Bevezetés (Dr. Nagy Géza) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének, Ivanics Ferenc úrnak 01/1101-21/2000. számú levelében foglaltak szerint a megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozására a "Tisztább Termelés Győr Regionális Központja" ajánlatát választották ki. Ajánlatunk értelmében - amelyet a vállalkozói szerződés részletesen rögzít - a Győr-Moson- Sopron Megye Környezetvédelmi Programját az alábbi három - egymást követő és egymásra épülő - tanulmány kidolgozásával készítjük el. I. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése (a Megbízó által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok, a szakértők saját ismeretei, valamint további tájékozódás keretei között beszerzett információk kritikai elemzése és összegző vizsgálata alapján) II. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának környezetvédelmi stratégiája, környezetvédelmi célok-célállapotok (az I. résztanulmány problémakatasztere, valamint ennek megvitatása során elhangzó észrevételek, javaslatok figyelembevételével, a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontrendszeréhez igazodva készül) III. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja (a Megyei Közgyűlés által elfogadott környezetvédelmi stratégiát tartalmazó II. résztanulmány és az aktuális hazai jogszabályi háttér, illetve EU direktívák alapján készül) Jelen tanulmány az első munkarész a vállalkozói szerződés és annak mellékletét képező ütemterv, ill. tematika alapján. Elöljáróban célszerűnek tartjuk itt rögzíteni, hogy a környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 40. -a írja elő. A környezetvédelmi programok országos, települési, megyei szinten készülnek, hatéves időtartamra, folyamatos (1-2 évenkénti) felülvizsgálat, kiegészítés, egyszóval aktualizálás mellett. A programok alapvető célja a fenntartható fejlődés útjának szolgálata, a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi szempontok összehangolása.
2 1. Győr-Moson-Sopron megye általános társadalmi, gazdasági és földrajzi helyzetének bemutatása E fejezet a környezetvédelmi tevékenység keretét és lehetőségeit vázolja, így a tágabb értelemben vett bevezetés szerepét tölti be. 1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajza (Dr. Alexay Zoltán) A megye az ország északnyugati szöglete, Szlovákiával és Ausztriával határos. Szlovákia felé a Duna középvonala a határ, a nyugati határvonal a Trianonban született szerződés következményeként nem követi a földrajzi tájegységeket, a Fertő-tó és a Hanság területét megosztja. A megye délen Vas és Veszprém megyével, keleten Komárom-Esztergom megyével határos. A déli térségekkel érintkező, elsősorban Veszprém megyéhez tartozó települések közül több szeretne csatlakozni Győr-Moson-Sopron megyéhez, ennek a törekvésnek eredményeként Bakonypéterd, Csikvánd 1998-ban már átlépett, most van folyamatban további 6 helység (Veszprémvarsány stb.) kérelmének elbírálása. Győr-Moson-Sopron megye területe 4012 km 2, az ország területének 4,5%-a, itt él a lakosság 4,3%-a. [3] 1.1.1. A megye tájai A megye területén találkozik az ország három makrorégiója (nagytája), a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-magyarországi peremvidék. 1. sz. ábra: A megye tájfelosztása [3]
3 A Kisalföld A Kisalföldhöz tartozik a megye területének legnagyobb része. A makrorégió három középtája a Győri-medence, a Komárom-Esztergomi síkság és a Marcalmedence. A terület törésvonalának mentén kialakult süllyedék, amelynek alját variszkuszi és mezozóos kőzetek építik fel, ezekre pannon-tengeri, majd folyóvízi üledékek rakódtak. A felszínen ma kizárólag a Duna és mellékfolyói által szállított hordalék található. A Győri-medence 4 kistájból (mikrorégió) áll. Ezek a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Fertő- Hanság medence és a Rábaköz. Mindegyikre jellemző, hogy víz teremtette és zömében víz uralta táj volt a lecsapolásokig és folyamszabályozásokig. A Komárom-Esztergomi síkság három kistája közül kettőnek - a Győr-Tatai teraszvidéknek és az Igmánd-Kisbéri medencének - a nyugati része tartozik a megyéhez. A teraszvidéket a Duna felsőpleisztocén teraszai alkotják (II.a, II.b terasz), a kavicsra lösz és homokos lösz települt - a sajátos száraz élőhelyen karakteres pusztai társulások élnek. A Marcal-medencének csak kis területe, a Pannonhalmi-dombság és a Rába közötti északi rész tartozik a megyéhez. Felszínét folyóvízi üledék borítja. A Pannonhalmi-dombság A dombvidék a Dunántúli-középhegység, közelebb a Bakony részének tekinthető, szerkezeti és morfológiai alapon egyaránt jól elkülöníthető tőle. Az újabb csatlakozási törekvések sikeres esetén egész területe a megyéhez fog tartozni. A dombság ÉNy-DK irányú, három vonulatát két tektonikus árok választja el. Legmagasabb pontja a középső-ravazd-csanaki vonulat területén található 317 m magas Szent Pál (Nyúli hegy). A dombvidék képét változatossá teszik az eróziós és deflációs völgyek. A Nyugat-magyarországi peremvidék A Répce-völgytől nyugatra eső nagytáj két középtájra sorolható - ezek az Alpokalja és a Sopron-Vasi síkság. Az Alpokaljához a megye területén három kistáj tartozik, a Soproni-hegység, a Fertő-melléki dombság és a Soproni-medence. A Soproni-hegység az Alpok központi, kristályos vonulatának keleti pereme, amelyet a földtörténeti múltban bekövetkezett tektonikus mozgások lepusztult tönkhegységgé alakítottak. A Fertő-melléki dombság területén kialakult tengerben keletkezett a Fertőrákosnál régóta bányászott lajtamészkő. A Soproni-hegység és a Fertő-melléki dombság között lévő tektonikus völgyben fekszik az Ikva teraszos völgye, amelynek ÉNy-i tágulata a Soproni-medence. A medencét az Ős-Ikva vastag kavicstakarója fedi.
4 A Soproni-Vasi síkságnak csak egyik kistája, a Répce-síkság tartozik a megyéhez. A kristályos kőzetekből álló aljzatra pannon tengeri üledék, majd folyóvízi homok és kavicstakaró települt. Összegezve: a megye területe geológiailag és morfológiailag talán a legváltozatosabb az országban, ez meghatározza a térség tájképi arculatát, élővilágát és a gazdaság lehetőségeit. 1.1.2. A megye éghajlata A térség éghajlatára az Alföld éghajlatához képest kevesebb szélsőség a jellemző, ami a nyugatibb fekvésnek köszönhető, mert jobban érvényesül az óceáni hatás. Ez különösen a megye nyugati részén érzékelhető, míg a keleti területeken már a kontinentális hatások a jellemzőek. A különbségek minden klimatikus faktor esetében jelentkeznek. 1. sz. táblázat: A hőmérséklet havi középértékei [3] ÁLLOMÁS Hónap Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron I. -1,1-1,0-1,6-1,3 II. 0,5 0,6-0,5 0,2 III. 5,6 6,0 4,9 4,8 IV. 10,7 10,6 9,9 9,6 V. 16,0 16,0 15,0 14,5 VI. 19,0 18,9 17,9 17,6 VII. 21,0 21,0 20,0 19,7 VIII. 20,0 19,9 19,1 18,9 IX. 16,2 15,8 15,4 15,3 X. 10,6 10,7 9,9 9,7 XI. 5,0 4,8 4,4 4,2 XII. 0,9 1,8 0,5 0,5 Év 10,4 10,5 9,6 9,5 Ingás 22,1 22,0 21,6 21,0 A csapadék évi átlaga (70 év adatai alapján) Győrben 605 mm, Mosonmagyaróváron 600 mm, Kapuváron 660 mm, Sopronban viszont már 694 mm, Brennbergbányán pedig 794 mm. [3] Az évi középhőmérséklet Sopron környékén 9 C, a Hédervár-Kapuvár vonaltól K-re már 10 C. A napsütéses órák száma Ny-on 1800, addig Győr térségében már 2000. [3] A megye északi része, a Győri-medence az ország legszelesebb tájai közé tartozik. Uralkodó szélirány az É-i, ÉNy-i.
5 1.1.3. A megye vízrajza Győr-Moson-Sopron megye egész területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Vizekben az ország leggazdagabb tája. A Duna a Dévényi kapun keresztül lép be a Kisalföld területére. Itt az eséscsökkenés és a víz szétterülése miatti energiavesztés következtében az Alpokból hozott hordalékának egy részét lerakva hatalmas hordalékkúpot épített, amelyen szigetek és zátonyok közt, ezer ágra szakadva folytatta útját. Két nagyobb mellékága, a Kis-Duna és a Mosoni-Duna határolják a hordalékkúp közepén lévő két hatalmas szigetet, a Szigetközt és a Csallóközt. A Duna szigetközi szakaszának felső részén viszonylag nagy a meder esése (25-35 cm/km), Szapnál ez 15-20 cm/km-re csökken, Gönyütől pedig csak 8-10 cm/km. [1] A Duna vízjárását az Alpok időjárása befolyásolja. A koratavaszi hóolvadás következménye az ún. jeges ár, a nyári hőmérsékletemelkedés miatti olvadás és a csapadék együttesen okozzák a nyáreleji ún. "zöldár" kialakulását. Ősszel és télen általában a kisvizek jellemzőek. A folyó vízjárása szélsőséges, a legkisebb vízhozam mindössze 570 m 3 /sec, a középvíz 2000 m 3 /sec, a legmagasabb árvízkor (1954) 8900 m 3 víz folyt le a hullámtéren másodpercenként. Az ősi vízivilágot az 1886-1896 közötti folyamszabályozási és ármentesítő munkálatok alakították át. Ettől kezdve Szigetköz az árvédelmi töltésen kívüli mentett/védett oldalán kialakult egy mezőgazdasági kultúrtáj, a víz uralma csak a töltések által határolt hullámtéren maradt fenn. Újabb nagy átalakulást hozott a táj életében a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése és 1992 októberében a Duna elterelése. Ettől kezdve a vízhozam átlag 80%-a az üzemvízcsatornába folyik, a régi meder 30 km hosszan csak a vízmennyiség töredékét kapja. Az elterelés miatt sok változás történt, a kiszáradó mellékágakban, mentett oldali csatornákban elpusztultak a vízi élőlények, az áradások elmaradása megváltoztatta az életközösségek biológiai ritmusát, a mocsárrétek szárazabbá válása miatt több védett növényés állatfaj eltűnt. A természetben bekövetkezett károk mellett érzékeny veszteségeket okozott a vízerőmű üzembehelyezése az erdőgazdaságnak (fahozam csökkenés, kártevők elszaporodása) a halászatnak, a talajvízszint süllyedése hátrányosan érintette a mezőgazdaságot. A károkat az 1995-ben üzembe helyezett fenékküszöbös vízpótlás bizonyos területeken enyhítette, és lehetőség nyílt a hullámtéri élővilág rehabilitációjára, de ez csak ideiglenes megoldás. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján napjainkban is tart a két ország között a tárgyalás a vízmegosztásról, a rendszer üzemeltetéséről. [1] A Mosoni-Duna 1907 óta a rajkai zsilipen keresztül kapta a vizet, jelenleg a dunacsúnyi műtárgy látja el vízzel, így közel 100 éve mesterségesen szabályozott mellékág, amelynek nincsenek árvizei. A Nagy-Duna magas vízállása Dunaszentpálig duzzaszt vissza, idáig kísérik töltések a partjait. [1] A Mosoni-Duna mellékfolyói, a Lajta, a Rába, a Rábca is Ausztriában erednek. A Rábába ömlik két kisebb vízfolyás, a Pándzsa-ér és a Marcal.
6 A megye legnagyobb állóvize a Fertő-tó, emellett több kisebb tó is található a Hanságban (Király-tó, Fehér-tó, Barbacsi-tó), valamint a Szigetközben (dunaszegi morotvató, lipóti Holt- Duna stb.). A Fertő-tó 335 km 2 területéből hazánkhoz mindössze 82 km 2 tartozik. Vízszintje erősen ingadozó - a felesleges vizét a Hanság-főcsatorna vezeti le. [3] A Hanság egykori lápvilágának ma csak a romjai vannak meg, a közel egy évszázadig tartó lecsapolások szinte teljesen eltüntették. Rehabilitációját napjainkban tervezik. A talajvíz szintje a Hanságban és a Duna mentén a legmagasabb, a Szigetközben a Duna elterelése után helyenként csökkent. A Rábaközben 2-4 m, a Mosoni-síkságon 4-6 m, Nyugat felé és a megye keleti szélein már mélyebben helyezkedik el (5-10 m). A Győri-medencében mélyfúrással több helyen (Lipót, Mosonmagyaróvár, Győr, Csorna, Kapuvár, Hegykő, Lébény, Petőháza) termálvizet hoztak felszínre, ezek gazdaságos felhasználása a megye turizmusának fejlődését szolgálhatja. Híresek Balf kénes forrásai, amelyeket már a római korban is használtak. 1.1.4. A megye élővilága A változatos felépítésű tájban változatos és gazdag élővilág alakult ki. Annak ellenére, hogy a megye nagyrészt ipari és mezőgazdasági kultúrtáj, élővilága ma is jelentős értéke, amit bizonyít, hogy egy nemzeti park és három tájvédelmi körzet van a területen. Ezek részletes bemutatására a természetvédelemről szóló fejezetben kerül sor. 1.1.5. A megye talajai A táj változatos felépítése változatos talajtakaró kialakulásának a lehetőségét teremtette meg. A folyók hullámterében és az egykori ártereken a réti és öntéstalajok a jellemzőek (Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence). A Fertő-Hanság medencében a kotus talajok, réti talajok fordulnak elő, a teraszvidéken futóhomok, humuszos homoktalajok találhatók. A Pannonhalmi-dombságra a barna erdőtalajok a legjellemzőbbek. Nyugaton gyakoriak a podzolos barna erdőtalajok, a lajtamészkövön kialakult a rendzinatalaj. A megye fekvése, természeti adottságai kitűnő lehetőséget teremtenek a gazdaság és a turizmus számára, nem véletlen, hogy az ország egyik legfejlettebb térsége. Felhasznált forrásmunkák (1.1. fejezethez) [1] Alexay, Z.: Változó Szigetköz. Hazánk, Győr, 1998. [2] Ádám L. - Marosi S. (szerk.): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. [3] Göcsei, I.: A megye földrajza. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Fekete M. - Ceba Kiadó, 1998.
7 1.2. Győr-Moson-Sopron megye társadalmi-gazdasági helyzete (Dr. Szalay Zoltán) Győr-Moson-Sopron megye hazánk legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik, a hazai modernizáció egyik élenjárójának / húzó-régiójának tekinthető. [1] A megye kedvező társadalmi-gazdasági trendjei részben levezethetők bizonyos helyzeti előnyökből, de alapvetően az itt élők kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának köszönhetők. A kedvező foglalkoztatási helyzet, a lakossági fogyasztás emelkedése, a beruházási kedv élénkülése, a települések fejlődése érzékelhető eredményeket hozott az elmúlt évtizedben. Nem feledhetjük azonban, hogy a megyén belül jelentősek a területi különbségek, amelyek mérséklése komoly feladatot jelent. A megye igen fontos szerepet játszott, illetve játszik a határmenti kapcsolatok fejlesztésében, a regionális intézményrendszer működtetésében. Az Európai Uniós csatlakozás egyszerre jelent új lehetőségeket és komoly kihívásokat. Különösen igaz ez a környezetvédelemben. A programot feltétlenül egyeztetni kell majd a jövőben készülő regionális programmal, amely a szakmai okokon túl azért is fontos, mert a megye belépésünk esetén sem lehet kedvezményezettje az Uniós támogatásoknak. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az EU ugyanis a régiókat támogatja. 1.2.1. Meghatározó társadalmi-gazdasági jellemzők Népesség A megye népesedési helyzete, ismerve a hazai negatív tendenciákat, az országosnál kedvezőbben alakult az elmúlt évtizedekben. A migrációs nyereségnek és a település átcsatolásoknak köszönhetően Győr-Moson-Sopron megye egyike azon kevés megyénknek, ahol a népességfogyás a 90-es években csak minimális volt. A megye lakónépessége 2000. január 1-jén 424.507 fő volt. A 90-es években a városokban a lakónépesség 2,2%-os fogyása, községekben (összesítve) viszont 1,4%-os növekedése volt megfigyelhető. A lakosság gyarapodása főleg az 1000-2999 fős, illetve a 3000 főnél nagyobb községekre jellemző. A növekvő népességű települések a nagyobb városok agglomerációs gyűrűjét alkotják. A népsűrűséget mutató térképen (2. sz. ábra) ez a jelenség jól látható. [2] Sajnos, a természetes fogyás megyénkben is tapasztalható, bár ez az érték kedvezőbb, mint az országos átlag. A 90-es években az élveszülések száma csökkent, a halálozások száma alig mutatott változást, tehát a lakosság elöregedése folytatódott. A megye korfája (3. sz. ábra) is ezt a kedvezőtlen jelenséget mutatja, és sajnos továbbra is a népesség folyamatos elöregedésével kell számolni.
8
9 Korfa fõ Férfitöbblet 80- Nõtöbblet 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Férfiak Nõk Életkor 20000 15000 10000 5000 0 5000 10000 15000 20000 fõ 3. sz. ábra: Győr-Moson-Sopron megye korfája (1999. január) [1] A gazdaság szerkezete, főbb jellemzői A megye gazdasága az elmúlt években az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődött, a GDP növekedése az országos átlagot az elmúlt öt év mindegyikében meghaladta (2. sz. táblázat). Ebben a növekedésben kiemelkedő szerepük volt a külföldi zöldmezős beruházásoknak, amelyek a külföldi működőtőke beáramlása révén nagyban segítették a gazdaság átalakítását, az export növelését. 2. sz. táblázat: Az egy lakosra jutó GDP mértéke, 1994-98 [1] Időszak 1994 1995 1996 1997 1998 egy lakosra jutó GDP a megyében, ezer Ft 440 575 740 920 1.204 egy lakosra jutó GDP az országban, ezer Ft 425 544 672 841 997 egy lakosra jutó GDP vidéken, ezer Ft 346 446 540 672 797 egy lakosra jutó GDP a nyugat-dunántúli 428 559 703 885 1.102 régióban, ezer Ft egy lakosra jutó GDP, országos átlag = 100 104 106 110 109 121 egy lakosra jutó GDP, vidéki átlag = 100 127 129 137 137 151 egy lakosra jutó GDP, régió átlag = 100 103 103 105 104 109
10 A gazdasági növekedés motorja az ipar, ezen belül a gépipar volt. (3. sz. táblázat). A legnagyobb beruházások Győrben valósultak meg (AUDI, Philips, VAW stb.), de a megye más településein is jelentős beruházások jöttek létre. Ezek egy része a meglévő ipari parkokban (Győr, Sopron) települt le. Az építőipar növekedése az ingadozások ellenére az országos átlagot szintén meghaladta, és az egy lakosra jutó beruházások volumene a vidéki átlagot szintén messze meghaladó mértékű volt. 3. sz. táblázat: Az ipar egyes jellemzői, előző év = 100% [1] belföldi értékesítés export összes értékesítés alkalmazásban állók megye ország megye ország megye ország megye ország 1992 90,8 93,4 88,4 96,5 90,1 93,2 83,3 86,9 1993 92,4 103,8 99,3 100,1 94,3 102,9 98,5 87,4 1994 104,2 106,4 105,6 121,0 104,6 109,8 94,3 91,6 1995 99,4 98,4 161,0 118,8 121,1 103,8 95,4 95,7 1996 99,5 98,5 142,5 117,6 119,1 104,1 100,7 96,6 1997 103,2 98,7 183,5 134,1 145,7 110,3 105,5 99,3 1998 105,4 103,2 188,5 128,4 162,2 113,2 109,2 102,6 1999 104,0 101,6 145,2 122,8 136,8 110,9 100,8 n.a. A mezőgazdaság súlya a megye gazdaságában az elmúlt években folyamatosan csökkent. [3] Ez alapvetően nem ennek az ágazatnak az abszolút csökkenéséből, hanem a többi ágazat gyorsabb növekedéséből fakadt. A mező- és erdőgazdaság a lakosság foglalkoztatásában is egyre szerényebb részt vállal. A mezőgazdaság súlya, szerepe azonban kistérségenként lényegesen eltérő. Vannak térségek (Tét, Csorna környéke), ahol szerepe jelentős, míg más térségekben (Sopron, Győr környéke) súlya jóval kisebb. Az Európai Uniós csatlakozás a megye mezőgazdaságában további jelentős átalakulásokat fog indukálni. A jó termőképességű területeken lévő, megfelelő méretű, hatékony gazdálkodást folytató gazdaságok szerepe felértékelődik. A kisebb termőképességű területeken remélhetőleg a tájvédelmi-természetvédelmi funkció fog erősödni. A földterület művelési ágak szerinti aránya - a végbement változások ellenére - lényegesen nem változott az elmúlt közel két évtizedben (4. sz. táblázat). 4. sz. táblázat: A földterület művelési ág szerint Győr-Moson-Sopron megyében, hektár [1] művelési ág 1980 1990 1995 1998 szántó 226.126 223.234 226.586 225.081 kert 12.185 16.257 11.513 11.497 gyümölcsös 3.394 1.642 3.089 3.328 szőlő 3.246 3.390 4.154 4.149 gyep 41.272 36.269 34.133 34.086 mezőgazdasági terület 286.223 280.792 279.475 278.141 erdő 66.903 70.301 71.743 73.456 nádas 7.025 6.693 7.380 7.380 halastó 0 136 139 139 termőterület 360.151 357.922 358.737 359.116 művelés alól kivett terület 41.655 43.404 49.889 50.523 összesen 401.806 401.326 408.626 409.639
11 A piaci szolgáltatások terén a megyei helyzet nem tér el lényegesen a vidéki átlagtól. Ezek egy lakosra jutó termelési értéke azonban mindegyik ágazatban meghaladja a vidéki átlagot. A turizmus bemutatása, elemzése külön, önálló fejezet tárgya. A megye gazdaságának fontos jellemzője, a megújulási képesség egyik mutatója a vállalkozások számának alakulása, a vállalkozási kedv, aktivitás mértéke. Utóbbi, ha kis mértékben is, de folyamatosan a vidéki átlag felett van. A foglalkoztatásban a gazdasági szerkezet átalakulása, főleg a kilencvenes évek gazdasági változásai komoly átrendeződést eredményeztek. A változások jellege az országos tendenciákhoz hasonló volt. A gazdasági aktivitás mértéke a megyében meghaladja az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig a megyében a vidéket tekintve a legalacsonyabb volt az elmúlt évtizedben. A foglalkoztatottság néhány fontosabb jellemzőjét mutatja a 5. sz. táblázat. 5. sz. táblázat: A foglalkoztatottság néhány jellemzője, 1992-99 (decemberi értékek) [1] Időszak 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 aktivitási ráta (%) Győr-Moson- 53,4 54,2 48,3 48,2 46,3 46,7 45,9 45,4 Sopron megye ország 52,2 50,5 48,7 46,6 44,6 44,0 43,9 41,9 vidék 52,3 50,6 48,8 46,8 44,8 44,2 44,1 41,2 munkanélküliek száma (fő) Győr-Moson- 18.127 18.047 14,235 13.319 13.214 11.514 8.588 8.860 Sopron megye ország 663.027 632.050 519.592 495.893 477.459 463.962 404.094 404.509 vidék 602.080 568.514 465.080 441.535 431.624 423.342 373.023 377.355 munkanélküliségi ráta (%) Győr-Moson- 8,0 7,8 6,9 6,5 6,7 5,8 4,4 4,6 Sopron megye ország 12,3 12,1 10,4 10,4 10,5 10,4 9,1 9,6 vidék 13,9 13,6 11,6 11,6 11,9 11,9 10,4 11,1 A kedvező gazdasági adatok a lakossági jövedelmekben is éreztetik hatásukat. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap nagysága a vidéki átlagot meghaladja. A kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok, a nem csekély lakossági áldozatvállalás mellett nem jártak együtt a környezet általános nagy fokú terhelésével. A korszerű új ipari létesítmények, az infrastruktúra fejlődése, ill. a környezetet erősen terhelő ágazatok leépülése (gyárak bezárása, mezőgazdasági termelés csökkenése) azt eredményezték, hogy az egységnyi GDP előállítása a korábbiaknál kisebb környezeti terhelés mellett történik a megyében. A gazdaságszerkezeti változások - a nem lebecsülendő lokális problémák ellenére - ezen a téren is megfelelő irányba mutatnak. A társadalmi-gazdasági helyzet további fontos jellemzőinek bemutatása (oktatás, egészségügy, infrastruktúra) külön fejezetek tárgya.
12 1.2.2. Kistérségi szerveződések, határmenti együttműködések Az országban Győr-Moson-Sopron megye az elsők között volt, ahol kistérségi szervezetek alakultak. A megye vezetése támogatta ezeknek a szerződéseknek a létrejöttét, partnerként kezelve őket a Megyei Önkormányzatban tagsági viszonyt biztosított számukra. [1] Ezek a társulások saját területfejlesztési koncepcióval, jövőképpel rendelkeznek, amelyeknek fontos része a környezetvédelem is. Ez nagyban segítheti a forrás- és szakemberhiányos kistelepüléseket abban, hogy környezetvédelmi feladataikat elláthassák és programjaikat kidolgozhassák. A megye kistérségi területfejlesztési társulásai a következők: Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Dunaszeg) Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás (térségközpont: Gönyü) Dél-Rábaközi Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Beled) Felső-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felső Dunatáj Társulás) (térségközpont: Dunasziget) Felső Mosoni-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felső Mosoni Dunatáj Társulás) (térségközpont: Máriakálnok) Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Fertőd) Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Kapuvár) Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Dunakiliti) Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás (térségközpont: Pannonhalma) Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása (térségközpont: Csorna) Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás (térségközpont: Ikrény) Répcemente és Kavicstakaró Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont. Iván) Sokoróalja Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Tét) Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (térségközpont: Darnózseli) Sopron és Vidéke Térségfejlesztési Társulás A megye földrajzi elhelyezkedéséből adódóan már a nyolcvanas években igyekezett olyan együttműködésekben részt venni, amelyek átnyúlnak a határokon és egyben összekötnek bennünket a szomszédos országok határmenti területeivel. [1] Ezek az együttműködések hatékonyságukat, eredményességüket tekintve különbözőek, de az emberi, gazdasági, kulturális kapcsolatok szempontjából mindenképpen fontosak és segíthetik az ország EU csatlakozását. A környezetvédelemben pedig különösen fontosak, mivel a környezeti problémák (főleg a szennyezések) nem ismernek országhatárokat, és ezért a megoldásuk is csak közös erőfeszítéssel lehetséges.
13 A megye az alábbi határmenti együttműködésekben vesz részt: - Alpok-Adria Munkaközösség - Duna menti Tartományok Munkaközössége - Magyar-Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság - Határ menti Regionális Tanács - West/Nyugat Pannon Eurégió - Kommunál Fórum - Csallóköz-Mátyusföld Eurégió (tervezett) Az Európai Unióhoz való csatlakozás a megye és a régió (Nyugat-dunántúli régió) számára speciális feladatokat és lehetőségeket jelent. Az uniós források (PHARE, ISPA, SAPARD) elnyerése a környezetvédelem számára csak akkor lehetséges, ha a környezetvédelmi program elemei kapcsolódnak a különböző országos, regionális és megyei programokhoz. Az egyes részterületek bemutatásánál a program ezekre a feladatokra, lehetőségekre külön kitér. Felhasznált forrásmunkák (1.2. fejezethez) [1] Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja. Egyeztetési változat, Győr, 2000. szeptember. MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [2] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve. Előkészítő munkarész I-II. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Bp. 2000. március. [3] A Nyugat-Dunántúli Régió Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja 2000-2006. KAM-KORD Kht., 1999. szeptember.
14 2. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott módszerek, eszközök Környezetünk állapotának megismeréséhez, a javításhoz szükséges intézkedések és beavatkozások meghatározásához ismernünk kell az állapotot befolyásoló paramétereket, illetve azok változásának tendenciáit. Tekintettel arra, hogy e tématerülettel foglalkozó környezetgazdaságtani ismeretek, valamint a környezeti problémák feltárására, megoldására és megelőzésére irányuló tevékenység, illetve ezeket keretbe foglaló jogszabályok - mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban - az utóbbi évtized (évtizedek) termékei, a környezetállapot meghatározásának elméleti szempontjait és a dolgozat elkészítése során alkalmazott konkrét eszközeit és módszereit az alábbiakban különválasztva ismertetjük. 2.1. A környezetállapot meghatározásának elméleti alapjai (Dr. Bulla Miklós) Az emberi, társadalmi, gazdasági élet fő folyamatai (termelés, fogyasztás, közlekedés stb.) terhelik a környezetet, ezekhez egzisztenciális érdekek és életmódok kötődnek, és kialakult erős szervezetek szolgálják őket. Ezzel szemben a környezeti érdekek csak nehezen ismerhetők fel, sokáig nem tűnnek létfontosságúaknak. A meg nem újítható erőforrások végessége, a megújítható erőforrások romlása, szegényedése és a környezet növekvő szennyezettsége miatt azonban nyilvánvaló, hogy - csupán - a termelés növelésének alávetett gazdaságfejlesztés nem lehet kívánatos alternatíva. A környezet folyamatos romlása azt jelzi, hogy az eddigi erőfeszítések mértéke nem kielégítő, még az állapot stabilizálásra sem alkalmas, s évről évre növekvő veszteségek, károk keletkezhetnek a szennyezett környezet miatt. A környezetvédelem társadalmi, gazdasági és nemzetközi jelentősége miatt az addigi gyakorlat nem folytatható. Gyökeres változásra, átfogó (ökológiai) stratégia kialakítására van szükség, amely a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe. A környezetvédelem eredményessége objektív természeti és társadalmi feltételektől függ. A probléma többrétű: először a környezeti elemek/erőforrások használata áthatásainak, összefüggéseinek feltárása; másodszor az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok és harmadszor az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása; (a "mit akarhatunk és hogyan" alternatívák kidolgozása), azután pedig ezek intézményesítése, és a megvalósulás folyamatának ellenőrzése, felügyelete. A környezetpolitika elérendő céljainak megfogalmazásakor szakítani kell azzal a módszerrel, amely a jövőt a jelenlegi trendek meghosszabbításával rajzolja föl. Ezek a trendek válsághoz vezetnek. Változtatásra van szükség a gazdaság-társadalom-környezet kapcsolatában, a pusztuló erőforrások növekvő igénybevételének kényszere nem tartható fenn. Ezért tudatos környezetgazdálkodás esetében és érdekében a kívánatos célokból kell kiindulni, és az ezek eléréséhez elvezető lehetséges utakat mérlegelni, meghatározni. A környezetállapot felmérése, értékelése, minősítése - természetesen - nem előzmények nélkül való feladat. Az állapot aktuális jellemzésének, a (káros) hatások (következményei) feltárásának számos módszere, "technológiája" létezik. Ezek alapgondolatmenetük szerint csoportosíthatók is:
15 A "klasszikus" megközelítés a környezet elemei: föld, víz, levegő, élővilág és az összetett formációk: táj, település állapotának ismételt felmérése, rögzítése, ahol két, időben egymást követő állapot közötti különbség kimutatásával lehet a változást jellemezni. Ehhez képest előrelépést jelent a hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és következményeinek feltárása. Ez előrelépés abból a szempontból is, hogy a vizsgálati módszer már nem áll meg a fázishatároknál vagy másképp - nálunk - a felügyeleti illetékesség: talaj-, víz-, levegőminőség-védelem választóvonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban továbbra is analitikus, egyszerre egyféle hatás, követő jellegű vizsgálatára alkalmas. A hatások - szálanként ugyan - elvileg összegezhetők, de ez (mint tudjuk) nem képes leírni az összetett rendszer valóságos állapotváltozását. A környezetgazdálkodás megvalósításához szükséges elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint egyes vagy az összes környezeti elemekből álló vagy alkotott környezeti rendszerek kölcsönhatásait kell vizsgálja a hatásterületen. Ez a módszer, illetve az alkalmazására létrehozandó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő (átvivő) információgyűjtő és -feldolgozó, elemző-értékelő fázisok technológiaivá szervezése teszi lehetővé a prognóziskészítést, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását. Az állapotminősítés követelményei között definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág - benne: az ember - állapotának elemzése kiterjed a szárazföldi, vízi ökoszisztémák és a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés felbontóképessége, így a (kölcsön)hatások okszerű feltárásának lehetősége és pontossága. A hangsúlyt - és ezt megerősítik a nemzetközi tapasztalatok is - a helyi, illetve a regionális szintre kell helyezni. Ott dőlnek el ugyanis a dolgok. Globálisan jelentéseket lehet készíteni, rögzítve a változásokat; a változásokat létrehozó döntéseket támogatni, indukálni azonban konkrétan, helyileg, regionálisan lehet. Az értékelés szempontrendszere a minősítő kritériumok meghatározása döntés kérdése választott értékekről, a kívánatos céltól függően. Szempontok nélkül ugyanis nem lehet minősíteni, csak: rögzíteni, leírni az állapotot anélkül, hogy tudnánk: "mit kell erről gondolni". Az állapotértékelő elemzésekből származó következtetéseken alapuló beavatkozásoknak általában - a regeneratív beavatkozásokat kivéve - nem a környezeti elemekre, rendszerekre kell irányulnia közvetlenül, amelyek változása lassú, mindenesetre lényegesen lassabb, mint azoké a hatásoké, tevékenységeké, amelyek az állapot alakulását meghatározzák, kiváltják.
16 A célokat tehát a környezet állapotára kell meghatározni, szabályozni azonban a tevékenységeket kell. A feladatok tehát a beavatkozások; műszaki, jogi, gazdasági szabályozások megalapozását, kidolgozását illetően jelentkeznek. A beavatkozások megtervezése során alapvető a hatékonyság tekintetbevétele, ill. előre becslése. Ehhez egyfelől a befolyásolni, regulálni kívánt hatás léptékét, az elhárítható kár mértékét, a szennyező forrás(ok) diszlokációját: így elérhetőségét, másfelől a mentesítéshez, kiváltáshoz, szabályozás megvalósításához szükséges anyagi, technikai eszközök nagyságát, ezek biztosítása forrásainak lehetőségét és fölhasználásuk hatékonyságát kell fölmérni, ill. összehasonlítani. A környezetállapot-értékelésből, minősítésből, valamint a beavatkozások hatékonyságelemzéséből meghatározható sorrendek egybevetésével jelölhetők ki - területnagyságonként - a környezetgazdálkodás prioritásai. A környezetgazdálkodás kiteljesedéséig átmeneti szakaszra van szükség, amelyben egyidejűleg kell folytatni: a keletkező károk elleni védekezést; a szennyeződések megszüntetését, megelőzését; és a meglévő szennyeződések felszámolását, a szennyezett területek mentesítését. A környezetvédelmi információs rendszerek létrehozásának, működtetésének célja a döntéselőkészítés, jövőbeli állapotok elérését szolgáló döntési alternatívák támogatása. Ahhoz, hogy a szükséges időben, a vizsgált térben a döntéstámogató információk megfelelő pontossággal rendelkezésre álljanak, következnek a többi kritériumok. Decentralizált információrendszerek hálózata szükséges. Ez az elv egyszerre megfelel mind a döntések decentralizálása irányításpolitikai szándékának, mind pedig a kellő sűrűségű és gyakoriságú információbiztosítás technikai lehetőségeinek. Területi elven felépülő rendszerek szükségesek a csak ágazati és szakági kérdésekre válaszolni tudók helyett. Ez nem jelenti a szakági adatgyűjtések tagadását, csupán azt, hogy nem elkülönült és ezen belül viszont centralizáló részrendszerekre van szükség, hanem amelyek egy (vizsgálandó, közigazgatási és/vagy természetes határokkal körülkerített) területen, Több célú elemzést tesznek lehetővé. A környezeti hatások ugyanis nincsenek tekintettel a felügyeleti (szakági, ágazati) illetékességek határaira. A több célú felhasználás a védelem, megelőzés, tervezés/fejlesztés, felügyelet összehangolása stratégiailag is új lehetőségeket jelent. A környezeti erőforrások és (befogadó) kapacitásokkal való gazdálkodás felügyelete egységessége megteremtésének alapját. 2.2. A megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott eszközök és módszerek (Dr. Nagy Géza) A Megyei Környezetvédelmi Programnak igazodnia kell az Országgyűlés "Nemzeti Környezetvédelmi Programról" szóló határozatához. [2]
17 A NKP a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló "környezetvédelmi" törvény (Kvt) [3] előírásai alapján fogalmazta meg hat évre (1997-2002). Környezetállapot-értékelő munkánk során, illetve a következő két munkarészben is ennek szellemében és szerkezeti felépítését követve dolgozunk. Tesszük (tettük) ezt annak tudatában is, hogy elindult a következő hat évre (2003-2008) szóló nemzeti környezetvédelmi program (Herman Ottó Terv, HOT) előkészítése. A HOT egyeztetési vitaanyaga ismert, több fórumon (tudományos, önkormányzati, ágazati és civil szervezetek képviselői által) megvitatásra került, ennek ellenére jelenlegi állapotában nem publikus és nem hivatkozható. Az azonban mégis megállapítható (rögzítendő), hogy az új Nemzeti Környezetvédelmi Program a jelenleg érvényben lévő első programot folytatja, elemezve a tapasztalatokat és elvégezve a szükséges korrekciókat. A Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának megfogalmazása szerint: A Terv (HOT) egyfajta "illeszkedési biztosíték": alkalmas kialakítása lehetővé teheti a környezeti célok garantált figyelembevételét a költségvetési tervezésben, a gazdaság- és vidékfejlesztésben, illetve az ágazati stratégiaalkotásban. [4] [4a] A megyei környezetállapot bemutatásánál igyekeztünk összehasonlításokat tenni a hazai országos és nemzetközi jellemzőkkel. A környezeti problémák megfogalmazásánál (problémakataszter összeállításánál) arra törekedtünk, hogy megalapozzuk a következő munkarészben kidolgozandó megyei környezetvédelmi stratégiát, illetve az ebből fakadó környezeti program alapelemeit. A hazai meglévő és az EU-s jogharmonizáció keretei között készülő (és már ismert) vonatkozó jogszabályok vagy ezek hiányában - a közeljövőben nálunk is bevezetendő - európai normák figyelembevétele mellett a munkában közvetlenül résztvevő szakértők saját speciális szakismereteik felhasználásával rendezték, értékelték a megyére vonatkozó - hozzáférhető - információkat. Munkánk során a vállalkozói szerződésben és mellékletében rögzített menetrendet és tematikát követve a megyei önkormányzattól átvett anyagokat áttanulmányoztuk, a programindító tanácskozáson elhangzott kérések és javaslatok figyelembevételével, illetve a Közgyűlés Elnökének felhatalmazása alapján kapcsolatba léptünk a megye és a megyei térségek környezeti állapotával kapcsolatban információkkal rendelkező szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal és nagyobb településekkel (városokkal). Általában nagy segítőkészséggel találkoztunk, és igen sok támogatást kaptunk az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől, a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, a Megyei Pedagógiai Intézettől, a regionális és megyei szervezetektől és a polgármesterektől. Külön is meg kell említeni a MTA RKK NYUTI, a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács munkatársaitól és a megyei főépítésztől kapott hasznos tanácsokat és dokumentumokat. Ezeket itt nem soroljuk fel, de a szakértőink hivatkoznak (majd) ezekre a forrásokra. A megye hét városa közül Győrnek és Csornának van elfogadott környezetvédelmi programja. Sopronban 2001. márciusában készült el, de az elfogadása még nem történt meg. Mosonmagyaróvár a közeljövőben szándékozik elkészíteni, és Kapuváron is megtették a kezdő lépéseket. Fertőd és Pannonhalma egyelőre nem kezdte el az ilyen irányú felkészülést.
18 E folyamat felgyorsításában kiemelt szerepe kell hogy legyen a megyei önkormányzatnak, részben mert ezek elkészítésére viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, részben pedig azért, mert a környezetvédelmi támogatások elnyerésénél igen fontos szempont - esetenként feltétel -, hogy az adott település rendelkezik-e környezetvédelmi programmal. A Kvt [3] IV. fejezete tartalmazza a "helyi önkormányzatok feladatait". Ezen belül (46. (1)b.) világossá teszi az önálló települési program készítésének és a közgyűlés általi jóváhagyásának szükségességét. A 47. meghatározza a települési környezetvédelmi program tartalmát. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a (4) pont értelmében "települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek". Ezen lehetőség kihasználása jelentősen meggyorsíthatná a programok készítésének ütemét, egyben csökkenthetné a kistelepülésekre háruló költségeket (miközben teljesértékű programmal rendelkeznének). Megítélésünk szerint ezen a területen - nem várva az előreláthatóan 2002. tavaszán elfogadásra kerülő megyei környezetvédelmi programra - már hozzá lehetne kezdeni a településcsoportok létrehozásához. Ehhez a munkához jó apropó lehet a Hulladékgazdálkodási törvény [5] azon rendelkezése (35. (1)), amelynek értelmében a települési önkormányzatoknak hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni (kb. 2002 végéig), de a 36. (1) lehetővé teszi, hogy "Az egy körjegyzőséghez tartozó vagy más hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok" közös hulladékgazdálkodási tervet készítsenek. E két feladat összekapcsolása rendkívül időszerű és jelentősen növelhetné a megvalósítás hatékonyságát. A fenti kis - kitérőnek látszó - eszmefuttatás (javaslat) után visszatérve a programkészítés eszközeire és módszereire, megállapítható, hogy a települési környezetvédelmi programok megléte esetén teljesen más jellegű (összegző, elemző, értékelő) feladatokat kellett volna ellátni szakértőinknek, akik jelen esetben egyfajta úttörő munkára kényszerültek. Bízva abban, hogy a megyére vonatkozó megállapításaink - a 2001. májusára tervezett szakmai tanácskozás tapasztalataival kiegészítve - jó alapot szolgáltatnak a további munkához, megköszönjük mindazok segítségét, akik munkánkat támogatták és áttérünk a megye környezetállapotának bemutatására. Felhasznált forrásmunkák (2. fejezethez) [1] Bulla Miklós: Környezetelemzés (a környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek átfogó elemzése). Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 1993. [2] Az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) OGY határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Programról. [3] 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. [4] Dr. Skultéty Sándor: A Herman Ottó Terv koncepciójának tervezetéről szóló szimpózium megnyitója. 2000. október 27. [4a] HOT Koncepció tervezet. Dr. Bulla M., Dr. Nemes Cs., Dr. Pálvölgyi T. [5] 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.
19 3. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése A NKP szerkezeti felépítéséhez igazodó módon itt környezeti elemenként és a fontosabb környezeti hatások számbavétele alapján végeztük el a környezet állapotát jellemző információk csoportosítását, értékelését. Az alfejezetek szerzői - a szakértőcsoport tagjai - legjobb szakmai meggyőződésük alapján összegezték, illetve értékelték a környezet állapotát, illetve tettek észrevételeket, javaslatokat ezek milyenségére, a környezeti problémákra és az elvégzendő feladatokra. A fejezetek lehatárolása nem volt könnyű feladat, hiszen például a keletkezett hulladék mennyiségével, minőségével és terjedési jellemzőivel számos környezeti hatás összefügg. A témakörök különválasztása - az elkerülhetetlen átfedések ellenére is - szükséges, mert csak így lehet eljutni a környezetterhelés forrásának, érintettjének, felelősének meghatározásához és a teendők konkrét megfogalmazásához. Az alábbiakban a vállalkozói szerződés szerinti tematika alapján - az alfejezet szerzők nevének feltüntetésével - végezzük el a megye környezetállapotának bemutatását és értékelését.
20 3.1. A levegőminőség bemutatása, értékelése (Simon Gábor) A levegő minőségét elsősorban a szennyezőanyagok mennyisége és minősége, valamint a szennyezések terjedése befolyásolja. Győr-Moson-Sopron megyében a levegő szennyezettségének alakulására nagy hatással van az ipari emisszió és a nagy mértékű közúti forgalom. Ezen a két legfontosabb emisszióforráson kívül a lakossági fűtésből is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül a légtérbe. A légszennyezettség elsősorban az emisszióforrásokkal rendelkező településeken és a főközlekedési utak mentén jelentkezik. A településközti térségben a szennyezettség kisebb mértékű. Levegőminőség szempontjából a Szigetköz a megye legtisztább része. Említésre méltó szennyezettség Mosonmagyaróváron van, amely főként közlekedési eredetű. Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének értékelése során először a légszennyező források kibocsátásának (emisszió) alakulását mutatjuk be, majd a légszennyezettség (immisszió) helyzetét tárgyaljuk. 3.1.1. Légszennyező források, emisszió 3.1.1.1. Ipari eredetű légszennyezés Az ipari üzemek károsanyag-kibocsátását az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott adatok alapján értékeltük. A rendelkezésünkre bocsátott adatok mintegy 550 telephely kb. 2800 pontforrására vonatkoznak. A telephelyek megoszlása az egyes települések között: Győr: 160 telephely Sopron: 80 telephely Mosonmagyaróvár: 45 telephely Csorna: 30 telephely Kapuvár: 30 telephely Fertőd: 6 telephely A többi mintegy 200 telephely a megye egyéb településein elszórtan található. Az ÉDUKÖF-től kapott adatokat áttekintve megállapítható, hogy a nyolcvanas évek végétől kezdődően folyamatosan csökken az ipari eredetű légszennyezés. Ez egyrészt egyes gyárak, üzemek bezárásának, termékszerkezet váltásoknak, másrészt energiahordozó váltásnak (gázfelhasználásra való áttérés), valamint üzemi technológiai átalakításoknak is köszönhető. A domináns légszennyező üzemek közül az utóbbi évtizedben leállításra került az ÉDÁSZ II. sz. erőműve (1992-ben), és a Cereol Növényolajgyár (2000-ben), valamint megszűnt az öntöde tevékenysége az MVG Vasúti Jármű Gyáregységében. 1999-es adatok alapján a megye jelentős szennyezőanyag kibocsátói települések szerinti bontásban:
21 Győr: Győri Fűtőerőmű Kft. RÁBA MVG Reptér Futómű Gyáregység ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Győri Hőszolgáltató Kft. VAW Alumíniumtechnika Kft. Amoco Fabrics Kft. AUDI Hungária Motor Kft. Graboplast Rt. Győrlakk Festékgyártó Rt. Wolf Hungária KKT. Sopron: FALCO Sopron Kft. Tanulmányi Erdőgazdaság Swedwood Sopron Bútor Kft. Strebelwerk Környezettechnika Kft. Soproni Fűtőerőmű Kft. Hofmann Sopron Kft. Wienerberger Téglaipari Rt. Mosonmagyaróvár: MOFÉM Fémszerelvény Rt. MOTIM Rt. KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. Lajta-Hanság Rt. Csorna: Csornai Hőszolgáltató Kft. Baranyatej Rt. Csornai Cserépgyártó Rt. Kapuvár: RÁBA MVG Kapuvári Gyáregység Ringa Húsipari Rt. Petőháza: Magyar Cukor Rt. Fertőd: Marmorit Öntöttmárványgyártó Kft. Fertőszéplak: Téglaipari Kft. A felsorolás sem sorrendet, sem határérték feletti kibocsátást nem jelent, csupán azt jelzi, hogy főként a nagyobb városokban találhatók a legjelentősebb ipari kibocsátók. Azt azonban a szükséges adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy a felsorolt üzemek milyen arányban járulnak hozzá az egyes szennyezőkomponensek összes mennyiségének kibocsátásához. A vizsgált legfontosabb komponensek a kén-dioxid, a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, a szilárd nem toxikus por, valamint a toluol és a xilol voltak, bár ezeken kívül is még rengeteg károsanyag kerül a levegőbe az egyes technológiákból, mégis ezek a legjelentősebbek és a legismertebbek. A szerves oldószerek (főként toluol és xilol) kibocsátása elsősorban a Graboplast Rt. és a Győrlakk Festékgyártó Rt. telephelyein történik, de meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években mindkét gyár határérték alatti kibocsátással üzemel. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a Graboplast Rt. 1998. év végén egy oldószer utóégető berendezést helyezett üzembe, és ezáltal jóval lecsökkentette a káros anyagok kibocsátását. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. esetében a rendkívül kellemetlen bűz okozza a fő problémát.
22 Az ipari üzemek 1996-1999 közötti légszennyezőanyag kibocsátása a négy legfontosabb komponensre (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd nem toxikus por) vonatkozóan t/év dimenzióban a 6. sz. táblázatban található. A táblázat a városok (Csorna, Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron, Fertőd) és a többi település adatait tartalmazza, valamint megadja a megyei összesített értékeket. A 4-10. ábra ugyanezeket az értékeket mutatja be diagram formájában az 1988-1999 közötti időszakra vonatkozóan. Az adatokból azt a legfontosabb következtetést lehet levonni, hogy mind a négyféle szennyezőanyag kibocsátása jelentősen csökkent Győr-Moson-Sopron megyében: a szén-monoxid 57%-kal, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok 37%-kal, a szilárd nem toxikus por 36%-kal csökkent négy év alatt. 6. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye légszennyezőanyag kibocsátása 1996-1999. [1] Település Kén-dioxid (t/év) Szén-monoxid (t/év) Városok közül: 1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999 Csorna 489,34 368,39 377,07 362,76 42,22 38,83 40,82 25,32 Győr 1073,71 1112,33 734,57 464,83 790,59 874,54 1008,09 881,63 Kapuvár 132,82 174,65 177,63 171,45 46,10 38,75 39,30 26,00 Mosonmagyaróvár 1854,91 1564,37 1202,71 1337,34 187,07 121,02 128,79 100,11 Sopron 158,78 90,20 29,85 19,88 2297,22 1309,59 648,49 513,76 Fertőd 0,09 19,36 27,36 8,68 2,14 2,85 2,73 27,20 A többi település 295,25 211,32 171,62 138,53 981,94 310,13 334,73 300,52 Megye összesen: 4004,90 3540,62 2720,81 2503,47 4347,29 2695,71 2202,95 1874,54 Település Nitrogén-oxidok (t/év) Szilárd nem toxikus por (t/év) Városok közül: 1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999 Csorna 65,58 209,42 206,57 53,70 83,05 49,42 81,43 62,18 Győr 356,58 349,32 355,74 282,66 371,39 363,28 287,42 246,13 Kapuvár 42,12 56,91 60,08 62,67 29,44 27,89 24,68 25,63 Mosonmagyaróvár 770,56 396,57 283,95 340,68 189,35 186,07 197,99 139,48 Sopron 208,03 169,57 125,31 111,45 225,89 184,74 113,57 87,61 Fertőd 0,17 1,21 2,17 1,07 1,10 20,83 10,20 10,04 A többi település 92,61 81,28 101,89 114,72 125,46 99,15 92,24 83,80 Megye összesen: 1535,64 1264,28 1135,71 966,94 1025,67 931,38 807,53 654,87 Az egyes szennyező komponensek mennyiségét tekintve a leginkább szennyezett levegőjű térségek a következők: Kén-dioxid: Mosonmagyaróvár, Győr és Csorna Szén-monoxid: Győr és Sopron Nitrogén-oxidok: Mosonmagyaróvár és Győr Szilárd nem toxikus por: Győr és Mosonmagyaróvár Itt azonban azt is meg kell említeni, hogy a szén-monoxid kibocsátás Sopronban kb. negyedére, míg a nitrogén-oxidok kibocsátása Mosonmagyaróváron kb. felére csökkent négy év alatt.
23
24
25
26 10. sz. ábra: Győr-Moson-Sopron megye telephelyei összes légszennyezőanyag kibocsátásának alakulása [1] Emelkedő tendenciát csupán Kapuvár telephelyeinek (kén-dioxid és nitrogén-oxidok kibocsátása) és Fertőd telephelyeinek (kén-dioxid, szén-monoxid és szilárd por kibocsátása) adatai mutatnak. Ezek a mennyiségek azonban sem a többi városhoz, sem a megyei összesítéshez viszonyítva nem jelentősek. 3.1.1.2. Közlekedési eredetű légszennyezés Győr-Moson-Sopron megye elhelyezkedéséből adódóan tranzit megye. A szomszédos országok és fővárosaik (Bécs, Pozsony) közelsége miatt nagy a megyén áthaladó forgalom. Ez a megye közlekedésére vonatkozóan többletterhelést jelent. A közlekedésből származó emisszió mértéke a közlekedésben részt vevő járművek számán kívül nagy mértékben függ a járművek műszaki állapotától, kategóriájától, valamint az úthálózat minőségétől is. Az ipari eredetű emisszióval szemben a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás folyamatosan nő. A nitrogén-dioxid, a szén-monoxid és az ólomszennyezés jelentős része közlekedési eredetű. A felsorolt komponenseken kívül nagy mennyiségű szilárd anyag (por) és policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) is kerül a légtérbe a közúti közlekedés által. A közlekedési emisszió hatására lényegesen kedvezőtlenebb légszennyezettségi (immissziós) értékek alakulnak ki, mert a kibocsátás alacsonyan (az utca szintjén) történik. Különösen kedvezőtlen a helyzet a főutak településeken átvezető szakaszain: 1. sz. főút: Gönyű, Győr, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár térségében 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár, Bezenye térségében