A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az ÁROP 1.1.5/C projekt megvalósítása a Tokaji kistérségben A projektgazda a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Az ÁROP 1.1.5/C projekt szakmai tartalma: 2 db 40 órás képzés (2009. szeptemberétől kezdődően, tematika kialakítása a célcsoporttal közösen) 15 rendezvény (főként szakmai tartalmú előadások, tematikus kerekasztalok) 3 tanulmány kidolgozása: A Taktaköz társadalmi-gazdasági felzárkózását elősegítő, kitörési pontjait felkutató tanulmány Kistérségi gazdaságfejlesztési tanulmány részletes turisztikai kitekintéssel A Tokaji kistérség közösségi közlekedésének hatékony megszervezését szolgáló tanulmány
A Taktaköz társadalmi-gazdasági felzárkózását elősegítő, kitörési pontjait felkutató tanulmány Helyzetelemzés főbb megállapításai
Helyzetelemzés főbb megállapításai Demográfiai helyzet A 4 taktaközi település teljes területe a kistérség területének 26,4%- át adja, Lakosságszámuk a kistérség lakosságának 17,1%-a. A 4 település népsűrűsége igen alacsony, 35 fő/km2-el jóval a kistérségi (54,2 fő/km2) és a megyei átlagos népsűrűség (97,8 fő/km2) alatt helyezkedik el. Tiszatardoson a legmagasabb 60 év feletti korosztályba tartozók száma,a település népességének több mint 30%-a. A legfiatalabb település Taktabáj, a 0-17 éves korosztály aránya 30,83%.
Helyzetelemzés főbb megállapításai II. Munkaerő-piaci helyzet A kistérség munkanélküliségi aránya 2007-ben 16,8% volt, mely az akkori országos érték 2,5-szerese A legmagasabb a munkanélküliség Taktabájon (32,7%), melyet Tiszaladány (21,7%), Csobaj (21,3%) és Tiszatardos (20,3%) követ. Taktabáj településen kiugróan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya (a munka nélkül lévők 58%-a) A felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya Tokajban a legmagasabb. A kistérségi átlag (2,9%) a megyei és a régiós átlag közelében alakul.
Helyzetelemzés főbb megállapításai III. Oktatási helyzet A kistérség valamennyi településén található óvoda, kivéve Tiszatardost. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok folytatására azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. Egyáltalán nem működik általános iskola Tiszatardoson és Szegilongon. A Tokaji kistérség többi településén megoldott legalább az alsó osztályos tanulók helyi oktatása, a felsőbb osztályok tanulói a szomszédos településekre (Tokaj, Tarcal) járnak át iskolabusszal.
Helyzetelemzés főbb megállapításai IV. Egészségügyi helyzet A kistérség településeinek többségén az egészségügyi alapellátás megoldott Önálló háziorvosi praxis öt településen működik (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj). A házi gyermekorvosi ellátás csak Tokaj központjában biztosított. Tokajban működik egy önálló járóbeteg-szakellátó, 12 szakrendeléssel, hamarosan megvalósul az új épület felépítése és a szolgáltatások kibővítése.
Helyzetelemzés főbb megállapításai V. Társadalmi, szociális helyzet A rendszeres szociális segélyben részesülők száma az elmúlt években folyamatosan nő: 2002-ben minden 21. ember, 2006-ban már minden 13. ember. (legmagasabb segélyezési mutató, 33% Tiszatardoson) A kistérség önkormányzatainak költségvetését jelentős mértékben megterheli a segélyezés és a szociális ellátórendszerének működtetése. Taktabájon a kifizetendő segélyek összege az önkormányzati kiadások egy ötödét teszik ki. Idősek nappali intézménye Taktabájon és Tiszaladányban is található. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megoldott minden településen, a központja Tokajban található.
Helyzetelemzés főbb megállapításai VI. Gazdasági helyzet 2005: A Tokaji kistérségben működő vállalkozások száma 620. Maximum 9 főt foglalkoztatott a vállalkozások 94,5%-a Alacsony a vállalkozássűrűség A vállalkozások lakosságarányos száma legalacsonyabb Tiszaladány, Szegilong, Taktabáj és Csobaj településeken, míg a legmagasabb Tokaj településen. 2001: Taktaköz 3 településén Tiszaladány, Tiszatardos és Taktabáj - kiemelkedően magas (10% fölötti) a mezőgazdaságban dolgozók aránya. 2001: Tokajban és Szegilongon igen magas a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya, több mint 73%.
Helyzetelemzés főbb megállapításai VII. Közlekedés 5 település rendelkezik vasútállomással, Taktaközben nincs kiépített vasúti hálózat A kistérség tömegközlekedési hálózata jól szervezett, a járatok száma azonban kevés, főként hivatásforgalmú célú. A Taktaköz 4 településéről a közszogáltatásokat nyújtó intézmények tömegközlekedéssel elérhetőek, a cél Tokaj, Szerencs és Miskolc. A kistérség perifériáján elhelyezkedő Erdőbényéről nem lehet közvetlen buszjárattal bejutni Tokajba. Kistérségi kerékpát-úthálózat jelenleg még nem kiépített a kistérségben. Vízi infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony.
Helyzetelemzés főbb megállapításai VIII. Közműellátottság Az elmúlt években jelentős változás a közüzemi vízhálózat hosszában és a bekapcsolt lakások számában nem következett be A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2002-ről 2007-re megnégyszereződött A legkedvezőtlenebb kép Taktabájon körvonalazódik, ahol mindössze a lakások fele kapcsolódott rá az ivóvízhálózatra, és csak harmaduk csatlakozott a szennyvízhálózathoz. A 4 taktaközi település mindkét vizsgált mutatója a kistérségi átlag alatt van, mely előrevetíti a további fejlesztések szükségességét. 2007-ben a vezetékes gázt fogyasztók aránya a vizsgált kistérség minden településén a megyei átlag (71,7%) és az országos átlag (76,3%) alatt volt, legalacsonyabb Taktabájon (20,9%), legmagasabb Tokajban (77,9%).
Köszönöm a figyelmet! Észrevételek Kérdések?
Köszönöm a figyelmet! További információk: Gróf Diána 4400 Nyíregyháza Kölcsey F. u. 28. Tel: 42/409-482, 20/519-2694 Fax: 42/500-976 E-mail: grof@megakom.hu www.megakom.hu Stratégiai Tanácsadó Iroda Development Consultants