CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA Ügyiratszám:36-2/2015. Tárgy: Kitűzés Ügyintéző: Hidjapusztay Andor Hiv. szám: - Tel.: 62/680-153 Melléklet: - Tisztelt Földmérő Kollégák! Az utóbbi időben megszaporodtak a lakossági bejelentések, amelyek a földmérő vállalkozók munkavégzésének hiányosságaival foglalkoztak, elsősorban a földrészletek kitűzésével kapcsolatban, a kitűzött földrészlettel szomszédos földrészletek tulajdonosainak kiértesítésének hiányával. Felhívom a Kollégák figyelmét, hogy bármely ingatlan-nyilvántartási célú tevékenységet, így a földrészletek kitűzését is, a mindenkori hatályos jogszabályok alapján kell végrehajtani. Földrészletek kitűzésénél a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet (a továbbiakban. R.) előírásait kell elsősorban figyelembe venni. - Szakmai végzettség előírása: Fttv. 23. (2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül továbbá a földrészlethatárok kitűzésével, továbbá a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka. Fttv. 28. (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány és megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító Parancs tanúsítja. (4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges: d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése, - Megrendelő nyilatkozata: R. 9. (1) Ingatlan határvonalának kitűzése és az ingatlannal kapcsolatos változási vázrajz készítését megelőzően az ingatlan tulajdonosának nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlannal kapcsolatban van-e folyamatban az ingatlan határvonalával, vagy területével kapcsolatos bírósági eljárás. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat szerint bírósági eljárás van folyamatban, vagy a földrészlet határvonalával és területével kapcsolatos perfeljegyzés van feltüntetve az ingatlan tulajdoni lapján, a földrészleten ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység - hatósági térképi hibakiigazító eljárás vagy az ügyben a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértői tevékenység kivételével - nem végezhető. 6724 Szeged, Kálvária sgt. 41-43. 6701 Szeged, Pf. 129. +36 (62) 680-150 +36 (62) 680-151 www.csmkh.hu megye@fh.csmkh.hu
(3) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza. - Kitűzés előkészítése: R. 1. A rendelet alkalmazásában 7. kitűzés: a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet határpontjainak helyszíni kijelölésére irányuló földmérési tevékenység. R 40. (2) Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron lévő új épület kitűzése is. Fttv. 24. (1) A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell. R. 19. (1) Az Fttv. 24. (1) bekezdésének előírásai alapján a helyszíni földmérési munkáról az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást. R. 40. (1) A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő felelős. R. 17. (2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni. R. 41. (1) Ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni, a 16. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (2) A kitűzés előkészítésekor vizsgálni kell, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban szereplő adatok összhangban vannak-e a 17. -ban meghatározott munkarészek adataival. (3) A kitűzés során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a járási földhivatalnál kezdeményezni kell. Ebben az esetekben a kitűzési munkálatokat fel kell függeszteni és csak a hiba kijavítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedése után szabad folytatni azt. - Kitűzés végrehajtása: Fttv. 24. (1) A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell. (2) A földmérő (a tulajdonos előzetes tájékoztatásával) az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet. 2
(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) és (2) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja. (4) A földmérőnek a földmérési jogosultságát igazolnia kell. R. 15. (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. R. 16. (1) A térképi és természetbeni állapotot azonosnak kell tekinteni (térképterepazonos), és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén: a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés aa) megtalálható és szabatosan megjelölt birtokhatár esetén a földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert; ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében ± 0,2 métert nem lépi túl; b) a földrészletről korábbi munkarészekben (felvételi előrajzon, mérési vázlaton stb.) számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél; c) az EOTR földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 3. melléklet A) táblázatban megadott értéknél kisebb az eltérés, vagy d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 3. melléklet B) táblázatban megadott értéknél kisebb az eltérés. (2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus térképi alapú adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 3. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani. (3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból, vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 3. melléklet E) táblázatában megadott értéket. R. 17. (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázisok készítéséről szóló jogszabály előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 3. melléklet táblázataiban megadott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal. R. 40. (3) A kitűzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben a járási földhivatalhoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani. R. 41. (4) A természetben már megjelölt határponthoz képest a megadott tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad. 3
(5) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni. R. 43. (1) Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetben használt határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a jogerős állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött jogi állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell számítani. - Kitűzés dokumentálása: R. 4. (4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat: a) kitűzési vázrajz; R. 10. (5) A változási vázrajz méret adatot nem tartalmazhat. Ez alól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok, és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek. R. 21. (1) A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről mérési vázlatot, valamint annak digitális mérési állományát is el kell készíteni. (2) A mérési vázlatot digitális formában kell készíteni. A mérési vázlatnak a 7. melléklet A. pontja szerint tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési vázlatot a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. R. 43. (2) A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni és az eltérés jellegétől függően az alábbi a kitűzés eredményének megfelelő záradékok valamelyikével kell ellátni: a) A... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba. (23. melléklet), b) A... helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon jelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez. (24. melléklet), valamint c) A kitűzött földrészlet határpontjait... (pl. kővel, fakaróval, festéssel stb.)... jelöltem meg. R. 46. (3) A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyvet, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész egy példányát, a kitűzési vázlatot és vázrajzot a kitűzést követően nyolc napon belül a járási földhivatalnak meg kell küldeni. Felhívom a figyelmet a 2014. január 1. napján hatályba lépett paragrafusokra is, amelyek korábban nem szerepeltek egy jogszabályban sem: Fttv. 14. (8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát - a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben - a földmérésre 4
vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni. R. 4. (3) Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: f) az Fttv. 14. (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. R. 10. (2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának - az egyesített telekalakítási eljárás, valamint az Fttv. 14. (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével - nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának megléte a vázrajzon. R. 22. (1) A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni az Fttv. 17. (1) bekezdésében foglalt hibakiigazítás, valamint a 14. (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével. R 40. (4) Amennyiben a kitűzés az Fttv. 14. (8) bekezdése alapján történt akkor a 21. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában elkészített jegyzőkönyvet ki kell egészíteni a tulajdonos és a szomszédok nevével, lakcímével, ingatlanuk helyrajz számával, aláírásukkal, és nyilatkozatukkal a kitűzéssel való egyetértésről. R. 42. (1) Az Fttv. 14. (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban az átvezetéséhez a vázrajzot az alábbi záradék szöveggel kell ellátni A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk:. A vázrajzot a kitűzéssel érintett tulajdonosoknak alá kell írniuk. (2) Az (1) bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 22. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, és szükség esetén az 1. és 2. melléklet szerinti területkimutatást is csatolni kell. Amennyiben a minősített ingatlanrendező földmérő munkájával kapcsolatban a szakfelügyelő tudomására jut a földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési szakfelügyelői feladatokról szóló 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet (a továbbiakban. R2.) 13. (1) bekezdésében foglaltak fennállása, úgy a fenti rendelet alapján az illető földmérő ellen szakmaetikai vizsgálatot kezdeményez a FÖMI-nél. R2. 13. (1) Szakmaetikai okok miatt a Bizottság szakértői véleménye alapján a FÖMI az alábbi döntést hozhatja: a) írásbeli figyelmeztetésben részesíti a panaszoltat, amennyiben aa) munkája során elmulasztotta a megbízó teljes körű tájékoztatását a megbízásával kapcsolatos hatályos jogszabályi előírásokról, ab) munkavégzése során nem a tőle elvárható szakmai alapossággal járt el, ac) a munka-bejelentési kötelezettségének rendszeresen nem tett eleget, b) a panaszolt minősítését felfüggeszti 2 évre, amennyiben ba) az ingatlanrendező földmérő sorozatosan megszegi az Fttv. 28. (2) bekezdésében foglalt minőségi előírásokat, bb) a jogszabályban előírt földmérési adatokat jogosulatlanul, vagy díjmegfizetése nélkül használja fel, bc) munkája során nem a jogszabályban előírt állami alapadat-adatbázisok adatait használta fel, 5
c) visszavonja a minősítést a panaszolttól, ha ca) a tevékenység folytatásától a bíróság jogerősen eltiltotta, cb) bebizonyosodik, hogy valótlan adatok alapján készített munkarészeket, cc) bizonyíthatóan a megbízóját szándékosan félrevezette vagy megtévesztette, cd) 5 éven belül harmadszor kellene írásbeli figyelmeztetésben részesítenie. (2) A felfüggesztés időtartama alatt a földmérő ingatlanrendező földmérő minősítéshez kötött tevékenységet csak ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személy minőségellenőrzésével végezhet. (3) Amennyiben a (1) bekezdésben foglaltak fennállását a földmérési szakfelügyelő észleli, a FÖMI-nél kezdeményezi a szakmaetikai vizsgálatot. Felhívom a Kollégák figyelmét, hogy az Fttv. 24. (1) bekezdésének előírásai alapján azonban nemcsak a kitűzésről, hanem minden helyszíni földmérési munkáról, ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről az érintett ingatlanok tulajdonosait (használóit, vagyonkezelőit) igazolható módon előzetesen értesítenie kell. Kérem a Kollégákat, hogy munkavégzésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járjanak el a továbbiakban is. S z e g e d, 2015. január 27. Tisztelettel: Gósz Zoltán hivatalvezető 6