Tényõ Településrendezési terv 2005 ALÁÍRÓLAP. Felelõs tervezõ: Németh Géza. TT-1 08/0065/2001. Tervezõk: Leitner Attila.. É3-08-0386 Kiss Anikó

ALÁÍRÓLAP Felelõs tervezõ: Németh Géza. TT-1 08/0065/2001 Tervezõk: Leitner Attila.. É3-08-0386 Kiss Anikó.. Közlekedéstervezõ: Bogár Zsolt.. K-2-1/080102 Közmûtervezõ: Kazó Pál.. 08-0064 Elektromos tervezõ: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291 Gáztervezõ: Dr. Ladocsy Gézáné.. MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j Kerttervezõ: Rozsos Katalin K-2 08-0236/99-1 -

- 2 -

TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 1 TARTALOMJEGYZÉK...3 RAJZJEGYZÉK...4 I. KIINDULÁSI ADATOK...6 1. ELÕZMÉNYEK...6 1.1. A rendezési terv céljai...6 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk... 6 1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai... 7 2. VIZSGÁLATI ANYAG... 11 2.1. Tényõ külsõ környezete... 11 2.2. Tényõ rövid története... 12 2.3. Humán erõforrások... 13 2.4. Gazdasági bázis... 18 2.5. A táji környezet adottságai... 24 2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek... 26 2.7. Épített környezet... 28 2.8. Vonalas infrastruktúra... 31 2.9. Humán Infrastruktúra... 34 3. TÉNYÕ FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE... 36 3.1. Tényõ SWOT analízise... 36 3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai.... 38 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata... 38 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere... 42 II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 43 1. HATÁROZATTERVEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA... 43 1.1. Településszerkezet... 44 1.2. Beépítésre szánt területek... 46 1.3. Beépítésre nem szánt területek... 47 2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA... 50 I. Fejezet: Általános elõírások...50 II. Fejezet: A területfelhasználás rendszere...52 III. Fejezet: Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények...56 IV. Fejezet: Környezet- és természetvédelmi követelmények...59 V. Fejezet: Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények...62 VI. Fejezet: Övezeti elõírások...63 VII. Fejezet: Alkalmazási és záró rendelkezések...75 III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 77 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT... 77 1.1. Konfliktusok... 77 1.2. Fejlesztési javaslat... 77 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT... 81 2.1. Levegõtisztaság-védelem... 81 2.2. Zaj és rezgésvédelem... 81 2.3. Vízminõség- és talajvédelem... 82 2.4. Klíma... 83 2.5. Élõvilág... 83-3 -

2.6. Táj és természetvédelem... 83 2.7. Az épített környezet védelme... 83 2.8. Hulladékkezelés... 84 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT... 84 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése... 84 3.2. Az autóbusz közlekedés fejlesztése... 85 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése... 85 3.4. Turistautak... 85 3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése... 86 4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT... 86 4.1. Vízellátás... 86 4.2. Szennyvíz-elvezetés... 86 4.3. Felszíni vízelvezetés... 87 4.4. Gázellátás... 87 4.5. Villamos energia ellátás... 87 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT... 88 6. INTÉZKEDÉSI TERV... 88 7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM... 90 7.1. Vizsgálat... 90 7.2. Hatáselemzés... 99 7.3. Összefoglalás...100 8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET...100 8.1. Megrendelõ:...100 8.2. A tanulmány tárgya:...101 8.3. Törvényi környezet:...101 8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról...102 8.5. Vizsgálat:...103 8.6. Régészeti örökség...104 8.7. Változtatási szándékok...109 8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)...109 8.9. Összefoglaló...112 8.10. Nyilatkozat...113 9. IRODALOM JEGYZÉK...113 Mellékletek a mûvi értékvédelmi hatástanulmányhoz Mellékletek a régészeti hatástanulmányhoz Mintakeresztszelvények Rendezési tervvel kapcsolatos önkormányzati határozatok Eltérõ vélemények egyeztetése Lakossági észrevételek Tervtanácsi dokumentumok Véleményezési eljárás dokumentumai RAJZJEGYZÉK V-1 Belterület vizsgálat M 1: 4 000 V-2 Külterület vizsgálat M 1: 30 000 Á-1 Áttekintõ helyszínrajz M 1: 30 000 T-1 Településszerkezeti terv M 1: 10 000 T-2 Tájrendezési és környezetalakítási terv M 1: 10 000 SZ-1/1 Szabályozási terv (belterület) M 1: 2 880 SZ-1/2 Szabályozási terv (belterület) M 1: 2 880 SZ-1/3 Szabályozási terv (belterület) M 1: 2 880-4 -

SZ-1/4 Szabályozási terv (belterület) M 1: 2 880 SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1: 10 000 KÖ-1 Közlekedésfejlesztési áttekintõ helyszínrajz M 1: 30 000 K-0 Közmûátnézeti helyszínrajz M 1: 20 000 K-1 Felszíni vízelvezetés és gázellátás terve M 1: 5 000 K-2 Vízellátás és szennyvízelvezetés terve M 1: 5 000 VK-1 20 kv-os energia ellátás nyomvonala M 1: 10 000-5 -

I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELÕZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Tényõ Község Önkormányzata 2003-ban bízta meg cégünket, a Tér-Háló Kft.-t a település teljes közigazgatási területére vonatkozó, az 1997. évi LXXVIII törvénynek, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) megfelelõ településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselõtestület a 91/2003. (XI.7.) számú képviselõ-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szerves fejlõdését biztosíthatja az elkövetkezendõ 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének véleményezési eljárásra elõkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk Domborzati adottságok A település megtelepedésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területrõl beszélhetünk, Tényõ esetében bizonyítja, hogy mezõgazdaságilag jó helyzetû településrõl beszélhetünk. A gyümölcs-, és szõlõtermelés megélhetést biztosított az itt élõknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövõben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülõ- és pihenõfunkciója erõsödni fog. Fekvés: Tényõ történetét jelentõsen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának nyugati völgyében helyezkedik el. A települést a megye fõ közlekedési útvonalai elkerülik, így az itt fellelhetõ természet közeli adottságokat kihasználva léphet a további fejlõdés útjára. Jelenleg Gyõr és Tét ad munkahelyet a Tényõi munkaerõnek, amely nem küzd a munkanélküliség problémájával. Közlekedési adottságok: A települést a megye fõ közlekedési útjai elkerülik, mely elsõsorban domborzati adottságainak is köszönhetõ a 83. számú fõút nyugati a 82. számú fõút pedig keleti irányból kerüli el Tényõt és a környezõ településeket, így a fõ gazdasági tengelyek sem érintik a település területét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Gyõrt és a két fejlõdõ kisvárost a 83. számú fõút mellett fekvõ Tétet és a 82. számú fõút mellett elhelyezkedõ Pannonhalmát. A településen közlekedési helyzetébõl adódóan nincs jelentõs tranzitforgalom így ennek negatív hatásai semjelentkeznek. - 6 -

1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai 1.3.1. Megyei Területfejlesztési Program A Gyõr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív programok rendszere. A program meghatározza a fejlesztés környezetét az uniós elvárásoknak megfelelõen a 2006-ig tartó tervezési idõszakban. Amennyiben egy adott fejlesztés nem illeszkedik a területfejlesztési programban meghatározott fejlesztési irányokhoz, területfejlesztési forrás nem adható a megvalósítására. Ezért fontos, hogy Tényõ Településfejlesztési Programja illeszkedjen a megyei területfejlesztési programhoz. A program prioritástáblája a következõ 1 : STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS: Humánerõforrás bõvítése és megújítása Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Környezet és infrastruktúra fejlesztése Határ menti együttmûködés erõsítése OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tõke állományának növelése 2.1. Intézkedés: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása 3.1. Intézkedés: Jelenünk környezetgazdálkodási program 4.1. Intézkedés: Sógorság Együttmûködés az osztrák-magyar határ mentén 1.2. Intézkedés: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idõsödõ lakosság ellátásának növelésére 2.2. Intézkedés: Termelési tér vállalkozói tér Kisés középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bõvítése 3.2. Intézkedés: Jövõnk természetvédelmi program 4.2. Intézkedés: Kisalföld- Csallóköz Együttmûködés a szlovák-magyar határ mentén 2.3. Intézkedés: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bõvítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: Agrármegújulás a SAPARD program 3.3. Intézkedés: Lakható tér településhálózat fejlesztési program 3.4. Intézkedés: Sztráda a jobb elérhetõségért program 3.5. Intézkedés: Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért 4.3. Intézkedés: Bécs- Pozsony-Gyõr Eurégió Hármas határ menti együttmûködés 4.4. Intézkedés: Partnerség Együttmûködés a szomszédos megyékkel Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M. 1 Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet - 7 -

1.3.2. Gyõr-Moson-Sopron Megye hosszú távú fejlesztési céljai, programjavaslatai a gazdaságépítést: a területi gazdasági miliõ sokszínû megújítását, bõvítését, a lokális és regionális erõforrások minél teljesebb hasznosítását, a versenyképesség fokozását a társadalomfejlesztést: a régió népességének kedvezõbb életkörülményeket és megélhetési (fogyasztási viszonyokat biztosítani, a humánerõforrások bõvülõ hasznosítását ösztönözni a fenntartható környezeti fejlesztést: a térség környezeti (természeti és települési) adottságainak megóvását, a keletkezett károk felszámolását és a fejlesztésekben az ökológia-orientált gondolkodás megteremtését, A fejlesztés fenti általános célja az alábbi három fõ célcsoportot foglalja magába: 1. A régió innovációs környezetének fejlesztése 1.1. A gazdaság és innovációs miliõjének erõsítése 1.1.1. Innovációs és technológia transzfer központok hálózatának kialakítása 1.1.2. A gazdasági infrastruktúra és telephely kínálat fejlesztése 1.1.1. A régión belüli gazdasági kooperáció fejlesztése 1.2. Környezetorientált vidékfejlesztés 1.2.1. Integrált vidékfejlesztési mintaprogram beindítása 1.2.2. Tájrehabilitáció 1.2.3. Környezetvédelem 1.3. A régió adottságaira épülõ turizmus élénkítése 1.3.1. Történelmi és kulturális értékekre épülõ turizmusfejlesztése 1.3.2. Természeti és táji értékekre épülõ turizmusfejlesztése 1.3.3. Idegenforgalmi hálózat kiépítése 2. A humán erõforrások fejlesztése 2.1. A közép-és felsõoktatási bázis fejlesztése 2.1.1. A felsõoktatás fejlesztése 2.1.2. Középfokú oktatás fejlesztése 2.1.3. Speciális oktatási célok megvalósítása 2. 2. A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja 2.2.1. Szakképzési hálózat kialakítása 2.2.2. Az át- és továbbképzés szélesítése és koordinálása 2.3. Erõforrás koordináció a régió K+F tevékenységében 2.3.1. Regionális Innovációs Stratégia (RlS) kidolgozása 2.3.2. A K+F tevékenység segítése 2.4. Egészségügyi és szociális helyzet javítása 2.4.1. A népesség elöregedése területi hatásainak mérséklése 2.4.2. A Regionális Fejlesztési Stratégia megvalósítása 3. Régióépítés 3.1. A kommunikációs és közlekedési hálózat fejlesztése 3.1.1. lnfo-infrastruktúra, mint a régióépítés új dimenziója 3.1.2. Közútfejlesztés 3.1.3. Vasútfejlesztés 3.1.4. Logisztikai rendszerek és bázisok kialakítása 3.2. Kapcsolatépítés a szomszédos térségekkel 3.2.1. Koncepció készítése a szomszédos régiókkal történõ együttmûködésre 3.2.2. Régiók közötti együttmûködés 3.3.Régió tudat erõsítése 3.3.1. A civil szféra megújítása 3.3.2. A belsõ regionális különbségek kifejezése - 8 -

3.3.3. A régió abszorpciós képességének javítása 3.3.4. Regionális média létrehozása 3.3.5. Városok hálózatkialakításának ösztönzése 3.3.6. Regionális kulturális programcsomag kialakítása 3.3.7. Szervezet régiómarketing 3.3.8. A fejlesztési program elkészítése 3.3.9. Kísérleti finanszírozási modell kidolgozása 1.3.3. A Sokoróalja kistérség A Sokoróalja kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szõlõmûvelésre alkalmas domboldalai, erdõmûvelésre alkalmas erdõségei, a Rába, Marcal folyók gyepterületei s a köztük meghúzódó mezõgazdasági mûvelésû területei jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a 38 069-t, ennek 90%-a a kistérség falvaiban él. Tét lakosainak száma 4200 fõ. A feldolgozására épülõ ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bõvülése mellett az ingázás felerõsödését, a megyeközpont Gyõrben pedig új, dinamikusan fejlõdõ iparágak megtelepedését eredményezte. Téten részben a még mûködõ mezõgazdaságra alapozott ipar (gépgyártás), illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználó jelentõsebb ipari tevékenység folyik. Fentieken túl a mezõgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált. alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezõgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Rába, Marcal folyók kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklõ foglalkoztatási lehetõségek bõvítése. A fejlõdés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika, továbbá egy világos, áttekinthetõ támogatási rendszer hiányában, a belsõ és külsõ kapcsolatok gyengeségében, az önkormányzatok eladósodottságában látják. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdõtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben. 1.3.4. Gyõr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Tényõt is érintõ fõbb elemei a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélõ mezõgazdasági termelés elõsegítése mezõgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerûsítése ( környezetnek megfelelõ termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahely teremtés, foglalkoztatási szint növekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerûsítése - 9 -

szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erõforrás fejlesztése, életminõség javítása: oktatás fejlesztés munkaerõ-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentõszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idõsgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegõtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület mûködtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése - 10 -

2.1. Tényõ külsõ környezete 2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Tényõ a Nyugat- dunántúli régió keleti szegletében fekszik, valamint közvetlenül határos az ország vezetõ gazdasági régiójának agglomerációs vonzáskörzetével, mely a megyeszékhely egyre szélesedõ gazdasági, társadalmi vonzerejét jelenti. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. A település tágabb környezetének fejlõdési trendjeire a következõ fontosabb tényezõk hatnak: Globalizáció Uniós csatlakozás A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása A település fekvése az országos helyzethez képest kedvezõ, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvezõ hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlõdésére. Tényõ számára kedvezõ regionális jellegû hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelõdése Európában, a zöld gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaság évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlõdési tér egésze számára a jövõbeli fejlõdési lehetõségek szempontjából jelentõs bizonytalansági tényezõ. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlõdését, és így a Tényõt körülvevõ gazdasági környezetet is jelentõsen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlõdésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövõbeli fenntartható fejlõdését biztosíthatják. 2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai Tényõ lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezõgazdaság, erdõgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés. Az ötvenes évektõl a vidékre jellemzõbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környezõ városok ipari üzemei adtak munkalehetõséget. Mezõgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett. Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 15 évben a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben, Téten és Pápán illetve Csornán dolgozik. Az ipari jellegû foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 fõt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetõségeinek bõvítése, illetve ennek elõsegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére. - 11 -

2.2. Tényõ rövid története A jelenlegi település közigazgatási területén két falu létezett. Az községegyesítés 1934-ben történt, innentõl nevezzük Tényõfalu és Tényõhegy településeket Tényõnek. Az 1. ábra még a községegyesítés elõtti állapotokat ábrázolja. A település már az Árpád-korban az országban legkorábban alapított apátság, a Pannonhalmi Bencés Apátság földbirtokán feküdt. A település megnevezése számos alakban ismert (1200-as évek Soccuro, Socro; 1216 Tenen; 1240 Thuno,) 2 A XIII. században a település lakossága 150 lakosra tehetõ. A faluban élõk elsõsorban fuvarosok, szõlõsgazdák és kádárok voltak. 3 Tényõ a török idején többször is elpusztult. A falut a bencések telepítették újra 1714-ben, a letelepedõk adómentességet és szabadságot kaptak. A falu hamar virágzásnak indult és megkezdõdött a szõlõtelepítés. 4 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony temploma, a század végén pedig a falu iskolája. Tényõ-falu legismertebb pecsétje 1784-bõl származik. A kör alakú pecsét pecsétmezejében két össze nem kapcsolódó leveles szõlõindán lévõ szõlõfürtöket találhatunk. A pecsét felirata TINÖY 5. Az 1800-as évek közepén épült a település evangélikus temploma. A templom Tényõ Peré részén található 6. A lakosság életének legmeghatározóbb tényezõje a település világhírû szõlõtermése volt. A burgundi szõlõ termesztése, illetve az abból készült bor adta a település lakosságának megélhetését. A század végén a filoxérajárvány elpustította a szõlõk jelentõs részét. A munka nélkül maradtak közül több, mint száz férfi 1890-ben kivándorolt Amerikába. A szõlõtermesztés azonban továbbra is meghatározó volt 7. Tényõ-hegy minden tekintetben Tényõ-faluhoz tartozott. A kisközség területén voltak a tényõ-falui gazdák szõlõbirtokai. Azonban a település népessége a század elején meghaladta Tényõ-falu lakosságának számát. (Tényé-hegy 1079 lakos, Tényõ-falu 1045 fõ) 8. Tényõ hegy pecsétje (1823) kör alakú. Pecsétmezejében hármashalom középsõ vonulatába szúrt karó található, amelyre S alakba csavarodó indán öt szõlõfürtû tõke, illetve mellett szõlõmetszõ kés és ásó található. A pecsét felirat T H P feltehetõleg T[ényõ] H[egy] P [ecsétje] rövidítés található. 9 2 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 3 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 4 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 5 Községi és városi pecsétek 107. o 6 Magyarország vármegyéi 63. o. 7 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o. 8 Magyarország vármegyéi 63. o. 9 Községi és városi pecsétek 108. o - 12 -

1. ábra:tényõ és környéke az 1900-as évek elején A két világháború között jelentõs események történtek a falvak életében. 1934-ben egyesült a két falu, Tényõ néven. A nagyatádi féle földreform során több házhelyet és földet osztottak ki a parasztoknak. A település terménye elérte karrierje csúcsát, a burgundiból készített vörösbor 1936-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon 10. A település a II. világháborút harcok nélkül vészelte át. Az átvonuló katonaság, illetve az azt követõ beszolgáltatás azonban jelentõs veszteségeket okozott a településnek. Az 1945-ös földosztás után két évvel megalakították a helyi termelõszövetkezetet, amely az 1956-os forradalom hatására meg is szûnt. A forradalom után 1959-ben alakult meg a Szabad Föld Termelõszövetkezet, amely 1975-ben egyesült a Sokorópátkai TSZ-szel Sokoróaljai MGTSZ néven. 1977-tõl a község Sokorópátkával közös tanácsot alkotott egészen 1990-ig. A TSZ-ben a mezõgazdasági termelésen kívül csiszoló-, és lakatosüzem volt illetve egy ládagyár mûködött. A TSZ 1990-ben oszlott fel 11. 2.3. Humán erõforrások 2.3.1. Lakosságszám vizsgálat 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Megye 253 698 269 434 283 844 310 029 325 118 344 521 360 965 Községek 177 155 186 595 192 719 201 105 204 381 212 610 222 225 Városok 76 543 82 839 91 125 108 924 120 737 131 911 138 740 Tényõ 1 826 2 002 2 156 2 124 2 130 2 147 2 146 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Megye 378 306 363 702 390 887 403 860 430 246 427 488 435 256 Községek 222 072 219 677 221 242 211 360 201 937 191 227 190 769 Városok 156 234 144 025 169 645 192 500 228 309 236 261 244 487 10 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o. 11 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o - 13 -

Tényõ 2 116 2 083 2 012 1 816 1 596 1 379 1 473 1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1930 óta folyamatosan csökken. A lakosságszám csökkenése nem harmonizál a többi vizsgált csoport jellemzõivel: A megye lakosságszáma folyamatosan növekszik. A városok népességszáma szintén folyamatosan nõ. Tényõ lakosságszámának növekedése teljesen azonos képet mutat a megye többi községével hiszen a települések népességszáma 1930-ig nõ, majd csökkenés jelentkezik, azonban az utolsó évtizedben növekedésnek indul. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Tényõ negatív trenddel jellemezhetõ. 2.3.2. Lakónépesség, Népsûrûség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelmûen lassan növekvõ trendet mutat be. Megfigyelhetõ, hogy mind a megyei községek lakónépességének száma, mind a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen idõszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemzõ mind a térségre, mind a településhálózati csoportra. Lakónépesség az év végén fõ 1995 1996 1997 1998 1999 2000* 2001 GYMS megye 425 823 425 470 424 836 424 205 423 684 423 684 435 256 GYMSM. köz. 190 245 189 809 189 500 189 317 189 206 189 206 190 769 Tényõ 1388 1389 1401 1403 1402 1402 1 473 1000-1999 tel. 67 336 66 384 67 288 67 316 68 578 68578 72048 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 29 803 29 763 29 773 30 596 31685 *év elején Népsûrûség fõ/km2 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 104,8 104,7 105 104 104 103,53 106,45 GYMSM. köz. 56 55,9 55,8 55,7 55,7 55,37 56,21 Tényõ 52,62 52,65 53,11 53,18 53,15 53,15 55,84 1000-1999 tel. 60,3 60,5 60,2 60,2 61,7 61,67 62,33 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 56 56 56 55 57 2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség 1995-2001 A lakónépesség arányosítását az adott település, vagy településcsoportok területéhez viszonyítva, az egy négyzetkilométerre vetített népességszámmal jellemezzük. Tényõ népsûrûsége a viszonyított csoportokétól a következõképpen tér el: A városi adatokat is tartalmazó megyei értékek jelentõsen eltérnek Tényõ adataitól. A kistérségi és a megyei községi átlagnak a település népsûrûsége megfeleltethetõ, mindössze 1 fõvel marad el a kistérségi átlagtól. A településhálózati kategóriától Tényõ jelentõsen elmarad. Ez kategórián belül magas lakónépesség számnak és az ehhez társuló kis területnek tudható be. A település népsûrûsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül alacsony, ami negatív jellemzõnek tekinthetõ. 2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás - 14 -

Élveszületés fõ 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Átlagosan GYMS megye 4 498,0 4 085,0 3 908,0 3 775,0 3 686,0 3 831,0 3 949,0 3 961,7 GYMSM. köz. 2 051,0 1 906,0 1 738,0 1 768,0 1 606,0 1 658,0 1 700,0 1 775,3 Tényõ 15,0 17,0 14,0 7,0 7,0 11,0 22,0 13,3 Élveszületés /1000 fõ 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 95-01 GYMS megye 10,6 9,6 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,0 GYMSM. köz. 10,8 10,0 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 Tényõ 10,8 12,2 10,0 5,0 5,0 7,8 14,9 8,6 1000-1999 tel. 11,2 10,4 8,8 9,1 8,6 8,5 8,8 8,8 Tét-pannonhalmi KSH - - 9,4 9,0 8,2 8,5 9,1 8,8 3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1995-2001 Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhetõ nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott idõszak átlagos évi születésszámát. Tényõn a születések száma jelentõsen ingadozott. A vizsgált idõszakban átlagosan évente tizenháromgyermek született. Az ezer fõre vetített születési számok szerint két év kivételével a település a vizsgált kategóriákhoz képest rosszabb mutatókkal rendelkezik. Az átlag tekintetében a település mutatószáma a 2001-es kiugróan magas születésszámnak köszönhetõen megfelel a többi kategória átlagának. A születések számát tekintve Tényõ mutatói pozitívnak tekinthetõek. Halálozás fõ 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Átlagosan GYMS megye 5 466,0 5 403,0 5 183,0 5 345,0 5 381,0 5 170,0 4 984,0 5 276,0 GYMSM. köz. 2 051,0 2 710,0 2 573,0 2 682,0 2 638,0 2 529,0 2 442,0 2 517,9 Tényõ 20,0 31,0 23,0 20,0 10,0 22,0 19,0 20,7 Halálozás /1000 fõ 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 95-01 GYMS megye 12,8 12,7 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 12,2 GYMSM. köz. 10,8 14,3 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 13,6 Tényõ 14,4 22,3 16,4 14,3 7,1 15,7 12,9 13,3 1000-1999 tel. 14,9 13,5 13,5 13,4 12,9 12,4 12,2 12,9 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 13,9 14,9 13,6 13,6 13,6 13,9 4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1995-2001 A halálozások szempontjából (4. táblázat) átlagosan 20 fõvel csökkent évente Tényõ lakónépessége. A halálozások alapján az ezer lakosra vetített mutatók szerint Tényõ: A statisztikai kistérség adatai és a Tényõi jellemzõk megegyezõk. A legrosszabb jellemzõkkel a statisztikai kistérség rendelkezik, ennél a település 0,6 -kel jobb. A megyei átlag 1,1 -kel a településcsoport átlaga mindössze 0,4 -kel jobb mint a Tényõi átlag. A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentõs eltérést a megyei trendektõl, rosszabbak az 1000-1999 fõs településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Átlagosan GYMS megye -968-1 319-1 275-1 570-1 694-1 339-1 035-1 314,3 GYMSM. köz. 0-804 -835-914 -1 032-871 -742-742,6 Tényõ -5-14 -9-13 -3-11 3-7,4 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fõre - 15 -

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 95-01 GYMS megye -2,3-3,1-3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-3,3 GYMSM. köz. 0,0-4,2-4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-4,6 Tényõ -3,6-10,1-6,4-9,3-2,1-7,8 2,0-4,7 1000-1999 tel. -3,7-3,1-4,7-4,3-4,3-3,9-3,4-4,1 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0-4,5-5,9-5,4-5,1-4,5-5,1 5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1995-2001 A természetes szaporodás (5. táblázat) a halálozások és a születések számának különbsége. A vizsgált hét év alatt Tényõ évente átlagosan 7,4 fõt veszített. Ez a negatív érték a magyarországi trendnek megfelelõen az összes vizsgált csoportnál megjelenik. Az ezer lakosra vetített adatok alapján ez a második legrosszabb adat, csak a statisztikai kistérség adatainál jobb A természetes szaporodás alapján az ezer lakosra vetített mutatók szerint Tényõ: Rosszabb jellemzõkkel írható le, mint a megyei és a megyei községi átlag. Az átlagtól való eltérés évente ezer lakosra vetítve 1 fõ. A Tényõi adatokat csak a kistérség adatai haladják meg. Az utolsó vizsgált évben egyedül Tényõ rendelkezik pozitív természetes szaporodással. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentõsen elmaradnak a megyei átlagtól. Vándorlási egyenleg fõ 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Átlagosan GYMS megye 936 637 891 1 186 949 1 190 964,8 GYMSM. köz. 368 526 731 921 1 207 1 290 840,5 Tényõ 15 21 15 2 25 38 19,3 Vándorlási egyenleg /1000 fõ 1996 1997 1998 1999 2000 2001 96-01 GYMS megye 2,2 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7 2,5 GYMSM. köz. 1,9 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8 5,5 Tényõ 10,8 15,1 10,7 1,4 17,8 27,1 14,3 1000-1999 tel. 4,0 3,3 4,7 8,2 5,3 8,7 6,7 Tét-pannonhalmi KSH 0,0-1,3 4,6 5,7 4,5 13,6 7,1 6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2001 A népességmozgalmi adatok másik típusát, a vándorlásokat a 6. táblázat mutatja be. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentõs ingadozások találhatók. A településrõl a vizsgált idõszakban évente átlagosan 4,7 fõ telepedett le a községben. A település ezer fõre vetített vándorlási egyenlegén látható, hogy a legjobb az összes vizsgált mutató közül. 2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Tényõn 2003-ban 1484 fõ él. A lakosság fõ korcsoportonkénti jellemzõi a következõk: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 173 fõ, a lakosság 11,6%-a. A korcsoporton belül a 10-14 évesek képviseltetik magukat magasabb számban. 15-40 évesek korcsoportja: Összesen 462 fõ, a lakosság 31,1%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 14-20, illetve a 30 és 40 év közöttiek csoportja. Ebben a csoportban a 30 évesek korosztály a szociálpolitikai intézkedések GYES, GYED bevezetése miatt magasabb számban vannak jelen. - 16 -

41-60 évesek korcsoportja: Összesen 494 fõ, a lakosság 33,3%-a. Jelentõs csökkenés figyelhetõ meg a középkorú, 44-46 éves férfiak csoportjában. Ez a csoport Magyarországon általánosan alacsonyabb számban található meg. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nõk csoportja. Az 52-56 éves korcsoport nagyobb aránya szintén az egész országban megfigyelhetõ. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás Ratkó gyerekek miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. 61 évnél idõsebbek korcsoportja: Összesen 355 fõ, a lakosság 23,9%-a. Folyamatos nõtöbblet figyelhetõ meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. A 2. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását vonallal elválasztva különbözõ csoportokat. A lakosság többsége 56% nõ. a nõtöbblet a 20, illetve 38-40 évesektõl eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhetõ, nem kizárólag Tényõre korlátozódik. 2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2003. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 2000, illetve 2001-ben kiugróan magas volt a beköltözõk száma. Feltételezhetõ, hogy a hatvannál több beköltözõ a teleknyitásoknak köszönhetõen családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltözõ családok elsõsorban a 36-40 évesek (szülõk), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg rossznak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja duplája a fiatal korcsoportnak. X= 60 év felettiek száma: 355 fõ Y= 14 év alattiak száma: 173 fõ Y X Ζ= Öregedési index: = 100 173 = 100 =0,48 355 Az öregedési index értéke azonban várhatóan javulni fog, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya nõni fog. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot, a becslés azonban csak megközelítõ trendeket mutathat. - 17 -

Várható halálozás 20 év alatt: Szülõképes korú nõk: ~147 fõ Férfiak: ~200 fõ Születendõ gyermekek száma: Nõk: ~350 fõ 1,3 gyermek esetén: ~190 fõ Összesen: ~550 fõ 1,5 gyermek esetén: ~220 fõ Vizsgált idõszak (1995-2001) halálozása húsz évre vetítve ~440 fõ 2,0 gyermek esetén: ~295 fõ 2,3 gyermek esetén: ~340 fõ Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~1190-1090 fõ ~ 290-390 fõ 1,5 gyermek esetén: ~1220-1130 fõ ~ 260 360fõ 2,0 gyermek esetén: ~1300-1200 fõ ~ 180-280 fõ 2,3 gyermek esetén: ~1350-1250 fõ ~ 130-230 fõ A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település nem tudja tartani a jelenlegi népességszámát, hiszen többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentõsen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Tényõn várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetõen változtathatja meg a település jövõjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhetõ meg akkor az elkövetkezendõ 10 évben minimum 200 fõvel fog növekedni a beköltözõk száma. Amennyiben az elmúlt két év adatait vesszük figyelembe akkor 300 fõvel szaporodik a település. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Tényõ esetében 1 900 2 000 fõs maximális lakosságszámmal számolunk 20 éves idõtávon belül. 2.4. Gazdasági bázis 2.4.1. Foglalkoztatási mutatók Összesen Nõ Férfi Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresõ Eltartott 1 428 552 27 475 374 100,00% 38,66% 1,89% 33,26% 26,19% 726 230 9 293 194 100,00% 31,68% 1,24% 40,36% 26,72% 702 322 18 182 180 100,00% 45,87% 2,56% 25,93% 25,64% 7. táblázat:tényõ foglalkoztatási mutatói 2001 A népszámlálási adatok szerint 552 fõ foglalkoztatott és a településen, amely a népesség 38,7 %-át teszi ki. Az inaktív keresõk száma 475 fõ 12. 2001-ben a településen 27 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 1,9%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta 13 2,6% volt 2001-ben. Az önkormányzat adatközlése szerint a munkanélküliek száma a településen csökkent, jelenleg 10 fõ. 12 A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévõk, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkezõ, munkanélküli állományban nem szereplõ, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 13 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül - 18 -

A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 15%-kal magasabb, viszont a munkanélküliek száma a nemen belül duplája a nõk csoportjának. Az inaktív keresõkön belül a nõk aránya 15%-kal nagyobb. együtt férfi nõ 15 29 30 49 50 X éves érettséginél alacsonyabb mezõgazdaságba n foglalkoztatott iparban, építõiparban szolgáltatá sban Összesen 552 322 230 148 318 86 351 201 45 225 282 100,00% 58,33% 41,6% 26,8% 57,6% 15,6% 63,6% 36,4% 8,2% 40,8% 51,1% legalább középiskolai érettségi Helyben dolgozók 28,8% Más településre eljárók 71,2% 159 81 78 28 100 31 93 66 31 34 94 100,00% 50,94% 49,1% 17,61% 62,89% 19,50% 58,49% 41,51% 19,50% 21,38% 59,12% 393 241 152 120 218 55 258 135 14 191 188 100,00% 61,32% 38,68% 30,53% 55,47% 13,99% 65,65% 34,35% 3,56% 48,60% 47,84% 8. táblázat:a helyben foglalkoztatottak és az ingázók adatai. 2001 A település aktív népességének 71%-a más településen dolgozik. Helyben 159 fõ talál megélhetést. A helyben foglalkoztatottak döntõ többsége egyéni vállalkozó. Jelentõs részük társas vállalkozásban, illetve annak munkavállalójaként keresi kenyerét. Jelentõs foglalkoztató a helyi önkormányzat. Az önkormányzat által fenntartott intézmények összesen 35 fõt foglalkoztatnak. Ezzel a legnagyobb foglalkoztató szerepét tölti be az intézmény. Foglalkoztatók Társas vállalkozások összesen: Egyéni vállalkozók összesen:: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen: Foglalkoztatottak száma ~ 42 fõ ~ 72 fõ 10 fõ 10 fõ 15 fõ 35 fõ ~ 149 fõ 9. táblázat:tényõ legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2003. 14 A foglalkoztatottak többsége férfi. 27%-uk 15 és 29 év, 57%-uk 30-49 év közötti, 16%-uk 50 év feletti korú. Kétharmaduk nem rendelkezi érettségivel. Több, mint felük a szolgáltatásban, 40%-uk az iparban és 8%-uk a mezõgazdaságban dolgozik. A helyben foglalkoztatottak közül egyenlõ arányban találhatók a férfiak és a nõk. Döntõ többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezõgazdaságban egyenlõ ~20% ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntõ többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentõs arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a Tényõn bejelentett társas vállalkozások foglalkoztatási jellemzõit mutatja be. Az ábrán látható, hogy a cégek mintegy egyötöde (5 db) mellékállásban mûködik, tehát valós foglalkoztatási értéke nincs. Az önfoglalkoztató cégek az egynegyedét (25%) adják a struktúrának, ez a legtöbb (6) ilyen jellegû cég. 14 Önkormányzati adatközlés - 19 -

4 db két fõt és 8 db 3-4 fõt képviseltetõ cég mûködik Tényõn, 1 cég adatai ismeretlenek. Ezek alapján elmondható, hogy jelentõs foglalkoztató a településen nem mûködik. 3. ábra: A Tényõn bejegyzett cégek foglalkoztatatási jellemzõi 2003 15 2.4.2. Gazdasági szervezetek Egy település életét jelentõs mértékben határozzák meg a helyi gazdasági szereplõk, amelyek munkahelyeket biztosítanak és a helyi adottságoktól függõen az önkormányzat fenntartásához is hozzájárulnak. A 2001-es évben a statisztikai adatok szerint Tényõn 94 mûködõ vállalkozás mûködött. A vállalkozások száma folyamatosan növekvõ trendet mutat az elmúlt évek során. A növekedés átlagos mértéke ~5 vállalkozás évente. Miközben a vizsgált csoportok mindegyikénél is a vállalkozások számának növekedését lehet nyomon követni átlagosan 20% körüli emelkedés figyelhetõ meg, addig Tényõn az 1996-os 40 vállalkozás mindössze 12%-kal növekedett (8. táblázat). Mûködõ vállalkozások száma db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 29 911 30 831 33 324 34 723 37 428 38 150 GYMSM. köz. 9 059 9 440 9 908 10 244 10 997 11 031 Tényõ 67 84 84 87 99 94 1000-1999 tel. 3 225 3 472 3 598 3 730 4 001 4 207 Tét-pannonhalmi KSH 0 1 350 1 425 1 504 1 631 1 674 Mûködõ vállalkozások számának változása (1997=100%) 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 100% 108% 113% 121% 124% GYMSM. köz. 100% 105% 109% 116% 117% Tényõ 100% 100% 104% 118% 112% 1000-1999 tel. 100% 104% 107% 115% 121% Tét-pannonhalmi KSH 100% 106% 111% 121% 124% Mûködõ vállalkozások ezer lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 70,3 72,6 78,6 82,0 88,4 87,6 GYMSM. köz. 47,7 49,8 52,3 54,1 58,0 57,8 Tényõ 48,2 60,0 59,9 62,1 70,6 63,8 1000-1999 tel. 48,6 51,6 53,5 54,4 58,3 58,4 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 45,3 47,9 50,5 53,3 52,8 10. táblázat: Mûködõ vállalkozások 1996-2001. 15 Forrás: Önkormányzati adatközlés - 20 -

Az ezer lakosra vetített mûködõ vállalkozások aránya a városokat is magába foglaló megyei átlag kivételével a legmagasabb. Ebbõl a szempontból Tényõ kiemelkedik a hasonló népességkategóriájú települések körébõl. Tényõ mûködõ vállalkozásainak száma folyamatosan a vizsgált kategóriák adatait meghaladó mértékben növekedett az elmúlt évek során, mindössze 2001-ben tapasztalható némi visszaesés. A mûködõ vállalkozásokon belül két kategóriát különböztetünk meg. Az elsõ bemutatott csoport a társas vállalkozások csoportja (9. táblázat) Társas vállalkozások száma db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 8 448 9 459 11 458 12 130 13 096 13 733 GYMSM. köz. 1 679 1 908 2 186 2 437 2 725 2 865 Tényõ 13 14 15 19 21 22 1000-1999 tel. 603 788 836 954 1 055 1 183 Tét-pannonhalmi KSH 0 256 283 334 368 389 Társas vállalkozások számának változása (1997=100%) 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 100% 121% 128% 138% 145% GYMSM. köz. 100% 115% 128% 143% 150% Tényõ 100% 107% 136% 150% 157% 1000-1999 tel. 100% 106% 121% 134% 150% Tét-pannonhalmi KSH 100% 111% 130% 144% 152% Társas vállalkozások ezer lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 19,9 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6 GYMSM. köz. 8,8 10,1 11,5 12,9 14,4 15,0 Tényõ 9,4 10,0 10,7 13,6 15,0 14,9 1000-1999 tel. 9,1 11,7 12,4 13,9 15,4 16,4 Tét-pannonhalmi KSH 8,6 9,5 11,2 12,0 12,3 11. táblázat: Társas vállalkozások 1996-2001. A társas vállalkozások általában magasabb tõke felhalmozására alkalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak a betéti és a korlátolt felelõsségû, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek. 2001-ben 22 társas vállalkozás mûködött a településen. A növekedésük 1996-tól számítva jelentõs, a számuk kilenccel emelkedett. Az emelkedés arányát tekintve a legmagasabb 157% a vizsgált kategóriákat nézve. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján mindössze a statisztikai kistérség adatait utasítja maga mögé. A település életében meghatározó társas vállalkozások jelenléte kiemelkedõ mind a környezet, mind a településkategóriát vizsgálva. Az egyéni vállalkozók a település vállalkozói kedvét is mutatja, hiszen ennek a formának az elindításához viszonylag alacsony bürokratikus ellenállást kell leküzdeni, illetve csekély anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók sok esetben kényszervállalkozókat jelentenek. Az 1996-os év tekintetében az egyéni vállalkozók jelenléte az ezrelékes adatok tekintetében a legalacsonyabb volt. Ehhez képest számuk a vizsgált hét év alatt mindössze 3%-kal emelkedett. Az emelkedés aránya elmarad az összes vizsgált kategória mögött. 2001-ben a településen 72 vállalkozó volt jelen. Ez a szám meghaladja minden vizsgált kategória az ezrelékes mutatóit kivéve a városokat is magában foglaló megyei adatokat - (10. táblázat). Egyéni vállalkozók 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 21 463 21 372 21 866 22 593 24 332 24 417 GYMSM. köz. 7 380 7 532 7 722 7 807 8 272 8 166 Tényõ 54 70 69 68 78 72-21 -

1000-1999 tel. 2 622 2 684 2 762 3 730 2 946 3 024 Tét-pannonhalmi KSH 0 1 094 1 142 1 170 1 263 1 285 Egyéni vállalkozók számának változása (1997=00%) 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 100% 102% 106% 114% 114% GYMSM. köz. 100% 103% 104% 110% 108% Tényõ 100% 99% 97% 111% 103% 1000-1999 tel. 100% 103% 139% 110% 113% Tét-pannonhalmi KSH 100% 104% 107% 115% 117% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 50,4 50,3 51,5 53,3 57,4 56,1 GYMSM. köz. 38,9 39,7 40,8 41,3 43,7 42,8 Tényõ 38,9 50,0 49,2 48,5 55,6 48,9 1000-1999 tel. 39,5 39,9 41,0 54,4 43,0 42,0 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 36,7 38,4 39,3 41,3 40,6 12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1996-2001. Elmondható, hogy a település a vizsgált idõszakban jelentõsen növelte vállalkozói számát, azt pozitív irányban strukturálva át stabilizálva a település gazdasági helyzetét. A kereskedelmi intézmények jelenléte a település lakossági ellátottság fontos elemei. Ezenkívül a gazdasági szereplõk jelentõs része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, azonban a helyi ellátást végzõ kereskedõk nem képesek versenyezni a gyõri diszkontáruházak áraival és kínálatával. Kiskereskedelmi boltok összesen 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 6 847 7 175 6 258 6 937 7 308 7 511 7 576 GYMSM. köz. 2 439 2 341 2 194 2 238 2 231 2 172 2 063 Tényõ 21 19 16 17 17 18 18 1000-1999 tel. 766 779 744 750 753 731 738 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 328 331 334 280 334 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 16,1 16,9 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 GYMSM. köz. 12,8 12,3 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 Tényõ 15,1 13,7 11,4 12,1 12,1 12,8 12,2 1000-1999 tel. 11,4 11,7 11,1 11,1 11,0 10,7 10,2 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 11,0 11,1 11,2 9,2 10,5 13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1995-2001 Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentõs feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a település gazdasági életétben meghatározó tényezõk. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként. A statisztikai adatok alapján a településen 2001-ben 18 kiskereskedelmi egység volt jelen (11. táblázat). A boltok száma a vizsgált idõszakban stabil volt. Az ezer lakosra vetített érték viszont a legjobb az összes vizsgált kategóriához képest, kivéve a megyei átlagot. A településen a kiskereskedelmi boltok száma ugyan növekedett, de ez csak a meglévõ hiányosságokat pótolta. Élelmiszerboltok száma 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001-22 -

GYMS megye 2 214 2 189 1 954 2 185 1 765 1 732 1 706 GYMSM. köz. 1 010 972 909 965 850 843 797 Tényõ 10 9 9 9 7 7 7 1000-1999 tel. 320 317 300 308 281 278 277 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 134 143 126 9 124 Élelmiszerboltok 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 5,2 5,1 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 GYMSM. köz. 5,3 5,1 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 Tényõ 7,2 6,5 6,4 6,4 5,0 5,0 4,8 1000-1999 tel. 4,8 4,8 4,5 4,6 4,1 4,1 3,8 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 4,5 4,8 4,2 0,3 3,9 14. táblázat: Élelmiszerboltok 1995-2001 Az élelmiszerboltok tekintetében a 2001. évben 7 mûködött a településen (12. táblázat). Ez a szám 1995-tõl folyamatos csökkenés eredménye. Tényõn a kiskereskedelmi egységek döntõ többsége élelmiszerbolt. Az ezer fõre vetített adatok alapján az élelmiszerboltok aránya a legmagasabb. A településen az élelmiszerboltok aránya csökkent. Vendéglátóhelyek száma 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 2 337 2 445 2 072 2 275 2 405 2 478 2 565 GYMSM. köz. 970 947 898 934 962 967 974 Tényõ 2 2 3 3 4 4 3 1000-1999 tel. 329 319 314 324 352 350 380 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 108 112 114 117 123 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 5,5 5,8 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 GYMSM. köz. 5,1 5,0 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 Tényõ 1,4 1,4 2,1 2,1 2,9 2,9 2,0 1000-1999 tel. 4,9 4,8 4,7 4,8 5,1 5,1 5,3 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 3,6 3,8 3,8 3,8 3,9 15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1995-2001. A vendéglátóhelyek száma kisebb emelkedés majd csökkenés után érte el a jelenlegi szintet. 2001-ben a statisztikai adatok szerint 3 vendéglátó-ipari egység mûködött a településen. Az ezer lakosra vetítve ez a szám a legalacsonyabb. A vendéglátó-ipari egységek száma a jelentõs lakónépesség emelkedés ellenére csökkent, arányuk alacsony. - 23 -

2.5. A táji környezet adottságai 16 2.5.1. Elhelyezkedés Tényõ a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának nyugati részén illetve a településrõl elnevezett Tényõi-völgy keleti peremén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 17. 2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következõkkel lehet jellemezni: A település a dombság középsõ, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidõszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidõszaki üledékekbõl épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtõs, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következõen a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sûrû hálózata alkotja. A területen nagy az építõanyag (homok) elõfordulása. Meggondolatlan bányászata jelentõs veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak fõleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek. 2.5.3. Éghajlat A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet + 9 C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C -on felüli középhõmérsékletû napok száma 183-185 nap. A legmelegebb nyári napok középhõmérséklete 33,0 33,5 C. A leghidegebb téli napok középhõmérséklete -16 C. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti. 2.5.4. Vízrajz A település a Duna vízgyûjtõ területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Csuki-ér és a Bakony-ér vezeti le. A Sokoróalji-Bakonyér 27 km hosszú, vízgyûjtõterülete 351 km 2. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az õszi kiszáradás is. A talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés 18. A 80-as évek elején a tényõi termelõszövetkezet jelentõs meliorizációs programot hajtott végre, sajnos az utóbbi 10 évben a rendszer elemeinek karbantartását nem végezték el, így a belvíz és annak veszélye erõsödött. Összefüggõ talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhetõ meg, a talpakon 2-4 m, a lejtõkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti. 2.5.5. Természetes növényzet, Talaj A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemzõ, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabonicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdõ volt. Tömegesen elõfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafû, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntõ többségben kultúrnövényzet és telepített erdõk találhatók az erdõgazdaságilag mûvelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyõ és az akác. Elszórtan vadcseresznye és magányos diófák is megtalálhatók, közvetlenül a lakott területek mellett. Az erdészetileg kezelt terüle- 16 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült 17 A térségfejlesztés. 3. o. 18 A térségfejlesztés. 3. o. - 24 -

teken zömmel fiatalkorú keménylombos erdõk találhatók. Az erdõk átlagos folyónövedéke 4,0 4,5 m 3 /ha. A mezõgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a zöldpaprika a jelentõsebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemzõ fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élõvilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezetõ erdei tanösvény mutatja be. - 25 -

2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek 2.6.1. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlypontos része a Pannonhalmi dombság és a Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élõhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Tényõ területét a Pannonhalmi dombság erdõ érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Tényõ is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költõnél tett látogatása óta nevezzük Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggõ egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeibõl, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetû kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszel takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések meredekfalú, néha 10 15 m mély vízmosásokat, ún. horgokat (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli Szurdik ), alján oldalakba vájt pincesorokkal és barlanglakásokkal. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízhozamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdõtalajai és maradvány erdõfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Errõl tanúskodnak a még meglévõ cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarici-quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves foglalták el, szõlõskertekkel vegyesen. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerû foltokban elõforduló törpe nõszirom (Iris pumila) és a lila kelyhû leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplû erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élõhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis). Már késõbb nyílik a kõrislevelû ezerjófû (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nõszirom (Iris variegata) virágozni kezd; õsszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenekelõtt kiemelkedõ jelentõségû a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlõsök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes). 2.6.2. Levegõtisztaság A település levegõtisztasági szempontból kiváló állapotban van, jelentõs szennyezõ forrás a község területén nincs. A települést nem terheli jelentõs közúti forgalom. A jelen lévõ gazdasági tevékenységek nem okoznak jelentõs levegõszennyezõ hatást, a mûanyag feldolgozó üzem tevékenysége környezetvédelmileg szabályozott. 2.6.3. Zaj és rengéshullámok A zaj és rengéshullámok szempontjából a helyzet hasonló, mint a levegõtisztaság szempontjából. Sem vonalhoz, sem ponthoz kötõdõ zajforrás nem terheli a település területét. 2.6.4. Hulladékgazdálkodás - 26 -

A kommunális hulladék elszállítása a településen megoldott. A keletkezett hulladék elszállítását a Gyõri Kommunális Szolgáltató Rt. végzi el, a tárolás a társaság gyõri szemétlerakóján történik. A településen dögtér nem található. A törmeléklerakás jelenleg nem megoldott a településen. A településen a mûanyag-feldolgozó üzem által termelt veszélyes hulladék elszállításra kerül. - 27 -

2.7. Épített környezet 2.7.1. Településszerkezet A mai település két magból nõtt össze a völgy keleti oldalán, a Gyõr térségébõl a Bakony felé vezetõ út mentén. Régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknõ alakú völgybe építkeznek. A falu egyik része így teljesen új település, a község õsi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit õrizte meg. A település határában a dombok lejtõje rendkívül alkalmas volt minden korszakban emberi megtelepedésre és mezõgazdasági mûvelésre (a dombon felfelé gyümölcs és szõlõ, a dombtetõn erdõ). 2.7.2. Az épített és mûvi környezet értékvédelme Tényõ a környezõ településekhez képest mûemlékekben gazdag település. Nemcsak a tényõi római katolikus templom áll mûemléki védettség alatt, hanem az õsi településrész parasztházai is. Védett mûemlékek felsorolása: Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 A település régészeti emlékekben, régészeti leletekben is nagyon gazdag. Mivel a falu és környéke már a rómaiak idejében is lakott volt, több pénzérme, kõkoporsó, tégla került elõ a területen. Árpád-kori leletekben is gazdag a falu. A településen több utcában találhatóak még meg az 1800-as évek végén 1900-as évek elején épült szép régi parasztházak. Ezek közül, ha nem is lehet megtartani eredeti formájában mindet, de legalább párat közülük meg kellene õrizni a jövõ generációi számára. A történelmi utcákban, az Kétsor utcában a Külsõ sor utcában és az Árpád utcában találtuk meg a helyszínelés során a legtöbb ilyen épületet. Ezeken felül belterületi részek mellett emelkedõ dombok völgyeiben elszórtan még számos nádfedeles, hasonlóan étékes régi parasztházat találtunk. A településkép, a település hagyományos karaktere szempontjából helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat: Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt - 28 -

Gyõri u.-petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa Árpád u. Szûz Mária szobor, Árpád u. Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal, Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal 2.7.3. Települési zöldfelületek Tényõ az átlag vidéki településekhez képest kiemelkedõen sok kiépített közparkkal és egyéb zöldfelülettel rendelkezik. A település területén elszórtan kiépített parkok, fasorok és egyéb zöldfelületek teszik hangulatossá a települést. Ezek mellett Tényõhegy területén csodálatos zöld domboldalak emelkednek a falu fölé, melyek jelenleg még beépítetlenek, itt-ott gyümölcsfákkal tarkítottak. Települési zöldfelületek, közparkok találhatók: A Gyõri úton a templom környékén, ahol egy kereszt és egy szobor is hangulatosá teszi a helyet. A Polgármesteri hivatal elõtt a Petõfi és Gyõri út keresztezõdésében, ahol a parkban szintén áll egy szobor. A Petõfi utcában a sportpálya környékén kialakítottak egy iényes és szép játszóteret és található itt egy kereszt is, melyet szintén zöldfelület vesz körbe. A temetõ elõtt egy fásított, parkosított nagyméretû terület, mely szép környezetet, elõteret ad a temetõnek és a benne található kálváriának. Az Árpád utca középsõ szakaszán, melyben szintén egy kereszt áll. A Szemerei út és a Rigácsi út keresztezõdésében, ahol egy szép zöldfelület és fasor illetve mellette egy kereszt kapott helyet. A település a domborzati adottságai, eddigi beépítése következtében jól illeszkedik a tájba. 2.7.4. Lakásviszonyok Tényõn a 2001. évben 633 lakás volt található. (14. táblázat). A lakások száma a vizsgált idõszakban 17 lakással bõvült. A hasonló népességû települések esetében is emelkedés volt tapasztalható. Lakásállomány 1995 1996 1997 1998 1999 2000* 2001 GYMS megye 157 391 158 472 159 470 160 147 160 940 162 223 165 102 GYMSM. köz. 68 736 68 244 68 746 68 957 69 291 69 849 69 321 Tényõ 556 559 562 563 565 565 633 1000-1999 tel. 23 130 23 064 23 638 23 718 24 223 24 223 25 237 Tét-pannonhalmi KSH 0 0 10 951 10 970 10 992 11 367 11 570 *év elején....... 1 lakásra jutó lakos 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 2,7 2,7 2,7 2,7 2,6 2,6 2,6 GYMSM. köz. 2,8 2,8 2,8 2,8 2,7 2,7 2,8 Tényõ 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,3 1000-1999 tel. 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 2,9 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 16. táblázat: Lakásállomány változása 1995-2001. A lakásállomány tekintetében az egy lakásra jutó lakosok száma 2,3 fõ. Ez a szám alacsonynak mondható a többi vizsgált csoporthoz képest, amely a településen található, egyedül élõ idõskorúak magas számára utal. - 29 -

A lakások száma emelkedett, de magas a településen az egyedül élõk száma. Épített lakások száma 1996 1997 1998 1999 2000 2001 97-01 GYMS megye 1 240 1 196 804 989 1 283 1 690 5 962 GYMSM. köz. 549 620 267 420 558 708 2 573 Tényõ 4 4 4 2 3 4 17 Tét-pannonhalmi KSH 0 58 33 40 66 72 269 Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék 1996 1997 1998 1999 2000 2001 97-01 GYMS megye 2,9 2,8 1,9 2,3 3,0 10,2 36,1 GYMSM. köz. 2,9 3,3 1,4 2,2 3,0 10,2 37,1 Tényõ 7,2 7,1 7,1 3,5 5,3 6,3 26,9 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 5,3 3,0 3,6 5,8 6,2 23,2 17. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1995-2001. Az épített lakások (15. táblázat) száma a vizsgált idõszakban 17 lakás volt. Az ezrelékes adatok alapján ez az adat egyedül a KSH körzet adatait haladja meg. A többi adattól 10, illetve 9 lakással alacsonyabb az ezer lakosra vetített összesített érték. A településen a lakások építése folyamatos, de az épített lakások aránya a lakásállományon belül alacsony. 2.7.5. Épületállomány A település épületállománya a lakások építési kora alapján a következõkkel jellemezhetõ: - A településen magas a II. világháború elõtt épült lakások aránya - A legnagyobb arányban a 60-as években épült lakások találhatók meg a településen. Az arány kiugróan magas a többi kategóriához képest. Az építkezések szempontjából ez az idõszak volt a település fénykora - A 70-es évektõl kezdve egyre alacsonyabb a fiatalabb korú lakások aránya. A csökkenõ trend csak annyiból tért el a többi vizsgált csoporttól, hogy ott az építkezések döntõen a 70-es években történtek. - A elmúlt néhány évben a kedvezõ lakástámogatási rendszereknek köszönhetõen egyre nagyobb számban épülnek új lakóingatlanok. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány döntõ többsége a II. világháború után épült. A régi fõutca parasztházai is nagyrészt átépítésre kerültek a háború után. A szintszámok tekintetében túlnyomó a földszintes épületek aránya, de szép számmal találhatóak tetõteres és emeletes házak is. Épületek építési kor szerint Darabszám %-os megoszlás 1945 elõtt épült épület 109 16,42 1945-1990 között épült épület 473 71,23 1990 után épült épület 82 12,35 Összesen: 664 100,00 Épületek szintszám szerint Darabszám %-os megoszlás Földszintes épület 489 73,64 Földszint+emeletes épület 20 3,01 Földszint+tetõteres épület 29 4,37 Pince+földszintes épület 45 6,78 Pince+földszint+tetõteres épület 75 11,30 Pince+földszint+emeletes épület 1 0,15 Földszint+emelet+tetõteres épület 4 0,60 Pince+földszint+emelet+tetõteres 1 0,15 Összesen: 664 100,00-30 -

18. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján 2.8. Vonalas infrastruktúra 2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok Tényõ közlekedési kapcsolatainál a szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthetõ. Tényõ három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Gyõr-Gic útvonal tekinthetõ, Az út egészen a nyolcvanas évekig zsákútnak számított. Az út Sokorópátka és Gic közötti szakaszának átadása után megszületett az összeköttetés Pápa Kisbér felé. A második közúti kapcsolat a település és a 83-as fõút között húzódik. Az út Gyõrszemerei fatelepnél ér ki a fõútra. A harmadik közúti kapcsolat a Csanak vonulatán húzódó erdészeti út. Ez utóbbi a személyforgalomtól hivatalosan elzárt útvonal. Eredetileg polgári védelmi célokat szolgált, jelenleg az erdészeti kitermelést segíti elõ. Település Légvonal Közúti elérhetõség Elérhetõség M1 autópálya 10,3 10,5 1,019 Sokorópátka 7,5 7,9 1,053 Gyõr 14,1 15,3 1,085 Gyõrszemere 7,2 8,5 1,181 Budapest 107 130,2 1,217 Kajárpéc 5,4 10,3 1,907 Gyõrújbarát 5,5 11,2 2,036 Felpéc 4,19 8,6 2,053 Nyúl 5 16 3,200 Écs 5,9 19,7 3,339 1. táblázat: Tényõ elérhetõsége A 1. táblázat Tényõ és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetõségét mutatja be. Az elérhetõség a közúti elérhetõség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplõ földrajzi helyek sorrendjét az elérhetõségi index határozza meg. A leginkább elérhetõek Tényõ esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Sokorópátka, Gyõr). A következõ leginkább elérhetõ hely Gyõrszemere, amelynek irányába útvonal vezet. Budapestnek már 1,2 az elérhetõségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya. A Tényõ közvetlen szomszédságában fekvõ települések Sokorópátka kivételével elérhetõsége a lehetõ legrosszabb. Amiatt, hogy a települések megközelítéséhez meg kell kerülni a Tényõt körülvevõ dombokat a mutató pl. Écs esetében eléri a 3,3-at. 2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak A belterületi utak 65%-a burkolt 19 és szinte minden utcában megfelelõ az út minõsége. Tényõfalu területén csak a burkolatszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérõ árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. Tényõhegy területén azonban nagyon kis arányban rendelkeznek valamilyen burkolattal az utak. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességû és általában szurdokban fut. Árkok, a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott. Az autóbuszvárók mûszaki és építészeti színvonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök szintén nincsenek megfelelõ módon kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthetõ. A jobb tömegközlekedési kiszolgálás érdekében autóbusz forduló is kiépült a településen. 19 Önkormányzati kérdõív - 31 -

A buszközlekedés nagyon jó a településen. Óránként vannak Gyõr felé járatok. Gyõrön kívül Sokorópátkára, Bakonytamásiba, Gicre szintén van tömegközlekedése a településnek. 15 járatpár közlekedik naponta Sokorópátkára és ebbõl átfedéssel 6 járatpár megy Bakonytamási és 8 Gic településre. 2.8.3. Személygépkocsik Személygépkocsik száma 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 101 687 103 660 100 112 101 684 108 265 113 673 GYMSM. köz. 37 772 39 037 38 431 38 976 42 321 44 100 Tényõ 275 276 269 282 300 326 Személygépkocsi 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 239 244 236 240 255 261 GYMSM. köz. 199 206 203 206 223 231 Tényõ 198 197 192 201 214 221 1000-1999 tel. 198 204 200 205 222 233 Tét-pannonhalmi KSH 0 185 179 182 194 199 19. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2001. A település személygépkocsi állománya a vizsgált idõszakban folyamatosan emelkedett. Ez összevethetõ egyrészt a lakosság ingázási szokásaival, illetve a jelentõs foglalkoztatottságnak köszönhetõ anyagi gyarapodással. Az ezer lakosra vetített arányok (19. táblázat) alapján elmondható, hogy a településen a személygépkocsi ellátottság átlagos. Ennek oka az, hogy a településen az ingázók aránya is magasabb a vizsgált kategóriáknál. 2.8.4. Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 149 994 152 510 154 280 155 639 152 966 156 918 154 445 GYMSM. köz. 62 206 62 519 63 745 64 449 68 147 69 648 65 506 Tényõ 596 607 609 614 624 639 572 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 95,30% 96,20% 96,70% 97,20% 95,00% 96,60% 93,50% GYMSM. köz. 90,50% 91,61% 92,73% 93,46% 98,35% 99,30% 94,50% Tényõ 107,19% 108,59% 108,36% 109,06% 110,44% 113,10% 90,36% 1000-1999 tel. 89,90% 90,70% 91,00% 91,60% 96,50% 97,70% 95,20% Tét-pannonhalmi KSH 0,00% 0,00% 97,00% 97,50% 100,00% 100,00% 93,20% 20. táblázat:a közüzemi vízhálózat változása 1995-2001. A településen 2001-ben 572 lakás volt bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba, amely a lakások 90,36%-a. Ez az arányelmarad a többi csoport közül. A település vízhálózata 1988-ban épült ki, üzemeltetõje a Pannon-Víz Rt. Az ivóvíz Gyõrszemerérõl érkezik. 2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közmûolló A településen a szennyvízhálózat még nem épült ki, ezt a hiányosságot a közeljövõben remélhetõleg pótolni fogják, a hálózat érvényes építési engedéllyel rendelkezik A vízvezeték és a szennyvízcsatorna-hálózatra rákapcsolt lakások arányából kiszámítható a közmûolló. A közmûolló teljesen nyitott. A településen a csatornahálózat jelenleg nem kiépített. 2.8.6. Villamosenergia-hálózat - 32 -

Villamos energiát fogyasztó háztartás 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 174 785 176 500 177 894 178 697 180 227 182 611 191 753 GYMSM. köz. 74 741 75 387 75 985 76 442 76 909 77 939 77 772 Tényõ 675 676 680 695 706 718 728 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 111,05% 111,38% 111,55% 111,58% 111,98% 112,57% 116,14% GYMSM. köz. 108,74% 110,47% 110,53% 110,85% 110,99% 111,58% 112,19% Tényõ 121,40% 120,93% 121,00% 123,45% 124,96% 127,08% 115,01% 21. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1995-2001. A villamos energiát az ÉDÁSZ Rt. szolgáltatja a lakosság és a vállalkozók részére. A fogyasztók száma meghaladja a lakások számát (23. táblázat), amely az egy lakásban található több villanyórára utal. 2.8.7. Gázhálózat A településen 1996-ban épült ki a gázhálózat, a szolgáltatást az ÉGÁZ Rt. látja el. 2001-ben 210 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak csupán a 33%-a. Az önkormányzati adatközlés szerint a rákötések aránya jelenleg 40%-os. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 71 538 75 900 82 100 87 555 97 361 103 402 108 353 GYMSM. köz. 10 463 12 447 14 967 18 433 25 858 29 871 32 194 Tényõ 0 0 0 112 161 184 210 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 45,45% 47,89% 51,48% 54,67% 60,50% 63,74% 65,60% GYMSM. köz. 15,22% 18,24% 21,77% 26,73% 37,32% 42,77% 46,44% Tényõ 0,00% 0,00% 0,00% 19,89% 28,50% 32,57% 33,18% 1000-1999 tel. 14,56% 18,19% 20,61% 25,88% 36,86% - - Tét-pannonhalmi KSH 0,00% 0,00% 17,40% 28,60% 35,20% 38,80% 41,50% 22. táblázat:gázhálózat változása 1995-2001 Az alacsony rákötések aránya egyrészt az idõ, hiszen nem telt el még öt év a szolgáltatás megjelenésétõl. Másrészt anyagilag jelentõs megterhelést jelent a gázra történõ áttérés a lakosság számára. Harmadrészt a közelben lévõ erdõkbõl beszerezhetõ tüzelõanyag még mindig versenyképesebb a vezetékes gáznál. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövõben emelkedni fog. 2.8.8. Távbeszélõ-hálózat, hírközlés A telefonhálózat 1984-ben épült ki Tényõn. A szolgáltatást a T-Com végzi. Eleinte a szolgáltatás vezetékes volt, majd áttértek az RLL rendszerre, az üvegkábeles rendszer kiépítése az elmúlt évben fejezõdött be. Távbeszélõkészülékek száma 1996 1997 1998 1999 2000* 2001 GYMS megye 120 833 131 699 143 805 155 492 150 636 142 154 GYMSM. köz. 40 429 46 238 52 441 58 465 59 133 55 152 Tényõ 248 313 404 452 460 464 Távbeszélõ fõvonal 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 284 310 339 367 355 327 GYMSM. köz. 213 244 277 309 311 289-33 -

Tényõ 179 223 288 322 328 315 1000-1999 tel. 219 242 273 304 306 285 Tét-pannonhalmi KSH 0 223 268 304 305 284 23. táblázat: Távbeszélõ hálózat 1995-2001. A telefonszolgáltatást a MATÁV Rt. végzi el a településen. A településen 2001-ben 464 fõvonal volt található (25. táblázat). Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Tényõ értékei minden más kategóriát meghaladnak. A település területén három nyilvános telefonállomás található. A településen adótorony, a Rigácsi utcában található A kábeltelevíziós szolgáltatást az önkormányzat biztosítja. A szolgáltatás 1994-ben épült ki. 2.9. Humán Infrastruktúra 2.9.1. Egészségügyi intézmények Tényõ egészségügyi intézménye a helyi rendelõ, amely az Árpád u. 9. szám alatt található. Tényõ a Sokorópátkával közös háziorvosi körzet székhelye. A településen háziorvos, ápolónõ, illetve védõnõ található. A településen fogorvosi szolgáltatás nincs. A helyi gyógyszertár a Gyõri út 61. szám alatt fekszik. Állatorvosi szolgálat mûködik a településen,de nem helyben. 2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.9.3. Óvoda A településen az Óvoda a Gyõri út 55. alatt található. Az óvoda 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. Ebbõl 3 fõ óvodapedagógus, 7 fõ kisegítõ alkalmazott. Óvodás gyermekek száma 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 16 937 16 561 15 925 15 644 15 266 15 301 14 133 GYMSM. köz 7 652 7 481 7 271 7 132 7 034 7 069 6 251 Tényõ 50 52 52 56 54 54 39 Óvodás gyermekek 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 39,8 38,9 37,5 36,9 36,0 36,1 32,5 GYMSM. köz 40,2 39,4 38,4 37,7 37,2 37,4 32,8 Tényõ 36,0 37,4 37,1 39,9 38,5 38,5 26,5 Óvodai férõhely GYMS megye 17 031 16 862 16 733 16 745 16 513 16 563 16 319 GYMSM. köz 8 191 8 102 8 046 8 050 7 963 8 013 7 790 Tényõ 50 50 50 50 50 50 50 Óvodai kihasználtság GYMS megye 99,45% 98,21% 95,17% 93,42% 92,45% 92,38% 86,60% GYMSM. köz 93,42% 92,34% 90,37% 88,60% 88,33% 88,22% 80,24% Tényõ 100,00% 104,00% 104,00% 112,00% 108,00% 108,00% 78,00% 24. táblázat:óvodák legfontosabb adatai 1995-2001. Az óvodába beíratott gyermekek száma a demográfiai adottságoknak megfelelõen változott. Az ábrán ( 2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2003.) látható, hogy a gyermekek száma jelentõsen lecsökkent az utóbbi idõszakban. Ez látható az óvodás gyermekek létszámán is. A létszámnak megfelelõen csökkent az ezer lakosra vetített arány, amely 6 gyermekkel marad el a községi átlagtól. A kihasználtság hosszú idõn keresztül meghaladta a lehetõségeket, azonban 2001-ben lecsökkent a községi átlag közelébe. - 34 -

2.9.4. Általános Iskola Az Ady Endre Általános Iskola a Gyõri út 53. szám alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentõs mértékben meghatározza a demográfiai adottság. Az általános iskola 200 férõhelyes. Az intézmény napközi otthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 25 fõ veszi igénybe. A pedagógusok száma 12 fõ, akik munkáját 3 fõ kisegítõ dolgozó segíti. 20 Általános iskolai tanuló 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 41 569 40 742 40 477 40 238 40 059 4 096 38 282 GYMSM. köz. 17 624 17 281 16 984 16 746 16 463 16 500 15 998 Tényõ 141 140 134 124 125 125 132 Általános iskolai tanuló 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye 98,0 96,0 95,0 88,0 95,0 94,0 88,0 GYMSM. köz. 93,0 91,0 90,0 95,0 87,0 87,0 84,0 Tényõ 95,1 100,8 95,6 88,4 89,2 89,2 89,6 1000-1999 tel. 94,0 101,0 97,0 96,0 97,0 98,0 91,0 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 0,0 99,0 97,0 - - 90,0 25. táblázat:általános iskolai mutatók változása 1995-2001. 2001-ben 132, jelenleg 127 fõ tanuló jár az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenõ. A 2001-es adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma átlagosnak mondható, a településnagyság kategóriájától és a kistérségi átlagtól nem nagyon tér el. Azonban az érték meghaladja a megyei és a községi átlagot. Az iskola szolgáltatásait más településekrõl (Sokorópátka) jelenleg 3 tanuló veszi igénybe. Az iskolánál az önkormányzat szerint bõvítés szükséges. A település helyzete döntõ többségében Gyõrhöz köti a tanulókat. Az önkormányzati becslés alapján a tanulók döntõ többsége szakközépiskolába (70%), egyötöde szakmunkásképzõbe, egytizedük gimnáziumban tanul tovább. 2.9.5. Egyéb intézmények A Polgármesteri Hivatal a Gyõri út 59. szám alatt található. A Polgármesteri Hivatal 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. A településen található pénzintézet. Az intézmény a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja, amely a Gyõri út 24. szám alatt található. A Posta a Gyõri út 49. szám alatt fekszik. A településen található könyvtár, az állomány nagysága megfelel a községi átlagnak. A helyi kulturális szervezetek közül a Dalkört lehet kiemelni. A közösségi eseményeknek (búcsú, sportesemények, falunap) a templom elõtti útszakasz és a sportpálya biztosít helyszínt. Tényõ intézményekkel való ellátottsága a lakosságszámának megfelelõ települési szinten biztosított, de célszerû kitûzni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelõ további intézmények mûködésének megteremtõdjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.). 20 Önkormányzati adatközlés alapján. - 35 -

A lakosság képes befogadni a letelepülni, üdülni szándékozókat 21 Humán adottságok Tér-Háló Kft. 3. TÉNYÕ FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 3.1. Tényõ SWOT analízise Erõsségek Gyengeségek Települési adottságok, lakossági hozzáállás Tényõ rendelkezni fog beruházásokat lehetõvé tevõ rendezési tervvel A közösség összetartása csökkent A település az átlagosnál nagyobb területtel rendelkezik Alacsony népsûrûség Növekvõ lakosságszám Pozitív, magas vándorlási egyenleg Az utóbbi években javuló demográfiai mutatók Jó hírnevû helyi termék (vörösbor) Növekvõ vállalkozási kedv A mûködõ vállalkozások aránya magas Elhanyagolható munkanélküliség A vállalkozások számának dinamikus növekedése A társas vállalkozások számának dinamikus növekedése Vállalkozási kedv gyors növekedése Kerékpáros turizmus adottsága jók (erdei utak) A turizmus alapinfrastruktúrája adott (minõségi étterem) Magas a kiskereskedelmi boltok aránya Az alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya magas Változatos domborzati adottságok Természetvédelmi területek közelsége Történelmi borvidék része Alacsony a motorizáltsági szint A kommunális hulladék elszállítás megoldódott A lakások száma növekedik A gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént A villamos-energia ellátottság jó A telefonhálózat kihasználtsága magas Helyi pénzintézet jelenléte Óvoda kihasználtsága átlagos Általános iskola kihasználtsága jó Jelenleg folyik az üvegkábeles telefonhálózat kiépítése Lehetõségek Negatív természetes szaporodás Magas az öregedési index A település nem képes saját erõbõl a természetes reprodukcióra Sok az egyedül élõ Gazdasági adottságok Kevés a helyi munkalehetõség A vállalkozói szerkezet túlságosan egyoldalú, az egyéni vállalkozók túlzott többsége jellemzõ Magas az inaktívak aránya A munkavégzés többségében nem helyben történik A foglalkoztatottak többsége nem rendelkezik érettségivel Magas az önfoglalkoztató vállalkozások aránya Alacsony a vendéglátóhelyek aránya Környezetvédelem, táji adottságok Nincs szennyvízcsatorna, a közmûolló nyitott Veszélyes hulladék gyûjtése nem megoldott llegális szemétlerakók Vonalas és Humán Infrastruktúra Az épített lakások aránya alacsonyabb, mint a bevándorlás A település elérhetõsége rossz kelet-nyugati irányban A személygépkocsik száma növekszik Alacsony a lakásokba bevezetett vízhálózat aránya Nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat Rossz az utak állapota Veszélyek 21 Lakossági kérdõívek alapján - 36 -

Erõsségek Tényõ fejlõdõ térségben fekszik A természetközeli adottságok felértékelõdése Az agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok érvényesülése rekreációs és lakóhelyfunkciók további fejlõdése A környezeti adottságok alkalmassá tehetõk a turizmus megjelenésére Gyengeségek A nem megfelelõ infrastruktúra miatt a letelepülni szándékozók más településeket választanak A mezõgazdaság tovább erõsödõ válsága Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb elérhetõséggel rendelkezõ telephelyeket választják A városi üzemek esetleges bezárásával nõhet a munkanélküliség. 26. táblázat: Az elõkészítõ fázisban meghatározott elõnyök és hátrányok A fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erõssége a jó elérhetõségnek köszönhetõ gazdasági jellemzõk és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Kiemelhetõk még a táji adottságok is. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Tényõ demográfiai állapota. - 37 -

3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. A következõkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem elõtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének. Cél Programo k I. Infrastruktúrafejlesztés TÉNYÕ CÉLRENDSZERE A GYARAPODÓ KÖZSÉG II. Munkahelyteremtés III. Településkép javítása Projektek IV. A környezet védelme V. A betelepülés segítése VI. A lakosság kényelméért 1. Szennyvízcsatornázás 2. Útfelújítás 3. 4. 5. 6. Járdák építése javítása Belvízlevezetés megoldása K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése Közvilágítás javítása Iparterület kialakítása Szennyvízcsatornázás Útfelújítás K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése Stratégiai együttmûködés a környezõ településekkel Általános településmarketing Virágosítás, parkosítási program Útfelújítás Járdák építése javítása Közvilágítás javítása Szennyvízcsatornázás Illegális szemétlerakók megszüntetése Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése Kommunikáció a lakossággal Új lakótelkek nyitása Általános településmarketing Szennyvízcsatornázás Útfelújítás Közösségi intézmények fejlesztése Virágosítás, parkosítási program Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése Kommunikáció a lakossággal Illegális szemétlerakók megszüntetése Szennyvízcsatornázás Közvilágítás javítása 7. 8. Új lakótelkek nyitása Iparterület kialakítása Munkahelyteremtés K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése 9. Útfelújítás 27. táblázat: Tényõ célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg nevesítetten a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetõvé. ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában. - 38 -

A programokat elsõsorban a kérdõívekben szereplõ lakossági igényeknek feleltettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlõdési lehetõségeket. A programok logikája a következõ: 1. A programok megvalósítását az infrastrukturális fejlesztések alapozzák meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét 3. A településkép javításával nõ a lakosság elégedettsége és jelentõsen növeli a turizmus lehetõségeit. egyúttal vonzóvá teszi a települést a letelepedõk számára. 4. A környezet védelme elõsegíti a megfelelõ környezetet a lakosság és a turizmus elégedettségének eléréséhez. 5. A betelepülés segítsége biztosítja a közösségi intézmények fenntarthatóságát, javítja a település pozitív arculatát. 6. A lakosság kényelme a fejlesztések az egyik végsõ célja. 7. A horizontális célként megjelenõ turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elõ, illetve megismerteti a települést a letelepedni szándékozókkal. A projektek a következõ összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal: 1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelõ reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetõk, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: Segít a pozitív önkép kialakításában Biztosítja a település ismertségét a: Betelepülni szándékozók között A letelepedni szándékozó cégek között A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés az olyan domborzati adottságú területeken, mint Tényõ fontos fejlesztés. Amennyiben nem történik megfelelõ intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszélyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszûnése) A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esõzésektõl) 3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelõtlenségének, nemtörõdömségnek, lustaságának közterületi emlékmûvei. Az elkövetkezendõ generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a környezet állapotát Javítja a településképet Javítja a település megítélését a turisták között 4. Gazdasági terület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs jelentõsebb számú munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: Alapvetõ követelmény a munkahelyteremtés céljára 5. Járdák építése, javítása A járdák elsõsorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azonban azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Javítja a lakosság kényelemérzetét - 39 -

6. K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolata. A szomszédos települések elérhetõségi indexe rosszabb, mint Budapesté. A település elérhetõsége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetõséget biztosító településen. A jobb elérhetõséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttmûködés a szomszédos településekkel. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a település elérhetõségét, javítja az esetlegesen letelepedõ cégek számára Javítja a településen élõk közlekedési lehetõségét Javítja a település elérhetõségét a turisták között 7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelõ kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelõ kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyûjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: Bevonja a településen élõket a helyi fejlesztésekbe Javítja a közösségi szellemet Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 8. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történõ formálásában. Megfelelõ háttér nélkül a településen élõk nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelõ fejlõdés után a területfejlesztés szereplõjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományõrzõ tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a közösségi szellemet Elõsegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 9. Közvilágítás javítása A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelezõ feladata. Megfelelõ közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Javítja a közbiztonságot(közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztések szükséges források elõteremtésének elengedhetetlen elõfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetõvé Fejlesztési forrásokat biztosíthat 11. Stratégiai együttmûködés a környezõ településekkel A környezõ települések összefogásával jöhet létre csak akkor projekt, amely lehetõvé teszi a közös pályázásokat az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy K-NY irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: Közös fellépéseket tesz lehetõvé: K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése településmarketing turizmus 12. Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése A gazdaság fejlõdésével a település szeméttermelése megnõtt, és szükségessé vált a szemétgyûjtés bevezetése. A szemétgyûjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthetõ a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyûjtést, az javítja a település - 40 -

megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a település megítélését: a lakosság körében a betelepülni szándékozók között a turisták körében a településmarketing fontos alapja lehet 13. Szennyvízcsatornázás Tényõ egyik legnagyobb elmaradottsága a szennyvízhálózat hiánya. A szennyvízkezelés hiányában a természet jelentõsen károsodik. Amíg nincs kiépítve rendszer, addig nem lehet számítani munkahelyek letelepedésére, mert az ipari jellegû termelésekhez szükséges a szennyezõdések ellenõrzött, tisztított formában történõ elvezetésére. Amíg nincs kiépítve a szennyvíz, egy letelepedni szándékozó család erõsen meggondolja, hogy Tényõt válassza-e egy olyan településsel szemben, ahol nem kell rendszeresen szippantós-kocsit rendelnie. Amíg nem épül ki a szennyvízhálózat, addig az úthálózatot gazdaságtalan felújítani, mert újból fel kell bontani a fejlesztéshez. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a lakosság elégedettségét Javítja a környezet állapotát Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez Elõsegíti a betelepülést 14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedõket, ezzel jelentõsen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 15. Útfelújítás Az útfelújítások feltétele a szennyvízhálózat kiépítése. Egy jó állapotban lévõ úthálózat jelentõsen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévõ úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévõ úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Elõsegíti a cégek letelepedését Elõsegíti a betelepedést Javítja a lakosság közérzetét Javítja a település megítélését 16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minõségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentõsen javítja a település megítélését egy jó hírû vendéglõ, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további mûködést is szükséges elõsegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a lakosság kényelmét A turizmus alapinfrastruktúrája Elõsegíti a településmarketinget 17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkezõ falvakat elõszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelõ kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Emeli a lakosság elégedettségét - 41 -

Elõsegíti a településmarketinget 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere iskola Humánerõforrás bõvítése tése Tudás-képzés- I. Infrastruktúrafejl esztés Gazdaságfejlesztés Lakosság-centrikusság Környezet és településkép II. Munkahelyteremtés III. Településkép javítása IV. A környezet védelme V. A betelepülés segí- VI. A lakosság kényelméért és megújítása Támasz X Környezet és infrastrukt úra fejlesztése Átfogó intézkedés: Megyei termék X X X Termelési tér vállalkozói tér X Vendégszeretet X X X X X X Agrármegújulás X X Jelenünk X X X X X X Jövõnk X X X X X X Lakható tér X X X Sztráda X X X X X Múltunk Csallóköz Gazdasági bázis innovációs kö r- nyezetének fe jlesztése Kisalföld- Bécs-Pozsony- Gyõr Eurégió Partner-ség Tervezés programozás és X X X X X X 28. táblázat: Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Tényõ Településfejlesztési Koncepciójának kapcsolatai A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Tényõ Településfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja. X X X - 42 -

II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TÉNYÕ ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ TESTÜLETÉNEK... /2005. (...) HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRÕL Tényõ község Önkormányzatának Képviselõ testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Tényõ község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-03-02-21 számú tervdokumentációjának T-1 számú, M=1:10.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzõt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselõtestület elé. Határidõ: folyamatos Felelõs: Jegyzõ Kelt: Tényõ, 2005. év... hó... nap...... Polgármester Jegyzõ - 43 -

A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetõségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fõ stratégiai céljai: Minõségi fejlõdés biztosítása, élhetõ település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével Saját gazdasági potenciál erõsítésének elõsegítése Korszerû közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elõsegítése Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme A táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlõ lehetõségek kiaknázása 1.1. Településszerkezet Az Országos területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján Jelenlegi Tervezett összes Tervezett Területek a jelenlegi területen belül Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában Követelmény Erdõterület 907,1 Ha 910,4 Ha 834,5 Ha 92% 85% Belterjes mezõgazdasági terület 1104,9 Ha 977,5 Ha 977,5 Ha 88% 85% Külterjes hasznosítású mezõgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület 265,4 Ha 234,8 Ha 234,8 Ha 88% 75% 26,1 Ha 26,4 Ha 25,5 Ha 98% 90% -------------- ---------------- --------------- -------------------------- -------------------- 205,3 Ha 336 Ha 205,3 Ha 163% Építmények által igénybe vett terület 141,3 Ha 165 Ha 141,3 Ha 116% Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 100%-a marad - megfelel A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévõ a területhasználatot jelentõsen befolyásoló- mûvi és környezeti adottságokat. Meglévõ és a település életét, fejlõdését meghatározó elemeknek kell tekinteni: - 44 -

A település területét érintõ regionális közlekedésfejlesztési elemeket A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat A meglévõ építészeti-kulturális emlékeket A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeket A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A település két településrész összeolvadásából jött létre, régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat, ma jobbára a teknõ alakú völgybe építkeznek. Az elmúlt néhány évben elõtérbe került a természet közeli életmód fontossága, ez által ismét megnövekedett az igény a természeti környezetben való építésre. A településszerkezet fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a már kialakult településszerkezetet a lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe vegyük. A fejlesztés során a kialakult falu szerves továbbfejlõdését kívántuk biztosítani a településszerkezet megbontása nélkül. A fejlesztések illeszkednek a jelenlegi utcahálózathoz és folytatják a már megkezdett fejlesztési irányokat. Településszerkezeti léptékû fejlesztési elképzelés a falu két részét összekötõ körút, amely a Kossuth és Radnóti utcák összekötésével jelentõs településrészek eddigi hiányos kapcsolatát pótolja. A lakóterületi fejlesztések során nagyobb részt a meglévõ belterülethez csatlakozó, illetve jelenleg is belterületi telkek kerülnek felhasználásra. Település összesen Területfelhasználási kategória Terület (ha) Arány (%) Erdõterület 918 34,8 Szántóterület 795 30,1 Rét terület 239 9,1 Kert, gyümölcsös 46 1,7 Szõlõ mûvelésû terület 125 4,7 Belterület 341 12,9 Különleges területek 10,0 0,4 Víz 16 0,6 Gazdasági ipari 24 0,9 Közlekedési és közterület 124 4,8 Összesen 2638 100,0 A településszerkezetet legjelentõsebben befolyásoló fejlesztési elképzelések a lakóterületek kialakítása, melyekre kiemelkedõen nagy igény mutatkozik a településen. Ezenkívül a tervezett településközi utak, valamint településen belüli gyûjtõutak jelentenek szerkezetileg szervezõ erõt. Emellett külterületen több új gazdasági területfejlesztési folt is megjelenik. Nagyobb lakóterület fejlesztést több helyen tervez a település. Mind a Tényõhegy, mind a Tényõfalu területén igény mutatkozott lakótelkek iránt. A viszonylag síkabb fekvésû falu területén az alábbi helyeken terveztünk lakóterületi fejlesztéseket: A Gyõri út és a Fõ utca mögötti területek, melyek egy része már kialakított, de még be nem épült lakóterület A Rigácsi út folytatásának kétoldali beépítése A Kossuth utca folytatásában található kert és szántóterületek lakóterületi kialakítása Tényõhegy területén pedig az alábbi lakóterületi fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: A Petõfi utca kétoldali beépítése A Petõfi utca és a tervezett sokorópátkai településközi út által határolt terület lakóterületi beépítése A Radnóti és Ifjúság utca folytatásának beépítése (a Radnóti utca kikötésével a Petõfi utcára) A Gyõri út északi végének lakóterületi beépítése - 45 -

Ezek mellett a lakóterületek mellet külterületen Holló-majortól délre a sokorópátkai út mentén található egy tervezett lakóterületi folt. Tartalék, potenciális lakóterületek a tervezett Tét Pannonhalma összekötõ út és a jelenlegi belterület között található viszonylag sík fekvésû mezõgazdasági területek. A meglévõ és tervezett gazdasági és mezõgazdasági üzemi területek a települést közelítõleg észak-dél irányban átszelõ 8309 sz. állami mellékútra fûzõdnek fel. A Gyõr Sokorópátka vonalon eddig is több kereskedelmi gazdasági telephely és volt tsz major épült ki. Ezt a koncepciót alapul véve a fejlesztési területek is ehhez csatlakoznak. Fontos elemei a településszerkezet fejlesztésének a Tét Pannonhalma között tervezett összekötõ út és a Tényõ - Sokorópátka között tervezett településközi utak. A település a kelet nyugati irányú közlekedési kapcsolatai tekintetében eddigi árnyékos helyzetén a tervezett Tét Pannonhalma út nagymértékben javítana. Ezáltal a település számára Gyõr mellett a két kistérségi központ Pannonhalma és Tét is nagyobb kerülõ nélkül elérhetõvé válik. 1.2. Beépítésre szánt területek 1.2.1. Lakóterületek A pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A település keleti oldalán a Rigácsi út folytatása jelenleg mezõgazdasági útként funkcionál a Külsõ sor utcai kertvégek és a kertes területek felé. A Tét Pannonhalma összekötõ út kiépülésével ez az út rangosabb települési gyûjtõúti szerepet kap. Így lehetõvé válik az út kétoldali beépítésének kialakítása a kertvégek és mezõgazdasági területek lakóterületi felhasználásával. Az új utcában kb. 40 db. telek kialakítására nyílik mód, melyek közmûves ellátása a Rigácsi út felõl és a Külsõ sor felõl is megoldható. A település terveiben hosszútávon szerepel a Kossuth utca és a Radnóti utca összekötése, mely által egy körgyûrû jellegû települési gyûjtõút alakul ki. Így a Kossuth utca egy rangosabb úttá válik. Folytatásában új lakóterület kialakítására nyílik lehetõség a jelenlegi kertek és mezõgazdasági területek felhasználásával. A terület viszonylag mély fekvésû, ezért várhatóan a tervezett lakóterület kis mértékû feltöltése is szükségessé válik. A Kossuth utca folytatásának kiépítésével egyidejûleg az utca és a vízfolyás között található kisebb út beépítésére is lehetõség van. A meglévõ kis útnak a tervek szerint a Kossuth utcára és a Domb utcára lesz kikötése. Ezen út mentén a lakosság körében szintén igény mutatkozott lakótelkek kialakítására. Az így kialakuló lakóterületi folton szintén kb 35-40 építési telek kialakítása lehetséges. A tervezett körgyûrû másik végén a Radnóti és Ifjúság utca folytatásában szintén kialakítható egy nagyon jó fekvésû lakóterület. A két utca folytatásának beépítésével kb. 60 db építési telek alakul ki. (a tervek szerint a Radnóti utcának lenne kikötése a Petõfi utcára és az Ifjúság utca a Radnóti utca folytatásába csatlakozna bele.) A közmûellátás a meglévõ hálózat folytatásával oldható meg. A Petõfi utca a településen jelenleg egyoldali beépítésû. Ez a közmûvek tekintetében gazdaságtalan kialakítás. A település terveiben szerepel az utca kétoldali beépítése. A jó magassági vonalvezetésû utca dél-nyugati felén szép panorámás telkek (kb. 38-40 db) alakíthatóak ki. Ennek folytatásában a Petõfi utca és a tervezett sokorópátkai településközi út által határolt terület szintén lakóterületi beépítése szánt terület. A terület fekvése nagyon jó, megközelíthetõsége pedig a tervezett sokorópátkai útról és a Petõfi utcáról szintén kedvezõ. A településen Gyõr vonzásának felerõsödésével megindult a lakóterületek kiépülése Gyõri út mentén észak felé. A település úthálózati fejlesztésében szerepel a Táborvölgyi út egyenes kikötésének kialakítása a Gyõri útra a település északi végén. az Árpád utcát a középsõ szakaszán átszelõ tervezett új út mentén és a Gyõri úton a gazdasági területekkel szemben - a szántóterületek felhasználásával - lehetõség van lakótelkek kialakítására. Itt is kb. 45-50 db telek alakítható ki. A lakóterületek kialakítása természetesen az igények függvényében ütemezetten történik majd. A konkrét lakóterület-fejlesztések mellett Tényõhegy területén a Táborvölgyi út, Róka utca és Hentes utca mentén a történelmi beépítést figyelembe véve egy laza beépítésû lakó, üdülõ övezet kialakítását javasoltunk. (A történelmi térképeken megfigyelhetõ, hogy a hegy mindig is lakott terület volt, a szurdokokban futó utak mentén sûrûn sorakoztak a lakó és gazdasági épületek.) Az utak mentén a továbbiakban is lehetõség nyílna lakó és üdülõépületek, hétvégi házak építésére, kis beépítési %-al és nagy zöldfelületekkel. 1.2.2. Településközpont vegyes területek - 46 -

A településen a fõbb intézmények (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola, rendelõ, templom, kereskedelmi,- és vendéglátó létesítmények stb.) viszonylag egy helyen találhatóak a település központjában. Így a Gyõri út, Árpád utca, Ady Endre utca által határolt tömböt településközpont vegyes területnek jelöltük ki, amelyen intenzívebb beépítést lehetõvé téve valódi községközpont alakítható ki. 1.2.3. Különleges területek A különleges területeknek hét fajtáját különböztettük meg a településen. A különleges temetõ területek a meglévõ két temetõ területei. Ezek rendezési terv távlatában bõvítést várhatóan nem igényelnek. Különleges sport és szabadidõs terület a sportpálya területe, mely méretében és kialakításában szintén elegendõ a település számára. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidõs tevékenységek építményei illetve települési szintû sportcsarnok elhelyezésére van lehetõség. A terület teljes közmûvesítettséggel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvezõ. A különleges területek harmadik fajtája a Tényõhegy aljában található védendõ pincesor területe. Ezen a területen a pincék építészeti védelme, megõrzése, fenntartása és védelemben részesítése kiemelten fontos feladat a településen. Ezeket eredeti formájukban és beépítési módjukban kell megtartani, el kell kerülni a területük és tágabb környékük más jellegû, tájidegen beépítését. A szabályozási elõírásokban részletesen meg kell határozni a területen történõ építések során alkalmazandó anyagokat, és az épületek minden olyan paraméterét amely a jelenlegi építészeti karakter lényegét képezi. A területen a jövõben is csak pincék kialakítása engedhetõ meg. (Hétvégiházak, lakóépületek megjelenése nem megengedhetõ a területen.). A különleges területek következõ csoportja a településen a hulladék udvar és a hulladékgyûjtõ szigetek, ezek kialakítását az önkormányzat községi hulladékgazdálkodási terv keretében határozta meg. A hatodik csoportot képezi a különleges halastó területe, amely magántulajdonban érvényes vízjogi engedéllyel is rendelkezik. A település külterületén (0127/2) található egy mindössze 1112 m2-es honvédségi terület. 1.2.4. Gazdasági területek Új gazdasági terület a Sokorópátka felé vezetõ út mentén két helyen került kijelölésre. Az egyik tervezett kereskedelmi gazdasági terület helye - a település déli részén - az út nyugati oldalán az Ötházzal szemben található 8 hektáros terület, mely jelenleg szántó mûvelési ágban hasznosított. A másik tervezett kereskedelmi gazdasági terület pedig Hollómajorral szemben az út keleti oldalán kijelölt kb. 13 hektáros terület, mely jelenleg szintén szántó mûvelési ágú terület. A tervezett és meglévõ kereskedelmi szolgáltató területeken a kisebb és nagyobb termelõ, szolgáltató vállalkozások, kisüzemi létesítmények, telephelyek számára kíván helyet biztosítani a település. A területek településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthetõek és a lakóterületektõl távol esnek, illetve a meglévõ területek viszonylag jól elhatárolhatóak, ezenkívül könnyen közmûvesíthetõk. 1.3. Beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Mezõgazdasági területek Mûvelési ág (ha) Arány (%) Erdõterület 918 43,2 Szántóterület 795 37,4 Rét terület 239 11,3 Kert, gyümölcsös 46 2,2 Szõlõ mûvelésû terület 125 5,9 Összesen 2123 100,0% A település beépítésre nem szánt külterületén az erdõ és a szántó területek dominálnak 43 ill. 37%-ot meghaladó arányban. Az erdõ területek fõként a település keleti és nyugati részét uralják az általuk közrezárt területek osztódnak egyéb terület felhasználási kategóriákra. A rétek aránya is meghaladja a 10%-ot. A kertek és gyümölcsösök aránya mindössze 2,2%. A szõlõ mûvelésû területek, melyek aránya megközelíti a 6%-ot is, jelenlétük a domborzati, éghajlati adottságoknak és az évszázados hagyományoknak köszönhetõen ilyen nagy arányú. A mezõgazdasági területek megközelíthetõsége biztosított. 1.3.2. Zöldterületek A település zöldfelületekben, közparkokban, fásított, gondozott területekben gazdag, ami a lakosság igényességét mutatja. - 47 -

A legfontosabb zöldfelület-fejlesztési feladatok a települési terek igényes térképzésével kapcsolatban jelentkeznek. A templom elõtti fõtér mint közlekedési csomópont és egyúttal települési centrum is esztétikus kialakítást követel, valamint a szemerei út menti tér zöldfelület-alakítása is megoldandó. Újabb települési zöldfelületek kialakítására a lakóterület fejlesztések kapcsán kerül sor. Egyelõre két helyen tervezi a település közparkok, zöldfelületek kialakítását. Mindkét terület Tényõhegy területén található. A hegyre vezetõ gyalogút mentén a domb aljában és a dombtetõn egy viszonylag lapos tetõn javaslatunk szerint közparkot, kiépített zöldfelületet, esetleges turista pihenõhelyet kellene kialakítani, kilátóval, tûzrakóval, játszótérrel, esõbeállóval stb. Ezek a zöldfelületek az új lakók és a kirándulók komfortérzetét egyaránt szolgálnák. Fontos, hogy a leendõ növényzettelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemzõ növénytársulásokat, õshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. 1.3.3. Erdõterületek A települést nyugati és keleti irányból is nagy kiterjedésû erdõ területek övezik. Keleti irányból Tényõ területét a Pannonhalmi dombság erdõi érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Tényõ is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. 1.3.4. Közlekedési és közmûterületek A települést legmagasabb rangú útként jelenleg két állami mellékút érinti. Ezek a Gyõr-Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút és a Tényõ-Gyõrszemere 83127 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. Ezek tekintetében a rendezési terv távlatában a Gyõrszemere felé vezetõ úttal kapcsolatban javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást, mely által a belterületi jelenleg nagyon kanyargós és szûk - nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint a Domb utca, Szemerei út és a Fõ utca csomópontjából indul észak felé az új nyomvonal, mely külterületen egyenes vonalvezetéssel belecsatlakozik a jelenlegi nyomvonalba. Regionális jelentõségû fejlesztési elképzelés ezzel az úttal kapcsolatban, hogy javasoljuk az út kivezetését a 83. sz. fõútra különszintû vasúti keresztezés után, amely út így a Tényõ-Sokorópátka, valamint a Felpéc-Kajárpéc vonalnak is a jelenleginél színvonalasabb gyõri kapcsolatot biztosít (ld. közlekedés-átnézeti tervlap). A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út a tervek szerint szintén érinti majd a települést. Ennek a kistérségi jelentõségû útnak a nyomvonala kelet-nyugati irányból a települési belterület déli oldalát érintve szelné ketté a közigazgatási területet. Tényõ a Petõfi u. Hentes u. becsatlakozásával vehetne részt ebben a kelet-nyugat irányú közlekedési tengely életében. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentõs elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak felfejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezõgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A megyei mellékúthálózat-fejlesztési program alapján Tényõt érintõen a következõ utak megépítése indokolt : Tényõ-Sokorópátka: az új nyomvonal a Petõfi utcából indulóan az erdõ alatt található mezõgazdasági út nyomvonalán halad Sokorópátkán a Rákóczi Ferenc utcáig. Ez a két település között egy õsi nyomvonal újraéledését is jelenti, lerövidítve a két szomszédos falu közötti közúti távolságot. Az út egyben a tényõi mezõgazdasági területek feltárását is szolgálja. Tényõ-Écs: a tervezett településközi út nyomvonala az Erdészsor útból indul és Tényõhegy középsõ vonalában egy jelenlegi turistaút nyomvonalán halad Écs illetve Nyúl települések felé. - 48 -

A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyûjtõútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: Kossuth utca Radnóti utca és ezen utak tervezett átkötése a település déli határában. Ez a körgyûrû jellegû gyûjtõút a tervek szerint kiépül északon a Gyõri útig. Árpád utca. Táborvölgyi utca és folytatásaként a Tényõhegy területén az új lakóterületeket feltáró új út, mely a meglévõ mezõgazdasági út nyomvonalában épül ki. Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv, mely jelenleg a véleményezés fázisában tart szintén nem látja egyelõre szükségét ilyen jellegû útvonalak kiépítésének, kijelölésének. A településközi utak kiépítésével a tervek szerint a Gyõr felõl a Bakonyba és a Balatonra tartó tervezett regionális kerékpáros nyomvonal a Gyõr, Pannonhalma, Ravazd vonalon elérhetõ lesz a település számára. Véleményünk szerint azonban kistérségi léptékben mindenképen szükség lenne a Gyõr Tényõ Sokorópátka vonalon is egy kerékpáros nyomvonal kijelölésére, mely déli irányban a Bakony felé, északi irányban Gyõr felé jelent kerékpáros kapcsolatot. Ennek javasolt nyomvonala a Tényõ-Ravazd-Écs között kiépített, aszfaltozott erdõgazdasági út, mely szép természeti környezetben vezeti a kerékpárosokat. Másik alternatíva a nyomvonalra az erdõ alatt a tervezett településközi út mentén futó kerékpáros nyomvonal. Ez azonban még nem kíépített út, illetve a természeti környezet is kevésbé megkapó (viszont magassági vonalvezetése kedvezõbb). Gyõr felé a meglévõ 8309 sz. állami mellékút nyomvonalában halad Csanakon keresztül. Másik javasolt kerékpáros nyomvonal a településen egy Gyõrszemere és Koroncó felé vezetõ út. Ez az állami mellékutak nyomvonalán haladva Rábapatonánál eléri a Rába-folyót és csatlakozik a Rába mentén tervezett kerékpáros nyomvonalba. A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Árpád utca Fõ utca Szemerei út vonalában illetve a Kossuth utca vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági utakon nyugat felé Szemere, Felpéc és Kajárpéc településeket, kelet felé pedig Gyõrújbarát, Écs, Nyúl és Ravazd településeket lehet megközelíteni a kijelölt turistautakon. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, mûemléki védettségû borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. A tényõi turistatutak ezen kívül kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. - 49 -

2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA TÉNYÕ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK.../2005. (.) RENDELETE TÉNYÕ KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Tényõ község Önkormányzatának képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. (1) és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Tényõ helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Az elõírások hatálya és alkalmazása 1. (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Tényõ község teljes közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá a bányamûveléshez szükséges földalatti építmények kivételével mûtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû hatósági elõírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben elõírtaknak (3) szabad. Jelen rendelet csak TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. Szabályozási elemek 2. (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet elõírásai kötelezõ és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendû kötelezõ szabályozási elemek a) az építési elõírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettõl elválasztó vonal ) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határa e) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g) 10 éven túli szabályozási vonal h) telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határa i) készítendõ részletes szabályozási terv határa j) építési hely határa k) építési vonal l) belterületi határ (3) II. rendû szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. - 50 -

a) irányadó szabályozási vonal b) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel történhet. (5) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti. - 51 -

Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3. (1) A vonatkozó jogszabályban 22 felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következõ építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetõk: a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevõ állványzathoz rögzített védõfelületen, ponyván történõ bármiféle ábrázolás b.) a közterületrõl látható épülethomlokzaton, illetve tetõfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése c.) építmény, építményrész közterületrõl látható díszkivilágítása II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4. (1) A szabályozási és övezeti terv Tényõ közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés Beépítésre szánt területek Lakóterületek falusias lakó Vegyes területek..településközpont vegyes Gazdasági területek ipari terület kereskedelmi -szolgáltató Különleges területek sport és szabadidõs tevékenység területe temetõ pincesor halastó hulladékudvar homokbánya honvédségi terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmûterületek kiszolgáló út települési gyûjtõút gyalogút településközi út állami mellékút közlekedési zöldterület Erdõterületek Rajzi jel L f V t G ip G ksz K sp K t K ps K ht K hu K hb K ho KÖ KÖ gy KÖ gya KÖ t KÖ ám KÖ z 1. TÁBLÁZAT 22 46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. - 52 -

gazdasági célú erdõ Védõerdõ/védett erdõ Zöldterületek közpark fásított terület Közösségi zöldfelület Mezõgazdasági területek szántó terület rét, legelõ terület kert terület szõlõmûvelésû terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás E g E v Z kp Z ft Z kz M sz M r M k M szm V Közterületrendezési terv 5. (1) A közterület-rendezési terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b.) magassági és keresztmetszeti méreteit c.) a közmûhálózat kialakítását d.) a mûtárgynak nem minõsülõ építményekkel kapcsolatos követelményeket e.) a berendezéseket, utcabútort f.) a burkolatokat g.) a köz- és díszkivilágítást h.) a terület kertépítészeti kialakítását i.) a közlekedést és parkolást j.) az egyéb településképi követelményeket (2) Közterület-rendezési tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendõ közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. (3) Új beépítésû területen történõ közterület-alakítás esetén minden esetben közterület-rendezési terv készítendõ. (4) A közterület-rendezési tervet a képviselõ-testület határozattal hagyja jóvá a jegyzõ elõterjesztésének figyelembe vételével. (5) A közterület-rendezési terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettõl eltérõ léptékben történhet. A telekalakítás szabályai 6. (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak 23 megfelelõen végezhetõ. (2) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntetõ jellel, vagy a kettõ együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti elõírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetõk be. 23 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet - 53 -

(3) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervein K jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz tartozó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A létesítmények elhelyezésének szabályai 7. (1) Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhetõ el. (2) Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelõen. (3) Ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elõ-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. (4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 -ban foglaltak kötelezõen betartandóak. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, a) kelet-nyugati fekvésû teleknél az északi oldalhatáron b) dél-kelet észak-nyugati fekvésû teleknél az észak-keleti oldalhatáron c) észak-kelet dél-nyugati fekvésû teleknél az észak-nyugati oldalhatáron d) észak-déli fekvésû teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fõ funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron lehet elhelyezni. (7) Az újonnan beépítésre kerülõ 1 ha-nál nagyobb összefüggõ területek beépítése elõtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltakat az építési engedélyezési eljárás során be kell tartani. (8) Az újonnan beépítésre kerülõ volt vízállásos terület (382 hrsz.) beépítése elõtt vízügyi és talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és az abban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. (9) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. (10) A vonatkozó jogszabályban 24 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 8. (1) Az építési övezeti elõírásoktól eltérõen kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelõ övezeti tényezõt, ha az jogszerûen vagy jóhiszemûen valósult meg a HÉSZ közreadása elõtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévõ épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhetõ. A szintterület növelése a tetõtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévõ épület elbontásra kerül, a telek az övezeti elõírásoknak megfelelõen építhetõ be. (4) Az övezeti elõírásoknak nem megfelelõ, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti elõírásoknak megfelelõ építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. 24 100/1999. (XII.10) OGY. határozat - 54 -

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó elõírás K kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzõen kialakult telekméreteknek megfelelõen az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó elõírások figyelembe vételével történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el. (6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthetõ. (8) Már kialakult tömbbelsõ esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérõ területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben elõírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységû telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: a) sem az övezetre elõírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévõ épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettõ beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg. A közmûvekre vonatkozó rendelkezések 9. (1) A közüzemi közmû-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közmûvek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védõtávolságait közterületen, vagy a közmû-üzemeltetõ telkén belül kell elhelyezni. Ettõl eltérõ esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közmûvekkel kapcsolatos mindennemû építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati elõírások, szabványok elõírásait be kell tartani. (3) Közút területén közmûvek elhelyezéséhez az út kezelõjének hozzájárulása szükséges. (4) Közmûvek számára szolgalmi jogot új beépítésû területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közmûvek védõtávolságán belül mindennemû építési munka csak az illetékes közmû-üzemeltetõ hozzájárulásával engedélyezhetõ. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmûvek kiépítésérõl, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévõ közmûvek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közmûvet el kell bontani, felhagyott közmû nem hagyható a helyén. (8) Mindennemû építési tevékenységnél a meglévõ és megmaradó közmûvezetékek vagy közmûlétesítmények védelmérõl gondoskodni kell. (9) A település központjában a közmûveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott idõre és céllal létesíthetõ. (10) A település központjában zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetési rendszer építendõ ki az új utak mentén illetve a meglévõ utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmûbekötések létesítendõk. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tûzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévõ közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ. (14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhetõ el. - 55 -

(15) A 20 kv-os nagyfeszültségû vezetéknél külterületen a tengelytõl mért 6 méteres védõtávolságon belül, belterületen a tengelytõl mért 2,5 méteres védõtávolságon belül építmény nem helyezhetõ el. (16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettõl minimum 200 m távolságra létesíthetõ. (17) Új beépítésû területek, utcák kialakításánál a közmûvek védõtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni. (18) A teljes közmûvel nem rendelkezõ területeken a közmûvek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. (19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közmûvek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni. III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Mûvi értékvédelem 10. (1) Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 (2) A mûemléki környezet határát a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 szabályozási tervlapjai jelzik. (3) Helyi védelemalatt állnak az alábbi objektumok: Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt Gyõri u.-petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa Árpád u. Szûz Mária szobor, Árpád u. Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal, Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, - 56 -

Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal (4) A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelmérõl szóló rendeletet kell alkotni. (5) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentõ tömeg, tetõforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: nyílásosztás: az eredetivel megegyezõ nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelõ legyen törekedni kell a tetõhajlásszögek idomulására a tetõhajlásszöge 38 és 45 között legyen az utca felõli épületrész tetõgerincét a korábbi védendõ épület tetõ geometriájának megfelelõen kell kialakítani az utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély, vagy tetõtéri beépítés esetén tetõablak az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani fa szerkezetû és fa hatású illetve színezetû nyílászárók alkalmazandóak (6) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendõ, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetõszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell. (7) Utcaképi védelemmel érintett területeken a (6) bekezdés elõírásait kell alkalmazni az épületek utcai homlokzatán. (8) Magastetõkön az épület legalább 60%-át lefedõ fõ tetõidomon tetõhéjalásként csak a környezethez illeszkedõ színû égetett agyagcserép alkalmazható. A fõ tetõidomhoz kapcsolódó egyéb részeken korcolt fémlemez fedés is alkalmazható. (9) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhetõ el. (10) A tervezési területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következõ régészeti lelõhelyek találhatók: 1. lelõhely. Sósos-ér balpartja. Helyrajzi számok: 059/14-19. 2. lelõhely. Tó-domb. Helyrajzi számok: 069/44, 53, 54. 3. lelõhely. Alsó-Irtások I. Helyrajzi számok: 086/15-22, 082/7, 8, 9, 10, 14, 18, 24. 4. lelõhely. Szemerei út. Helyrajzi számok: 057/12-14, 059/14-18, 1769, 129/54-57. 5. lelõhely. Szárhegy. Helyrajzi számok: 054/1. 6. lelõhely. Várhegy. Helyrajzi számok: 0115/1, 4. 7. lelõhely. Rigács. Helyrajzi számok: 172/1-6, 173, 049/4, 049/21. 8. lelõhely. Katolikus temetõ. Helyrajzi számok: 770, 759/1, 763-766. 9. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ I. Helyrajzi számok: 08/1; 06/12. 10. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ II. Helyrajzi számok: 08/2-8. 11. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ III. - 57 -

Helyrajzi számok: 02/5-15. 12. lelõhely. Alsó-Irtások II. Helyrajzi számok: 082/23-24. 13. lelõhely. Ér-dûlõ. Helyrajzi számok: 069/11. 14. lelõhely. Holló-major I. Helyrajzi számok: 021, 021/1-2. 15. lelõhely. Holló-major II. Helyrajzi számok: 019/1. (11) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelõhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelõhelyek a településen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelõhely határa jellel határolt területek. (12) A kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabály 25 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (13) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elõ a felfedezõ köteles a régészeti emléket veszélyeztetõ tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. Táj-és településkép védelem 11. (1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévõ, kialakult beépítésû lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. (2) Az elõkertek mélysége a meglévõ épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az elõkert mélysége minimum 5 méter legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. (3) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezõen az SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. (4) Lakóterületeken belül az épület alaprajzi területének legalább 60 %-át lefedõ fõ tetõidom hajlásszöge 38-45 fok között legyen, és a már nagyrészt beépített tömbökben a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakult irányhoz. (5) A tervezési területen belül a gazdasági területeket kivéve magastetõkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerû fedõanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedõanyag magastetõkön csak közterületrõl nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetõkön természetes színû fémlemez fedés alkalmazható. Lapostetõ elvi építési engedély alapján létesíthetõ. (6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani. (7) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (8) Meglévõ épület külsõ megjelenését érintõ beavatkozás során az engedély megadását az elsõfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illõ épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (9) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehetõ legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (10) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületrõl nem látható módon helyezhetõ el. 25 2001. évi LXIV. törvény - 58 -

(11) A tervezési területén meglévõ növényzetet kivágni (tervszerû ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen lehet. (12) Az építési munkák során a meglévõ növényzet megóvását biztosítani kell. (13) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítõjének kell gondoskodnia. (14) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság elõírhatja. (15) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérõjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérõ egyenértékének kétszerese. (16) A meglévõ növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (17) A településen lévõ közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkezõ zöldfelülettervezõ által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. IV. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegõtisztaság védelem 12. (1) A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály 26 elõírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló jogszabály 27 elõírásait be kell tartani. (3) A településen zavaró környezeti hatású bûzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelõ felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 13. (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 28 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (2) A tervezési területek az építõipari kivitelezési tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 29 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória 26 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 27 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 28 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete 29 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete - 59 -

Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építõipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A tervezési területek a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 30 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A területen az egyes épületek zajtól védendõ helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban 31 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban 32 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (6) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. (7) A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. A föld védelme 14. (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertõzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban elõírt mentesítést követõen szabad. (2) Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, a talaj felsõ humuszos termõrétegének összegyûjtésérõl, kezelésérõl, és a jogszabályban elõírt újrahasznosításáról az építtetõ köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak, szennyezõ anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévõ talaj erózióvédelme, a rézsûk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetõsége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezõtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális mûködését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemrõl szóló jogszabály 33 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyom-mentesítésre. (7) Teljes közmûvel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezõ szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 15. (1) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály 34 elõírásait be kell tartani. (2) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály 35 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminõség-védelmi kategóriájának megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ. 30 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 31 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete 32 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete 33 2000. évi XXXV. tv. 34 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet - 60 -

(3) A szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz szennyezõanyag tartalmának határértékeit meghatározó vonatkozó jogszabály 36 elõírásait be kell tartani. (4) A felszín alatti víz és földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály 37 elõírásainak megfelelõen be kell tartani. (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhetõ el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyûjthetõ legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csapadékvíz-elvezetõ hálózatba. (7) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos elõírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály 38 által elõírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerû szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. (9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közmûvesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhetõ meg. Egyéb környezetvédelmi követelmények 16. (1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésrõl a vonatkozó jogszabályoknak 39 megfelelõen gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. (2) A település területén a növényvédelemrõl szóló jogszabály 40 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyommentesítést el kell végezni. (3) A területen a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabály 41 elõírásait be kell tartani. (4) A területen keletkezõ hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrõl szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban 42 foglaltakat be kell tartani. (5) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyûjtõ edényzetben tárolható. (6) A település 1000 méteres védõtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bûzös, fertõzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerõmû nem létesíthetõ. Természetvédelem 17. (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszybály szerint 43 az alábbiak: 35 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet 36 204/2001. (X.26.) Korm. Rendelet, 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet 37 213/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 38 204/2001 (X.26) Korm. rendelet (2005, dec. 31.-ig) és 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet 39 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 40 2000. évi XXXV. tv. 41 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet 42 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet 43 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet és a módosításáról szóló - 61 -

086/3, 086/7, 088/C, 088/F, 092/1, 096/13, 098/5, 0100, 0103/5, 0105, 0107/4, 0108, 0109/7, 0111, 0117, 0120, 0121/1-2, 0129, 0130/3-5, 0131-0132, 0134/3-4, 0135, 0136/1, 0138, 0139/1-2, 0140-0151 (2) A NATURA 2000 élõhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 026/10-12, 026/13-19, 026/2, 026/20-27, 026/5-9, 032, 045, 049/7-8, 049/10, 049/16, 049/19, 049/66-76, 049/79-84, 049/93-129, 049/130-172, 049/190-192, 049/197-0198, 049/201-205, 050-051, 052/10-13, 052/2, 052/4-9, 053, 054/9-13, 054/15-16, 054/19-27, 055-056, 057/4-5, 057/7-8, 086/11, 086/6, 086/13-14, 086/16, 086/18-32, 086/34-48, 088/14, 088/17, 092/3-16, 096/5, 096/10, 096/19-23, 098/6-7, 0100, 0101/1, 0102, 0103/5, 0104-0106, 0107/2, 0107/4, 0108, 0109/4-5, 0109/7, 0110/4-6, 0111, 0115/3, 0117-0120, 0121/1-2, 0122, 0127/2, 0128, 0129, 0130/3-5, 0131, 0132, 0134/3-4, 0135, 0136/10, 0138, 0139/1-2, 0140, 0141/1-2, 0142-0150, 2101, 2102, 2104-2114. V. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegû építmények 18. (1) Közterületen pavilon jellegû építmény csak közterület-rendezési terv alapján építhetõ. (2) Pavilon jellegû építmény csak külsõ árusítással létesíthetõ illetve üzemeltethetõ, határozott idõtartamra. (3) Pavilon jellegû építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparmûvészeti, képzõ- és fotómûvészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (4) Pavilon jellegû építmény idõszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhetõ. Ebben az esetben közterület-rendezési terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás 19. (1) Közterületen önálló reklámberendezés csak közterület-rendezési terv alapján építhetõ. (2) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott idõre helyezhetõ el. (3) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott idõre helyezhetõ el. (4) Épületen 2 m 2 befoglaló méretnél nagyobb reklám nem helyezhetõ el. (5) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhetõ el. (6) Az építési engedély alapján létesíthetõ ponyva és egyéb védõfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (7) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedõen helyezhetõ el. (8) Az építési engedély alapján létesíthetõ díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylõ hirdetõ berendezést az egyéb elõírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környezõ épületek és közterületek rendeltetésszerû használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élõhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezõtlenül ne befolyásolja. (9) A létesítendõ díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévõ köz- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 20. (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. alapján létesíthetõ. (2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthetõ. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert. (3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthetõ maximum 2,00 m magassággal. - 62 -

(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m madas drótfonatos kerítéssel vagy élõsövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthetõ. (5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élõsövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetõek el. Állattartás céljára szolgáló épületek 21. (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történõ elhelyezésénél az irányadó védõtávolságokat és más építési feltételeket a az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Egyéb épületek, építmények 22. (1) Az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek (jármûtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhetõ. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítõ funkciójú épület a fõ funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetõ. (2) A meglévõ, az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek felújítása az alapterület növelése nélkül, magastetõ építésének lehetõségével megengedett. (3) A meglévõ, az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek bõvítése a meglévõ alapterület maximum 25 m 2 -es növelésével, magastetõ építésének lehetõségével megengedett. (4) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett idõtartamára létesíthetõ. (5) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani. VI. FEJEZET ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 23. (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzõi alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti elõírásokat az általános elõírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A tervezési területen belül a beépítés jellemzõ módja SZ: szabadonálló O: oldalhatáronálló (4) Épületek elhelyezése: Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elõ- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzõen kialakult méretekhez kell igazodni. Új beépítésû területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elõ-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 -ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az elõkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességû építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhetõ. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni. (6) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek Falusias lakóterületek - 63 -

24. (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a lakóterületeket a) Falusias lakóterületekre bontja (2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ- 1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (3) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál (4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el. (5) Az OTÉK 42. -ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni (6) Falusias lakóterületen nem helyezhetõ el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármû feletti célra (7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ kivéve a 2. táblázat táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendõ a hiányos közmûvesítettség. (8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. szerint kell alkalmazni. (9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron helyezhetõ el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fõ funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. (10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkezõ épület helyezhetõ el. (11) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 számú tervlapjain telek be nem építhetõ területe jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. (12) A falusias lakóterületen részletes övezeti elõírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: 2. TÁBLÁZAT Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató - M 2 /M 2 ) A megengedett l egnagyobb beépítettség (%) A legk isebb k ialakítandó zöldfelület (%) Szélessége (m) A kialakítandó új telek legkisebb Mélysége (m) Területe (m) Megengedett építménymagassága Legkisebb (m) Legnagyobb (m) Az építhetõ t erepszint feletti szintek száma Megjegyzés L f-1 O 0,5 30 50 18 50 900 4,5 2 L f-2 O 0,5 30 50 14 50 700 4,5 2 L f-3 O 0,5 30 50 18 40 700 4,5 2 L f-4 O 0,5 30 50 14 40 560 4,5 2 L f-5 O 0,5 30 50 20 30 600 4,5 2 L f-6 O 0,5 30 50 20 40 800 4,5 2 L f-7 O 0,5 30 50 14 45 600 4,5 2 L f-8 O 0,5 30 50 K K 900 4,5 2 L f-9 O 0,5 30 50 18 60 1000 4,5 2 L f-10 O 0,5 30 50 16 40 800 4,5 2 L f-11 O 0,5 30 50 14 30 400 4,5 2-64 -

L f-12 O 0,5 30 50 K K K 4,5 2 L f-13 O 0,5 30 50 16 50 800 4,5 2 L f-14 O 0,5 30 50 16 35 600 4,5 2 L f-15 O 0,5 30 50 18 30 500 4,5 2 L f-16 O 0,5 30 50 20 70 1400 4,5 2 L f-17 O 0,5 30 50 K 50 900 4,5 2 L f-18 O 0,5 30 50 25 50 1200 4,5 2 L f-19 O 0,5 20 65 16 70 1000 4,5 2 L f-20 O 0,5 20 65 18 70 1200 4,5 2 L f-21 O 0,5 20 65 20 50 1000 4,5 2 L f-22 O 0,5 20 65 20 30 600 4,5 2 L f-23 O 0,5 20 65 K K 1200 4,5 2 L f-24 O 0,5 20 65 16 60 900 4,5 2 L f-25 O 0,5 20 65 18 50 900 4,5 2 L f-26 O 0,5 30 50 20 35 700 4,5 2 Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Vegyes területek Településközpont vegyes területek 25. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el, a jelen (3) bekezdésének figyelembe vételével. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. (4) Településközpont vegyes területen belül 700 m 2 -nél kisebb építési telken maximum kettõ önálló rendeltetési egység helyezhetõ el. (5) A településközpont vegyes területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42. alapján kell teljesíteni. (6) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (7) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni. (8) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 3. TÁBLÁZAT Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési SZT M (szint A meg en- A legki sebb A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagassága Az építhetõ - 65 -

Szélessége (m) Mélysége (m) Területe (m) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) V t-1 O 1,0 40 40 - - 1000 7,5 3 V t-2 O 1,0 40 40 - - 700 7,5 3 Gazdasági területek 26 (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a gazdasági területeket a) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági (G ksz )- b) Ipari (G ip ) területre bontja (2) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 27. (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 alapján kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni. (6) A G ksz jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A G ksz jelû övezetekben meglévõ, az elõírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhetõ. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni (9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 4. TÁBLÁZAT Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Be- épí- SZT M (szint A meg en- A legki sebb A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagassága Az építhetõ - 66 -

Szélessége (m) Mélysége (m) Területe (m) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) G ksz-1 SZ 1,5 50 25 - - 2000 9,5 2 G ksz-2 SZ 1,5 50 25 - - 4000 9,5 2 G ksz-3 SZ 1,5 50 25 - - 6000 9,5 2 Ipari területek 28. (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Amelyek már beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el. Ilyenek a bûzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek, például mezõgazdasági üzemek, állattartó telepek. (2) Az ipari területen az OTÉK 20. (2), (3) és (4) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) Az ipari területen az elõ-, oldal- és hátsó kert mérete nem lehet kisebb 10 méternél. (4) Az ipari területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 alapján kell teljesíteni. (5) Az ipari területen építési munka az OTÉK 8. szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (6) Az ipari területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni. (7) A G ip jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A G ip jelû övezetekben meglévõ, az elõírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhetõ. (9) A gazdasági ipari területek esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni. (10) Az ipari területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 5. TÁBLÁZAT Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató - M 2 /M 2 ) A megengedett legn a- gyobb beépítettség (%) A legk isebb k ialakítandó zöldfelület (%) Szélessége (m) A kialakítandó új telek legkisebb Mélysége (m) Területe (m) Megengedett építménymagassága Legkisebb (m) Legnagyobb (m) Az építhetõ t erepszint feletti szintek száma G ip-1 SZ 1,5 30 40 - - 4000 9,5 2 Különleges területek 29. - 67 -

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhetõ építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentõs hatást gyakoronak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 -ok szerinti területektõl eltérõ területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a különleges területeket a) Sport és szabadidõs területek (K sp ) b) Temetõ (K t ) c) Pincesor (K ps ) d) Halastó (K ht ) e) Hulladék udvar (K hu ) f) Hulladék sziget (K hsz ) g) Honvédségi terület (K ho ) (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Sport- és szabadidõs területek 30. (1) A sport- és szabadidõs terület elsõsorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. (2) A sport- és szabadidõs területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ- 1/4 jelû szabályozási tervlapjai szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) A sport- és szabadidõs területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 alapján kell teljesíteni. (4) A sport- és szabadidõs területen építési munka az OTÉK 8. szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (5) A sport- és szabadidõs területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni. (6) A sport- és szabadidõs területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ- 1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni (7) A sport- és szabadidõs területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 6. TÁBLÁZAT Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató - M 2 /M 2 ) A megengedett legn a- gyobb beépítettség (%) A legk isebb k ialakítandó zöldfelület (%) Szélessége (m) A kialakítandó új telek legkisebb Mélysége (m) Területe (m) Megengedett építménymagassága Legkisebb (m) Legnagyobb (m) Az építhetõ t erepszint feletti szintek száma K sp-1 O 0,2 15 70 - - K 4,5 2 K sp-2 O 0,2 20 65 - - 4000 4,5 2 Temetõ területek 30. - 68 -

(1) A temetõ területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhetõ el. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetõs épület helyezhetõ el. (2) A temetõ kerítése csak természetes anyagból (kõ, tégla, fa) készíthetõ. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésû és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belsõ oldalán a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. (3) A temetõben lévõ sírjelek magassága nem haladhatja meg kõ esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. (4) A temetési helyek a temetõ területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály 44 betartása kötelezõ. Pincesor területe 31. (1) A pincesor területén elsõsorban a szõlõ- és kertmûvelés tevékenységét szolgáló épületek építmények (présház, pince) helyezhetõk el. (2) A pincesor területén az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 alapján kell teljesíteni. (3) A pincesor területén építési munka az OTÉK 8. szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (4) A pincesor területén a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni. (5) A pincesor területén a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot vagy a maximum 50 m 2 -t. (6) A pincesor területén a zöldfelület legkisebb mértéke minimum 80%. (7) A pincesor területén a telek területe: kialakult vagy a rendezési terv szerint kialakítandó. (8) Épületek elhelyezésének egyéb feltételei: a) a pincefalu területén a pincék, présházak épületein elõtetõ nem alakítható ki b) a területen a térbútorok létesítésekor ügyelni kell az igényes anyaghasználatra. Vasbetonból, betonból, mûanyagból illetve teljes egészében fémbõl készült térbútorok nem helyezhetõek el. c) az újonnan elhelyezésre kerülõ épületek tetõgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetõgerincek irányától nem térhet el d) az épületek tetõhajlásszöge 38 és 45 között kell legyen e) az épületek tetõhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban f) a területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetõek el g) homlokzatképzõ anyagok csak a hagyományosan kialakult felületek lehetnek Halastó területe 32. (1) A halastó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetõek el. (2) A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m. Hulladék udvar területe 33. (1) A hulladékudvar kialakításakor a hulladékgazdálkodásról szóló vonatkozó rendeletek 45 elõírásait figyelembe kell venni. 44 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet 45 2000 évi XLIII. Törvény és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet - 69 -

(2) A hulladékudvar területén a településen képzõdõ inert és nagy ásványi anyag tartalmú bontási hulladék (Beton, téglatörmelék, aszfalthulladék) helyezhetõ el ideiglenes jelleggel. (3) A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot. A legkisebb zöldfelület min, 20 %. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 méter, a beépítési mód oldalhatáron álló. (4) A hulladéklerakóban összegyûlt hulladék elszállításáról gondoskodni kell a helyi hulladékgazdálkodási terven belül foglaltaknak megfelelõen. (5) A hulladék udvar területe esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelû szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni. Honvédelmi területek 34. (1) A tervezési területen belül a honvédelmi területet (K ho ) a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 számú külterületi szabályozási tervlapja tartalmazza. (2) A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi célú épületek, építmények helyezhetõk el. (3) A honvédelmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 alapján kell teljesíteni. (4) A honvédelmi területen a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 40%-ot, a telek legkisebb mérete kialakultnak tekinthetõ. A megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,5. (5) A honvédelmi területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 szerint kell alkalmazni (6) A honvédelmi területen építési munka az OTÉK 8. szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. Homokbánya területe 35. (1) A bányászati terület a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelû tervlapján K hb jellel ellátott nyersanyag lelõhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. (2) A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszûnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. (3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelõhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el. (4) A bányatelkek határai közt fekvõ ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. (5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetõek el Beépítésre nem szánt szerületek Közlekedési- és közmûterületek 36. (1) A közlekedési és közmû elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fõ- és gyûjtõ utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegû, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintû úttervek alapján határozhatók majd meg. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közmûvek létesíthetõk, illetve növényzet telepíthetõ. - 70 -

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendõ az út kialakításával egyidejûleg. (5) Meglévõ utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezõen kialakítandóak. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelõjének hozzájárulásával lehet. (7) Az útkeresztezõdésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhetõ el. (8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülõ építmények a gyalogos közlekedés elsõbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjármûvel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. (11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen kell biztosítani. (12) A külterületi utak tengelyétõl mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhetõ el. (13) A tervezési területen az útkategóriák alábbiak: a) Országos mellékutak KÖ m b) Településközi utak Kö t c) Helyi gyûjtõutak KÖ gy d) Kiszolgáló utak KÖ e) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya A tervezési területen lévõ utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következõ: Jel Név Tervezési osztály jele Szab. szélesség KÖ m Országos mellékút, összekötõ út 8309 sz. közút B.IV.b.C. 15,5 20,0 m 83127 sz. közút B.V.c.B. 15,0 m Tét Pannonhalma tervezett összekötõ út 30,0 m KÖ t Településközi út K.V. Tényõ-Sokorópátka tervezett K-Ny-i összekötõ 0156 hrsz.-ú ut nyomvonalát felhasználva Tényõ-Écs tervezett összekötõ út Erdészsor és a 0124 hrsz út nyomvonalát felhasználva KÖ gy Gyûjtõút B.V. Gyõri út. 18,0-22,0 m Szemerei út 12,0-27,0 m KÖ Külterületi kiszolgáló utak K.VI. Belterületi kiszolgáló út B.VI. Ady E. u. 19,5 m Árpád u. 18,5-19,5 m Dobó I. u. 16,5 m Domb u. 11,00 m Dózsa Gy. u. 12,5-13,4 m Hentes u. 9,0 m - 71 -

Ifjúság u 10,5-11,5 m Kossuth L. u. 15,5-18,3 m Munkás u. 14,5-16,0 m Petõfi S. u. 9,6-22,0m Radnóti M. u. 10,0-18,0 m Rákóczi F. u. 14,5 m Szabadság u. 12,0-13,5 m Rigácsi u. 12,3-16 m Táborvölgyi u. 9,0-25,0 m Erdészsor 8,0-11,0m Kétsor u. 13,5 m Külsõ sor u. 15,5-16,3 m KÖ gya Gyalogutak 6,0 m (12) Az egyéb közlekedési területek a következõk: a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 37. (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a zöldterületeket a) Közpark (Z kp )- b) Közösségi zöldfelület (Z kz ) c) Fásított (Z ft ) területre bontja (2) A zöldterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ- 1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Közpark 38. (1) A közpark területen az OTÉK 27. (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. (2) Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe. (3) A közparknak megközelíthetõnek kell lennie az OTÉK 27. (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen. (4) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. (5) A közpark térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenítésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa) beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ épületek, építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. Közösségi zöldfelület 39. (1) A közösségi zöldfelület a közparknál kevésbé igényesen kialakított zöldfelület, területen az OTÉK 27. (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. (2) A közparknak megközelíthetõnek kell lennie az OTÉK 27. (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen. (3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. - 72 -

Fásított terület 40. (1) A fásított terület a olyan települési zöldfelületi elem mely, közvetlenül nem szolgálja a pihenés, a testedzés és egyég szórakozás létesítményeinek elhelyezhetõségét. (2) A fásított területen az OTÉK 27 (2)-(3)bekezdés elõírásait alkalmazni kell. (3) Az övezetben beépítési tilalom van építményt elhelyezni nem lehet. Erdõterületek 41. (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen az erdõterületeket a) Védelmi (védett és védõ) (E v ) b) Gazdasági (E g ) területre bontja (2) Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. (3) A gazdasági célú erdõ területén a 100.000m 2 -t (10 ha) meghaladó telken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmény helyezhetõ el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. (4) A védõerdõ területe elsõdlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védõerdõ területén építmény nem helyezhetõ el. Mezõgazdasági területek 42. (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a mezõgazdasági területeket a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelõ területe c) M k Mezõgazdasági kert terület d) M szm mezõgazdasági halastó terület (2) Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. (3) Az általános mezõgazdasági területeken 10 000 m 2 -t el nem érõ telken illetve több önálló telekbõl álló birtoktesten építményt elhelyezni nemszabad. Az 10 000 m 2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m 2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhetõ. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdései az irányadóak. (4) A mezõgazdasági területeken meglévõ a deflációs hatást csökkentõ fasorokat, erdõsávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerû pótlását el kell végezni. A mezõgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védõerdõsávokat kell ültetniük. (5) Mezõgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezõgazdasági épület került elhelyezésre. (6) A mezõgazdasági kert területek elsõsorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. A területen gazdasági jellegû épület 5000 m 2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m 2 telekterület felett helyezhetõ el 3%-os beépítettséggel. (7) A szántó és kert területeken épületek részleges közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (8) A rét és legelõ mûvelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét mûvelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell. - 73 -

(9) A mezõgazdasági szõlõmûvelésû területeken csak a szõlõmûvelés építményei (pince, présház) helyezhetõk el. A beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg a terület 3 %-át. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m lehet. Vízgazdálkodási területek 43. (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezetõ árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak. (2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 46 elõírásainak megfelelõen lehet. (3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetõsége érdekében a fenti jogszabályban 35 elõírt mértékû parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály 33 3. (3) megfelelõen lehet. (4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek: a) Vízgazdálkodási terület (V) (5) A vízgazdálkodási területeket a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció S SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-1/4 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazzák. (6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetõek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhetõ. 46 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet - 74 -

VII. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 44. (1) Elõvásárlási joggal érintett területek: a) Közlekedés-fejlesztési célra, ahol a teleknek csak egy részét érinti az elõvásárlási jog a TH-03-02-21 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elõvásárlási jogát gyakorolni. (2) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Alkalmazási rendelkezések 45. (1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható. (2) A kötelezõ zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termõréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetõk figyelembe: Termõréteg vastagsága (cm) A zöldfelület számításnál figyelembe vehetõ arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%) 20 20 30 30 40 40 50 50 60 60 70 70 80 80 90 90 100 100 (3) A zöldfelület kötelezõen elõírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztõ burkolatok (kavics, kõzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek. Hatálybalépés 46. (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH- 03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 és SZ-3 jelû szabályozási tervlapjaival együtt érvényes....... jegyzõ polgármester - 75 -

A rendelet kihirdetésre került: Tényõ, 2005...... jegyzõ Értelmezõ rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelezõ, a HÉSZ övezeti és egyéb elõírásainak megfelelõen alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérõen is. (2) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merõleges vetületi mérete az építési hely elõ- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) (3) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felõli határvonalára merõleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) (4) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (mûemlék, mûemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület, településszerkezeti védelemmel érintett terület) - 76 -

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Elhelyezkedés, domborzat Tényõ a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának nyugati részén illetve a településrõl elnevezett Tényõi-völgy keleti peremén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 47. Területhasználat Tényõ tájszerkezetében a dombvidéki tájszerkezeti elemek dominálnak. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek rovására növekszik. Mind a lakóterületi fejlesztés helye, mind a gazdasági területfelhasználás helye szántó mûvelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentõs beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (országos és településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni. A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévõ ilyen funkciójú területek közelében helyezkedjenek el, mert így a természet közeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterületek és a kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidõs területek szabályozási elõírásai során a kötelezõ telken belüli védõfásítás elõírásával, védõfasor, védõerdõ kialakításának elõírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elõsegíteni. Elsõrendû fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övezõ nagy kiterjedésû erdõterületek védelmét, valamint az itt fellelhetõ flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévõ, szántók táblaméreteinek csökkentését és a szegélyek, védõfásítások pótlását és új az utakat kísérõ védõfasorok telepítését. Emellett javasoljuk, csatornaák, vízelvezetõ árkok mentén fasorok, ligetes, erdõs, bokros területek kialakítását. Ezek alapvetõ fontosságúak a táj jellegének megõrzéséhez és a szélerózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét. A NEP keretében a terven jelölt helyeken a rosszabb minõségû szántók erdõsítését javasoljuk. 1.1. Konfliktusok A gazdaság résztvevõinek eltérõ érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elõ. Ezeket a konfliktusokat két csoportba sorolva ábrázolja a tájrendezési tervlap (É-2). A település legjelentõsebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévõ természeti környezet között élezõdnek ki, illetve a meglévõ állattartó funkciójú területek és a lakó, valamint sport-szabadidõs területek között vannak. 1.2. Fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000területek) olyan természetkímélõ gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élõhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megõrzését. A területhasználat változása A mezõgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók mûvelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek 47 A térségfejlesztés. 3. o. - 77 -

/pl. bio termékek/ elõállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elõsegítheti a környezetkímélõ gazdálkodás elterjedését is. A különbözõ területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fõ közlekedési útvonalakat majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezõgazdasági utakat és vízfolyásokat melyek mellé védõfasort kell a jövõben telepíteni. A védõfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentõs tájesztétikai értéket képviselnek. Tényõ település területe kultúrtáj, táji környezetének képe és minõsége kiemelkedõen jó, alapvetõ cél mindezek megtartása. A település ökológiai folyamatait alapvetõen meghatározó és befolyásoló biológiailag aktív felületei a növényzettel borított zöldfelületek és a vízfelületek. Ezen aktív felületek összekapcsolódva alkotják a község zöldfelületi rendszerét, egyben ökológiai szempontból az élõvilág számára járható zöldfolyosót képeznek. A zöldfelületi rendszer szerepe tehát többcélú: ökológiai, biológiai, környezetvédelmi, rekreációs-jóléti, esztétikai. Ezen zöldfelületeket és vízfelületeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezõgazdasági mûvelés, közlekedés, lakossági szennyezés). Ezért a zöldfelületi rendszer elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a lakó- és termesztõ felületek védelme a legjobban megvalósuljon. A település jelentõs zöldfelületi elemei a használatot figyelembe véve a következõk: közhasználatú zöldfelületek: erdõterületek, vízállásos területek (nádas, mocsár), az utak menti zöld sávok (közlekedési területek zöldfelületei), közparkok, fásított terek, díszkertek korlátozottan közhasználatú zöldfelületek: temetõ, sportpálya, közhasználat elõl elzárt területek: a lakóépületek dísz- és haszonkertjei, szántók, intézményterületek (óvoda, általános iskola, önkormányzat), templomkert, tervezett védett területek. A település táji környezetében megjelennek esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok: Esztétikai konfliktusok: településre vezetõ út környezete mezõgazdasági terület megoldás: az út külterületi szakaszán kétoldali fasor telepítése gondozatlan, gazos árkok táji környezet megoldás: medrek tisztításának megoldása Tájhasználati konfliktusok: mezõgazdasági terület lakóterület megoldás: védõfásítás lakóterület és iparterület fejlesztése mezõgazdasági területek csökkentése megszüntetett szemétlerakó mezõgazdasági területek, lakóterületek közelsége megoldás: hulladékudvar kijelölése, rendszeres szemétszállítás, illegális szemétlerakó megszüntetése, fásítása patak környezete mezõgazdasági területek megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok árok környezete lakóterületek megoldás: a kétoldali 6 m-es gyepes fenntartósávon kívül ligetes fatelepítés kisparcellás gazdálkodás felhagyása, terület elhanyagolása megoldás: ösztönözni kell a tulajdonosokat a hagyományos gazdálkodási formák fenntartására utak külterületi szakasza telepített, hiányos nyárfasor megoldás: a fasor kiegészítése, más fafajjal történõ helyettesítése - 78 -

elhanyagolt Tsz telephely rendezett mezõgazdasági-, gyep- és lakóterületek megoldás: terület rendezése, növénytelepítés Ökológiai konfliktusok: védettségre javasolt terület szántók megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok, korlátozott vegyszerhasználat talajvíz szennyezése lakóterületek megoldás: lakosság környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés élõvíz szennyezése mezõgazdasági termelés (állattartás, szántóföldi mûvelés) megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok, korlátozott vegyszerhasználat ökológiai folyosót képezõ élõvíz szennyezése csapadékvíz bevezetése vízelvezetõ árkokból befolyó víz megoldás: szûrõrendszer kiépítése, telepítése Ezen konfliktusok feloldására a következõ tájvédelmi és tájfejlesztési javaslatunkat adjuk: az ökológiai hálózat rendeltetésszerû fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal véderdõ telepítése, gyepek változatlan környezeti viszonyok közötti megtartása, az árkok belterületi szakasza mentén a kétoldali 6 m-es gyepes fenntartósávon kívül ligetes fatelepítés, a patak medrének folyamatos gondozása, karban tartása, az elhanyagolt Tsz telephely környezetének rendezése, körbefásítása, romos épületek lebontása, erdõterület visszaállítása homokbánya tájbaillesztése, a település teljes területén óriásplakátok, a táj képét zavaró hirdetések elhelyezésének megakadályozása, Védelemre, megõrzésre javasolt területek: a település területén levõ gyepterületek, tervezett Natura 2000 területek Belterületi zöldfelületi rendszer értékelése, fejlesztése A településképet meghatározza az utcafásítás. Tényõ területén az utcák jelentõs része fásított. A fásítás kor- és fajöszszetételben vegyes, összességében kellemes hatású (a mindenhonnan látszódó táji környezet -erdõk- is hozzájárulnak ehhez). A legjellemzõbb faj a szilvafa (gyümölcstermõ változat, falusias hatást még fokozza, hagyományként megtartandó, megõrzendõ!). Ezen kívül néhány egyéb gyümölcs (meggy, cseresznye), dió, gömbjuhar, korai és hegyi juhar, platán, csörgõfa, közönséges nyír, kislevelû hárs, madárberkenye, akác, szomorúfûz, csavarfûz és fehéreperfa telepítéssel találkozunk. Fenyõfélék csak elvétve láthatók utcasorfaként (fõleg tuják). A máshol beteg lombos fák a településen kiváló állapotban vannak, ez is a környezet kiváló minõségét támasztja alá. Meglevõ utcák fasorát csak két helyen, rövidebb szakaszokon elegendõ kiegészíteni: a 654-662. hrsz-ú telkek vége az Ady utca felõl rendezetlen képet ad, itt egységes, egyöntetû fasor telepítését javasoljuk, valamint az Árpád utca 67/1-72 hrsz-ú telkek elõtt. Az új kiosztású utcákba kétoldali fasor telepítése kívánatos, a már felsorolt, a településre jellemzõ, de az utca méretéhez igazodó fafajokból válogatva. Egy-egy utcába azonos korú és fajú/fajtájú fák kerüljenek. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat az egyöntetû utcakép érdekében átgondolt, egységes növénytelepítési terv birtokában adjon javaslatot a fásításra. A település két temetõje gondozott, fás növényállománnyal átlagon felül ellátott, a telkeken belül elegendõ a tartalék terület, bõvítésre nincs szükség. A temetõk kezelõje az Önkormányzat. Mindkét temetõ kialakítása, elhelyezkedése külön- - 79 -

leges, felszereltségük (vízvételi lehetõség tökéletesen megoldott, ravatalozóval ellátottak, szemételhelyezési lehetõség van) példamutató, egyes részeik kiemelkedõen értékesek, egyedi tájértékek. A 770. hrsz-ú temetõ jól megközelíthetõ, a parkoláshoz is van elég hely. A temetõ óriási értéke a mintegy 100 éve telepített kislevelû hársfasor. Az egyedi tájértékkel bíró fasor szépen kezelt, gyökérsarjaktól mentes, egészséges egyedekbõl álló párját ritkító jelenség. A temetõdomb, az úgynevezett Koponyadomb is egyedi tájérték, a tetején levõ sírok keresztjei és agy idõs lucfenyõ a település több részérõl látszik, ezt a rálátást eltakarni nem szabad. A temetõben még két óriási, idõs, festõi koronaformát nevelt fenyõ (egy erdei- és egy feketefenyõ) is található, mindkettõ védelemre javasolt a fasorral és a koponyadomb látványával együtt. A temetõ további kezeléséhez, alakításához a következõ javaslatokat adjuk: a kerítés gazos, helyenként elhanyagolt, a tisztítás és karbantartás az állékonyságát és élettartalmát is növeli, a hársfák némelyike kisebb ágmetszést igényel, mivel rálóg a sírokra. A temetõ kezelésekor és a sírok kiépítésekor figyelni kell az egyes sírsorok közti alacsony, de meredek (0,3-0,6 m magas) rézsûk növényzetének megtartására, ennek hiányában a homokos talajon az eróziós folyamatok felgyorsulnak. A temetõ területén több fiatal diófa is található, ezek nem kívánatosak, levelük allelopátiás hatású, a bennük levõ méreganyagtól a többi növény, a fû kipusztul (és a fák lombja egyre nagyobb lesz, egyre több munkával lehet csak összegyûjteni és elszállítani a lombot, amely nem is komposztálható). Javasoljuk a további diófa telepítésének mellõzését, azonban a Koponyadomb oldalában növõ diófák esetében szükségesnek tartjuk azok áttelepítését a temetõn kívülre, amennyiben ez nem lehetséges, a kivágásukat, mert a lombkoronával hamarosan eltakarják a temetõ szerkezetében oly jelentõs és egyedi dombocskára való rálátást. Javasoljuk továbbá a temetõ északi határvonalának optikai és fizikai megerõsítéseként magas cserjébõl (pl. orgona, puszpáng) álló sövény telepítését. A 171. hrsz-ú temetõ mérete jóval kisebb, gondozottsága, ellátottsága azonos a másikéval. Ugyanakkor elhelyezkedése, a környezete, a megközelítése, a bejárat menti növényzet kialakítása, a belõle nyíló kilátás teszi egyedivé és különlegessé. Javasoljuk a bejárattól jobbra található bozótos megtisztítását, valamint a balra (dél felé), a puszpángsövény mögött meghúzódó erdeifenyõ erdõfolt megtisztítását (a komló, mint lián teljesen benõtte, behálózta a fákat). Fásított tér található közvetlenül a 770. hrsz-ú temetõ elõtt, növényzete vegyes (korban és fajösszetételben is), az erdeifenyõk közül öt teljesen, további kettõ 80%-ban kiszáradt, kivágandók. A terület gaztalanítása és padok kihelyezése után kellemes árnyas pipenõhellyé válhat. Javasoljuk a jelenleg letaposott útként használt részt stabilizált burkolattal ellátni (temetés esetén parkolóhely). Az Árpád utca 43. számú ház elõtt kezdõdõ akácfával borított fásított tér megtartását javasoljuk. Az Árpád utca Radnóti utca keresztezõdésében kialakult zöldfelületek jelenlegi hasznosítása vegyes, alsó részén felújításra szoruló, elavult játszótér található, felsõ részén a kõkereszt körül néhány dísznövényt ültettek. Rendszeres kaszálással és több és karakteresebb fa ültetésével (hárs, platán, dió) a közlekedési terület részeként fásított teret lehet kialakítani. A Gyõri út és a Petõfi utca találkozásánál kialakított fásított tér 48-as emlékmûvet rejt. A szép, idõs fák és a központi elhelyezkedés (Polgármesteri Hivatal elõtti terület) ok lehetne gyalogút és mellé pihenést szolgáló padok kiépítésére, felállítására (az út vezessen el az emlékmûig is). A Fõ utca-békavár utca csatlakozásában az árok menti elhanyagolt terület szintén fásított térré alakítható, ide azonban a víz közelségét jelzõ nyárak és füzek telepítését javaslom. A 860/28 hrsz-ú területen sportpályát alakított ki az Önkormányzat. A pálya jól megközelíthetõ, gyepe gondozott, a kerítés/korlát és a labdafogó háló felújításra szorul. A pálya mellett egy jól felszerelt játszótér-pihenõhely kapott helyet (fa játszószerek, esõbeálló, pad-asztal, szemetes). Szükséges a pályához közvetlenül kapcsolódó lakótelkek növényzettel történõ elhatárolása (kis szakaszon közönséges nyír telepítés történt, azonban fasor telepítésekor a fafaj kiválasztása döntõ fontosságú, nem lehet terebélyes, nehogy belógjon a pályára, nem szemetelhet virággal, terméssel, lombja gyorsan, könnyen gyûjthetõ legyen, ágai ne legyenek széltörékenyek. Javasoljuk továbbá parkolók kialakítását (hely adott). A római katolikus templom és a Domb utcai templom környezete szépen kialakított díszkert. A plébániatemplom kertjében (és mögötte) a temetõi hársakkal azonos korú kislevelû hársak (65 és 80 cm átmérõjûek!) találhatók (javaslat helyi védelemre). A többi fa közül említésre érdemes egy hatalmas lucfenyõ, két óriási, öreg közönséges nyír és két fiatalközépidõs páfrányfenyõ (Ginkgo biloba). A szépen gondozott és példásan rendben tartott díszkert további könnyû - 80 -

páfrányfenyõ (Ginkgo biloba). A szépen gondozott és példásan rendben tartott díszkert további könnyû fenntartásához javasoljuk az Árpád utca felõli bokrok, kúszófenyõk között kikelt csörgõfa és korai juhar magoncok mielõbbi eltávolítását. Néhány már embermagasságú, és 1-2 év múlva a már karvastagságú törzs csak a meglevõ bokrok sérülésével, fûrésszel távolítható el. Az intézménykertek, az általános iskola és az óvoda udvarai az alapvetõ követelményeknek megfelelnek. Az iskolai sportudvar fejlesztése (kerítés, labdafogó háló) és további játszóterületek kialakítása kívánatos lenne. Az óvoda kertjének növényzete hamarosan felülvizsgálatra szorul, a benne levõ két hatalmas jegenyenyár kezd elöregedni (ágai széltörékenyek lesznek, a lepotyogó ágak balesetveszélyesek). A kertben szomorúfûz, közönséges nyírek, hegyi juhar és friss telepítésû vadgesztenye is található. A Fõ utca-kossuth utca-rigácsi utca által határolt területen közpark található. Növényzete fõleg platánból és nyírfából áll, de telepítettek fenyõt is. Újonnan kihelyezett fa padok és fa szemetes mutatják a megkezdett fejlesztést A továbbiakban feladat a buszváró cseréje, az árkok tisztítása, burkolt úthálózat, lépcsõ kialakítása. Az egyik platán többtörzsû, bokorszerûen nõ, így gyenge növekedésû, állandó és fokozott a sarjképzés. A platán bírja a nyírást, könnyen regenerálódik, meg kell próbálni egy törzset kialakítani. Az Árpád utcában, a 65/7 hrsz-ú területen növénytelepítés nyomaival találkozunk, platán, juhar, szivarfa, diófák és tuják nõnek, fa padokat, szemetest tettek ki. A terület közparkká való továbbfejlesztéséhez minden adottság megvan: megfelelõ méret, kiváló, központi elhelyezkedés, jó megközelíthetõség, sík terület. Javasolunk ezen a területen játszóteret is létesíteni. A lakóterület bõvítésekkel együtt újabb közparkok létesítése is történik. Javasoljuk ezen területek mielõbbi fásítását a településre jellemzõ fafajokkal. Közterületi zöldfelületek létesítése építési engedélyköteles, ezért a zöldfelületet érintõ változásokat, akár minõségi, akár mennyiségi fejlesztésekrõl van szó, táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök engedélyezett tervei alapján kell kivitelezni. 2.1. Levegõtisztaság-védelem 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A település lakóterületének a levegõ tisztaságát az állattartáshoz kapcsolódó szaghatás idõnként kedvezõtlenül befolyásolja. Ennek megszüntetése csak tiszta technológiák alkalmazásával, illetve az állattartó funkció távolabbra helyezésével lehetséges. Távlati célként a levegõminõség javítását jelöljük meg. A levegõt szennyezõ pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövõben sem engedhetõ meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet elõírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezõanyag kibocsátását a létesítés elõtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. 2.2. Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységbõl származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülõ létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemrõl szóló hatályos rendeletben 48 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 85 sz. fõút és a vasútvonal zajterhelése. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 49 rende- 48 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 49 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet - 81 -

letben foglaltak szerint az országos fõközlekedési, gyûjtõ- és lakó utak mellett az új tervezésû és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által elõírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám Zajtól védendõ terület 1. Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület Határérték (L TH ) az L AMkö megítélési szintre (db) üdülõ-, lakóépületek és kiszolgáló út; átmenõ gyûjtõút; összekötõút; autópálya; autóút; I. nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra közintézmények közötti forgalom nélküli út mentén bekötõút; egyéb közút; rendû fõút; II. rendû fõút; forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt pályaudvara; repü- vasúti fõvonal és pálya- vasúti mellékvonal és autóbusz-pályaudvar; közterületeken lõtér, illetve helikopudvara; repülõtér, illetve terállomás, -leszállóhely helikopterhely mentén állomás, -leszálló- mentén nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 60 50 50 40 55 45 60 50 65 55 55 45 60 50 65 55 65 55 60 50 65 55 65 55 65 55 3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidõs-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. 2.3. Vízminõség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minõségérõl nem állnak rendelkezésre adatok. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a csatornahálózat kiépülésével a településen fokozatosan megszûnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyezõdése és hosszútávon a víz- és talajminõség javulása várható a településen. A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közmûvesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövõbeni védelme biztosított. A talajok minõsége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén savanyú, keleti része pedig karbonátos. Szélerózió tekintetében a település egész területe kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védõerdõsávok telepítése megfelelõen csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a mûvelési mód megfelelõ megválasztásával, esetleg mûvelési ág változtatással (szántó gyep, gyep erdõ) is meg lehet elõzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövõben sem engedhetõ meg. - 82 -

2.4. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztéek várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást. 2.5. Élõvilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élõvilágára tekintettel az eddigi mezõgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bõvülései, tehát ezeken a helyeken érezhetõbb lesz az emberi jelenlét. Elsõsorban az új vonalas létesítmények szûkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különbözõ nagyságrendû állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élõhelyek között (vadátjáró stb.) A településen védõfasorok, fásítások telepítésének elõírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élõvilág többi szereplõje számára is megfelelõ élettér marad. 2.6. Táj és természetvédelem Elsõrendû feladat a meglévõ természeti értékek ill. erdõterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévõ egyedi élõhelyek megõrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévõ erdõk, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megõrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévõ erdõk megtartása, illetve területük lehetõség szerinti növelése, amely a NEP alapján a rosszabb minõségû szántókon tervezett. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendõ a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos a kerülendõ a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendõ növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani háromszintû növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) A település területe, élõvizekben szegény a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élõvilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegû fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A település területét érinti a Sokorót is magában foglaló ökológiai folyosó, ezért a fejlesztéseknél külön gondot kell fordítani a környezeti szempontokra. A tervezett fejlesztések a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelõ védõterületek, védõzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Tényõr is érintõ erdõterületei, fokozott figyelmet kell rájuk fordítani. 2.7. Az épített környezet védelme Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. - 83 -

Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, a völgyi részek megmaradt beépítései Helyi védelemre javasolt mûvi értékek a településen: Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt Gyõri u.-petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa Árpád u. Szûz Mária szobor, Árpád u. Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal, Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal 2.8. Hulladékkezelés A kommunális hulladék elszállítását a településen szervezetten végzi a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyûjtés is. A tárolás a társaság gyõri szemétlerakóján történik. Dögtér és kijelölt törmeléklerakó nincs a településen. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A település közúti kapcsolatát a 8309 sz. és a 83127 sz. országos utak jelentik. A település vasúti közlekedési kapcsolattal nem rendelkezik. 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése A települést legmagasabb rangú útként jelenleg két állami mellékút érinti. Ezek a Gyõr-Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút és a Tényõ-Gyõrszemere 83127 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. Ezek tekintetében a rendezési terv távlatában a Gyõrszemere felé vezetõ úttal kapcsolatban javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást, mely által a belterületi jelenleg nagyon kanyargós és szûk - nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint a Domb utca, Szemerei út és a Fõ utca csomópontjából indul észak felé az új nyomvonal, mely külterületen egyenes vonalvezetéssel belecsatlakozik a jelenlegi nyomvonalba. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út a tervek szerint szintén érinti majd a települést. Ennek a kistérségi jelentõségû útnak a nyomvonala kelet-nyugati irányból a települési - 84 -

belterület déli oldalát érintve szelné ketté a közigazgatási területet. Tényõ a Petõfi u. Hentes u. becsatlakozásával vehetne részt ebben a kelet-nyugat irányú közlekedési tengely életében. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentõs elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak felfejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezõgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A megyei mellékúthálózat-fejlesztési program alapján Tényõt érintõen a következõ utak megépítése indokolt : Tényõ-Sokorópátka: az új nyomvonal a Petõfi utcából indulóan az erdõ alatt található mezõgazdasági út nyomvonalán halad Sokorópátkán a Rákóczi Ferenc utcáig. Ez a két település között egy õsi nyomvonal újraéledését is jelenti, lerövidítve a két szomszédos falu közötti közúti távolságot. Az út egyben a tényõi mezõgazdasági területek feltárását is szolgálja. Tényõ-Écs: a tervezett településközi út nyomvonala az Erdészsor útból indul és Tényõhegy középsõ vonalában egy jelenlegi turistaút nyomvonalán halad Écs illetve Nyúl települések felé. A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyûjtõútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: Kossuth utca Radnóti utca és ezen utak tervezett átkötése a település déli határában. Ez a körgyûrû jellegû gyûjtõút a tervek szerint kiépül északon a Gyõri útig. Árpád utca. Táborvölgyi utca és folytatásaként a Tényõhegy területén az új lakóterületeket feltáró új út, mely a meglévõ mezõgazdasági út nyomvonalában épül ki. 3.2. Az autóbusz közlekedés fejlesztése A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. Az új fejlesztések megvalósulása után azonban új buszmegállók kiépítésével a tervezett új lakóterületeket is be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv, mely jelenleg a véleményezés fázisában tart szintén nem látja egyelõre szükségét ilyen jellegû útvonalak kiépítésének, kijelölésének. A településközi utak kiépítésével a tervek szerint a Gyõr felõl a Bakonyba és a Balatonra tartó tervezett regionális kerékpáros nyomvonal a Gyõr, Pannonhalma, Ravazd vonalon elérhetõ lesz a település számára. Véleményünk szerint azonban kistérségi léptékben mindenképen szükség lenne a Gyõr Tényõ Sokorópátka vonalon is egy kerékpáros nyomvonal kijelölésére, mely déli irányban a Bakony felé, északi irányban Gyõr felé jelent kerékpáros kapcsolatot. Ennek javasolt nyomvonala a Tényõ-Ravazd-Écs között kiépített, aszfaltozott erdõgazdasági út, mely szép természeti környezetben vezeti a kerékpárosokat. Másik alternatíva a nyomvonalra az erdõ alatt a tervezett településközi út mentén futó kerékpáros nyomvonal. Ez azonban még nem kíépített út, illetve a természeti környezet is kevésbé megkapó (viszont magassági vonalvezetése kedvezõbb). Gyõr felé a meglévõ 8309 sz. állami mellékút nyomvonalában halad Csanakon keresztül. Másik javasolt kerékpáros nyomvonal a településen egy Gyõrszemere és Koroncó felé vezetõ út. Ez az állami mellékutak nyomvonalán haladva Rábapatonánál eléri a Rába-folyót és csatlakozik a Rába mentén tervezett kerékpáros nyomvonalba. 3.4. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Árpád utca Fõ utca Szemerei út vonalában illetve a Kossuth utca vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági utakon nyugat felé Szemere, Felpéc és Kajárpéc településeket, kelet felé pedig Gyõrújbarát, Écs, Nyúl és Ravazd településeket lehet megközelíteni a kijelölt turistautakon. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, mûemléki védettségû borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. A tényõi turistatutak ezen kívül kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. - 85 -

3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése A településen keresztülhaladó 8309 sz. (Gyõri u.) út komplett térburkolat-rendezésével együtt optikailag javasoljuk a figyelemfelkeltõ burkolatváltások alkalmazását. A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsõsorban kialakítani, a fent említett komplett közterület-rendezéssel, tervezett zöldfelületkialakítással párhuzamosan. A temetõ mellett a zöldfelület rendezésével egyidejûleg javasolt parkolók (min.: 15 db) kialakítása is. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések: A kialakult beépítésû területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történõ kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közmûvet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelõen alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit. Ennek megfelelõen az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetõvé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendõek. A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegû. Ezek szélességét az út menti vízelvezetõ árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendõk. A jelen terv keretein belül az elérhetõ adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél. 4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT A település teljeskörû közmûellátása még nem biztosított. Vízellátás hálózata kiépült szennyvízgyûjtõ hálózat csak tervi szinten van, a vízhálózat elemeit a meglévõ hálózat bemérési tervérõl a szennyvízcsatorna hálózatot az engedélyezési tervrõl vettük át. 4.1. Vízellátás A településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. A településhálózat a gyõrszemerei vízmûbõl kap ellátást. A vízmû Gyõrszemere, Kajárpéc, Felpéc, Tényõ és Sokorópátka vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentõkön keresztül. Tényõ ellátását a szemere-szõlõhegyi 2x100 m 3 térszíni tározó és nyomásfokozó biztosítja. A település dombvidéki jellegû így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékrõl leágazó hálózati egységek nyomáscsökkentõvel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesztésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. A terv fejlesztési területeket jelöl magasabb terepszinten is. E területek viszont csak nyomásfokozóval láthatók el, tekintettel arra, hogy üdülõterületek is kijelölésre kerültek, ezek megvalósítása során vizsgálni kell a tározó építésének szükségességét, hogy a nyári csúcsok a tározóból kielégíthetõk. A terven jelölt fejlesztések vízmû és gerinchálózati kapacitás szempontjából elláthatók ivóvízzel. A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közmûves ivóvízhálózatot a hatályos 50 rendelettel hatályba lépett Országos Tûzvédelmi szabályzat (OTSZ.) 46. - 49. szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani. 4.2. Szennyvíz-elvezetés A településen mint az elõzõekben említettük csak tervi szinten készült el a szennyvízcsatorna hálózat. A terv szerint a közterületeken gravitációs gyûjtõhálózat épül mélyponti közbensõ és végátemelõvel. A végátemelõ a gyõri úttal párhuzamosan kiépítendõ nyomócsövön keresztül juttatja el a szennyvizet a gyõri (ménfõcsanaki) hálózatba. A szennyvízgyûjtõ 50 35/1996. (XII.29) BM rendelet - 86 -

csatornahálózat kiépüléséig új beépítéseknél zárt szennyvízgyûjtõ tárolómedence építendõ, melybõl a szennyvizet megfelelõ tisztítóhelyre kell szállítani. 4.3. Felszíni vízelvezetés A település a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkedik el. A belterület tengelyében alakult ki a Sósos ér medre, mely egyben a dombokról lefolyó vizek befogadója is. A belterületen jelentõs felszíni vízelvezetõ árkok épültek ki az idõk folyamán. E meglévõ vízelvezetõ rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani, új területeken vagy ahol még nem épült ki vízelvezetõ árok folyamatosan kiépítendõk. A domboldalakon ahol nagy vízsebességre számítani, az árkokat burkolni kell. 4.4. Gázellátás Tényõ községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Sokorópátka felõl érkezik D110 mérettel. A településen rendkívül nagymértékû lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Gyõri Mûszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévõ hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁƒtól kapott adatok alapján feltüntettük. A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévõ hálózatról, illetve annak továbbépítésével már nem oldható meg, nagyobb mérvû hálózatfejlesztéssel kell számolni. Tényõ vonatkozásában elkerülhetetlen a Gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasági terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelõsséggel nyilatkozni. A kiépítendõ vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m. 4.5. Villamos energia ellátás A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségû ƒ 20kV-os ƒ szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 8db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található. A fejlesztések miatt további 3db transzformátorállomás létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meglévõ transzformátorokat bõvíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell. Új energiaigényekrõl az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerzõdés megkötését követõen kezdi meg az E.ON a szükséges mûszaki feltételek elõkészítését. Középfeszültségû vezeték létesítése legalább 9 hónap idõtartamot vesz igénybe. A beruházások elõkészítésébe ezt bele kell kalkulálni. 20 kv szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettõs felfüggesztésnél belterületen a legszélsõ vezetéktõl számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésû 20 kv-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétõl számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védõövezet a szélsõ száltól számított 5m. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kv-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kv-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerû (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysûrûség értéke legalább: 0,3 Fénysûrûség hosszegyenletessége legalább: 0,4-87 -

Lámpatestek káprázási osztálya: K 2 Megjegyzés: A közmûvek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítésérõl az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és elõírások betartása is kötelezõ. 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A terület a MATÁV szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendõ ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendõ át a meglévõ hálózat. Az utcai távbeszélõ állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fõ/db sûrûséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendõ. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A kábeltévé hálózat szintén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot. 6. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzésérõl a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - Az újonnan beépítésre kerülõ jelenleg vízállásos területnek nyilvántartott terület beépítése elõtt az Észak-dunántúli vízügyi Igazgatósággal vízügyi szakvélemény elkészíttetése. Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó -A helyi állattartásról szóló rendelet megalkotása Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ - A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre kerülõ területekre vízrendezési terv készíttetése - A védõerdõ sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és a tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerû kiépítése a TH-03-02-21 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezésének felszámolása. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar megvalósítása - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülõ területekre Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó - Környezetvédelmi program elkészítése Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ - 88 -

- 89 -

7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelezõvé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/203. (II.20.) NKÖM rendelet írja elõ. 7.1. Vizsgálat 7.1.1. Történeti leírás A jelenlegi település közigazgatási területén két falu létezett. Az községegyesítés 1934-ben történt, innentõl nevezzük Tényõfalu és Tényõhegy településeket Tényõnek. Az 1. ábra még a községegyesítés elõtti állapotokat ábrázolja. A település már az Árpád-korban az országban legkorábban alapított apátság, a Pannonhalmi Bencés Apátság földbirtokán feküdt. A település megnevezése számos alakban ismert (1200-as évek Soccuro, Socro; 1216 Tenen; 1240 Thuno,) 51 A XIII. században a település lakossága 150 lakosra tehetõ. A faluban élõk elsõsorban fuvarosok, szõlõsgazdák és kádárok voltak. 52 Tényõ a török idején többször is elpusztult. A falut a bencések telepítették újra 1714-ben, a letelepedõk adómentességet és szabadságot kaptak. A falu hamar virágzásnak indult és megkezdõdött a szõlõtelepítés. 53 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony temploma, a század végén pedig a falu iskolája. Tényõ-falu legismertebb pecsétje 1784-bõl származik. A kör alakú pecsét pecsétmezejében két össze nem kapcsolódó leveles szõlõindán lévõ szõlõfürtöket találhatunk. A pecsét felirata TINÖY 54. Az 1800-as évek közepén épült a település evangélikus temploma. A templom Tényõ Peré részén található 55. A lakosság életének legmeghatározóbb tényezõje a település világhírû szõlõtermése volt. A burgundi szõlõ termesztése, illetve az abból készült bor adta a település lakosságának megélhetését. A század végén a filoxérajárvány elpustította a szõlõk jelentõs részét. A munka nélkül maradtak közül több, mint száz férfi 1890-ben kivándorolt Amerikába. A szõlõtermesztés azonban továbbra is meghatározó volt 56. Tényõ-hegy minden tekintetben Tényõ-faluhoz tartozott. A kisközség területén voltak a tényõ-falui gazdák szõlõbirtokai. Azonban a település népessége a század elején meghaladta Tényõ-falu lakosságának számát. (Tényé-hegy 1079 lakos, Tényõ-falu 1045 fõ) 57. Tényõ hegy pecsétje (1823) kör alakú. Pecsétmezejében hármashalom középsõ vonulatába szúrt karó található, amelyre S alakba csavarodó indán öt szõlõfürtû tõke, illetve mellett szõlõmetszõ kés és ásó található. A pecsét felirat T H P feltehetõleg T[ényõ] H[egy] P [ecsétje] rövidítés található. 58 51 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 52 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 53 Magyarország megyei kézikönyvei 849. o. 54 Községi és városi pecsétek 107. o 55 Magyarország vármegyéi 63. o. 56 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o. 57 Magyarország vármegyéi 63. o. 58 Községi és városi pecsétek 108. o - 90 -

4. ábra:tényõ és környéke az 1900-as évek elején A két világháború között jelentõs események történtek a falvak életében. 1934-ben egyesült a két falu, Tényõ néven. A nagyatádi féle földreform során több házhelyet és földet osztottak ki a parasztoknak. A település terménye elérte karrierje csúcsát, a burgundiból készített vörösbor 1936-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon 59. A település a II. világháborút harcok nélkül vészelte át. Az átvonuló katonaság, illetve az azt követõ beszolgáltatás azonban jelentõs veszteségeket okozott a településnek. Az 1945-ös földosztás után két évvel megalakították a helyi termelõszövetkezetet, amely az 1956-os forradalom hatására meg is szûnt. A forradalom után 1959-ben alakult meg a Szabad Föld Termelõszövetkezet, amely 1975-ben egyesült a Sokorópátkai TSZ-szel Sokoróaljai MGTSZ néven. 1977-tõl a község Sokorópátkával közös tanácsot alkotott egészen 1990-ig. A TSZ-ben a mezõgazdasági termelésen kívül csiszoló-, és lakatosüzem volt illetve egy ládagyár mûködött. A TSZ 1990-ben oszlott fel 60. 7.1.2. Régészeti örökség Az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben keletkezett érzékelhetõ nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. a.) Egyedileg védett régészeti lelõhely b.) Régészeti lelõhely Az a földrajzilag egyértelmûen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsõdleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Régészeti lelõhely a településen: 1. lelõhely: Sósos-ér bal partja 2. lelõhely: Tó-domb 3. lelõhely: Alsó irtások I. 4. lelõhely: Szemerei út 5. lelõhely: Szárhegy 6. lelõhely: Várhegy 7. lelõhely: Rigács 8. lelõhely: Katolikus temetõ 9. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ I. 10. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ II. 11. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ III. 59 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o. 60 Magyarország megyei kézikönyvei 850. o - 91 -

12. lelõhely: Alsó-Irtások II. 13. lelõhely: Ér-dûlõ 14. lelõhely: Holló-major I. 15. lelõhely: Holló-major II. A településrendezési tervben megfogalmazott elképzelések, tervezett fejlesztések érintik ezeket az ismert régészeti lelõhelyeket. c.) Régészeti érdekû terület Valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelõhely elõkerülése várható vagy feltételezhetõ. 7.1.3. Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Az ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden területi jellegû beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfõbb ismérve éppen a társadalmi gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások mindenkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori beruházás nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezetváltoztató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az elsõ tájrendezõ tevékenységet Árpád-kori gazdálkodók, földmûvelõk végezték a térségében. Tényõ a Sokoró Csanaki és Szemerei vonulata által alkotott völgyben fekszik. A község területe változatos fõként dombvidéki elemeket hordoz magán, tengerszint feletti magassága 150-250 méter között mozog és fõként keleti irányba emelkedik. A település már az Árpád-korban a Pannonhalmi Apátság birtokába tartozott, nevét az 1200-as években királyi helyiségösszeírás alaklmával említik Soccoru, majd Sucro néven. III. Ince pápa 1216-os levelében ismét találkozhatunk vele, Tenen néven. Albeus királyi jegyzõ összeírásában, amely 1240 körül keletkezett, a falu nevét Thuno alakban említi. 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony-temploma. Az 1890-es években az egyre nehezedõ életkörülmények miatt több mint száz férfi vándorolt ki Amerikába. A Nagyatádi-féle földreform során 42 házhelyet és 162 kat.hold földet osztottak ki a parasztoknak. 1934-ben a kettészakadt község ismét egyesült Tényõ néven. A II. világháborúban a községet a németek megszállták, és itt raktárt és javítómûhelyt rendeztek be. 1945. május 14-én megkezdték a földosztást. 1959-ben alakult meg a Szabad Föld termelõszövetkezet, mely 1975-ben egyesült a sokorópátkai termelõszövetkezettel. A létrejött közös termelõszövetkezet a 70-es évek végétõl a mezõgazdasági termelés mellett növelte a melléküzletágakat (csiszolóüzem, ládagyár, lakatosüzem). A barokk római katolikustemplomot 1753-ban romantikus stílusban átépítették. Homlokzata törtsisakos toronnyal készült. Síkmennyezetes hajóját a keskenyebb szentálytõl diadalív választja el. Fõ- és mellékoltárai neogótikus stílusúak. Az oltárkép A. Fölsch mûve 1886-ból. Keresztelõkútja díszesen faragott. A templom elõtt Nepomuki Szent János 1780-ból származó homokkõ szobra, jobbról kõkereszt látható. A helyiek által Perének nevezett falurészen található az Evangélikus templom. A dombtetõkrõl festõi kilátás nyílik a községre és a környezõ dombokra. A táj egyik fõ természeti jellegzetessége még ma is az erdõ. A községet minden irányból erdõ veszi körül a környezõ dombokon. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések miatti meredek falú, néhol 10-15 méter mély vízmosásokban, bevágásokban ún. horgokban futnak. Az erdõk a Pannonhalmi Tájvédemi Körzethez tartoznak. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés. 7.1.4. Településkép és utcakép Településkép Tényõ szerkezetét a magasból nézve a dombvidéki jelleg határozza meg, a hajdani egyutcás falu képe már nem ismerhetõ fel. A völgyi részek utcaszerkezete a szintvonalakat követõ fésûs elrendezés figyelhetõ meg a település egész területén. Éles határt nem lehet megkülönböztetni a belterület és külterület között, a falu jól illeszkedik a környezetébe. A falu - 92 -

Tér-Háló Kft. térbeli összképét a község keleti határát uraló Sokoró Ravazd-Csanaki vonulata határozza meg. A bevezetõ utakon közeledve a település felé jellegzetes sziluett bontakozik ki. A falu szinte szétfoszlik, beleolvad a tájba, a nagy kertterületek miatt nincsenek éles határok a falu és a táj (környezõ rétek, szántók) között. A bevezetõ utakon a központ felé közeledve a házak sûrûsödését tapasztaljuk. Alapvetõen földszintes házak alkotják a történelmi magot, ettõl csak az újabb kori településrészek térnek el, ahol számos emeletes vagy tetõteres ház is található. A települést optikailag és szerkezetileg is ketté bontja a 8309 sz. országos mellékút átkelési szakasza. Ettõl az úttól nyugati irányba jellemzõen a síkabb területekre jellemzõ geometrikus utcaszerkezet a jellemzõ, míg a nyugatabbra fekvõ részeken a völgyi építkezések jellegzetes nyomai fedezhetõk fel az utcaszerkezetben. Ettõl az ellentéttõl eltekintve a település egységes képet mutat amely valószínûleg annak is köszönhetõ, hogy mindkét településrész megõrizte hangulatos múlt századi építészeti emlékeit szerves egészet alkotva az újabb lakótelepekkel. Utcakép Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a széles Fõ utca, valamint a hegyi részek szûk völgyei. Az utcák találkozásánál igényesen kialakított közterületek gondoskodnak a rendezett településképrõl. Az utcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt régi parasztházak, sûrûn sorolt, keskeny telkek és a széles fõutca kiterjedt, szépen karbantartott zöldterületei. A településen egyébként mindenhol jellemzõ az út menti fasorok jelenléte. A településre érkezõt a Gyõri út szintjébõl kimagasló templom fogadja. Lakóutcák fásításában az örökzöldek és a gyümölcsfák (különbözõ fenyõfajták és diófák) dominálnak. A fõutca lakóházai jellegzetes falusias utcaképet adnak. A kis szélességû telkek miatt a házak utcai homlokzata viszonylag keskeny, általában csak két ablaknyílás van rajtuk. A ház mellett több helyyen az agrár életformára utaló nagyobb, szélesebb kapu található. Jellegzetesebb utcaképek a településen 7.1.5. Településszerkezet és területhasználat Településszerkezet - 93 -

Tényõ az 1780-as években még egyutcás faluként szerepel a térképeken. A falut keresztül szelõ értõl keletre a mai Fõ utca, nyugatra pedig - annak folytatásaként - a mai Domb utca látható. A Domb utca nyugati végén pedig a Kossuth utca kezdeménye található. Ezekben az utcákban több e korból való parasztház még ma is megtalálható. (Ezek közül több mûemlékileg is védett) Az ekkori falu keleti végén már jelzés értékûen a mai helyén szerepel a templom is. A településrõl ezekben az években minden szomszédos falu felé vezettek utak. Nyugaton a Domb utca végébõl Szemere felé vezetett út. A falu keleti végébõl pedig észak felé Gyõrbe, dél felé Sokorópátkára, észak-nyugat felé Nyúlra, Écsre és Gyõrújbarátra vezetett út. Tényõ az I. katonai felmérési térképen (1780 körül) A második katonai felmérés térképén Tényõ egy jóval kiterjedtebb falu képét mutatja. A két felmérés között eltelt 60 év alatt több utcával kibõvült a település. Tényõfalu területén szinte mai hosszában kiépült a Kossuth utca és a Külsõ sor, illetve közöttük a Két sor és az utcák közötti átkötés is. A Domb utca és a Fõ utca is meghosszabodott nyugati illetve keleti irányban. A térképen jól kivehetõ, hogy a vízfolyás menti mélyebb fekvésû területek nem épültek be, ezeket mezõgazdasági területekként hasznosították. Házak és utcasorok jobbára csak a magasabb fekvésû területeken épültek ki. Ezekben az utcákban szép számmal fennmaradtak régi parasztházak, melyek közül jó pár mûemléki védettséget élvez. A falu keleti területén a Sokorópátkára vezetõ út mentén déli irányban - szintén kialakult egy új utcasor, a mai Gyõri út. A térképen már jól látható a templom és mögötte néhány utcakezdemény. (Ady és Árpád utcák eleje) Tényõhegy területén az utcahálózat teljesen megegyezik a mai utcahálózattal. Mai nyomvonalán megtalálható a domb lábánál futó Radnóti utca és folytatásában a pincesor, a Petõfi utca, a Erdész sor, Hentes utca, Róka utca, Táborvölgyi út és az Árpád utca illetve a dombtetõn futó utcák. A dombtetõn futó utcák kivételével, a völgyekben, szurdokokban az utak mentén nagyon sok ház található, melyek felérnek egy külön településsel. Tényõ abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezek közül a régi házak közül máig nagyon sok fennmaradt, melyeket tulajdonosaik megõriztek eredeti formájukban. Köztük több mûemlék is van. A jelentõsebb utak, melyek a szomszéd települések felé vezettek déli irányban kibõvültek a Pannonhalma és Ravazd felé vezetõ utakkal. - 94 -

Tényõ II. katonai felmérés (1845) Az 1880-as évekre a településen mai hosszában kiépült az Ady Endre utca és a Petõfi utca a mai sportpályáig. A térkép kibõvült a temetõ ábrázolásával. Mivel ez a térkép az elõzõnél jeletõsen részletesebb jól kivehetõk Tényõhegy területén az utcasorok és a hegyben található sok-sok ház. Ezen a térképen már megjelent Holló-major is, mint egy külterületi majorság gazdasági és lakóépületekkel. A szomszédos településekre vezetõ utak vonalvezetése nagyjából változatlan. A térképen jól kivehetõ, hogy dél felé az erdõ alatt a Sokorópátkára vezetõ út a mainál sokkal rangosabb és forgalmasabb út volt. Tényõ az 1880-as III. katonai felmérési térképen - 95 -

Tér-Háló Kft. Az 1920-30-as évek térképe az eddigi leg részletesebb térkép. Tényõfalu és Tényõhegy területén minden házat külön ábrázoltak a térképen. A tényõhegyi ábrázolt házakból mára csak körülbelül a fele található meg. Az Árpád utca, Radnóti utca és Petõfi utca azonban változatlan beépítési sûrûséggel fennmaradt. Az utcahálózat változatlan, annyi különbséggel, hogy a Gyõri út északi irányú kiépítése is megindult. A hegy és a falu közötti utcaszakaszok (Petõfi és Árpád utca) még beépítetlenek. A részletes ábrázolásnak köszönhetõen már megjelenik a térképen a falu nyugati végében található temetõ ábrázolása a nagyobb, keleti temetõ mellett. Tényõ az 1920-30-as évekbeli IV. katonai felmérési térképen Területhasználat Mint a múlt században a mezõgazdálkodásból, állattenyésztésbõl élõ falvakra általában jellemzõ a településen a területhasználatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi fõutcákban közel 200 méter mélységû kertekkel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységû telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. Külterületen alapvetõen az erdõ és a szántó területfelhasználási egységek dominál. A rétek és legelõk aránya kb. 2 %. 7.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település belterülete alapvetõen falusias karakterû. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. Jellegzetesek a tágas utcák. A település organikus szerkezetétõl kissé elütnek a múlt század második felében kialakított új lakóterületek. A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújításra. - 96 -

A település egy részének lakóépület-állományára a 60-as, 70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. kockaházak uralkodnak az újabb keletû utcákban. Szerencsére vannak olyan településrészek, ahol fennmaradt jó néhány régi parasztház. Helyi védelemre érdemes házak fõleg a régi településrészeken vannak. A fennmaradt háború elõtti házak kimagaslóan szép utcaképet alkotnak. A házak egy része megkímélt, jó állapotban van, de vannak leromlott elhanyagolt épületek is. A többi utcában is fennmaradt még elszórtan néhány szép régi ház. A település az új építésû házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben közel 20 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzõen a földszintes épületek dominálnak. 7.1.7. Védettség: régészeti és mûemléki, területi és egyedi Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok: Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt Gyõri u.-petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa Árpád u. Szûz Mária szobor, Árpád u. Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal, Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal 7.1.8. Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonya - 97 -

Tér-Háló Kft. A helyi és mûemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megõrizni. Meg kell tartani a tetõidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A szakrális emlékek szobrok, keresztek, síremlékek - esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell. A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket (pl. tsz majort és utakat) övezõ erdõsávok és erdõfoltok, melyek megõrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elõsegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének elõírásával kell elõsegíteni. A meglévõ belterületi fasorok fennmaradását és bõvítését a településkép szempontjából szintén elõ kell segíteni. A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idõk óta változatlanul maradt, míg a település fejlõdése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezõgazdasági építmények. 7.1.9. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A község örökségvédelmileg értékes védendõ településszerkezeti része a dombvidék részeken kialakult fésûs utcaszerkezet, valamint a völgyi részeken megtalálható szabályos geometriai utcahálózat melynek területi egybefüggõsége meghatározza a további fejlesztési irányokat. A megtartandó állapotokra való hivatkozással a HÉSZ elõírásai jelentõsen segítik a területfelhasználás történelmi folytonosságát. A belterületi térképrészleten jelölt fejlesztési területek elsõsorban lakó- valamint gazdaságiterület fejlesztéseket foglalnak magukban. Jól látható, hogy a volt zártkerti területek beépíthetõsége elsõdleges igényként fogalmazódott meg a településen. A lakóterület fejlesztések jól láthatóan illeszkednek a meglévõ lakóterületi elemekhez organikus egészet alkotnak ezekkel. Változtatási szándékok 7.1.10. Településhálózati és tájhasználati változás A térség településhálózatában a Tényõ fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket összekötõ úthálózat a tervek szerint kibõvül több településközi úttal. Ezen utak azonban nagy többségükben meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvonalú útvonalak kialakítása a jövõben két kistérségi központot összekötõ Tét-Pannonhalma út, valamint az ehhez kapcsolódó bekötõ utak kiépítése várható. - 98 -