A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A VELENCEI-TÓ TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek Konzorciuma és az ÖKO Zrt. vezette vállalkozói Konzorcium 2009. május
1-14 Velencei tó tervezési alegység TARTALOM MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNIE A KONZULTÁCIÓS FOLYAMATBAN? 1 1 BEVEZETŐ 3 1.1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés 4 1.1.1 A tervezés módszertani elemei 5 1.2 A konzultációban való részvétel módja 10 1.3 Általános konzultációs kérdések 10 2 AZ 1-14 SZÁMÚ VELENCEI-TÓ TERVEZÉSI ALEGYSÉG LEÍRÁSA ÉS A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK 12 2.1 Az alegység leírása 12 2.1.1 Az alegység földrajza 12 2.1.1.1 Domborzat, területi kiterjedés 12 2.1.1.2 Éghajlat 13 2.1.1.3 Településhálózat 13 2.1.1.4 Gazdasági jelleg 13 2.1.2 A tervezési alegység vízviszonyai 14 2.1.2.1 Vízrendezés, lefolyás szabályozás 14 2.1.2.2 Tószabályozás, partvédelem 14 2.1.2.3 Tározás, vízkormányzás, vízátvezetés 14 2.1.2.4 Vízkivételek 15 2.2 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen 16 2.2.1 Vízfolyások és állóvizek 16 2.2.1.1 Vízfolyások és állóvizek szabályozottságával kapcsolatos problémák (hidromorfológiai problémák) 16 2.2.1.2 Tápanyag és szervesanyag terheléssel kapcsolatos problémák 17 2.2.1.3 Sótartalommal és hőterheléssel kapcsolatos problémák 18 2.2.1.4 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémák 18 2.2.2 Felszín alatti vizek 18 2.2.2.1 Mennyiségi problémák 18 2.2.2.2 Nitrát és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos problémák 19 2.2.2.3 Egyéb szennyezések 19 2.2.3 Erősen módosított és mesterséges felszíni víztestek 19 2.3 Jelen állapot minősítése 20 2.3.1 Vízfolyások 20 2.3.2 Állóvizek 21 2.3.3 Felszín alatti vizek 22 3 MEGOLDÁSOK (KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK) 23 3.1 Környezeti célkitűzések és mentességek (derogációk) 23 3.2 Intézkedések 26
3.2.1 Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentése 29 3.2.1.1 Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében 29 3.2.1.2 Vízfolyások és állóvizek rehabilitációjának terhelés csökkentő hatása 31 3.2.1.3 Csatornázás és szennyvízelhelyezés megoldása 31 3.2.1.4 Települési eredetű szennyezések csökkentése, a jó vízvédelmi gyakorlat megvalósítása 32 3.2.1.5 A halastavi és a horgászati hasznosítás jó gyakorlata 33 3.2.2 Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák megoldása 34 3.2.2.1 Növényvédőszerekre vonatkozó intézkedések 35 3.2.2.2 Ipari szennyvízkibocsátások és termálvíz bevezetések korlátozása 35 3.2.2.3 Utak, vasutak csapadékvíz-elvezetése 35 3.2.3 Vízfolyások és állóvizek szabályozottságának csökkentése (Hidromorfológiai problémák megoldása) 36 3.2.3.1 Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja, indokolt esetben erősen módosított állapotuk fenntartása 36 3.2.3.2 Állóvizek parti sávjának és medrének rehabilitációja 37 3.2.3.3 Eróziócsökkentés és vízvisszatartás (területhasználattal kapcsolatos intézkedések) 38 3.2.3.4 Egyedi intézkedések 38 3.2.4 Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása 39 3.2.4.1 Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása a mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével 39 3.2.4.2 Fenntartható felszín alatti vízhasználatok megvalósítása igénybevételi határértékekre alapozva 40 3.2.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések 41 3.2.5.1 Az Ivóvízminőség-javító program végrehajtása 41 3.2.5.2 Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása 41 3.2.6 Védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 42 3.2.6.1 Védett természeti területek speciális védelme 42 3.2.6.2 Halas vizek 43 3.2.6.3 Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések 43 3.2.7 Átfogó intézkedések 44 3.2.7.1 Vizsgálatok 44 3.2.7.2 Engedélyezés 44 3.2.7.3 A szükséges információk rendelkezésre állásának biztosítása 44 3.2.7.4 Költségmegtérülés elvének érvényesítése 44 3.2.7.5 Képességfejlesztés 45 4 HOGYAN KÜLDHETI EL VÉLEMÉNYÉT? 46
Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? Szeretne Ön az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású környezetvédelmi és vízgazdálkodási programjában részt venni? Itt az alkalom! Ha Ön az adott vízgyűjtő-gazdálkodási alegység területén gazdálkodik, vállalkozást folytat, vagy központi illetve önkormányzati intézmény illetékes vezetője, vízgazdálkodásban érintett szakembere, vagy a területen élő lakos, kapcsolódjon be és vegyen részt az Ön környezetének minőségét alapjaiban meghatározó tervezési folyamatban! Az intézkedések érinthetik az önkormányzatokat, gazdákat, állattartókat, ipari termelőket, horgászokat, halászokat, erdészeket, természetvédőket, fürdők üzemeltetőit, turizmusból élőket, utak/vasutak kezelőit, hulladéklerakók tulajdonosait/működtetőit, geotermikus energia hasznosítóit, ivóvízszolgáltatókat, katasztrófavédelmet, ÁNTSZ-t, duzzasztóművek/erőművek/tározók tulajdonosait/üzemeltetőit, vízgazdálkodási társulatokat, víziút/kikötő tulajdonosokat/fenntartókat, vízi szállítást végzőket, állóvizek/ vízfolyások/felszín alatti vizek kezelőit/vízhasználóit és az állampolgárokat. Véleményezze a tervezésben való társadalmi részvételt segítő közérthető konzultációs anyagokat a www.vizeink.hu honlapon! Ismerje meg a többi érintett véleményét! Ossza meg elképzeléseit a többi érdekelttel, amelyet továbbítunk a tervezők felé! (A konzultációban való részvétel módját az 1.2-es fejezetben részletezzük). Jöjjön el és személyesen mondja el véleményét a vízgyűjtő-gazdálkodási alegység fórumán, melynek helyszínéről és időpontjairól a a www.vizeink.hu honlapon talál időben tájékoztatást! Ha Önt vagy az Ön által érintett szervezetet, vagy képviselt szakmát érinti a természetes vizekkel kapcsolatos problémákra kidolgozott megoldások, intézkedések bármelyike: Területhasználatot érintő agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében (művelésiág és művelési mód váltás, eróziócsökkentés és területi vízvisszatartás) Csatornázás és szennyvíztisztítás, tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésének megoldása Települési eredetű nem pontszerű (diffúz) szennyezések csökkentése A halastavi és a horgászati hasznosítás jó gyakorlatának kialakítása és alkalmazása Ipari szennyvízkibocsátásokból származó terhelések csökkentése Termálvíz bevezetések korlátozása Utak, vasutak csapadékvíz-elvezetéséből származó terhelések csökkentése Felszín alatti vizeket veszélyeztető, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezett területek feltárása, kármentesítése Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? 1
Nagy folyók szabályozottságának csökkentése, a hullámtéri és a mentett oldali terület rehabilitációja (a szabályozottságból és a duzzasztásból származó hatások csökkentése a funkció fenntartása mellett) Mesterséges csatornák (pl. belvíz elvezető-, öntöző-) rekonstrukciója ökológiai szempontok alapján, a funkció megtartása mellett Állóvizek parti sávjának és medrének rehabilitációja Fenntartható felszíni és felszín alatti vízhasználatok megvalósítása Ivóvízminőség-javító program végrehajtása Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása Védett természeti területek speciális védelmét szolgáló intézkedések Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések akkor ne késlekedjen, vegyen részt a a problémák megoldásában, legyen részese a tervezési folyamatnak! Az Ön véleménye is számít! Jöjjön, tervezzünk együtt! Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? 2
1 Bevezető Az élővizek, főleg az édesvizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi, valamint a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje 2009. december 22. A terv egyrészt tartalmazza majd az összes szükséges háttér-információt (mely víztestekről van szó, jelenleg milyen állapotban vannak, milyen problémák jelentkeznek, ennek milyen okai azonosíthatók), továbbá, hogy milyen környezeti célkitűzéseket tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. Ön egy ún. konzultációs anyagot tart a kezében, amely a címben jelölt területtel kapcsolatos vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésének egy közbenső dokumentuma. Célja, hogy 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák állapotából indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb használatokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai (vízminőségi) állapot, felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Ettől az általános környezeti célkitűzéstől csak részletes társadalmi és gazdasági elemzések alapján lehet eltérni. A határidő indokolt esetben 2021-re vagy 2027-re kitolható, vagy esetleg enyhébb célkitűzések tehetők. 1. fejezet Bevezető 3
folytatódjon az a társadalmi párbeszéd, amelynek országos szinten első lépése volt a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, ekkor már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott 2007. decembertől 2008. júniusig tartó időszakban. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel folytatott konzultáció alapvető ahhoz, hogy az év végére készítendő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt később részt vesznek a megvalósításban is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik. Ha Ön lakóhelye vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik környezetének állapota iránt, kérjük, kövesse figyelemmel és kapcsolódjon be az egyeztetési folyamatba! A tervezett intézkedések érinteni fogják Önt vagy szervezetét is! Olvassa el összefoglaló anyagunkat, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgazdálkodási rendszer kialakításához! (A konzultációban való részvétel módját az 1.2-es fejezetben részletezzük). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen konzultációs anyag még számos olyan információt nem tartalmaz, amit a júniusban nyilvánosságra hozandó tervek tervezetei fognak. Továbbá a tervezés folyamatosan zajlik, így a konzultációs anyagban szereplő megállapítások még változhatnak, illetve az elnagyoltabb vagy hiányzó információk az idő előrehaladtával konkrétabbak lesznek, illetve rendelkezésre állnak majd. Összefoglalva, ez a konzultációs anyag elindítja a társadalom részvételi folyamatot, majd júniusban a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete kerül nyilvánosságra, amely ugyancsak véleményezhető lesz. A harmadik lépésben pedig a folyamatos tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen év végére elkészülnek a végleges vízgyűjtőgazdálkodási tervek. 1.1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A folyók, patakok, tavak állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve 2009. végére el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek. A tervezés hazánkban több szinten valósul meg (ld. térkép) o országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), o négy részvízgyűjtő -Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), o 42 tervezési alegység szintjén (összesen 42 db alegység terv készült az országban), Felelősök: Országos szinten : Környezetvédelmi Minisztérium (stratégiai irányítás) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) (operatív feladatok) Részvízgyűjtő (továbbiakban rvgy) szinten: o Duna rvgy: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 1. fejezet Bevezető 4
o o o Helyi szinten: Tisza rvgy: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok Dráva rvgy: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton rvgy: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel) A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek szorosan kapcsolódnak a településekhez, a földhasználathoz, az ipari tevékenységhez, a turizmushoz. A VGT nem egy megszokott vízgazdálkodási terv. A vízgazdálkodással való kapcsolata különleges, hiszen sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó feladatokat lát el (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), más tekintetben viszont követelményeket támaszt számos vízgazdálkodási tevékenységgel szemben (pld. árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.). A VGT nem egy klasszikus, mindenre kiterjedő kiviteli terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási, gazdasági, és társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza mindazokat a feladatokat, melyek alapján elindíthatók, illetve tovább folytathatók a megvalósítást szolgáló programok. A részletes kidolgozás illetve tervezés ezek keretében folyik majd (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell életbe lépnie). 1.1.1 A tervezés módszertani elemei A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő ábra. A tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés folyamatának sematikus ábráján látható lépésekből a jelenlegi dokumentum nem tartalmaz minden elemet. A többi elem a teljes VGT tervezetben lesz olvasható, amit mint korábban írtuk, júniusban bocsátunk társadalmi vitára. 1. fejezet Bevezető 5
M o Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Társadalmi szempontok n i t A problémák és okaik megállapítása o r i n g Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszüntetésére Intézkedések Programja A tervezés folyamatának sematikus ábrája A VKI kiadásától (2000. december 22.) kezdve a következő előkészítő munkákra volt szükség a tervezés megalapozása érdekében: A vizeket a következő kategóriák valamelyikébe kellett besorolni: Felszíni vizek: - természetes állóvizek vagy folyóvizek 2 - mesterséges vizek 3 Felszín alatti vizek Ezt követően néhány paraméter alapján (folyóknál: pl. domborzat, vízgyűjtőméret, mederanyag, hidrogeokémiai jelleg; állóvizeknél domborzat, hidrogeokémiai jelleg, felület, mélység) a felszíni vizeket különböző típusokba sorolták. Az egyes típusokhoz meghatározták az ökológiai és vízminőségi referencia-jellemzőket, illetve a jó állapot követelményeit. Ezt követte a VKI szempontjából alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése. A 10 km 2 - nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásokat elsősorban a víztípusok alapján osztották fel víztestekre. Az 50 ha-nál nagyobb felületű állóvizek egy-egy víztestet alkotnak. (Az ennél kisebb vízterek a kijelölt víztest vízgyűjtőjéhez tartozó ökológiai jellemzőként jelennek meg.) A felszín alatti vizek esetében a kőzettípus, a hőmérséklet, a regionális felszín alatti vízgyűjtők, a felszínhez viszonyított helyzete, illetve az áramlási jelleg alapján különítették el a víztesteket. 2 3 Természetes vizek: zavartalan állapotukban természetes vízfolyást vagy állóvizet alkottak vagy annak részei voltak. Mesterséges vizek: emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víz (amelynek helyén, illetve környezetében létrehozása előtt nem volt felszíni víz, vagyis nem átalakítással keletkezett) 1. fejezet Bevezető 6
Biológiai, fizikai és kémiai jellemzők alapján értékelték a víztestek állapotát (több fokú skálán). Ennek alapján, illetve kiegészítve a terhelésekre és az igénybevételekre vonatkozó információkkal, elemezték a jó állapot elérésével kapcsolatos kockázatot (kockázatos egy víztest, amennyiben megállapítható, hogy intézkedés nélkül a jó állapot nem érhető el 2015- re). Előzetesen kijelölték az ún. erősen módosított víztesteket 4. Az előzetes kijelölés azt jelenti, hogy elsősorban a fizikai elváltozás mértékét és a kiszolgált emberi igény fontosságát mérlegelték. Az erősen módosított víztestek végleges kijelölésére az intézkedések tervezésének későbbi fázisában, szükség esetén részletesebb gazdasági elemzés alapján és az érdekeltek véleményének figyelembevételével kerül sor, vagyis az elkövetkező hónapokban. A következő lépés a VKI követelményeinek megfelelő monitoring kijelölése és működtetésének megkezdése volt. A víztestek monitoringja adatokat szolgáltat a víztestek általános állapotáról, az emberi hatásokkal érintett területekről és az intézkedések hatásáról, de ide kell érteni az emberi tevékenységekre vonatkozó adatgyűjtést is. A monitoring keretében gyűjtött adatok alapozzák meg az intézkedéseket, képet adva az állapotokról, a biológiai kémiai hidromorfológiai (vízjárás, part és meder forma) jellemzők összefüggéseiről, és az intézkedések hatásáról. A hiányos monitoringból adódó bizonytalanságok csak rövidtávon és kevéssé költséges intézkedések esetében kompenzálhatók szakértői becslésekkel. Azoknál a víztesteknél, amelyek megbuktak a kockázat-értékelő vizsgán, meg kellett állapítani, hogy melyek voltak a víztestet érő kockázati problémák 5, és ezeknek melyek a kiváltó okai. Például kockázati problémának számít a vízfolyások környezetminőségi határértéket meghaladó koncentrációja, amelynek kiváltó okai lehetnek a szennyvízbevezetés, a mezőgazdasági területekről bemosódott tápanyag, települések csapadékvizével érkező tápanyagok, de víztestenként változó arányban. A VKI alap környezeti célkitűzése a jó állapot elérése és fenntartása 2015-re. Amennyiben a jó állapot eléréséhez szükséges változások lassú folyamat eredményeként alakulnak ki, vagy a finanszírozás csak így biztosítható, a határidő kétszer 6 évvel meghosszabbítható. Ha a jó állapot elérése aránytalanul nagy költségekkel jár, enyhébb célok is kitűzhetők, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a szomszédos víztestekre megállapított célok elérését. Az előző pontban leírt célkitűzésekhez képest kivételt jelentenek a mesterséges és az erősen módosított víztestek, ahol a vízminőséget javító intézkedések mellett azokat az intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek nem ellentétesek a víztest fenntartandó funkciójával, számottevően javítják a víztest ökológiai állapotát, és reális költségek mellett megvalósíthatók. Az így elérhető állapot jelenti a jó ökológiai potenciált. A jó kémiai (vízminőségi) állapotot ezeknél a víztesteknél is biztosítani kell. 4 5 Egy természetes módon létrejött víztestet (vízfolyást vagy állóvizet) akkor tekintünk erősen módosítottnak, ha annak természetes jellegét az emberi tevékenység által okozott hatások (pl. meder szabályozás, töltésezés, duzzasztás) olyan mértékben megváltoztatták, hogy a jó ökológiai állapot nem érhető el anélkül, hogy ezeknek a hatásoknak a megszüntetése során valamilyen jelentős emberi igény kielégítése ne sérülne, vagy helyettesítése ne jelentene aránytalan terheket a társadalom számára. Például a Tisza Tiszalök és Tiszabercel közötti szakaszán akkor lehetne elérni a jó állapotot, ha a duzzasztást Tiszalöknél megszüntetik. A kieső elektromos áramtermelés, valamint a Keletifőcsatornába kivezetett víz szivattyúzása azonban olyan súlyos anyagi következményekkel járna, amelyek nem indokolhatók. A tiszalöki duzzasztó fennmaradása miatt a felette lévő víztestet ún. erősen módosított víztestnek nyilvánították. Kockázati problémának azt tekintjük, ha valamilyen állapotjellemző (pl. élőlényegyüttes faji összetétele, szennyezőanyag koncentráció, sebesség, parti zonáció) jelenleg (vagy várhatóan 2015-ben) a jó állapot követelményeinek nem felel meg. 1. fejezet Bevezető 7
Az intézkedések a problémák feltárt okainak megszüntetését, illetve csökkentését célozzák, olyan mértékben, hogy az előző bekezdésben rögzített környezeti célkitűzés elérhető legyen. Sokféle intézkedés várható. Ilyenek lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve vízvisszatartás arányainak módosítása, vízfolyások és állóvizek rehabilitációja, vízkivételek engedélyezési követelményeinek módosítása stb. A műszaki beavatkozások feltétele, hogy a megfelelő jogi, és finanszírozási intézkedések is megvalósuljanak. Az intézkedéseket az ún. intézkedések programjában kell összefoglalni, ami a VGT talán legfontosabb része. Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra (az állapotjavulás és a költségek viszonya kedvező arányára) és általános megoldásokra kell törekedni, azaz olyan intézkedésekre, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás és a megfizethetőség lehetőségei meghatározóak. Egyrészt alkalmazkodni kell az uniós rendszerhez kapcsolódó különböző pénzügyi alapok által megadott témákhoz, másrészt figyelembe kell venni az országosan és regionálisan rendelkezésre álló, pályázható kereteket. A magyarországi finanszírozási rendszerben a VGT megvalósításával kapcsolatos intézkedések a Környezeti és Energia Operatív Programhoz (KEOP)-hoz, a regionális programokhoz (ROP-okhoz) kapcsolódnak, de kiemelkedő a szerepe a mezőgazdasági intézkedések területén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak is (ÚMVP). A társadalom bevonásának célja a problémák, érdekellentétek minél korábbi felderítése, továbbá az intézkedési változatok és azok várható költségeinek megvitatása, amelynek figyelembevételével a tervezők a terv(ek)et kidolgozzák, illetve átdolgozzák. A társadalmi egyeztetés jelzi a társadalmi érzékenységet, a megvalósítással kapcsolatos várható nehézségeket is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásrahatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. A 2009. végére elkészülő, az egész országra kiterjedő VGT alapján majd elindulhat a megvalósítás és a kapcsolódó részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A területen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság koordinálja, a nemzeti park igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság együttműködése mellett. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata (ez lehet az állam, az önkormányzat, helyi szervezet vagy magánszemély). 1. fejezet Bevezető 8
1-1 térkép: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei 1-2 térkép: Az érintett alegység térképe 1. fejezet Bevezető 9
1.2 A konzultációban való részvétel módja A társadalom-bevonás a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szerves része. Célja, hogy az érintettek ismeretei, nézetei, szempontjai időben felszínre kerüljenek, a döntések közös tudáson alapuljanak és reálisan végrehajtható, elfogadott intézkedések kerüljenek majd a tervbe. A társadalmi részvételre három szakaszban volt és van lehetőség: a tervezés menetének és ütemtervének véleményezése (2007.) természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási kérdések feltárása (2008.) vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése (2009.) 2009-ben a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárását követően, júniusban elkészülnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tervezetei, amik már a felvetett problémákat (okaikat) megoldó intézkedéseket tartalmazzák. Minden tervezési alegységre (az országban összesen 42 db) vonatkozik egy tervezet, amelynek egy közérthetőbb, ún. konzultációs anyagát tartja Ön a kezében. Ehhez a konzultációs anyaghoz vagy a hozzá tartozó, júniusban nyilvánosságra hozandó terv tervezetéhez 2009. július 31-ig lehet írásban hozzászólni a www.vizeink.hu honlapon, a Véleményezze! (Fórum) menüponton keresztül. Ezen felül a nyilvánosságra hozott vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezeteket és az ezekből készülő közérthető vitaanyagokat szóban is lehet véleményezni, vitafórumokon elmondani az észrevételeket, módosító javaslatokat a tervezőknek. Minden alegységen lesz egy-egy területi fórum (országosan összesen 42 db), továbbá országszerte 25 db tematikus fórum. Ez utóbbiak olyan témák megvitatására szolgálnak majd, amelyek további egyeztetéseket igényelnek az érdekeltek és a tervezők között. A fórumok időpontjairól számos érdekcsoportot e-mailen vagy levélben közvetlenül értesítünk, továbbá a www.vizeink.hu weboldalon az új fórumok időpontjait folyamatosan nyilvánosságra hozzuk. Kérjük, figyelje a honlapot és terjessze az információt! Amennyiben további információra van szüksége a tervezéssel kapcsolatban, kérjük, tekintse meg a www.vizeink.hu honlapon, a Dokumentumtárban található további dokumentumokat is! 1.3 Általános konzultációs kérdések Kérjük, írja le véleményét, javaslatait a konzultációs anyagban található intézkedésekkel kapcsolatban! Ehhez segítségképpen kérdéseket is megfogalmaztunk Önnek. Alább általános, a teljes konzultációs dokumentumra vonatkozó kérdéseket talál. Ezeket kiegészítik további konkrét kérdések is, amelyeket az intézkedéseknél olvashat. Kérjük, a dokumentumban feltett kérdésekre adott válaszait egyetértve vagy sem, de bármelyik választott esetben - indokolja meg röviden, max. fél oldal terjedelemben! 1. Fontos-e Ön szerint a vízi környezet állapotának javítása, vizeink védelme? 2. Indokoltnak tartja-e, hogy a rövid távú gazdasági nehézségek ellenére érvényesítsük a fenntarthatóság követelményeit a vízhasználatban? 1. fejezet Bevezető 10
3. Lát-e kapcsolatot a vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az egyéb Ön által ismert (pl.: területfejlesztési) tervek között? Van-e konkrét javaslata a különböző tervek céljainak és eszközeinek az összehangolására? 4. Van-e olyan kiegészítése, módosító javaslata vagy naprakész információja, amelyet fontosnak tart a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben való érvényesítésre? Az alábbi kérdéseket az egyes intézkedéseket bemutató fejezetek elolvasása után válaszolja meg! Az egyes alfejezetek végén további, egy-egy probléma megoldásához kapcsolódó, konkrét kérdéseket is talál. Kérjük, azokra is válaszoljon max. fél-fél oldalon. (Természetesen azokat a kérdéseket, amelyekre nem kíván válaszolni, kihagyhatja.) Közreműködését köszönjük. 5. Hatással vannak-e a tervezett intézkedések az Ön szervezetének munkájára, működésére? 6. Egyetért-e a javasolt célokkal, intézkedésekkel, koncepciókkal? Ha nem, mi az, amit módosítana? 7. A javasolt intézkedések közül melyeket tartja reálisan megvalósíthatónak rövidtávon (2015-ig), és melyeket közép vagy hosszú távon (2021-ig, illetve 2027-ig)? 8. Az Ön szervezete milyen szerepet tud vállalni a tervezett intézkedések megvalósításában, a vizek állapotának javításában rövid, közép, illetve hosszú távon? 9. Megfelelő eszköznek tartja-e a vízkészletek hatékony használatának ösztönzésére a teljes költség-megtérülés elvének alkalmazását a vízszolgáltatások (ivóvíz, szennyvíz-kezelés, öntözés, halastó, ipari vízhasználat stb.) árképzésénél, vagyis a vízhasználat összes költségének (az üzemeltetés, fenntartás, korszerűsítő beruházások, plusz környezeti költségek és készletköltségek) megfizettetését a használókkal? 10. Amennyiben egy tervezett intézkedés az Ön által képviselt szervezet számára ebben a formában nem támogatható, mi ennek az oka, és lát-e olyan kompromisszumot, amely a szervezet részére még elfogadható, miközben a vizek állapota is javítható? 1. fejezet Bevezető 11
2 Az 1-14 számú Velencei-tó tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák A vizek állapotjavítását célzó intézkedések megtervezéséhez először azonosítani kell a víztesten jelentkező problémákat és a problémák fő okait. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben jelentős vízgazdálkodási problémának nevezzük a vízi környezetet (élőhelyeket) érő olyan, ember által okozott terheléseket, illetve igénybevételeket, amelyek jelentős mértékben kockázatossá teszik a Víz Keretirányelvben előírt környezeti célok elérését 2015-ig (azaz a jó ökológiai, kémiai vagy mennyiségi állapot elérését). Tehát a VKI esetében nem tekintjük jelentős vízgazdálkodási problémának a társadalmi vagy gazdasági szempontból problémaként jelentkező hatásokat, azonban azokat össze kell hangolni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel. Konkrét példa a különbségre: Intenzíven művelt szántókon a belvíz megjelenése rontja a terméshozamot, és ennek oka, hogy nem vezetik le hatékonyan a belvizet, mert a belvízelvezető csatornák fenntartására, kezelésére nincs pénz.. Ez nem a VKI szerinti vízgazdálkodási probléma. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben azonban vízgazdálkodási problémaként jelenik meg, hogy a területről elvezetett belvíz rontja a terület ökológiai állapotát, mikroklímáját, vízellátottsági viszonyait, ezért a vízelvezetés helyett inkább az erre alkalmas területeken vízvisszatartással kell megoldani a belvíz-problémát, és ezzel együtt a természeti adottságoknak jobban megfelelő, természetbarátabb földhasználatot elterjeszteni. 2.1 Az alegység leírása 2.1.1 Az alegység földrajza 2.1.1.1 Domborzat, területi kiterjedés A Velencei-tó vízgyűjtőterülete Fejér megyében található, a Velencei-hegységre, a Vértes-hegység délkeleti lejtőjére és a Mezőföld északi részére terjed ki. Nagysága 602,4 km 2, melyből a tó területe 24,2 km 2. A tó fő táplálója a vízpótló tározókkal szabályozott Császár-víz, a fölös vizeket a Dinnyés-Kajtori-csatorna vezeti le a Nádor-csatornába. A vízgyűjtő terület igen heterogén, ami megmutatkozik domborzatában, a különböző korú és felépítésű hegységi, dombsági és síksági területeiben. A terület legnagyobb része, 52 %-a szántó, jelentős részét (26%) erdő, rét-legelő (10 %) borítja. A Velencei-tó a Velencei-hegység lábánál, lapos süllyedékben fekszik. Földtörténeti viszonylatban fiatal képződmény, korát 10-12 ezer évre becsülik. A vízgyűjtőterület legmagasabb pontja a Vértes-hegységben található, 455 m B.f. magasságban. A vízgyűjtő legidősebb képződménye a Velencei-hegység gránitja. A vízgyűjtő terület északi része karsztos, itt a csapadék jelentős része beszivárog a mélyebb rétegekbe, így a lefolyás erről a területről minimális. 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 12
2.1.1.2 Éghajlat A tervezési területen a napfénytartam évente 1970-2000 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 9,3 9,5 C. Az évi csapadékösszeg 525-550 mm között változik. Évente általában 40-50 napon át a talajt hótakaró borítja, 30-35 cm a hótakaró átlagos maximális vastagsága. Leggyakoribb az ÉNy-i szél, de elég nagy gyakoriságú az ÉK-i és DK-i irányú is. 2.1.1.3 Településhálózat A természeti adottságok miatt a tó déli és keleti partján olyan jelentős településsűrűsödés található, hogy Dinnyés és Agárd településeket közigazgatásilag Gárdony városhoz csatolták. A tó vízgyűjtőjén a vízgazdálkodási kérdések megvitatásában érintett 28 település: Baracska Mór Székesfehérvár Csákberény Nadap Vál Csákvár Oroszlány Velence Csókakő Pákozd Vereb Gánt Pátka Vértesacsa Gárdony Pázmánd Vértesboglár Kajászó Pusztavám Zámoly Kápolnásnyék Seregélyes Zichyújfalu Lovasberény Magyaralmás Söréd Sukoró 2.1.1.4 Gazdasági jelleg A Velencei-tónak jelentős turisztikai vonzereje van, azonban az idegenforgalom szezonális jellege miatt a partmenti települések foglalkoztatási problémákkal küzdenek. Jellemző az idősebb népesség növekedése, a korosztályi összetételben számuk egyre erőteljesebbé válik. A régióban a falusi turizmus most van kialakulóban. Fontos és keresett termál- és gyógyfürdőhely Agárd és Velence. A térség fejlesztési koncepcióját a Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról címmel, a 1117/2003. (XI.28.) Kormányhatározatban fogadták el. Nagy ipari üzemek a tó vízgyűjtő területén nem találhatók. A könnyűipar, ezen belül is az élelmiszer előállítás jellemzi leginkább az ipari tevékenységet, de gazdasági jelentősége ennek sem számottevő. A Vértes-hegységben a dolomit bányászat jelentős, emellett a területen több szélerőműpark tervezése is folyamatban van (energiaipar). A vízgyűjtőterület minden egyes településén fellelhető a mezőgazdasági tevékenység valamilyen formája (növénytermesztés, állattartás). A tó területétől távolabb lévő régebbi szőlők helyén, több 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 13
településen zártkerti jellegű hétvégi telkeket osztottak. A vízgyűjtőn intenzív művelésű mezőgazdasági területek, szántók, gyümölcsösök és mezőgazdasági telephelyek találhatók. A települések rendezési terveiből kitűnik, hogy egyre fokozódik azon külterületek főleg a mezőgazdasági művelés alatt lévő területek száma, melyeket belterületbe vonást követően lakóvagy gazdasági funkciót betöltő övezetté minősítenek. 2.1.2 A tervezési alegység vízviszonyai 2.1.2.1 Vízrendezés, lefolyás szabályozás A Császár-víz a Velencei-tó teljes vízgyűjtőjének 67 %-áról szállítja a vizet a tóba. A vízfolyás teljes körű fenntartás, jó karba helyezés 1985-ben történt, azóta szakaszonként folyt és jelenleg is tart a vízfolyás természetbe illő rendezése. A 6+395 9+375 km szelvények között a vízfolyás természetbe illő rendezése 1999-ben, illetve 2000-ben fejeződött be. A vízfolyás 0+000 0+630 km szelvények közötti szakasza a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő természetvédelmi terület része. A Zámolyi-medencében a Császárvíz vízgyűjtőjén található Csíkvarsai-rét jelentős természetvédelmi terület, melyet 1982-ben nyilvánítottak védetté A Rovákja-patakot 2001-2005 között rendezték, a 3+800 4+100 km szelvények között kisvízi medret alakítottak ki rőzseművel. A Vereb-Pázmádi vízfolyás utolsó jókarba helyezése a 90-es években történt, a Burján-árkon 1988-ban volt. 2.1.2.2 Tószabályozás, partvédelem A Velencei-tó vízszintszabályozása az 1966-ban a Dinnyés-Kajtori-csatorna 26+430 km szelvényében épült vízszint-szabályozó zsilip üzemeltetésével történik. A zsilip maximális levezető képessége 6 m 3 /s. A Velencei-tó hozzáfolyásának részbeni szabályozása a Császár-vizen létesített, sorbakapcsolt Zámolyi- és Pátkai-tározók zsiliprendszerének üzemeltetésével lehetséges. A partvédő művek kiépítési szintje + 160 cm, míg a szabályozási szint maximuma + 170 cm, ezért magas vízszintnél a környező parti területeket elvizesednek. A Velencei-tó partvonalának hossza 26,5 km, ebből természetes part 8,9 km, véglegesen szabályozott, partvédőművel bevédett 17,6 km. A partvédőműveken kívül több hajó- és csónakkikötő is épült. A nádasok területe az 1970-es években a Velencei-tavi Fejlesztési Program előírásai szerint elvégzett nádaskotrások után a 2004. évi felmérés szerint 10,3 km 2, melynek rendszeres kezeléséről, aratásáról folyamatosan kell gondoskodni. 2.1.2.3 Tározás, vízkormányzás, vízátvezetés A Császár-vízen két tározó létesült, melyeknek elsődleges hasznosítási célja a Velencei-tó vízpótlásának biztosítása. A Pátkai-tározó Pátka községtől délnyugatra fekszik a Császár-víz 9+470 km szelvényében. A víztározó 1974-ben készült el. A tavaszi árvizekből 7,85 millió m 3 vízmennyiség tározható be, és 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 14
további 1,35 millió m 3 víz lefolyása késleltethető árvízi túlduzzasztással. Másodlagosan a tározót horgász, illetve jóléti tóként hasznosítják. A Zámolyi-tározó a Fejér megyei Csákvár, Pátka és Zámoly községek közigazgatási területét érinti, a völgyzárógát Pátka község határában, a Császár-víz 15+610 km szelvényében épült. A vízgyűjtő területe 248 km 2, felső része a Vértes-hegységhez tartozik. Az 1971-ben üzembe helyezett víztározó a vízbő időszakok vízmennyiségének betározásával és visszatartásával csökkenti az árvízi hozamokat, megakadályozza a Velencei-tó túltöltődését, illetve nyáron a tározott víz leeresztésével mérsékelhető a tóban a vízhiány. A sorba kapcsolt vízpótló rendszer legfelső elemeként csak a Pátkai-tározóval van közvetlen kapcsolatban. A Zámolyi-tározó térfogata 4,5 millió m 3, amely az árvizek időszakos visszatartásával 3,3 millió m 3 -rel - ideiglenesen - megnövelhető. A Vereb-Pázmándi-vízfolyás 1+945 km szelvényében lévő duzzasztós mederelzárásától kezdődik a Nádas szűrőmező. Létesítésének alapvető oka és célja a hordalék-visszatartás volt. A Császár-víz 0+460 km szelvényében lévő összekötő csatorna épült a tó vízpótlása érdekében. A Császár-víz 1+450 km szelvényben lévő duzzasztó átépítése (1972) a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság vízszolgáltatás érdekében történt meg. Az agárdi szennyvíztisztító telepen keletkező tisztított szennyvíz engedélyezett mennyisége 4,53 millió m 3 /év. Ténylegesen 1,68 millió m 3 /év mennyiség keletkezik, mely a vízgyűjtőről kivezetésre kerül a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül a Nádor-csatorna vízgyűjtőjébe. A tisztított szennyvíz egy része max. 775 ezer m 3 /év hasznosításra kerül az Észak-Mezőföld és Keleti- Bakony tervezési alegység területére eső Dinnyési Fertő (védett terület) vízpótlására, mely 300 ha területű, 1,6 millió m 3 víztérfogatú vizes élőhely. 2.1.2.4 Vízkivételek Települési ivóvízkivétel Felszín alatti vízkivételekre elsősorban a települések közüzemi vízellátásánál kerül sor. A Velencei-tó közvetlen környezetében lévő települések vízellátását a Velencei-tavi Regionális Vízmű biztosítja, mely felszín alatti vízkészleteket feltáró kutakra épült ki. Fő vízbázis a Közép- Duna tervezési alegység területén fekvő dunai kavicsteraszra települt, ún. Ercsi vízbázis, melynek kapacitása napi 12 500 m 3. A helyi kutak kapacitása napi 3 250 m 3. 2006. évi adatok alapján a tényleges vízhasználat 2,58 millió m 3 /év, melyből az Ercsi vízbázisból kitermelt és Velencei-tó részére átadott vízmennyiség 1,33 millió m 3 /év. A vízgyűjtő egyéb településeinek vízellátása felszín alatti vízkészletből, helyi kutakból termelt vízből biztosított. A kitermelt és közüzemi hálózaton keresztül értékesített víz mennyisége 1,24 millió m 3 /év. Mezőgazdasági vízkivétel A vízgyűjtő vízkészletét a VITUKI vizsgálta 1993 94-ben. Az akkori megállapítások alapján csökkentették le a tó és a vízgyűjtő vízhasználatait 3,2 millió m 3 /évről 1,5 millió m 3 /évre, mely érték mellett elfogadható biztonsággal tartható a tó vízszintje az előírt 130 170 cm közötti tartományban. Fontos természetvédelmi vízhasználat a Pro Vértes Alapítvány kezelésében lévő csákvári Csíkvarsai láprét. 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 15
A terület legnagyobb vízhasználója a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság, ahol elsősorban a Haltermelők Országos Szövetségén belüli tenyészanyag mesterséges szaporítását és maximum kétnyaras korig történő felnevelését végzik. A Rovákja-patakon és a Burján-árkon épített horgásztavak évenkénti leeresztésére nem kerül sor, ezért az éves vízelhasználás gyakorlatilag a párolgási veszteséggel egyező. Jelentős vízkivétel volt a Császár-vízen a csákvári Móricz majorban lévő sertéstelep hígtrágya öntözéséhez szükséges hígítóvíz kivétel (56 ezer m 3 /év), mely azonban évek óta nem üzemel; a felhalmozott hígtrágya potenciális veszélyt jelent. Termálvíz hasznosítás Az Agárdi Termálfürdő és a Velencei Resort & Spa további fejlesztési igényekkel jelentkeznek. 2.2 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen 2.2.1 Vízfolyások és állóvizek 2.2.1.1 Vízfolyások és állóvizek szabályozottságával kapcsolatos problémák (hidromorfológiai problémák) Az alegység vízfolyásainak nagy részén a medrek partjai művi kialakításúak, hiányzik a parti zonáció, valamint a vízfolyás és ártere közötti kapcsolat. Ez azért jelent problémát, mert a mesterséges meder és partfal kialakítás eltünteti a vízi és vízparti élőhelyek egy jelentős részét, ami a jó ökológiai állapothoz szükséges valamennyi élőlénycsoport tagja számára problémát jelent. A vízfolyás megfelelő ökológiai állapotához szükséges a vízfolyást kísérő természetes parti és ártéri növényzet. Hiánya önmagában is probléma, de hatással van a többi élőlénycsoportra is. A hosszirányú átjárhatóság hiánya elsősorban a Császár-vízen jelentkezik, ahol két völgyzárógátas tározó épült. A völgyzárógátak elbontása káros hatással lenne a vízgazdálkodási és rekreációs tevékenységekre, a hosszirányú átjárhatóság más műszaki megoldással történő biztosítása pedig aránytalan magas költségekkel járna, így az érintett víztestek erősen módosítottá váltak. A Velencei-tó partvonalának teljes hossza 26,5 km, ebből véglegesen szabályozott (beton és kőművekkel kialakított) 17,6 km. A parti sávon hiányzik a zonáció. A Pátkai- és Zámolyi-tározókból levezetett víz, amely a tó vízszintszabályozását szolgálja, a Császár-víz ökológiai egyensúlyát felborítja. A vízpótlás hatással van a Velencei-tó természetvédelmi területén lévő vízminőség alakulására is. Az engedélyezett vízhasználatok oly mértékben lekötik a vízkészleteket, hogy aszályos időszakokban a szigorú korlátozások ellenére a tározók alatti vízfolyás szakaszok nem jutnak megfelelő mennyiségű vízhez. A vízhasználatok engedélyezése, korlátozása és a Velencei-tó vízszint szabályozása sokszor ütközik az üdülési és természetvédelmi érdekekkel. Vízfolyások: 6 víztesten a hidrológiai és morfológiai problémák főbb okai: - vízkivételek (5 db víztestnél) - zonáció hiánya (6 db víztestnél) - rendezett mederforma (5 db víztestnél) 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 16
- völgyzárógátas tározók (4 db víztestnél) Tavak: 2 víztesten a hidrológiai és morfológiai problémák főbb okai: - szabályozott (beton és kőművekkel kialakított) partfal (1 db víztestnél) - szűk tartományban szabályozott vízjárás (2 db víztestnél) 2.2.1.2 Tápanyag és szervesanyag terheléssel kapcsolatos problémák A vízfolyások kémiai összetétele nem kirívóan rossz a térségben, de a Velencei-tó tápanyag szintje mégis magas, vízminőségi problémák (például: algásodás) előfordulnak az alább tárgyalt terhelések és szennyezések következtében. A tápanyag és szervesanyag problémák főbb okai a mezőgazdasági diffúz szennyezés 6, a települési diffúz szennyezés és a kommunális szennyvízelvezetés hiánya. A Rovákja-patak és Vereb-Pázmándi vízfolyás vízminőségét elsősorban az illegális kommunális szennyvíz bevezetések befolyásolják. Emellett több településen nem megoldott a szennyvízkezelés: Pákozd és Pátka településeken szennyvízelvezető rendszer kiépítése szükséges, csatlakozva a Székesfehérvári szennyvízelvezetési agglomerációhoz. Vereb településen szennyvízelvezetés kiépítése szükséges, csatlakozva a Velence-tavi Regionális Rendszerhez. Lovasberényben is hiányzik a szennyvízelvezető és tisztító rendszer. Csákvár településen a szennyvízelvezető rendszer bővítése, a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója szükséges. Tovább rontja a helyzetet a tó környékének csapadékvíz elvezetése, mert záporok idején a befolyó víz túlterheli a csatornahálózatot, és annak tartalmát esetenként a Velencei-tóba mossa. Az üdülési, horgászati tevékenység is jelentősen terheli a Velencei-tavat. A vizsgált tervezési alegységen szántóföldi növénytermesztés, Lovasberény térségében erdő és vadgazdálkodás folyik. A növénytermesztés műtrágya és vegyszer felhasználása miatt a diffúz szennyezéssel számolni kell. A Velencei-tó északi vízgyűjtőjén levő állattartó telepek (Csákvár, Móric majori sertéstelep, Lovasberény sertéstelep) hígtrágyájukat szántóföldön öntözéssel hasznosítják engedély szerinti mértékben. A tehenészeti telepen almos trágya képződik, amit szintén szántóterületre juttatnak ki. Az állattartó telepeket ezért szintén diffúz szennyező forrásként kell számon tartani. Elsősorban a 6 Mezőgazdasági diffúz terhelés következményei: A tápanyagterhelés növeli az eutrofizáció (algásodás, benövényesedés) esélyét, különösen a duzzasztott szakaszokon, de kihat az egész táplálkozási láncra. A szervesanyag terhelés az oxigénháztartást befolyásolja, közvetlen vagy közvetve hatással lehet valamennyi vízi élőlényre. 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 17
csapadékvízzel való bemosódás szennyezi a vízfolyásokat, valamint a beszivárgó trágyalé terheli a talajvizet. Problémát jelent a hullámtéri (ártéri) mezőgazdasági tevékenység, mert elfoglalja a vízfolyások természetes külső növényzónáinak helyét. Ezen kívül fokozza a szerves- és tápanyagterhelést, ami a vízminőség változásán keresztül kihat az arra érzékeny élőlény csoportokra is (algák, vízi makrogerinctelenek). A halastavak hatása is kedvezőtlen a vízminőségre, hiszen a folyóvizekre jellemző vízminőség a tározás hatására jelentősen megváltozik. Tápanyag és szervesanyag problémák főbb okai a vízfolyásoknál: - Mezőgazdasági diffúz 7 szennyezés (4 db víztestnél) - Települési diffúz szennyezés (4 db víztestnél) - Kommunális szennyvízelvezetés hiánya (2 db víztestnél) A tavaknál: - a befolyó vízfolyásokon érkező szerves- és tápanyagterhelés (2 db víztestnél) 2.2.1.3 Sótartalommal és hőterheléssel kapcsolatos problémák A Velencei-tó nyílt vizes területén fejti ki hatását a Vereb-Pázmándi vízfolyás torkolatánál és a Gárdonyi-árkon bevezetett használt termálvíz sótartalma és hőterhelése. 2.2.1.4 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémák A tervezési alegységen veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémák nem jellemzőek. 2.2.2 Felszín alatti vizek A vízgyűjtő területen érintett 5 db felszín alatti víztest: Velencei-hegység nevű hegyvidéki (h.1.9), illetve sekély hegyvidéki (sh.1.9) víztestek, Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő megnevezésű porózus (p.1.7.1), illetve sekély porózus (sp.1.7.1) víztestek és a Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője nevű karsztvíztest (k.1.1). 2.2.2.1 Mennyiségi problémák Mennyiségi probléma az alegység víztestjein nem jelentkezik. A Szabadbattyáni termálkarszt megnevezésű termálvíztest területének csak kis hányadával érinti az alegységet, jelenlegi termálvízkivételei (Gárdony, Velence) azonban még az alegységre esnek, ezért ennél az alegységnél is meg kell említeni a víztestet érintő problémát. A termálkarszt-víztest utánpótlódása nagyon korlátozott, ezzel szemben a Velencei-tó déli partján jelentős fejlesztési 7 A diffúz szennyezőforrások nagy kiterjedésben és szétszórtan jelentkeznek. A diffúz szennyezések a területen eloszolva általános kiterjedésben fordulnak elő, és pontosan nem meghatározható helyeken kerülnek a vizekbe (például mezőgazdasági területekről, vagy a burkolt utakról a vizekbe bemosódó szennyezés). Ellentétük a pontszerű szennyezőforrás, amikor a szennyezés helye pontosan beazonosítható (pl. csővég). 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 18
igények vannak. Ezek újragondolása szükséges, hiszen a fejlesztéshez társuló vízigény növekmény nem elégíthető ki a termálvízkészletből a víztest mennyiségi károsodása nélkül. 2.2.2.2 Nitrát és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos problémák Az alegység sekély hegyvidéki és sekély porózus víztestjei felszínközeli elhelyezkedésükből adódóan diffúz és pontszerű ipari, mezőgazdasági és települési szennyező hatásoknak vannak kitéve, a víztestekben a szennyezés jelei már megfigyelhetők. Okai a csatornázatlan településeken a szikkasztás, a háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, a műtrágyázásban, az állattartó telepekről származó hígtrágya, a trágya szakszerűtlen elhelyezése. A már elszennyezett talajvíz minőségének javulása lassú folyamat, csak évtizedekkel a szennyezőhatás megszűnte után várható a jó állapot. Az érintett karszt víztestben, mely különösen a nyílt karsztos, vagy csak vékony fedőréteggel rendelkező területein a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben fokozottan érzékeny, szintén jelentkezik nitrát és ammónium szennyezéssel kapcsolatos hatás. Ez a káros hatás jórészt az alegység területén kívül éri a víztestet, bár vízminőség romlás (nitrátosodás) tapasztalható a csákvári vízműkutak vízében is. Nitrát és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos főbb okok: - Diffúz szennyezés mezőgazdasági területről (2 db: sh.1.9, sp.1.7, k.1.1) - Településről származó diffúz (2 db: sh.1.9, sp.1.7.1, k.1.1) - Állattartó telep (2 db: sh.1.9, sp.1.7, k.1.1) 2.2.2.3 Egyéb szennyezések Egyéb szennyezések az alegység területén nem találhatóak. 2.2.3 Erősen módosított és mesterséges felszíni víztestek A tervezési alegység területén 5 db erősen módosított víztest került kijelölésre. Ezeken a víztesteken a völgyzárógátas tavak és az időszakos duzzasztás hatása miatt a hosszirányú átjárhatóság hiánya mutatható ki. A Víz Keretirányelv meghatározása szerint a víztest hidromorfológiai jellemzőinek megváltoztatása (völgyzárógát elbontása) káros hatással lennének a vízgazdálkodási és rekreációs tevékenységekre, a megváltoztatott jellemző (hosszirányú átjárhatóság) más műszaki megoldással történő biztosítása pedig aránytalan magas költségekkel járna, így az említett víztestek erősen módosítottá váltak. 2. fejezet A vízgyűjtő leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 19