A HUDI20019 Felső-Tápió. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Schrett Andrea Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hahn István Petrányi Gergely Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 1.2. Azonosító kód. 1.3. Kiterjedés... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 1.5. Érintett települések... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők... 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 3.2. Kezelési javaslatok... 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 3.2.5. Mellékletek. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 3.3.1. Agrártámogatások.. 3.3.2. Pályázatok.. 3.3.3. Egyéb.. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 1.1. Környezeti adottságok. 1.1.1. Éghajlati adottságok. 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 1.1.3. Talajtani adottságok. 1.2. Természeti adottságok. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 1.1. Területhasználat... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: kjtt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20019 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 2047,64 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel 6260* Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91N0* Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: 6260* Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 4

1.4.2. Jelölő fajok homoki nőszirom homoki kikerics szarvasbogár vidra szivárványos ökle vágó csík mocsári teknős vöröshasú unka ürge vérfű-hangyaboglárka skarlátbogár dunai tarajosgőte réti csík kisfészkű aszat nagy tűzlepke lápi póc (Iris humilis ssp. arenaria) (Colchicum arenarium) (Lucanus cervus) (Lutra lutra) (Rhodeus sericeus amarus) (Cobitis taenia) (Emys orbicularis) (Bombina bombina) (Spermophilus citellus) (Maculinea teleius) (Cucujus cinnaberinus) (Triturus dobrogicus) (Misgurnus fossilis) (Cirsium brachycephalum) (Lycaena dispar) (Umbra krameri) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. PEST MEGYE Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Nagykáta 607,1 7,44 Szentmártonkáta 431,7 8,28 Tápióbicske 213,5 4,40 Tápióság 163,2 4,87 Tápiószecső 505,2 13,16 Tápiószentmárton 126,6 1,21 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) országos jelentőségű védett természeti terület ex lege védett természeti terület TK láp Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske és Tápióság közigazgatási területén) Szecsői halastavak (Tápiószecső közigazgatási területén) 950,1 ha átfedés (4515,8 ha a teljes TK) Védetté nyilvánító jogszabály száma a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 19/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. 5

Típus Kód Név Kiterjedés (ha) ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület országos ökológiai hálózat övezet országos ökológiai hálózat övezet országos ökológiai hálózat övezet láp láp láp MT OF PT Felső-Tápiói-rét (Tápióság közigazgatási területén) Felső-dűlő (Szentmártonkáta közigazgatási területén) Tulsópáskom (Tápiószentmárton közigazgatási területén) magterület ökológiai folyosó pufferterület Védetté nyilvánító jogszabály száma törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve (2009-2018.) jóváhagyás alatt 1.7.2. Településrendezési eszközök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről Nagykáta Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2003. (III. 01.) számú rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 16/2011. (VII.04.) és a 7/2007. (III. 19.) számú módosító rendeletekkel) Szentmártonkáta Önkormányzata Képviselő testületének 15/2006(IX.18.) rendeletével,23/2009(ix.14.) rendeletével módosított 8/2004. (IX.16.) rendelete Szentmártonkáta Község Helyi Építési Szabályzatáról Szentmártonkáta Önkormányzata Képviselő testületének 15/2006. (IX.18.) rendeletével és 23/2009. (IX.14.) rendeletével módosított 8/2004. (IX.16.) rendelete Szentmártonkáta Község Helyi Építési Szabályzatáról 6

Tápióbicske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (VIII.15.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Tápióbicske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 79/2004. (XI.30.) határozata a településszerkezeti tervről Tápióság Önkormányzata Képviselő testületének 11/2004. (X.29.) sz. önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2010. (09. 29.) számú önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Tápiószentmárton Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2006. (IX 28). Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Felső-Tápió Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Csévharaszt-Felső-Tápió Erdőtervezési Körzet Alsó-Tápió Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. 2016. december 31.) 811 sz. Monori Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2009. január 1. 2018. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 1.7.5. Halgazdálkodási tervek Felső-Tápió Hasznosító: Nagykáta és Vidéke Horgászegyesület Halgazdálkodási terv száma: 62/2010 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.10 Zagyva részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek 7

2. Veszélyeztető tényezők Kód A03.01 Veszélyeztető tényező neve intenzív, vagy intenzívebb kaszálás Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya H A04.01.01 A04.03 B02.01.02 intenzív szarvasmarhalegeltetés pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya erdő felújítás idegenhonos fajokkal H M H H Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) C01.01.01 homok vagy kavicsbányászat M 6260 Pannon homoki gyepek E02.01 gyár küldött anyagban E03.01 háztartás hulladék M E03.03 inert hulladék F03.01 vadászat M G01.03.02 G05.11 H02.08 I01 terepjáróval végzett tevékenység közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás települések diffúz talajvíz szennyezése idegenhonos inváziós fajok jelenléte J01.01 leégés L J02.05.02 J02.10 belvízviszonyok megváltoztatása vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból K01.03 kiszáradás M K02.01 fajösszetétel változás, M M L L M M L 8

szukcesszió 9

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen elsődleges cél a pannon homoki gyep és erdőtípus, valamint az alföldi üde élőhelytípusok értékvesztés nélküli megőrzése, fajkészletének és kiterjedésének lehetőség szerinti fejlesztése. A védelem legfontosabb eszköze az inváziós fajok kiszorítása, a belső fragmentáció csökkentése, valamint a funkcionális pufferzóna kialakítása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban gyep- és erdőgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások az Ipoly-völgy Natura 2000 területnek a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területén kívül eső részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez tartozó, és egyéb országos jelentőségű védett természeti területeken (ex lege védett lápterületek) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területet a sittől, lakossági hulladéktól mentesíteni kell. Járművel történő közlekedés csak az ingatlan-nyilvántartás szerint útként nyilvántartott területeken. A területen bányák, anyagnyerőhelyek nyitása, valamint a meglévők bővítése nem kívánatos. 10

Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Hínarasok, mocsári élőhelyek 2. Nádasok 3. Cserjések, homoki gyepes-cserjés mozaikok 4. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek 5. Legelők és legeltetésre javasolt területek 6. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 7. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 8. Szántók, kertek, gyümölcsösök 9. Halastavak, horgásztavak 10. Erősen leromlott és beépített élőhelyek 1. Hínarasok, mocsári élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. 1. Nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. 11

V03 V05 V06 V07 V08 V09 V41 V42 V44 V47 V51 V53 V56 V57 V58 V60 V62 Felhagyott tőzegbánya-területet kezelésmentesen kell tartani. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. 2. Cserjések, homoki gyepes-cserjés mozaikok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): G1 Nyílt homokpusztagyepek M5 Homoki borókás-nyárasok P2a Üde és nedves cserjések P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő. Beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Ilyen lehet az idegenhonos cserjék és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel. 3. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek 12

Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): D2 Kékperjés rétek D34 Mocsárrétek OB Jellegtelen üde gyepek B5 Nem zsombékoló magassásrétek A kezelési egységbe tartozó területeken a tavasszal gyakorta nedves talaj illetve vízállásos jelleg miatt a tavaszi időszakban kaszálás javasolt, ezt követően a sarjúlegeltetés is megengedhető. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 GY03 GY04 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY22 GY23 GY24 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. 13

GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 GY33 GY34 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY39 Legeltetési sűrűség 0,1-0,2 ÁE/ha. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY46 Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. (*megjegyzés!) GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY53 Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. GY57 GY61 Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. GY63 Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. *megjegyzés 14

GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY72 GY80 GY83 GY84 Kaszálás június 15. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY85 GY87 GY89 GY92 GY94 GY99 Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. A Gy46 sz. előírásban szereplő, március 15. és május 31. közötti időbeli korlátozás helyett itt a február 15. és június 15. közötti korlátozás javasolt. A GY63 sz. előírásban szereplő, lóval és szarvasmarhával végzendő sarjúlegeltetés helyett itt csak a szarvasmarhával történő sarjúlegeltetés javasolt. 4. Legelők és legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H5b Homoki sztyeprétek Ezeken a területeken a legeltetés az elsődlegesen javasolt kezelési mód, ezen kívül szükség esetén évente egyszer tisztító kaszálás alkalmazása is lehetséges. 15

A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 GY02 GY03 GY04 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY22 GY23 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. 16

GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 GY33 GY34 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. GY46 Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. (*megjegyzés!) GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY54 Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. GY61 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. GY63 Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY64 Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY72 GY80 GY83 Kaszálás június 15. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. 17

GY84 GY85 GY87 GY89 GY92 GY94 GY99 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. A Gy 46 sz. előírásban szereplő, március 15. és május 31. közötti időbeli korlátozás helyett itt a február 15. és június 15. közötti korlátozás javasolt. 5. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek J2 Láp- és mocsárerdők J5 Égerligetek L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P1 Őshonos fafajú fiatalosok P8 Vágásterületek RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: 18

E01 E06 E12 E13 E16 E20 E24 E25 E28 E31 E38 E49 E58 E65 E71 E73 E75 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. 6. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P8 Vágásterületek S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S1 Ültetett akácosok 19

S4 Erdei- és feketefenyvesek S3 Egyéb tájidegen lombos erdők S2 Nemesnyárasok S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E06 E12 E20 E25 E30 E49 E58 E62 E65 E73 E75 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. 7. Szántók, kertek, gyümölcsösök Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 Fiatal parlag és ugar T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T8 Extenzív szőlők és gyümölcsösök T9 Kiskertek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01 SZ04 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. 20

SZ05 SZ07 SZ09 SZ10 SZ11 SZ15 SZ17 SZ19 SZ21 SZ22 SZ30 SZ35 SZ41 Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása javasolt fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ51 SZ52 SZ53 SZ55 SZ59 SZ60 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cm-ének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. 21

SZ63 SZ64 Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. 8. Halastavak, horgásztavak Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9 Állóvizek A kezelési egységhez egy nagyobb kiterjedésű halastó (Tápiószecsői-halastó), valamint néhány kisebb, horgásztóként hasznosított vízterület tartozik. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V03 V05 V06 V09 V10 V16 V17 V19 V23 V24 V27 V29 V31 Felhagyott tőzegbánya-területet kezelésmentesen kell tartani. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Halastavak medrének meszezése tilos. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható. A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges. A halastóra a működési területével a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által jóváhagyott madárriasztási tervet kell készíteni és alkalmazni. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv. V34 V37 A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni. A halastavakat az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. V38 Őszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. 22

9. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 Tanyák, családi gazdaságok U2 Kertvárosok, szabadidős létesítmények U3 Falvak, falu jellegű külvárosok U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók U7 Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Reális cél minden, ehhez a kezelési egységhez tartozó élőhely esetén fenti élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Az U7 élőhelytípusba tartozó felhagyott bányák esetén azok rekultiválása szükséges. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG). 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól. A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. 2015. december 31. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. 23

269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól. 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 3.3.1. Agrártámogatások A terület nem része egyik MTÉT-nek sem. Információink szerint a helyi állattartók némelyike a horizontális AKG célprogramok közül a Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba belépett, az ezzel kapcsolatos támogatásokat igénybe veszi. Ezen kívül a gazdák szinte kivétel nélkül igénylik a Natura 2000 gyepterületek után alanyi jogon járó támogatást is. 3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. 24

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Tápió-vidék A tervezési terület környezeti adottságai a kistáj megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok A mérsékelten meleg és a meleg övezet határán elterülő száraz kistáj. Az évi középhőmérséklet 10 C, a vegetációs időszakban 13 C. Évi csapadékmennyiség 530-550 mm. Ariditási index 1,30. Jelentősebb vízfolyásai az Alsó- és Felső-Tápió, a Tápió, valamint a Hajta. Száraz, gyenge lefolyású terület. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. A Tápió-völgy homokos hordalékán elsősorban réti talajok, a magasabb térszíneken alacsony humusztartalmú barnaföldek, valamint humuszos homoktalajok alakultak ki. Fentieken túl futóhomok, bizonyos területeken csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok borítják a felszínt. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Jelentősebb vízfolyásai az Alsó- és Felső-Tápió, a Tápió, valamint a Hajta. Száraz, gyenge lefolyású terület. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. 1.1.3. Talajtani adottságok A Tápió-völgy homokos hordalékán elsősorban réti talajok, a magasabb térszíneken alacsony humusztartalmú barnaföldek, valamint humuszos homoktalajok alakultak ki. Fentieken túl futóhomok, bizonyos területeken csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok borítják a felszínt. 1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel C (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem 26

Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei C 91E0 6410 91F0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) 6260 Pannon homoki gyepek B megtalálható. Korábban valószínűleg az A5 szikes tavak hínárnövényzete élőhelytípus került ide tévesen besorolásra) B C C B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható) Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulásai a területen: A területen általánosan elterjedt, főként a középső részeken, nagy kiterjedésű foltokban. Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 102,38 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 344 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: D34 Mocsárrétek Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról [Agrostis alba, Alopecurus pratensis, Deschampsia caespitosa, Festuca arundinacea, F. pratensis, Poa pratensis, P. trivialis, Phalaroides (Phalaris, Baldingera)] ismerhető fel, de ezek egy része más élőhelyeken is dominálhat. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is. 27

A Tápió mentén ilyen jellegű élőhelyek a természetmegőrzési terület szinte teljes hosszában előfordulnak. Legtöbbjüket kaszálják, ahol ezt nem teszik, ott spontán erdősülés, cserjésedés illetve nádasodás történik. A rétek széle legtöbbször éles határvonalú, a rendszeres kaszálás kiterjedése határozza meg, ami valószínűleg birtokhatároktól függ. A többi gyeppel (D2, OB) határvonaluk viszont jellemzően egy fokozatos átmenetet jelent. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: A kaszálás illetve a legeltetés jót tesz az élőhelynek, mert fenntartja rét állapotban, de a kaszálás esetében annak homogenizáló hatása, a legeltetés esetében pedig a gyomosító hatása kedvezőtlen irányba viszi a természetességet. Élőhely veszélyeztetettsége: Viszonylag nagy kiterjedésű állományok, a helytelen mezőgazdasági használat homogenizálhatja, a művelés felhagyásával becserjésedik. Összességében az élőhely állapota elfogadható. Veszélyeztető tényezők: helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 i i ) (A03 i i ), vegyszer használat, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 i i ) (A02.03 i i ), cserjésedés (K02.01 i i ), szárazodás (K01.03 n n ), vízjárás mesterséges eredetű megváltozása (J02.04.02 i n ) A kaszálás/legeltetés elmaradása miatt ellepi a területet a hamvas fűz, zöld juhar, nád. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0 Élőhely előfordulásai a területen: Néhány kisebb foltja található a terület északi részén Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 102,38 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 7,9 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: J1a Fűzlápok, lápcserjések Definíció: Lefolyástalan területeken és feltöltődőben levő morotvákban kialakult, cserjék (elsősorban a rekettyefűz) uralta, többé-kevésbé tőzeges talajú, gyakran fajszegény, lápi élőhelyek. Vizük állandóan pangó jellegű. J2 Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők Definíció: Tőzeges talajú, többnyire nyáron is vízborította, lápi fajokban (pl. Thelypteris, Carex elata) gazdag éger-, vagy részben kőriserdők. Vizük állandóan pangó jellegű (éger- és kőrislápok), illetve csak csapadékosabb 28