INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások, s ezzel együtt a végrehajtási jogok bejegyzésének a száma, rengeteg problémát okozva a gyakorlatban. A végrehajtási eljárás jogszabályi háttere A jog érvényesülését általában az önkéntes követés jellemzi, végső soron azonban az állam kényszerítő ereje juttatja érvényre. Ilyen kényszerítő jellegű eljárás a bírósági végrehajtás is, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait érvényre juttassák. A bírósági végrehajtás magyarázata c. kiadvány szerint a végrehajtási eljárás polgári nemperes eljárás. A polgári nemperes eljárások jogi természetüket tekintve ugyan részei a polgári eljárásnak éspedig annak egyik fajtáját alkotják, de nem mindig és nem kizárólag igazságszolgáltatási feladatokat látnak el. 1 A bírósági végrehajtás átfogó kódexe a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi. LIII. törvény (továbbiakban: Vht.), amely a saját alkalmazási körének szabályozásával a törvény célját és feladatát is meghatározza. A törvény a bírósági végrehajtás szabályozásával elsősorban azt szolgálja, hogy a bírósági határozatok a gyakorlatban érvényre jussanak. A téma szempontjából a Vht. mellett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.), valamint a végrehajtásáról kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM. rendelet (továbbiakban: Vhr.) tartalmaz rendelkezést a végrehajtási jog bejegyzésre vonatkozóan, azonban ezek a rendelkezések csak általános iránymutatást adnak. Generálisan rendelkezik az Inytv. amikor kimondja, hogy bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. 2 A Vhr. már részletesebben ad útmutatást, amikor úgy rendelkezik, hogy végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni. 3 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény tartalmaz további rendelkezéseket az ingatlan végrehajtással kapcsolatban, amelynek 38. (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámolási eljárás tényének feljegyzésekor tehát a bejegyzett végrehajtási jogo(ka)t hivatalból törölnie kell az ingatlanügyi hatóságnak. 1 Németh János Vida István (szerk.: Németh János Kiss Daisy): A bírósági végrehajtás magyarázata (2003). 2 Inytv. 30. (1) bekezdés 3 Vhr. 21. (1) bekezdés
36 2007. 1-2. szám RES IMMOBILES Az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba Az általános szabályok szerint az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. A Vht. szerint a végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A törvény kógens rendelkezése szerint a foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg. A bírósági végrehajtó részéről az ingatlan-végrehajtás körében, a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésének elmulasztása olyan kirívó jogsértés, amely a felróhatóság megállapítását indokolttá teszi. Az önálló bírósági végrehajtó is közfeladatot lát el, amelynek során az általa okozott kárért felelőséggel tartozik. Az eljáró végrehajtó súlyos mulasztást követ el, ha csak késedelmesen vagy egyáltalán nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, u- gyanis kiemelt figyelmet kell arra fordítania, hogy a jogosult minél gyorsabban hozzájusson a követeléséhez. (Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20.068/2003., BDT2004. 1074.) Az ingatlanügyi hatóság soron kívüli intézkedése Az Inytv. 7. (1) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát törvény eltérő rendelkezése hiányában a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. A beadványokat tehát az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. A Vht. szerint az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzési kérelmet soron kívül köteles elintézni. A főszabály szerint a soron kívüliség, a rangsor elvének mellőzésével nem járhat, azaz a végrehajtási jog soron kívüli bejegyzésének teljesítéséhez, a megelőző beadványokat el kell intézni. A Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.815/2005. 4 számú döntésében a főszabálytól eltérő rendelkezést állapított meg: a tényállás szerint a földhivatalhoz benyújtott kérelem tulajdonjog fenntartással történ eladás tényének feljegyzésére irányult, amelyet a földhivatal teljesített. A bejegyzési engedély benyújtása előtt a tulajdonossal (eladóval) szemben a bírósági végrehajtó, végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanra. Később megérkezett a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat, amely alapján a földhivatal a vevő tulajdonjogát, végrehajtási joggal terhelten jegyezte be. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye nem akadályozza a bejegyzett tulajdonossal szembeni végrehajtási jog bejegyzését, még akkor sem, ha a hatályos jogszabály úgy rendelkezik, hogy a tulajdonjogot a feljegyzés rangsorában kell bejegyezni. A végrehajtási jog bejegyzési eljárás ilyen esetben a rangsor elvének mellőzésével járhat. Az egyidejűleg érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Amennyiben tehát az ingatlanügyi ha- 4 KGD2005. 5.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 37 tósághoz egy adott ingatlanra vonatkozóan egy napon érkezik például tulajdonjog és végrehajtási jog bejegyzési kérelem is, a bejegyzés ranghelyét az adásvételi szerződés és a végrehajtási megkeresés keltezésének időpontja határozza meg. Ha az iratok keltezése azonos, először a végrehajtási jogot kell bejegyezni, mivel a Vht. szerint, azt soron kívül kell teljesíteni. (Veszprém Megyei Bíróság 8. K. 21.204/2004/ 5. számú ítélete) A végrehajtási jog bejegyzése ellen tett érdeksérelemre alapított jogorvoslati kérelmek Az ingatlanügyi hatóság által végrehajtási jog bejegyzése tárgyában hozott határozatok nagy része ellen a tulajdonos (adós) jogorvoslati kérelemmel él. A jogorvoslati kérelmek általában véve nem megalapozottak, mivel a kérelem a földhivatal által nem vizsgálható érdeksérelmeket sorol fel. Az ügyfelek gyakori érdeksérelme például, hogy a végrehajtott követelés összege aránytalanul magas, vagy ugyan az összeggel egyetért az ügyfél, de részletfizetéssel szeretné kiegyenlíteni tartozását. Az ingatlanügyi hatóság ezeket az érveket az eljárása során nem tudja figyelembe venni, mivel a végrehajtó megkereséséhez kötve van, annak tartalmát nem bírálhatja felül. Kizárólag az Inytv-ben megszabott alaki és tartalmi kellékek meglétét vizsgálhatja a megkeresés tekintetében. (Veszprém Megyei Földhivatal 30.308/2/2007. számú másodfokú határozata) Az ügyfél kizárólag a végrehajtó intézkedésével szemben, a Vht. 217. -a értelmében végrehajtási kifogással élhet a végrehajtást foganatosító bíróság felé. Az ingatlan-végrehajtás ingatlannyilvántartási okiratai Számos esetben kérdésként merül fel, hogy a végrehajtó megkeresése elegendő-e a végrehajtási jog bejegyzéséhez, vagy kiindulva az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelvéből az ún. okirati elvből, a megkereséshez a végrehajtónak bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is csatolnia kell. A Vht. sajátos eljárási szabályainak értelmében a megkereséshez a végrehajtható okiratot nem kell benyújtani. Mindezt a Veszprém Megyei Bíróság 8.K. 21.204/2004/5. sz. jogerős ítélete is megerősítette: a törvényi rendelkezés értelmében a végrehajtó megkeresése olyan hatósági intézkedés, amely az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhat. A földhivatal a bejegyzést önmagában a végrehajtó megkeresése alapján tartozik teljesíteni, és nincs hatásköre a megkeresés alapjául szolgáló okiratok vizsgálatára. A végrehajtó esetleges téves intézkedésével szemben a Vht. 217. (2) bekezdése értelmében végrehajtási kifogásnak van helye. Gyakorlati kérdésként sokszor felmerül, hogy amennyiben a végrehajtást kérő jogosultnak a személyi azonosítója nem szerepel a végrehajtó megkeresésben (jogi személy esetében a statisztikai azonosító), a végrehajtót vagy a végrehajtási jog jogosultját kell-e felhívni a hiány pótlására. Ez esetben két megoldás is adódik: az irányadó jogszabály szerint a kérelmezőt kell felszólítani a hiányok pótlására, azonban eredményesebb lehet, ha a végrehajtó helyett a hiányzó adatok közlésére a jogosultat hívja fel a hatóság.
38 2007. 1-2. szám RES IMMOBILES Végrehajtási joggal terhelt ingatlan elidegenítése, további jogok, tények be- illetve feljegyzése Az Ingatlan-nyilvántartás. Kommentár a gyakorlat számára c. kiadvány szerint a bejegyzett végrehajtási jog nem akadálya további jogok, tények be-, illetve feljegyzésének. 5 Így a bejegyzett végrehajtási jog nem akadályozza meg a tulajdonosváltozás bejegyzését sem. Mindezt a Zala Megyei Bíróság 1. K. 20.258/ 2005/3. számú jogerős ítélete is alátámasztja, mely szerint a bejegyzett végrehajtási jog nem törlődik automatikusan az ingatlan-nyilvántartásból akkor, ha az ingatlant értékesítik. A végrehajtási jog ilyen e- setben változatlanul fennmarad. A Zala Megyei Bíróság 1. K. 20.194/2005/9. számú ítéletében pedig abban a jogkérdésben döntött, amely szerint a perindítás tényének feljegyzése nem akadályozza meg a végrehajtási jog bejegyzését. A bejegyzés nem függő hatállyal történik, mivel a végrehajtási jog bejegyzése hatóság határozatán alapul. Az adós ingatlanvagyoni viszonyainak vizsgálata Amennyiben a végrehajtási eljárás ingatlan végrehajtási szakaszba kerül, a végrehajtó a törvényi rendelkezések értelmében az általa lefolytatott eljárás sikeressége érdekében az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából jogosult lekérdezni, hogy az adós ingatlan tulajdonnal rendelkezik-e. Az ingatlan-nyilvántartásba ugyanis jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A végrehajtási jognál is igaz a főszabály, vagyis a végrehajtási jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Mindezt a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.305/2001. 6 számú döntése is megerősítette. A tisztázott tulajdonjog tehát előkérdése a végrehajtási jog bejegyzésének. Ha a fellebbezési eljárásban megállapításra kerül, hogy a felek között tulajdonjogi per van folyamatban, és erre vonatkozóan a jogorvoslati eljárás korábban felfüggesztésre került, a per jogerős befejezéséig, a II. fokon eljáró szerv, a végrehajtási jog bejegyzése ellen indított fellebbezési eljárást is felfüggeszti (Veszprém Megyei Földhivatal 31.278/2/2006. sz. II. fokú végzése). A végrehajtási jogot be lehet jegyezni akkor is, ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be az ingatlanra. Ebben az esetben nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a bejegyzéshez. Ez a jogszabályi rendelkezés a hitelezők védelmét szolgálja. Egyetemleges végrehajtási jog, a végrehajtási jog rangsora A Vhr. szerint, ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell. A végrehajtási jognál is alkalmazható az egyetemlegesség, melyet mindegyik érintett tulajdoni lapon jelezni kell. A végrehajtási jog bejegyzése rangsorának különösen, ha több követelés kielégítése végett is lefog- 5 Dr. Petrik Ferenc (szerk): Ingatlan-nyilvántartás. 6 KGD2003. 6.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 39 lalták az ingatlant a végrehajtást kérő szempontjából fontos szerepe van. Jelzálogjoggal biztosított követelésnél a végrehajtási jogot a jelzálogjog sorrendjében kell bejegyezni. Ha a végrehajtás a követelést meghaladó öszszegre folyik, a különbözetre új rangsorban jegyezhető be a végrehajtási jog. Példával szemléltetve: Az adós ingatlanára 1.000.000,- Ft. jelzálogjog került bejegyzésre. A bírósági végrehajtó e bejegyzett követelésre vonatkozóan, 1.200.000,- Ft. végrehajtandó követelésre nyújt be végrehajtási jog bejegyzési kérelmet. A helyes eljárás ilyen esetben, hogy az ingatlanügyi hatóság önálló sorszám alatt bejegyzi a végrehajtási jogot 1.000.000,- végrehajtandó követelésre vonatkozóan, utalva arra, hogy a bejegyzés a jelzálogjog rangsorában történt. Majd a két összeg különbözetére, azaz 200.000,- Ft. összegben a követező ranghelyen teljesíti a végrehajtási jog bejegyzését. A végrehajtási joggal biztosított követelés engedményezése, a végrehajtási jog törlése Számos esetben előfordul, hogy a végrehajtási joggal biztosított követelést a jogosult más személyre ruházza át (engedményezi). Ilyen esetben az ingatlanügyi hatóság, a bejegyzett végrehajtási jog törlésével egyidejűleg, annak tartalma változatlanul hagyása mellett a jogutód végrehajtási jog jogosult javára jegyez be végrehajtási jogot, az eredeti bejegyzés rangsorában. A Legfelsőbb Bíróság Kfv. VI. 37.900/2001. számú döntése alapján a végrehajtási jog jogosultjában bekövetkezett változás (pl. engedményezés, jogutódlás, stb. folytán) átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag a végrehajtó megkeresésére történhet. A végrehajtó megkeresésére történhet meg a végrehajtási jog törlése is. Az alábbi jogeset gyakorlati problémát szemléltet: Az ügyfél ügyészségi nyomozás elrendeléséről szóló jogerős határozat alapján kérte a bejegyzett végrehajtási jog törlését. A Fővárosi Bíróság 11. K. 33.143/2002/5. számú jogerős ítéletében megállapította, hogy a földhivatal helyesen döntött, amikor a törlési kérelmet elutasította, mert a végrehajtási jog törlése az ingatlan-nyilvántartásból kizárólag a végrehajtó hatáskörébe tartozik. Sok esetben az ügyfél (adós) a jogosult által aláírt magánokirattal vagy a végrehajtó által kiállított bizonylattal igazolja az ingatlanügyi hatóságnál, hogy a tartozását kifizette, azonban az ügyfél kérelmére ezen okiratok alapján a végrehajtási jog nem törölhető, arra kizárólag a végrehajtó megkeresése alapján van lehetőség. Az adó-végrehajtási eljárás szabályai és okirati kérdései A korábban idézettek szerint a végrehajtási jog az ingatlanra köztartozás fejében is bejegyezhető. Ilyen esetben a végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság foganatosítja. Az adóvégrehajtás kódexe az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.). E törvény szerint az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő
40 2007. 1-2. szám RES IMMOBILES ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs. A törvény az adóhatóságot megillető végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos eljárást a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel egyező módon rendezi. Ennek megfelelően e jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséhez nincs szükség az adóhatóság külön határozatára, az adóvégrehajtó, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó közvetlenül a végrehajtható okirat alapján kezdeményezi a földhivatal ezzel kapcsolatos eljárását. Az Art. egyezően a Vht. szabályaival 2005. november 1-jei hatállyal megszüntette az adóhatóságok ingatlanvégrehajtás vonatkozásában előírt külön határozathozatali kötelezettségét. Ezzel szemben az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései alapján az ingatlan-nyilvántartásba jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére csak az Inytv-ben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor, melytől eltérést is csak az Inytv. engedhet. Erre tekintettel a földhivatalok szemben az Art. szabályaival az adóhatóság megkeresése teljesíthetőségéhez a korábbi gyakorlatnak megfelelő, külön határozatot követeltek meg, melynek hiányában az adóvégrehajtás során a végrehajtási jog bejegyzését nem teljesítették. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság végrehajtási jogosultsága, az egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása, azok elrendelhetősége nem az Inytv. szabályain, hanem az Art.-n, illetőleg a Vht.-n alapul, az adóhatóság végrehajtáshoz való jogát, így az ingatlan-végrehajtás elrendelésének lehetőségét az Art. szabályai alapozzák meg. Ebből következően, miután az Inytv. nem szabályoz, és nem is szabályozhat minden, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló eljárást, nem indokolt e törvénnyel kizárni a más törvényekben rendezett sajátos eljárási szabályok érvényesülését. A két törvény közötti ellentmondás megszüntetése, valamint az egységes jogértelmezés kialakítása érdekében az Inytv. megszorítása feloldásra került, biztosítva ezzel a más törvényekben meghatározott speciális szabályok érvényesülését. Az ingatlanárverés kitűzése A végrehajtás befejező fázisa az ingatlan értékesítése. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. A hirdetményt az ingatlanügyi hatóságnak is kézbesíteni kell, egyrészt a hirdetőtáblára történő kifüggesztés céljából, másrészt az árverés kitűzésének ténye ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése okán. Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át, és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani. Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni. A Vht. szerint az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet, sőt az önállóan is forgalomképes ingatlantulajdoni illetőségek külön-külön történő árverezésére is van jogi lehetőség (BH 2002.101). Példaként meg kell említeni, hogy amennyiben a végrehajtó az
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 41 egész ingatlanra vonatkozóan kéri az árverés kitűzése tényének feljegyzését, azonban az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy a végrehajtási jog csak az adós 1/2 tulajdoni hányadára van bejegyezve, a végrehajtót fel kell hívni hiánypótlásra, amelyben igazolnia kell, hogy a másik tulajdonostárs is kérte az ingatlan árverését (Tapolcai Körzeti Földhivatal 36.633/ 2007. sz. I. fokú döntése). Az árverési vevő tulajdonszerzése és ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése A végrehajtó az ingatlan-árverésről jegyzőkönyvet készít. Az árverési jegyzőkönyv elkészítésénél irányadó a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet, mely szerint az eredményes ingatlanárverésről, ingatlan nyilvános pályázati értékesítéséről, árverésen kívüli eladásáról, illetve az ingatlannak a végrehajtást kérő általi átvételéről szóló jegyzőkönyvet az önálló bírósági végrehajtó a felügyelő szerv által rendszeresített biztonsági papírra készíti el és azt mind körbélyegzőjének, mind pedig szárazbélyegzőjének a lenyomatával is ellátja. A jegyzőkönyvet a törzskönyv soron következő sorszámú biztonsági papírján, 4 példányban kell elkészíteni, melyekből két példányt a Vht. rendelkezései szerint a földhivatalnak, egy példányt az ingatlan vevőjének kell megküldeni, a fennmaradó egy példányt pedig a végrehajtási ügy iratai között kell elhelyezni. Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyvet az ingatlanügyi hatóság részére, az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre e- melkedett, és az árverési vételárat kifizették. A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) telki szolgalmi jog, b) közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, illetve d) törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a többi fennálló terhet hivatalból törölni kell. A jegyzőkönyv mint hatósági határozat kötelező tartalmi eleme a személyi azonosító (jogi személynél a statisztikai azonosító), állampolgársági nyilatkozat, illetve termőföld esetében, a termőföldről szóló törvényben deklarált szerzési korlátozási nyilatkozat. A tapasztalatok alapján ezen utóbbi tartalmi elemek általában hiányoznak a jegyzőkönyvből, így szintén gyakorlati kérdésként merül fel, hogy a végrehajtót vagy a tulajdonjog szerzőt kell felhívni a hiányok pótlására. Ebben az esetben is a korábban felvázolt két megoldás adódik: az Inytv. szerint a kérelmezőt kell felszólítani a hiányok pótlására, azonban eredményesebb lehet, ha a végrehajtó helyett az adatok közlésére a jogosultat hívják fel.
42 2007. 1-2. szám RES IMMOBILES Az Inytv. 34. (1) bekezdése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára a 32. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. A törvényi rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság a BH 2005.1270. számú döntésében értelmezte, amely ítélet megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló közokiratnak is meg kell felelnie az okiratok kötelező tartalmi elemeit megállapító rendelkezéseknek. Mindez azt jelenti, hogy amit a törvény kötelező tartalmi e- lemként a magánokiratnál előír, azt a hatósági határozatoknak is tartalmaznia kell. Ilyen kötelező tartalmi elem például a magyar állampolgársággal rendelkező magánszemélyek személyi azonosítója, amellyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az EBH2004. 1090. számú döntésében kimondta, hogy a törvényi rendelkezések alól a külföldön élő, de magyar állampolgársággal rendelkező személyek sem kivételek. A végrehajtási eljárás nyilvános pályázat útján is folyhat. A tulajdonjog bejegyzésének alapjául ilyenkor a jogerős pályázati jegyzőkönyv szolgál. A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára árverésen kívül, de az árverési vétel hatályával is eladhatja. Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett a Vht. 137. -ban fel nem sorolt joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges. Árverésen kívüli eladás esetén nem az adós köt szerződést az árverési vevővel, hanem a jogszerzés egy olyan önálló, nem szerződésen alapuló jogcímen alapszik, amelyet a végrehajtó bonyolít le. Mindebből következik, hogy a Vht. árverésre, az adós vagyonának értékesítésére vonatkozó szabályai sérelme esetén mivel a jogszerzés nem szerződésen, hanem az árverésen alapul a szerződésre vonatkozó szabályok, így a jogszabályba ütköző szerződés semmisségére, vagy a szerződés feltűnő értékaránytalanságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem a Vht. jogorvoslatra vonatkozó szabályai az irányadóak (Szegedi Ítélőtábla 57. Gf. I. 30.365/2003.). Az árverési vevő speciális szerzésmódja A bírósági jogértelmezés szerint az ingatlan árverés útján való megszerzése nem tekinthető származékos szerzésnek, csak speciális, garanciális feltételekhez kötött olyan szerzésmódnak, amely az eredeti szerzés sajátos változata. Jóhiszeműen a tulajdonjogot árverés útján, ingatlanra vonatkozóan is eredeti szerzésmóddal lehet megszerezni, azonban csak abban az esetben, azzal a kivételes megszorító feltétellel hogy az elárverezett ingatlan utolsó tulajdonosa valóban az adós volt. Valamely ingatlan tulajdonjogának hatósági árverésen történő megszerzése esetében tehát arról van szó, hogy a tulajdonjog megszerzésére nem vonatkozik a Ptk. eredeti tulajdonszerzésre vonatkozó általános szabálya, hogy a jóhiszemű szerző arra tekintet nélkül válik tulajdonossá, hogy korábban ki volt a tulajdonos. A kivételes, a Ptk. 120. (1) bekezdésének második mondatában megfogalmazott rendelkezés magyarázatát az ingatlan-nyilvántartás alapelvei (közhitelesség, nyilvánosság stb.) adják. Ingatlan tulajdonjogának árverésen történő megszerzése esetén ugyanis mind
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 43 az árverés kitűzőjének, mind az árverésen szerzőknek módjukban áll az ingatlan tulajdonjogi állapotáról előzetesen meggyőződni, és ez tőlük el is várható. Amennyiben ezt elmulasztják, jóhiszeműségükre nem hivatkozhatnak. Az árverési vevő tehát nem lesz az árverést szenvedő jogutódja, ebből következően szerzése e- redeti szerzés. (BH2001. 237.) Az elővásárlási jogok érvényesítése a végrehajtási eljárásban A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság PK 9. sz. állásfoglalásának VI. pontja azonban kimondja, hogy a végrehajtási árverés esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának kérdéskörében az ingatlanügyi hatóságnak nem kell vizsgálódnia. Az árveréssel szemben az elővásárlási jog bejelentése végrehajtási kifogásnak minősül. (BH2002. 21.) Ingatlan-nyilvántartási eljárási költségek Az 1996. évi LXXXV. törvény szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a bírósági végrehajtók tárgyi díjmentességet élveznek, így a végrehajtási-, és tulajdonjog bejegyzési eljárás, továbbá a jogorvoslati eljárás díjmentes. Adóvégrehajtás esetén az adóhatóságok személyes díjmentességet élveznek, azzal a megszorító feltétellel, hogy az eljárás megindításakor nyilatkozniuk kell az eljárást megelőző naptári évre vonatkozó költségvetési befizetési kötelezettségükről. Jogorvoslati eljárásban az eljárást megindító hatóságot kivéve az érdekeltek fellebbezési díj megfizetésére kötelezettek. Az adóhatóság által lefolytatott ingatlanárverés esetén pedig a tulajdonjogot szerző, az eljárás igazgatási szolgáltatási díját köteles megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Összegzés A leírtakat összességében értékelve elmondható, hogy az ingatlanra vonatkozó végrehajtási eljárás a bírósági végrehajtó több, egymásra épülő cselekményével valósul meg. A jogszabályok számos kérdésben nem adnak egyértelmű választ a gyakorlatban felmerülő kérdésekre, de mára a bírói joggyakorlat a vitás kérdéseket nagyrészt feloldotta. Az ingatlanügyi hatóság feladata pedig az, hogy a jogszabályok és a gyakorlat összevetésével a rá háruló feladatokat gyorsan és szakszerűen megoldja. * * *