KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2005

Fekete Balázs Kelemen István Magyar Béla KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2005 Csomagolás és kereskedelmi csomagolás 2005. február

SZERZÕK Fekete Balázs (EAN Magyarország Kht.) Kelemen István (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Magyar Béla (EAN Magyarország Kht.) LEKTORÁLTA Borsányi-Bognár Levente fõosztályvezetõ-helyettes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kiadja az EAN Magyarország Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából Felelõs kiadó: Magyar Béla ügyvezetõ igazgató Készült 3000 példányban A kiadvány szerzõi jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos! Budapest, 2005. február

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJJAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELADATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CSOMAGOLÁSRA ÉS A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁSRA (Fekete Balázs) _7 1. A jogszabályi háttér 7 1.1 A környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok _7 1.2 Kapcsolódó jogszabályok 7 2. A termékdíjköteles termék: Csomagolás 8 2.1 Kereskedelmi csomagolás _8 3. A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre és a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja a csomagolás esetében 16 3.1 A kötelezettek 16 3.2 A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezettek 17 3.3 A kötelezettség keletkezésének idõpontja _20 4. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása _21 4.1 A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel _21 4.2 A termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalása 22 5. Az egyes termékdíj-kötelezettségek bemutatása _23 6. A környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség megszerzésének feltételei és folyamata _23 7. GLN és GTIN számok a termékdíjas szabályozásban _26 II. GYAKRAN INTÉZETT KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS ÉR- TELMEZÉSÉHEZ (Kelemen István) 27 1. Kereskedelmi csomagolás 27 2. Kötelezetti kör _28 3. A termékdíj-fizetési kötelezettség és annak számítása _30 4. Mentesség _30 5. Átvállalás 31 6. Mûanyag (bevásárló-reklám) táskák _32 3

III. MINTAPÉLDÁK, AMELYEK RÉSZLETESEN BEMUTATJÁK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁT (Magyar Béla) _33 1. példa: Belföldi elõállítású csomagolás (BOR üveg palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója (gyártó) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége 33 2. példa: Közösségbõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (SÖR alumínium dobozban) elsõ belföldi forgalomba hozója (nagykereskedõ) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (kiskereskedõ) kötelezettsége 37 3. példa: Belföldi elõállítású, valamint behozott csomagolás (ÁSVÁNYVÍZ egyszerhasználható és újrahasználható mûanyag palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége 41 4. példa: Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert nem tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség 46 5. példa: Közösségen belül behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL rétegzett italcsomagolásban) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség 47 6. példa: A kereskedelmi csomagolás Ú alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány, valamint a k alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány kiszámítása 49 7. példa: Mûanyag (bevásárló-reklám) táska, mint kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala, felhasználása után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség 53 IV. A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN ÉRINTETT HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZE- TEK ELÉRHETÕSÉGEI _55 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 56 4

Bevezetés A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2005. január 1-jétõl hatályba lépõ változásai következtében a csomagoláson, mint termékdíjköteles terméken belül egy új, speciális termékkör különült el: ez a kereskedelmi csomagolás, amelyre a csomagolás termékkörén belül ezt követõen sajátos szabályok vonatkoznak. A módosítások következtében az egyes, csomagolásban érintett gazdálkodó szervezetekre (beleértve az egyéni vállalkozókat is) újabb, a termékdíj- kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok hárulnak a csomagolás, illetve a kereskedelmi csomagolás elõállítása és forgalomba hozatala, Közösségbõl való behozatala és forgalomba hozatala, importja, saját célú felhasználása, valamint kereskedelmi vállalatoknál (elsõ továbbforgalmazó vevõk) ezek az elõállítótól vagy a behozótól való beszerzése és továbbértékesítése esetében. A Környezetvédelmi termékdíj 2005 Csomagolás és kereskedelmi csomagolás címû kiadvány célja, hogy a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egységes értelmezésével, illetve a napi gazdasági életben való gyakorlati alkalmazásával hozzájáruljon a gazdálkodó szervezetek a csomagolással, valamint ezen belül a kereskedelmi csomagolással, mint termékdíjköteles termékkel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek a jogszabályi elõírások szerinti teljesítéséhez. Ennek érdekében áttekinti a környezetvédelmi termékdíj a csomagolásra és a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó jogszabályi hátterét; a csomagolást, mint termékdíjköteles terméket és ezen belül a kereskedelmi csomagolást; a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás után termékdíj fizetésére kötelezettek körét; a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának lehetõségeit a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében; a termékdíj kötelezettségeket, tehát a termékdíjhoz kötõdõ befizetési, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket; a termékdíj alóli mentesség megszerzésének feltételeit és folyamatát különös tekintettel a csomagolásra, illetve a kereskedelmi csomagolásra; a GLN és a GTIN számok alkalmazását. A kiadvány a fentieken túl választ ad a kereskedelmi csomagolással kapcsolatban leggyakrabban felmerülõ kérdésekre; példákon keresztül mutatja be a csomagolással és a kereskedelmi csomagolással kapcsolatos termékdíj-számítási feladatokat, a termékdíj alapjának, a termékdíj-tételeknek és a fizetendõ termékdíjnak a meghatározását, továbbá a kereskedelmi csomagolással kapcsolatos újrahasználati arányszámok számítását, valamint a teljes mentesség megszerzésének feltételeit a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében; összegyûjti azoknak a termékdíjas szabályozásban érintett hatóságoknak, csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezeteknek és egyéb szolgáltatást nyújtó szervezeteknek az elérhetõségeit, amelyekkel a gazdálkodó szervezetek munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek. a Szerzõk 5

I. FEJEZET A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek és feladatok, különös tekintettel a csomagolásra és a kereskedelmi csomagolásra 1. A jogszabályi háttér 1.1 A környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a Magyar Országgyûlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kt.), melynek alapvetõ célja a környezetszennyezés megelõzése, valamint a gazdálkodók ösztönzése a környezeti veszélyeztetések, környezeti károk csökkentésére, a természeti erõforrások takarékos felhasználására. A szabályozás a cél elérése érdekében pénzügyi források teremtését is megvalósítja, amelyet a környezeti károk csökkentésére, megelõzésére kell fordítani. A Kt. legutóbbi módosításra 2004. novemberében, a 2004. évi CIII. törvény keretében került sor. Ez utóbbi változások 2005. január 1-jétõl léptek hatályba. A törvény eljárásrendjére vonatkozóan két végrehajtási rendelet a 2003. április 19-étõl hatályos, a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Ktkr. (amely az eddig az idõpontig hatályos 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet helyébe lépett), valamint a többször módosított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: Ktr.) tartalmaz elõírásokat, melyeknek legutóbbi módosításaira 2005. január 1-jei hatállyal került sor. A változtatások a Magyar Közlöny 198. számában jelentek meg 2004. december 22-én; a Ktkr-t a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet, a Ktr-t a 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet módosította. 1.2 Kapcsolódó jogszabályok A termékdíjas jogszabályokban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez a gazdálkodó szervezeteknek számos egyéb jogszabály a termékdíjra vonatkozó, vagy azzal összefüggésben lévõ rendelkezéseit is ismerniük kell. Ezek közül a legfontosabb az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), amely elõírja, hogy a termékdíj fizetésére kötelezettek a rájuk vonatkozó adózási szabályok szerint mikor és milyen 7

formában tegyenek eleget a termékdíjjal kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségeiknek az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) felé. A másik kiemelten fontos jogszabály a termékdíjjal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.), ez fogalmazza meg ugyanis azokat az általános, az Európai Unió elveivel megegyezõ hulladék-visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket, amelyek teljesítésével, valamint a termékdíjas jogszabályokban ezzel kapcsolatban meghatározott feladatok elvégzésével a termékdíjfizetés alól mentesség szerezhetõ. A Hgt. felhatalmazása alapján született meg a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.), amely az egyik, talán legszélesebb gazdálkodói réteget érintõ termékdíjköteles termékkör, a csomagolás tekintetében fogalmaz meg konkrét visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket. FIGYELEM! A termékdíj-kötelezettségek maradéktalan teljesítésével a hulladék-visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségek nem szûnnek meg, ellenben ez utóbbiak teljesítésével a kötelezettek a Kt. alapján mentesülhetnek termékdíj-fizetési kötelezettségük alól. A fentieken túl vannak még olyan fontos jogszabályok, amelyek különbözõ általános esetekben, illetõleg egyegy termékdíjköteles termékkörre, vagy egy speciális eseményre vonatkozva adnak kötelezõ iránymutatást. 2. A termékdíjköteles termék: Csomagolás A termékek csomagolása után 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja vagy Közösségbõl behozza és forgalomba hozza, importálja, illetõleg saját célra felhasználja. 2003. január 1-je elõtt a csomagolóeszközök voltak termékdíjkötelesek és a csomagolóeszköz gyártója, illetve behozója volt a termékdíjfizetésre kötelezett. A csomagolás definícióját a Kt. 20. o) pontja, valamint a Cskr. 2. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg. Ez utóbbi szerint a csomagolás olyan csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. A csomagolás termékit (Ft/kg, Ft/db) a Kt. 2. sz. melléklete tartalmazza. A kg alapon fizetendõ csomagolások után a termékdíj-tételek anyagfajtánként kerültek meghatározásra. Az anyagfajták természetesen nem azonosíthatók KN kóddal (vámtarifaszámmal), ezért azok a Ktr. 7. sz. mellékletében KT kódonként (Környezetvédelmi Termékdíj Kód) lettek meghatározva. Ugyancsak KT kóddal kell azonosítani a kereskedelmi csomagolásokat is. A termékdíj alapja a csomagolás tömege, kereskedelmi csomagolás esetében a csomagolás darabszáma. 2.1 Kereskedelmi csomagolás A Kt. egyik legfontosabb változtatása 2005. január 1-jétõl egy új, speciális termékkör bevezetése: ez a kereskedelmi csomagolás, amelyre a csomagolás termékkörén belül ezt követõen speciális szabályozás vonatkozik. A kereskedelmi csomagolás definícióját a Kt. 20. zs) pontja fogalmazza meg. A definíció az adott anyagú, illetve egyes esetekben azon belül megadott típusú csomagolóeszközbe töltött italtermékek meghatározásának segítségével határolja le a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Az új, a csomagoláson belül elkülönített termékkörhöz a törvénymódosítás egy új kötelezetti kört is hozzárendel: kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozó (tehát aki csomagol, illetve aki a csomagolt terméket Közösségen belülrõl behozza vagy importálja és belföldön elsõként értékesíti) elsõ továbbforgalmazó vevõje is kötelezetté válik kivéve, ha a Kt. 12. (4) bekezdése szerint nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, mert nem rendelkezik városban legalább 50 m 2, községben legalább 100 m 2 alapterületû üzlethelyiséggel. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjének kötelezettsége az elsõ belföldi forgalomba hozó, vagy a vámadós, vámszabadterület üzemeltetõje által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés nap- 8

ján keletkezik. Az elsõ belföldi forgalomba hozó kötelezettsége természetesen továbbra is fennáll mind a kereskedelmi, mind pedig a nem kereskedelmi csomagolás után, az elsõ továbbforgalmazó vevõ pedig továbbra is kötelezett lehet nem kereskedelmi csomagolás után, amennyiben a csomagolást õ maga végzi. A kereskedelmi csomagolások közé tartozik az alkoholtermék, a köztes alkoholtermék, a sör, a bor, az üdítõital, a szörp, az ásványvíz, a kristályvíz, a szikvíz, valamint az ivóvíz fogyasztói (elsõdleges) csomagolása, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó, vagy a végsõ felhasználó számára a vásárláskor (Cskr. 2. (2) a.). A kereskedelmi csomagolásba tartoznak továbbá a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák is. A kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség alapja nem a csomagolás tömege, hanem annak darabszáma. (A nem kereskedelmi csomagolások után továbbra is a csomagolás tömege marad a termékdíj alapja.) Az 1. táblázat a 2005. január 1-jétõl hatályos Kt. 2. sz. melléklete alapján összefoglalja, hogy a kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség mely kötelezetteket milyen mértékben, azaz milyen termékdíjtétellel érint. A forgalomba hozott, illetve az elsõ továbbforgalmazó vevõ által beszerzett kereskedelmi csomagolás után, darabszám alapján fizetendõ termékdíj tehát akkor terheli az érintett kötelezetteket, ha a korábban felsorolt italtermékek az 1. táblázatban meghatározott a Cskr. 2. (2) a) pontja szerinti fogyasztói (elsõdleges) csomagolószerekbe kerülnek becsomagolásra. Az 1. táblázatból látható, hogy a törvénymódosítás következtében a jogalkotó egy adott kereskedelmi csomagoláshoz két kötelezetti csoportot rendelt hozzá: az elsõ belföldi forgalomba hozót, illetve annak elsõ továbbforgalmazó vevõjét. Az elsõ belföldi forgalomba hozó fizetési kötelezettsége 2 díjtételbõl tevõdik össze: egy hulladékhasznosítástól függõ díjtételbõl (H) és egy, az adott kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatalára vonatkozó újrahasználati arányszámtól függõ számított díjtételbõl (Ú). Ugyanezen kereskedelmi csomagolás után az elsõ továbbforgalmazó vevõnek is keletkezik díjfizetési kötelezettsége: ez a kereskedelmi csomagolás beszerzésére vonatkozó újrahasználati arányszámtól függõ számított díjtétel (K). KT kód 1. táblázat: Kereskedelmi csomagolások törvényi i Termékdíjköteles csomagolás Elsõ belföldi forgalomba hozóra vonatkozó k H ú Ft / db Ft/%/db Elsõ továbbforgalmazó vevõre vonatkozó díjtétel k Ft/%/db 41000 Mûanyag palack 1,5 literig 10 0,25 0,25 41100 Mûanyag palack 1,5 liter felett 20 0,45 0,45 41200 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig 3 - - 41300 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001 20 liter 10 - - 41400 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett 25 - - 47300 Üveg 1 literig 3 0,25 0,25 47400 Üveg 1 liter felett 10 0,45 0,45 48600 Társított csomagolás 1,5 literig (rétegzett italcsomagolás) 12 0,20 0,20 48700 Társított csomagolás 1,5 literig (Egyéb) 25 0,50 0,50 48800 Társított csomagolás 1,5 liter felett (rétegzett italcsomagolás) 25 0,40 0,40 48900 Társított csomagolás 1,5 liter felett (Egyéb) 45 0,80 0,80 44200 Fémdoboz 1,0 literig 30 0,25 0,30 44300 Fémdoboz 1,0 liter felett 60 0,45 0,60 9

FIGYELEM! Az olyan csomagolóeszközök, csomagolási segédeszközök után, amelyek a fenti táblázatban nem szerepelnek, a termékdíjat tömeg alapon, a Kt. 2. sz. mell. I/1. pontjában meghatározott, anyagfajtákhoz rendelt k segítségével kell meghatározni. (Pl. fém hordó, mûanyag ballon, alumínium kupak, papír címke.) Az elsõ belföldi forgalomba hozó és az elsõ továbbforgalmazó vevõ kötelezettségét összefoglaló, a Kt. 2. sz. mellékletének I/2.1., valamint II. pontjában szereplõ képletek alapján: T 1 = A 1 (H+Ú), illetve T 2 = A 2 K, ahol T 1 = a Kt. 2. (1) bekezdés a-c) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj (Ft) (Figyelem, a Kt. ezt a fogalmat számított termékdíjtétel -ként definiálja!) A 1 = a Kt. 2. (1) a-c) pontjában meghatározott kötelezett által forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a Kt. 2. sz. mellékletének 2.2. a) pontja alapján (Ft/db) Ú = a teljesített és az elõírt forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány különbsége alapján számított termékdíjtétel (Ft/db) T 2 = a Kt. 2. (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj (Ft) (Figyelem, a Kt. ezt a fogalmat számított termékdíjtétel -ként definiálja!) A 2 = a Kt. 2. (1) d) pontjában meghatározott kötelezett által beszerzett kereskedelmi csomagolás mennyisége (db) K = a teljesített és az elõírt beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány különbsége alapján számított termékdíjtétel (Ft/db) Az 1. táblázatban szereplõ törvényi k ( ú és k ), valamint az újrahasználati arányok segítségével határozható meg az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint az elsõ továbbforgalmazó vevõ számított termék ( Ú és K ). A számított díjtétel meghatározása az elsõ belföldi forgalomba hozó esetében: Ú = ú (h t h), ahol ú = forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) h t = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) h = a teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) A számított díjtétel meghatározása az elsõ továbbforgalmazó vevõ esetében: K = k (h t h), ahol k = beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) h t = a mentesség feltételeként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) h = a teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) A 2-3. táblázatok a Kt. 2. sz. mellékletének I/2., illetve II. pontjai alapján bemutatják a sem kedvezményben, sem hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben nem részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponenseket és számított termékket: ú, k, H, Ú, K (2. táblázat); nem teljes hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponenseket és számított termékket, (illetve ezek minimum maximum értékeit) a hasznosítási arányok, a forgalomba hozatalra, illetve a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok, valamint a visszagyûjtési arányok figyelembe vételével. Ezen kívül mûanyag (bevásárló-reklám) táskák esetén a környezetbarát védjeggyel rendelkezõ mûanyag (bevásárló-reklám) táskák a mentesség feltételeként elõírt forgalomba hozatali arányának (mt) figyelembe vételével számított ket (3. táblázat). 10

2. táblázat: Sem kedvezményben, sem hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben nem részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponensek és számított termékk ITALTERMÉKEK BOR SÖR ALKOHOLTERMÉK, KÖZTES ALKOHOLTERMÉK ÁSVÁNYVÍZ, KRISTÁLYVÍZ IVÓVÍZ, SZIKVÍZ ÜDÍTÕITAL (SZÉNSAVAS, TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ) ÜDÍTÕITAL (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ, NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ) Sem kedvezményben sem újrahasználati ill.hasznosítási mentességben nem részesülõ kereskedelmi csomagolásoki (H) (U) (K) Újrahasználati, beszerzési és kibocsátási elõírt hasznosítási arány (ht) esetén Visszagyûjtési arány (V2) 10% 10% 65% 65% 20% 20% 1% 1% 10% 10% 5% 5% 0% 0% Hulladékhasznosítási arány (h) 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Kt kód Termékdíj-köteles csomagolás u k H U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K Ft/%/d b Ft/%/d b Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db 41000 Mûanyag palack 1,5 literig 0,25 0,25 10,00 2,50 2,50 10,00 16,25 16,25 10,00 5,00 5,00 10,00 0,25 0,25 10,00 2,50 2,50 10,00 1,25 1,25 10,00 0,00 0,00 41100 Mûanyag palack 1,5 liter felett 0,45 0,45 20,00 4,50 4,50 20,00 29,25 29,25 20,00 9,00 9,00 20,00 0,45 0,45 20,00 4,50 4,50 20,00 2,25 2,25 20,00 0,00 0,00 47300 Üveg 1 literig 0,25 0,25 3,00 2,50 2,50 3,00 16,25 16,25 3,00 5,00 5,00 3,00 0,25 0,25 3,00 2,50 2,50 3,00 1,25 1,25 3,00 0,00 0,00 47400 Üveg 1 liter felett 0,45 0,45 10,00 4,50 4,50 10,00 29,25 29,25 10,00 9,00 9,00 10,00 0,45 0,45 10,00 4,50 4,50 10,00 2,25 2,25 10,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 literig 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 48600 Rétegzett italcsomagolás 0,20 0,20 12,00 2,00 2,00 12,00 13,00 13,00 12,00 4,00 4,00 12,00 0,20 0,20 12,00 2,00 2,00 12,00 1,00 1,00 12,00 0,00 0,00 48700 Egyéb 0,50 0,50 25,00 5,00 5,00 25,00 32,50 32,50 25,00 10,00 10,00 25,00 0,50 0,50 25,00 5,00 5,00 25,00 2,50 2,50 25,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 liter felett 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 48800 Rétegzett italcsomagolás 0,40 0,40 25,00 4,00 4,00 25,00 26,00 26,00 25,00 8,00 8,00 25,00 0,40 0,40 25,00 4,00 4,00 25,00 2,00 2,00 25,00 0,00 0,00 48900 Egyéb 0,80 0,80 45,00 8,00 8,00 45,00 52,00 52,00 45,00 16,00 16,00 45,00 0,80 0,80 45,00 8,00 8,00 45,00 4,00 4,00 45,00 0,00 0,00 44200 Fémdoboz 1,0 literig 0,25 0,30 30,00 2,50 3,00 30,00 16,25 19,50 30,00 5,00 6,00 30,00 0,25 0,30 30,00 2,50 3,00 30,00 1,25 1,50 30,00 0,00 0,00 44300 Fémdoboz 1,0 liter felett 0,45 0,60 60,00 4,50 6,00 60,00 29,25 39,00 60,00 9,00 12,00 60,00 0,45 0,60 60,00 4,50 6,00 60,00 2,25 3,00 60,00 0,00 0,00 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska Forgalombahozatali arány (mt=0) Hulladékhasznosítási arány (h=0) 41200 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig 41300 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001 20 liter között 41400 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett H=3,00 Ft/db H=10,00 Ft/db H=25,00 Ft/db 11

3. táblázat: Nem teljes hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponensek és számított termékk, (illetve ezek minimum maximum értékei) a hasznosítási arányok, a forgalomba hozatalra, illetve a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok, valamint a visszagyûjtési arányok figyelembe vételével. ITALTERMÉKEK BOR SÖR ALKOHOLTERMÉK, KÖZTES ALKOHOLTERMÉK ÁSVÁNYVÍZ, KRISTÁLYVÍZ IVÓVÍZ, SZIKVÍZ ÜDÍTÕITAL (SZÉNSAVAS, TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ) ÜDÍTÕITAL (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ, NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ) Nem teljes újrahasználati ill.hasznosítási mentességben részesülõ kereskedelmi csomagolásoki (H) (U) (K) Teljesített beszerzési és kibocsátási 0-10% 0-10% 0-65% 0-65% 0-20% 0-20% 0-1% 0-1% 0-10% 0-10% 0-5% 0-5% 0% 0% újrahasználati arány (ht) esetén Teljesített visszagyûjtési arány (V1) 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% Teljesített hulladékhasznosítási arány (h) 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% Kt kód Termékdíj-köteles csomagolás U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K Ft/%/d Ft/%/d Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db 41040 Mûanyag palack 1,5 literig 0,25 0,25 0-2,00 0-2,5 0-2,5 0-2,00 0-16,25 0-16,26 0-2,00 0-5 0-5 0-2,00 0-0,25 0-0,25 0-2,00 0-2,5 0-2,5 0-2,00 0-1,25 0-1,25 0-2,00 0,00 0,00 41140 Mûanyag palack 1,5 liter felett 0,45 0,45 0-4,00 0-4,5 0-4,5 0-4,00 0-29,25 0-29,26 0-4,00 0-9 0-9 0-4,00 0-0,45 0-0,45 0-4,00 0-4,5 0-4,5 0-4,00 0-2,25 0-2,25 0-4,00 0,00 0,00 47340 Üveg 1 literig 0,25 0,25 0-0,60 0-2,5 0-2,5 0-0,60 0-16,25 0-16,26 0-0,60 0-5 0-5 0-0,60 0-0,25 0-0,25 0-0,60 0-2,5 0-2,5 0-0,60 0-1,25 0-1,25 0-0,60 0,00 0,00 47440 Üveg 1 liter felett 0,45 0,45 0-2,00 0-4,5 0-4,5 0-2,00 0-29,25 0-29,26 0-2,00 0-9 0-9 0-2,00 0-0,45 0-0,45 0-2,00 0-4,5 0-4,5 0-2,00 0-2,25 0-2,25 0-2,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 literig 48640 Rétegzett italcsomagolás 0,20 0,20 0-2,40 0-2,0 0-2,0 0-2,40 0-13,00 0-13,00 0-2,40 0-4 0-4 0-2,40 0-0,2 0-0,2 0-2,40 0-2,0 0-2,0 0-2,40 0-1 0-1 0-2,40 0,00 0,00 48740 Egyéb 0,50 0,50 0-5,00 0-5,0 0-5,0 0-5,00 0-32,5 0-32,5 0-5,00 0-10 0-10 0-5,00 0-0,5 0-0,5 0-5,00 0-5,0 0-5,0 0-5,00 0-2,5 0-2,5 0-5,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 liter felett 48840 Rétegzett italcsomagolás 0,40 0,40 0-5,00 0-4,0 0-4,0 0-5,00 0-26 0-26 0-5,00 0-8 0-8 0-5,00 0-0,4 0-0,4 0-5,00 0-4,0 0-4,0 0-5,00 0-2 0-2 0-5,00 0,00 0,00 48940 Egyéb 0,80 0,80 0-9,00 0-8,0 0-8,0 0-9,00 0-52 0-52 0-9,00 0-16 0-16 0-9,00 0-0,8 0-0,8 0-9,00 0-8,0 0-8,0 0-9,00 0-4 0-4 0-9,00 0,00 0,00 44240 Fémdoboz 1,0 literig 0,25 0,30 0-6,00 0-2,5 0-3,0 0-6,00 0-16,25 0-19,5 0-6,00 0-5 0-6 0-6,00 0-0,25 0-0,3 0-6,00 0-2,5 0-3,0 0-6,00 0-1,25 0-1,5 0-6,00 0,00 0,00 44340 Fémdoboz 1,0 liter felett 0,45 0,60 0-0-4,5 0-6,0 0-0-29,25 0-39 0-0-9 0-12 0-0-0,45 0-0,6 0-0-4,5 0-6,0 0-0-2,25 0-3 0-0,00 0,00 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska Tényleges forgalombahozatali arány (mt) Teljesített hulladékhasznosítási arány (h) 0-4% 50-54% 41240 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 41340 3,001 20 liter között Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter 41440 felett H=0-0,60 Ft/db H=0-2,00 Ft/db H=0-5,00 Ft/db 12

Természetesen a termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhetõ: a H díjtétel alól a termékdíjköteles termékbõl képzõdött hulladék hasznosításával, míg az Ú és k kkel számított termékdíj alól az elõírt újrahasználati arányok teljesítésével lehet teljes vagy nem teljes -mentességhez jutni. A mentesség részletes feltételeit a Ktkr. 1. sz. melléklete határozza meg. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás H alapján számított termékdíj alól a hasznosítást koordináló szervezettel kötött, érvényes átvállalási szerzõdés mentességet biztosít, viszont az ú és a k k alapján számított termékdíj alól a megfelelõ forgalomba hozatalra, illetve beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok vállalásával minden kötelezettnek egyénileg kell mentességet kérelmeznie a székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelõségtõl. A csomagolás termékdíjának, a kereskedelmi csomagolás H alapján számított termékdíjnak, valamint az ez alóli mentességnek a kiszámítása A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/A. pontja meghatározza a fizetendõ termékdíjat, valamint kereskedelmi csomagolás esetén a H díjtétel alóli mentesség számítását (a képlet viszont nem vonatkozik a kereskedelmi csomagolás Ú és k ire). T = A t (1-m), ahol T A t m = a fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása, kg vagy db) =a termékdíjtétel (Ft/kg vagy Ft/db) =a mentesség aránya A mentesség aránya (m) a termékdíjköteles termékbõl képzõdött hulladék hasznosításának arányától függ. ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m = 1; ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (h m h < h f, részleges mentesség): m = m m + (1 m m ) (h h m )/(h f h m ). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány h m = a minimális hasznosítási arány h f = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentességhez m m = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke A fentiekbõl következik, hogy a termékdíj kereskedelmi csomagolás H (a hasznosítás) alapján fizetendõ része amennyiben a tényleges hasznosítás hm és hf közé esik az alábbiak szerint alakul: T = A H (1-m) m = 0,8 + 0,2 (h 0,5) / (0,54 0,5) = 5h 1,7 13

A mentesség alakulását a hasznosítás függvényében az 1. ábra mutatja be. m m = 5h 1,7 m = 100% mm = 80% hm = 50% hf = 54% 100% h 1. ábra A fizetendõ termékdíj a fenti számítások alapján: T = A H (2,7 5h) A kereskedelmi csomagolás Ú és k alapján számított termékdíjnak, valamint az ez alóli mentességnek a kiszámítása A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C. pontja meghatározza a kereskedelmi csomagolás Ú és k i alapján fizetendõ termékdíjat. Az Ú díjtétel alapján számított termékdíj a Kt. 2. sz. mellékletének I/2. pontjából levezetve az alábbiak szerint alakul: T = A Ú, ahol h t h Ú = ú (h t h), ahol = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban = teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban A forgalomba hozatalra vonatkozó h számítási módja a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bba) pontja alapján: az újrahasználható elsõdleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség [liter] h = az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség [liter] A fenti forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértékét a Kt. 2. (1) a-c) pontja szerinti kötelezettnek (elsõ belföldi forgalomba hozó, behozó) italtermékenként kell kiszámítania. A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C/I. pontja melléklete szerint: m = h t h, ha h t h m = 0, ha h t < h ebbõl következik, hogy Ú = ú m 14

A fizetendõ termékdíj tehát: T = A ú m = A ú (h t h), ahol ú értékei a korábban ismertetett 2. táblázatban megadott értékeket vehetik fel (0,2 0,25 0,4 0,45 0,5 0,8); ht értékei a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bba) pontja szerinti (0 0,01 0,05 0,1 0,2 0,65) értékeket vehetik fel. A tényleges (mentességi határozattal megállapított) forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány (h) függvényében számított ú termékket a már korábban bemutatott 3. táblázat ismerteti. A k díjtétel alapján számított termékdíj a Kt. 2. sz. mellékletének II. pontjából levezetve az alábbiak szerint alakul: T = A K, ahol h t h K = k (h t h), ahol = a mentesség feltételeként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban = teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban A beszerzésre vonatkozó h számítási módja a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bbb) pontja alapján: az újrahasználható elsõdleges csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség [liter] h = az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség [liter] A fenti beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértékét a Kt. 2. (1) d) pontja szerinti kötelezettnek (elsõ továbbforgalmazó vevõ) italtermékenként kell kiszámítania. A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C/II. pontja melléklete szerint: m = h t h, ha h t m = 0, ha h t < h h ebbõl következik, hogy K = k m a fizetendõ termékdíj tehát: T = A k m = A k (h t h), ahol k értékei a korábban ismertetett 2. táblázatban megadott értékeket vehetik fel (0,2 0,25 0,3 0,4 0,45 0,5 0,6 0,8); ht értékei a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bbb) pontja szerinti (0 0,01 0,05 0,1 0,2 0,65) értékeket vehetik fel. A tényleges (mentességi határozattal megállapított) beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány (h) függvényében számított termékket a már korábban bemutatott 3. táblázat ismerteti. FIGYELEM! A Ktkr. három különbözõ arányszámot is h betûvel jelöl: h: a tényleges hasznosítási arány (javasolt: h h ) h: teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány (javasolt: h forg ) h: teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány (javasolt: h besz ) 15

FIGYELEM! A Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bb) pontjában a mentesség további feltételeként a kötelezett (forgalomba hozó és elsõ vevõ egyaránt) által forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolásokra legalább 60 %-os visszagyûjtési arányt ír elõ. A visszagyûjtési aránytól való 1%-pontnyi elmaradás a fizetési kötelezettség 5%-pontos növekedését eredményezi. A Ktr. 11. sz. melléklete általában az újrahasználható csomagolásokra az újrahasználat feltételeként szintén meghatároz visszagyûjtési (V 2 ) arányszámokat. A Kt. 12. (3) bekezdése alapján az elsõ belföldi forgalomba hozónak nem kell megfizetnie az ú termékdíjtételbõl számított termékdíjat, ha éves szinten bor esetében 10 000 darabnál, alkoholtermék, köztes alkoholtermék, sör, alkoholmentes sör, nem szénsavas üdítõ, szörp esetében 75 000 darabnál, szénsavas üdítõ, ásványvíz, kristályvíz, szikvíz, ivóvíz esetében 200 000 darabnál nem nagyobb mennyiséget csomagol. FIGYELEM! A meghatározott mennyiségek ital-kategóriánként külön-külön értendõk. Ez azonban nem mentesíti a kötelezettet a nyilvántartási, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) felé benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettségei alól. A Kt. 12. (4) bekezdése alapján az elsõ továbbforgalmazó vevõt nem terheli a k termékdíjtétel alapján meghatározható termékdíj-fizetési kötelezettség, amennyiben nem rendelkezik városban legalább 50 m 2 községben legalább 100 m 2 alapterületû üzlethelyiséggel. (Az üzlet, üzlethelyiség fogalmát az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet definiálja.) FIGYELEM! Az a kereskedelmi csomagolásban érintett elsõ továbbforgalmazó vevõ, akinek nincs a tulajdonában a fenti m 2 értékeket elérõ alapterületû üzlethelyiség, az nem kerül a Kt. alá, így a kereskedelmi csomagolás vonatkozásában semmilyen termékdíjfizetéssel kapcsolatos kötelezettsége nincs. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás újrahasználati ( Ú és k ) ire 2005. évre vonatkozó mentességi kérelmeket, valamint az átvállalási szerzõdéseket 2005. március 1-jéig kell benyújtani. Ezek alapján mentesség 2005. január 1-jétõl adható. A Ktkr. 8. (1) bekezdése alapján visszaigényelhetõ az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre való jogosultság megállapítása között eltelt idõszakban befizetett. 3. A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre és a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja a csomagolás esetében 3.1 A kötelezettek Az, hogy a Kt. szerint ki a termékdíj fizetésére kötelezett, és kötelezettsége mikor keletkezik az alábbi szempontoktól függ: a termékdíjköteles termék származásától: belföldi elõállítás, Közösségen belüli behozatal, Közösségen kívülrõl (harmadik országból) történõ behozatal; a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységtõl: belföldi értékesítés, saját célú felhasználás; a termékdíjköteles termék fajtájától. 16

Vizsgáljuk meg, hogy az említett szempontok figyelembe vételével, a Kt. 2. (1) bekezdése alapján, a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében kik alkotják a kötelezetti csoportokat 2005. január 1-jétõl. 1. Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozatala (értékesítése) esetén a termékdíjfizetésre kötelezett az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozón túl annak elsõ továbbforgalmazó vevõje is. 2. Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás saját célú felhasználásának költségként való elszámolása esetén a termékdíjfizetésre kötelezett a saját célú felhasználó. Ez abban az esetben lehetséges, ha a termék gyártója egyben a saját célú felhasználó is, tehát nem történik forgalomba hozatal. 3. Az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozatala esetében a termékdíjfizetésre kötelezett az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozón túl annak elsõ továbbforgalmazó vevõje is. 4. Az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíjfizetésre kötelezett a saját célú felhasználó. Ez abban az esetben lehetséges, ha a termék behozója egyben a saját célú felhasználó is, tehát nem történik forgalomba hozatal. 5. A Közösség kívülrõl, azaz harmadik országból behozott (a továbbiakban: import) termékdíjköteles termékeknél minden esetben a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabadterület üzemeltetõje a kötelezett, illetve 2005. január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás esetében, amennyiben az importált termék (kereskedelmi csomagolás) belföldi forgalomba hozatalra kerül, akkor az elsõ belföldi forgalomba hozó (ebben az esetben importõr) elsõ továbbforgalmazó vevõje is a kötelezetti körbe tartozik. A Kt. 4/A. -a a fentieken kívül egy további, speciális kötelezetti kört fogalmaz meg Közösségen belüli behozatal esetén a csomagküldõ kereskedelem által belföldi vállalkozónak nem minõsülõ természetes személy részére behozott termékdíjköteles termékek esetében, ahol is a termékdíj fizetésére kötelezettnek az Áfa tv. szerint Magyarországon általános forgalmi adó fizetésére kötelezett minõsül. Érdemes még szót ejteni egy másik sajátos, a csomagolás termékkörén belül elhatárolt kötelezett-csoportról, amelybe számos kisvállalkozás beletartozik. Õk a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek a fogyasztók számára végeznek termékértékesítést és az általuk becsomagolt termékek fogyasztói (elsõdleges) csomagolása éves szinten nem haladja meg az alábbi mennyiségeket: mûanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, papír esetén 500 kg-ot, üveg esetén 800 kg-ot. Az évente csak ilyen kis mennyiséget csomagoló kötelezettek mentesülnek a Cskr. által elõírt visszavételi és hasznosítási kötelezettségeik alól és a termékdíjas szabályozás is könnyítéseket fogalmaz meg számukra. Így többek között alanyi jogon kérhetnek mentességet a termékdíj alól a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségtõl (a továbbiakban: környezetvédelmi felügyelõség), továbbá csak évente egyszer kell beszámolót benyújtaniuk a KvVM felé. Amennyiben a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezettek annak ellenére, hogy hasznosítási kötelezettségük nincs hasznosítást koordináló szervezethez csatlakoznak, mentességi kérelmet természetesen nem kell beadniuk, hiszen az átvállalási szerzõdés hatályba lépésével teljes vagy részleges mentességet szereznek a termékdíjfizetés alól. Ezeknek a kötelezetteknek a koordináló szervezet felé is csak évente egyszer kell adatot szolgáltatniuk az általuk az adott évben kibocsátott termékdíjköteles csomagolások mennyiségérõl. 3.2 A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezettek A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezetteknek attól függõen, hogy az elosztási lánc mely pontján helyezkednek el a Kt. 2. sz. mellékletének I/2., valamint II. pontjaiban meghatározott H, ú, illetve k kkel számított termékdíjat kell megfizetniük. Természetesen a tömeg alapon fizetendõ, nem kereskedelmi csomagolás t alapján számított termékdíj megfizetésére is kötelezettekké válhatnak, ha tevékenységük 17

keretében olyan csomagolást végeznek vagy csomagolt terméket hoznak be, amely nem tartozik a kereskedelmi csomagolás kategóriájába. A 2. ábra azt a klasszikus folyamatot mutatja be, amikor a kereskedelmi csomagolás a gyártótól, a Közösségen belülrõl behozótól vagy az importõrtõl a nagykereskedõn, majd a kiskereskedõn keresztül jut el a fogyasztóig. A gyártó, illetve a külföldrõl behozó minden esetben a kereskedelmi csomagolás H és ú díjtételével számított termékdíj megfizetésére kötelezett. A tõlük közvetlenül vásárló nagykereskedõ, mint elsõ továbbforgalmazó vevõ a kereskedelmi csomagolás k alapján számított termékdíjat köteles megfizetni. A kereskedelmi csomagolást a nagykereskedõtõl beszerzõ kiskereskedõ már a gyártó vagy behozó második továbbforgalmazó vevõje, így ebben a vonatkozásban termékdíj fizetésére nem kötelezett. Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) NAGYKERESKEDÕ (Elsõ továbbforgalmazó vevõ) Kiskereskedõ (kereskedõ elsõ vevõje) Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (importõr) Ker. Cskt. H és ú Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett Ker. Cskt. H és ú 2. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 1. FIGYELEM! Az elosztási lánc bármely szereplõje érintett lehet a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban, amenynyiben nem kereskedelmi csomagolást állítanak elõ, vagy hoznak be. Így például a gyártó vagy a behozó, amennyiben termékét fa raklapon hozza be és/vagy értékesíti; a nagykereskedõ, amennyiben a beszerzett terméket karton dobozokba átcsomagolja és úgy értékesíti tovább; valamint a kiskereskedõ, amennyiben a fogyasztónak való értékesítésekor csomagolópapírt vagy társított csomagolást használ fel. A 3. ábra azt az esetet szemlélteti, amikor a nagykereskedõ a termékdíjköteles kereskedelmi csomagolást külföldrõl szerzi be és értékesíti tovább. Ebben az esetben õ a kötelezett a kereskedelmi csomagolás H és ú alapján számolt termékdíj megfizetésére. A tõle közvetlenül vásárló kiskereskedõ tölti be ekkor az elsõ továbbforgalmazó vevõ szerepét, tehát neki a k díjtétellel számított termékdíjat kell megfizetnie. 18

Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t NAGYKERESKEDÕ Elsõ belföldi forgalomba hozó: - EU-ból behozó - Importõr KISKERESKEDÕ (Elsõ továbbforgalmazó vevõ) Ker. Cskt. k Ker. Cskt. H és ú 3. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 2. A 4. ábrán az a sajátos szituáció látható, amikor a gyártó vagy behozó és a nagykereskedõ közé beékelõdik még egy gazdasági szereplõ (disztribútor). A kereskedelmi csomagolás H és ú i alapján meghatározott termékdíj természetesen ilyenkor is a gyártót, illetve a külföldrõl behozót terheli, ám a k díjtétellel számított termékdíj megfizetésére ebben az esetben nem a nagykereskedõ kötelezett, hiszen õ a kereskedelmi csomagolás második továbbforgalmazó vevõje. Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t Cskt. t Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) Disztribútor Elsõ továbbforgalmazó vevõ Nagykereskedõ (Disztribútor elsõ vevõje) Kiskereskedõ (kereskedõ elsõ vevõje) Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (importõr) Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett k -ra nem kötelezett Ker. Cskt. H és ú Ker. Cskt. H és ú 4. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 3. A 2-4. ábrákon bemutatott eseteket összefoglalva: egy kereskedelmi vállalat viszonya a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás termékdíjához a gyártott, behozott, vagy beszerzett csomagolt termékeitõl függ, valamint attól, hogy egy adott termék vonatkozásában az elosztási lánc mely pontján helyezkedik el. Ahhoz, hogy egy kereskedelmi vállalat felmérje a kereskedelmi csomagolás termékdíjában való érintettségét és meghatározza, hogy mely termékeire melyik díjtétellel ( H, ú, k ) kell a termékdíjat kiszámolnia, ismernie kell az adott kereskedelmi csomagolás származását, valamint azt, hogy beszállítója a fent bemutatott gazdasági szerepek közül 19

melyiket tölti be az elosztási láncban. Az 5. ábra alapján egy kereskedelmi vállalatnak csomagolás, illetve kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakulhat: 1. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást nem forgalmaz, viszont elõállít (nem kereskedelmi) csomagolást, így tömeg alapon fizetendõ termékdíj megfizetésére kötelezett ( t díjtétel); 2. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz, viszont nem õ ennek elsõ továbbforgalmazó vevõje, tehát a k díjtétel alapján számított termékdíj megfizetésére nem kötelezett; végez viszont csomagolási tevékenységet (nem kereskedelmi csomagolás), így a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban érintett ( t díjtétel); 3. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz úgy, hogy annak külföldrõl történõ behozatalát végzi, tehát a H és az ú díjtétel alapján számított termékdíj megfizetésére kötelezett; ezen kívül csomagol (nem kereskedelmi csomagolás), tehát a tömeg alapon fizetendõ termékdíj megfizetése is õt terheli ( t díjtétel); 4. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz úgy, hogy õ annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (tehát a terméket gyártótól vagy behozótól szerzi be), ezért a k díjtétellel számított termékdíj fizetésére kötelezett; ezen túlmenõen (nem kereskedelmi) csomagolást állít elõ, így a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban is érintett ( t díjtétel). Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT kereskedelmi csomagolásban NEM ÉRINTETT Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT Elsõ belföldi forgalomba hozó: - EU-ból behozó - Importõr Ker. Cskt. H és ú Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT kereskedelmi csomagolásban ÉRINTETT Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT Elsõ továbbforgalmazó vevõ Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett 5. ábra: A kereskedelmi vállalat kötelezettségének irányai 3.3 A kötelezettség keletkezésének idõpontja A Kt. 3. (1), illetve 4. (1) bekezdése meghatározza, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség mely idõpillanatokban keletkezik. 1. A belföldi elõállítású, valamint a Közösségbõl behozott termékdíjköteles termékek elsõ belföldi forgalomba hozatala esetén a kötelezettség keletkezésének idõpontja az elsõ belföldi forgalomba hozó által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja. Vonatkozik ez 2005. január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjére is. 2. A belföldi elõállítású, valamint a Közösségbõl behozott termékdíjköteles termékek saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján keletkezik. 3. Az importált termékdíjköteles termékek utáni termékdíj-fizetési kötelezettség azok szabad forgalomba bocsátásakor a vámalakiságok elvégzésének, illetve a vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámárunyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján keletkezik. Importált kereskedelmi csomagolás esetében 2005. január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjének kötelezettsége az importõr által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja. 20

4. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása A Kt. 2. (2) bekezdése lehetõséget teremt arra, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget bizonyos a Kt. végrehajtási rendeleteiben elõírt feltételek teljesülése esetén az eredeti kötelezettõl meghatározott gazdasági szereplõk átvállalhassák. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása mellett a hasznosítást koordináló szervezet az egyéb, kapcsolódó kötelezettségeket is átvállalhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az átadónak semmilyen kötelezettsége sincs (pl.: az átadónak nyilvántartást kell vezetnie a termékdíjköteles termék mennyiségérõl). Az át nem vállalt termékdíj-fizetési kötelezettség a kötelezettet terheli. Az átvállalás lehetõségeit és folyamatát a 6. ábra szemlélteti. EREDETI KÖTELEZETT ELSÕ KIVITELT VÉGZÕ VEVÕ SZ szla Belföldi elõállítású egyéb kõolajtermék elsõ belföldi forgalomba hozója ELSÕ BÉRGYÁRTATÓ VEVÕ SZ SZ szla CSOMAGOLÁSI ÖSSZETEVÕ GYÁRTÓ HASZNOSÍTÁST KOORDINÁLÓ SZERVEZET SZ szla CSOMAGOLÁSI ÖSSZETEVÕ FORGALMAZÓ Átvállalás szerzõdéssel Átvállalás számlán KvVM jóváhagyása H.K.SZ-hez való csatlakozás SZ KvVM 6. ábra: A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásának lehetõségei 2005. 01. 01-tõl 4.1 A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel A Kt. 2. (1) bekezdésében meghatározott eredeti kötelezettõl a termékdíj-fizetési kötelezettséget a KvVM jóváhagyásával szerzõdésben átvállalhatja: az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett), illetve a hasznosítást koordináló szervezet. FIGYELEM! 2005. január 1-jétõl bérgyártás esetén lehetõség nyílik az ún. kétszeres átvállalásra is, ami azt jelenti, hogy a bérgyártást végzõ eredeti kötelezettõl az elsõ belföldi vevõje (bérgyártató, másodlagos kötelezett) által átvállalt termékdíj-fizetési kötelezettséget a hasznosítást koordináló szervezet szintén átvállalhatja. A szerzõdéssel történõ átvállalás részletes feltételeit a Ktkr. 14. -a szabályozza. A Ktkr. 14. (1) bekezdése meghatározza a törvény által megadott átvállalási lehetõségeket. Ezek szerint ez a típusú átvállalás akkor lehetséges, ha az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett) a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy Közösségen belül értékesíti; az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett) a termékdíjköteles terméket bérgyártás keretében állíttatja elõ az eredeti kötelezettel; az eredeti kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíj mentességet szerez. 21

Az elsõ belföldi exportõr, vagy Közösségen belülre értékesítõ vevõ átvállalása Ebben az esetben az eredeti kötelezett elsõ belföldi vevõje (másodlagos kötelezett) az eredeti kötelezett által számára eladott termékdíjköteles terméket exportálja, vagy Közösségen belülre kiszállítja. Az átvállalási szerzõdés lényege, hogy a másodlagos kötelezettnek emiatt nem kell termékdíjat fizetnie, hiszen alapesetben ilyenkor nem is keletkezne termékdíj-fizetési kötelezettsége. Exportnak, vagy Közösségen belüli kiszállításnak minõsül, ha a termékdíjköteles termék önmagában, más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevõjeként kerül kivitelre. (Tipikus példa erre a csomagolás, vagy a gépjármûvek akkumulátora.) Bérgyártás esetén történõ átvállalás Bérgyártáskor a bérgyártató (elsõ belföldi vevõ, másodlagos kötelezett) vállalja át a termékdíj-fizetési kötelezettséget a bérgyártótól. Ennek oka, hogy nem a bérgyártató a kötelezett, mivel a bérgyártó az elsõ belföldi forgalomba hozó. Igaz ez akkor is, ha a bérgyártó a termékdíjköteles termék átadásakor az általa kibocsátott számlán nem tünteti fel a termékdíjköteles terméket, és annak elõállítását mint szolgáltatást számlázza ki. Hasznosítást koordináló szervezeten keresztül szerzett termékdíj-mentesség Az eredeti kötelezett (elsõ belföldi forgalomba hozó, saját célú felhasználó vagy importáló) mentesség elérése érdekében csatlakozhat hasznosítást koordináló szervezethez. Az átvállalási szerzõdés lényege, hogy a hasznosítást koordináló szervezet teljesíti a Kt. és végrehajtási rendeletei által meghatározott, mentességhez szükséges feltételeket és így a hozzá csatlakozott elsõdleges kötelezettek is mentességben részesülnek. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás esetében a hasznosítást koordináló szervezetek jelenleg csak a H díjtétel alapján keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettséget vállalják át. Az Ú díjtétellel számított termékdíj átvállalását ugyan a Kt. nem tiltja, de az ezzel járó a mentességhez szükséges újrahasználati követelmény teljesítésére vonatkozóan jelenleg a szabályozás nem tartalmaz követendõ eljárásrendet 4.2 A termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalása A Kt. 2. (2) bekezdése meghatározza a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának egy másik, speciális lehetõségét is: ez a számlán való átvállalás, amely korábban csak a csomagolás esetén volt megengedett, de 2005. január 1-jétõl már a belföldi elõállítású egyéb kõolajtermékekre is kiterjed. Csomagolás esetében a számlán való átvállalásnak a lényege, hogy a csomagolás összetevõit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget a csomagolást végzõ eredeti kötelezettõl. Ezt a csomagolási összetevõ gyártó vagy forgalmazó akkor teheti meg, ha csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez és azon keresztül mentességet élvez. Értelemszerûen a csomagolást végzõ kötelezettnek közvetlenül számlával értékesítõ gyártónak vagy forgalmazónak van meg ez a lehetõsége. Az átvállaláshoz nem szükséges átvállalási szerzõdés kötése, elegendõ a számlán a Ktkr. 15. (1) bekezdés b) pontjában elõírtak feltüntetése. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás vonatkozásában a k díjtétel alapján meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalására nincs lehetõség. A számlán történõ átvállalás csak a H díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozhat és csak teljes mértékben lehetséges. A számlán történõ átvállalás esetében az átvállaló automatikusan eredeti kötelezetté válik, így õt terheli a termékdíj-fizetési és az ahhoz kapcsolódó összes egyéb kötelezettség. Az átadó feladata csupán a számlák megõrzése a hatályos számviteli elõírások szerint meghatározott idõtartamig. 22