Bevezetés a nyelvtudományba 10. A változó nyelv A nyelvtörténet Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szinkrónia (leíró vizsgálat) egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása egyidejőség minden nyelvváltozatot érinthet bármelyik korra vonatkozhat Diakrónia (történeti vizsgálat) a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata legalább két szinkrón metszet barát: korábban csak fınév A barátom jól tud angolul. ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : vmit kímélı; vminek kedvezı környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarát stb.
korábban csak ez (?) 1990-es évek közepétıl Ezeket a könyveket nem lehet kikölcsönözni. (*?) Ezek a könyvek nem kikölcsönözhetıek. korábban ma A vállalat, amely rádiókat gyárt. (*?) A vállalat, aki rádiókat gyárt. mindkettı használatban van: (stilisztikai) változatok 1980-as évek vége: rádióhullámokkal mőködı hordozható kisebb telefon ismeretlen fogalom hiányzó szó ma: mobiltelefon, mobil, telkó, teló, telcsi A változás észlelése: két eltérı idıbeli állapot megfigyelése (diakrónia) szinkrón változatok megfigyelése
Szinkrónia = statikusság? Diakrónia = változás? HB. (12. sz. vége): ház már ilyen mai hangalakban (noha haz-nak írva!) kétségtelenül van idıbeli különbség (diakrónia) nincs változás -barát, mobil, aki stb.: nincs (jelentıs) diakrónia vannak változatok Vagyis: a változás feltételezi a diakróniát, de a diakrónia nem feltétlenül tartalmazza a változást.
A változás alapfeltételei: mőködı kommunikációs rendszer (holt nyelvek ógörög, latin, gót, óporosz nem változnak) tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok beszélt nyelv el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek A nyelvtörténet alapkérdései: A) Mi változik? B) Hogyan változik? C) Miért változik?
Halotti Beszéd (HB.), 12. sz. vége/1195. k. Olvasat és értelmezések: Benkı Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvő szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. Sermoſupſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuvſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. Eſ vimaggucſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimaggucſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mendſzentucut. hug legenec neki ſeged uromcſcine eleut. hug iſten iv uimadſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kirl. Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K.
Mi változik? Hangok zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem] pur [pur] > [por] chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu] ge [dzse] > [de] [χ] = veláris zöngétlen spiráns [β] = bilabiális zöngés spiráns
Cser András nyomán hangrendszer hasadás A fúzió A eltolódás A B A > B hangkörnyezet B B környezettıl függı la. k + palat. mgh. > ol. č: centum > cento la. k + vel. mgh. > ol. k: corpus > corpo kl. la. V: > V zárt szt. āc.tio > ăc.tio kfn. V > V: nyílt szt. să.gen mond > sā.gen környezettıl független m. l j (= ly) > j (l) gólya = gója (góla) lyuk = juk (luk) mély = méj (mél) középa. ē > úja. ī he kfn. ī > újfn. ei mīn enyém > mein (tkp. [ai])
Nyelvtani szerkezet (miloſtben) terumteve [terümteβé] teremté engede (urdung intetvinec) [engedé] engede odutta vola (paradisumot) [oduttáβolá] adta vala ma: -t idıjeles múlt (yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] eendel gimilſtwl [dzsimilcstől] (partitivus) bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) bocsássa ma: eszel v. enni fogsz ma: gyümölcsbıl ma: bocsássa meg
Grammatikalizálódás (munhi) uruzagbele [uruszág belé] timnucebelevl [timnücé belıl] miloſtben malasztban ma: országba ma: tömlöcébıl fog megragad; elkezd (halat fog; nekifog vminek) > fogja sütni a kenyeret ang. will akar > he will come here ide fog jönni holland zullen [zölƽn] szükséges vmit megtenni > wij zullen komen [vej zölƽn ko:mƽn] jönni fogunk
Újraelemzés 1562 jobanya (jobb anya nagyanya ) > banya nagyanya > öregasszony 1395 k. vakondok (< vak) > 1676 vakond 1577 k. zacskó > 1838 acskó 1121 zászló > 1784 ászló (a zapa, a zanya; az ebra) szá-m szá-nk szá-d szá-tok szá-a szá-j-a száj-a száj-uk szá-uk száj-a, száj-uk száj: új szótári alak (Birk-kódex, 1474: Ne rösteljetek azon szából orvosságot mondani, kibıl sebek löttenek.)
Szókészlet HB. isá íme; bizony, hëon csupán, intet csábítás, jorgat irgalmaz feze [fésze?, fésszé] zsákmány?, ildet üldözés, önöttei kiválasztottai, jochtat illeszt, bírságnap a végítélet napja kihalt, elavult szavak a korszak magyar nyelvébıl hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament, rádió, egyetem, vasút stb.
Jelentés odutta vola neki paradiſumut hazoa ház lakóhely < fgr. *kota sátor; kunyhó 1193 épület, 1416 u. szoba; helyiség (ma is nyelvjárási); 1416 u. család; nemzetség ; 1587 háztartás ; 1694 dinasztia ; 1792 cég; kereskedıház ; 1869 képviselıház Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize víz lé < fgr *βete víz 1214 folyóvíz, állóvíz ; 13. sz. közepe H 2 O ; 1533 testnedv eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele munkás kínnal teli < óe. szláv mǫka [munka] kín, gyötrelem 1138 kín, szenvedés, gyötrelem ; 1372 u. munka mint tevékenység ; 1519 munka eredménye iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut múl(ik) elkerül < fgr- *mulǭ- elmegy; eltelik 1372 u. eltelik (idı) ; 1372 u. megszőnik ; 1519 egy bizonyos életkort elért ; 1598 vkitıl függ vmi
Vagyis: változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) a nyelv részrendszerei * * * * * Hogyan változik a nyelv? pur > por χomuβ > hamu timnüc > tömlöc többféle nyíltabbá válás (magánhangzók) miloszt > malaszt achsin > asszony TA. bolatín > Balaton hangrendi kiegyenlítıdés (magánhangzó-harmónia) mega > megye (TA. = Tihanyi Alapítólevél, 1055)
ge [dzse] > de gimilc [dzsimilcs] > gyümölcs vogmuc [vadzsmuk] > vagyunk dezaffrikálódás (mássalhangzók) Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerően és rendszerszerően. Nem azonos idıben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.
Hogyan tudjuk mindezt valószínősíteni, ill. bizonyítani? A) Írásos emlékek (Konstantinos, 950 k.; TA. 1055; DömAd. 1138; HB. 12. sz. vége; ÓMS. 13. sz. közepe; Váradi Regestrum 1208 1235 stb.) B) Történeti-összehasonlító nyelvtudomány (nyelvhasonlítás) 1. rokon(nak vélt) nyelvek szavainak egybevetése fonémák és szójelentések szabályszerő egyezéseinek és eltéréseinek rendszeres, módszeres, elızetes célkitőzés nélküli vizsgálata finn kala finn kuu vogul kōl hal cseremisz koja zsiradék magy. hal magyar háj tendencia: fgr. *k+veláris mgh. > magyar h-
2. magyar és idegen nyelvek szavainak egybevetése szláv brāt > magyar barát klas > kalász stol > asztal dvor > udvar latin skola > iskola globus > golyóbis (késıbb glóbusz is!) gradus > grádics fok; lépcsı(fok) olasz stallo > istálló tendencia: idegen szavakban található mássalhangzó-torlódások feloldása
Az analógia mint hatóerı 1. külsı analógia toldoz-foltoz > toldoz-foldoz örökön-örökké > örökkön-örökké d : t > d : d intervokális nyúlás 2. népetimológia (hangsor-értelmesítés) mérföld, mértföld, menıföld: *mél < kfn. mīle (1372 u. mely feldett mérföldet ) hóhányó szélhámos; csibész : < cig. chochano, chocheno csaló nyj. keménymag köménymag péterolaj petróleum
3. grammatikai analógia ısm. szaβ > óm. szau > mai m. szó szav köv de! bogyó hajó szava köve bogyója hajója szavai kövei bogyói hajói szavak kövek bogyók hajók szavat követ bogyót követ rendhagyó (tıváltó) szavak kevés nem átlátszó szerkezet szabályos (nem változó) szavak sok átlátszó szerkezet ma: szó ~ szó-t (és: (kötı)szó-k)
4. analógiás újítás (szóalkotásban) hamburger egy fajta szendvics, tkp. hamburgi < Hamburg-Amerika-Line ang. sonka (népetimológia!) cheesburger > m. sajtburger fishburger? > m. halburger pusztaburger chickenburger > m. csirkeburger
Vagyis: egyedi újítás részrendszerek változása az egész rendszer változása (elvi lehetıség) Befolyásoló tényezık: területi változatok nyelvi elkülönülés egymást keresztezı újítások analógia nyelvek kölcsönhatása
Miért változik a nyelv? mert az állandóan változó társadalommal és beszélıkkel él szorosan együtt mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás közmegegyezéssel mert egy adott idıben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás mert képes befogadni az egyszerősítési törekvéseket mert kommunikatív (és a valóságot tükrözı) funkcióját csak így tudja ellátni mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) beszélıi szándék, beszédhelyzet, beszédpartner
Az egymást követı generációk miért értik meg az elıdök nyelvét? a változások során a részrendszerek nem esnek szét átrendezıdés optimumra törekvés (a legkedvezıbb állapot elérése a cél) lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)
Ajánlott irodalom: Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Bynon, Theodora: Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Bp., 1997. Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, Piliscsaba, 2000. Kiss Jenı Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Bp., 2003.