Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18.
A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly annyit termeltek, mint 1991-ben.
A hazai erőművek bruttó termelési részarányai 2013 30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a Túl nagy az alaperőműves kihasználás
A teljes hazai erőműpark havi villamos terhelése 6000 MW 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2013 2000 1500 Nagyon kicsi lett az erőművek terhelése. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. legnagyobb átlagos legkisebb
A nagyerőműveink kihasználása 2013-ban Paks Mátra Oroszlány Újpest Kispest Csepel Pannon (Pécs) Kelenföld ISD Power DKCE Debrecen Dunamenti Bakony Gönyű Bakonyi GT Sajószöged Litér Lőrinci 11,1% 9,8% 9,5% 5,6% 0,16% 0,16% 15,4% 14,9% 0,76% 0,28% 25,2% 21,3% 33,6% 38,1% 42,2% 73,9% kondenzációs fűtő ipari tartalék 87,7% Összes nagyerőmű 38,7% Összes kiserőmű 34,3% Összes erőmű 38,0%
Nagy fűtőerőművek évi bruttó villamos termelése 1 000 GWh 800 Kelenföld Újpest Kispest Debrecen Csökken a nagy fűtőerőművek termelése. 600 400 200 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Ipari nagyerőművek évi bruttó villamos termelése 300 GWh 250 ISD Power (Dunaújváros)* Bakony I. (Ajka)** Csökken a nagy ipari erőművek termelése. 200 150 100 50 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 * Az acélipar részére (DUNAFERR), az egykori EMA Power Erőmű ** Az alumíniumipar részére (MAL ZRt.), a 2., 3., 4. és 5. gépegységek
Menetrendet tartók évi bruttó villamos termelése 6 000 GWh 5 000 Dunamenti Tisza II. Csepel A Dunamenti Erőmű nemrég még a legnagyobb hőt szolgáltató erőmű volt, de ma már nincs itt kapcsolt termelés. 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
A legnagyobb fűtőerőmű havi villamos termelése 100 GWh 80 Kelenföldi Erőmű, 196 MW 2012-ben 2013-ban A kapcsolt termelés öt hónapra szűkült. 60 40 20 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
A hazai bruttó kapcsolt villamosenergia-termelés 9000 GWh 20,0% 8000 7000 19,9% 20,1% részarány a bruttó hazai villamosenergia-termelésből 17,7% 6000 5000 4000 3000 2000 1000 14,1% 13,3% 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 kiserőművek nagyerőművek
Kiserőműves szabályozási központok teljesítőképessége és átlagos kihasználása Kiserőműves földgáztüzelés 2013-ban A rendszerszabályozásban való részvétel (primer és szekunder szabályozás) csökkentheti a kapcsolt termelők kihasználását. Kiserőműves földgáztüzelés 2014-ben (I. negyedév) Többsége gázmotoros kapcsolt energiatermelésű egység
Az eddigi változások összegezése A hazai villamosenergia-felhasználás 0,4%-kal kisebb lett. A hazai villamosenergia-termelés 12%-kal csökkent. A hazai erőműpark kihasználása 38%-ra mérséklődött. A nagyerőműveink villamosenergia-termelése jobban csökkent (13%-kal), mint a kiserőműveké (8%-kal), ahol a kapcsolt termelés azért még mindig mértékadó maradt. A kiserőműves villamosenergia-termelésben a kapcsolt termelés részaránya 62%-ról 59%-ra módosult. A nagyerőműves kapcsolt termelés teljesítőképességértéke nem növekedett, sőt a leállások (az ún. átmenti hiányok) miatt kisebb lett. A kiserőműves kapcsolt energiatermelés villamos teljesítőképesség-értéke sem lett nagyobb, de jelentős leállásokra nem kell még számítani (igaz, már növekedésekre sem).
A támogatások többletét meg kell fizetni költség / ár, /MWh kereslet kínálat megújulós erőművek átlagos összköltsége piaci ár p* költségkülönbség Hasonló hatása van vagy lehet minden kötelező átvételnek, így a kapcsolt energiatermelésnek is. atom lignit feketeszén földgáz olaj megújuló egyensúly Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44. órás villamos energia, MWh
A támogatások többlete egyre nagyobb lesz költség / ár, /MWh kereslet kínálat (korábbi) kínálat (újabb) piaci ár p* p** az ár csökken Egyre több támogatást igényelnek a megújulók. többlet megújuló többlet költségkülönbség egyensúly Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44. órás villamos energia, MWh
ct/kwh 7 A megújulók többlet anyagi terhét a német fogyasztók fizetik meg nem a társadalom 6 5 4 3 2 3,53 3,59 5,28 6,50 1 2,05 1,20 1,20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014* * előrejelzés Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.
A német átlagos háztartási villamosenergia-ár összetétele 2013-ban %-ban és összevetéssel Összetevő ct/kwh % Ft/kWh* Termelés, értékesítés 7,60 26,11 22,8 Hálózathasználat 7,00 24,05 21,0 Megújulós illeték 5,30 18,21 15,9 Tengeri szélerőművekre 0,25 0,86 0,8 Kapcsolt termelési illeték 0,13 0,45 0,4 Egyéb áramilleték 0,33 1,13 1,0 Koncessziós illeték 1,80 6,18 5,4 Áramadó 2,10 7,21 6,3 Általános forgalmi adó 4,60 15,80 13,8 Összesen 29,11 100,00 87,3 Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44. * Feltételezve, hogy 1 mintegy 300 Ft-ot ér.
Koppenhága Berlin Dublin Madrid Liszabon Brüsszel Bécs Amszterdam Prága Róma London Luxemburg Pozsony Stockholm Ljubljana Párizs Athén Varsó Budapest Bukarest Forrás: www.mekh.hu 40 Ft/kWh 90 Ft/kWh energia rendszer illetékek ÁFA Lakossági fogyasztók átlagos villanyárai és annak az összetevői 2013. december (a 2. rezsicsökkentés után) 0 5 10 15 20 25 30 ct/kwh 35
Bukarest Pozsony Prága Liszabon Budapest Varsó Ljubljana Stockholm Athén Madrid Róma Koppenhága Berlin Dublin Bécs Brüsszel Párizs Amszterdam London Luxemburg 3,8% 3,4% 3,4% 3,3% 2,9% 2,5% 2,5% 2,2% 2,1% 1,9% 1,8% 1,7% 1,4% 4,8% 6,0% 6,0% 5,9% 5,8% átlag 3,8% 6,4% 6,6% 8,6% Van még lehetőség Kétkeresős háztartás a nettó jövedelméből ennyit költött villamos energiára és földgázra 2013. december (a 2. rezsicsökkentés után) Forrás: www.mekh.hu
Összegezés a támogatásokról A kapcsolt villamosenergia-termelés támogatása megszűnt ugyan, de azért még piaci alapon is fennmaradt ennek a termelési módnak a jelentős része (a piac sem tökéletes). A távfűtést továbbra is csak a kapcsolt energiatermelés teheti energetikailag és környezetvédelmileg ésszerűvé. A lakossági távfűtéshez kapcsolódó hő kiadása szintén mérséklődik, de ez talán a globális felmelegedés, illetve a hőszigetelés és a hatékonyság-javulás eredménye lehet. Az ipari távolsági gőzellátás erőteljesen csökkent, de ez elsősorban a régi ipari termelés hanyatló hatása miatt van. A földgázalapú villamosenergia-termelés háttérbe szorult, de a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésben ez az energiahordozó maradt még mindig az elsődleges. A hazai kapcsolt villamosenergia-termelés egy év alatt tovább csökkent, de ez nem a távfűtés másként való támogatásának ( kompenzált rezsicsökkentés ) a hatása.
A megújulós termelés kötelező hazai átvétele 2265 2450 A megújulók támogatása nem növekedik már (még). 1858 1867 1868 1441 1515 (szilárd, cseppfolyós, gáznemű biomassza égetése) (víz-, szél- és naperőművel közvetlenül)
A kötelező hazai átvétel alakulása 2013-ban GWh Kétséges a biomassza és a távfűtés korrelációja.
Energiaátalakítások biogén tüzelőanyaggal (szilárd, cseppfolyós és gáznemű biomasszával) Jel A B C D Technológia Kapcsolt villamosenergiatermeléssel (távfűtésre) és kondenzációval együtt Tisztán kondenzációs villamosenergia-termeléssel (hő, távfűtés nélkül) Tisztán kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel (távfűtésre) Csak kazános átalakítás hő értékesítéséhez (távfűtésre), nincs villamos termelés Előnyök és hátrányok Nagy kihasználás, sok megújuló forrás, javuló hatásfok Olcsóbb létesítés, sok megújuló forrás, kisebb kibocsátás Kisebb kihasználás, drága megvalósítás, nagyon jó hatásfok Olcsóbb létesítés kisebb kihasználás, kevesebb megújuló Példa Pécs (fás és lágyszárú) Mátra (együttes tüzelés) Pont 10 7? 6 Oroszlány, Tatabánya 5 MTA (2010): A rossz hatásfokú biomassza-alapú közvetlen villamosenergiatermelés esetén nem fejlesztést, hanem visszafejlesztést javasolunk.
Összegezés és jövőkép A kapcsolt villamosenergia-termelés értéke megmarad, csak az energiapolitika változik néha-néha. A kapcsolt energiatermelésnek bíztató jövője csak az önálló városi energiagazdálkodástól remélhető. Bizonyos mértékű általános támogatás az összes villamosenergia-fogyasztói árában egységesen elismerhető ugyan, de ez nem lehet túl megterhelő. A földgáz marad még legalább egy-két évtizedig a kapcsolt energiatermelés alapja, de egyre nagyobb jelentősége lesz a megújuló forrásoknak: a szilárd, a cseppfolyós és a gáznemű biomasszának. A hőigény csökkeni fog, de még elég marad ahhoz, hogy a kapcsolt termelés jelentős maradhasson.