Őszi kalászosok trágyázása Szabadkán befejeződött annak a projektnek a megvalósítása amelyet Szabadka város közigazgatása finanszírozott azokra a parcellákra amelyek őszi kalászosokkal és olajrepcével vannak bevetve. El lett végezve a talajmintavételezés és meg lett határozva a talajban levő nitrátokból származó nitrogén mennyisége, annak érdekében hogy a nitrogént tartalmazó műtrágyák optimális mennyisége legyen megadva, amely szükséges a termés táplálkozásához. Ennek alkalmával emlékeztetjük a mezőgazdasági termelőket, hogy a nitrogén tartalmát az őszi kalászosok tavaszi racionális fejtrágyázásához úgynevezett N-min módszer alkalmazásával határozzuk meg (Wehrman és Scharpf 1979). A módszer Németországban alakult ki, mi a múlt század 80-as éveiben keztük el használni. Közvetlenül a növények trágyázása előtt a talajmintából N-min módszerrel határozzuk meg a visszamaradt nitrogén mennyiségét, vagyis a nitrát és az ammónium sókból eredő nitrogén összeget. Az ammónium sókból eredő nitrogén rögzítve van a talajban mint adszorpciós komplex, az oldatban az értéke nem nagyon változik (maximum 20 kg), ezért gyakran kihagyjuk a mérését. A nitrogént tartalmazó műtrágya mennyiségét a növény szükségletei és a rendelkezésre álló nitrogén különbsége adja meg, de a számításnál figyelembe kell venni a talaj mineralizációs képességét is. 1. Vázlat Az N-min módszer alapelveinek vázlata Fejtrágya (nitrogént (N) tartalmazó műtrágya) A talaj mineralizációs képessége (tenyészidőszakban) A talajban maradt nitrogén ( 0-90 cm) A növény szükségletei (a megfelelő terméshozam kapcsolatában) A Mezőgazdasági szakszolgálat Szabadka RT alkalmazottjai január 9-én kezdték a talajmintavételt és a talajban maradt nitrogén tartalmának meghatározását, hogy az őszi búza, őszi árpa és az olajrepce megfelelő mennyiségű fejtrágyát kapjon. Február 20-ig 450 talajminta lett, kivéve és elemezve. Az 1. táblázatban az őszi árpa, őszi búza és az olajrepce vetésterülete van megadva Szabadka városra 2014/2015 évre, valamint áttekintés van adva a talajmintavételekről. 1. táblázat Az őszi vetemények 2014/2015 évi áttekintése Szabadka város területén Növény Elvetett ha Mintavételben szereplő terület ha Mintavételben szereplő terület % Őszi árpa 2.650 581 21,92 95 Őszi búza 19.250 1616 8,39 366 Olajrepce 2050 71 3,46 10 Összesen 23950 2268 9,47 471 Mintavételben szereplő parcellák száma Átlagosan egy minta 6,11 ha őszi árpa, 4,41 ha őszi búza és 7,1 ha olajrepcéből lett kivéve. 1
A mintákat főleg Szabadka kataszteri községei területéről lettek kivéve, de 20 minta szomszédos kataszteri községből származik, mire a megfelelő gazdaságok Szabadkán vannak regisztrálva. A 2. táblázat áttekintést nyújt a kataszteri községek és a mintavételek száma közötti összefüggésről. 2. táblázat Mintavételek száma kataszteri községekre felosztva Község Kataszteri község Mintavétel száma Bácsszőlős 1 Bajmok 44 Békova 39 Csantavér 30 Alsóváros 112 Szabadka Györgyén 73 Újváros 6 Palics 16 Óváros 10 Tavankút 46 Nagyfény 53 Bácstopolya Kisbelgrád 2 Zentagunaras 3 Pacsér 13 Magyarkanizsa Orom 2 A mintavételezés során az alaptrágyázásról, a növény fajtájáról, a vetésidőről és az előveteményről adatok lettek összegyűjtve annak érdekében, hogy megfelelő költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanács legyen megadva. Az összegyűjtött és analizált paraméterek elemzése külön lesz megadva a növény fajától függően. Őszi búza A búza alaptrágyázására átlagosan 41 kg nitrogén, 62 kg foszfor és 14 kg kálium mint hatóanyag lett alkalmazva amely egyenlő a műtrágyák tavalyi alkalmazásával. Meg kell jegyezni, hogy néhány parcellán szerves trágyák, istállótrágya, folyékony trágya és hígtrágya lett felhasználva, a belőlük származó hatóanyagok mennyisége átlagos táblázati érték amely a trágya első évi felhasználására vonatkozik. Ha megnézzük az alkalmazott hatóanyag mennyiségét és szerkezetét észrevesszük hogy ezek összhangban vannak a sok éves alapvető agrokémiai analízis és a trágyázási ajánlások eredményeivel. Mire a foszfor hiánya a hozam korlátozó tényezője volt, 62 kg foszfort tartalmazó hatóanyag a kielégítő, és az egyik feltétel a magas és stabil hozamhoz. A Csantavéri, Kisbelgrádi és Zentagunarasi parcellákon, amelyeket főleg a Csantavéri termelők művelik, 40 kg nitrogén, 31 kg foszfor és 32 kg kálium lett felhasználva (a szerves trágyát beleszámolva). Egyértelmű, hogy ezek a mennyiségek eltérnek a Szabadka községben felhasznált tápanyag mennyiség átlagától, mert sokkal kevesebb foszfor lett felhasználva mint amennyi szükséges 2
ahhoz hogy a hozam magas legyen. Az egyik ok hogy a parcellákon hiány van ebből az elemből az hogy a szerves trágyák, mint a tehéntrágya vagy hígtrágya kevés foszfort tartalmaznak. E miatt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termellők alaptrágyázásra a szerves trágyát olyan műtrágyával kombinálják, amelyben nagy a foszfortartalom (MAP). Az adatok alapján amelyeket mintavételkor a bevetett búzafajtákról kaptunk, látható, hogy leggyakoribb fajták a CCB Ingenio 28,0%, Simonida 16,2%, Graindor 7,1%, Apache 6,7%, Sy Moisson 5,7%, és Euclide 5,4%. Más fajtákkal kevesebb mint 4% bevetett terület van: Zvezdana, NS 40S, Pobeda, Renesansa, Rapsodija, Dragana, Ljiljana, Dika, Feria, Solehio, Basmati, Sirtaki, Sofra, Šuba, Nikol, Andino, Alinea, Arlekin, Komarom, Sobred és Ilico. 1. ábra A leggyakoribb búzafajták A talaj nedvességtartalma körülbelül 1,7%-kal haladta meg az azonos időszakban mért tavalyit, a föld víztartó képessége a maximum határán van. A 60-90 cm talajréteg vízkészlete töltve van, a csapadékok tavaszi tenyészidőszakban a nitrátok kimosódásához vezethetnek, így elérhetetlenné válnak a növény gyökere számára. A talaj nedvtartalmát számításba kell venni a tavaszi vetésű növények kiválasztásában a vetésszerkezetnél és a csíraszám meghatározásánál. 3
A 2. ábra a talaj nedvtartalmát mutatja különböző mélységekben, tömegszázalékban kifejezve. 2. ábra A talaj nedvtartalma Amikor a talajban levő nitrogénről van szó, észre lehet venni hogy az átlag valamivel alacsonyabb mint tavaly, vagyis a 0-90 cm talajrétegben 69,5 kg nitrogén van nitrát formájában a tavalyi 75,2 kg-hoz viszonyítva. Az ilyen nitrogéntartalom viszonylag kedvező a talaj nedvtartalmához viszonyítva. 3. ábra A nitrátokból eredő nitrogén mennyisége különböző talajrétegekben a búza fejtrágyázása előtt 2014-ben és 2015-ben 4
A kései vetés miatt a növények kevésbé fejlettek a tavalyi évhez képest, kevesebb nitrogént használtak fel mint tavaly, ezért az idén több fejtrágyára lesz szükség. A 3. táblázatban be van mutatva a nitrátokból eredő nitrogén minimális, maximális és átlagos tartalma különböző talajrétegekben. 3. táblázat A nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységekben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 3,4 42,2 19,0 30-60 cm 3,5 148,8 26,2 60-90 cm 3,7 102,1 24,3 Összesen 10,6 293,1 69,5 A talaj nitrogéntartalmát számos tényező befolyásolja, mint például az elővetemény, az ősszel alkalmazott trágya mennyisége és összetétele, a vetésidő, talajtípus, a talaj mineralizációs képessége, a csapadékok... A 4. táblázatban néhány ezévi adat van megadva az előveteményről, a vetés előtti bevitt nitrogén mennyiségéről és a talajban levő nitrátokból eredő nitrogén tartalmáról. 4. táblázat Elővetemény és nitrogéntartalom Elővetemény kg/ha N N-NO 3 kg N-NO 3 kg N-NO 3 kg N-NO 3 kg ősszel 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm összesen búza 9 19,6 32,9 39,6 92 kukorica 9 16,6 23,8 36,4 77 árpa 9 18,2 22,6 26,6 67 kukorica 9 10,9 7,1 10,1 28 kukorica 9 6,9 5,0 4,0 16 kukorica 91 4,8 13,0 8,1 26 kukorica 91 43,5 47,5 22,2 113 A 3. és a 4. táblázatból látható hogy a nitrogén tartalma a talajban nagyon változó, csak minden egyes parcella talajának elemzésével tudjuk meghatározni a nitrátokból származó nitrogén mennyiségét, illetve megfelelő ajánlásokat adni a termés fejtrágyázásához. A nitrogéntartalom legmagasabb átlaga ott volt mérve, ahol az elővetemény olajrepce volt: 137 kg/ha. A nitrogéntartalom átlaga a parcellákon ahol az elővetemény búza és árpa 82, vagyis 87 kg/ha, ahol kukorica az elővetemény 71 kg/ha volt. Azokon a parcellákon ahol napraforgó az elővetemény a nitrogéntartalom 58 kg/ha volt. A legalacsonyabb átlagos nitrogéntartalom azokon a parcellákon volt, ahol az elővetemény a szójabab: 56 kg/ha. Legtöbb nitrogént tartalmazó tápanyagot azokra a parcellákra kell kijuttatni, ahol az elővetemény szója vagy a napraforgó, az ilyen parcellákat kell először fejtrágyázni. Valamivel kevesebb nitrogén kerül a parcellákra, amelyeken búza van mint monokultúra vagy kukorica után vetve, míg azokon a parcellákon amelyeken olajrepce volt az elővetemény vigyázni kell a nitrogén adagolásával hogy elkerüljük a búza dőlését. 5
4. ábra Az elővetés és a nitrogénmennyiség átlag tartalma A 4. ábra azt mutatja, hogy a leggyakoribb elővetemény a napraforgó, majd a kukorica, búza, szójabab, árpa és az olajrepce, ami Szabadkán megfelel a növények vetésszerkezetének. Az árpa mellett, kisebb területen búza, zab, cukorrépa, lucerna és mustár is volt elővetemény. 5. ábra A parcellák feloszlása nitrogén tartalmuk alapján 6
A parcellák bemutatott eloszlásából látható, hogy a nitrogéntartalom fejtrágyázás előtt 55%-án nagyon alacsony, ott több mint 100 kg nitrogént kell felhasználni hektáronként. Ha február első tíz napjában nem lehet ureával trágyázni, akkor ammónium-nitrátot kell használni. Ha nem így cselekszünk akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a növények kimerítik a szűkös nitrogén tartalékokat és éhezni fognak a tavaszi vegetációs időszak elején, ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol a hozamra. A többi parcellán az első trágyázást ureával február első felében kell megtenni, a második korrekciós táplálkozást pedig március közepén. A parcellákon amelyeknél a nitrogéntartalom nagyobb 120 kg-nál nem kell sietni, elég egy trágyázást elvégezni ureával február 20-adika körül, vagy egy trágyázást ammónium-nitráttal március első hetében. 5. táblázat A nitrogén mennyiség hiánya a talajban levő nitrátokból eredő nitrogéntől függően A talajban levő nitrogén tartalma (0-90 cm) A trágya által adagolt nitrogén összege, kg/ha <40 kg 120-130 41-60 kg 105-120 61-80 kg 90-105 81-100 kg 75-90 101-120 kg 50-75 >120 kg 0-50 A fenti nitrogén mennyiségek keretét korrigálni lehet a búza fajtája és a vetési sűrűségtől függően. A fejtrágyázás korrekciója a vetési sűrűségtől függően: ha a vetési sűrűség 450-500 tő/m2, akkor alkalmazni kell a fenti mennyiséget minden 50 tő/m2 többletével alkalmazni kell 10%-kal kevesebb nitrogént minden 50 tő/m2 hiányával, 10%-kal nagyobb kell hogy legyen a nitrogén mennyisége. A táplálkozások száma a trágyázásra szükséges nitrogén mennyiségétől függ: egy fejtrágyázás elegendő amikor a nitrogén mennyisége nem haladja meg a 60 kg/ha ha a nitrogén mennyisége 60-80 kg/ha, két trágyázásnak kell lennie, az elsőben 60%-ot adunk a nitrogénből, a másodikban pedig 40%-ot ha a nitrogén mennyisége nagyobb mint 80 kg/ha, akkor is két trágyázásnak kell lennie, azzal hogy az elsőben 80%, a másodikban pedig 20% adagolunk a nitrogénből. Az ajánlott mennyiségű fejtrágya a tervezett 7-8 t/ha búza hozamára vonatkozik, amennyit az előző két évben termeltek a sikeres mezőgazdasági termelők. Azok a termelők amelyek optimális időpontban, októberben, elvetették a búzát magas hozamokra számíthatnak és a megadott mennyiségű műtrágyát kell hogy felhasználják. Azok a termelők akik a búzát novemberben vetették el, 10-15%-kal alacsonyabb mennyiségű műtrágyát kell hogy alkalmazzanak, mert a kései vetés miatt aligha számíthatnak kiváló hozamra. 7
Őszi árpa Az árpa alaptrágyázására 32 kg nitrogén, 56 kg foszfor és 17 kg kálium lett alkalmazva. A nitrogén mennyisége valamivel magasabb kellene hogy legyen, mert a vetésszerkezben a sörárpa dominál. Mivel kevesebb nitrogén lett az ősszel alkalmazva, tavaszra szükség lesz egy kissé nagyobb mennyiséget alkalmazni hogy a hozam magas legyen, ez pedig kedvezőtlenül hat az árpa minőségére ha azt sör maláta nyersanyagként lesz felhasználva. Nagyobb nitrogén mennyiség növelheti a fehérjék tartalmát a gabonában. 6. ábra A talaj nitrogéntartalmának összehasonlítása az árpával és búzával bevetett parcellákon Azokon a parcellákon amelyeken árpa van 16 kg/ha alacsonyabb a talaj nitrogéntartalma azokhoz a parcellákhoz viszonyítva amelyeken búza van, mert az árpa ősszel, korábbi vetése miatt, több nitrogént fogad el mint a búza és erőteljesebben fejleszkedik ki az őszi időszakban. A mintavételezésben résztvevő parcellákat a sörárpa uralja, elsősorban a Nectaria, lényegesen kisebb terület pedig a Bingo, Prestige és NS 565 fajtákkal van bevetve. 8
6. táblázat A nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységekben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 7,7 66,9 15,8 30-60 cm 4,9 60,7 19,2 60-90 cm 4,9 53,1 18,2 Összesen 17,5 180,7 53,2 A táblázatból látni lehet hogy a szabad nitrogén mennyisége a talajban nagyon változékony. 7. ábra Az elővetés és a nitrogén mennyiségének átlag tartalma A 7. ábrából látni lehet, hogy a kukorica és a napraforgó a leggyakoribb elővetemény, míg az árpa mint monokultúra a terület 15%-át képviseli. A nitrátokból eredő nitrogén tartalma legmagasabb a jelenlegi monokultúrás területeken, és a legalacsonyabb azokon a parcellákon amelyeken napraforgó volt az elővetemény. Érdekes, hogy azokon a parcellákon, ahol olajrepce az elővetemény, a nitrogén mennyisége jóval alacsonyabb, mint ott ahol a búza az elővetemény. 9
8. ábra A parcellák feloszlása nitrogén tartalmuk alapján A bemutatott ábrából látható, hogy a parcellák 45%-án 40 kg/ha alatt van a nitrogén tartalma. Az ilyen parcellákat minnél előbb trágyázni kell. A sörárpa fejtrágyázását kizárólag ammónium-nitráttal kell végezni, a határidö március eleje. Ureát csak a takarmányárpán szabad használni. A parcellákat amelyeknél a nitrogén tartalom 41 és 60 kg/ha között van 60-80 kg nitrogénnel kell trágyázni, ha a nitrogéntartalom 100-120 kg/ha 30 kg kel használni, míg a parcellákon amelyeken több mint 120 kg nitrogén van elhagyható a táplálkozás. 10
Az olajrepce Az olajrepce alaptrágyázására 37 kg nitrogén, 60 kg foszfor és 23 kg kálium lett alkalmazva. 7. táblázat Nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 8,5 39,9 20,3 30-60 cm 6,6 56,1 25,8 60-90 cm 13,5 47,5 31,5 Összesen 28,6 143,6 77,6 Akárcsak a búzánál és az árpánál, az adatokból itt is látni lehet hogy a talajban a szabad nitrogén mennyisége nagyon változékony. A parcellákon, amelyeken a nitrátokból származó nitrogén tartalma meghaladja a 100 kg/ha, körülbelül 30-40 kg tiszta nitrogént kell használni hektáronkénti táplálkozásra. A parcellák legnagyobb részére 80 kg tiszta nitrogént, körülbelül 13% parcellán 120-130 kg nitrogén szükséges hektáronként. Az olajrepcével bevetett parcellák mindegyikén búza vagy árpa volt az elővetemény. Következtetés A gyakorlatban az N-min módszer pontossága 70%, ami azt jelenti, hogy a trágyázási ajánlások 70%-a pontos, 15% esetben több nitrogén és 15%-ban kevesebb nitrogén lesz adva, amit az előző évek eredményei is megerősítettek. Az adatok azt mutatják, hogy a nitrogén tartalma nagyon változó, a legpontosabb ajánlásokat kizárólag minden egyes parcella elemzésével kapjuk meg. Azoknak a termelőknek, akiknek a parcelláján nem lett elemezve a nitrátokból származó nitrogén mennyisége, a következő lenne az ajánlás: - először ott kell a búzát és az árpát fejtrágyázni (nagy mennyiség nitrogént tartalmazó trágyával) ahol az elővetemény a napraforgó volt - azokon a parcellákon, amelyeken az alaptrágyázással kevés nitrogén (<30 kg/ha) lett alkalmazva, nagyobb mennyiségű nitrogént kell használni és a fejtrágyázást minnél előbb elkezdeni - ha nagyobb a vetési sűrűség kevesebb nitrogént, ha pedig kicsi a vetési sűrűség akkor több nitrogént tartalmazó trágyát kell alkalmazni - ha a talaj nitrogén tartalma nem lett elemezve, akkor jobb, hogy ha az első fejtrágyázásnál kevesebb mennyiséget használunk, majd később a termés vizuális értékelése alapján korrigálni lehet a trágyázást, vagy levéltrágyát használni. Szabadka, 23.02.2015. Varga Damir, okleveles agrármérnök (Fordította: Markov Katalin) 11