Szolgáltatás elszámolása a számvitelben Oly sokszor kérdezik a pénzügyekkel foglalkozók, hogy az igénybe vett szolgáltatások közül mi tekintendő közvetített szolgáltatásnak, ennek mi a tartalma, hogyan könyvelendők az egyes szolgáltatások, milyen nyilvántartás kapcsolódik azokhoz. Mindezekre a kérdésekre ad gyakorlati választ az összeállításunk. Összeállította: Gátfalvi Katalin Forrás: Számviteli Levelek Siklósi Ágnes Veress Attila: Gazdasági események kontírozása A Z-ig Készült: 2013. február 20. 1
Az összeállításban érintett témák: Szolgáltatások fajtái Közvetített szolgáltatás Igénybe vett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás A szolgáltatás beszerzése Készletek Kötelezettségek Anyagjellegű ráfordítások A szolgáltatás értékesítése Követelések Árbevétel Térítés nélkül nyújtott, illetve kapott szolgáltatások A szolgáltatások beszerzési értékének könyvelése költségnemenként A közvetített szolgáltatások kontírozása Kérdések és válaszok 2
Szolgáltatások A számviteli törvény szerint a szolgáltatásokat három csoportba sorolhatjuk. Ezek az alábbiak: közvetített szolgáltatások, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások. A közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az 3
általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. [Számviteli törvény 3. (4) bek. 1. pont] Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás. [Számviteli törvény 3. (7) bek. 1. pont] Egyéb szolgáltatás a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás. [Számviteli törvény 3. (7) bek. 2. pont] 4
A szolgáltatások nyilvántartása, elszámolása A szolgáltatás beszerzése Az igénybe vett és egyéb szolgáltatások beszerzési értékét a gazdálkodó költségei között számolja el a szállítókkal (kötelezettségek), illetve a pénzeszközökkel (pénztárral) szemben. A gazdálkodó többféle módon tarthatja nyilván a számviteli kimutatásokban a közvetített szolgáltatások bekerülési értékét attól függően, hogy vezet-e róluk külön nyilvántartást vagy sem. Dönthet úgy, hogy a közvetített szolgáltatás értékét beszerzésekor készletre veszi a szállítókkal szemben (kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból), feltéve hogy ezekről a szolgáltatásokról folyamatosan vezet nyilvántartást. Amennyiben ilyen nyilvántartással nem rendelkezik, akkor döntése alapján a szolgáltatás vásárlásakor annak értékét azonnal anyagjellegű ráfordítások között számolhatja el a szállítók elnevezésű számlaosztállyal szemben. 5
Készletek A készletek között a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan szolgáltatásokat tart nyilván, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat; amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek); amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletekre adott előlegként a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét kell kimutatni. [Számviteli törvény 28. (2), (3), (4) bek.] 6
Kötelezettségek Kötelezettségeknek (szállítók) a szolgáltatási szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások tekintendők, amelyek a szolgáltató által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szolgáltatáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. 1. Hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. 2. Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől 7
függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. 3. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. [Számviteli törvény 42. (1),(2) (3), (4) bek.] Anyagjellegű ráfordítások Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. 8
Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. (Számviteli törvény 78. ) 9
A szolgáltatás értékesítése A szolgáltatások értékesítésekor a gazdálkodó a követelések, illetve az árbevételek között szerepelteti azok ellenértékét. Követelések Követelések közé tartoznak többek között azok a különféle, szolgáltatási szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert szolgáltatás teljesítéséhez, előleg fizetéséhez kapcsolódnak. Követelések szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni a vállalkozó által teljesített a vevő által elismert szolgáltatásnyújtásból származó követelést. Nem tartozik a követelés áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) közé a kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, illetve nekik adott kölcsönök összege, azokat külön soron kell szerepeltetni a könyvelésben. [Számviteli törvény 29. (1), (2) bek.] 10
Árbevétel Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel egyező árbevételt; a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben; 11
az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a szolgáltatásnyújtás időpontjában. [Számviteli törvény 72. (1),(2), (4) bek.] Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában, nyugtában a konkrét szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan adott engedmény összegét. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy 12
a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik). Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felárat, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában, nyugtában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). [Számviteli törvény 73. (1), (2) bek.] 13
Térítés nélkül nyújtott, illetve kapott szolgáltatások A gazdálkodónak a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. A térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben kell elszámolni a rendkívüli ráfordítások között. [Számviteli törvény 86. (3) bek. j) pont, (7) bek. a) pont] 14
A szolgáltatások bekerülési értékének könyvelése költségnemenként Gazdasági esemény Igénybe vett szolgáltatás költségeinek elszámolása 1. Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások Tartozik számla Követel számla belföldi és külföldi utazási és kiküldetési költségek 526 454, 38 beszerzési árnak nem tekintendő szállítási, 521 454, 38 rakodási, raktározási költségek, ha nem az exportértékesítéshez kapcsolódik és a határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszon jelentkezik csomagolási díj 529 454, 38 karbantartási munkák költsége 523 454, 38 postaköltség 529 454, 38 távközlési szolgáltatás díjai 529 454, 38 telefon és faxköltség 529 454, 38 15
hírlap-előfizetési díj 529 454, 38 bérmunkadíjak 529 454, 38 2. Igénybe vett nem anyagi jellegű szolgáltatás bérleti díjak 522 454, 38 továbbképzésért, oktatásért fizetett díjak 525 454, 38 jogi képviselet költségei 529 454, 38 tanácsadási díj 529 454, 38 könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás 527 454, 38 számlázott díja reklám-, és propagandaköltségek 524 454, 38 egészségügyi szolgáltatásért fizetett díjak 529 454, 38 kulturális-, sportintézményekkel, üdülőkkel 529 454, 38 kapcsolatos más vállalkozó által számlázott üzemeltetési díjak kölcsönzési díjak 529 454,38 Egyéb szolgáltatások költségeinek elszámolása, amelyek nem az eszköz bekerülési árát növelik hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 531 38, 463, 469, 479 pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 532 454, 38 biztosítási díjak 533 479, 38 16
költségként elszámolható adók, járulékok, termékdíj 534 463, 474 bankköltségek 535 38 különféle tagsági díjak 536 454, 38 különféle egyéb költségek 539 38 Számlaszámok magyarázata: 38 Pénzeszközök 527 Számviteli szolgáltatások költségei 454 Szállítók 529 Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek 531 Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 471 Jövedelemelszámolási számla 532 Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 479 Különféle rövid lejáratú egyéb 533 Biztosítási díjak kötelezettségek 521 Szállítás-rakodás, raktározás költségei 534 Költségként elszámolható adók, járulékok, termékdíj 522 Bérleti díjak 535 Bankköltségek 523 Karbantartási költségek 536 Különféle tagsági díjak 524 Hirdetés, reklám, propaganda költségek 539 Különféle egyéb költségek 525 Oktatás és továbbképzés költségei 541 Bérköltség 526 Utazás és kiküldetési költségek (napi díj nélkül) 17
A közvetített szolgáltatások kontírozása 1. 1. Ha a gazdálkodó a közvetített szolgáltatásról folyamatos nyilvántartást vezet: Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Vásárolt közvetített szolgáltatás vételár áfa nélkül 271 454 levonható áfa 466 454 le nem vonható áfa 271 454 külföldi szolgáltató közvetített szolgáltatásához kapcsolódó áfa = levonható áfa = le nem vonható áfa 466 271 467 467 Továbbszámlázott közvetített szolgáltatás árbevétel 31-33 91-94 áfa 31-33 467 közvetített szolgáltatás értékének kivezetése 815 271 Közvetített szolgáltatás értékvesztése 8661 279 Közvetített szolgáltatás értékvesztésének visszaírása 279 9661 18
A közvetített szolgáltatások kontírozása 2. 2. Ha a gazdálkodó a közvetített szolgáltatásról folyamatos nyilvántartást nem vezet: Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Vásárolt közvetített szolgáltatás vételár áfa nélkül 815 454 levonható áfa 466 454 le nem vonható áfa 815 454 külföldi szolgáltató közvetített szolgáltatásához kapcsolódó áfa = levonható áfa = le nem vonható áfa 466 815 467 467 Továbbszámlázott közvetített szolgáltatás árbevétel 31-33 91-94 áfa 31-33 467 Az időszak végén a ki nem számlázott szolgáltatás készletre vétele 271 815 19
Számlaszámok magyarázata: 271 Közvetített szolgáltatások 467 Fizetendő áfa 279 Közvetített szolgáltatások 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke értékvesztése és annak visszaírása 31-33 Követelések áruszállításból és 8661 Készletek elszámolt értékvesztése szolgáltatásból (vevők); Követelések kapcsolt vállalkozással szemben; Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 454 Szállítók 91-94 Belföldi, exportértékesítés árbevétele 466 Előzetesen felszámított áfa 9661 Készletek visszaírt értékvesztése 20