Allianz Hungária Egészségpénztár ALAPSZABÁLY Budapest, Károly krt. 6. Telefon: (06-40) 429-429 Fax: (06-1) 429-1-540 1242 Budapest, Pf. 471 Adószám: 18116870-1-41 Pénzforgalmi jelzõszám: MKB 10300002-20222721-00003285 A pénztár azonosítójának száma: 270 Budapest, 2005. március 81
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár alapítói (továbbiakban együttesen: alapítók) ezen alapszabály elfogadásával a 2004. november 15-én tartott alakuló közgyûlésen megállapodnak abban, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) rendelkezései alapján önkéntes kölcsönös kiegészítõ egészségpénztárt hoznak létre. I. Az egészségpénztár elnevezése 1.1. Az egészségpénztár elnevezése: Allianz Hungária Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár 1.2. Az egészségpénztár rövidített elnevezése: Allianz Hungária Egészségpénztár (a továbbiakban: egészségpénztár) szervezõdõ, országos kiegészítõ egészségpénztár. 3.5. Az egészségpénztár mûködési területe: a Magyar Köztársaság területe. 3.6. Az egészségpénztár a vonatkozó jogszabályokban, és a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységet végez. 3.7. Az egészségpénztár törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét a pénzügyminiszter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) útján látja el. IV. Az egészségpénztári tagsági viszonnyal kapcsolatos szabályok 4.1. Az egészségpénztár tagja lehet az a természetes személy, aki II. Az egészségpénztár székhelye 2.1. Az egészségpénztár székhelye: 1052 Budapest V., Károly krt. 6. III. Az egészségpénztárra vonatkozó általános rendelkezések 3.1. Az egészségpénztár jogi személy. 3.2. Az egészségpénztár a nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyûlés idõpontjára visszaható hatállyal. Az egészségpénztárat a székhelye szerint illetékes Fõvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. 3.3. Az egészségpénztár határozatlan idõre alakul. 3.4. Az egészségpénztár típusa: az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) hatálya alá tartozó, területi alapon a) a 16. életévét betöltötte; b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek ismeri el; c) tagdíjfizetést vállal. A pénztártag a belépési nyilatkozat aláírásával hozzájárulását adja adatainak az egészségpénztár adminisztrációját végzõ Allianz Hungária Pénztárüzemeltetõ Kft. által történõ feldolgozásához, továbbá e feladatok elvégzése érdekében feldolgozás céljából szerzõdött harmadik személyek részére történõ átadásához. 4.2. A tagsági feltételeknek eleget tevõ természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. A feltételeknek való meg nem felelés esetén történõ tagfelvétel megtagadása miatt az arról szóló határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül az igazgatótanácshoz lehet fordulni jogorvoslattal. Az igazgatótanács a tagfelvételt megtagadó határozattal szemben elõterjesztett jogorvoslatról 30 napon belül köteles dönteni. 4.3. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idõ az egészségpénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak az egészségpénztár 82 83
általi elfogadásával kezdõdik. Az egészségpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt át kell adni az egészségpénztár tagjának. A belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékát az egészségpénztár képviseletére jogosult két személy együttesen írja alá. 4.4. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idõ kezdete a belépési nyilatkozat záradékolásának napja. 4.5. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a leendõ egészségpénztári tag nevét, anyja nevét, születési helyét és idõpontját, személyi igazolványának számát, adószámát, taj-számát, lakcímét (levelezési címét), munkahelyének megnevezését és címét, a vállalt tagdíj mértékét. A belépéskor a tag köteles megadni a 2003. évi XV tv. szerinti azonosításához szükséges adatokat. A egészségpénztár jogosult és köteles a belépési nyilatkozatban, valamint az elõzõ bekezdésben közölt adatok valódiságának ellenõrzésére szolgáló okiratok bemutatását kérni. A pénztártag az adataiban bekövetkezõ változásokról köteles az egészségpénztárt a tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásával, vagy késedelmes teljesítésével az egészségpénztárnak okozott többletköltség az érintett tagot terheli. 4.6. Más egészségpénztárból vagy önkéntes nyugdíjpénztárból történõ átlépés esetén az átlépni szándékozónak a belépési nyilatkozathoz csatolnia kell az átlépési nyilatkozatot. A pénztártag által hozott egyéni fedezetet a pénztártag egyéni számláján kell elhelyezni. 4.7. A pénztártag tagsági viszonya megszûnik: a) a pénztártag halálával, a halál bekövetkeztének napján; b) a pénztártag kilépésével a 4.12. pontban foglaltak szerint; c) a pénztártag más pénztárba történõ átlépésével, a másik pénztárral létesített tagsági jogviszonya kezdõ napján (a pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át); d) az egészségpénztár jogutód nélküli megszûnésekor, a bírósági nyilvántartásból való törlést elrendelõ határozat jogerõre emelkedése napján; e) a tagdíjfizetésnek a 6.8. pontban foglaltak szerinti elmulasztása esetén. 4.8. A pénztártag halála esetére kedvezményezett(ek)et jelölhet. 4.8.1. A kedvezményezett jelölése belépési nyilatkozatban, közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban történhet. A pénztártag kedvezményezett jelölési nyilatkozata az egészségpénztár általi tudomásulvétellel hatályosul, melynek megtörténtérõl az egészségpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követõ 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. 4.8.2. Amennyiben a pénztártag nem jelöl kedvezményezettet vagy ezen jelölése hatályát veszti, akkor halála esetén a pénztártag természetes személy örököse válik jogosulttá. 4.8.3. Ha a pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint nincs természetes személy örököse, az öröklés alá esõ összeg az egészségpénztárra száll, és azt az egészségpénztár fedezeti alapján a tagok egyéni számlái és szolgáltatási alapok javára a jóváírás idõpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 4.9. A pénztártagnak a felhalmozási idõszakban történõ halála esetén az egyéni számláján lévõ összeg tekintetében a kedvezményezett, illetve az örökös választhat, hogy a rá esõ részt a) egy összegben felveszi; b) a saját nevén az egészségpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül; c) átutaltatja más egészségpénztárában levõ egyéni számlájára. Amennyiben az egészségpénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétõl számított 30 napon belül a fentiek szerinti jognyilatkozatot nem tesz, akkor ezen magatartását úgy kell tekinteni, mintha a követelés egyösszegû felvétele mellett döntött volna. Ebben az esetben a követelés összegét az esetlegesen felmerülõ költségek és követelések 84 85
összegével csökkentve a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál 30 napon belül bírói letétbe kell helyezni. 4.10. A kedvezményezett (örökös) csak akkor jogosult a rá esõ részt az egészségpénztárban hagyni a tagdíjfizetés folytatásával, ha megfelel a jelen alapszabály 4.1. pont a) és b) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek, és tagsági viszonyt létesít. 4.11. A kedvezményezett (örökös) joggyakorlásához az alábbi okiratok az egészségpénztárnak történõ bemutatása szükséges: a) a személyazonosságot igazoló okirat; b) halotti anyakönyvi kivonat; c) örökös esetén a törvényes örökös személyét megállapító jogerõs határozat, okirat. 4.12. A tagsági jogviszony a pénztártag kilépési nyilatkozatában meghatározott idõpontban, de legkésõbb a 4.16. pont elõírásai szerinti elszámolás elsõ pénzügyi teljesítéskor szûnik meg. 4.13. A pénztártag a következõ bekezdésben foglalt esetet kivéve csak azonos típusú pénztárba léphet át. Más egészségpénztárba történõ átlépési szándékát az átlépés tervezett idõpontja elõtt legalább 30 nappal köteles az egészségpénztárnak írásban bejelenteni. A tag egyéni egészségszámlájának egyenlegét a tartalmilag és formailag helyes átlépési bejelentés beérkezte negyedévének zárónapjával kell lezárni. Az átlépõ pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeget az egészségpénztár a 4.16. pont elõírásai szerint utalja át, ha a pénztártagnak a másik egészségpénztárba való átlépését elfogadták, és azt a másik egészségpénztár által záradékolt belépési nyilatkozattal a pénztártag tanúsítja. Az egészségpénztár az átutalással egyidejûleg igazolást küld a másik egészségpénztárnak a pénztártag által lekötött összegek lekötési idõszakáról, valamint az abból eltelt idõtartamról. A pénztártag önkéntes nyugdíjpénztárból a jogszabályi keretek között egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba léphet át, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint bemutatja az illetékes hatóság igazolását. Az átlépõ személy jogosult a szolgáltatási szabályzat III. fejezetében foglalt szolgáltatások igénybevételére, az átlépés módjára pedig a jelen alapszabály 4.13. pontjának elsõ bekezdésében írottak az irányadók. Az egészségpénztár az átlépõ tag önkéntes nyugdíjpénztárból, illetve önkéntes egészségpénztárból áthozott egyéni számláját a pénztári befizetéseknek jelen alapszabály szerinti felosztása szerint az egyéni egészségszámlán jóváírja. Ezt követõen az önkéntes nyugdíjpénztárból, illetve más egészségpénztárból átlépõ tag a többi taggal azonos módon és feltételekkel jogosult a Pénztár szolgáltatásait igénybe venni. Az egészségpénztár az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot írásban tájékoztatja a tagság feltételeirõl és az általa igénybe vehetõ szolgáltatásokról. 4.14. Az egészségpénztár jogutód nélküli megszûnésekor a 16.6. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 4.15. Ha a tag a várakozási idõ letelte elõtt a tagdíjat esedékességekor nem fizeti meg, és ezért késedelembe esik (a tagdíjnemfizetés kezdõ idõpontja), a nemfizetéstõl kezdõdõ idõszak a várakozási idõbe beszámít. 4.16. Az egészségpénztár taggal tagsági viszonyának a 4.7. a), b), c) és e) pontban foglalt megszûnése esetén az egészségpénztári szolgáltatási szabályzat elõírásai szerint az igénybeérkezés negyedévét követõ 50 napon belül el kell számolni, s a szabályzatban meghatározott kilépési költséget le kell vonni a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegbõl. Az egészségpénztár a kilépés elszámolása során a kilépési költségen felül felszámítja a kilépõ tag után az egészségpénztári tagot terhelõ adók összegét. V. Az egészségpénztári tagok és a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogai és kötelezettségei 5.1. A pénztártagok az egészségpénztár mûködésében való részvételre vonatkozóan az általuk fizetett tagdíj összegétõl függetlenül azonos jogokat élveznek. 5.2. A pénztártag 86 87
a) jogosult az egészségpénztár szolgáltatásait igénybe venni; b) választhat és ha a jogszabály vagy a jelen alapszabály eltérõen nem rendelkezik választható az egészségpénztár szerveibe; c) jogosult az igazgatótanács által meghatározott hivatalos ügyfélfogadási idõben, a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével az egészségpénztár irataiba és könyveibe betekinteni, az egészségpénztár mûködésével kapcsolatban felvilágosítást kérni; d) jogosult az Öpt. és a jelen alapszabály rendelkezései szerint a közgyûlés összehívását kezdeményezni, a közgyûlésen részt venni, észrevételt, indítványt tenni, felvilágosítást kérni és szavazni; e) jogosult az egészségpénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérõl, továbbá egyéni számlája alakulásáról a 17.3. pontban foglaltak szerint írásos tájékoztatást kapni. f) jogosult egyéni számlájának alakulásáról az elõzõ pontban foglaltakon kívül is az egészségpénztár szolgáltatási szabályzatában meghatározott külön eljárási díj megfizetésével bármikor tájékoztatást kérni. 5.3. A pénztártag köteles a tagdíjat a jelen alapszabály elõírásai szerint megfizetni és az alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeinek eleget tenni. 5.4. A pénztártag az egészségpénztárral kapcsolatban kapott információkat nem használhatja fel az egészségpénztár érdekeit, illetve a pénztártagok személyes adatait és személyiségi jogait sértõ módon. 5.5. A pénztártag az egészségpénztár szolgáltatásait az egészségpénztárba való belépés után 30 napos várakozási idõ leteltét követõen veheti igénybe. 5.6. A pénztártag jogán annak belépési nyilatkozatban bejelentett közeli hozzátartozója is jogosult az egészségpénztár szolgáltatásait igénybe venni a pénztártagnak biztosított gyakorisággal és mértékben. Közeli hozzátartozónak minõsül a Ptk. 685. -ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs. VI. Az egészségpénztári tagdíjra vonatkozó szabályok 6.1. Az egészségpénztár tagjai az egészségpénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint az egészségpénztár szervezetének mûködtetésére - vállalt kötelezettségként - kötelesek rendszeres havi tagdíjat fizetni, amelyet a munkáltató az egészségpénztárral kötött szerzõdés alapján, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A vállalt tagdíj összege nem lehet kevesebb havi 2000 Ft-nál (egységes tagdíj). 6.2. Ha a pénztártag a vállalt tagdíj összegét (mértékét) módosítani kívánja, azt az esedékesség elõtt 30 nappal írásban be kell jelentenie az egészségpénztárnak. 6.3. A pénztártag a rendszeres havi tagdíjon felül jogosult eseti tagdíjbefizetést is teljesíteni, melynek legkisebb összege 5000 Ft. 6.4. A pénztártag eseti tagdíjbefizetése az igazgatótanács eseti döntése alapján kivételesen az alapszabály 6.3. pontjában meghatározottnál kevesebb is lehet. 6.5. A tagdíjfizetés teljesíthetõ a) munkáltató által történõ átutalással; b) lakossági folyószámláról való átutalással; c) csekkel. A tagdíjfizetés módjáról a tag belépésekor köteles nyilatkozatot tenni. A tag a tagdíjfizetés módját megváltoztathatja, amit 60 nappal korábban, írásban köteles bejelenteni az egészségpénztárnak. 6.6. A tagdíjat utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig kell befizetni. Nem esik késedelembe a pénztártag, ha a tagdíj átutalása, illetve a készpénzfeladás az esedékességtõl számított 8 napon belül megtörténik. 6.7. A pénztártag nyugállományba helyezésekor írásban nyilatkozhat tagsági viszonyának tagdíjfizetés nélküli fenntartásáról. Ez esetben az egyéni számláján lévõ fedezet erejéig a továbbiakban is jogosult az egészségpénztár szolgáltatásainak igénybevételére. 88 89
6.8 Ha a várakozási idõ leteltét követõen a pénztártag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtõl számított 6 hónapon át nem tesz eleget, és a tagdíjhátralékot az elsõ elmulasztott tagdíjfizetés esedékességétõl számított 12 hónapon belül nem fizeti meg, akkor tagsági viszonya az elõször elmulasztott tagdíjfizetést követõ ötödik negyedév végével megszûnik. Az egészségpénztár az elõször elmulasztott tagdíjfizetést követõ 6. hónapban, illetve ennek eredménytelensége esetén újabb 6 hónap múlva felszólítja a pénztártagot a hátralék befizetésére és felhívja figyelmét a tagdíjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire. Az egészségpénztár írásban értesíti a pénztártagot tagsági viszonyának a tagdíjfizetés elmulasztása miatti megszûnésérõl, és részére a 4.16. pontban foglaltak szerint fizeti ki az egyéni számla egyenlegét. 6.9 Az egészségpénztári bevételek (egységes tagdíj, az egységes tagdíjon felüli befizetések, a tagokat illetõ adományok) az egészségpénztár elfogadott pénzügyi terve alapján felosztásra kerülnek a fedezeti-, a mûködési- és a likviditási alapok között. VII. Az egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 7.1. Az egészségpénztár tagjai részére egészségügyi szolgáltatásokat finanszíroz. 7.2. Az egészségpénztár által nyújtott szolgáltatások köre: 7.2.1. Természetbeni szolgáltatások a) közösségi és egyéni egészségvédelmi programok, egészségügyi szolgáltatások szervezése és finanszírozása, b) egészségügyi alapellátáson felüli és szakellátáson belüli kiegészítõ ellátások szervezése és finanszírozása, c) gyógyfürdõ, gyógyüdülés, üdülés, d) fogászati ellátás szervezése és finanszírozása, e) egyéb egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, f) egészségvédelmi szolgáltatások finanszírozása. Az egészségpénztár a természetben nyújtott szolgáltatásait a vele szerzõdésben álló szolgáltatók és egészségügyi szolgáltatók útján nyújtja. A fogászati ellátás és az egyéb egészségügyi ellátások esetében a pénztártag szabad orvosválasztásának biztosítása érdekében az egészségpénztár kész a pénztártag által választott minden szolgáltatóval aki a szakmai és egyéb követelményeknek megfelel a szerzõdést megkötni. A tag által igénybe vett szolgáltatás térítési díját a pénztártag egyéni számlája erejéig a szolgáltatónak az egészségpénztár téríti meg, a szolgáltatókkal kötött szerzõdés és a szolgáltatási szabályzat elõírásai alapján. 7.2.2. Egészségügyi célú önsegélyezés keretében nyújtott pénzbeli ellátás a) gyógyszerár támogatás b) gyógyászati segédeszköz ártámogatása c) pénztártag betegsége miatt kiesõ jövedelem támogatása d) pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatása 7.2.3. Prevenciós szolgáltatások Prevenciós szolgáltatásnak minõsülnek egyrészt a pénztárral szûrési, állapotfelmérési tevékenységre szerzõdött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérõ vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, másrészt az elkerülhetõ megbetegedések korai felismerésére irányuló, az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelõ szûrõvizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, mûködési engedéllyel rendelkezõ szakorvos által végzett szûréseket is. 7.3. A szolgáltatásokat, azok igénybevételi módját és a szolgáltatók körét részletesen az egészségpénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza. 7.4. Az egészségpénztár szolgáltatását az a pénztártag veheti igénybe: a) akinek fennáll tagsági jogviszonya, b) aki betartja az alapszabály és a szolgáltatási szabályzat rendelkezéseit, c) akinek letelt az elõírt várakozási ideje. 90 91
7.5. A pénztártag tagsági jogviszonyának az elhalálozáson kívüli bárminemû megszûnése a közeli hozzátartozó jogainak megszûnését is maga után vonja. A szolgáltatások folyósításának részletes szabályait az egészségpénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza, amely a jelen alapszabály rendelkezéseit egészíti ki. VIII. Az egészségpénztári munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések 8.1. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely a egészségpénztárral kötött szerzõdés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). 8.2. A pénztártag írásban kérheti a munkáltatói tagtól a munkáltatói hozzájárulás teljesítésének szüneteltetését vagy megszüntetését. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedõen szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. 8.3. A 8.2. pontban foglaltaktól eltérõen a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon idõszakokra, amikor szünetel a tag munkaviszonya, illetve munkabér részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. 8.4. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. 8.5. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll. A munkáltató munkavállalónként mindhárom típusú pénztárban egyidejûleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. 8.6. A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal részt venni a közgyûlésen. 8.7. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja az egészségpénztár tagdíjbevételének 50%-át, a munkáltató(k) képviselõje jogosult szavazati joggal részt venni az ellenõrzõ bizottságban. 8.8. A munkáltatói tag képviselõje, ha egyben pénztártag is, nem vehet részt a személyét közvetlenül érintõ kérdések eldöntésében. IX. Az egészségpénztári adományokra vonatkozó rendelkezések 9.1. Az egészségpénztár támogatójának minõsül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) ellenszolgáltatás kikötése nélkül eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) az egészségpénztár javára. 9.2. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt az egészségpénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de adomány csak az egészségpénztár tagság egészének vagy a 9.3. pontban meghatározott tagsági körnek nyújtható. 9.3. Adományban részesülhet: a) az egészségpénztár tagság egésze; b) az adott szolgáltatásban részesülõ tagok összessége; c) az ugyanazon szakképzettségû tagok összessége; d) az ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok köre; e) az ugyanazon munkáltatótól nyugdíjba vonult pénztártagok köre; f) az ugyanazon érdek-képviseleti szervvel tagsági viszonyban álló pénztártagok köre; g) a nyugdíjkorhatárt betöltött pénztártagok köre; h) a nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott idõtartamon belül elérõ 92 93
pénztártagok köre; i) az ugyanazon munkáltatónál ugyanazon beosztást betöltõ vagy ugyanazon munkakört ellátó pénztártagok köre; j) az ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló, az adott munkáltatónál a támogató által meghatározott idõtartamú munkaviszonnyal rendelkezõ pénztártagok köre; k) az ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló, az adott naptári évben a támogató által megjelölt összegnél magasabb saját tagdíjbefizetést teljesítõ pénztártagok köre; l) az ugyanazon jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal tagsági viszonyban álló pénztártagok köre; m) az ugyanazon munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási, vállalkozási) jogviszonyban álló pénztártagok köre; n) adott idõszakban egészségpénztárba belépõk köre. X. Az egészségpénztári gazdálkodásra, pénzügyi tervre, üzemvitelre, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok 10.1. Az egészségpénztár tagjai részére egyéni számlát vezet. Az egyéni számla az az alapnyilvántartás, amelyen az egészségpénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul. Az egyéni számlán kell nyilvántartani a befizetett tagdíjaknak, az egészségpénztárnak juttatott adományoknak és egészségpénztári befektetésekbõl származó hozamoknak azt a részét, amelyet az egészségpénztár a tagjai számára az éves pénzügyi terv alapján a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a pénztártagnak az egészségpénztárral szembeni követeléseként elismer. Az egészségpénztár az egyéni számlák megterhelésével, szolgáltatási számlákról teljesíti szolgáltatásait. 10.2. Az egészségpénztár bevételeibõl fedezeti, mûködési és likviditási alapot képez. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a mûködési alap a mûködési költségek fedezésére, a likviditási alap az idõlegesen fel nem használt pénzeszközök gyûjtésére és a másik két alap általános alapként az egészségpénztár fizetõképességének biztosítására szolgál. 10.3. Az egészségpénztár a fedezeti alap terhére a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. 10.4. Az egészségpénztár vagyona kizárólag az egészségpénztár tagsága érdekében fektethetõ be. 10.5. Az egészségpénztár bevételeinek alapok közötti megosztását a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulás, a vagyon értékesítésébõl származó összegek, valamint a tagok egyéb befizetései tekintetében az éves pénzügyi terv tartalmazza. Ennek alapján a belépéstõl számított elsõ kéthavi befizetés (de maximum 4000,- Ft) 1%-a fedezeti alapra, 98%-a mûködési alapra, míg 1%-a likviditási alapra kerül felosztásra. A belépéstõl számított elsõ kéthavi befizetésen felüli illetve ha az elsõ kéthavi befizetés összege meghaladja a 4000 Ft-ot, akkor az azon felüli befizetések évi 4000,- Ft-ig 0,9%-ban a fedezeti alapra, 99%-ban a mûködési alapra, 0,1%- ban a likviditási alapra, míg a befizetések évi 4001,- Ft-tól 99%-ban a fedezeti alapra, 0,9%-ban a mûködési alapra, míg 0,1%-ban a likviditási alapra kerülnek felosztásra. Az egészségpénztár jogerõs tevékenységi engedélyének kézhezvételének hónapjában egészségpénztári számlájukra tagdíjbefizetést teljesítõ pénztártagok befizetései az elõzõ bekezdéstõl eltérõen évi 4000,- Ft-ig 0,9%-ban a fedezeti alapra, 99%-ban a mûködési alapra, 0,1%-ban a likviditási alapra, míg befizetései évi 4001,- Ft-tól 99%-ban a fedezeti alapra, 0,9%-ban a mûködési alapra, míg 0,1%-ban a likviditási alapra kerülnek felosztásra. Az egészségpénztár elõzõekben fel nem sorolt bevételeinek alapok közötti megosztására az Öpt. rendelkezései az irányadók. 10.6. Az egészségpénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésére, a szolgáltatási körnek a pénztártagság igényei szerinti bõvítésére és az ezekhez szükséges mûködési (személyi és tárgyi) feltételek megteremtésére fordíthatja. Az egészségpénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. 94 95
10.7. Az egészségpénztári szolgáltatások kiadásait kizárólag a jogosult pénztártag egyéni egészségszámlájának megterhelésével lehet biztosítani. 10.8. Az egészségpénztári gazdálkodásra, pénzügyi tervre, üzemvitelre, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettségre vonatkozóan egyebekben az Öpt. és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. XI. A pénztártagok egyéni egészségszámlája 11.1. A pénztártagok számláján jóváírt összegek a pénztártagok követelésével terhelt pénztártulajdont képeznek. Az egyéni egészségszámla állásáról a pénztártagot minden évben írásban tájékoztatni kell. 11.2. A pénztártagok egyéni egészségszámláinak összessége képezi együttesen az egészségpénztár fedezeti alapját. 11.3. A pénztártag az egészségpénztárhoz címzett teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt jognyilatkozatával rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla-követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstõl számított két évre leköti. Ezen idõszak alatt a pénztártag a lekötött összeget egészségpénztári szolgáltatás finanszírozására nem veheti igénybe. Ha késõbb de még a kétéves idõtartam alatt nyilatkozatától el kíván térni, a Pénztár a szolgáltatási szabályzatban meghatározott külön eljárási díjat számíthat fel. A lekötés részletes szabályait az egészségpénztár szolgáltatási, valamint egészségszámla-kezelési szabályzatai tartalmazzák. 11.4. A pénztártag által igénybe vett szolgáltatások mindegyikét kizárólag a jogosult tag egyéni egészségszámlájának a megterhelésével kell biztosítani. 11.5. Az egészségpénztár a szolgáltatás teljes értékét csak akkor téríti meg a jogosult tag részére, ha a szolgáltatás teljes értékére a tag egyéni egészségszámlája fedezetet biztosít. 11.6. A pénztártag egyéni egészségszámla-követelését egyénileg kell nyilvántartani. Az egyéni egészségszámla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet az egészségpénztár tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak az egészségpénztárral szembeni követeléseként a jelen alapszabályban rögzítetteknek megfelelõen elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. Az egyéni egészségszámla tartalmazza még a fedezeti alapból történõ befektetésnek a tagra jutó realizált hozamát. Az egyéni egészségszámla követelés biztosítékául nem szolgálhat. 11.7. A pénztártag egyéni egészségszámláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezõi, sem kívülálló harmadik személy hitelezõi nem tarthatnak igényt. 11.8. A tagsági viszony megszûnése és az egészségpénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni egészségszámláján lévõ összeget az alapszabályban meghatározottak szerint követelheti az egészségpénztártól. XII. A pénztártagok titkos számkóddal történõ személyi azonosítása 12.1. Az egészségpénztár minden tagja részére megküldött tagi kártyához mellékel egy az egészségpénztár számítógépes rendszerében automatikusan, titkos eljárással képzett, titokban tartott 4 számjegyû kódot, amely az egészségpénztári azonosítóval együtt azonosítja a pénztártagot. 12.2. A titkos kód és az egészségpénztári azonosító együttes közlésével (egyéni szolgáltatás) a pénztártag szóban is jogosult rendelkezni egyéni számlaegyenlegének lekérdezése, a fizetési mód, illetve a munkáltató változásának bejelentése, a lakcímváltozás bejelentése és a titkos számkóddal való személyi azonosítás ideiglenes felfüggesztése ügyében. A pénztártag ezen rendelkezései azonos hatályúak az írásbeli nyilatkozattal. A pénztár jogosult ezeket a rendelkezéseket a pénztártag elõzetes tájékoztatása mellett rögzíteni. 96 97
12.3. A pénztártag a titkos jelszót - az egészségpénztárat kivéve - mindenkivel szemben köteles titokban tartani, hogy arról illetéktelen személyek tudomást ne szerezzenek. A pénztártag viseli azokat az egészségpénztáron kívüli okra visszavezethetõ károkat, amelyek az adatoknak, jogosulatlan személy általi felhasználásából erednek. 12.4. A pénztártag haladéktalanul köteles bejelenteni az egészségpénztárnak, ha az azonosításra szolgáló adatokat elvesztette, vagy attól tart, hogy azok jogosulatlan harmadik személy tudomására jutottak. A bejelentést követõen az egészségpénztár a szolgáltatást az új titkos jelszó kiadásáig ideiglenesen letiltja. Az egészségpénztár jogosult költséget felszámolni az új jelszó kiállításáért. A bejelentés megtétele s ezzel egyidejûleg a szolgáltatás ideiglenes letiltása elõtt bekövetkezett, a 12.3. pontban körülírt kárért a pénztártag tartozik helytállni, míg a bejelentés után keletkezett esetleges kárért az egészségpénztár felel. XIII. Üzleti titokra és pénztártitokra vonatkozó rendelkezések 13.1. Üzleti titok minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minõsített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette. 13.2. Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártagnak, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának a személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, továbbá amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. 13.3. Nem lehet üzleti titokra hivatkozva visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. 13.4. Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. -ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. 13.5. A pénztár igazgatótanácsának és ellenõrzõ bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetõleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot idõbeli korlátozás nélkül, ezen minõsége megszûnését követõen is megtartani. XIV. Az egészségpénztár szervei, feladatuk és hatáskörük 14.1. Az egészségpénztári közgyûlés (küldöttközgyûlés) és a küldöttválasztó gyûlés 14.1.1. A legfõbb egészségpénztári szerv a tagok összességébõl álló közgyûlés, illetve a pénztártagok által megválasztott küldöttekbõl álló küldöttközgyûlés. A elsõ küldöttközgyûlés megalakítása az igazgatótanács döntését követõen közgyûlésen történik. A küldöttek megválasztását követõen ott, ahol a jogszabály vagy az alapszabály közgyûlést említ, küldöttközgyûlést kell érteni. 14.1.2. A küldöttközgyûlés feladata, hatásköre és eljárási rendje megegyezik a közgyûlésével. A küldöttközgyûlésen a tagok jogait a küldött gyakorolja. 14.1.3. A küldöttközgyûlés tagjait elsõ ízben a közgyûlés, a továbbiakban a területi küldötti körzetenként összehívott küldöttválasztó gyûlés választja meg. Az egészségpénztárnak a Magyar Köztársaság területén az igazgatótanács által kialakított, az egészségpénztár küldötti körzetekrõl és a küldöttválasztásról szóló szabályzatában rögzített, a közigazgatási beosztást követõ hét területi küldötti körzete van. A területi küldötti körzethez azon pénztártagok 98 99
tartoznak, akiknek állandó lakóhelye az adott területi körzet közigazgatási területén van, s nem tartoznak valamelyik munkáltatói küldötti körzethez. Az ugyanazon vagy a küldöttválasztást megelõzõ gazdasági évben egy vállalatcsoporthoz tartozó munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok ha létszámuk a 300 fõt meghaladja munkáltatói küldötti körzetet hozhatnak létre. A munkáltatói küldötti körzethez azon pénztártagok tartoznak, akik az adott munkáltatóval munkaviszonyban állnak. A munkáltatói küldötti körzethez tartozó pénztártagok képviseletét ellátó küldöttet már az elsõ ízben a körzet szerint összehívott küldöttválasztó gyûlés választja meg. A munkáltatói küldötti körzet létrehozását az igazgatótanácsnak elõzetesen be kell jelenteni. 14.1.4. A küldöttválasztó gyûlést az elsõ küldöttválasztás idõpontját követõen 5 évenként össze kell hívni, továbbá akkor is, ha új küldött választása válik szükségessé, vagy ha az összehívást az igazgatótanács elrendeli, illetve azt a küldötti körzethez tartozó pénztártagok legalább 10%-a írásban indítványozza. Ha egy küldött megbízatása bármely okból megszûnik, csak abban a küldötti körzetben kell küldöttválasztó gyûlést összehívni, amelynek a küldöttje volt. 14.1.5. A küldött megbízatása 5 évre szól. A küldött megbízatása: a)a megbízatás idõtartamának leteltével, b)visszahívással, c)lemondással, d)elhalálozással, e)a egészségpénztári tagsági viszony megszûnésével, f) a közügyektõl való eltiltással szûnik meg. 14.1.6. A küldöttválasztó gyûléseket az igazgatótanács köteles összehívni. A küldöttválasztó gyûlésen a pénztártagok egy küldöttet jogosultak maguk közül választani, aki megbízatásának idõtartama alatt a küldötti körzethez tartozó pénztártagokat a küldöttközgyûlésen általános felhatalmazással képviseli. 14.1.7. A küldöttválasztó gyûlésen a pénztártagot meghatalmazott is képviselheti. Ez alkalommal a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. 14.1.8. A küldöttválasztó gyûlés akkor határozatképes, ha az adott küldötti körzethez tartozó pénztártagok legalább 25%-a jelen vagy képviselve van. A küldöttválasztó gyûlés határozatképtelensége esetén 15 napon belül újabb küldöttválasztó gyûlést kell összehívni, amely a megjelent vagy képviselt pénztártagok számától függetlenül határozatképes. 14.1.9. A küldött személyére az igazgatótanács tesz javaslatot a közgyûlésnek, illetve a küldöttválasztó gyûlésnek, de a pénztártagok a jelölt mellé más személyt is javasolhatnak. A küldötteket a pénztártagok nyílt szavazással és egyszerû többséggel választják meg. 14.1.10. Küldötté olyan pénztártag választható, aki betöltötte a 18. életévét, büntetlen elõéletû, és megválasztásának idõpontjában ahhoz a küldötti körzethez tartozik, amelyben a küldöttválasztó gyûlést összehívták. A küldöttek és a küldötti körzetükhöz tartozó pénztártagok kapcsolattartásának rendjét az igazgatótanács határozza meg. 14.1.11. A küldöttválasztó gyûlésen jegyzõkönyvet kell vezetni, melyet a küldöttválasztó gyûlés által megválasztott levezetõ elnök és a jegyzõkönyvvezetõ ír alá, és az erre megválasztott két pénztártag hitelesít. 14.1.12. A küldöttválasztó gyûlésen felvett jelenléti ívet a küldöttválasztó gyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ aláírásával hitelesíti. 14.1.13. A közgyûlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A közgyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, a PSZÁF, az ellenõrzõ bizottság, illetve a pénztártagok legalább 10%-a az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza, továbbá, ha az igazgatótanács szükségesnek látja. 14.1.14. A közgyûlés összehívása az igazgatótanács feladata. Ha az igazgatótanács a közgyûlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a bírósághoz fordulhatnak. 100 101
14.1.15. A küldöttközgyûlést hirdetmény vagy a küldötteknek szóló meghívó kézbesítése útján kell összehívni. 14.1.16. Az igazgatótanács a közgyûlés idõpontja elõtt legalább 15 nappal köteles a közgyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt közzétenni a Népszava c. napilapban, vagy a meghívót közvetlenül a küldötteknek megküldeni, továbbá az egészségpénztár székhelyén lévõ hirdetõtáblán kifüggeszteni. 14.1.17. A hirdetménynek, illetve a meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. 14.1.18. A közgyûlésre a PSZÁF képviselõjét is meg kell hívni, aki a közgyûlésen tanácskozási joggal vesz részt. 14.1.19. A közgyûlés határozatképes, ha azon a pénztártagok fele jelen vagy képviselve van. 14.1.20. A pénztártagot (küldöttet kivéve) meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. 14.1.21. Ha a közgyûlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyûlés a meghívóban (hirdetményben) szereplõ kérdések, napirendi pontok tekintetében a jelenlévõk, illetve a képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyûlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyûlés ugyanazon a napon is megtartható. 14.1.22. A közgyûlésen minden pénztártagnak egy szavazata van. Hogy valamennyi pénztártag arányos képviselete biztosítva legyen a küldöttközgyûlésen, a küldöttek szavazatainak száma megegyezik a a küldöttközgyûlés idõpontjában a küldötti körzetükhöz tartozó pénztártagok számával. 14.1.23. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) az ellenõrzõ bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az igazgatótanács éves beszámolójának ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés elfogadása, döntés az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezésérõl, eredmény felhasználásáról; e) az egészségpénztár könyvvizsgálójának megválasztása; f) döntés érdekképviseleti szervhez történõ csatlakozásról, illetve az abból való kiválásról; g) döntés az egészségpénztár megszûnésérõl, szétválásról vagy más egészségpénztárral való egyesülésrõl; h) az egészségpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása; i) a PSZÁF által kiadott tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt kötött szerzõdések jóváhagyása; j) a tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt az egészségpénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a egészségpénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a egészségpénztár képviseletérõl; k) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a jelen alapszabály a közgyûlés hatáskörébe utal. 14.1.24. A közgyûlés általában nyílt szavazással, a jelen lévõ (képviselt) pénztártagok egyszerû szavazattöbbségével hozza határozatait. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szavazata dönt. 14.1.25. A közgyûlésen képviselt pénztártagok legalább 2/3-os szavazattöbbsége szükséges a 13.1.21. a), d), f) és g) pontokban meghatározott esetekben. 14.1.26. A közgyûlést levezetõ elnökként az igazgatótanács elnöke, akadályoztatása esetén az igazgatótanács valamely más tagja vezeti. 14.1.27. A közgyûlésen jelenléti ívet kell felvenni és jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét, a hozott határozatokat és határozatonként a szavazás eredményét számadatokkal. A jegyzõkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság beszámolójának egy-egy példányát. A jegyzõkönyvet a levezetõ elnök és a 102 103
jegyzõkönyvvezetõ írja alá és az erre megválasztott két pénztártag hitelesíti. 14.1.28. A közgyûlésrõl készült jegyzõkönyv egy példányát, mellékleteivel együtt a közgyûlést követõ 30 napon belül meg kell küldeni a PSZÁF részére. 14.1.29. Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjainak, s közülük e testületek elnökeinek megválasztása titkos szavazással történik. 14.2. Az igazgatótanács 14.2.1. Az igazgatótanács az egészségpénztár ügyvezetõ szerve. Az igazgatótanács létszáma 7 fõ. 14.2.2. Az igazgatótanács tagjait a pénztártagok közül kell megválasztani. 14.2.3. Az igazgatótanács megbízatása a megválasztásától számított öt évig tart. 14.2.4. Az igazgatótanács feladatkörében: a) összehívja a közgyûlést, gondoskodik a közgyûlés hatáskörébe tartozó döntések elõkészítésérõl, a meghozott határozatok végrehajtásáról; b) gondoskodik az egészségpénztár könyveinek szabályszerû vezetésérõl; c) meghatározza az egészségpénztár üzletpolitikáját; d) elfogadja az egészségpénztár szabályzatait; e) jóváhagyja az egészségpénztári vagyonkezelés (befektetési üzletmenet), az adminisztrációs és nyilvántartási, a biztosításmatematikai és a járadékszolgáltatási tevékenység kihelyezésével, továbbá a egészségpénztári eszközök letétkezelésével összefüggõ szerzõdéseket; f) gondoskodik az egészségpénztár zavartalan mûködésérõl. Ennek érdekében a közgyûlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti alapot; g) dönt a saját tevékenységi és a biztonsági alapok feltöltésérõl, illetve felhasználásáról; h) a közgyûlés elé terjeszti az éves és hosszú távú pénzügyi terveket, a mérleget és az éves egészségpénztári beszámolót; i) gondoskodik a jogszabályoknak megfelelõ és az egészségpénztár adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítését biztosító nyilvántartási rendszer kialakításáról és mûködtetésérõl; j) gondoskodik a pénztártagok tájékoztatásáról, tekintettel az Öpt., továbbá az adatvédelemrõl és a személyiségi jogok védelmérõl szóló jogszabályok elõírásaira; k) megállapítja ügyrendjét; l) gyakorolja az ügyvezetõ felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezetõ helyettesét (helyetteseit) és a számviteli rendért felelõs vezetõt (fõkönyvelõt); m) jóváhagyja a munkáltatói hozzájárulás tárgyában kötött szerzõdéseket; n) dönt minden olyan kérdésben, illetve ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a jelen alapszabály, közgyûlési határozat a feladat-, illetve hatáskörébe utal; o) dönthet arról, hogy a fedezeti alap javára más alap(ok) befektetési hozamát jóváírja. Az igazgatótanács jogosult szakértõk foglalkoztatására, szakértõi bizottságok, tanácsadó testületek létrehozására. 14.2.5. Az igazgatótanácsnak legalább 3 havonként ülést kell tartania. Az igazgatótanács ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a közgyûlés határozata elõírta, az egészségpénztár felett felügyeletet gyakorló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elõírta, illetve ha az ellenõrzõ bizottság vagy az igazgatótanács tagjainak egyharmada, illetve az ügyvezetõ kéri. 14.2.6. Az igazgatótanács üléseit a napirendi javaslat és az írásos elõterjesztések egyidejû megküldésével az igazgatótanács elnöke hívja össze. 14.2.7. Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. 14.2.8. Az igazgatótanács határozatait általában a jelen lévõ igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 14.2.9. Az igazgatótanács minõsített többséggel az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével határoz: 104 105
a) a közgyûlés elé terjesztett éves beszámoló elfogadásáról; b) az ügyvezetõ, a vagyonkezelõ és a letétkezelõ kiválasztásáról; c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról. 14.2.10. Az igazgatótanács a 14.2.4. a), b) és g) pontokban foglalt hatáskörének gyakorlását ügyrendjében átruházhatja az ügyvezetõre(ha alkalmaz ügyvezetõt). A hatáskör átruházás gyakorlásának módjáról és mértékérõl az alapszabályban kell rendelkezni. 14.2.11. Az igazgatótanács ülésérõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévõk nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzõkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát. 14.2.12. Az ügyvezetõ és az ellenõrzõ bizottság elnöke az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 14.2.13. Az igazgatótanács tagjai és elnöke sem tiszteletdíjban sem egyéb juttatásban nem részesülnek. 14.3. Az ellenõrzõ bizottság 14.3.1. Az ellenõrzõ bizottság az egészségpénztár általános ellenõrzési szerve. 14.3.2. Az ellenõrzõ bizottság létszáma 7 fõ. Az ellenõrzõ bizottság megbízatása megválasztásától számított 5 évig tart. 14.3.3. Az ellenõrzõ bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenõrizze az egészségpénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, az egészségpénztár fizetõképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Az ellenõrzõ bizottság nyílt pályázat alapján javaslatot tesz a közgyûlésnek a könyvvizsgáló személyére. 14.3.5. Az ellenõrzõ bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyûlés elé terjesztendõ jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. 14.3.6. Az ellenõrzõ bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenõrzõ bizottság jelentése nélkül a közgyûlés érvényesen nem határozhat. Az ellenõrzõ bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervrõl a közgyûlés elõtt, azokkal együtt megtekinthetõvé kell tenni a tagság számára. 14.3.7. Az ellenõrzõ bizottság jogosult szakértõket foglalkoztatni, ügyrendjét és munkarendjét önállóan alakítja ki. 14.3.8. Az ellenõrzõ bizottság tagjai és elnöke sem tiszteletdíjban sem egyéb juttatásban nem részesülnek. 14.4. Tagozatok 14.4.1. Az igazgatótanács az egészségpénztár szervezetén belül tagozatokat hozhat létre, melyek a pénztártagság különbözõ csoportjainak (pl. beolvadó egészségpénztárak tagjai esetében) ügydöntõ hatáskörrel nem rendelkezõ érdek-képviseleti testületei. A tagozatok az egészségpénztár igazgatótanácsának határozatával szûnnek meg. 14.4.2. A tagozatok az igazgatótanács felkérésére adott kérdésben állásfoglalást alakíthatnak ki, melyet az igazgatótanács elnöke szóban ismertet az igazgatótanács ülésén. A tagozatok vezetõi az igazgatótanács felkérésére részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, szavazati és tanácskozási jog azonban nem illeti meg õket. 14.4.3. A tagozatok mûködésére vonatkozó szabályokat az igazgatótanács határozatban állapítja meg. 14.3.4. Az ellenõrzõ bizottság évente a közgyûlés elé terjeszti megállapításait. Az ellenõrzõ bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha azt az ellenõrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. 106 107
XV. Az egészségpénztár ügyvezetõjére és munkaszervezetére vonatkozó rendelkezések 15.1. Az egészségpénztár ügyvezetõje amennyiben ügyvezetõt alkalmaz az egészségpénztár az egészségpénztárral munkaviszonyban álló személy. A munkaviszonyára a munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni az Öpt.-ben foglalt eltérésekkel. 15.2. Az ügyvezetõ nem lehet az egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselõ. 15.3. Ügyvezetõként alkalmazható az, aki büntetlen elõéletû, felsõfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi vagy államigazgatási végzettséggel és legalább hároméves, pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. 15.4. Az ügyvezetõ bérét és juttatásait az igazgatótanács állapítja meg. 15.5. Az ügyvezetõ a feladatkörében eljárva a) felelõs a közgyûlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért; b) felelõs az egészségpénztár eredményes mûködéséért; c) felelõs az egészségpénztár folyamatos ügyviteléért; d) felelõs az egészségpénztár fizetõképességének és kötelezettségeinek lejárati összhangjáért; e) gondoskodik a közgyûlés és az igazgatótanács üléseinek elõkészítésérõl; f) részt vesz a közgyûlés és az igazgatótanács ülésein; g) beszámol az igazgatótanácsnak a tevékenységérõl; h) felelõs az egészségpénztár munkaszervezete belsõ szabályzatainak a kialakításáért; i) irányítja az egészségpénztár munkaszervezetét; j) gyakorolja az egészségpénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket jogszabály vagy a jelen alapszabály a közgyûlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal; k) vezeti a Határozatok Könyvét; l) elõkészíti az igazgatótanács ülésére az egészségpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, mérlegét és éves beszámolóját; m) kiadmányozza az egészségpénztár iratait, aláírja az egészségpénztár beszámolóit, a pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentést; n) peren kívüli ügyekben az igazgatótanács elnökének meghatalmazásával képviseli az egészségpénztárat; o) biztosítja a pénztártagok tájékoztatását, iratbetekintési jogának gyakorlását; p) intézkedik az egészségpénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmek ügyében; q) ellátja a jogszabályokban meghatározott és az igazgatótanács által ráruházott egyéb feladatokat. 15.6. Az igazgatótanács az ügyvezetõre ruházhatja egyes határköreinek gyakorlását. Az ügyvezetõ hatásköre az átruházott hatáskör terjedelméhez igazodik. Az ügyvezetõ e tevékenység során az igazgatótanács utasításai szerint jár el, köteles betartani a jogszabályokat, az alapszabály rendelkezéseit, a közközgyûlés és a küldöttközgyûlések határozatait. 15.7. Az igazgatótanács jogsértõ határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezetõ az ellenõrzõ bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyûlés összehívását. 15.8. Az egészségpénztár munkaszervezetének felépítését, feladatait az ügyvezetõ javaslatára az igazgatótanács határozatban állapítja meg. 15.9. Az ügyvezetõ jogosult az ügyvezetõ igazgató, helyettese az ügyvezetõigazgató-helyettes cím használatára. 15.10. Jelenleg az egészségpénztár nem alkalmaz ügyvezetõ igazgatót. XVI. Az egészségpénztár megszûnése 16.1. Az egészségpénztár a felszámolás esetét kivéve csak végelszámolást követõen szûnhet meg, a PSZÁF elõzetes tájékoztatása mellett. 16.2. A közgyûlés kétharmados szavazattöbbséggel elhatározhatja az egészségpénztár megszûnését, más egészségpénztárral történõ egyesülését. 108 109
16.3. Az egészségpénztár jogutód nélküli megszûnésekor a felszámolás kivételével, ha a közgyûlés azt határozatban kéri, a PSZÁF végelszámolót nevezhet ki. A végelszámolás költségeit az egészségpénztár viseli. 16.4. Az egészségpénztár jogutód nélküli megszûnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt a) felveheti; b) átlépés esetén egy másik egészségpénztárba átviheti. 16.5. Az egészségpénztár felszámolási eljárására a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az Öpt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16.6. Az egészségpénztár jogutód nélküli megszûnése esetén a pénztártagokra esõ vagyont a következõk szerint kell felosztani: A rendelkezésre álló vagyonból elõször a fedezeti alappal szemben fennálló tagi, örökösi és kedvezményezetti követeléseket kell kielégíteni. Ha a rendelkezésre álló vagyon kevesebb, mint a fedezeti alappal szemben fennálló követelések összege, fenti jogosultak az egyéni, illetve a szolgáltatási számlákon nyilvántartott összegek arányában részesülnek a vagyonból. Ha a rendelkezésre álló vagyon meghaladja a fedezeti alappal szemben fennálló követelések összegét, akkor a fennmaradó, kötelezettségekkel nem terhelt vagyont az egyéni, illetve a szolgáltatási számlákon nyilvántartott összegek arányában kell a jogosultak között felosztani. XVII. Az egészségpénztár képviselete 17.1. Az egészségpénztárat a) az igazgatótanács elnöke önállóan; b) az igazgatótanácsnak az elnökön kívüli két tagja együttesen; c) az egészségpénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen; d) ha az egészségpénztár alkalmaz ügyvezetõt, az igazgatótanács által kijelölt egy igazgatótanácsi tag az ügyvezetõvel együttesen képviseli. 17.2. Az egészségpénztár tisztségviselõjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal. 17.3. Az egészségpénztár képviseletére jogosult személyekrõl képviseleti könyvet kell vezetni. A képviseleti könyv vezetésérõl az ügyvezetõ gondoskodik. XVIII. Az egészségpénztár határozatainak közzététele, iratbetekintés 18.1. Az egészségpénztár a küldöttközgyûlés és az igazgatótanács határozatainak nyilvántartása céljából köteles vezetni a határozatok könyvét. A határozatok könyve egy sorszámmal ellátott, a nyitó oldalon az egészségpénztár pecsétjével és az igazgatótanács elnökének vagy két tagjának aláírásával ellátott füzet. A határozatok könyvébe a határozatokat, sorszámmal ellátva, az azok meghozatalát követõ 36 órán belül be kell vezetni. A határozatok bevezetése az igazgatótanács elnökének (amennyiben ügyvezetõ kinevezése megtörténik, akkor az ügyvezetõ) feladata. 18.2. Az elõzõ pontban foglalt határozatokat, valamint az éves egészségpénztári beszámolót az egészségpénztár székhelyén e célra létesített hirdetõtáblán 60 napra ki kell függeszteni. 18.3. A pénztártagot az egyéni számlája december 31-i egyenlegérõl legkésõbb a tárgyévi beszámolót tárgyaló küldöttközgyûlés idõpontjáig írásban tájékoztatni kell. 18.4. Az egészségpénztár irataiba többek között az egészségpénztár aktuális befektetési politikájának kivonatába, szabályzataiba pénztártag az egészségpénztár ügyfélfogadási ideje alatt személyesen betekinthet, a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek kivételével. 110 111
XVIII. Vitás ügyek intézése 19.1. A pénztártag és az egészségpénztár közötti vitás ügyekben meg kell kísérelni az ügy peren kívüli, tárgyalásos rendezését. Ha ez nem vezet eredményre, a felek polgári peres eljárást kezdeményezhetnek. 19.2. Az egészségpénztár és a pénztártag közötti jogvitában kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. XX. Záradék A 2004. november 15. napján megtartott alakuló közgyûlés által elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt jelen alapszabályt a 2005. március 11-én megtartott közgyûlés módosította, aminek tényét e záradékban a közgyûlés levezetõ elnöke, a jegyzõkönyvvezetõ és a jegyzõkönyv két hitelesítõjének aláírásával igazolja. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály 2005. március 11-étõl hatályos.... a közgyûlés elnöke... jegyzõkönyvvezetõ... jkv. hitelesítõ... jkv. hitelesítõ Ellenjegyezte: 112
Szolgáltatási Szabályzat Allianz Hungária Egészségpénztár Hatályos: 2005. április 25-tõl visszavonásig Elfogadva: 2005. április 25. Budapest, Károly krt. 6. Telefon: (06-40) 429-429 Fax: (06-1) 429-1-540 1242 Budapest, Pf. 471 Adószám: 18116870-1-41 Pénzforgalmi jelzõszám: MKB 10300002-20222721-00003285 A pénztár azonosítójának száma: 270 Budapest, 2005. április 113
Az Allianz Hungária Egészségpénztár az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt. tv.), az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII.24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), valamint az Allianz Hungária Egészségpénztár Alapszabályának elõírásai alapján jelen szabályzatban rendelkezik a pénztár által finanszírozott szolgáltatásokról, azok feltételeirõl. A jelen Szolgáltatási Szabályzat az Alapszabályban meghatározott pénztári szolgáltatások igénybevételére, rendszerére, elveire és eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. A jelen Szolgáltatási Szabályzat személyi hatálya kiterjed a pénztárra, a pénztártagokra, szolgáltatásra bejelentett közeli hozzátartozókra, továbbá a pénztárral szolgáltatásra irányuló szerzõdéses jogviszonyban álló egészségpénztári szolgáltatókra. I. Alapfogalmak 1. A szabályzat által használt egyes fogalmak értelmezése: egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély birtokában végezhetõ egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megõrzése, továbbá a megbetegedések megelõzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, az életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelõzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdõellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a mûvi meddõvé tételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal ideértve az ehhez kapcsolódó, a halottak szállításával összefüggõ külön jogszabály szerinti tevékenységeket is. egyéni egészségszámla: az egészségpénztár által vezetett egyéni számla olyan alapnyilvántartás, amelyet a pénztár a kialakított számviteli rendjével összhangban vezet. Az egyéni egészségszámlán kerül jóváírásra a pénztártag saját befizetése, a pénztártag részére érkezett munkáltatói hozzájárulás, adomány fedezeti része, továbbá a pénztár befektetéseibõl származó hozamnak a pénztártagot megilletõ része. szolgáltatás-szervezés: egészségpénztári szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhetõségének biztosítása a pénztártagok részére. egészségpénztári szolgáltató: az egészségpénztárral szerzõdésben vagy annak tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a pénztárral kötött szerzõdés alapján a pénztártagok számára tényleges egészségpénztári szolgáltatást nyújt (továbbiakban: szolgáltató). szolgáltatásra bejelentett közeli hozzátartozó: a pénztártag által a pénztár részére elõzetesen írásban bejelentett közeli hozzátartozója, aki jogosult a pénztár valamennyi szolgáltatását kivéve a betegség, illetve kórházi ellátás miatti keresõképtelenség esetén kiesõ jövedelem pótlását a bejelentõ pénztártag jogán, a pénztártagéval egyezõ feltételekkel igénybe venni (továbbiakban: társigénylõ). A jelen szabályzat értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, valamint az élettárs. rekreációs üdülés: a kereskedelmi és fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellnesshotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés. egészségügyi üdülés: a kereskedelmi és fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában 114 115
vagy üdülõházban igénybe vett üdülés, melynek során a szálloda, illetve üdülõház a saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával a pénztárral Szolgáltatói Szerzõdésben lévõ egészségügyi szolgáltatást nyújt. gyógyüdülés: a természetes gyógytényezõkrõl szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülõben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés. egészségterv: a Pénztárral szûrési, állapotfelmérési tevékenységre szerzõdött egészségügyi szolgáltató által legalább 2 évente végzett egészségügyi állapotfelmérõ vizsgálatokat, azok eredményeit, valamint a pénztártag részére személyes életvezetési javaslatokat tartalmazó, a prevenciós szolgáltatások igénybevételére jogosító dokumentum. II. Általános rendelkezések 1. A pénztári szolgáltatások alapjai A pénztár szolgáltatásait saját maga szervezi vagy e célra ezzel párhuzamosan szolgáltatásszervezõ intézményt vesz igénybe. A pénztárnak a jelen szabályzatban körülírt szolgáltatásait mind a pénztártag, mind a pénztártag jogán a társigénylõ jogosult igénybe venni. Amennyiben a pénztár szolgáltatásait saját maga szervezi, egészségügyi szolgáltatásokat csak egészségügyi szolgáltatókon keresztül nyújthat. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatásokat a Pénztárral szerzõdéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. Szolgáltatói Szerzõdés megkötését a pénztártag is kezdeményezheti a pénztár által rendelkezésére bocsátott szolgáltatói szerzõdésminta felhasználásával. A pénztár a hatályos jogszabályok szerint nem fizetheti ki adómentes jövedelemnek számító szolgáltatásként a vele szerzõdéses kapcsolatban nem álló egészségpénztári szolgáltatótól származó, a pénztártag által benyújtott számla ellenértékét. (kivéve a következõ bekezdésben meghatározott esetet). Ez a szabály még abban az esetben is érvényes, ha a pénztártag által igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, ellátás megfelel a pénztár Alapszabályában, illetve a jelen Szabályzatában meghatározott szolgáltatásnak. A pénztárnak nem szükséges szerzõdést kötnie a Kormányrendeletben körülírt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz fogalmába tartozó termékek értékesítõivel, sportszerek, sporteszközök forgalmazóival, sporttevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokkal (mint például: pálya-, uszoda- és teremfoglalkozáson részvételre jogosító bérlet, stb.) kapcsolatos számlák kibocsátóival, Braille-írással készült könyvek, magazinok értékesítõivel, továbbá a mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítõ speciális eszközök árának támogatásával, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatásával, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelésével, ajtók, kijárok, folyosók szélesítésével, emelõeszközök beszerelésével, vakvezetõ kutyával kapcsolatos költségekrõl kiállított számla kibocsátóival. Egyebekben a pénztár szolgáltatásait az idézett Kormányrendeleten és az Alapszabályon alapuló jelen Szabályzat rendelkezései szerint szervezi, finanszírozza. A pénztár és Szolgáltató közötti szerzõdés megkötését a pénztártag is kezdeményezheti a pénztárhoz benyújtott írásbeli kérelmével, amely tartalmazza a szolgáltatóval történõ kapcsolat-felvétel lehetõségét. 2. Az adókedvezményekkel kapcsolatos szabályok A jelen szabályzatban meghatározott szolgáltatások igénybevétele adómentes a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének értelmében. A jelen szabályzat keretében igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó adózási szabályokról egyebekben a pénztár Egészségszámla-kezelési szabályzata rendelkezik. 116 117