JEGYZŐKÖNYV Zsámbék Város Képviselő-testületének 2009. november 10-én (kedden) 17 órakor a zsámbéki Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4.) megtartott rendes üléséről. Jelen voltak: Lovas Lajos polgármester Horváth László alpolgármester Gasparek Ferenc képviselő Horgos Zsolt képviselő Keserű János képviselő dr. Legerszki Tamás képviselő Mayer László képviselő Nagy Károly képviselő Szabó Bernadett képviselő Szabó Zoltán képviselő Távol maradt: Haraszti Levente képviselő Heim László képviselő Meghívottként részt vett: dr. Malik Dean jegyző Kovács Mária a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény igazgatója Bánhidi László főépítész Lovas Lajos: A képviselő-testület ülését megnyitom. Megállapítom, hogy 10 fő jelenlétével a Képviselő-testület határozatképes. Javaslom, hogy a főépítész megérkezéséig a 3. napirendi pontot utolsóként tárgyaljuk. A zárt ülésről pedig a 12. napirendet javaslom levenni, mivel az érintett jelezte, hogy nem tud a mai ülésen részt venni. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: A Képviselő-testület az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1./ Rendeletalkotás az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 2./ 2010. évi belső ellenőrzési ütemterv elfogadása Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 3./ Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény tantárgyfelosztása és a teljesített órákról szóló kimutatása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 1
4./ Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény adminisztrációs létszámának emelése Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 5./ Csatornahálózat tulajdonba vétele Nyárfás Építőközösségtől Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 6./ Közműfejlesztés hozzájárulási díjak (3/2008.(I.22.) számú határozat módosítása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 7./ Magyar u. 6.(410.hrsz.) alatti ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzése Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 8./ Zsámbék Nagyközségért Közalapítvány támogatása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 9./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 10./ Jegyzői tájékoztató 11./ Beszámoló a települési Tervtanács működéséről Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Zárt ülés 12./ Tájékoztató Polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 1./Rendeletalkotás az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: Ez a tervezet emlékeim szerint több munkacsoport értekezleten is átment. Horgos Zsolt: A 2. számú melléklet c.) pontjában valószínűleg elírás történt. dr. Malik Dean: Köszönöm az észrevételt. Lovas Lajos: A helyes összeg 135,-. dr. Legerszki Tamás: A 4.. 2. pontjában az szerepel, hogy szociális alapon a szociális ingatlan adható bérbe. Külön meghatároztuk ilyen tekintetben az ingatlanok besorolását? dr. Malik Dean: A rendelet melléklete tartalmazza a besorolást. dr. Legerszki Tamás: Ezek közül melyik a szociális? dr. Malik Dean: A rendelet arról rendelkezik, hogy az önkormányzat döntése alapján a nem komfortos lakások jelölhetők ki szociális bérlakásnak. dr. Legerszki Tamás: A 6.. 7. pontja hogyan értelmezendő? dr. Malik Dean: Ez az jelenti, hogy ha a rendelet szerinti szempontok szerint vezetett bérlakásigény lista valamelyik helyén két vagy több személy egyformán felel meg, akkor a jelentkezési sorrend az irányadó. 2
dr. Legerszki Tamás: A hiánya kifejezést érzem pontatlannak, hiszen nem hiányzik a sorrendiség, hanem egyezőségről van szó. Esetleg azzal kellene kiegészíteni a mondatot, amit az előbb elmondott. dr. Malik Dean: Jogosultsági egyezőség esetén a jelentkezési sorrend az irányadó. Lovas Lajos: Ezt módosító indítványnak tekintem. dr. Legerszki Tamás: A 27.. (2) bekezdésében van egy felsorolás a bérbeadásból származó bevételek felhasználására. A felsorolás e. és h. pontja nem ugyanazt jelenti? Lovas Lajos: Szerintem nem. dr. Legerszki Tamás: A helyi támogatás a szociális problémák megoldását is jelenti. Nem gondolom, hogy ez egy jelentős lehetne. dr. Malik Dean: Az e. pont lakhatással összefüggő támogatást jelent, bármilyen jogcímen. A h. pedig kifejezetten a lakbérhez való hozzájárulást jelenti. dr. Legerszki Tamás: A 4. számú melléklet egy segédlet lenne a sorrendiség kialakításához. Kap valamilyen pont rendszert például, aki hajléktalan. dr. Malik Dean: Az alaprendeletben szerepel, hogy a 4. számú melléklet a súlyozás szempontja. Ez azt jelenti, hogy az adott szempont szerint a legkedvezőbb feltétel 1. pontot jelent, míg a legkedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezőknél az első szempontnál 4 pontot, a másodiknál 6 pontot, a harmadiknál 6 pontot, a négyesnél 3 pontot, a vagyoni helyzetnél és az együtt költözőknél pedig szintén 3 pontot. Horváth László: A 12.. b. soránál az szerepel, hogy a lakásbérlet megszűnik, ha a lakás megsemmisül, úgyszintén, ha a lakás lakhatatlanná válik. Itt arra lennék kíváncsi, hogy egy szociális bérlakás esetén ilyen esetén mi történik a bérlővel? Ezt kell szabályozni? dr. Malik Dean: Ha az önkormányzat egy ingatlant bérbe ad, a bérlőtől kér egy nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy akkor és amennyiben a lakásbérlet a rendelet szerinti jogcímek miatt megszűnik, elhagyja az ingatlant. Horváth László: Itt az a helyzet áll fenn, hogy az illetőnek nincs hol laknia. dr. Malik Dean: Az esetek többségükben azok, akiknek nincs saját ingatlanuk, elsősorban saját rokonuknál kérhetnek befogadást arra az időre, ameddig az önkormányzat a veszélyessé vált ingatlanban nem tudja az elhelyezésüket vállalni. Horváth László: Tehát nem vállalunk kötelezettséget? dr. Malik Dean: Nem is tudunk, hiszen, ha az önkormányzat összes lakása ki van adva, és valamelyik lakhatatlanná válik, nem tudja az önkormányzat hová elhelyezni az érintettet. Az önkormányzatnak elméletileg a bérleti díjakból folyamatosan gondoskodnia kell az ingatlanok állagmegóvásáról, még azt megelőzően, hogy veszélyessé válnának. Ide legfeljebb csak biztosítással lehet belevonni a vis majos esetét. dr. Legerszki Tamás: A szociális törvény előírja, hogy az önkormányzat területén megjelenő hajléktalanról gondoskodni kell. Az elmúlt időszakban történt megkeresés az önkormányzat 3
felé a hajléktalankérdésről. Van-e esetleg olyan lakásunk, amelyet vis major esetén kijelölhetnénk egy ilyen helyzet kivédésre is. dr. Malik Dean: Ez a rendelet a hajléktalanprobléma megoldásával nem foglalkozik. Noha az az önkormányzatnak nem kötelessége, de szeretné a hajléktalankérdést megoldani, akkor vagy ki kell jelölnie egy ezzel kapcsolatos feladatellátót, vagy akár egy ingatlant. Bár az még nem a hajléktalanok ellátásának biztosítását jelenti, mert a hajléktalanszálló és a szükség lakás hajléktalanok elhelyezésére történő kijelölése nem ugyanaz. Az önkormányzathoz érkezett kérelem olyan helyiség kijelölésére hajléktalan elhelyezése céljából, amely jelenleg használaton kívül van ez konkrétan a rendőrség számára kijelölt hely. Ez döntésre bekerült a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elé, de ők a kérelmet elutasították. dr. Legerszki Tamás: De abban egyetértünk, hogy az önkormányzat területén megjelenő hajléktalanokkal a szociális törvény alapján törődnünk kell. dr. Malik Dean: Nem. A hajléktalanokról való gondoskodás lakosságszámhoz igazított feladat, de Zsámbék lakosságszáma nem éri el a harmincezer főt. dr. Legerszki Tamás: Nem is konkrét hajléktalanszállóra gondoltam, de a törvény 7. -a előírja, hogy melegedést, szállást és étkezést kell nyújtson. A törvény nem rendelkezik arról, hogy hogyan kell ez megoldani. Lovas Lajos: Ez biztosan a lakásrendelethez tartozik? Egyébként nálam már majdnem megjelent egy hajléktalan, de aztán visszamondták az elhelyezést. Tudtommal több név is felmerült, bár mindenkinek volt lakcíme, így nem tudom, hogy hajléktalannak minősülnek-e. Sőt mindannyian laktak is valahol. Olyan lista is készült, hogy hányan szeretnének beköltözni a hajléktalan szállásra, de mindegyiküknek volt hol lakni. dr. Legerszki Tamás: Az elhangzott alpolgármesteri kérdésre vetődött fel bennem, hogy a lakás megsemmisül, az illető hajléktalanná válik akaratán kívül, és nem biztos, hogy hozzátartozói vannak. dr. Malik Dean: Ennek a rendeletnek nem tárgya ez a téma, de lehet róla tárgyalni akár a szociális rendelet kapcsán. Azt gondolom, hogy mi önként ilyen melegedőt a jogszabályi feltételek hiányában nem tudunk. Két megoldást tudok. Az egyik, hogy helyben működő, ilyen tevékenységre is engedéllyel rendelkező szervezettel köthetünk ilyen célú megállapodást. A másik pedig, hogy a környezetünkben lévő nagyobb település, ahol van ilyen ellátás szintén megkereshető ilyen szerződéskötés céljából. Horváth László: A munkacsoport értekezleten elhangzott, hogy az a javaslatom, hogy a Pénzügyi Bizottság helyére a Képviselő-testület kerüljön az SzMSz-be ütközik. Nem néztem utána, hogy hol ütközik az SzMSz-be? dr. Malik Dean: A helyiségek és ingatlanok bérbeadásának jogát a Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságra ruházta át. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag úgy dönt, hogy a rendelet-tervezet 2. számú mellékletének c. pontjában szereplő összeget 135,- Ft-ra javítja. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag dr. Malik Dean módosító indítványát miszerint a rendelet-tervezet 4
6.. 7. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerüljön: a bérbeadás az e rendelet szerint meghatározott szempontrendszer alapján történik, jogosultság egyenlőség esetén a jelentkezési sorrend az irányadó elfogadja. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag megalkotta az alábbi rendeletet: Zsámbék Város Képviselő-testületének 25/2009 (XI.11.) sz. RENDELETE az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvényben (továbbiakban Ltv.) valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban: Ötv) 16..(1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő - testülete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról az alábbi rendeletet (továbbiakban: Lr.) alkotja: 1.. Fogalom meghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. 2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel); c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. 3. Komfortos az a lakás, amely legalább 5
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel; c) melegvíz-ellátással; és d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik. 4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel; b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. 5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. 6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) fűthető; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. 6. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. 7./ Szociális lakás: az a komfort nélküli, vagy szükséglakás, melyet a Képviselő-testület rendeletében ilyennek besorol. 7. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. 8. Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. 9. Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő. I. fejezet A lakásbérleti jogviszony létrejötte, jogcíme a bérbeadás feltételei 2.. A lakásbérlet létrejötte Lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződés aláírásával határozott vagy határozatlan időre létesíthet. 6
3.. A lakások bérbeadásának jogcímei A lakások bérbeadásának jogcímei: a./ szociális alapon történő bérbeadás b./ nem szociális (piaci) alapon történő bérbeadás 4.. Szociális alapon történő bérbeadás (1) Önkormányzati tulajdonú lakás szociális alapon történő bérbevételére igényt nyújthat be az a./ akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - családban élők esetén 150%-át - gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200%-át és b./ akinek, illetve a vele együttköltözőknek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs a településen beköltözhető lakása, valamint c./ akinek, illetve a vele együttköltözőknek a vagyona együttes forgalmi értéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. tv. 4. (1) bek. b) pontjában meghatározott mértéket. (2) Szociális alapon a szociális besorolású ingatlan adható bérbe. 5.. Nem szociális alapon (piaci) alapon történő bérbeadás (1) Önkormányzati tulajdonú lakás nem szociális alapon történő bérbeadása az alábbiak szerint történhet: a.) pályázat útján b.) törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján; c.)lakásbérleti jog folytatásával; e.)szolgálati jelleggel; (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti bérbeadás esetén a kérelmezőnek az e rendelet 5. számú melléklete szerinti befogadó nyilatkozatot kell mellékelnie. 6.. Névjegyzék (1) A szociális alapon történő bérbeadás figyelemmel az Ltv. 84..(1) bekezdésérlakásigénylési névjegyzék alapján történhet. 7
(2) A névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal vezeti. (3) A kérelmet az erre rendszeresített e rendelet 7. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. (4) A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. (5) A kérelmezőt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül tájékoztatni kell. (6) A lakások bérbeadása felől a névjegyzék alapján a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság dönt. (7) A bérbeadás az e rendelet szerint meghatározott szempontrendszer alapján történik, jogosultság egyenlőség esetén a jelentkezési sorrend az irányadó. 7.. Pályázat útján történő bérbeadás (1) A pályázat útján történő bérbeadás az üresen álló, illetve megüresedő lakások bérelhetőségét pályázat útján kell meghirdetni: (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell - a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát - a bérbeadás jogcímét - a bérleti díjat - a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját - a lakás megtekintésének időpontját - a pályázat eredményének közlési módját és időpontját - a pályázat elbírálásának szempontrendszerét. (3) A pályázó pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelően, írásban nyújthatja be. (4) A pályázók közül a nyertes pályázót a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság választja ki. (5) A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja a./ jelenlegi lakáskörülménye b./ jövedelmi viszonya c./ családi helyzete c./ egészségügyi állapota e./ vagyoni helyzete f./ kérelmezővel együtt költözők száma 8.. Törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadás (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről - az e célra elkülönített üres és bérbe adható lakások figyelembe vételével - a polgármester gondoskodik. 8
(2) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség esetén a Bizottság döntése alapján a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az önkormányzat kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megváltja. A pénzbeli térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg, azonban az nem haladhatja meg azon átlagos elhelyezkedésű és műszaki állapotú lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át, amelyre a jogosult egyébként igény tarthatna. (3) Amennyiben a törvény, bírósági vagy hatósági határozat a lakbérre (szociális, vagy piaci alapú) nem tartalmaz kötelező rendelkezést, a lakbér megállapításánál e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 9.. Lakásbérleti jog folytatásával történő bérbeadás (1)Lakásbérleti jog folytatására az a kérelmező jogosult, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult volt befogadni, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. (2) Ha a (1) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője. (3) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak eltérő megállapodásuk hiányában bérlőtársként folytathatják. (4) Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban. 10.. Szolgálati jellegű bérbeadás (1) Szolgálati jellegű lakásbérleti szerződést az önkormányzattal és intézményeivel közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyekkel lehet kötni, a jogviszonyuk fennállásáig terjedő időre. 11.. Önkormányzati bérlakásba történő befogadás szabályai (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja - házastársát - gyermekét - befogadott gyermekének a gyermekét - szülőjét (2) a.) A bérbeadó a bérlő kérelmére írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát, testvérének gyermekét, élettársának gyermekét befogadja. b) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő 9
lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyja. c) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő -bérlőtársa, bérlőtársai is- valamint a befogadandó személy az előírt feltételt tudomásul veszi, valamint igazolja, hogy a lakás bérletével kapcsolatos tartozása nincs. d) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a lakók számát figyelembe véve a lakás egy felnőtt korú, cselekvőképes használójára legalább 17,00 m2-es lakószobarész jut. (3) A (2) bekezdés szerinti befogadás esetén a bérlő a kérelemhez az e rendelet 6. számú melléklete szerinti befogadó nyilatkozatot köteles csatolni. 12.. A lakásbérlet megszűnése A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; b) a lakás megsemmisül, úgyszintén, ha a lakás lakhatatlanná válik c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. 13.. A lakások lakbérének megállapítása (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díját jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások lakbérét minden év január 1-jén az infláció mértékével növelheti. (3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a nem szociális alapon történő bérbeadás esetén (L.r. 5..) b.) c.) pontjai esetében évente felülvizsgálja a megállapított lakbér mértékét. (4) A Lr. 7.. szerinti bérbeadás a lakbér mértékéről és esedékességéről nyilatkozattétel alapján a bérleti szerződésben kell rendelkezni. 14.. A felek jogai és kötelezettségei A felek jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - a bérleti szerződésben kell rögzíteni. II. FEJEZET Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérlete 10
15.. (1) A piaci lehetőségeket figyelembe véve a helyiségek bérbeadása pályázat útján történik. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a helyiség címét, alapterületét, egyéb jellemző adatait - a helyiség használatával kapcsolatos kikötéseket - a bérleti díja vonatkozó alsó határt - a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját - a helyiség megtekintésének időpontját - a pályázat eredményének közlési módját és időpontját - a pályázat elbírálásának szempontrendszerét. (3) A pályázati kiírást legalább 30 napra a polgármesteri hivatal honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni és lehetőség szerint az önkormányzati tájékoztatóban is meg kell jelentetni. (4) A pályázó pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelően, írásban nyújthatja be. (5) A képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának döntési jogát a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottságra ruházza. (6) A bérleti szerződés maximum öt évre köthető. (7) A felek jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - a bérleti szerződésben kell rögzíteni. (8) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. (9) A bérbeadó a helyiséget leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (10) A bérlő köteles gondoskodni: - a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről - a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, biztonsági berendezések karbantartásáról - a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásáról illetőleg cseréről, - az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben a felek megállapodásának alapján és annak megfelelően, - a bérlemény, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, továbbá a helyiség előtti közterület tisztántartásáról, megvilágításáról, - a közszolgáltatók felé a közüzemi díjak megtérítéséről, a kommunális hulladék elszállításáról (11) A helyiség bérleti jogát a bérlő kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával ruházhatja át. A hozzájárulásának feltételei: a.) bérlő a bérleti jogának átruházásáról szóló szerződéstervezetet köteles megküldeni bérbeadó részére, b.)a bérleti jog átruházásáról szóló szerződés kizárólag a bérlő és bérbeadó közti eredeti bérleti szerződésben foglalt célra és időtartamra köthető. (12) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és 11
felszereltséggel köteles átadni. III. fejezet A lakások és helyiségek elidegenítése Üres lakás és helyiség elidegenítése 16. (1) Üres lakás és helyiség esetében a vevőt árverés vagy pályázat útján kell kiválasztani. (2) A pályázati feltételeket átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága, az árverési feltételeket a jegyző külön szabályzatban határozza meg. (3) A lakások és helyiségek elidegenítéséről a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság dönt, a döntés előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal végzi. (4) A lakások és helyiségek legalacsonyabb eladási árát értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság állapítja meg. (5) A lakás vagy helyiség vételárát az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg egy összegben kell megfizetni. 17 Lakások és helyiségek bérlőnek történő elidegenítése. Lakások elidegenítése Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. 18.. A lakás vételárának megállapítása Az önkormányzati és az állami lakás vételárát - ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen a) az épület településen belüli fekvése; b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága; 12
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő; d) a lakás alapterülete és komfortfokozata; e) a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét. 19.. Az eladási ajánlat (1) Ha a lakást a rendelet szerint a bérlője vagy a vele egy tekintet alá eső személy az elidegenítésre való külön kijelölés nélkül megvásárolhatja, a bérlő kérelmére eladási ajánlatot kell küldeni. (2) Ha az elidegenítésre történő kijelölés már megtörtént, akkor azoknak a bérlőknek, akik azt kérték - 90 napon belül - eladási ajánlatot kell küldeni. (3) A bérlőnek küldött eladási ajánlatnak tartalmaznia kell: a) A lakás címét, ingatlan-nyilvántartási adatait: társasházi különlap (albetét) számát, helyrajzi száma, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, valamint a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és, b) Az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c) A forgalmi értéket tartalmazó értékbecslést, d) Vételárat, e) A vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit, f) Megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (továbbiakban: ajánlati kötöttség ), g) A jogosultak által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat. (4) Az ajánlatban a bérlő figyelmét fel kell hívni, hogy a) a bérlő hozzájárulhat, hogy a lakást helyette egyenes ági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg, c) A bérlőtársak az ajánlat elfogadását együttesen vagy külön is bejelenthetik. Adásvételi szerződés valamennyi bérlőtárs egybehangzó nyilatkozata alapján köthető. Ha az egyik bérlőtárs írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a lakás vevője lenni, hozzájárulásával az adásvételi szerződés a másik bérlőtárssal az egész lakásra megköthető. 20.. Az ajánlat elfogadása 13
(1) Ha a bérlő az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belüli határidőn belül az ajánlatra nem tesz elfogadó nyilatkozatot az adásvételi szerződés nem köthető meg. Ha a bérlő ezen határidőn belül elfogadó nyilatkozatot tesz, de az adásvételi szerződést nem köti meg ahhoz, hogy az adásvételi szerződés megköthető legyen a bérlő költségére aktualizált értékbecslés alapján új eladási ajánlatot kell kiadni, amelynek elfogadásáról a bérlőnek 15 napon belül kell nyilatkoznia. (2) Ha a bérlő az eladási ajánlatban közölt forgalmi érték felülvizsgálatát kér, a kérelmet a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az ajánlati kötöttség időtartama a felülvizsgálati kérelem előterjesztése és a Képviselő-testület közlése között időtartammal megnő. 21.. A vételár megfizetése (1) A vételárként a lakás értékesítésekor annak teljes vételárát kell megfizetni. (2) Azon vevőnek, aki 4.. a.) pontja szerint szociális alapú bérlakásra lenne jogosult, részletfizetés engedélyezhető legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra. Részletfizetés különösen indokolt esetben- a 22.. szerinti kikötések mellett- legfeljebb 10 évre biztosítható. (3) Részletfizetés melletti adásvétel esetén, a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogot fenn kell tartani, illetve e helyett, vagy e mellett más jogi biztosítékkal kell a vételárfizetés folyamatosságát biztosítani. 22.. A lakás fennmaradó vételárának megfizetésekor számítandó kamat (1) A vásárló az adásvételi szerződés megkötését követően 3 évig a vételár fennmaradó része után kamat fizetésére nem köteles. Ezt követően a kamat nagysága a jegybanki alapkamatnak megfelelő. A kamatfizetés alapja a 4. év január 1-én még fennálló vételárrész. Kezdő időpontja a szerződés aláírásától számított 4. év. (2) A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a szerződés esetleges megszűnésén túl- a késedelmes időszakra a vevő köteles a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét is megfizetni függetlenül attól, hogy a késedelem melyik fizetési időszakban következett be. 23.. Helyiségek bérlőnek történő értékesítése (1) Értékesítésre kijelölt helyiség megvásárlására a helyiség bérlőjének elővásárlási joga van. (2) A bérlőnek az értékesítésre történő kijelölést követő 15 napon belül meg kell küldeni az eladási ajánlatot. 24.. Az értékesítési ajánlat 14
(1) A bérlőnek küldött értékesítési ajánlatnak tartalmaznia kell: a) A helyiség címét, ingatlan-nyilvántartási adatait: helyrajzi számát, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, valamint a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és, b) Az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c) a helyiség vételárát e) A vételár megfizetésének feltételeit, f) Megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (továbbiakban: ajánlati kötöttség ), A helyiségek bérlői által fizetendő vételár 25.. (1) A helyiség vételára megegyezik annak forgalmi értékbecsléssel meghatározott értékével. 26.. A vételár megfizetése (1) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni, de külön kérelemre legfeljebb egy évi részletfizetés engedélyezhető, ha a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár felének megfizetése megtörtént. (2) A részletekben történő fizetés esetén a fennmaradó vételárrész erejéig a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat kötendő ki. (3) A részletfizetés engedélyezése esetén a vételár teljes megfizetésig a helyiség tulajdonjogát fenn kell tartani, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja. (4) Ha a helyiség forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja, a vételárat csak egy összegben lehet megfizetni. (5) A vételárhátralék erejéig a helyiségre az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni. 27.. A lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételár felhasználása (1)Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételárat a Polgármesteri Hivatal köteles elkülönített számlán kezelni, és a számla egyenlegéről negyedévente a képviselő-testületet tájékoztatni. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen: a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, 15
b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére, c) város rehabilitációra, d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására, f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására. (3) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja a) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b) a földrészlet megosztásával; c) a társasházzá való átalakítással; d) a forgalmi érték megállapításával; e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. (4) Az értékesítésből befolyt összeg felhasználásának tervezett célját és ütemezését jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az ütemezést minden évben az önkormányzat költségvetésével egyidejűleg felül kell vizsgálni. IV. fejezet 28.. Záró rendelkezések 1.) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 2.) Ez a rendelet a 27.. kivételével - 2009. december 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésével a bérbeadói döntéssel még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 27.. 2010. január 1.-én lép hatályba. 3.) A rendelet hatálybalépésével az e rendelet hatálya alá tartozó bérleti megállapodásokat e rendelet szerint kell értelmezni. A megállapodásokat e rendeletnek megfelelően-azoknak a rendelettel való összhangját biztosítva- legkésőbb a hatálybalépést követő 30. napig megfelelően módosítani kell. A rendelet hatálybalépését követően- figyelemmel az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseire- a rendelettel összhangban nem álló szerződéseket meg kell szüntetni, és az érintett lakást, vagy helyiséget ki kell üríteni. E felől a Bérbeadó, vagy annak szerve 2010. június 30.-ig köteles intézkedni. A szerződéssel, vagy más- az írásos formát jogszerűen mellőző formában létre nem hozott, tényleges lakás-, vagy helyiséghasználatot a rendelet hatálybalépését követően meg kell szüntetni. A rendelet hatálybalépésével, az e rendelettel összhangban nem álló, de az e rendelet szabályozási körével érintett önkormányzati döntéseket-, rendeleteket, határozatokat- megfelelően módosítani kell. 3.) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 16
4.) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2002.(IV.12.) számú, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakbérének megállapításáról szóló 3/2002.(IV.12.) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 4/2002.(IV.12.) számú rendeletei hatályukat vesztik. 17
Önkormányzat tulajdonában lévő lakások alapbér-mérték meghatározása 1. számú melléklet a.) összkomfortos lakások esetében: b.) komfortos lakások esetében: c.) félkomfortos lakások esetében: d.) komfort nélküli lakások esetében: c.) szükséglakás esetében: 275,-Ft/m2/hó 220,-Ft/m2/hó 135,-Ft/m2/hó 110,-Ft/m2/hó 80,-Ft/m2/hó 18
2. számú melléklet Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások komfortfokozat alapján történő besorolása bérlakás címe szobák száma komfort fokozat besorolás Szent I. tér 3. 1 félkomfortos önkormányzati bérlakás Szent I. tér 3. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Szent I. tér 3. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/a. 2 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/b. 3 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/c. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/d. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/e. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/f. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 1,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 1,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 2 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Somogyi B. u. 6. 3 összkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 1/b. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 6/a. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 8/b. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 3/a. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 9/a. 2,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 8/a. 2,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Akadémia u. 3. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Akadémia u. 3 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Etyeki u. 2. 3 összkomfortos szolgálati lakás Petőfi S. u. 15/a. 2 komfortos önkormányzati bérlakás Petőfi S. u. 15/b. 2 komfortos önkormányzati bérlakás Petőfi S. u. 15/c. 1 komfortos önkormányzati bérlakás 19
3. számú melléklet A lakás- és helyiségértékesítésből befolyt összegek felhasználásnak célja és ütemezése A felhasználás célja - építési beruházással kapcsolatos költségek ellentételezésére - városi infrastruktúra javítása - önkormányzati lakásállomány bővítése - önkormányzat ingatlanhasználattal kapcsolatos tevékenységek támogatása Ütemezés 2010. januártól folyamatosan 20
Lakásigénylési támogatás bírálati szempontrendszere 4. számú melléklet 1./ jelenlegi lakásörülmények nincs lakása albérletben él (hajléktalan) családtagként más lakásában él szívességi lakáshasználó összesen 2./ jövedelmi viszonyok 0-25.000,- 25.001,- - Ft/hó/fő 45.000,- Ft/hó/fő 45.001,- - 60.000,- Ft/hó/fő 60.001,- - 80.000,- Ft/hó/fő 80.001,- Ft 100.000,-Ft 100.001,- Ft/fő felett. összesen 3./ családi helyzet egyedülálló házastársával él 1 gyermekes család 2 gyermekes család 3 vagy több gyermekes család 1 gyermekét egyedül nevelő 2 gyermekét egyedül nevelő család 3 vag több gyermekét egyedül nevelő 4./ egészségi állapot kérelmező tartósan beteg kérelmező gyermeke tartósan beteg kérelmező vagy vele együtt költöző tartósan beteg Összesen 5./ vagyoni helyzete gépkocsi egyéb ingatlan nyaraló 200.000,- Ft feletti értékű értéktárgy összesen 6./ kérelmezővel együtt költözők száma 1 2 fő 3-5 fő 5-7 fő 8-10 fő 10 fő felett 21
BEFOGADÓ NYILATKOZAT (lakásbérlők részére) Alulírott, (név, anyja neve, születési idő), nyilatkozom, hogy (név, anyja neve, szül. idő) személyt (cím) az Önkormányzattól bérelt és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan bérleti jogviszonyának megszűnésekor (cím) Tulajdonomat képező, vagy általam bérelt ingatlanon befogadom. Az általam befogadott személy a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezési kérelemmel az Önkormányzat felé a továbbiakban nem kíván élni. Befogadó aláírása Lakásbérlő aláírása Tanúk: 22
BEFOGADÓ NYILATKOZAT (bérlőtárs befogadásához) Alulírott, (név, anyja neve, születési idő), nyilatkozom, hogy az általam az Önkormányzattól bérelt és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon (cím) a bérleménybe befogadott személy (név, anyja neve, szül. idő, lakcím) a bérleti jogviszony megszűnése után elhelyezési kérelemmel nem kíván élni. Befogadó aláírása Befogadott aláírása Tanúk: 23
SZOCIÁLIS ALAPON TÖRTÉNŐ BÉRLAKÁS BÉRLETI JOGOSULTSÁG FELTÉTELEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA Személyes adatok Igénylő neve: Leánykori név: Születési hely,idő: Anyja neve: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Elérhetőség: Családi állapota: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Munkahely neve, címe: Foglalkozása: Jövedelem adatok (havi bontásban) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem: Ebből közfoglalkoztatásból származó jövedelem: Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: Táppénz, gyermekgondozási támogatások: Nyugellátás és egyéb, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: Egyéb, máshová nem sorolt jövedelem: Összes nettó jövedelem: 24
Lakásban együtt élő személyek 1. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: 2. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: 3. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: Az együttköltözők egy főre jutó havi nettó jövedelme: 25
Jelenlegi lakáshelyzet Jelenlegi tartózkodási hely: Tartózkodás jogcíme: Lakás műszaki állapota: Lakás komfort fokozata: Lakás rezsiköltsége éves átlag havi lebontásban: Költözési szándék oka: Ingatlanvagyonnal rendelkezem (igen/nem): Igen válasz esetén, annak leírása (jellege, műszaki állapota): 26
Nyilatkozat 1. Alulírott kérelmező, tudomásul veszem hogy az adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 30 napon belül bejelenteni. 2. Alulírott kérelmező, hozzájárulok, hogy vagyoni és életkörülményeimről az illetékes bizottság illetve a hivatal illetékes munkatársa a helyszínen győződnek meg. 3. Alulírott kérelmező hozzájárulok ahhoz, hogy a kérelmemben feltüntetett, vagy hiánypótlásra felhívást követően közölt személyes adataimat a lakásigénylési jogosultság elbírálása, illetve az eljárás lefolytatása érdekében lakásigénylési névjegyzék keretében Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testülete, illetékes bizottsága, és a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája azokat megismerje és az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelje. 4. Az adózás rendjéről szóló módosított 2003.évi XCII. Tv. 54 (1) bekezdés c.) pontja alapján hozzájárulok, hogy az adóhatóság az alábbi adózási adataimat Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testülete, illetékes bizottsága, és a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya részére bérleti ajánlat kérelmem elbírálásához, illetve bérleti szerződésem hosszabbítási kérelmem kiadja: - fennálló adótartozás összege, - adóhatóságnál nyilvántartott ingatlanom és annak tulajdoni részaránya Zsámbék, Igénylő aláírása 27
Csatolandó dokumentumok: - jövedelemigazolás - munkáltatói igazolás - nyilatkozatok 2./2010. évi belső ellenőrzési ütemterv elfogadása Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző dr. Malik Dean: Véleményezési jogkörben eljáró Pénzügyi Bizottság ülésén részletesen ismertettem a tervet. Az államháztartási törvény, az önkormányzati törvény, valamint az államháztartási törvény belső ellenőrzésre vonatkozó végrehajtási rendeletének alapján az önkormányzat minden évben köteles a következő évre elkészíteni a belső ellenőrzési tervét. A belső ellenőrzés célja, az önkormányzati feladatellátás és gazdálkodás célszerűségi, szabályossági szempontból folyamatos vizsgálat tárgya legyen. A célvizsgálatok az előterjesztésben szerepelnek. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a tervet elfogadásra javasolta. Az eredeti előterjesztéshez képest javaslom az ellenőrzési terv kiegészítését a bölcsődei konyha személyi és tárgyi feltételeinek célvizsgálatával, és a megváltott ivóvíz- és csatornakontinges és tényleges közműhasználat ellenőrzése a Zsámbékvíz Kft-nél. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag dr. Malik Dean módosító indítványát miszerint a 2010. évi belső ellenőrzési ütemterv egészüljön ki a bölcsődei főzőkonyha személyi és tárgyi feltételeinek célvizsgálatával, és a megváltott ivóvíz- és csatornakontinges és tényleges közműhasználat ellenőrzésével a Zsámbékvíz Kft-nél elfogadja. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 144/2009.(XI.10.) számú Határozat A Képviselő-testület a 2010. évi belső ellenőrzési munkatervet elfogadja 3./ Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény tantárgyfelosztása és a teljesített órákról szóló kimutatása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 145/2009.(XI.10.) számú Határozat A Képviselő-testület a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény 2009/2010-28
es tanévre vonatkozó tantárgyfelosztását és a teljesített órákról szóló kimutatását jóváhagyja. Határidő: 2009. október 31. Felelős: Lovas Lajos polgármester 4./Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény adminisztrációs létszámának emelése Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző dr. Malik Dean: 2009. július 1-ével az önkormányzat megszüntette a Zichy Miklós Általános Iskola önálló gazdálkodását, ezzel a gazdasági feladellátással foglalkozó területen 1 munkatárs maradt meg, aki a Polgármesteri Hivatalhoz került áthelyezésre. Ő azonban adminisztrációs feladatokat is ellátott az intézménynél. Tekintettel arra, hogy teljes létszámelvonás történt, az adminisztárciós feladatellátás pedig szükséges az intézménynél, ezért történt az előterjesztés benyújtása. Az előterjesztést a szakbizottság megtárgyalta, és elfogadásra javasolta. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 146/2009.(XI.10.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény 1 fővel történő létszámkeret megemeléséhez hozzájárul. 5./ Csatornahálózat tulajdonba vétele Nyárfás Építőközösségtől Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: Az előterjesztésben olvasható, hogy a csatornahálózat hibáját kijavíttatta az építőközösség a NOOK Kft-vel. dr. Malik Dean: A Nyárfás Építőközösség korábban elkészítette a víz- és csatornahálózatot a saját fejlesztési területén. A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Felügyelőség, mint engedélyezésre jogosult szakhatóság az év elején jelezte, hogy a vízhálózaton és a csatornahálózaton is a kivitelezési hibák miatt javítási munkálatokat kell végezni, ellenkező esetben azok használatát megtiltja. Az önkormányzat átvételének hiányában a további működésük meg fog szűnni. A kivitelezővel egyébként perben álló Nyárfás Építőközösség ismételt megbízást adott a kivitelezőnek, aki a javítási munkálatokat elvégezte. A vízhálózatot a víziközmű társulatunk műszakilag átvette, majd ezt követően önkormányzatunk a törvény rendelkezéseinek megfelelően tulajdonba vette. A csatornahálózat javítási munkái most készültek el, amelyet a vízkiközmű cégünk műszakilag rendben talált. A törvény szerint ennek a szabályos üzemeltetésnek egyik feltétele az önkormányzat részére történő átadás. Erről szól a határozati javaslat. A mellékelt átadás-átvételi megállapodásban szereplő jogszabatosság arra vonatkozik, hogy amennyiben ők egymással elszámolási vita okán peres eljárást folytatnak, vagy újabbat kezdeményeznek az önkormányzat nem lehet érintett, perbe nem hívható, pertársként nem kapcsolódik be. A határozati javaslatot javaslom kiegészíteni azzal, hogy a határozat felhatalmazása alapján polgármester részéről történő iratelőkészítés és aláírás 29
előfeltétele, hogy a kivitelező közvetlenül garanciavállalásról szóló nyilatkozatot ad az önkormányzat számára. Horváth László: Annak idején szakhatóság vizsgálat felül a vezetéket, elegendő, ha a Zsámbékvíz veszi át műszakilag, vagy kell hozzá szakhatósági engedély? dr. Malik Dean: A szakhatóság fogja kiadni a végleges működési engedélyt, amelynek egyik előfeltétele a tulajdonba vétel. A mi víziközmű cégünk a szakhatósági jegyzőkönyvben foglaltakat ellenőrizte le. Horváth László: Ha átvesszük, és a szakhatóság azt a véleményt adja, hogy különböző problémák vannak vele, akkor ez a garancia, ami módosító indítványként belekerül, azt jelenti, hogy számunkra semmiféle következménye nem lehet? dr. Malik Dean: Így van, a meghatározott 5 éves időtartamra ezt a célt szolgálja a garancia benyújtása. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag dr. Malik Dean módosító indítványát miszerint a határozat egészüljön ki az alábbiakkal: a határozat felhatalmazása alapján polgármester részéről történő iratelőkészítés és aláírás előfeltétele, hogy a kivitelező közvetlenül garanciavállalásról szóló nyilatkozatot ad az önkormányzat számára elfogadja. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 147/2009.(XI.10.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy határoz, hogy a Nyárfás Beruházási és Építőközösség által kivitelezett szennyvízhálózat vezetékét a mellékelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint tulajdonba veszi, majd a működéséhez szükséges együttműködést a Zsámbékvíz Kft-vel megköti. Felhatalmazza a polgármestert az érintett iratok előkészítésére és aláírására. A határozat felhatalmazása alapján polgármester részéről történő iratelőkészítés és aláírás előfeltétele, hogy a kivitelező közvetlenül garanciavállalásról szóló nyilatkozatot ad az önkormányzat számára. Határidő: 2009. november 30. Felelős: Lovas Lajos polgármester 6./Közműfejlesztés hozzájárulási díjak 3/2008.(I.22.) számú határozat módosítása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: A határozati javaslat rendkívül terjedelmes, ezért, ha nincs kérdés szavazásra teszem fel. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 148/2009.(XI.10.) számú 30
Határozat A Képviselő-testület Zsámbék Város Önkormányzata és a Zsámbékvíz Kft. között 2004. március 12-én kötött üzemeltetési szerződés II. sz. melléklete szerinti közműfejlesztési hozzájárulás díjait módosító 3/2008.(I.22.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: 1. Ivóvíz és csatorna közműfejlesztési hozzájárulások díja lakossági fogyasztó esetén 1.1. 100 %-ban önkormányzati beruházásból megvalósult víziközmű hálózatra csatlakozás esetén - önálló helyrajzi számmal rendelkező telekingatlan - önálló helyrajzi számmal rendelkező építmény - albetét számmal rendelkező lakóegység - osztatlan közös tulajdonban lévő lakóegység - önálló rendeltetési egység 1.1.1 Ivóvíz 40.000,- Ft + ÁFA 1.1.2 Csatorna 225.000,- Ft + ÁFA 1.2. Nem 100 %-ban önkormányzati beruházásból megvalósult víziközmű hálózatra csatlakozás esetén - önálló helyrajzi számmal rendelkező telekingatlan - önálló helyrajzi számmal rendelkező építmény - albetét számmal rendelkező lakóegység - osztatlan közös tulajdonban lévő lakóegység - önálló rendeltetési egység 1.2.1 Ivóvíz- 40.000,- Ft + ÁFA 1.2.2 Csatorna 100.000,- Ft + ÁFA 1.3. Az 1.1 és 1.2. pontban részletezett ingatlanok minden további csatlakozáskor fizetendő közműfejlesztési díja - önálló rendeltetési egységenként a mindenkori közműfejlesztési hozzájárulás 50 %-a 2. Ivóvíz és csatorna közműfejlesztési hozzájárulások díja nem lakossági fogyasztó esetén - önálló rendeltetési egységenként és 1 m3-re vetítve 2.1. Ivóvíz 75.000,- Ft + ÁFA 2.2. Csatorna 416.000,- Ft + ÁFA 3. A kiépítés költségei A közműfejlesztési hozzájárulás díja nem tartalmazza a kiépítés költségeit. Lakossági fogyasztó: Az a személy, aki a víz- és csatornahálózatot lakossági célokra használja. Önálló helyrajzi számmal rendelkező telekingatlan: Önálló helyrajzi számmal rendelkező telekingatlan olyan földterület, mely a Földhivatali ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkezik. Önálló helyrajzi számmal rendelkező építmény Önálló helyrajzi számmal rendelkező építmény, mely a Földhivatali ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkezik. Albetét számmal rendelkező lakóegység: Olyan önálló rendeltetési egység, mely több rendeltetési egységből származó építmény (társasház) részét képezi és a Földhivatali ingatlan nyilvántartásban önálló albetétszámmal rendelkezik. 31