként kialakult állapot, vagy okozat. Az eredményességi és méltányossági problémákra ezért nem ez az elsıdleges orvosság. A pedagógusképzés és foglalkoztatás, a közigazgatási rendszer valamint az elszámoltathatóság tőnik kulcskérdésnek, területnek. Vitaindító kérdések Vajon a szerkezeti reform javíthat-e az oktatás eredményességén? (nemzetközi összehasonlítás) Az újonnan létrejövı társult, egységes iskolák vajon tekinthetıke egyfajta komprehenzív iskola csíráinak? Mi lesz ebben a folyamatban a szakképzés és általános képzés viszonya, hova vezetnek a TISZK-ek? A jelenlegi intézkedések (óvoda, idegen nyelvi év kiterjesztése) vajon növelik-e valóban az oktatás eredményességét és méltányosságát, vagy inkább ezek is az intézményfenntartó extenzív lépések kategóriájába esnek? Mennyire lesz globális, európai, országos, vagy éppen helyi jellegő az iskolarendszer? 8