Összefoglaló a KATA( kisvállalkozók tételes adózása) szabályairól ( 2012.11.20.) Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó egyéni cég kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt. kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt. SZJA tv 3 17. szerint: közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, ügyvéd, állatorvos. minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent. A kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult az is, aki az adott adóévre korábban átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot választotta. A KATA-t választó cégeknek átlépéskor az osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük, nehogy KATA-alanyként formálisan és legálisan kifizethessék a papíron a házipénztárban, a valóságban már ki tudja, hol lévő összegeket. A Katv. alapján kisadózó a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész ( csendestárs ), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor. A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni. Nem lehet kisadózó, akinek az adószámát az adóhatóság a választást megelőző két éve belül törölte vagy felfüggesztette. Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő, 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett. 1
Mikortól és hogyan választható: NAV erre a célra rendszeresített bejelentési nyomtatványain lehet bejelentkezni a KATA hatálya alá. Az adóalanyiság az év bármely napján bejelenthető és a bejelentést követő hónap első napjával kezdődik. A KATA szerinti adózást az újonnan alakuló vállalkozások is választhatják az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg. A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá. Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól. A bejelentkezés módja a) 2012-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz; b) a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják; c) a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be; d) a már működő kkt., bt., egyéni cég a T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be. A felsorolt nyomtatványok várhatóan 2012. december 1-jétől lesznek alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon lépnek hatályba. A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván. Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára. Az adó mértéke és megfizetésének határideje : A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs). Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki a) a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és b) nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak. 2
Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. A kisadózó státusz a NAV bejelentéssel jön létre annak a hónapnak az első napjától, amikor a kisadózó bejelentette. A tételes adó teljes havi összegét meg kell fizetni abban az esetben is, ha a kisadózói státusz a hónapnak csak egyetlen napján állt fenn. Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető a fenti szabályok alapján főállásúnak, akkor mellékállású kisadózó, aki után havi 25.000 forint (évi 300.000 Ft) tételes adót kell befizetni. A tételes adó személyenként értendő. Tehát, ha két főállású kisadózó van bejelentve például a közkereseti társaságból, akkor már 1.200.000 forint az éves adóösszeg. A megváltozott munkaképességű vállalkozók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetnek, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója is biztosít számukra. Ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem havi 25 ezer forint tételes adót fizethet. Az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti és betéti társaságok választhatják a havi 50 ezer forintos részmunkaidős foglalkoztatásnál 25 ezer forintos tételes kisadózói modellt. Ennek lényege, hogy a tételes adó kiváltja a főállású kisadózó az, aki nem áll a tárgyhó bármely napján legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, s nem kiegészítő tevékenységet folytató személyi jövedelemadóját (vállalkozói és osztalékalap utáni adóját, vagy átalányadóját), a társasági adót, szociális hozzájárulási adót, s egészségügyi hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a cég tevékenységében. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának tekinti az adóhatóság. Márpedig a kisadózói státusz megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha azt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért szabták ki. Nem kell megfizetni a tételes adót abban a hónapban, amikor a kisadózó a teljes hónapban táppénzben, tgyásgyes-gyed juttatásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott illetve ha egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. A kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni például ha a kisadózó egész hónapban táppénzen volt akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt. Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet (a Katv. bizonyos esetekben a bevételi értékhatár időarányos számítását írja elő). A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig kell. 3
Kisadózó vállalkozás bevétele a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben, bármely jogcímen és bármely formában: - mástól megszerzett vagyoni érték, - ideértve a tevékenységhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, kivéve a törvényben nem bevételként megfogalmazott tételeket. A kisadózó vállalkozás bevételének elsősorban a 6 millió forintos bevételi határ számítása, és a bevételi határ átlépése esetén a 40 %-os különadó megállapítása szempontjából van jelentősége. Vagyoni érték: pénz, dolog, igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés, és az átvállalt tartozás, ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB által közzétett, a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó árfolyamokon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyam lapján, a devizát először euróra, majd az eurót forintra kell átszámítani, az MNB által közzétett árfolyam figyelembevételével. Nem bevétel a kisadózó vállalkozásnál: - áthárított áfa, (akkor van jelentősége, ha a kisadózó vállalkozás nem választja, választhatja az alanyi áfamentességet) - visszaszolgáltatásra köteles vagyoni érték (kapott kölcsön, hitel), - a korábban átadott vagyoni érték a nem ellenértékként történő visszaszolgáltatáskor (adott hitel visszafizetett összege de kivéve annak kamata) figyelemmel a szokásos piaci árra (a meg nem fizetett rész bevételnek minősül), - jogszabály bírósági vagy hatósági határozat alapján kapott, nem jövedelem pótló kártérítés, a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó vagyontárgy károsodása miatt kapott vagyoni érték, elemi kárra kapott kártérítés. Iparűzési adó: A kiadózó tételes adójának alanyára alapvetően ugyanazon szabályok vonatkoznak az 1990.évi C. Helyi adó tv. alapján, mint bármely iparűzési adó alanyra. A kisadózók tételes adójának alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: a) az általános szabályok szerint, ( Adómérték a település által meghatározott max. 2 %) b) a nettó árbevétel 80 %-ában ( Egyszerűsített adólap megállapítás 8 millió Ft árbevétel alatt. Adómérték a település által meghatározott max. 2 %) ), c) a településiadó-alap tételes összegében. Az adóalap megállapításának módja választható. A döntést az adóalany az adóévet követő évben, az adóévről szóló bevallás benyújtásánál döntheti el, mely módszert alkalmazza. Fontos azonban, hogy a kisadózó vállalkozás, már a bejelentkezéskor tisztában legyen, hogy mely önkormányzat milyen helyi adó kötelezettségeket, kedvezményeket ír elő. Amennyiben adózó az a) pont szerinti általános szabályok szerint kívánja az iparűzési adót bevallani, szükséges évközben a nettó árbevétel csökkentő tételekről a bizonylatokat gyűjteni és megőrizni. ( pl. alvállalkozói, áru és anyagköltség számlák). b) Egyszerűsített adóalap-megállapítás módszerét alkalmazhatja a kisadózó tételes adójának alanya, amennyiben a nettó árbevétele a tárgyévet megelőző évben ill. a tevékenységét kezdő esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot. (12 hónapnál rövidebb adóév esetén időarányosan kell számítani az értékhatárt). Adóalap az árbevétel 80 %-a. 4
c) Egyszerűsített adólap-megállapítás tételes összegben. Ez az adózási mód kizárólag az kisadózó vállalkozásnak minősülő időszakra választható. További feltétel, hogy ha a vállalkozó korábban a tételes iparűzési adóalap megállapítás lehetőségét választotta, akkor ez a döntés már nem változtatható meg. Így számítva a helyi adó mértéke önkormányzatonként 2,5 millió Ft éves árbevétellel számítva önkormányzatonként évi 50.000.- Ft. Az olyan településen, ahol nincs iparűzési adó, a KATA alany nem fizeti az éves 50 ezer forintos tételes iparűzési adót. ( A 2,5 millió Ft árbevétel a 12 hónapnál rövidebb időszak alatt önkormányzatonként idő arányosítva számítandó) A helyi iparűzési adó vállalkozási szintű összege csökkenthető a foglalkoztatás növelés ( stat.áll.létsz) egyik adóévről a másikra való növelése esetén, 1 millió Ft/foglalkoztatott növekmény összeggel. A Helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az iparűzési adóban kedvezményezzék, vagy akár teljes mentességben részesítsék azon vállalkozókat, akik/amelyek vállalkozás szintű adóalapja a 2.500.000 forintot az adóévben nem haladta meg. Ezen önkormányzati döntésen alapuló adóelőny elérhető a kisadózók tételes adójának alanya számára is. Ennek feltétele, hogy az adott önkormányzatnál legyen ilyen kedvezmény, a vállalkozónak az adóévben a székhelyén kívül másutt nincs telephelye, vagy van egy telephelye, ott van iparűzési adó, de az adókötelezettség minden településen fél évnél rövidebb idei áll fenn. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adófizetési kötelezettség az általános szabályok szerint terheli az kisadózó vállalkozást. Megfizetett összegével az állandó tevékenység után fizetendő iparűzési adó csökkenthető településenként arányosítva. A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek : A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, b) társasági adó, c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás. A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek (pl. munkavállalók) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. A bevételi határ túllépése esetén: Az éves 6 millió forintos bevételi értékhatárhoz kötődő választáshoz azért javaslom, mert túlléphető ugyan, de az értékhatár meghaladásának két súlyos következménye van: a bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40% adót kell fizetni, és a kisadózó vállalkozás kiesik az alanyi adómentes értékhatárból, ami szintén 6 millió lesz 2013-tól. A kisadózó vállalkozás a bevételi értékhatár túllépése ellenére továbbra is maradhat ebben az adózási rendszerben. Elveszti ugyanakkor a KATA egyik előnyét, mert az általános forgalmi adóról szóló törvényben foglalt adminisztrációs kötelezettségeknek is eleget kell tennie, hiszen nem csak adóalany lesz, de adózó is. Például: áfaanalitikát kell vezetni a bevételekről és a költségekről is, melyhez kapcsolódik az áfa törvény alapos ismeretének követelménye. Ezzel elvész a bevételi nyilvántartás vezetésének egyszerűsége, melyet a vállalkozó is meg tud oldani, ha szán rá időt. 5
A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig kell Lehetséges hátrányok 1. A kisadózó vállalkozás az adóhatóság felé évente megteendő nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. Ugyanilyen adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásában azt a vállalkozást ( vevőt), aki a kisadózó vállalkozástól a naptári évben 1 millió forintot meghaladó értékű számlát fogadott be. Tehát a kiadózói számlát befogadó vállalkozásnál ezek a számlák elszámolhatók költségként, csak 1 millió forint felett adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek ez alapján pedig fokozott ellenőrzési kockázatot jelentenek. (Évi 1 millió forint alatt egyik oldalról sincs ilyen adatszolgáltatási kötelezettség.) 2. A törvény láthatólag ki akarja zárni, hogy a kisadózói státuszt az adózók munkaviszony leplezésére használják. Értékhatártól függetlenül mondja ki a törvény, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák befogadása esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó magánszemély és számla befogadója között munkaviszony áll fenn, és a közterheket erre figyelemmel kell megállapítani, elszámolni. A számlát befogadó személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket alkalmazásában egy személynek kell tekinteni. Ezt a törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől, azaz vevőtől szerezte; c) a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy, azaz a vevő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy, azaz a vevő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. A munkaviszonnyá való minősítés ellen a bizonyítási kötelezettség az adózót terheli. 3. A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. 6
A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Jövedelemigazolás: Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. A teendők: 1) December 1-től választható is kisadózó vállalkozások tételes adója, de az adóalanyiság 2013. január 1-ével jön létre. Az adónem választásánál mérlegelni kell az adatszolgáltatási kötelezettségeket, és az ellenőrzési kockázatot, a burkolt munkaviszonyra vonatkozóan a törvényben felállított vélelem elleni bizonyítás lehetőségeit. Van-e olyan partner, aki felé a kisadózó vállalkozás évi 1 millió forintot meghaladóan fog számlát kibocsátani és eleget tud-e tenni a munkaviszonyra vonatkozó vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettségének. Itt a kapcsolt vállalkozásokra is figyelemmel kell lenni egy személynek számítanak. 2) Egyéni vállalkozók, kkt-k, bt-k a bejelentés előtt vizsgálják át alapító okirataikat, hogy abban szerepelnek-e a következő tevékenységek: a) TEAOR 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b) TEAOR 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c) TEAOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ha kisadózást szeretnének választani, ezen tevékenységekre fennálló szerződéseiket érdemes felülvizsgálni. Értelemszerűen ezen tevékenységek nem végezhetők a KATA választása esetén. 3) Kft-k ha kisadózni kívánnak előtte át kell alakulniuk bt-vé, vagy kft-vé. De ekkor mérlegelniük kell a tagok/ beltagok korlátlan felelősségével járó kockázatokat is. A Kkt. Bt. ezen adónem választásával ki fog kerülni a számviteli törvény hatálya alól. A KATA-s számlán fel kell tüntetni a kisadózó kifejezést. Ellátások (pl. táppénz) esetén ha az a teljes hónapot lefedi - havi bejelentést kell tenni, a KATA megfizetése alól csak így mentesülhet.. Ha akár 1 napnyi ellátási idő is hiányzik a hónapból, akkor megigényelhető ugyan a táppénz - 83.100 forintot alapul véve - de az 50 ezer, vagy 25 ezer forintos KATA-t ki kell fizetni. Alapesetben a táppénz az előző naptári év adatai alapján kerül megállapításra. A 25 ezer forintos KATA-t fizetők ellátásra nem válnak jogosulttá, az nem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt. 4) Telephelyek szükségességének felülvizsgálata. Tájékozódás az állandó tevékenység végzésének helyén a helyi adó mértékéről, kedvezményekről. Bizonylatolás, nyilatkozatok, adatszolgáltatás A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózó a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról az ÁFA törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására kötelezett. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy Kisadózó, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható. (Az emiatt kiszabott Adóhatósági mulasztási bírság még önmagában nem jelenti a kisadózó státusz elvesztését.) 7
Kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet (időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módón), melynek minimális adattartalma sorszám, bizonylat sorszáma, bevétel összege, bevétel időpontja. Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig kell számot adnia a 13KATA nyomtatványon. Ezen túlmenően ezen nyomtatványon kell bevallania a 40 százalékos adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát bocsátott ki. A 08-as bevallásban adatszolgáltatásra lesz kötelezett az az adózó ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt illetve a kisadózó vállalkozásokat az adóévet követően, aki (amely) a kisadózó vállalkozás számláját befogadta abban az esetben, ha éves szinten 1 millió forintot meghaladó ellenértéket fizetett ki részére. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik: a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti; b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a tv. által felsorolt formában működik tovább (az egyéni vállalkozó, egyéni cég; kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,) c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre; g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz; h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; i) az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti; j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a 4. (4) bekezdése szerinti tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelőző nappal TEAOR 66.22, TEAOR 66.29, TEAOR 68.20 ; m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a b.pontban foglalt feltételeknek. 8
(2) Az adóalanyiság megszűnéséről az (1) bekezdés a) d) pontjában meghatározott okok kivételével az adóhatóság határozattal értesíti az adózót. 6. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. A 365 napnál régebbi adótartozás, vagy a negyedév végén 100 ezer forintot meghaladó adótartozás, továbbá az egy éve be nem küldött bevallás a KATA szerinti adózás végét jelenti Különös szabályok: Személyi jövedelemadó egyéni vállalkozó: A KATA kezdő napja előtt megszerzett BEVÉTELEK: minden olyan ellenérték, amelynél a bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a KATA adóalanyiság napját A KATA kezdő napja előtti időszakra vonatkozóan felmerült KIADÁSOK úgy számolandó el, mintha azok a kezdő napot megelőző napon merültek volna fel. SZJA Kkt., Bt., egyéni cég: Áttérés a társasági adóról a KATA-ra A KATA-t választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért a megszűnésével összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társasági adókötelezettségéről. A KATAT-t választó cégnek meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót is. Ez azt jelenti, hogy a 2013. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekménynek meghatározott, nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő része kvázi, mint a magánszemély tagoknak kifizetett jövedelem - után 16 % adót kell fizetni. Ezt az adót 3 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. Az adó alapja: - Az eredménytartalék, - A saját elhatározásból lekötött tartalék, - A mérleg szerinti eredmény és - A jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben álló kötelezettség CSÖKKENTVE - A mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével. Az utolsó üzleti év beszámolójában szereplő volt taggal (örökössel) szembeni kötelezettség rendezésére az SZJA tv. és az Art. szabályai vonatkoznak. KKt., Bt. és egyéni cég esetén amennyiben a következő üzleti évtől a KATA adóalanyiság már nem áll fenn, úgy az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem és az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a 26. (7) bekezdés számítási szabályai szerinti összegnek a magánszemély részesedésével arányos részét a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. Társasági adóval való kapcsolat: A társasági adó alanya az e törvény hatálya alá való bejelentés adóévére vonatkozó társasági adó bevallásában nem szerepeltet adóelőleg kötelezettséget, követő évben társasági adó előleget nem fizet KIVÉVE amennyiben a bejelentés nem jogszerű, - nem mentesül az adóelőleg elmulasztásának jogkövetkezménye alól. [28. (2)] 9
Kis- és középvállalkozások visszafizetendő adókedvezményét (kamatkedvezmény) késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni. Az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásban kell bevallani. http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=155155.229723 letölthető: A KATA szabályai a gyakorlati alkalmazás során további jogszabályváltozással módosulhatnak, kiegészülhetnek. 2012.11.21. 10