A Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 2016 1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata... 5 1.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok... 6 1.3. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása... 6 1.4. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya... 6 2. Az Intézmény... 6 2.1. Az Intézmény adatai... 6 2.2. Az Intézmény jogállása... 7 2.3. Cégjegyzés és képviselet... 7 2.3.1. Képviseleti jogosultsággal rendelkezők köre az Intézmény esetében... 7 2.3. Az Intézmény gazdálkodása... 8 2.4. Az Intézmény bevételei... 8 2.5. Bérgazdálkodás és ösztöndíjak... 8 3. Az Intézmény működésének alapdokumentumai... 9 3.1. Az Alapító Okirat... 9 3.2. A pedagógiai program... 9 3.3. A tanév munkaterve... 10 4. Belső kapcsolatok és az intézmény szervezeti felépítése... 11 4.1. Az Óvoda szervezeti felépítése... 11 4.1.1. A gyermekek közössége... 12 Az óvodába történő felvétel rendje... 12 Az intézményi élet rendje... 13 Gyermekelbocsátás rendje... 13 Az elbocsátás folyamata:... 13 Az óvodai ellátás... 14 4.1.2. INTÉZMÉNYI DOLGOZÓK KÖZÖSSÉGE... 15 Óvónői Konferencia - Az intézmény Szellemi szférája... 15 Az Óvónői Konferencia feladatai... 15 Az Óvónői Konferencia levezető elnökének feladatai... 16 4.1.3. A Szülők Közössége (Fenntartók Közössége)... 16 A Szülők jogai... 17 2
A Szülők kötelezettségei... 18 A Szülői Fórum feladatai... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Szülő Intézményi Fórumba történő delegálásának menete... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Gazdasági Konferencia... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Gazdasági konferencia feladatai... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2. Az Iskola szervezeti felépítése... 18 4.2.1. A tanulók közössége... 18 4.1.2. Az iskolai dolgozók közössége... 18 4.1.3. A szülői közösség... 19 4.1.4. A fenntartó... 19 4.2. A tanulók közössége... 19 4.2.1. Az iskolába történő felvétel... 19 4.2.2. Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében:... 19 4.2.3. A mindenkori első osztály beiskolázása esetében:... 20 4.2.4. A tanulók jogai és kötelezettségei... 21 4.2.5. Diákkörök és diákönkormányzatok... 21 4.2.6. A tanulók mulasztásainak az igazolása... 22 4.2.7. A tanulók értékelése... 22 4.2.8. A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása... 23 4.2.9. Fegyelmező intézkedések... 24 4.2.10. A tanulói jogviszony megszűnése... 24 4.3. Az Iskolai dolgozók közössége... 25 4.3.1. A Tanári Kollégium (szakmai munkaközösség)... 25 4.3.2. A Tanári Kollégium tagjai... 25 Az osztálytanítók... 25 A szaktanárok... 26 Az epocha-adó, valamint a szerződéses megbízás alapján tanító személyek... 27 Egyéb státuszok... 27 4.3.3. A Tanári Kollégium feladatai... 27 4.3.4. Tanárok felvétele... 28 4.3.5. A tanárok bérezése... 29 4.3.6. A tanárok munkarendje... 29 4.3.7. A helyettesítés rendje... 30 4.3.8. A tanári munka ellenőrzése... 31 4.3.9. Tanár munkaviszonyának a megszűnése... 32 4.4. Az intézmény vezetése... 34 Az Intézményvezető... 34 4.4.1. Az Intézményvezető feladatai és felelősségei... 35 4.4.2. Az Intézményvezető át nem ruházható feladatai... 36 4.4.3. Az Intézményvezető helyettesítése... 36 4.4.4. Az Intézményvezető kinevezése... 37 4.4.5 Az Intézményvezetői tisztségének megszűnése... 38 4.4.6. Az Intézményvezetői visszahívása... 38 4.4.7. Az Intézményvezető Intézményi tartózkodási rendje... 39 4.5. Iskolatitkár... 40 4.6. A Szülői közösség... 33 4.6.1. A szülők jogai és kötelességei... 33 4.6.2. A szülői közösség szervezeti formái... 41 3
4.6.3. A Szülői Fórum jogkörei... 42 Döntési jogok... 42 Felvetési, javaslattevési jogok... 42 Véleményezési jogok... 42 4.7. A Fenntartó... 43 4.8. A Gazdasági Vezető... 43 4.9. Az Intézményi Fórum... 44 Felvetési, javaslattevési jogok... 46 4.10. Szociális Csoport... 46 4.11. Az Intézményvezető és a belső szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje... 47 4.11.1. Az intézmény vezető és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje... 47 4.11.2. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái és rendje... 47 4.11.3. Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 47 4.11.4. A vezető és a szülői fórum közötti kapcsolattartás formája... 48 4.11.5. Intézményi Fórum... 48 4.12. Az intézmény szervezeti egységei közötti kapcsolattartás rendje... 48 4.12.1. Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje... 48 4.12.2. A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje... 48 5. Az Iskola működésének rendje... 49 5.1. Az intézmény nyitva tartásának rendje... 51 5.2. Az intézményben való benntartózkodás rendje... 51 5.3. Belépés és benntartózkodás rendje vendégek részére... 52 5.4. Ünnepek és megemlékezések rendje... 52 5.5. A tanuló távolmaradásának és mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 52 5.6. Az étkezési térítési díj és az önkéntes szülői támogatás fizetésének rendje... 52 5.7. A tanulók jutalmazásának elvei... 53 5.8. Házirend... 53 5.9. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 53 5.10. A tanulók szüleinek kártérítési kötelezettsége... 54 5.11. Állami szociális támogatás felhasználása... 54 5.12. Az iskolai könyvtár... 54 5.13. Reklámtevékenység szabályai... 54 5.14. Diákigazolványok és ezzel kapcsolatos nyomtatványok kezelése... 54 5.15. Munka- és tűzvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése... 55 5.16. Higiénés szabályok... 55 5.17. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 55 4
5.18. Előre tervezhető pedagógusi hiányzások kezelésének rendje... 55 5.19. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások rendje és a kapcsolattartás rendje... 56 5.20. A létesítmény és a helyiségek használata... 56 5.21. A mindennapos testedzés formái... 56 5.22. Az intézmény egészségügyi, valamint védő- és óvó előírásai... 57 5.22.1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 57 5.22.2. Védő és óvó előírások, baleset megelőzés... 57 5.22.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 57 5.22.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend - Baleset megelőzés... 57 5.23. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok... 58 5.23.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 58 5.23.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelésének rendje... 58 6. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 58 7. Mellékletek... 59 Legitimációs Záradék... 59 Záradék III.:... 60 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja az intézmény szervezeti felépítésének, belső működési rendjének és külső kapcsolatainak a meghatározása annak érdekében, hogy a Magyar Waldorf Szövetség által beterjesztett és az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott Waldorf-kerettanterv alapján készült intézményi pedagógiai program célkitűzései megvalósíthatók legyenek. A szabályzat hatálya kiterjed a intézmény minden alkalmazottjára, munkavállalójára, a szülőkre, és mindenkire, aki az intézménnyel kapcsolatba kerül. Az SZMSZ olyan belső jogi norma, amely az intézmény működését meghatározó jogszabályok figyelembe vételével, valamint az intézmény pedagógiai programját meghatározó szellemiséget alapul véve szabályozza az intézményben folyó tevékenységet. A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) meghatározza az iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az intézmény belső és külső kapcsolatait és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe, annak érdekében, hogy a jogszabályban, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. Minden olyan egyéb működéssel kapcsolatos 5
kérdésben, amelyet jogszabály rendelkezése alapján nem kell, vagy nem lehet szabályozni, a mindenkor hatályos jogszabályok a mérvadók. 1.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról. Az SZMSZ figyelembe veszi az iskola elfogadott Pedagógiai Program-ját. 1.3. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása A Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit az intézmény vezetője készíti el és módosítja és a Nevelői Kollégium fogadja el, az Intézményi Fórum és a Diákönkormányzat véleményezi. Az SZMSZ az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 1.4. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályok betartása az iskolai közösség valamennyi tagjára kötelező érvényű. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az Intézmény 2.1. Az Intézmény adatai 1. Neve: Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 2. Rövid neve: Tiszta Forrás Waldorf Intézmény 3. Székhelye és levelezési címe: 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth utca 29-31. 4. Telephelyei: ua. 5. Telefonszáma: 0670/335-2166 6. Bankszámlaszáma: 11732071-20050100 6
7. Típusa: Az iskola felmenő rendszerben kiépülő nyolcosztályos általános iskolaként működik azzal a távlati céllal, hogy tizenhárom évfolyamos egységes iskolaként alap- és középfokú képzést valamint alapfokú művészeti képzést nyújtson. 8. Működési területe: Kiskunfélegyháza és vonzáskörzete 9. Tevékenysége, az intézmény alapfeladata: Általános iskolai alapfokú nevelő - oktató tevékenység 8 évfolyamon, valamint alapfokú művészetoktatás, művészeti alapvizsgára való felkészítés 8 évfolyamon 10. Az intézmény alapítója és fenntartója: Kiskunfélegyházi Waldorf Egyesület 6100 Kiskunfélegyháza Kasza utca 4. 2.2. Az Intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Pedagógiai szempontból független, a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. 2.3. Cégjegyzés és képviselet A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából kibocsátásra kerülő minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola részére jogok megszerzését, vagy kötelezettségek vállalását eredményezi, mint például szerződések megkötése, módosítása, megrendelések. Kiterjed ezen kívül minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, joglemondást, vagy kötelezettségvállalást, hanem az Iskola részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). 2.3.1. Képviseleti jogosultsággal rendelkezők köre az Intézmény esetében: A hatóságok és harmadik személyek előtt a Nevelői Kollégium által választott és a fenntartó által kinevezett intézményvezető képviseli az Iskolát. Ezenkívül a saját felelősségi körükben képviseleti jogosultsággal rendelkeznek: a nevelőtestület tagjai - szakmai, pedagógiai fórumokon, a gazdasági vezető - APEH, TB, felettes hatóságok, a Szülői Fórum elnöke - Waldorf-szülői fórumokon 7
Az Intézmény képviseletével annak képviselője esetenként megbízhat más, az iskola közösségébe tartozó személyt is. Az Intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata: Az intézményi bélyegzők használatára a következő személyek jogosultak: az intézményvezető (a gazdasági vezető), az iskolatitkár. 2.3. Az Intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Intézmény működtetésének, fenntartásának az anyagi feltételeit, kereteit az intézmény éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. A költségvetést az Intézményi Fórum készíti elő a mindenkori költségvetési törvény megjelenésétől számított egy hónapon belül, a Szülői Fórum véleményezi, és a Fenntartó hagyja jóvá további egy hónapon belül. 2.4. Az Intézmény bevételei Az állami költségvetés által meghatározott állami támogatás, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás. Fenntartótól kapott támogatás Pályázatokon elnyert összegek Adományok és egyéb támogatások Egyéb cél szerinti tevékenységből származó bevételek Intézményi rendezvények Az intézmény időközönként felülvizsgálja a költségvetés teljesülését. A módosító eljárás megegyezik az intézmény éves költségvetésének a jóváhagyási eljárásával. 2.5. Bérgazdálkodás és ösztöndíjak 8
A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az intézmény önálló bérgazdálkodást folytat. A bérgazdálkodás elveit a Nevelői Kollégium és a Gazdasági Vezető közösen dolgozza ki, a Intézményi Fórum beilleszti a költségvetésbe és az Intézményi Fórum jóváhagyja. Egyéni kérésre személyes beszélgetés előzheti meg a fizetések megállapítását. A technikai személyzet bérének a rendezése a Intézményi Fórum hatáskörébe tartozik. A Fenntartó ösztöndíjjal támogathatja a Waldorf-pedagógiai kutatásokat valamint rokon területeken működők kutató tevékenységét (biodinamikus gazdálkodás, euritmia, homeopatikus gyógyászat, Bothmer-gimnasztika, stb.). Az Iskolában dolgozó, vagy azt segítő pedagógusok ösztöndíjaira a Nevelői Kollégium tesz javaslatot a Fenntartónak. A Fenntartó határozatot hoz a kifizetendő ösztöndíjak mértékéről és erről írásban értesíti az érintetteket. 3. Az Intézmény működésének alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 3.1. Az Alapító Okirat Az Alapító Okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja a nyilvántartásba vételét, a jogszerű működését. Az Alapító Okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni. Az Alapító Okirat adatai csak a Fenntartó hozzájárulásával módosíthatóak. 3.2. A pedagógiai program A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: az óvodában és az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait, a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, színtereit, 9
az óvodai és iskolai közösség pedagógiai munkájának a legfőbb jellemzőit, az iskola helyi tantervét, ezen belül: - a tantárgyakat - ezek óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeket, - egyes művészeti tevékenységek cél- és feladatrendszerét, óraszámát, követelményeit, - az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának az elveit, - a tanulók értékelésének a szempontjait és a módját, - a Waldorf-pedagógiából fakadó speciális tevékenységek körét. A program 8 évre szól. A pedagógiai programot a Nevelői Kollégium megbízott tagjai dolgozzák ki és fejlesztik tovább. A programot a Nevelői Kollégium fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, bárki számára megtekinthető. Véleményezési joga van a program átadásától számított hét napon belül: a szülői közösségnek, a Diákönkormányzatnak, a Fenntartónak. Az intézmény Pedagógiai Programjának az ismertetése a beiratkozáskor és az első szülői esten történik. Ezen felül bárki számára hozzáférhető az iskolatitkárnál és az intézmény hivatalos honlapján. Mindezeken kívül, ha valaki bővebb szóbeli tájékoztatást szeretne a Pedagógiai Programról, azt kérheti az óvónőnél és az osztálytanítónál, vagy az intézményvezetőnél a fogadóórák időpontjaiban, vagy egy erre kijelölt előre egyeztetett időpontban az iskolában illetve az óvodában. 3.3. A tanév munkaterve A tanév munkaterve összhangban a mindenkori tanév rendjével, az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges hivatalos feladatok sorát tartalmazza: az egyes tevékenységek napi, éves beosztását, az egyes feladatok elvégzésének a határidejét, a megvalósítás felelőseinek a nevét, a tanítási szünetek rendjét, a szülői estek, az ünnepek, a rendezvények idejét. A munkatervet az adott tanév megkezdése előtt a Nevelői Kollégium megbízott tagjai dolgozzák ki és a heti Pedagógiai Konferencián fogadják el. 10
Véleményezési joga van a munkaterv átadásától számított hét napon belül: a Szülői Fórumnak, a Fenntartónak. 4. Belső kapcsolatok és az intézmény szervezeti felépítése A Waldorf-pedagógia a gyerekekről való tudásból indul ki, ami azt jelenti, hogy az intézmény életét, ritmusát, és nem utolsó sorban a tananyagot az adott korosztályú gyerekek fizikai, szellemi és lelki szintjéhez igazítja. Intézményünk gyermek- és személyiség központú, képességfejlesztő óvoda és iskola, melyben a művészeti oktatás és a gyakorlati készségtárgyak tanítása a közismereti képzéssel azonos értékű helyet foglal el. Az iskolában a hagyományos tárgyak nagy részében epochális (időszakos) jelleggel folyik a tanítás. Év közbeni munkájukról a gyerekek a tanév végén szöveges értékelést kapnak. Az elsőtől a nyolcadik osztályig lehetőleg egy tanító kíséri végig a gyerekeket. Az iskola eleget tesz az oktatásra vonatkozó törvényes követelményeknek. A szociális tér szervezésében a tanárok, a szülők és a fenntartó együtt dolgoznak a Waldorfpedagógia gyakorlati megvalósításán és azon, hogy az iskola működésének a feltételeit és legjobb formáit kialakítsák. 4.1. Az Óvoda szervezeti felépítése a. Gyermekek közössége óvodai csoportok b. Intézményi dolgozók közössége Óvónők c. Szülők közössége (fenntartók közössége) Ezen közösségek tanácskozó és feladatellátó szerveket hoznak létre, az együttműködés és működtetés biztosítására. 11
1. dolgozók: Óvónői Konferencia 2. szülők: Szülői Fórum 3. szülők, fenntartó: Gazdasági Konferencia 4. dolgozók, szülők, fenntartó közösen: Intézményi Fórum A Waldorf-Intézmény a szülők és a pedagógusok együttműködése a gyermek érdekében, önigazgató módon. Egy ilyen Intézmény szabad vállalkozásként, de a Rudolf Steiner által felismert szociális törvényre épül: - önigazgatás, - demokratikus-republikánus elv: a döntések demokratikus módon születnek, azok végrehajtása delegálással történik - funkcionális hármas tagozódás: - Szellemi szféra (Óvónői Konferencia), rövidítve: ÓK - Gazdasági szféra (Gazdasági Konferencia), rövidítve: GK - Jogi szféra (Intézményi Fórum), rövidítve: IF Az Intézmény középpontja a gyermekek közössége. 4.1.1. A gyermekek közössége Az Intézmény gyermekeinek jogukban áll az Intézményben folyó nevelésben részesülni és minden, az életkoruknak megfelelő tevékenységben részt venni. Egyéb jogaikat és kötelességüket a Házirend tartalmazza. Az Intézményben a jogviszony írásos jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történik. Az óvodába történő felvétel rendje Az óvodai csoportba való beiratkozás az országos beiratkozás időpontjában történik, ill. évközben a szülők írásos felvételi kérelme által. 1. Az óvodában a jogviszony létrejöttét a szülőkkel való egyéni beszélgetés előzi meg. Az egyéni beszélgetés mindkét szülő részvételével - az óvodai csoport pedagógusával történik, majd a fenntartóval. Ennek időtartama 1-1,5 óra. Egy látogatásra hívjuk a kisgyermeket és szüleit az óvodai nap udvaron zajló részére. 2. Az óvónő meghívja a szülőt egy szülői körre. 3. Az óvónő meghívja a szülőt és a gyermeket egy órás csoportbeli látogatásra. 4. Az óvónő - ha szükségesnek tartja,- újabb beszélgetést kezdeményezhet a szülővel. 5. Az Óvónői Konferencia dönt a gyermek és a szülők felvételre történő alkalmasságáról, 12
pedagógiai szempontból. 6. Az új gyermek felvételéről az ÓK képviselője tájékoztatást ad a soron következő IF ülésen. 7. A felvételi döntésről a családot a csoport óvónője szóban, majd írásban értesíti. 8. Felvételkor mindkét szülő, vagy gondviselő és az Intézmény vezetője együtt aláírják a Szülő- Intézmény Együttműködési Megállapodást, továbbá mindkét szülő, vagy gondviselő és a Fenntartó képviselője az Egyesületi Támogatási Megállapodást, melyek tartalmazzák a szülők jogait és kötelességeit. 9. Az óvodai élet első heteiben beszoktatás történik, a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően. Ezt a folyamatot az óvodapedagógus irányítja és kíséri, tapasztalatait a szülővel megosztja. A beszoktatás ideje 1 héttől 3 hónapig tarthat, a gyermek óvodaérettségétől függően. Az intézményi élet rendje Az Intézményben nevelődő gyermekek távolmaradását az óvodai napokról a szülőnek igazolnia kell. A szülő tanévenként 5 éves kortól 3 óvodai munkanapról adhat igazolást, ennél hosszabb időre távolmaradási engedélyt kérhet, melyről a csoportban dolgozó óvónők javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. Betegség miatti mulasztást orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni. A gyermek hiányzását az illetékes pedagógus a csoportnaplóba jegyzi be. A szülők a szülői esteken, valamint személyes találkozásokon kaphatnak tájékoztatást gyermekük és csoportjuk életéről, munkájáról. Ezen túl a szülőnek és a pedagógusnak lehetősége van személyes megbeszélésre is. Gyermekelbocsátás rendje Az óvodai közösségből való távozást kezdeményezheti a szülő, vagy az óvónő. Minden esetben mindkét félnek törekednie kell arra, hogy a közösségből távozó gyermeket és a közösséget a kiválás a lehető legkevésbé viselje meg. Az Óvónői Konferencia az alábbi esetekben folyamodik az eltanácsoláshoz: az óvodai és szülői nevelés együttese károsnak mutatkozik a gyermek számára, és a szülőkkel történő többszöri beszélgetés ellenére sem lehet a káros kettős nevelést elkerülni, a szülőkkel való együttműködés a megkötött megállapodás megsértése miatt lehetetlenné válik, a gyermek számára máshogy nem megoldható nehézségek jelentkeznek, és a szülőkkel történő megbeszélések után sem látszik semmilyen kiút (pl. a hosszú utazás miatt a gyermek teljesen kimerül), a gyermek és családja jelenléte kifejezetten káros az óvodai közösségre és az óvónőknek nem sikerült e problémát megoldaniuk. Az óvodai elhelyezés megszüntetéséről az Intézményi Fórum dönt. Az elbocsátás folyamata: 13
Pedagógiai probléma esetén: kezdeményez a szülő v. a pedagógus, Megoldáskeresés az érintett család és az érintett pedagógus között, Ha a felek nem jutnak közös megoldásra, v. ennek ellenére sem tapasztalható pozitív változás, akkor az Óvónői konferencia hívja beszélgetésre a családot és az érintett pedagógust, ami a feladatok kijelölésével, átbeszélésével és a megvalósulásra való visszatekintés határidejének megadásával zárul. Visszatekintés egy közös beszélgetés során az Óvónői Konferenciával és az érintett családdal. Eredménytelenség esetén az Óvónői Konferencia javaslatot tesz az Intézmény és a család közti szerződés felbontásáról. Ez a folyamat érvényes abban az esetben is, ha a szülő él kifogással az óvónők felé, s akkor is, ha az óvónők élnek kifogással a család felé pedagógiai probléma esetén. Minden esetben, amikor az intézmény kezdeményezi az óvodai elhelyezés megszüntetését, - a fizetési kötelezettség megszegésétől eltekintve, - messzemenően a gyermek érdekeit tarja szem előtt. Szülői fizetési kötelezettség megszegésének esetén: A szülő köteles a fenntartó Egyesülettel kötött támogatási megállapodás, valamint az intézményi művészetoktatási térítési rend betartására. Mivel a szülői befizetések az Intézmény fenntartásához elengedhetetlenek, azok elmaradása, késedelmes befizetése az Intézmény működését veszélyeztetik. E szempontból figyelembe véve az a szülő, aki önhibáján kívül, rendszeresen nem tudja pontosan betartani a támogatás átutalásának meghatározott időpontját, az köteles ezt a tényt írásban jelezni a fenntartónak, az okok-, és a szerződés betartásának általa javasolt megoldásának megjelölésével. A fenntartó, vagy meghatalmazottja ezután saját hatáskörben megkeresi a szülőt és egyeztetnek az ütemezés módjáról, ha szükséges az IF által megjelölt személy bevonásával, hogy feltárják, és megoldást keressenek a felmerült nehézséggel kapcsolatban. A fenti pontokat figyelembe véve az Együttműködési Megállapodás be nem tartása esetén az Intézményi Fórumnak legvégső esetben joga van arra, hogy az Együttműködési Megállapodást felbontsa. Minden esetben a megállapodás felbontása, az intézménybe beíratott gyermek óvodai elhelyezésének a felbontása. Az óvodai ellátás A szülők az óvodában félnapi és a nyitvatartási időn belül teljes ellátást igényelhetnek gyermekük számára. A félnapi ellátásba kizárólag a tízórai tartozik, a teljes ellátás napi háromszori étkezést tartalmaz. Igényelhető az uzsonna mellőzése abban az esetben, ha a 14
gyermeket délután 15 óráig hazaviszik. Az étkezésekért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény a szülőkkel történt egyeztetés után a befizetés módjára, helyére, idejére, a pótbefizetésekre vonatkozó információkat írásos formában kifüggeszt az Óvoda hirdetőjére. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden munkanap 9 óráig telefonon. A lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Amennyiben a szülő a befizetés hónapjának végéig nem rendezi a díjfizetést, a következő hónaptól gyermeke félnapossá válik. 4.1.2. INTÉZMÉNYI DOLGOZÓK KÖZÖSSÉGE Óvónői Konferencia - Az intézmény Szellemi szférája Az Óvónői Konferencia (ÓK) az óvodában dolgozó óvónők közössége. Az ÓK hetente egy alkalommal Konferenciát tart. Az Óvónői Konferencia létrejöttének célja tagjainak egy közös szellemi-pedagógiai munkához való fórum megteremtése, ahol a tagok együttes szellemi, művészi és pedagógiai munkát végeznek. E konferenciának az óvoda ad helyet. Folyamatosan képzik magukat a Waldorf-pedagógia irányában önállóan és külső segítségkéréssel egyaránt, valamint képzéseken való részvétellel. Az Óvónői Konferencia feladatai ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az intézményvezető e szabályzatban ráruház egymás tájékoztatása az óvodában folyó munkáról, eseményekről, s azok szellemi hátteréről, az Intézményi SZMSZ elkészítésében és módosításában való részvétel, Elkészíti, elfogadja, illetve módosítja az Intézmény Helyi Nevelési Programját és Minőségirányítási tervét. felelősséget vállal a Waldorf-pedagógián alapuló Pedagógiai Program megvalósításáért javaslattétel az óvoda életére vonatkozó pedagógiai ügyekben, döntéshozatal azokban a pedagógiai ügyekben, amik az SZMSZ-ben szerepelnek, illetve, amit az IF az ÓK-ra delegált, üléseiről jegyzőkönyvet és döntéseikről kivonatot készít, s kérésre-megtekintésre bármely szülőnek, intézményi dolgozónak, egyesületi tisztségviselőnek odaadja. Döntéseit konszenzus útján hozza meg. levezető elnököt választ, 1 éves időtartamra. olyan élő szellemi műhelyt alakít ki, amely lehetővé teszi tagjainak tudati fejlődését, és ezen keresztül irányt képes mutatni az intézményen belüli és kívüli munkának, óvónők írásbeli értékelése félévkor és tanév végén, az intézmény Minőségbiztosítási programja szerint. Az értékelés módszerének kidolgozása. Az értékelés eredményét az Intézményvezető tájékoztatási céllal továbbítja a Szülői Fórum és az Intézményi Fórum felé. 15
Az ÓK-hoz beérkező írásos szülői v. IF kérdésekre 2 héten belül köteles érdemben írásban válaszolni, továbbá felmerülő igény esetén lehetőséget biztosítani a személyes megbeszélésre egyeztetés alapján, véleményezi az Intézményvezetői állásra beérkezett pályázatokat, Dönt a gyermek (és családja), pedagógiai felvételében és pedagógiai elbocsátásában, javaslatot tesz pedagógus felvételére és elbocsátására, aktív részvétellel segíti az Intézményi Fórum (IF) azirányú munkáját, hogy az Intézmény megfeleljen a törvényi előírásoknak, bármely kérdésben javaslatot tehet az IF felé, Az Intézményvezető által átruházott feladatok: Önértékelés: Mivel az Intézményvezető részéről az önértékeléssel kapcsolatos visszacsatolásnak meg kell történnie az évzáró konferenciáig, ezért az évzáró konferencia előtt egy hónappal el kell juttatni az Intézményvezetőhöz. az évkör ünnepeinek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése A fentieken túl működési, tevékenységi rendjüket maguk határozzák meg. Az Óvónői Konferencia levezető elnökének feladatai előkészíti az összes beérkezett témajavaslatot és napirendet készít belőle, amelyet a konferenciát megelőző minimum 2 nappal továbbítja a konferencia tagjainak, levezeti a Konferenciát az elfogadott napirend alapján, az Óvónői Konferencia jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, részt vesz az IF ülésein, ahova továbbítja az ÓK Intézményi Fórumhoz intézett kéréseit, javaslatait, és visszahozza az IF ÓK-ra vonatkozó döntéseit. (amennyiben az IF ülésein nem tud részt venni, a helyettesről az ÓK írásos meghatalmazással - gondoskodik), összefoglalja az ÓK -n született döntéseket, s jegyzőkönyvbe rögzítteti azokat, átnézi a jegyzőkönyvet, és az Intézményvezetővel együtt aláírja, Az Intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte esetén az Óvónői Konferencia levezető elnöke, vagy az Intézményvezető által megbízott személy helyettesíti. Az Intézményvezető helyettesének a megbízatással nem jár állandó feladatkör. Időszakos feladatát az alábbi módon látja el: Az ÓK levezető elnöke az Intézményvezető távollétében ellátja az Intézményvezető el nem halasztható ill. törvény által előírt feladatait. 4.1.3. A Szülők Közössége 16
A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelezettségeik teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. Intézményünkben ennek a szervezetnek a neve a Szülői Fórum (SZF). Munkájában minden szülő részt vesz. A Szülői Fórum dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkaterve elfogadásáról, tisztségviselői megválasztásáról és képviseletükről. A szülők azon döntésükkel, hogy gyermeküket Intézményünkbe íratják be, vállalják, hogy megteremtik annak működésének feltételeit. Ennek alapján joggal várják el, hogy az Óvónői Konferencia biztosítsa a részükre az előzetes tájékoztatásokban megfogalmazott pedagógiai elvek megvalósulását, ill. azt, hogy az IF az elvárható legteljesebb felelősséggel hozza meg jogi és pénzügyi döntéseit és azokról a Szülői est folyamán tájékoztatja a szülőket. A szülők az Intézmény fenntartását a fenntartó szervezeten keresztül, befizetéseikkel alapozzák meg. A szülők tudomásul veszik, hogy az Intézmény működése, a gyerekek, pedagógusok szülők kapcsolata a Rudolf Steiner által megalkotott Waldorf-pedagógián alapszik, s ennek értelmében az Intézményen kívül is olyan környezetet igyekeznek biztosítani gyermekeik számára, amely az általuk választott Intézmény szellemiségével, pedagógiájával összhangban áll. A szülők az intézménnyel történő együttműködés során figyelembe veszik az Intézmény óvónőinek ajánlásait, tiszteletben tartják a nevelők szellemi és pedagógiai munkáját, abba közvetlen módon beleavatkozni nem kívánnak. A megfelelő fórumok igénybevételével lehetőséget kap felmerülő problémáinak megoldására. Az itt felsorolt feladatok és jogokat a szülők a Szülő-Intézmény Együttműködési Megállapodás aláírásával elfogadják. A Szülők jogai - a szülőknek joga van teljes körű információt kapni az Intézmény gazdasági és pedagógiai működéséről, - képviselik gyermekeik érdekeit, jogait a szülői esten és Szülői Fórumon, - észrevételezik az Intézmény pedagógiai munkájával össze nem egyeztethető jelenségeket és a megfelelő fórumokon jelzik ezeket, - képviselőt delegálhatnak az Intézményi Fórumba, az IF szabályzata alapján, - a szülők tagjai lehetnek a fenntartó Egyesületnek, - betekinthetnek az óvoda Helyi Nevelési Programjába, az SZMSZ-be, az IF Határozatok könyvébe és a Szülői Fórum jegyzőkönyveibe, és az Óvónői Konferencia Döntések könyvébe, - az IF nyitott, részvételi lehetősége minden szülőnek van, előzetes egyeztetés alapján, - bármely kérdésben javaslatot tehetnek (írásban) az IF felé a Szülői Fórumon keresztül, - A szülő morális v. pedagógiai problémáival először az óvónőhöz, majd az óvónői konferenciához, végül az IF-hez fordulhat. - Véleményezési joggal rendelkezik az alábbiakban: SZMSZ módosítása, Házirend módosítása - Részt vehet bármely munkacsoport munkájában, de tisztséget csak az Intézményben eltöltött egy év után vállalhat. 17
A Szülők kötelezettségei - az Intézmény működéséhez szükséges, szerződésben rögzített, vállalt támogatások határidőre történő befizetése, - együttműködés a pedagógusokkal, szülőkkel, fenntartóval - részt vállal az Intézmény életében társadalmi munkafelajánlásokkal, - munkacsoportokat hoz létre a felmerülő munkák elvégzésére, - részvétel a szülői esteken, ünnepeken, - Amennyiben a szülő(k) a szerződésben vállalt fizetési kötelezettséget nem tudják teljesíteni, akkor a 4.4-es pont szerint kell eljárni. 4.2. Az Iskola szervezeti felépítése A tanulók közössége Az iskola alapegysége az (1. osztálytól a 8. osztályig) egy-egy osztályba tartozó gyerekek közössége. Az iskolai nevelő-oktató tevékenység a tanulók életkorából és fejlődéséből következő sajátosságokat figyelembe véve történik. Az 1-4. osztályok az alsó tagozatba, az 5-8. osztályok a felső tagozatba tartoznak. Az iskolai dolgozók közössége Az iskolai dolgozók közösségét az iskolában dolgozó tanárok, az egészségügyi és a technikai személyzet alkotja. A Tanári Kollégium az iskolában tanító tanároknak, valamint az általuk meghívottaknak a közössége. A Tanári Kollégium az iskola pedagógiai vezető testülete. A Tanári Kollégium tagjai részt vesznek a heti egy alkalommal megtartott Tanári Konferencián, melynek fő részei a pedagógiai rész (Waldorf-pedagógiai és -szellemiségű olvasmányok olvasása, azokról való beszélgetések, gyerekmegbeszélések, pedagógiai kérdések, nehézségek megbeszélése, pedagógiai előadások, elvi állásfoglalások, stb), közös művészeti tevékenység (euritmia, kézművesség, éneklés, stb.), valamint az egész Tanári Kollégium hatáskörébe tartozó döntések (az iskola pedagógiai programjának, éves munkatervének, házirendjének és az SZMSZ véleményezése, tanuló, tanár felvételének, elbocsátásának kérdései, munkacsoportok létrehozását, tanárok delegálását illető kérdések, bérgazdálkodás elvei, ösztöndíj-javaslatok, stb) A Tanári Konferencián választják meg az iskolában működő testületek és munkacsoportok tagjait. 18
A szülői közösség A szülői közösséget az iskolába járó gyerekek szülei alkotják. A szülői közösség az iskola életének meghatározó eleme. A Szülői Fórum az egyes osztályokból delegált szülők testülete (2 fő), de munkájában valamennyi szülő részt vehet, aki feladatainak ellátásában segíteni tud. A Szülői Fórum képviselőt választ. A Szülői Fórum képviselője jogosult a Fórum nevében eljárni és azt az Iskola más fórumai előtt, illetve külső kapcsolatokban képviselni. A Szülői Fórum egyes feladatoknak az egyéni, vagy csoportos munkában történő elvégzésére szülőket delegálhat. A fenntartó Az iskolának a fenntartója a Kiskunfélegyházi Waldorf Egyesület. Intézményi Fórum - Iskolai dolgozók, szülők és a fenntartó közössége Az iskolai dolgozók, szülők és a fenntartó közössége az Intézményi Fórum. 4.2.1. A tanulók közössége Az iskolába történő felvétel A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel útján keletkezik. Ennek lépései a következők: Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében: A szülők felveszik a kapcsolatot az osztálytanítóval. Az osztálytanító beszélgetést folytat a szülőkkel, melyben ismerteti a Waldorf pedagógia alapelveit. Az osztálytanító átadja a jelentkezési ívet a szülőknek, annak kitöltése után az osztálytanító dönt a hospitálás lehetőségéről Pozitív döntés esetén 10 napig hospitál a tanuló az adott osztályban 19
Az 10 nap valamelyikén az osztálytanító a terapeuta segítségével felvételizteti a tanulót A soron következő Tanári Kollégium megtárgyalja a kérelmet. A Tanári Kollégium dönt a felvételről, vagy az elutasításról. Az osztálytanító bejelenti a döntést az osztályközösség és a Tanári Kollégium előtt. A szülők az osztálytanító és az intézményvezető aláírásával ellátott értesítést kapnak a felvételről, vagy az elutasításról. A szülők együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, mely megállapodás esetén az Iskolát az iskolatitkár képviseli. Az iskola értesíti a felvett tanuló előző iskoláját a felvételről. Amennyiben a Tanári Kollégium elutasítja a kérelmet, a felvételi anyagot átadja az iskolatitkárnak, aki visszajuttatja a szülőknek. A mindenkori első osztály beiskolázása esetében: A Tanári Kollégium november 1-jéig bezárólag előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. Az előkészítő csoport feladatai: Az elsős osztálytanító-jelöltek megkeresése, velük való beszélgetés, a Tanári Konferencián történő bemutatásuk. A Tanári Kollégium dönt a leendő osztálytanító személyéről. Az előkészítő csoport a Waldorf-pedagógiát és az iskolát bemutató előadássorozatot szervez, azt meghirdeti a leendő első osztályos tanulók szülei felé. A jelentkezési lapok kiadása és összegyűjtése. Az ismerkedő beszélgetések időpontjának, valamint módjának a jelentkezések alapján történő meghatározása. A szülők értesítése minderről. Az ismerkedő, felvételi beszélgetés, tevékenység megszervezése. A jelentkezési lapokon szereplő közlések, valamint a felvételi tapasztalatai és írásbeli anyaga alapján történő, az új első osztályba felveendő gyerekekre vonatkozó javaslattétel (amennyiben a leendő osztálytanító személye már eldöntött, úgy vele közösen). A gyermek felvételének feltétele az iskolaérettség, valamint Waldorf-pedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A javaslatnak a Tanári Konferencián történő ismertetése. A szülők írásbeli értesítése a felvételről, vagy az elutasításról, illetve a várakozó listára való esetleges kerülésről. Az értesítést az intézményvezető, és vagy a leendő osztálytanító, vagy - amennyiben a személye még nem eldöntött - a felvételiztető tanár írja alá. Az elsős osztálytanító további szervezési munkájának a segítése. A szülők együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával. 20
Új osztály indításakor, vagy már meglévő osztályokba történő új felvételizés esetén figyelembe veendő, hogy az osztály tanulói létszámának javasolt alsó határa 12 fő, felső határa 20 fő. Amennyiben az osztálytanító változtatni akar ezeken a határokon, akkor ezzel kapcsolatban ki kell kérnie a Tanári Kollégium véleményét. A tanulók jogai és kötelezettségei Az iskola tanulóinak joguk van a szellemi, lelki, testi fejlődésüket segítő oktatásban és nevelésben részesülni és minden iskolai tevékenységben részt venni. A tanulók joga és kötelessége, hogy a pedagógiai program alapján rájuk vonatkozó, illetve a saját maguk által választott tevékenységekben részt vegyenek, s ott az erejükhöz, a felkészültségükhöz mérten igényes munkát végezzenek. Szabad választás alapján a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon (napközis foglalkozások, diáksportkörök, énekkar, felzárkóztatás, kulturális rendezvények, stb.) vehetnek részt. A tanulók a kötelező tanítási órákon és a szabadon választott foglalkozásokon túlmenően az osztály és az iskola ünnepi eseményein és egyéb rendezvényein (osztálykirándulások, szakmai gyakorlatok, stb.) is részt vesznek. Minden tanulót megillet a rá vonatkozó valamennyi információ és döntés megismerésének, valamint az iskolai nyilvánosság bármely fórumán történő vélemény-nyilvánításnak a joga. A tanulók kötelessége, hogy az iskolai munkájuk végzése során tekintettel legyenek másokra, s minden társuknak, a tanáraiknak, az iskola többi dolgozójának megadják a kellő tiszteletet. Valamennyi tanuló felé elvárás az iskola épületének, eszközeinek a megóvása, s megállapítható, felróható felelősség esetén a kár megtérítése. A tanulók egyéb jogait és kötelességeit az SZMSZ mellékletei közé tartozó, a Tanári Kollégium által elfogadott, és a mindenkori tanulókkal, valamint szülőkkel ismertetett Házirend tartalmazza. Diákkörök és diákönkormányzatok Az osztályközösségek tanulóinak törvény által biztosított joga az iskolai diákkörök és diákönkormányzatok létrehozása. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és alapvető feladata a tanulók érdekképviseletének és önszerveződésének megvalósítása. A működését a tanulók által felkért nagykorú személy támogathatja. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 21
A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, rendszeres tájékoztatásuk, kapcsolattartás az iskola vezetése és a DÖK között 1. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen részt vesznek a DÖK képviselők, bármelyik tanuló, az intézményvezető és az érintett szaktanárok és osztálytanítók. 2. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az intézményvezető és a diákönkormányzat választott képviselője közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. 3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az intézményvezetőhöz. 4. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésekre az intézményvezető ad érdemi választ. 5. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, (mint helyiségeket, berendezési tárgyakat) az intézmény biztosítja, és az éves költségvetésben az intézmény - amennyiben a finanszírozás megengedi - külön meghatározott összeget biztosíthat a diákönkormányzat számára (pl. program szervezésére). A tanulók mulasztásainak az igazolása Ha a tanuló távol marad az iskolai kötelező foglalkozásokról, a mulasztását igazolnia kell. Ennek a módjai: A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A szülő távolmaradási engedélyt kérhet a tanuló számára, amelynek megadásáról az osztálytanító dönt. Két hétnél hosszabb távolmaradást be kell jelenteni a Nagykonferencián. Amennyiben a tanuló betegség miatt hiányzik, a mulasztását orvosi igazolás bemutatásával kell igazolnia. Igazolatlan mulasztás esetén az osztálytanító értesíti a szülőket, és szükség esetén az intézményvezetővel együtt további eljárást kezdeményezhet. A tanulók értékelése Az iskola értékelési rendszere nem az osztályzáson alapul. A napi intenzív kapcsolat eredményeként az osztálytanító jól ismeri a tanulókat, és a munkájukról folyamatosan 22
visszajelzéseket ad a számukra. Ezek mellett a tanulók az őket tanító szaktanároktól is rendszeres értékelést kapnak. Az értékelés történhet szóban vagy írásban. A tanulók értékelését a legalább félévenként összeülő osztálykonferenciák is segítik. Ezeken az osztálytanító, az érintett szaktanárok, és évente legkevesebb egy alkalommal a Szülői Fórum megbízott képviselői is részt vesznek. Az értékelés fontos elemei a tanulóknak az epocha előadások, hó ünnepek, 8. év végén éves munka, színdarabok, rendezvények formájában megnyilvánuló egyéni és közösségi bemutatkozásai is. Az osztálytanító és a szaktanárok a szülőkkel is elmélyült kapcsolatban állnak (minimum két havonta, évente legalább hat alkalommal szülői estek, valamint programok, beszélgetések), így folyamatos tájékoztatást tudnak adni az osztály általános fejlődéséről és a tanulók egyéni haladásáról. Év végén minden tanuló szöveges bizonyítványt kap, amelyben első helyen a bizonyítványvers áll. Ez lehet az osztálytanító saját szerzeménye vagy választott vers a világirodalomból, amely személyesen a gyermeknek szól. Ezt követően a szülők részletes tájékoztatást kapnak a tanuló általános fejlődéséről és az egyes tantárgyakban való elmélyültségéről. A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító kompetens. Ugyanakkor egy osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak megoldásáért. Ennek a lépései: A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító felé (gyerek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása. A probléma megbeszélése az érintett gyerekkel, tanárokkal, szülőkkel, valamint segítő lépések kidolgozása. Az osztálytanítónak, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés a Tanári Konferencián, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése, terápiás csoport bevonása feltétele a szülők együttműködése). Segítő tanár kijelölése Az osztálytanító tájékoztatja a probléma felvetőit a megoldásról. Tájékoztatás arról, ha a nehézséget nem sikerült megoldani. Ez esetben: - Az osztálytanítónak, a segítő tanárnak és az érintett szaktanároknak a tanulót illető közös döntése. 23
- A döntésnek a Tanári Konferencián történő bejelentése és elfogadtatása. - A döntésnek a tanulóval, a szülőkkel és az osztályközösséggel, illetve a tanulói közösség egészével történő közlése. - A szülőknek az osztálytanító és az intézményvezető aláírásával ellátott értesítése. Akut probléma, illetve az iskola közösségének egészét érintő súlyos fegyelmi vétség esetén a Tanári Kollégium döntést hozhat a tanuló iskolából történő eltanácsolására év közben is. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény betartásával lehet szóbeli és írásbeli figyelmeztetés. Szóbeli figyelmeztetést négyszemközt az osztálytanító a szaktanár az ügyeletes tanár is adhat. Írásbeli figyelmeztetést a Tanári Kollégium döntése alapján az intézményvezető vagy az osztálytanító adhat. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztálytanító, fegyelmi büntetést a tanári konferencia vagy az általa kijelölt bizottság hoz a fegyelmi eljárás során. A tanári konferencia vagy az általa kijelölt bizottság minden fegyelmi kihágást külön mérlegel és az iskola szellemiségével összhangban lévő intézkedést hoz. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: a tanuló befejezte az iskolai tanulmányait, a szülők elviszik a gyermeküket az iskolából, a Tanári Kollégium úgy dönt, hogy a tanulót eltanácsolja az iskolából, a szülők elzárkóznak a Tanári Kollégium és a fejlesztők, terapeuták által a gyermekük érdekében ajánlott lépésektől. Amennyiben a szülő más iskolába kívánja gyermekét vinni, a gyermek érdekében (felkészítés, átjárhatóság biztosítása) célszerű, ha szándékát hat hónappal korábban jelzi. 24
Az iskolából távozó tanulónak az Iskola kiadja az állami bizonyítványt. A szülők felbontják az iskolával kötött megállapodást és rendezik a Fenntartóval korábbi vállalásaikból származó esetleges hátralékaikat. 4.2.2. Az Iskolai dolgozók közössége A Tanári Kollégium (szakmai munkaközösség) A Tanári Kollégium az iskolában tanító tanároknak, az intézményvezetőnek és az általuk meghívottaknak a szakmai munkaközössége. Az iskola célkitűzése az, hogy a nevelő-oktató munkában résztvevők Waldorf-pedagógiai végzettséggel is rendelkezzenek. A Tanári Kollégium az iskola pedagógiai vezető testülete, amely a saját döntései alapján szervezi az életét. A működésére általánosságban az jellemző, hogy a döntései túlnyomó részét nem szavazással, hanem a tagjai egyetértésével (konszenzussal) hozza meg. A Tanári Kollégium kizárólagos döntési joggal rendelkezik minden olyan kérdésben, amely a pedagógiai munkával kapcsolatos. A Tanári Kollégium megfelelő pedagógiai munkájához alapfeltételként hozzá tartozik a folyamatos képzés és önképzés, pedagógiai műhelymunka, amelynek egyik formája a heti rendszerességgel összeülő Tanári Konferenciákon való részvétel. Fontos, hogy a Tanári Kollégium tagjai a napi önképzés és a konferenciákon való részvétel mellett éljenek a képzés más lehetséges formáival is (pl. Waldorf-pedagógiai előadások, Tanári Műhelyek, posztgraduális képzés, stb.) A Tanári Kollégium minden, az iskola életében fontos kérdésben együttműködik a szülőkkel és a fenntartóval. Az iskolai közösségre vonatkozó döntéseit nyilvánosságra hozza. A Tanári Kollégium tagjai Az osztálytanítók Az osztálytanító a Tanári Kollégium felkérésére lehetőleg az elsőtől a nyolcadik osztályig vállalja egy-egy osztály vezetését. A tanítványai életkori sajátosságait szem előtt tartva figyelemmel kíséri és segíti a szellemi-lelki-testi fejlődésüket. Munkáját a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az iskolai közösség részeként végzi. 25
A tanévek végén írásos bizonyítványban jellemzi a tanulók éves munkáját és fejlődését. A Tanári Konferenciával történő egyeztetés alapján ő tanítja a legtöbb közismereti, gyakorlati és művészeti tárgyat. A pedagógiai munkáját az iskola pedagógiai programjának megfelelően végzi. Felkészül az adott osztály éves tevékenységére, a szaktanárokkal együttműködve epocha-tervet készít. Részt vesz a tanterem arculatának a tervezésében, a megvalósítás szervezésében, a berendezésben. Elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs teendőket: a napló és az anyakönyv vezetését, szükség esetén az állami bizonyítvány kiállítását, adatlapok, orvosi papírok kitöltését, stb. Osztályszintű pedagógiai kérdésekben (amilyen pl. a tanulók felvétele, a tanórákon kívüli tevékenységek) a Tanári Kollégium dönt. Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, minimum kéthavi rendszerességgel szülői esteket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, és bepillantást nyújt az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szervezett nyílt napok, az évszakünnepek, a családi programok, kirándulások is. Az osztálytanító a szülőknek (családlátogatások, fogadó óra keretében) egyénileg is lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre. Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás munkáját. Félévenként legkevesebb egy alkalommal osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárokkal közösen osztály- és gyerekmegbeszélést folytatnak. Az osztálytanítónak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a konferenciákon való részvétel, az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Emellett az iskolai élet más területein (helyettesítés, ügyelet, iskolai ünnepek, rendezvények) is köteles részt venni. Az osztálytanító elsőtől nyolcadik osztály végéig kíséri az osztályát. A nyolcadik év után fizetett pihenőévet tart. A szaktanárok A szaktanár a szaktárgy oktatásának a felelőse. Figyelemmel kíséri minden tanítványa egyéni fejlődését, tanulási szokásait és tanulmányi szintjét, s ezeknek megfelelően segíti a diákok tanulmányait. A szaktanár a közösségek osztálytanítóival összhangban, a szaktárgy kínálta lehetőségeket kiaknázva végzi a gyerekek nevelését, tanítását. A szakórák tematikáját az életkori sajátosságok és az egyes osztályok jellemzőinek a figyelembevételével, a szaktárgy adta speciális minőségben, és az iskola pedagógiai munkájának megfelelően állítja össze és valósítja meg. A munkájába (nyílt napok, évszakünnepek alkalmával) bepillantást enged. Részt vesz az osztálytanítók által szervezett osztálykonferenciákon. Év közben elvégzi az általa tanított 26