IGAZGATÓSÁG 1081 BUDAPEST, ALFÖLDI U. 9-13 : 3232-910 : 1430 BUDAPEST, Pf.: 20 / : 3232-911 Módszertani Szakmai Beszámoló 2011. Módszertani munkaterv 2012. Jóváhagyta: Molnár László igazgató Készítette: Both Éva igazgatóhelyettes A Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos módszertani szakmai programjának megvalósítása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával történik.
1 Szakmai beszámoló a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2011. évi módszertani feladatellátásáról Ez a beszámoló a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. (6) szerint előírt beszámolási kötelezettség teljesítéseként készült a fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata Oktatási, Gyermek-és Ifjúságvédelmi Főosztálya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának Szociális és Gyámhivatala számára. A szakmai beszámoló tartalmazza a módszertani kijelölés harmadik évében megvalósított feladatokat, valamint a feladatellátás során a szakterületen felvetődött aktuális problémákat, fejlesztési igényeket, jogszabálymódosítást igénylő kérdéseket. A Fővárosi Tegyesz Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálattá történő kijelölése 2009. február 1-én történt meg. Az országos módszertani feladatellátás a pályáztató minisztérium által elfogadott és a szakterületen azóta közzétett Módszertani Szakmai Program alapján, éves munkaterv szerint történik.
2 Tartalom Helyzetkép 2011 1. A gyermekvédelem hazai helyzete 2. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzete 3. Terepmódszertan Módszertani tevékenységek 2011-ben 1. Együttműködés a gyermekvédelemben Szakmai Nap és munkacsoportok szervezése és működtetése 2. Országos Gyermekvédelmi Konferencia 3. Nyilvántartási rendszer fejlesztése 4. Együttműködés a rendőrséggel 5. Speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportja és Szakmai Fórumai 6. A gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének és módszertani szükségleteinek felmérése, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok fejlesztésének irányai kutatás, elemzés végzése 7. Szakmai tanulmányok, helyzetértékelések, fejlesztési javaslatok 8. Akkreditált képzések szervezése 9. Hivatásos gyámok továbbképzése 10. Kutatás a sikertelen örökbefogadások körében 11. Országos kutatás a nevelőszülői feladatokra jelentkezőkről 12. Szakmai ellenőrző vizsgálatok 13. Honlap fejlesztés
3 Helyzetkép 2011 1. A gyermekvédelem hazai helyzete A hazai gyermekvédelem fejlődését az 1997-ben elfogadott Gyermekvédelmi Törvény határozta meg az elmúlt 15 évben, amelynek nyomán igen komoly reformok zajlottak le a gyermekvédelmi szakellátásban is. A törvényalkotó és az országos szakmai irányítás szándéka szerint az átalakítás nemcsak az intézményrendszer átszervezését, hanem az egész szakterület intenzív szakmai fejlesztését is jelentette, s mindez a módszertani szaktanácsadásnak a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások közti nevesítésében is megtestesült. A reformok megvalósításában a törvény néhány hiányossága azonban súlyos zavarokat okozott. Ezek közül a gyermekvédelmi szakellátás finanszírozásának hibás szabályozása bizonyult a legsúlyosabbnak. A törvényalkotó által előírt központi támogatást a területi önkormányzatok közül csak a fővárosi önkormányzat tudta a szükséges fenntartói forrással kiegészíteni, a megyei önkormányzatok soha nem voltak képesek erre. Így a megyék és a főváros szakellátási hálózatának finanszírozása már a kezdetektől eltért egymástól. Ez a különbség óriásira nőtt a közel 15 év alatt, mert a törvényalkotó mulasztása miatt, a központi támogatás reálértéke az infláció következtében folyamatosan csökkent. Az egymást követő kormányok sajnos nem korrigálták ezt a problémát. A megyei önkormányzatok által fenntartott szakellátási hálózatok működése egyre több zavart szenvedett, az olcsóbb megoldások keresése mindennél fontosabbá vált, a legutóbbi időkben már az ellátott gyermekek szükségleténél is fontosabbá. A nehézségek, az állandó túlélési kényszer súlyosan akadályozta a szakmaimódszertani erőfeszítéseket, a szakmafejlesztéshez is hiányoztak a feltételek. A fővárosi szakellátás, a lényeget tekintve, mentes maradt ezektől az anomáliáktól és kedvező feltételeket nyújtott a gyermekvédelmi szakma sokirányú szakmai-módszertani fejlesztése számára. Itt akadálytalanul együtt volt a fejlesztés mindhárom meghatározó dimenziója: a jogszabályi háttér, az intézményrendszer fejlesztése és a szakmaépítés. Mára egyedül a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban zajlik olyan munka, amely összhangban van a törvényalkotó eredeti szándékával, és amely alapot nyújt korszerű
4 szakmai módszertani tevékenység számára. A fővárosi szakmai tapasztalatoknak és módszertani eredményeknek vitathatatlanul komoly országos értéke van. A gyermekvédelmi szakellátás azok közé a közszolgáltatások közé tartozik, amelynek az ellátás iránti szükséglet alakulásához kell igazodnia, s amely egyáltalán nem egyenlően oszlik meg az ország társadalmában és közigazgatási egységeiben. A meglévő ellátási kínálat sem igazodik az ország közigazgatási szerkezetéhez. A szakellátás jellegénél fogva, a rendszer hosszabb távú fejlesztése is csak részben igazodhat az ország területi szerkezetéhez, csak egyes ellátások telepíthetők körzetenként. 2. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzete A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nélkülözhetetlen koordinációs szerepet töltenek be a gyermekvédelmi szakellátás megyei hálózatainak működésében az általuk nyújtott területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások révén. A szakszolgálatok gondoskodnak a szakellátásba ideiglenes hatállyal beutalt kiskorúak befogadásáról, ellátási szükségleteik vizsgálatáról, szakértői javaslatot tesznek elhelyezésükről, gondoskodnak a családba jutásra esélyes kiskorúak kigondozásáról, előkészítik és gondozzák az örökbefogadásokat, gondoskodnak a szakellátásban gondozott kiskorúak gyámságáról és vagyonkezeléséről, frissítik a hálózati jelleggel működő területi szakellátás működéséhez elengedhetetlen nyilvántartásokat és adatbázisokat. A 2011-es év a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok számára nagyon sok bizonytalanságot jelentett. Az előbb felsorolt valamennyi szakszolgáltatási feladat tekintetében változtatási szándékokat közvetített a szakmapolitika. Az előző évi beszámolónkban már jelzett átalakítási, fejlesztési irányok az év folyamán a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó fejezeteiben megjelentek, s a terület számára az év első felében ismertté is váltak. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció (NSZK) műfajából adódóan is ugyanakkor nem tartalmazott konkrét cselekvési, végrehajtási tervet, ami a szakterületen dolgozók elbizonytalanodását eredményezte. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az év második felében az NSZK lekerült a szakmapolitika napirendjéről s ősztől a megyei ellátórendszerek súlyos, válságos helyzetének megoldásaként a megyei gyermekvédelmi szakellátási intézmények Kormányhivatalok alá szerveződésének előkészületei
5 kezdődtek meg. A fenntartóváltás 2012. január 1-i hatállyal minden megyében meg is történt. Az elmúlt évben tehát a szakszolgálatok rendkívül kedvezőtlen gazdasági, szervezeti és szakmai környezetben látták el feladataikat, úgy hogy közben a gyermekvédelmi szakellátást igénybevevő kiskorúak száma folyamatos növekedést mutatott, mind a beáramlás tekintetében, mind pedig a szakellátásban élők kiskorúak létszámában. Bár az országos adatok az összlétszám vonatkozásában csak csekély növekedést mutatnak, de itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiskorúak-utógondozoi ellátottak arányának nagy mértékű változása érhető tetten a létszámokban. Ez mára odavezetett, hogy az egy év alatt a szakellátásból kikerült csaknem 600 utógondozott helyére (ráadásul valamivel több) kiskorú került. 1 Ez azt jelenti, hogy a szakszolgáltatási feladatokat jóval több gyermek vonatkozásában kell elvégezni a jövőben mint eddig, lényegesebb rosszabb személyi és tárgyi feltételekkel. Súlyosbítja a helyzetet az az adatunk, ami szerint azon kiskorúak létszáma növekedett erőteljesen akik különleges és speciális szükséglettel érkeznek a szakellátásba. 2 Az ő szakszerű ellátásuk várhatóan komoly kihívások elé állítja az ellátórendszert az elkövetkező években. 3. Terepmódszertan A Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat közel 40 éve rendszeres helyzetfeltáró elemzésekkel és fejlesztési szakértői tevékenységgel (tanulmányokkal és konzultációval) szolgálja a fenntartó Fővárosi Önkormányzat stratégiai és folyamatos működtetési-fejlesztési döntéseinek az előkészítését. Szakmai-módszertani fejlesztő tevékenysége kiterjed az együttműködés fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre a fővárosi gyermekvédelem egészén belül, a szakellátó intézmények szakmai programjainak 1 Az ellátottak összlétszáma a 2006-os 21 350 főről némi ingadozással 21 429 főre nőtt 2010 végére, ami nem számottevő növekedés. Ezen belül azonban erősen változott a kiskorú és az utógondozói ellátottak aránya. A kiskorú ellátottak száma a 2006-os 17 145 főről 17 792 főre, azaz 647 fővel nőtt 2010 végére. Az utógondozói ellátottak száma eközben 4 206 főről 3 637 főre, azaz 569 fővel csökkent. A kiskorúak számának növekedése 2008-ban kezdődött egy 387 fős ugrással, ahonnan tovább folytatódott a következő két évben is. (Békés Zoltán nem publikált elemzéséből) 2 További jelentős fejlemény, hogy ebben 2006 és 2010 között nőtt a különleges és speciális ellátást igénylő kiskorúak száma és aránya az ellátottak között. 2006-ban arányuk nem érte el a kiskorú ellátottak 38 százalékát, 2010-ben azonban már meghaladta a 40 százalékukat. Ez azt jelenti, hogy 576 fővel nőtt azon kiskorúak száma öt év alatt 2010 végéig, akikről a Szakértői Bizottság megállapította a különleges vagy speciális ellátás iránti szükségletet, és további 116 fővel nőtt a 3 éven aluli ellátottak száma. (Békés Zoltán nem publikált elemzéséből)
6 fejlesztésében való szakértői-tanácsadói közreműködésre, továbbá a segítők segítésére, a gyermekvédelmi szakembereknek nyújtott széles választékú szakmaimódszertani segítségre (elemzések-kutatások, képzések, szakmai konferenciák, szakmai munkaközösségi formák és publikációk stb.). A fenntartó támogatásával 2001-ben létrehozott Módszertani és Elemző Szolgálat működése felerősítette az Intézet fenti erőfeszítéseinek hatókörét és hatásfokát. E munka folytatásaként számba vesszük a gyermekvédelmi szolgáltatások iránti társadalmi szükséglet alakulását és ezzel összhangban az ellátások fejlesztésének távlatait Budapest Főváros távlati fejlesztési koncepciójának keretei között. Erre az alapra épül, hogy az Intézet a fentebb felsorolt területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásokra kiterjedő módszertani fejlesztő tevékenységet végez azon intézmények körében, amelyek ezeket a szakszolgáltatásokat teljesítik területi szinten. Módszertani tevékenysége kiterjed a szakszolgálatok és a megyei módszertani alapellátási intézmények közti együttműködési lehetőségek kiaknázására is. A módszertani munka a fővárosi gyermekvédelmi rendszer működési és szakmai tapasztalataira nagy mértékben támaszkodik. Emellett kísérletet tesz arra, hogy a súlyos feltételhiányokkal és működési zavarokkal küzdő megyei ellátórendszerek számára is használható megoldási ajánlásokat dolgozzon ki. A fővárosi gyermekvédelmi szakellátási hálózat, beleértve a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat által nyújtott szakmai-módszertani szolgáltatásokat is, az elmúlt 15 év alatt súlyos bajba jutott hazai gyermekvédelem szakmai újjáépítésének fontos pillére lehet. Módszertani tevékenységünket rendszer- és szakmafejlesztésnek tekintjük, mellyel a gyermekvédelmi szakellátás területi szolgáltatásait igénybevevő gyerekek és családok számára nyújtott szolgáltatások módszereit és/vagy intézményi ellátásait is fejlesztjük. Munkánk eredményeképpen a szakellátás színvonalának optimumra növelése történik, s javul az igénybevevő gyerekek és családjaik életminősége. Szakmai-módszertani szolgáltatásaink a szakellátási szolgáltatást nyújtó szakembereket célozzák. Módszertani tevékenységünk széles értelemben vett szakértői tanácsadói tevékenységet jelent, ideértve az elemző-kutató, segítő-tanácsadó szolgáltatásokat, képző-fejlesztő és ellenőrző-értékelő tevékenységeket egyaránt.
7 Terepmódszertanként hangsúlyosnak tartjuk, hogy a módszertani fejlesztés mindenkor igényfelmérésre/szükségletfelmérésre, a terepekkel/helyi szakemberekkel való szoros együttműködésre, s a kliensek elsősorban a gyerekek és a szülők aktív részvételére épüljön. Ezt követően tervezhető meg a segítő, képző és ellenőrző módszertani tevékenység. Ezt a sorrendet követte tudatos és tervszerű módszertani tevékenységünk 2011-ben is. Módszertani tevékenységek 2011-ben Új szakmai módszerek, új szolgáltatási formák megismertetése a gyermekvédelmi szakellátás szolgáltatóival, intézményeivel valamint a szolgáltatók és fenntartóik számára a szolgáltatások tervezéséhez, a szakmai módszerek alkalmazásához történő módszertani segítségnyújtás érdekében végzett tevékenységeink: 1. Együttműködés a gyermekvédelemben Szakmai Nap és munkacsoportok 2011-ben folytattuk és lezártuk az Együttműködés a gyermekvédelemben című programunkat. Ez a programunk elérte az ország gyermekvédelmi alap- és szakellátásának kulcsintézményeit (a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a módszertani gyermekjóléti szolgálatok mindegyikét). Az országban kijelölt húsz Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok valamint az akkori Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály munkatársai részvételével szakmai találkozókat és munkacsoportokat működtettünk 2009 tavasza óta. 2011-ben egy Szakmai Nap rendezvényre (2011. január 18.) került sor. A négy munkacsoport (1. Az átmeneti nevelésbevétel kérdései 2. Megkésett bekerülés 3. Bekerülési okok egységes szempontrendszer 4. Hazagondozás érdekek az alapellátásban és a szakellátásban ) közül Az átmeneti nevelésbevétel kérdései és a Bekerülési okok egységes szempontrendszer munkacsoport 2011 júliusáig illetve az évvégéig működött, záró tanulmányukkal méltón számoltak be az elvégzett munkáról. A Megkésett bekerülés munkacsoport már 2010 végén jelezte, hogy témáját a továbbiakban kutatásokkal kell bővíteni. Ezekre a kutatásokra várhatóan a 2012 évben
8 lesz lehetőség. A Hazagondozás munkacsoport témája 2011-ben akkreditált szakmai műhely témájává vált, s állt az érdeklődő szakemberek rendelkezésére. A munkacsoportok vezetői voltak: Vida Zsuzsa, Csillag Mirna, Kiss Máté, Békés Zoltán, Révész Magda és Both Éva. A szervezésben és szakértőként is közreműködött Temesi Balázs, Bényi Szilvia, Banga Éva. A Szakmai Napon mintegy 70 szakember vett részt, a négy munkacsoportban 13 megyei szakszolgálat és 12 módszertani gyermekjóléti szolgálat összesen 67 munkatársa dolgozott rendszeresen az elmúlt években. A munkacsoportok a témák feldolgozása során a gyermekvédelmi hatóságok illetve társmódszertanok bevonását is megtették. Minden munkacsoport elkészítette összefoglaló tanulmányát, melyeket honlapunkon közzétettünk valamint a Család, Gyermek, Ifjúság szakfolyóiratban elkezdtük a tanulmányok publikálását is. 2. Országos Gyermekvédelmi Konferencia "Trendek és tendenciák - szakmafejlesztés a gyermekvédelemben"című három napos akkreditált (szakmai tanácskozás - K-05-023/2010) Országos Gyermekvédelmi Konferenciát rendeztünk együttműködésben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel 2011. május 12-14-én a Pesterzsébeti CSILI Művelődési Központban a Gyermekvédelmi Napok 2011. keretében. A konferencia fő célja az volt, hogy a legszélesebb szakmai nyilvánosság előtt adjon tájékoztatást az állami szociálpolitika fejlesztésének új programjáról és a gyermekvédelem fejlesztésének kapcsolódó terveiről, illetve összevesse mindezeket a gyermekvédelemben folyó intenzív szakmafejlesztés szükségleteivel. A konferencia első napjának plenáris előadásai bemutatták az állami szociálpolitika gyermek-védelmi szempontból kiemelkedően fontos elemeit az érintett szakminisztériumok képviselőinek (Nyitrai Imre Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Gulyásné Dr. Kovács Erzsébet Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), valamint a hazai szociálpolitika szakmai képviselőinek (Domszky András és Darvas Ágnes) előadásában, valamint a szakmafejlesztés kulcskérdéseit a szakminisztérium (Andráczi- Tóth Veronika és Dudás Zoltán), a fenntartó önkormányzatok (Csókay László) és a szakmai
9 elemzés (Kothencz János) szemszögéből. Az előadások sorát Dr. Lantai Csilla egészítette még ki az iskoláztatási támogatásról szóló előadásával. A második nap délelőttjén félnapos szekcióülésekre került sor, a fejlesztést szolgáló szakmai műhelyek szervezésében, továbbá a szakterületen működő jó gyakorlatokat bemutató módszertani börzén a konkrét projektek képviselői változatos formában részletesen bemutatták saját szakmai gyakorlatukat, majd meg is vitatták munkájuk tanulságait. A délutáni ülésen a résztvevők meghallgatták a moderátorok beszámolóját a szekcióvitákról és a börzéről, és összegző vitában reflektálhattak a más szekciókban tett megállapításokra, elhangzott gondolatokra. A konferencia harmadik napjának előadásai a gondoskodásban részesülő gyermekek és fiatalok jogainak érvényesítésével összefüggő kérdésekkel foglalkoztak. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának tapasztalatairól Dr. Győrffy Zsuzsanna vezető főtanácsos tartott előadást, bemutatva a különleges gyermekotthonokban végzett vizsgálat eredményeit. A gyermekvédelmi ellátórendszer működésében tapasztalható gyermekjogi nehézségekről Dr. Németh László jogász tartott előadást. Ezután Dr. Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa (Oktatási Jogok Biztosának Hivatala) előadása következett volna Oktatási problémák a gyermekvédelmi szakellátásban címmel, ami azonban elmaradt az előadó késése miatt. Végül, a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesülete által működtetett Országos Gyermekotthoni Gyermekparlament párhuzamosan ülésező XVII. ülésének képviselői találkoztak és kerekasztal-beszélgetést folytattak az ombudsmanokkal, valamint a konferencia résztvevőivel a gyermekparlamenti ülés ajánlásai alapján. A konferencia célközönségét a hazai gyermekvédelemben (a családsegítő és gyermekjóléti alapellátásban, a gyermekvédelmi szakellátásban, a gyámhatóságokban és gyámhivatalokban, valamint a szakigazgatásban, állami, önkormányzati és civil fenntartású intézményekben és közösségekben) közreműködő szakemberek legszélesebb köre képezte. A konferencia regisztrált résztvevőinek létszáma 525 fő volt, közülük 132-en tanúsítványt is kértek és kaptak. A konferencia egészében és részleteiben teljesítette a kitűzött célokat. Az eredmény értékét növeli, hogy a konferencia témájának meghatározása és a rendezvény tervezése idején, 2010 szeptemberében igen nehéznek tűnt eldönteni azt, hogy minek milyen relevanciája lesz várhatóan 2011 májusában. A tapasztalat szerint a tervezés sikeresen határozta meg, hogy a konferenciának mit kell teljesíteni. A konferencia szervesen illeszkedett a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció kidolgozásának és széles körű
10 megvitatásának folyamatába, és fontos szerepet játszott annak záró szakaszában a gyermekvédelmi vonatkozások további kimunkálása szempontjából. 3. Nyilvántartási rendszer fejlesztése A Módszertani Szakmai Programmal összhangban 2011-ben is folyamatosan történt a szakszolgálatok nyilvántartási rendszerének fejlesztése, a legfrissebb változás a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok adatainak rögzítése volt. A szakszolgálatok nyilvántartásának fejlesztésével összefüggésben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával együttműködésben az OSAP fejlesztése érdekében a terület szakembereinek bevonásával folytattuk munkacsoport keretei között az elkezdett munkát. A munkacsoport feladata a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó OSAP statisztikai kérdőívek felülvizsgálata, szakmai ellenőrzése, esetleges változtatási javaslatok kidolgozása, az információgyűjtés áttekintése volt. A munkacsoportot Temesi Balázs vezette, szakértőként a minisztérium képviselői mellett Gáspárné Puskás Krisztina és Vida Zsuzsa dolgozott. 4. Együttműködés a rendőrséggel A gyermekvédelmi szakellátás intézményei, a civil szolgáltatók valamint a rendőrség együttműködésének fejlesztése, egységes eljárásrendek, továbbképzések kidolgozása érdekében szakmai fórumot és munkacsoportot működtettünk az év folyamán. Összesen két fórumra és öt munkacsoport ülésre került sor. Nyárra elkészült egy közösen megvitatott és elfogadott körözési adatlap nyomtatvány, aminek használata egyelőre a fővárosban került bevezetésre. Rendőrségi munkacsoport vezetője Lengyel Judit, a módszertani szaktanácsadói támogatást Miklósi Balázs végezte. A gyermekvédelmi szakellátók fenntartói számára az ellátórendszer fejlesztése, a szükséges szolgáltatások bevezetése érdekében javaslatok megfogalmazása valamint a szakellátásban dolgozó szakemberek módszertani felkészültségét elősegítő szakmai anyagok, kiadványok elkészítése érdekében végzett tevékenységeink:
11 5. Speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportja és Szakmai Fóruma A Módszertani Szakmai Program szerint az akkori Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztályának munkatársaival történt közös megegyezés alapján, velük együttműködésben 2009 szeptemberében kezdtük meg a speciális szükséglettel, ellátással kapcsolatos szakmai műhelymunkát. Az elmúlt időben kilenc Szakmai Fórum került megrendezésre, további tizennégy alkalommal pedig a módszertani munkacsoport tartott megbeszélést. A jogszabályi változások valamint a szakminisztérium és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet rendelkezése szerint ez a programunk 2011 szeptemberében befejeződött. Mindazonáltal a speciális szükségletű gyermekek szakértői vizsgálatáról, elhelyezésének nehézségeiről valamint a számukra nyújtott szolgáltatásokról szóló szakmai diskurzusok áttekintése a módszertani feladatellátás alatt kiemelt szakterülete volt a Fővárosi Módszertani Tegyesznek, tapasztalt munkatársaink a jövőben is készséggel állnak rendelkezésre. Az elvégzett munkát az Alap-lapok - A Speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportjának tanulmánya a speciális ellátásról című módszertani kiadvánnyal zártuk, amit 2011 szeptemberében közzétettünk honlapunkon és eljuttattuk az ország valamennyi érintett intézménye számára is. A kiadvány azokra a speciális ellátást nehezítő problémakörökre fókuszál, amelyek eddig feltárásra kerültek. Javaslataink arra irányulnak, hogy választ adjanak a felmerült nehézségekre, és alapját képezhessék a szükséges jogszabályi változásoknak, illetve a szakma- és rendszerfejlesztésnek. 2011-ben a budapesti Béke Gyermekotthonban, Kalocsán és a Fővárosi Tegyeszben szerveztünk Szakmai Fórumokat, további hat alkalommal a módszertani munkacsoport tartott megbeszélést. A Szakmai Fórumokon megjelent mintegy nyolcvan szakember huszonhat intézményt képviselt. A módszertani munkacsoport vezetője Hajduné Kálmán Margit és Szikulai István volt, szakértőként közreműködött Boronyák Enikő, Illésné Áncsán Aranka, Komlósi Kálmán, Varga Beáta, Dr. Bede Nóra, Kuslits Gábor és Miklósi Balázs.
12 Az érintett minisztériumi főosztályok irányításával és megbízásából a gyermekvédelmi szakellátás minőségfejlesztési elveinek kidolgozása, szakmai szabályozók, protokollok, szolgáltatásfejlesztési koncepciók létrehozása érdekében: 6. A gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének és módszertani szükségleteinek felmérése, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok fejlesztésének irányai kutatás, elemzés végzése, szakmai tanulmányok, helyzetértékelések, fejlesztési javaslatok a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióhoz valamint a készülő Szolgáltatási Törvényhez kapcsolódó szakmai anyagok elkészítésében való részvétel. Az elmúlt időszakban összegeztük a korábban interjúk és adatelemzések révén kapott információkat. A megyei gyermekvédelmi szakszolgálatok aktuális helyzetének feltérképezése valamint a működésbeli sajátosságok azonosítása, a jogszabályi környezet, a rendszer, és a személyi-szemléletbeli jellemzők összegzése képezte munkánk fő részét. Számos műhelybeszélgetést folytattunk a Tegyeszek jövőbeli szerepének kialakítása témakörében is, melynek eredményeképpen a szakellátás fejlesztési koncepciójához fogalmaztunk meg észrevételeket. A szakminisztérium felkérésére és megkeresésére 2011 folyamán hat alkalommal folytattunk kerekasztal beszélgetéseket a szakellátás fejlesztésének kérdéseiről, a lehetséges jogszabály változtatásokról. Bekapcsolódtunk a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció gyermekvédelmi vonatkozásainak konzultációiba is. A munkában Both Éva, Békés Zoltán, Kuslits Gábor, Dr. Bede Nóra és Miklósi Balázs vettek részt. A gyermekvédelmi szakemberek továbbképzésének, szakmai tapasztalatcseréjének érdekében végzett tevékenységeink: 7. Akkreditált képzéseket szerveztünk szakmai személyiségfejlesztő, szakmai műhely, tanfolyam és tanácskozás formában. A szakemberek részére szervezett továbbképzések kínálata 2011-re kibővült, s mára elmondhatjuk, hogy intézményünk, kijelölt módszertanhoz méltóan, továbbképzési központként is működik. A visszajelzések azt mutatják, hogy mind a fővárosi, mind a megyei gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények számon tartják, és szívesen veszik
13 igénybe képzéseinket. A magas szakmai színvonal, a képzések szervezettsége mellett szerepet játszik ebben az is, hogy a részvételi díjakat tudatosan alacsonyan tartjuk. A rezsi költségeket és az előadói díjakat fedezi így is a befizetések összege, ily módon minden képzésünk eltartja magát, a pályázati támogatást nem kellett erre a célra felhasználni. 2011-ben nyolcféle, a szociális továbbképzésekben akkreditált továbbképzést hirdettünk meg. Ezek közül hat képzés indítottunk el, kettőt két alkalommal is az év folyamán, tehát összesen 8 képzési időszakot teljesítettünk. A továbbképzések szervezését a Fővárosi Tegyesz Módszertani és Elemző Szolgálata által kidolgozott protokoll szerint végeztük. Összesen 230 szakember számára állítottunk ki tanúsítványt 2011-ben. 8. Hivatásos gyámok továbbképzése tananyagfejlesztő módszertani munkát végeztünk a hivatásos gyámok felkészítése, továbbképzése érdekében 2011 őszén a Nemzeti Erőforrás Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával közösen az Új Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció Új Gondoskodás Gyermekeinkről Koncepció és cselekvési terv a magyarországi gyermekvédelem átalakítására 2.0 című szakmai javaslatban foglalt gyermekvédelmi hivatásos gyámság témakörben készítettünk szakmai anyagot a jövőben kialakítandó feladatkör meghatározására. Ennek a munkának folytatásaként érzékelve a területről jövő igényeket, tananyagfejlesztő módszertani munkát végeztünk a hivatásos gyámok felkészítése, továbbképzése érdekében. Az elkészült tanfolyami továbbképzési tananyagot 2011 decemberében benyújtottuk a szociális továbbképzések 2012 évi akkreditációs pályázatára. A feladatteljesítésben részt vett Dr. Benkő Zsuzsanna, Banga Éva, Both Éva, Zsámbéki Eszter, Tóthné Fehér Eszter és Gáspárné Puskás Krisztina. Az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról információk gyűjtése érdekében kutatásokat végzünk: 9. Kutatás a sikertelen örökbefogadások körében A sikertelen örökbefogadások hátterének, okainak feltárása; valamint a jelenlegi ellátás fejlesztését az örökbefogadások eredményességét elősegítő - javaslatok megfogalmazása.
14 Az örökbefogadás célja az örökbefogadó, valamint rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat létesítése és a kiskorú családi nevelésének biztosítása. Ez a megoldás egyszerre szolgálja hosszútávon a gyermek számára a jogbiztonságot és az érzelmi biztonságot egyaránt. A Gyermekvédelmi Törvény a családjukból kikerült gyermekek sorsának tervezésekor a gyerekek hazagondozását preferálja, amennyiben erre nem kerülhet sor, akkor a második prioritás a tartós és végleges elhelyezésre az örökbefogadás. A gyermekvédelmi szakemberek legfőbb törekvése kell legyen tehát a szakellátásba került gyermekek mielőbbi tartós elhelyezésének biztosítása. Az örökbefogadás jogi és lélektani aspektusainak figyelembevétele az örökbefogadható gyermek és az örökbefogadó szülő tekintetében egyaránt, a szakemberek komoly szakmai módszertani felkészültségét igénylik. Bár az örökbefogadás népszerű, a média által is kedvelt gyermekvédelmi téma, csak nagyon kevés, hiteles és megalapozott kutatás és elemzés készült, melyekre építve tervezhető lenne a módszertani fejlesztési munka. Mindezek miatt kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, hogy kerüljenek feldolgozásra az örökbefogadás szakterületén is a felgyűlt tapasztalatok, készüljenek átfogó kutatások, elemzések, kerüljenek kidolgozásra speciális képzési programok valamint szakmai szabályozók. Ezekkel a törekvésekkel összhangban 2011-ben elkezdtünk egy kutatást, amelynek célja feltárni a sikertelen örökbefogadások hátterében lévő okokat. Sikertelennek tekintettük az elmúlt hét évben szakszolgálatunk illetékességében újra nevelésbe vett, egyúttal örökbefogadói családjukból kikerült gyermekek eseteit. Kutatásunk témáját és módszertanát tekintve egyedülálló. Várakozásunk szerint az eredmények elemzésére épülve kidolgozható lesz az örökbefogadói családok támogatásának módszertana. E kutatásunk a kutatási terv készítésével, valamint az adatok gyűjtésével és regisztrálásával történt 2011-ben. 2003 óta szakellátásba került korábban örökbefogadott minden gyermek esetét feldolgozzuk iratanyagelemzéssel és interjúkkal. A kutatástól azt várjuk, hogy sikerül azonosítani a sikertelen örökbefogadások hátterében meghúzódó tényezőket. A kutatás vezetője Hajduné Kálmán Margit. Szakértőként a munkában részt vesznek örökbefogadással foglalkozó szakemberek mellett gyermekotthoni és jogász munkatársak is.
15 10. Országos kutatás a nevelőszülői feladatokra jelentkezőkről 2009-ben a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata, mint országos hatáskörben kijelölt módszertani nevelőszülői hálózattal együttműködésben indult kutatásunk lezárult, az adatok feldolgozása megtörtént egyelőre gyorsjelentés formájában. 2012-ben szakmai műhelybeszélgetések során tervezzük a szakterület tájékoztatását az eredményekről, s természetesen tervezzük a kutatás publikálását. A kutatás felelősei intézményünk részéről Kovács Szilvia és Kiss Máté voltak. E feladatunk végzését pályázati forrás felhasználása nélkül végeztük. Szakértői közreműködés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében a szolgáltatók működésének elemzése és értékelése, valamint javaslattétel a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására érdekében: 12. Szakmai ellenőrző vizsgálatok 2011 év folyamán két alkalommal vettünk részt szakmai ellenőrző vizsgálatban. A Győr- Moson-Sopron megyei valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok szakmai ellenőrzésében való részvételre kértek fel bennünket az illetékes Kormányhivatalok Szociális és Gyámhivatalai. Mindkét alkalommal a szakszolgálatok komplex vizsgálata volt a cél, fókuszban a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, a gyámi tanácsadás valamint a hivatásos gyámság működésének szakmai ellenőrzésével. A feladatot a Fővárosi Módszertani Tegyesz munkatársaiból felállt vizsgáló-team teljesítette, igen magas színvonalon, igen szoros határidővel, a megrendelő és az érintett szakszolgálatok megelégedésére egyaránt. A vizsgáló team szakértői voltak: Temesi Balázs, Zsámbéki Eszter, Hajduné Kálmán Margit, Dr. Benkő Zsuzsanna, Dr. Bozó Edit és Dr. Simonkayné Dr. Potoczky Ilona. A teamet Molnár László vezette.
16 13. Honlap fejlesztés Fontos törekvésünk, hogy a Fővárosi Tegyesz honlapja: formájában és tartalmában is feleljen meg az intézmény módszertani feladatairól való folyamatos tájékoztatási kötelezettségének, biztosítson folyamatos informálódási lehetőséget a gyermekvédelemben dolgozóknak. 2011-ben elindult a hírlevél rendszer és működik a honlap akadálymentes változata valamint további fejlesztési feladatokat is kijelöltünk. Az elmúlt évben a Fővárosi Módszertani Tegyesz 28 munkatársa vett részt a Módszertani Szakmai Program (vagy: módszertani feladatellátás) megvalósításban előadóként, szakértőként, tanácsadóként, munkacsoport-vezetőként vagy moderátorként. További 18 szakembert kértünk fel és bíztunk meg külsős közreműködőként hasonló feladatok elvégzésére, ők kivétel nélkül különös szaktudással rendelkező, szakterületükön kiváló kollégák, akik a szakszolgálatoknál, gyermekvédelmi intézményekben és a társzakmák területén (egészségügy, oktatás, munkaügy) rendelkeznek terepkompetenciával. Szakmai módszertani munkánk keretében a gyermekvédelem valós, feszítő problémáinak feltárása, elemzése, megbeszélése, a problémák kezelési lehetőségeinek felvázolása, kipróbálása, módszerek kidolgozása történt meg a legszélesebb gyermekvédelmi szakmai együttműködésben. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Fővárosi Tegyesz országos hatáskörű módszertani feladatellátása a Módszertani Szakmai Programban rögzített szakmai szempontok szerint, a munkatervnek megfelelően 2011-ben megvalósult. Budapest, 2012. február 13.
17 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2012. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2012. évben folyamatosan végzett feladatok 1. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási programjának fejlesztése az egységes adatszolgáltatás, a tervezett kutatásokra való felkészülés érdekében felelős: Temesi Balázs 2. OSAP munkacsoport - a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó OSAP statisztikai kérdőívek felülvizsgálata felelős: Temesi Balázs 3. Segítők segítése program a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai szükségletei, segítése felelős: Dr. Bede Nóra, Both Éva 4. A szakszolgáltatási tevékenységek elkészült szakmai szabályozó anyagainak bemutatása, terjesztése felelős: Balogh Orsolya 5. Együttműködés a rendőrséggel, civil szervezetekkel fórum felelős: Lengyel Judit és Miklósi Balázs 6. Szakmai Nap szervezése a szakszolgálatok és a gyámügyi igazgatás szakembereinek részvételével felelős: Both Éva 7. Szakmai Nap szervezése a fiatal anyás ellátásról felelős: Lengyel Judit 8. Felkérésre részvétel a szakszolgálatok szakmai ellőrzésében, vizsgáló team felelős: Molnár László 9. Hivatásos gyámok számára továbbképzés szervezése felelős: Dr. Benkő Zsuzsa és Banga Éva 10. Országos kutatás értékelése a nevelőszülői feladatokra jelentkezőkről Baranya megyei Módszertani Nevelőszülői Hálózattal együttműködésben felelős: Kovács Szilvia, Kiss Máté
18 11. A Fővárosi Tegyesz honlapjának Módszertani Tegyesz menüjének aktualizálása, a módszertani szakmai tartalom frissítése, szükséges változtatások, fejlesztések lebonyolítása felelős: Kiss Máté 12. A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok munkaközösségi értekezlete számára negyedévente helyszín, infrastruktúra valamint munkatársaink aktív részvételének biztosítása felelős: Hajduné Kálmán Margit 13. A szexuális bántalmazás megelőzésével foglalkozó munkacsoport működtetése felelős: Kovács Szilvia 14. Örökbefogadási fórum - örökbefogadási tanácsadók pszichológusok részvételével helyszín, infrastruktúra valamint munkatársaink aktív részvételének biztosítása felelős: Székely Zsuzsa 15. Örökbefogadásról szóló szakmai kiadvány készítése felelős: Dr. Radoszáv Miklós és Székely Zsuzsa 16. Vagyonkezeléssel, hivatásos gyámi gyakorlattal kapcsolatos speciális szaktanácsadás a megyei szakszolgálatok és a gyermekvédelmi hálózat számára felelős: Földesi Tamás 17. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesülettel kötött megállapodás keretében a vonatkozó nemzetközi szakirodalmak, jó gyakorlatok gyűjtése felelős: Kovács Szilvia