Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D. u. 42. timarj@rkk.hu
POSZTMODERN FÖLDRAJZOK Modern Posztmodern Pruitt-Igo (St Louis 1955-1972) (Hall 1988)
Modern építészet, várostervezés Le Corbusier álma az 1920-as évek Párizsáról Megvalósított terv: Stuyvesant Town, New York Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés Scarlett Place, Baltimore (mediterrán falu másolat ) Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés Piazza d Italia, New Orleans (Charles Moor) Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodernizmus: Építészeti, esztétikai, intellektuális mozgalom (a mindennapi élet felé fordulás, egyveleg, utánzat, sokféleség, bizonytalanság, fragmentáltság; különböző stílusok, átfedő, egymással érintkező, egymás mellé rendelt terek) Posztmodernség (posztmodern kor): Jelen történelmi periódus, mely lezárta a modernség korát (20. sz. közepe, vége)
Posztmodern földrajzok ösztönzők Külső ösztönzők: Posztmodern kor változások a politikában, közkultúrában, gazdaságban gazdaság globalizációja, információs technológiai forradalom, bizonyos fogyasztási modellek elterjedése életmódok, kultúrák növekvő fragmentációja számos új politikai, kulturális alany megjelenése növekvő törődés a környezettel a regionalizmus, lokalitás újra előtérbe kerülése a flexibilis felhalmozás kapitalista rendszerének sikere a nemzetállam visszavonulása a társadalmi élet számos területének privatizációja
Posztmodern földrajzok ösztönzők E változások új koncepcionális apparátust, új analitikai eszközöket igényelnek a geográfiában A tudományon belüli ösztönzők: A posztmodern viták posztstrukturális fázisa (Jacques Derrida hatása) fókusz: a földrajzi diskurzusok és szövegek dekonstrukciója Viták a hatalomgyakorlásról, hatalom, diskurzus, tér viszonyáról kulcsszerepben: feminista kutatók, posztkoloniális tanulmányok (Michael Foucault hatása) Marxista tradíciók (Frederick Jameson /1984/ hatása: Possztmodernizmus mint a kései kapitalizmus kulturális logikája ) fókusz: posztmodern város, terek
Posztmodern földrajzok kezdetek A földrajzi diszciplínán belüli ösztönzők: Pozitivizmus kritikája A Marxizmus univerzális koncepciói (pl. osztály), strukturalizmusa ellen A földrajz relatíve későn csatlakozott a posztmodern megközelítésekhez, s vitatják, hogy valóban belépett-e a posztmodern fázisba Első munkák: Michael Dear 1986: Postmodernism and planning Edward Soja, A. J. Scott 1986: Los Angeles: capital of the late twentieth century A postmodern kritikája: Harvey, D. 1989: The condition of postmodernity
Posztmodern földrajzok témák A posztmodern földrajzok kutatási fókuszai: Posztmodern város Társadalmi változások: posztmodern korszak (jellemzői: új kulturális logika, poszt-fordista politika, gazdaság; a politika tereinek transzformációja; a reprezentáció előtérbe kerülése) A média (tömegtájékoztatás) szerepe a fogyasztás reprezentációja és változásai (a fogyasztás helyei és a helyek fogyasztása) Posztmodern életmódok, ízlések és a speciális városi és regionális környezet átalakulása, a kulturális tőke szerepe a városi szomszédsági terek átalakulásában
Posztmodern földrajzok témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma Földrajzi válasz korunk városának átalakulására az új posztmodern korszakban Laboratóriuma : Los Angeles mint posztmodern város L.A. iskola a Chicagói Iskolát kritizálva (a város komplex társadalmi-térbeli jelenség, nem lehet megragadni egyetlen átfogó definícióval, egyetlen logikában) A posztmodern város kutatásának 2 tábora: Posztmodern = sajátos korszaka a fejlett kapitalizmusnak Speciális posztmodern gondolkodásmód, tudás
Posztmodern földrajzok témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma A városkutatások posztmodern megközelítésmódja: a posztmodern urbanisztika úgy értelmezhető, mint: a városfejlődés új formáinak megjelenése (LA = posztmetropolisz; nem egyközpontú város; peremvárosok, tematikus parkok, lakóparkok, technoburb fragmentált városi terek, kulturális, társadalmi heterogenitás, polarizáció) új látásmód, logika, amivel interpretálják a várost Példa: a városrevitalizációban új építészeti stílusok megjelenése az örökségvédelem segítségével ; és új tervezési megközelítésmódok alkalmazása ( közösségi tervezés )
The functional archipelago of the European cityregion (Kunzmann in Leber, 2010, p.671)