Közlöny és Szemle 1927-1943 évi számaiban megjelent, ejtõernyõzéssel kapcsolatos cikkek és hírek jegyzéke. 1927 A csehszlovák légi erõ szállóernyõje. A cseh légi erõ részére hosszas kísérletezés után a SALVATOR-B típusú szállóernyõt rendszeresítették, amely Freri olasz fõhadnagy konstrukciója. A SALVATOR-B hátizsákban hordozható. Emeltyû, vagy zsinór segítségével hozható mûködésbe. Súlya körülbelül 6 kg. Méretei összecsomagolva: 43x38x8 cm. Repülõgép aláeresztése szállóernyõvel. Los Angeles mellett Harry Douchet szállóernyõjével végzett kísérletet, amely olyan nagy, hogy a repülõgép súlyát is elbírja. A motort a kísérletnél 850 méter magasságban leállították és kibontották a törzsben elhelyezett szállóernyõt, amely a légáram hatására kiterjeszkedett, a gépet siklásában lefékezte és mint holt terhet 67 másodperc alatt a földre szállította. A gépnek a földreéréskor állítólag komoly baja nem esett, csak a futószerkezete és a légcsavarja törött el. A szállóernyõ átmérõje 17 méter. Súlya 23 kg. Közlöny, 1927. p.515. Közlöny, 1927. p.515. 1928 Szállóernyõ használatának oktatása. Az angol királyi légi haderõ tisztjeit a szállóernyõ használatában is kiképezik. E célra külön iskolát állítottak fel, ahol nemcsak elméleti oktatásban részesülnek a gépvezetõk, hanem szállóernyõvel alá is ugranak. Az angol légi haderõ nem "önmûködõ" szállóernyõvel van felszerelve, hanem olyannal, amelyet kiugrás után a pilóta egy csat kioldásával hoz mûködésbe, amikor elõbb egy segédernyõ bomlik ki, amely aztán a szállóernyõt a hátzsákból elõvonja. Minthogy a gyakorlatlan repülõk a kiugrás izgalmában a csatot azonnal megrántották, a csat korai kioldása miatt sok baleset fordult elõ. A szállóernyõ u.i. korán mûködésbe hozva, a heves légáramban elõbb kinyílt, mielõtt a pilóta még a gépet elhagyta! Ennek folytán az ernyõ a gép részein megakadt, felhasadt és hasznavehetetlen lett. E balesetek elejét veendõ, a kezdõk kiképzésére nagy bombázógépek alsó szárnyára a merevítõ rudak mellé pallót erõsítettek. A repülõ, kiugrás elõtt a gépbõl a szárnyra lép, majd a pallón a szárny végéig kúszik s ott, a szárny szélsõ merevítõ rudjába kapaszkodva oldja ki a csatot. Így tehát a szállóernyõ kinyílik, de a gép törzsétõl messze lévén, abban meg nem akadhat, hanem a repülõt anélkül, hogy ki kellene ugrania, leemeli a géprõl. E módszernek kiképzésnél megvan az az elõnye, hogy kiküszöböli a tehetetlen esés elsõ pillanatait, hogy a gyakorlatlan növendéknek nem kell zárt ernyõvel a gépet elhagynia. Késõbb, ha a repülõ a szállóernyõ iránt bizalmat nyer, a kiugrás már nem olyan kellemetlen pillanat. A szállóernyõ iránti bizalom fokozására a kiképzõiskola egyik. oktatója a gépbõl 5000 láb 1 magasságban kiugrott s akarattal nem oldotta ki a csatot, csak amikor már 1-2000 lábat 2 alázuhant, hozta a szállóernyõt végre mûködésbe és baj nélkül ért!e a földre. Közlöny, 1928. p.224. 1 1524 méter 2 305-610 méter
1931. Repülõbalesetek és kötelezõ ejtõemvõ-használat Olaszországban. Az olasz légügyi miniszter 1928-ban elrendelte az ejtõernyõ kötelezõ használatát olyan baleseteknél, vagy üzemzavaroknál, amikor a repülõgép megmentése kilátástalannak látszik. Szemle, 1931.3.p.255 A fenti statisztikai adatokból nyilvánvaló, hogy az olasz hadseregben ejtõernyõ használattal kapcsolatos baleseteknél 57 repülõgép ment veszendõbe az utolsó két év folyamán. Ez a veszteség hozzávetõleges számítás szerint mintegy 5 millió Pengõ értéket képvisel. Itt említjük meg, hogy Angliában 1930- ban nem kevesebb, mint 60 repülõtiszt halt repülõhalált. Az ejtõernyõ használata. A repülõgépek utasai az ejtõernyõre mindig, mint utolsó szalmaszálra tekintenek, amelytõl már csak kivételes esetben remélhetnek menekülést. Modern pilóták ezzel szemben megbízható eszköznek tartják és használatáról úgy nyilatkoznak, hogy egyáltalán nem olyan kellemetlen, mint általában gondolják. A légzés egészen szabad, az esést egyáltalán nem tehet észrevenni, mert nincs a közelben semmi, ami a helyváltoztatást mutatná, úgyhogy az ember inkább kellemes lebegést érez, csak a földhöz közeledve veszi észre, hogy süllyed. Miután a rendelet megjelenése óta hosszabb idõ telt el, az olasz légügyi minisztérium most statisztikai összeállítást közölt az utolsó két év folyamán elõfordult azon balesetekrõl, ahol az ejtõernyõ használatát megkísérelték. A statisztika szerint Olaszországban 58 ilyen eset történt és ily módon 57 pilóta és megfigyelõ életét sikerült megmenteni. Angliában azok a pilóták, akik ejtõernyõnek köszönhetik életûket, megalakították a CATEPILLAR CLUB-ot, amelynek a tagjai csak hasonló módon megmenekült repülõk lehetnek. Az Amerikai Egyesült Államok légi flottájában az utolsó tíz évben 240 pilóta, Angliában pedig az utolsó öt évben negyven katonai pilóta menekült meg ejtõernyõvel. A polgári léghajózásnál már korlátoltabb az ejtõernyõ használata, mert bár kétségtelenül szükséges és a léghajózás mentõövének nevezhetnõk, két tényezõ folytán mégsem lehet biztosan számítani rá. Az egyik az, hogy veszély esetén nagyon nehéz rávenni a polgári utasokat az elhatározó ugrásra, ellentétben a hivatásos pilótával, aki szolgálatának kezdete óta el van rá szánva; a másik, hogy a légi vonalak igazgatóságai nem szívesen hívják fel utasaik figyelmét a légi utazás esetleges veszedelmeire az ejtõernyõ ajánlásával. Nagy nehézség az is, hogy a modern óriás-repülõgépeknél alig van idõ arra, hogy a nagyszámú utas idejében elhagyja a repülõgépet. Amerikában ugyan kísérlettel állapították meg, hogy 15 ember 11 másodperc alatt elhagyhatja a repülõgép kabinját. Ezek azonban hidegvérû pilóták voltak Tízen azonban az ejtõernyõ használata ellenére halálukat lelték. Közülük két esetben azért következett be halálos baleset, mert az illetõk túl alacsonyról (50 méternél kisebb magasságról) Szemle, 1931. 4.p.252.
ugrottak le, s így az ernyõ nem nyílott ki idejekorán. Kettõ vízbe fulladt, egy pedig a leszállás után járt szerencsétlenül. 1931 A szállóernyõ használata az Egyesült Államokban. Az utolsó tíz év alatt az Egyesült Államok szárazföldi és tengerészeti repülõ alakulatai 329 esetben használták életmentés céljára a szállóernyõt. 1932 Vitorlázás szállóernyõvel. Ausztráliában ritka esetnek volt szemtanúja egy repülõverseny közönsége. Egy nõ szállóernyõvel akart a földre ereszkedni a 600 méter magasságban haladó repülõgéprõl. Alig hagyta el a gépet, emelkedõ légáramlatba került, amely 1500 m magasságba emelte úgy, hogy csak másfél órás vitorlázás után tudott földetérni. Szemle, 1931. 6.p.266. Szemle, 1932. 4. p.260. Gvulai István: Az ejtõernyõ és úiabb felhasználási módjai Szemle, 1932. 6. p.102-110. 63 halálos baleset történt Angliában a légi erõknél 1931-ben. Szállóernyõvel 15 személy menekült meg. 1933 Ejõernyõ-ugrás 7300 méter magasságból. Lola Schröter Kielben egy vízi repülõgéprõl 7300 méter magasságból ejtõernyõvel a földre ereszkedett. Ez volt eddig a legnagyobb magasság, ahonnan ejtõernyõt kipróbáltak. Az út a repülõgéptõl a földig 28 percig tartott, közben a pilótanõ 45 kilométert tett meg a levegõben. Az egyenes vonalú távolság Kieltõl a földetérés helyéig 22 kilométer volt. A SALVATOR ejtõernyõ az 1926-1932-ig eltelt évek alatt 100 olasz pilóta életét mentette meg. 1934 Cseh ejtõernyõk Finnországban. Helsingforsban ejtõernyõ-gyár alakult, amely megvásárolta a cseh PAK ejtõernyõ gyártási jogát. Ejtõernyõbotrányról ír az ECHO DE PARIS, mert az utóbbi idõben sorozatosan fordultak elõ halálesetek ki nem nyílott ejtõernyõk miatt. 1935 Az utasszállító repülõgépek részére új kollektív ejtõernyõvel kísérletezik a SALVATOR ejtõernyõt gyártó INNOVAZIONI AERONAUTICHE RT. Az eddigi kísérletek reményt nyújtanak arra, hogy az új gyártmány meg is fog felelni. Az ejtõernyõk kötelezõ használata által Franciaországban 1931- ben 15-en, 1932-ben 21-en és 1933-ban 18-an mentették meg életüket. Ejtõernyõs iskola nyílt meg az angliai Manston-ban az ejtõernyõleugrások gyakorlására és az ejtõernyõvel összefüggõ mûszaki kérdések tanulmányozására. Szemle, 1932. 6. p.267. Szemle, 1933. 1. p.268. Szemle, 1933. 5.p.267. Szemle, 1934. 4. p.274 Szemle, 1934. 10.p.266. Szemle, 1935. 1. p.275. Szemle, 1935. 2. p.251.
1935 Az ejtõernyõs ugrás gyakorlására Oroszországban különösen nagy súlyt helyeznek. Leningrádban legutóbb 40 munkást képeztek ki az ejtõernyõs ugrás tanításához oktatónak. Perkálból készült ejtõernyõkkel kísérleteznek Szovjetoroszországban, amely csak harmadába kerül a selyemernyõnek. A kísérletek eddig eredménnyel végzõdtek 3. Szemle, 1935. 6. p.284. Szemle, 1935. 8. p.266 34-en végezték el Oroszországban az ejtõernyõs iskolát, ahol együttvéve, mintegy 300 leugrást hajtottak végre. Az ejtõernyõk késleltetett kinyitását is gyakorolták. A francia légügyi minisztérium olasz és orosz példára külön iskolák felállítását tervezi a nagy sebességgel és nagy magasságban való repülés, valamint ejtõernyõugrás oktatására. Az idei orosz hadgyakorlatok alkalmával a tömeges ejtõernyõugrásokat is gyakorolták. Hatszáz ejtõernyõugrást hajtottak végre. Ejtõernyõugrás a tengerbe. Három orosz repülõ ejtõernyõvel repülõgéprõl a tengerbe ugrott. Elõzõen ugyancsak ejtõernyõvel gumicsónakot dobtak a tengerre. Derekukon úszóöv volt, amelynek segítségével a ledobott gumicsónakot megközelítették, majd beszálltak és simán partot értek. A rigai kerületben 7 tornyot építettek az ejtõernyõugrás gyakorlására. A tornyok magassága 35-37 méter. Egy év alatt állítólag 55 000 embert képeztek ki ejtõernyõugrásban e tornyok segítségével. Oroszországban az ejtõernyõugrást valósággal nemzeti sporttá fejlesztik, amelynek tömeges alkalmazását a legutóbbi hadgyakorlaton már kipróbálták. 1937 Az orosz rendszer szerinti ejtõernyõs kiképzés tért nyert Franciaországban és Olaszországban. A cseh nemzetvédelmi minisztérium most foglalkozik egy 70 méteres torony építésével Prága mellett és emiatt Skodával tárgyal. A torony lifttel, leugródeszkával, mely a szélirány szerint beállítható, hogy az ejtõernyõ ne sodortassék a toronyhoz, fog rendelkezni. A torony katonai és propaganda célokat fog szolgálni. Csehszlovákiában van már egy kisebb torony, mely jól megfelel céljának. Angliában is tervbe vették orosz mintára egy zászlóalj repülõ gyalogság szervezését. E zászlóalj emberei karabéllyal és golyószóróval felfegyverkezve ejtõernyõvel ugornának le repülõgépekrõl az ellenséges arcvonal mögé. Franciaországban már két ilyen zászlóalj felállítását el is rendelték. Az ukrániai õszi gyakorlaton 1200 orosz katona ugrott le repülõgéprõl ejtõernyõvel. Szemle, 1935. 11. p.267. Szemle, 1935. 12. p.259. Szemle, 1935. 12. p.259. Szemle, 1937. 1. p.96. Szemle, 1937. 1. p.260. Szemle, 1937. 1. p.253. 3 Perkálból készült az ötvenes években nálunk is használt PD-6, a belépõélnél egy selyem cikkel, de a késöbbi PD-41,majd a PD-47 és a D-1-es típus.
Szentnémedy Ferenc: A függõleges átkarolás kérdéséhez. Szemle, 1937. 2. p.97-111. 1937...Egy moszkvai mérnök már kormányozható ejtõernyõt is szerkesztett... Huszonöt orosz tiszt érkezett Párizsba, hogy a francia hadsereget utasításokkal lássák el a tömegben gyakorlatra kerülõ ejtõernyõs ugrásokat illetõen... Szemle, 1937. 2. p.243. Szemle, 1937.3. p.240 Szentnémedy Ferenc: Az ejtõernyõk újabb katonai ielentõsége. Szemle, 1937. 4. p.115-131. Ejtõernyõvel való leugrások gyakorlására Csehországban 76 méter magas tornyot építettek. A kiképzést orosz tisztek vezetik. A torony a Skoda-mûvekben készült. Két ugróhely van rajta. Az egyik 35 m, a másik 76 m magasságban. Repülõnap Budapesten 4.... A látványosságot 50 magyar pilóta ejtõernyõs-ugrása fejezte be... Vöröskeresztes repülõnap Mátyásföldön. Júníus elején Mátyásföldön... orvosok, ápolók és ápolónõk ejtõernyõugrása is bemutatásra került - egy kivétellel csupa magyar személyzet ugrott le... Szemle, 1937. 7. p.237. Szemle, 1937. 8. p.245. Pálosy János: Az ejtõernyõ jövõje. Szemle, 1937. 9. p.60-67. Ejtõernyõ pótdij. Szemle, 1937. 10. p.255. 1938 Vitebóban az olaszok ejtõernyõ-iskolát nyitottak. Szemle, 1938. 1..260. A japán hadügyminisztérium elhatározta a repülõgyalogság azonnali felállítását. Szemle, 1938.2. p.255. Szentnémedy Ferenc: Az ejtõernyõs légi gyalogság értékelése. Szemle, 1938. 3. p.130-143 Az ejtõernyõs osztagok Franciaországban 1937-ben ugrótoronyból 1946 ugrást, repülõgépbõl pedig 1348 ugrást hajtottak végre. 1939 Villa Coublav-ban a repülõnapon (Franciaország):..figyelemreméltó újítás volt, hogy az ejtõernyõugrók földetérés elõtt horgonyt dobtak, miáltal az ejtõernyõ elterelése a szél által megakadályozható volt... Szentnémedv Ferenc: Repülõ vállalkotások az ellenség hátában a mútban és a jövõben. Szemle, 1938.7. p.274. Szemle, 1939. 4. p.132. Szemle, 1939. 7. p.107-129. 4 Június 20-án, az új közforgalmi repülõtér megnyitása alkalmából - valószínûleg Budaörsön.
Samu Béla: Repülõgép-ejtõernyõ. Szemle, 1939.No.7.p.132-134. 1939 Szentnémedy Ferenc: Ejtõernyõs csapatok kiképzése és alkalmazása angol, francia és lengyel megvilágításban. Szemle, 1939. 9. p.120-131 Szokolav Tamás: Ejtõernyõugrás, a jövõ legkatonásabb sportja. Szemle, 1939. 9. p.132-142 Makray Ferenc: Az eitõernyõs csapatok magyar szemmel nézve. Szemle, 1939. 9. p.142-150. Az ejtõernyõk ápolására az angolok ezentúl nagyobb gondot fordítanak, mint eddig. Minden 60 darab ejtõernyõ gondozásával egy különleges kiképzésû szaktisztet bíznak meg, akinek az ejtõernyõ ápolásán kívül más kötelessége nem lesz. 1940 Makrav Ferenc: Szervezési kérdések az ejtõernyõs csapatok megalakításánál. Szemle, 1939. 9. p.265. Szemle, 1940. 4. p.143-152. Ejtõernyõsök jogi helyzete. Szemle, 1940. 8. p.416-423. Japán 12 000 fõbõl álló ejtõernyõs csapatot szervez. Törökországban felállítottak 3 ejtõernyõs vadász zászlóaljat. 1941 Karola Dezsõ: A galogsági fegyverek lõeljárása ejtõernyõs csapatokkal szemben. Szemle, 1940. 11. p.567. Szemle, 1940.11. p.570. Magyar Szemle, p.116-122. katonai 1941.No.1. Patakv Géza: Ejtõernyõsök. Szemle, 1941. 5. p.396-407.) Vándor Ferenc dr.: Ejtõernyõs ugrás orvosi szemszögbõl. Szemle, 1941.5. p.470-480.) Az 1. Honvéd Ejtõernyös Zászlóalj elnevezésérõl és a toborzásról szóló közlemény. Szemle, 1941. 7. p.239. Az ejtõernyõs ugrás, mint sport és szolgálat. Szemle, 1941. 8. p.368. Jónás Endre: Ejtõernyõs háború. Szemle, 1941. 10. p.118-123.)
Vándor Ferenc dr.: Ejtõernyõsök sportja. Szemle, 1941. 10. p.215-224.) 1941 Patakv Géza: Ejtõernyõs alakulatok szervezése. felszerelése. bevetése. Fogarassy Béla: A francia és belga erõdrendszer elfoglalásának részletei. Kupa Mihály dr.: Válasz az "ejtõernyõsök jogi helyzete" címû közleményre vonatkozó hozzászólásra. Vándor Ferenc dr.: Ejtõernyõs csapatok egészségügyi szolgálata. Szemle, 1941. 11. p.364-372.) Szemle, 1941. No.12.p.532.548. Szemle, 1941. No.12.p.649-652. Szemle, 1941. No.12.p.708-718. 1942 Pokorny László: Ejtõernyõs gondolatok. Szemle, 1942.1. p.119-124. Lóczv Sándor: A zuhanórepülés, ejtõernyõs ugrás és bombavetés grafikus elemzése. Szemle, 1942. 2. p.351-362. Pataky Géza: A haderõn kívüli ejtõernyõs kiképzés. Szemle, 1942. 4. p.132-140.) 1943 Tassonyi Edömér: Az ejtõernyõs csapat alkalmazása. Szemle, 1943. No.4.p.125-128) Maros Géza: Ejtõernyõs tüzérség. Szemle, 1943. No.8.p.351-354 Sáray Bertalan: Sportkiképzés az ejtõernyõs csapatnál. Szemle, 1943. 10.p.196-201. Pokorny László: Légiúton szállított mûszaki csapatok. Szemle, 1943. 11. p.341-350. Szolák Béla dr.: Az elsõ ejtõernyõs leventetábor és az ugrótorony. Szemle, 1943. 12. p.593-600.