TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása Előadó: dr. Berdár Valéria gyermekjogi képviselő 2014.05.16..
Egyenlő bánásmód követelménye Tilalom, a kötelezettektől tartózkodást kíván meg a diszkrimináló magatartástól Esélyegyenlőség biztosítása Pozitív intézkedés, hátrány kiegyenlítése céljából Nem alanyi jog, A jogalkotó mérlegelésébe tartozó kérdés.
Az egyenlő bánásmód követelményének alapjai emberi méltóság befogadó, multikulturális társadalmi modell egyének közötti igazságosság elve
Előítélet Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják. (Allport)
Diszkrimináció Míg az előítélet tudati állapot, addig a diszkrimináció már tényleges cselekvésben megnyilvánuló magatartás, mely helytelenül minősít vagy kezel bizonyos embereket azok vélt, valós tulajdonsága vagy valamely társadalmi csoporthoz való tartozásuk alapján.
Alaptörvény II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. XV. cikk Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékos embereket.
Főbb jogszabályok 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól Ágazati törvények (gyermekek jogai vonatkozásában ) - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről.
Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? A törvényt a lakosság 59 %-a ismeri. Igen 60,8% 20,3% Nem tudja 18,9% Nem
Jogorvoslati lehetőségek ismertsége Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) - A foglalkoztatásnál 71,5 A szociális és egészségügyi ellátásban 70,4 Az oktatás és képzés területén 63,3 Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél 63,2 A lakhatásban 52,5 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 %
Az Ebktv. hatálya a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a közszolgáltatást végző szervezetek, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani..
Védett tulajdonságok nem faji hovatartozás bőrszín nemzetiség nemzetiséghez való tartozás anyanyelv fogyatékosság egészségi állapot vallási, világnézeti meggyőződés politikai vagy más vélemény családi állapot anyaság (terhesség), apaság szexuális irányultság nemi identitás életkor társadalmi származás vagyoni helyzet foglalkoztatási jogviszony jellege érdekképviselethez tartozás egyéb helyzet.
Hátrányos megkülönböztetés formái: közvetlen hátrányos megkülönböztetés közvetett hátrányos megkülönböztetés jogellenes elkülönítés (szegregáció) zaklatás megtorlás.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságáratekintettel kedvezőtlenebb bánásmódbanrészesítenek, mint amelyben más összehasonlítható helyzetbenlevő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Fogalmi elemek: Védett tulajdonság Hátrány Ok-okozati összefüggés Összehasonlítható helyzetben lévő személyhez/csoporthoz képest.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés Látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amelynek folytán egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányos helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van vagy kerülne.
Zaklatás Az érintett személy védett tulajdonságával összefüggő emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelynek célja vagy hatása a személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Jogellenes elkülönítés Az a magatartás, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját másoktól ésszerű indok nélkül elkülönít.
Az eljárás megindítása Kik és kivel szemben kezdeményezhetik a hatóság eljárását? Ki a kezdeményező? Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a hatósághoz intézett kérelemmel A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetegyes védett tulajdonsággal rendelkező, (pl. vallási meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy etnikai kisebbséghez való tartozás) nagyobb csoport érdekében (pl. szakszervezeta tagjai érdekében) jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye eseténa hatóság előtt eljárást indíthat (közérdekű igényérvényesítés). Hivatalból iseljárhat a hatóság, ha észleli az egyenlő bánásmód követelményének megsértését
Bizonyítási teher A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az érintett személyt v. csoportot hátrány érte, ill. az érintett személy v. csoport a jogsértéskor rendelkezett valamely védett tulajdonsággal (ok- okozati összefüggés valószínűsítése) Az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles az egyenlő bánásmód követelményét megtartani
A Hatóság döntései A Hatóság érdemi döntésében határozatában: vagymegállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését és dönt ennek jogkövetkezményéről vagy megállapítja, hogy az adott ügyben az egyenlő bánásmód követelményét nem sértették meg
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. Hatóság által alkalmazható szankciók : a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, c)elrendelheti a jogerős határozatának -a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon - nyilvános közzétételét, d) bírságot szabhat ki, e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat..
Oktatás, képzés (Ebktv.) 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás)..
Egyenlő bánásmód érvényesítésének területei az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során..
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét..
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét : Ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. 28. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek..
Szegregációs eseteknemzetiségi (etnikai) hovatartozás roma ballagás külön étkező elkülönült oktatás Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Pedagógus a Magyar Gárdával riogatta a gyerekeket fegyelmezés gyanánt (2009) támadó félelem keltő környezet Hiperaktívitás egészségi állapot Zaklatás Jogellenes elkülönítés, zaklatás
Felhasznált anyagok - Ebktv. - Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási anyagai : ( A diszkrimináció elleni küzdelem- társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése, TÁMOP 5.5.5.) - ALLPORT: Az előítélet. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Köszönöm afigyelmet!.