TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 43. A szakképzés rendszere

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 43. A szakképzés rendszere EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Feigl Ágnes Sövényi Ferencné Szabó Nóra Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Dr. Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 A továbbképzési füzet célja 4 A tananyag moduljai 4 1. A szakképzés helye a képzési rendszerben 6 A tananyag célja 6 Követelmények 6 Fogalomgyűjtemény 6 Tananyag 8 Összefoglalás 20 Kérdések, feladatok 20 2. Szakképzési rendszerek és jellemzőik 21 A tananyag célja 21 Követelmények 21 Fogalomgyűjtemény 21 Tananyag 22 Összefoglalás 28 Kérdések, feladatok 28 3. Az Európai Unió hatása az egészségügyi szakképzésünkre 29 A tananyag célja 29 Követelmények 29 Fogalomgyűjtemény 29 Tananyag 30 Összefoglalás 38 Kérdések, feladatok 40 Mellékletek 41 1. sz. melléklet: OKÉV címlista 41 2. sz. melléklet: Régiós központok 42 3. sz. melléklet: Táblázat az EU-s irányelvekről 43 4. sz. melléklet: Felhasznált irodalom Internetes segédeszközök 46

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 BEVEZETŐ Engedje meg, hogy szeretettel üdvözöljük egy nem könnyű, de annál érdekesebb terület világában. Ez a továbbképzési füzet elsősorban szakértők, szaktanácsadók, szakoktatók és a szakképzés iránt érdeklődők részére készült. A szakképzés kapcsolatban van a közoktatással és a felsőoktatással. Ezek a kapcsolódások adják a szakképzésbe belépés feltételeit, illetve lehetőséget a felsőoktatásba való átlépésre, beszámítva a szakképzésben megszerzett tudást. Tehát a rendszer ismerete elengedhetetlen a képzésekben eligazodni akaró embernek, legyen pedagógus, vagy diák. Az Európai Uniós tagságunk új lehetőségeket biztosít a szakmai képzések vonatkozásában. Kiadványunkban röviden és közérthetően ismertetjük az Európai Uniót, főbb intézményeit, a közösségi jog eszközeit. Részletesebben foglalkozunk az egészségügyi szakképesítések Európai Unióban történő elismerésével és kiemeljük az egészségügyi szakképzésre gyakorolt hatásokat. Reméljük, hogy hasznosan forgatják kiadványunkat! A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A kiadvány célja, megismertetni az érdeklődőket a magyarországi képzési rendszerrel és azon belül elsősorban a szakképzés rendszerével. Összehasonlítási lehetőséget teremteni a szakképzési rendszerek néhány sajátos típusával, megvizsgálva azok előnyös és kevésbé előnyös tulajdonságait. Megvizsgálni, milyen hatással volt az egészségügyi szakképzésekre az Európai Uniós (EU) csatlakozásunk, milyen közérdekű ismeretek szükségesek a napjainkban megújuló szakképzési rendszerünkben való eligazodáshoz. A TANANYAG MODULJAI A szakképzés rendszere A szakképzés helye a képzési rendszerben Szakképzési rendszerek és jellemzőik Az EU hatása az egészségügyi szakképzésünkre

5 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést. Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 1. MODUL A SZAKKÉPZÉS HELYE A KÉPZÉSI RENDSZERBEN (AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉS RENDSZERE) A TANANYAG CÉLJA Feigl Ágnes Segíteni a szakképzés bármely területén tevékenykedő személy tájékozódását a szakképzés rendszerében. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: ismertetni a szakképzés helyét a képzési rendszerben, értelmezni a szakképzést meghatározó legfontosabb törvényeket, rendeleteket, ismertetni a szakképzés irányítási rendszerét, a szakképzés intézményeit, tájékozódni a szakképzést szabályozó dokumentumokban, igénybe venni a pedagógiai szolgáltatásokat. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Előzetes szakmai gyakorlat A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatási illetve felsőoktatási törvényekben definiált intézményekben, az intézménnyel tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban lévő tanulók, hallgatók jogszabályokban meghatározott kötöttségek mellett végzett formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzése. Tanulói jogviszony Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 10 -ban foglaltak megilletik a tanulót, az adott középfokú oktatási intézménybe történő beiratkozástól (a tanulói jogviszony létesítésétől) a tanuló kiírásáig, vagyis a tanulói jogviszonyának megszűnéséig. Iskolarendszeren kívüli szakképzés Formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzés, mely szerződésen alapuló szolgáltatásként valósul meg. Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás Feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés. Kerettanterv Tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit; az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát; a nemzeti,

7 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelésoktatás tartalmi követelményeit. Központi oktatási program (tanterv) Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez. Helyi oktatási program (tanterv) A kerettanterv alapján adott iskola által készített oktatási program. Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Tartalmazza a szakképesítés azonosító számát, megnevezését, a hozzárendelt FEOR számot, a szakképesítések körét, a szakmacsoport számát, a jegyzékbe kerülés évét, a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, a képzés maximális időtartamát, ezen belül a szakképzési évfolyamok számát vagy az óraszámot, az elmélet arányát százalékban és a gyakorlat arányát százalékban, a mestervizsga szervezésére feljogosított kamarát, valamint a szakmai és vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított minisztert. Országos szakmai szakértői névjegyzék Szakcsoportonként tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre és más szakértői tevékenységre jogosultak. A szakmai szakértői névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki, vagy az általa feljogosított intézmény. Országos szakmai vizsgáztatási névjegyzék Szakképesítésenként tartalmazza azok adatait, vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki. Szakiskola A szakiskolának meghatározott kivétellel kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakközépiskola A szakközépiskolának meghatározott kivétellel érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 Szakképesítés szintje A szakképesítés nyolcjegyű azonosító számának első két számjegye. Függ az iskolai és szakmai előképzettségtől, valamint a munkakörben ellátandó tevékenység jellegétől (ISCED). Szakmai alapképzés A szakképesítés megszerzésére felkészítő folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul. Szakmacsoportok A munkamegosztástól és a technikai fejlettségtől függő, azonos technológiai folyamatokon, tevékenységeken alapuló szakképesítések összessége. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések 21 szakmacsoportba kerültek besorolásra. Szakmacsoportos alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Szakmai és vizsgakövetelmény A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Szakmai vizsga Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Szintvizsga A szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsga, amelyet a gyakorlati képzés szervezője annak mérésére szervez, hogy tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. TANANYAG A szakképzés helye a képzési rendszerben több oldalról is megközelíthető. A közoktatási törvény kínálja a kiindulási pontot egyrészt azért, mert meghatározója a jelenlegi képzési struktúrának, másrészt a törvény felépítése folytán irányadó valamennyi képzéssel kapcsolatban felmerülő kérdésben. A törvény főbb területei egyben bemutatják a közoktatás struktúráját és a szakképzés helyét a rendszerben. Az ország dolgai a parlamentben dőlnek el. Az oktatással kapcsolatos, országos szintű döntések is itt születnek, melyek előkészítése és végrehajtása az Oktatási Minisztérium feladata (az irányítás I. szintje). Ezek megvalósítása az un. háttérintézmények segítségével történik. A legátfogóbb szabályozás országos szintű, ennek irányítási feladatait az oktatási miniszter látja el, melyek a következők: - a közoktatási törvényben részletezett teendők (melyek megvalósításához az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontok (OKÉV) járulnak hozzá) (1. számú melléklet)

9 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE - a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészével kapcsolatos meghatározott feladatok - a szakképesítésért felelős miniszterrel együtt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére szakmacsoportonkénti bizottságokat hoz létre, melyek legalább három évenként szükség esetén javaslatot tesznek a módosítására. Az oktatási miniszter az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő bizonyos kérdésekben hatáskörét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja. Az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként működik a szakképzés érdekében a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), míg a felnőttképzés terén a Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (NFI). A szakképzést érintő feladatok az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartoznak, ezek megvalósításában meghatározott kompetenciával vesznek részt a szakképesítésért felelős miniszterek. A szakképzés irányítása a szaktárcák feladata. (Az egészségügyi képzések viszonylatában a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) látja el.) Nemzeti Szakképzési Intézet legfontosabb feladatai: a magyarországi szakképzés támogatása: a szakképzés tartalmi fejlesztése, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztése, a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolása, az országos szaktanácsadás, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezése, központi kutatás és koordinálás fejlesztő-szolgáltatás. Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditáló Testületet feladatai: a felnőttképzési programok akkreditálása ellátja a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztését ellátja a felnőttképzési fejlesztési feladatokat felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációkat hoz létre és gondoskodik azok folyamatos fejlesztéséről gondoskodik a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás illetve a közművelődés közötti kapcsolatok erősítéséről. A szakképzés irányítása a szaktárcák hatáskörébe tartozik (az irányítás II. szintje). Az irányítás harmadik szintje az általános szabályozás egyes részleteire terjed ki, illetve egyes tárcaszintű feladatok előkészítésére. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény A többször módosított 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról 13/2005.(IV. 21.) EüM rendelet a szakképesítésért felelős szakminiszter által kijelölt 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről 1. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogokat részletesen és egységes szerkezetbe foglaltan szabályozza a közoktatásban a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, szakképzésben a Szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a felsőoktatásban a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, a felnőttképzésben a Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény. Az iskolai nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a vizsgák rendjét a közoktatásról szóló törvény alapvizsgára és az érettségi vizsgára vonatkozó előírásai szabályozzák. A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására jogosult iskolák. 1.1. KÖZOKTATÁS A közoktatási törvény az alapvető dokumentum, amely a közoktatás rendszerében pontosan körülhatárolja a közoktatás intézményei között a szakképzés helyét. A közoktatás intézményei a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium.

11 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE A szakképzést megelőző iskolai rendszerű képzés: A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. Jelenleg a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban és szakiskolában is teljesíthető. Az iskolai nevelés oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza csak az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után indul. Így a tanulók csak a 10. évfolyam elvégzését követően, ill. a középiskolát lezáró érettségi vizsga után kezdhetik el a szakképzési szakaszban tanulmányaikat. Jelenleg az iskolák az intézményben folyó nevelési oktatási tevékenységüket felülvizsgált, a fenntartójuk által jóváhagyott pedagógiai programjuk alapján végzik. A megszerzett ismeretek elismerésére, a tanulási folyamatok lezárására a jogszabályok szerint vizsgák szolgálnak. A sikeres vizsgázók részére az előírt okmányokat kiállítják. Vizsga A képzés és a vizsga szempontjából megkülönböztetünk: a tankötelezettség miatti általánosan művelő képzést (az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja), valamint középiskolai végzettséget tanúsító érettségi bizonyítványt, amely felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. Az általános műveltséget adó képzésekre épülhet rá: az iskolai rendszerű szakképzés, valamint az iskolai rendszerű felnőtt szakképzés, ill. az iskolarendszeren kívüli szakképzés. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. 1. 2. SZAKKÉPZÉS A szakképzés az egyes állam által elismert szakképesítések szakmai alapozása, később szakmai képzése során valósul meg. Célja valamely munkakör betöltésére való felkészítés, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátíttatása. Annak érdekében, hogy a magyarországi szakképzés igazodjon a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz, 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről az alábbiak szerint rendelkezik a fejlődést segítő szakképzési rendszer működtetése érdekében. A Szakképzési Törvény (2003. évi XXIX. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVI. törvény) részletesen szabályozza: a szakképzés irányítási rendszerét, ezen belül az NSZI (Nemzeti Szakképzési Intézet), a gazdasági kamarák és az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) feladatait; a szakképzés intézményeit;

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) tartalmát; a szakmai vizsgákkal kapcsolatos teendőket; az iskolai rendszerű képzést; az iskolarendszeren kívüli szakképzést. 2. IRÁNYÍTÁSI SZINTEK: I. országos szintű irányítás (OM) II. ágazati irányítás (pl.: EüM) A törvényeket az un. ágazati jogszabályok egészítik ki, az egészségügyi miniszter rendeleteiben szabályozza az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint működteti döntés-előkészítő és módszertani háttérintézményét, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet (ETI). Az ETI feladatai: iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzések szakmai intézményeként működik, ennek keretében iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzést folytat iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzések tekintetében szakmai vizsgát szervez iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésekhez jóváhagyásra és kiadásra előkészíti az egyes szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit és végzi azok folyamatos szakmai és pedagógiai felülvizsgálatát, indokolt esetben javaslatot tesz azok korrekciójára az egészségügyi szakképzésekhez (államilag elismert, illetve el nem ismert) központi programokat és helyi tanterveket készít, más képzést szervezők részére terjeszti azokat szakmai feladataival összefüggésben szakirányú dokumentációs és könyvtári szolgáltatást nyújt az egységes szakképesítési követelmény biztosítása céljából a Titkos Ügyirat kezelés (TÜK) szabályai szerint elkészítteti, sokszorosítja, és az érdekeltekhez eljuttatja a szakmai vizsgákhoz és az országos Szakmai Versenyekhez szükséges feladatlapokat a központi oktatási programban rögzített belső és külső mérésekhez, a kétszintű érettségihez elkészíti az írásbeli mérések mérőeszközeit, azokat sokszorosítja és a TÜK szabályai szerint eljuttatja a képzésszervezőkhöz az Egészségügyi Minisztérium által biztosított forrásból jogszabály előírásainak megfelelően pályázatot ír ki a szakképzés és továbbképzés támogatására az egészségügyi szakképesítések tekintetében ellátja az Országos Szakértői Névjegyzékkel, valamint az Országos Vizsgáztatási Névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat

13 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE közreműködik az egészségügyi szakképzések, szakképesítések elismerése tekintetében az Egészségügyi Minisztérium által koordinált EU integrációval is összefüggő feladatok ellátásában nemzetközi szakmai kapcsolatokat teremt, illetve együttműködési megállapodást köt a hasonló feladatokat ellátó külföldi intézményekkel kutató, fejlesztő tevékenységet végez az egészségügyi szakképzések, valamint az ápolás területén az egészségügyi intézmények ápolási szolgálataival együttműködve információs és szakmai lapot működtet. 3. A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI: A szakképzés megvalósulhat: iskolai rendszerű képzésben, iskolarendszeren kívüli képzésben. 3. 1. Iskolai rendszerű szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat. A gyakorlati képzés minden olyan gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés előírt feltételei biztosítottak. A gyakorlati képzés szervezője a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes szakmai szervezetek, továbbá a szakképző iskola képviselője együttműködve vesznek részt. A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az első és a második szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezései alapján ingyenes. (A tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti: a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, b) tíz évfolyamos általános iskola esetén a tizennyolcadik, c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. Az iskolai rendszerű szakképzés intézményei Szakiskola A szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A kilencedik-tizedik évfolyamon a szakiskolai kerettantervek alapján, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, valamint szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 A szakképzési évfolyamokon - az OKJ-ben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakközépiskola Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az OKJ szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat a szakközépiskolai kerettantervek alapján. Az iskolai rendszerű szakképzés dokumentumai Az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon Nemzeti Alaptanterv (kerettantervek) A szakképzési évfolyamokon Országos Képzési Jegyzék szakmai és vizsgakövetelmények központi oktatási programok Országos Képzési Jegyzék Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez a szakmai követelményeket, az elméleti képzés idejét és a gyakorlati képzés helyszíneit, idejét, az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) a következő lényeges elemeket tartalmazza: szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR számot, képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot, a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozást, tevékenységet, valamint a munkaterület rövid leírását, a rokon szakképesítések felsorolását, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, a maximális óraszámot, az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét, a szakképesítés szakmai követelményeit, a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket: o a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, o a szakmai vizsga részeit és tantárgyait, o a vizsgarészek, -tantárgyak alóli felmentés feltételeit, o a köztes vizsga beszámíthatóságát, a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait.

15 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként a szakmai tantárgyak központi programja (tanterve) szerinti képzési programot kell kidolgozni. A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is. A szakmai tantárgyak oktatása a Központi Oktatási Program (KOP) alapján készült helyi szakmai program szerint folyik. A központi oktatási programok tartalma: I. fejezet: általános irányelvek a képzés megszervezéséhez a képzés jogi szabályozása, a képzésbe lépés feltételei, a képzés személyi és tárgyi feltételei, a képzés szakmai és vizsgakövetelményei, a képzés óraterve, vizsgarendje. II. fejezet: a modulok/tantárgyak oktatási programja a szakmai tantárgyak központi programjai, a program célja, követelmények, tananyag, a tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival, az értékelés módja. III. fejezet: mellékletek a képzés és a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó ajánlások, a tárgyi feltételek, a szakmai szóbeli vizsga tételsora, a gyakorlati vizsga ajánlott feladatai, a képzés tartalmához ajánlott irodalom jegyzéke. Az iskolai képzés döntően az állam által elismert OKJ-ben szereplő szakképesítésekre készít fel. A jogszabályban rögzített OKJ szerinti, állam által elismert szakképesítés, a szakképzés befejezése után, szakmai vizsgán szerezhető meg. A vizsgázó a teljesítményéről bizonyítványt kap. 3. 2. Iskolarendszeren kívüli szakképzés Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevővel a szakképzést folyató intézmény képzési szerződést köt. A képzési szerződésben meg kell határozni: a) a képzéssel megszerezhető szakképesítést, illetőleg az elsajátítandó ismereteket; b) a képzés és a vizsga szervezésének formáját; c) a képzés helyét, időtartamát és ütemezését;

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 d) a képzési díjat ideértve a vizsgadíjat és viselésének módját; e) a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit. A képzési szerződést írásban kell megkötni, amelyet a szakképzést folytató intézmény öt évig megőriz. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztatni köteles a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központot. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményei felsőoktatási intézményben, regionális munkaerőképző- és fejlesztő központokban, a szakképzési miniszter által feljogosított intézményekben, valamint az iskolai rendszerű képzést folytató intézményekben, Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK). Iskolarendszeren kívüli képzést az az intézet folytathat, akit a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett és erről tanúsítvánnyal rendelkezik. Ezekben az intézményekben a képzés képzési program alapján kezdhető meg. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés dokumentumai: szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK), központi oktatási program (vagy a központi oktatási program alapján elkészített képzési program). Az iskolarendszeren kívüli szakképesítést követő vizsgák megszervezésére, a szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására pályáztatás útján a szakképesítésért felelős szak - minisztérium vizsgaközpontokat jelöl ki (amennyibe a képzést szervezőnek nincs vizsgaszervezési joga). 4. A SZAKKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL Szakképzésben az vehet részt, aki rendelkezik a választott szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben meghatározott, ill. az OKJ-ben a szakképesítéshez rendelt feltételekkel. Mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés esetében irányadó a 2001. CI. törvény a felnőttképzésről és a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet. Szakmai vizsga A szakképzést folytató intézmény a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása eredményességének időszakos mérésére köztes vizsgát szervezhet. A köztes vizsga eredménye a szakmai vizsgán figyelembe vehető.

17 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a Vizsgaközponthoz lehet fellebbezni. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével, újabb vizsgát nem köteles tenni. A tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. A felmentésről a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik: szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel képzési szerződést kötött. Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara kijelölt képviselője vesz részt. 5. KÉPZÉS ALAPÍTÁS A képzés alapítását (új képzés indítását, vagyis új szak felvételét az Országos Képzési Jegyzékbe) részletesen szabályozza az oktatási miniszter 37/2003. (XII. 27.) OM számú rendelete az Országos Képzési Jegyzékről. Eszerint meghatározott az a kör, aki kérelmezheti új képzés alapítását. Ezek az alábbiak: gazdasági kamara, szakmai kamara, munkaadói szakmai szervezet, munkavállalói szakmai szervezet, szakképzést folytató intézmény, felnőttképzési tevékenységet folytató szervezet, egyéb jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 az OKJ folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére létrejött szakmacsoportos bizottság (az OKJ bizottság), az Országos Szakképzési Tanács (OKT). A kérelmet első körben a szakképesítésért felelős miniszter részére kell benyújtani, miután az elképzelést egyeztették a gazdasági kamarákkal, a munkaadói, a munkavállalói szakmai szervezetekkel, a munkaügyi központokkal, valamint egyéb szervezetekkel és intézményekkel. Az egyeztetést a szakképesítésre vonatkozó gazdasági, munkaerő-piaci igény megalapozottsága érdekében célszerű elvégezni. 6. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉS Az OKJ-ben szereplő összes szakmának van szakmacsoportos alapozó oktatása, ami segíti a pályaválasztást. Az egészségügyi szakképzéseknél alapmodulok tartalmazzák a szakmai alapismereteket, amelyekre speciális ismereteke épülnek. Az alapmodulok lehetnek alapszintűek (a kód negyedik száma: 1) és magasabb szintűek is (a kód negyedik száma: 2). Egészségügyi alapmodulok: A modul címe A modul kódja/szintje Társadalomismeretek 0.1.1.1. 0.1.1.2. Az egészséges ember 0.1.2.1. 0.1.2.2. Általános klinikai ismeretek 0.1.3.1. 0.1.3.2. Kommunikáció 0.1.4.1. 0.1.4.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatás az egészségügyi szakképzés területén A pedagógiai szolgáltatás olyan külső segítség, mely inspiráló, orientáló, fejlesztő és kontrolláló mechanizmusokkal támogatja az oktatás-nevelés intézményeit. A pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszerét az egészségügy területén az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet látja el az Alapító Okirat alapján. A működés feltételeit a minisztérium biztosítja. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, mint háttár intézmény a feladatok egy részét a régiós központok bevonásával valósítja meg annak érdekében, hogy az ország bármely pontján könnyen elérhetők legyenek a pedagógiai szolgáltatások.(2. sz. melléklet: Régiós központok) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás a szakképző intézmények munkáját segíti. Bővebben a Szaktanácsadás és a Szakértői tevékenység alapjai és jogszabályi háttere című füzetekből tájékozódhat erről a témáról. 7. A SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE HAZÁNKBAN Nemzeti Fejlesztési Terv céljait - számos egyéb program mellett - a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) dolgozza ki részleteiben, amelyek: a meglévő humán erőforrás kihasználásának javítása, az oktatási-képzési rendszerek és a változó munkaerő-piaci igények jobb összehangolása, a kelleténél alacsonyabb mértékű szakmai és területi mobilitás mértékének fokozása, a munkavállalási korban lévők aktivitásának emelése.

19 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE A szakképzés fejlesztésének alapelvei az alábbiak: az EU elvárások, az átláthatóság biztosítása, a szakmastruktúra átalakítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózottságának csökkentése, az iskolarendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése, a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelése, a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése. A szakképzés területén a legfontosabb fejlesztési célok: a képzési struktúra és a minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően, a modul rendszerű képzés továbbfejlesztése, kiterjesztése és bevezetése, a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, a szakközépiskolák érettségi utáni szakképzésének, különösen a technikusképzésnek a fejlesztése, a felsőfokú tanulmányokba történő beszámítás rendszerének kialakítása, a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának korszerűsítése, előrejelzése, a tanár- és szakoktató képzés, -továbbképzés korszerűsítésének kezdeményezése, a vizsga nyilvántartási rendszer és a vizsgarendszer korszerűsítése, az Europass rendszer bevezetése, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) hálózatának fejlesztése, a finanszírozás és a feladatrendszer összehangolása, egyéni hozzájárulások felülvizsgálata, a felnőttképzésben részt vevők létszámának erőteljes növelése, a szakképzés statisztikai információs rendszerének fejlesztése, komplex információs rendszer kiépítése, az érdekérvényesítés új formáinak kialakítása. Az egészségügyi szakképzés területén előtérbe kerülő fejlesztési feladatok: társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, egész életen át tartó tanulás, humán erőforrás fejlesztés, társadalmi mobilitás biztosítása, rész-szakképesítések kifejlesztése, az egészségügyi szakképzés minőségbiztosításának fejlesztése. A fejlesztés alapelveként a moduláris képzési rendszer bevezetése: a moduláris szakképzés új felépítésű dokumentumainak kialakítása (szakmai és vizsgakövetelmények, oktatási programok) moduláris tankönyvek, tananyagok elkészítése oktatók, képző intézmények, szakértők és szaktanácsadók felkészítése az új szemléletű szakképzésre új rendszerű szakmai vizsgáztatás kidolgozása az e-learning oktatási forma elterjesztése, támogatása.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 20 A szakképzés minőségét szolgálná mind az oktatási programok, mind a gyakorlóhelyek akkreditációjának bevezetése. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével lehetővé válik az OKJ-ben szereplő szakképesítések számának csökkentése. ÖSSZEFOGLALÁS Mind a közoktatást, mind a szakoktatást, törvények szabályozzák, és ágazati jogszabályok egészítik ki. A szakképzést - a közoktatási rendszeren belül elsősorban a szakképzési törvény szabályozza, azonban 2001 óta figyelembe kell venni a felnőttképzési törvényt is. A szakképzés irányítása országos, ágazati és általános szinten történik: A minisztériumokat feladataik ellátásában szakmai döntés - előkészítő, véleményező és javaslattevő testületek segítik. Az ágazati döntések megvalósítása részben a háttérintézmények feladata. A szakképzés iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül, különböző szinteken történik. A szakképzés gyakorlati részét a szakmai vizsgával bezárólag a szakmai kamarák / egyesületek segítik, felügyelik. Indokolt esetben javaslatot tesznek új képzés OKJ-be történő felvételére, illetve megszüntetésére. A szakképzés működését a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények segítik, egyrészt a háttérintézményeken keresztül, másrészt a szakértők, szaktanácsadók bevonásával. KÉRDÉSEK, FELADATOK Nevezze meg azokat a törvényeket, amelyek alapvetően meghatározzák Magyarországon a képzési rendszert! Ismertesse, hány éves korig tart a tankötelezettség! Nevezze meg azt a két vizsgát, amelyek lezárják a képzés általánosan művelő szakaszát! Nevezze meg azt a dokumentumot, amely tartalmazza az állam által elismert szakmák jegyzékét! Ismertesse azt a két képzési rendszert, amelynek keretében megvalósulhat a szakképzés! Soroljon fel három olyan szervezetet, amely kérheti új szakképesítés alapítását (Új képzés felvételét az OKJ ba.)!