A csatorna méretezése A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát a csatornázás hiányát, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel. A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát a csatornázás hiányát, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes A Cloaca Maxima régen kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel. Jelenleg a csatornában elvezetett szennyvizeknek csak kis része kerül biológiai tisztításra, emiatt környezetünk szennyezése nem csökken. A szennyvíztisztítók
kapacitása véges, emiatt ahol lehetséges az esővíz gyűjtése nem vezethetők a szennyvízcsatornába a csapadékvizek. Az összegyűjtött esővíz értékes, az ivóvíz kiváltására is alkalmas. Nagyon jó a kertek locsolására, de szürkevízként a WC-k öblítésére is használható (az ember napi vízfelhasználásának jelentős részét teszi ki a WC-öblítés). Sajnos a sűrű beépítésű területeken alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség a csapadékvizek gyűjtésére, felhasználására, az ilyen helyeken kényszerűség az egyesített csatornázás. Ahol nem szabad az esővizet bevezetni a közcsatornába, ott a Csatornázási Művek szúrópróbaszerűen ellenőrzi azt. Most pedig nézzük meg az épületen belüli csatornahálózat kialakítását. A szennyvízvezeték részei: - szellőzővezeték, - ágvezeték, - ejtővezeték, - alapvezeték (belső és esetleg külső), - bekötővezeték. A csapadékvíz-vezeték részei: magastetőnél ereszcsatorna, lapostetőnél esetleg lombkosár, majd mindegyiknél ejtővezeték, alapvezeték (belső és esetleg külső). Ha egyesített a rendszer, akkor a szennyvíz és csapadékvíz egy vezetéken köt be a közcsatornába. Amennyiben elválasztott rendszer van, akkor a csapadékvizet gyűjtőaknába vezetjük, de ritkán előfordul, hogy a közcsatornában is van külön csapadékvíz-vezeték. Először említsünk meg néhány gyakrabban előforduló hibát: - Ha a fürdőkádhoz padlóösszefolyót építenek be, akkor az lesz a fürdőszoba legmagasabb pontja, vagyis csak a szifonba nem folyik be a kifröcsögött víz. - A fürdőkád és a padlóösszefolyó között a vezetékméret nagy, azaz 32 mm átmérőnél nagyobb, s emiatt a szifonnál kifolyik a víz, illetve a fürdőhab. Az ok, hogy a kádtól a szifonig a kádban lévő vízoszlop nyomásával áramlik a víz, viszont onnan a légköri összeköttetés miatt csak gravitációsan, ami kevesebb víz elvezetését eredményezi. - Ha ritkábban használt a kád, akkor kiszárad a szifon, és a csatornaszagok bejutnak a lakásba. Van lehetőség úszós szagelzárásra is, de biztosabb, ha ilyen esetben padló feletti bűzelzárót használunk. Padlófűtés esetén a padlóba épített szifonok gyorsan száradnak ki, tehát ilyenkor nem ajánlott a beépítésük.
- A csatorna-ágvezeték hosszú, s emiatt gyakori a dugulás. Ágvezetéknél nem tudunk megfelelő lejtést alkalmazni, mert a födém vastagsága behatárolt, ezért inkább több ejtővezetéket kell kiépíteni, hogy az ágvezeték rövid lehessen. - A mosógép vezetékének lejtése fontosabb a többinél, mert a mosószerben lévő kövek könnyen leülepednek, s összetapadva szilárd dugót alkotnak, amit még a duguláselhárító dróttal sem lehet eltávolítani. - A csatornaszellőzőt nem építik ki. Az ejtővezeték meghosszabbításaként kell a primer szellőző, s ha hosszú az ágvezeték, akkor kell a szekunder szellőző. Az elfolyó szennyvíz a csőben vízdugót hozhat létre, így a szellőzővezeték hiánya miatt vákuum keletkezhet, s ez a szifonokban lévő szagelzáró vízzárat leszívhatja, ami miatt a csatornaszagok a lakásba juthatnak, jobb esetben csak kluttyogni fog a szifon. A Cloaca Maxima napjainkban - Kiépítik a csatornaszellőzőt, de nem megfelelő méretűt, s emiatt az előző pontban felsorolt problémák jöhetnek elő. A szellőzővezeték méretét nem szabad csökkenteni, akkorának kell lennie, mint amilyen szennyvízvezetékhez csatlakoztatjuk. - A szellőzővezeték tetejére nem tesznek védősapkát. A madarak a felszálló meleg levegő miatt odafészkelnek, egy nagyobb vákuum leszívhatja a fészket, s ettől dugulás lesz a vezetékben. - A szellőzővezeték vízszintes elhúzása negatív lejtéssel készül. A szellőző levegő relatív páratartalma a vezetékben közelít a 100%-hoz, így a benne lévő nedvességből sok kicsapódik (kondenzálódik), s idővel vízdugó keletkezik a szellőzőcsőben. A probléma ugyanaz lesz, mint az előző két pontban. - Kevés tisztítóidomot építenek be. Egy esetleges dugulásnál bontani kell a vezetéket és az épületszerkezetet. Ideális, ha az irányváltozásokhoz és az ejtővezeték alapvezetékre történő csatlakozásához tisztítóidom kerül beszerelésre. - Túlméretezett a csőátmérő, s emiatt alacsony lesz az áramlási sebesség. Három nevezetes sebesség van a szennyvíznél: a., 0,4 m/s ülepedési sebesség, ez alatt a szennyvízben lévő szilárd szennyeződések leülepednek, b., 1,3 m/s bukási sebesség, e felett a szennyvíz elrobog a szennyeződések felett, nem képes magával vinni azokat, c., 0,7 m/s öntisztulási sebesség, ilyenkor a szennyvíz képes a leülepedett szennyeződéseket felkavarni s elszállítani. A vízfogyasztás s emiatt a szennyvíztermelés nem egyenletes a nap folyamán. Arra kell törekedni, hogy naponta legalább egyszer, a csúcsfogyasztáskor kialakuljon ez a sebesség. - A túlméretezett csőátmérő miatt kicsi lesz a vízmélység (úsztatási mélység). A szennyvízben úszó darabos szennyeződések biztonságos szállíthatóságához legalább 4 cm-es vízmélység szükséges, de ha ez nincs meg, akkor felakadhatnak a szennyeződések, s eldugulhat a vezeték. - Csapadékvíz-ereszcsatorna ejtővezetékre történő csatlakozásánál nem tesznek szennyfogót, s a falevelek, madárfészkek eldugíthatják az ejtőt.
Az eddigiekből látható, hogy a szennyvízvezeték átmérőjén kívül a lejtést is meg kell határozni, mert amint az előzőkből látható, az áramlási sebességnek szűk határok közt kell lennie. A méretek meghatározásának kiindulása a szállítandó vízmennyiség meghatározása. A csapadékvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján tudjuk meghatározni A jelölések a következők: qvcs csapadékvíz-mennyiség [l/s], A - esővízgyűjtő felület [m2], Ψ - lefolyási tényező [1], qe - csapadékvíz intenzitása [l/s x ha], 10000 - [m2/ha]. 1. táblázat: A lefolyási tényező értékei A felszín megnevezése Pala-, bádog-, cserép- és szigetelőlemez burkolatú tetők Egyéb tetők Aszfaltburkolat Kövezet Zúzottkő burkolat Kertek, parkok Ψ 0,90 0,95 0,80 0,90 0,85 0,90 0,40 0,70 0,25 0,45 0,05 0,10 2. tábláza: A csapadékvíz intenzitása Körzet q l (s*ha) 1. Budapest 274 2. Vértes, Gerecse, Pilis 187 3. Győr 193 4. Sopron 159 5. Szombathely 183 6. Bakony 199 7. Keszthely 179 8. Tihany 199 9. Pécs 162 10. Szeged 176 11. Kalocsa 179 12. Túrkeve 194 13. Nyíregyháza 197 14. Kompolt 222 15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 250 16. Börzsöny, Cserhát, Mátra 250 A vízgyűjtő felület méretének meghatározásánál mindig a vízszintes vetületet kell számításba venni. A lefolyási tényező értékeit az 1. táblázatban találjuk. A csapadékvíz intenzitását a 2. táblázat mutatja. A szennyvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján tudjuk meghatározni:
A jelölések a következők: qvsz - szennyvízmennyiség [l/s], 0,33 - tapasztalati érték [1], k - épület jellegétől függő tényező [1], Σe - víznyelő egyenértékek összege [1]. Az épület jellegétől függő tényező a 3. táblázatban szerepel. A víznyelő egyenértékek a 4. táblázatból vehetők ki. 3. táblázat: Az épület jellegétől függő tényező Az épület megnevezése k Lakóházak 2,0 Nagykonyhák 1,9 1,85 Mosodák, garázsok 1,85 1,80 Fürdők, gyógyintézetek 1,8 1,75 Sormosdók, zuhanyozók, stb. 1,5 1,0 4. táblázat: A víznyelő egyenértékek A félkör keresztmetszetű Tető-alapterület, m2 ereszcsatorna átmérője, cm 125 16 126 160 18 161 196 20 A csatornavezeték méretezését két részre osztjuk: 1. csapadékvíz-elvezetés (ezen belül): - ereszcsatorna méretezése, - csapadékvíz-ejtő méretezése, - csapadékvíz-alapvezeték méretezése. 2. szennyvíz-elvezetés (ezen belül): - ágvezeték méretezése, - szennyvíz-ejtővezeték méretezése, - szennyvíz-alapvezeték méretezése. A csapadékvíz-ereszcsatorna méretek az 5. táblázatban láthatók.
A berendezési tárgyak megnevezése Vízelvezetés l/s 5. táblázat: A csapadékvíz jellegétől függő tényező A berendezési tárgyak egyenértéke, e DN, mm A csatlakozócső legkisebb átmérője, Falikút 0,33 1,00 50 0,025 Kiöntő 0,33 1.00 50 65 0,025 WC öblítőtartállyal 1,50 4.50 100 0,012 Vizelde 0,05 0,1 50 0,020 WC öblítőcsappal* 1,2; 1,4 3,6; 42 100 0,012 Folyókás vizelde m-enként 0,06 0,1 Automatikus öblítésű vizeldetartály 0,80 1,00 50 0,020 Mosdó 0,07 0,20 40 0,020 Egymedencés mosogató 0,67 2,00 50 0,025 Kétmedencés mosogató 1,00 3,00 50 0,025 Fürdőkád 0,67 2,00 50 0,020 Zuhany 0,20 0,60 50 0,025 Bidé és egészségügyi zuhany 0,15 0,4 40 0,020 Ivókút 0,035 0,10 25 0,020 Csoportos, öt férőhelyes sor-, ill. 0,35 1,10 50 0,020 körmosdók Ua., de 8-10 férőhelyes 0,70 2,00 65 0,025 Megjegyzés: A technológiai berendezések szennyvíz-elvezetési normáit és egyenlőtlenségi tényezőit a technológiai tervek alapján kell megállapítani *A kisebb e érték a kisebb csőátmérőhöz tartozik Legkisebb csővezetéklejtés m/m Amennyiben 196 m2-nél nagyobb felületről kell összegyűjteni a szennyvizet, úgy több levezetőt alkalmazhatunk, vagy két ereszcsatorna lejthet egy ejtővezeték felé. A csapadékvíz-ejtővezeték méretét a 6. táblázatban találjuk. 6. táblázat DN, mm Legkisebb lejtés esetén Normál lejtés esetén lakóépület középületlakóépület középület 50 3 3 6 5 65 6 5 15 10 80 20 12 40 30 100 50 30 100 80 A csapadékvíz-alapvezeték méretének meghatározása teljesen megegyezik a szennyvízével, így azt majd ott tárgyaljuk. A szennyvíz-ágvezeték méretét meghatározhatjuk tapasztalati úton és táblázatosan is. Tapasztalat alapján úgy méretezhetünk, hogy ha két különböző méretű vezeték csatlakozik egymáshoz, akkor a nagyobb mérettel megyünk tovább. Amennyiben két azonos méretű vezeték csatlakozik, akkor még maradhat a méretük továbbra is ugyanakkora, de a harmadik után már egy mérettel nagyobbat választunk. A táblázatos méretezés a víznyelő-egyenértékek összege alapján történik.