Térinformatikai infrastruktúra 2004 A GEOMEDIA VILÁG SZEREPE AZ ADATINTEGRÁCIÓBAN Janovszki Zsolt-Hennel Tamás graphit Kft. ÖSSZEFOGLALÁS Az adatintegráció és az interoperabilitás jelentőségét, szerepét mutatjuk be a modern, számítástechnikai megoldásokon alapuló világban, ezen belül a térinformatikában. Bemutatjuk és megvizsgáljuk az Intergraph Corporation által nyújtott lehetséges megoldásokat konkrét példával. A cikkünkben leírtak felhívják a figyelmet az intézményi adatintegráció szükségességére, és veszélyeire, buktatóira egyaránt. ABSTRACT We discuss how important data integration and system interoperability in the modern computerized world is. We show and analyze Intergraph Corporation s solutions which are based on proven and world leading technology. We have collected the pros and cons of data integration, and suggested a possible step-by-step plan to make the integration process succesfully completed. 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A HŐSKOR UTÁN -TÓL NAPJAINKIG A szélesebb körben használható térinformatikai (GIS = Geographical Information Systems) szoftverek megjelenése a 80-as évek végére tehető. Ezek az alkalmazások még elsősorban tudományos célokat szolgáltak, kevés volt belőlük, és valamilyen UNIX alapú operációs rendszer alatt futottak. Igazi fellendülést a 90-es évek eleje hozott a térinformatikai szoftverfejlesztő cégek számára. A fellendülés egyik oka az volt, hogy a Windows operációs rendszer terjedésével egyre általánosabbá (és olcsóbbá) váltak a számítástechnikai eszközök, másrészt a gazdasági élet meghatározó szereplői felismerték a térképi adatok digitális feldolgozásának fontosságát. Ennek az időszaknak jellemző tevékenysége az adatgyűjtés és digitalizálás volt. A fő felhasználók az államigazgatás térképi adatokkal foglalkozó szegmensei, (pl. digitális térképi adatok előállítása, földmérés, ingatlan nyilvántartás, stb.) valamint a kiterjedt lineáris hálózati infrastruktúrával rendelkező közmű cégek (áram-, víz-, gáz- és távhő szolgáltatók) közül kerültek ki. Az időszak piacvezető termékei közé tartozott az Intergraph Corporation máig egyedülálló funkcionalitással bíró MGE (Modular GIS Environment)
termékcsaládja, és a közmű szektorban elterjedt FRAMME szoftver megoldás. Mivel az adatok felhasználása főleg szakmai műhelyekben, nem integrált formában történt, azok megosztására elegendő volt az elterjedt CAD formátumok szabványként történő használata (pl. dxf, dgn). A 90-es évek közepére az USA-ban és Nyugat-Európában nagy mennyiségű és kitűnő minőségű adat gyűlt össze, ami lehetővé tette a digitális térképi adatok széleskörű, szervezeti szintű felhasználását. Egyre több, a térinformatikától távol eső területen tevékenykedő cég fedezte fel a térbeli adatkezelésben és elemzésben rejlő előnyöket. Ezek a cégek azonban megkövetelték, hogy a GIS rendszer ne szigetként, hanem a vállalati informatika szerves részeként működjön. A megfogalmazódott igények életre hívták az integrált térinformatikai megoldásokat, amelyek a mai napig is a GIS termékeket fejlesztő cégek zászlóshajói. A megoldások elsődleges célja az adatokban rejlő információk hatékony kinyerése és a térinformatika rendszerek más informatikai rendszerekhez illeszthetőségének támogatása. 2. ADATINTEGRÁCIÓ vs. INTEROPERABILITÁS A két kifejezés nem teljesen független egymástól, de sokszor találkozhatunk azzal, hogy kimondottan rokon értelműként használják őket. Ennek elkerülése céljából mi megkíséreljük tisztázni a két fogalom szerepét, jelentését. Az interoperabilitást támogató törekvések (melynek szakmai vezetője az OpenGIS Consortium, rövidítve OGC) elsődleges szándéka olyan nemzetközi szabványrendszer felállítása, amely révén az előállított adatok felhasználhatóvá válnak más GIS vagy egyéb informatikai rendszerekben is. Az adatintegráció, (amellyel a továbbiakban cikkünk foglalkozik) ezzel szemben egy olyan rendszerszemlélet implementálása, amelynek nyomán a térbeli adatok vállalati szintű felhasználása válik lehetővé. Az interoperabilitás az adatintegráció egyik alapfeltétele. Minden integrált rendszerben interoperabilitás van a szoftverek között, de nem minden olyan rendszer integrált, ahol a szoftverek közti adatáramlás problémamentes. Egy példa az életből: Mi az Intergraph kelet-európai központjából érkező regionális igazgatóval csak akkor tudunk szót érteni, ha közös nyelvet (angol) választunk. Ez interoperabilitás. Ez nem jelenti azonban azt, hogy mi az Ő integrált rendszerükhöz (Intergraph Czech) tartoznánk akár gazdaságilag, akár szervezetileg. 3. AZ ADATINTEGRÁCIÓ GYAKORLATI JELENTŐSÉGE Egy vállalaton belül minden különálló adatbázis létrehozása sok pénzbe kerül, csökkenti a közgazdasági értelemben vett rugalmasságot, és csökkenti a jövedelmezőséget. Az integrált adattárházak szakmailag átgondolt üzemeletetéssel azonban rendkívül költség hatékony eszközök lehetnek egy komplex vállalati struktúra fenntartásában, továbbfejlesztésében. 2
3.1. Az adatintegráció szükségessége Amikor egy magánszemély, vagy egy üzleti csoport elindít egy üzleti vállalkozást, az adatintegráció meglehetősen egyszerű. Egy egyszemélyes cég esetén minden adat a tulajdonos fejében áll össze céges adattá. A vállalkozókból álló kisebb konzorciumok az adatintegrációt leginkább folyamatos kapcsolattartással, találkozókkal valósítják meg. Ahogy a cég, vagy intézmény növekszik, az adatintegráció szerepe felértékelődik, de lényegesen bonyolultabbá is válik egyben. Lássunk egy példát: A vállalat alkalmaz egy sales menedzsert. A vezérigazgató egy hétvégi hajókirándulás során találkozik egy lehetséges partnerrel, és megígéri neki, hogy valaki majd fel fogja hívni a cégtől. Hétfőn emlékezteti is erre az alkalmazottját. Innentől lépésről lépésre megfigyelhetők az adatintegrációból, vagy annak hiányából fakadó hatások. A sales menedzsernek emlékeznie kell arra, hogy felvegye az adatokat a CRM (ügyfélkezelő) rendszerbe. Az ügyfélkezelő rendszerbe bevitt ügyfél esetleges későbbi megrendelésének át kell kerülnie a megrendelés kezelő rendszerbe. Ezzel párhuzamosan a készletkezelő programban meg kell vizsgálni, hogy van e készleten a megrendelt termék. Ha nincs, meg kell rendelni a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat egy sokadik rendszerben, és le kell gyártani/gyártatni a terméket. Az informatika mai fejlettségi szintjén ezeket a feladatokat mind meg lehet oldani egyetlen rendszerben is. Amikor még kevés a megrendelés, könnyű az adatokat kezelni, gyakorlatilag fejben tartható, ki, mit, mennyit rendelt mikorra. Az összetettebb felépítésű, vagy egyszerűen csak nagyobb cégeknek ezzel szemben több adattal kell dolgozniuk, a sok adat pedig integrációt vagy rengeteg feleslegesen elpocsékolt munkaidőt igényel. Ahogy a szervezet új üzletágakat, osztályokat hoz létre, vagy bővíti a kirendeltségeinek számát, az adatait ezen új szervezeti egységek számára is biztosítania kell. Ez egy integrált adatbázisból könnyedén megoldható, azonban ahol sok különálló adatot kell indulócsomagba szervezni, ott rengeteg erőforrást elvon mind a szervező, mind a feldolgozó oldalról. Egy nagyvállalat sikerének kulcsa és jövedelmezőségének egyik fontos záloga az, hogy milyen gyorsan és milyen pontosan tudja megvalósítani az ilyen jellegű adatintegrációt. A kisvállalkozások nagy előnye a nagyvállalatokhoz képest a nagymértékű rugalmasság, és a gyors helyzetértékelési képessége. Ezek a tulajdonságok abból adódnak, hogy a kisebb szervezetek gyorsabban képesek az információkat befogadni, integrálni és a döntéshozás támogatására felhasználni azokat. Egyértelmű, hogy az adatgyűjtés terén egy nagyvállalat kiterjedtebb lehetőségekkel rendelkezik, ami egy alapvető előny a döntéstámogatási folyamat számára történő adatintegrációs folyamatban. A nagyok mindent megtesznek azért, hogy az adatintegrációs képességük sebességét a kicsik szintjére növeljék, míg a kisebb cégek a jövedelmezőségüket szeretnék a nagyvállalatok által elért szint körülire emelni. Kijelenthető tehát, hogy vállalati szinten a szervezet méretétől függetlenül a gyors és sok (lehetőség szerint az összes) adatra kiterjedő adatintegrációs folyamat a legjobb megoldás. Vállalati szinten az adatintegráció tulajdonképpen egy közös egynyelvű interfész kialakítása, vagy olyan szoftver alkalmazása, ami lehetővé teszi a hatékony és egyértelmű adatcserét egy központi adatbázis és az adatfeldolgozó, információszolgáltató szervezeti egységek között. Mi lehet a hatékony megoldás: Iparágtól függ. Térinformatikában úgy véljük, (ezt sokéves tapasztalatunk és megoldásaink sikere egyértelműen alátámasztja) hogy olyan 3
szoftvert kell választani, amely a különböző adattípusokat függetlenül az adatszolgáltató szoftverektől egyben képes kezelni. Tény, hogy egy új szoftvert az alkalmazottaknak megtanítani semmiképpen nem problémamentes. Könnyű azonban belátni, hogy az akadálymentes adatáramlás olyan mértékben gyorsítja a kiértékelési és döntéshozási folyamatot, hogy ezt az áldozatot meg kell hozni. Nem szabad belenyugodni abba, hogy az adatintegráció csak a hivatalok közti információcserére korlátozódik. Az adatintegrációnak ki kell terjednie az összes adat egymás mellett történő kezelésére. 3.2. Az adatintegráció nehézségei Az előző pontban már utaltunk arra, hogy az adatintegráció általában nem zajlik problémamentesen. Vegyük szemügyre ezeket a nehézségeket: Minden szervezeti egység folyamatosan kap új adatokat. A szervezeti egységeknek fel kell dolgozniuk ezeket az adatokat, majd bizonyos kérdésekre a megfelelő választ kell tudni produkálni. Tapasztalati tény, hogy az adatfeldolgozást végzők mindig azokkal a megoldásokkal próbálnak továbblépni, amelyekkel aktuálisan rendelkeznek. Ez általában kis teljesítményű asztali alkalmazásokat, táblázatkezelőben felépített és tárolt adatbázisokat jelent. Súlyos következtetés, de az előbbiekből levezethető: az alkalmazottaknak megéri ezeket használni. Ezek az alkalmazások nem túl bonyolultak, így használatuk könnyen elsajátítható, és mint minden más egyszerű eszköz jelentős emberi erőforrásokat igényelnek. Ez hamis biztonságérzetet adhat az alkalmazottnak: A munkaadó így sokkal jobban függ a személyüktől, mivel az információszolgáltatásra alkalmas adatrendezési know-how többnyire csak a táblázatkezelőt használó alkalmazott birtokában van meg. Ezek a munkavállalói oldalon kimutatható vélt vagy valós előnyök feltétlenül nehezíthetik, és esetenként komolyan hátráltathatják az integrált megoldások bevezetését. 3.3. Az adatintegráció lépései Az adatintegráció lépéseit könnyű meghatározni, de nehéz végrehajtani. Az szervezeti szintű adatintegráció megvalósításához elképzelés, szándék, türelem és kitartás szükséges. A legalapvetőbb lépések az integrált adatokhoz vezető úton a következők: 1. Meg kell határozni az integrálandó adatokat 2. El kell dönteni, ki gyűjtse össze, és ki dolgozza fel az adatokat 3. Ki kell jelölni az adatgazdá(ka)t 4. Meg kell vizsgálni, hogy az adatgazdá(k)nak milyen származtatott adatokat kell szolgáltatnia, és ehhez milyen erőfeszítéseket kell tennie 5. Meg kell találni azt az alkalmazást, amely az adatokat közösen képes kezelni, és biztosítani a felhasználók számára (Intergraph megoldása: Oracle és GeoMedia Webmap) 6. Biztosítani kell egy központi helyet, ahol az adatokat gyűjti, és feldolgozza (Intergraph megoldása: Oracle/MS SQL, GeoMedia Transaction Manager és/vagy GeoMedia WebMap Analyst) 7. Biztosítani kell olyan integrált alkalmazásokat, amelyek megfelelnek a különböző adatgazdák igényeinek (Intergraph megoldása: GeoMedia Professional) 4
8. Az adatintegrációs projekt minden résztvevőjében tudatosítani kell, hogy az egész szervezetre kiterjedő adatintegrációnak nem célja a régi állapot fenntartása. 9. Létre kell hozni az integrált rendszert 10. Gyorsan, határozottan fel kell számolni a korábbi rendszereket 11. Folyamatosan monitorozni kell az elkészült rendszert, és ki kell javítani az esetleges problémákat. Nagyon fontos az, hogy minden olyan adat, ami a szervezet nem integrált formában tárol, növeli a költségeket és így csökkenti a profitot. Az adatintegráció nem megy végbe magától. Ahhoz elképzelés, elhatározás, terv és egy egyszemélyes vezetés szükséges. Az adatintegráció végrehajtásához egy olyan vezető kell, aki az egész folyamatot keresztülviszi a szervezeten. A vezetőnek tiszta képet kell biztosítani az alkalmazottak számára, amivel meggyőzi azokat az adatintegráció fontosságáról. Ha ez sikerül, az adatintegrációs folyamat végeredménye csökkenő költségek, növekvő profit, és így egy sikeres vállalat lesz. 4. A GEOMEDIA TECHNOLÓGIA ÉS AZ ADATINTEGRÁCIÓ A GeoMedia technológia 2004-ben egyet jelent a korszerű, hatékony, biztonságos, és nagy teljesítményű térinformatikai adatkezelő technológiával. Az Intergraph által 1996- ban piacra dobott GeoMedia nevű szoftver a GIS szoftverek új nemzedékének egyik meghatározó terméke. A GeoMedia-val az Intergraph kezdettől fogva a nyílt informatikai szabványok alkalmazását, (interoperabilitás) és a kiemelkedő adatintegrációs képességeket tűzte zászlajára. Már a szoftver legelső verziójának is alapvető jellemzője volt, hogy nincs saját (egyedi) adatformátuma, hanem szabványos adatbázisban dolgozik, (alapesetben MS Access) illetve a fejlesztése is bármilyen elterjedt fejlesztői környezetben támogatott. Az Intergraph ezzel kikövezett egy utat, mivel 1996 óta ezek a tulajdonságok alapelvárások egy sikeres adatintegrációs projekt térinformatikai moduljától. A GeoMedia technológia használatával lehetővé válik a valós idejű élő kapcsolat megteremtése a különböző formátumú GIS adatbázisok között. Az adatszervereknek nevezett teljesen egyedi adatkiszolgáló eszközökkel minden vezető ipari GIS szabvány szerint épült adatbázis elérhető. Az alkalmazás az elemzés és a prezentáció teljes skáláján használható, beépített eszközei segítségével az adatkarbantartás és követés problémáit is hatékonyan képes megoldani. A GeoMedia Professional használatával egyetlen egyesített relációs adatbázisba rendezhető az intézmény összes térképi és attribútum adata. Ez az adatbázis a GeoMedia WebMap Professional segítségével az intézményen belül bárki számára hozzáférhetővé tehető, így a szervezeti struktúra alacsonyabb szintjén lévő egységek csak a rájuk tartozó adatok ellenőrzéséért, karbantartásáért felelősek. A relációs adatbáziskezelés szünetmentes adathozzáférést garantál, a szabványosított szerkesztési és biztonsági korlátok pedig az adatok integritását biztosítják. A felhasználó fordítás vagy konverzió nélkül párhuzamosan kapcsolódhat különböző adatbázisokban tárolt eltérő formátumú GIS adatokhoz. A valósidejű adatbázis kapcsolat miatt a lekérdezések, és tematikák automatikusan frissülnek az adatbázisban történt módosításokkal, a felhasználó így mindig a legfrissebb információkkal dolgozhat. Összességében megállapítható, hogy a 5
nyílt szabványok támogatásának és az összes jelentős GIS/CAD adatformátum közvetlen elérhetőségének köszönhetően az Intergraph GeoMedia technológiája kitűnő lehetőséget biztosít a teljes intézményi, vagy akár intézmények közötti adatintegrációra. A fontosabb támogatott adatbázis szabványok: Oracle9i Object Model Microsoft SQL Server Microsoft Access IBM DB2 A GIS/CAD formátumok közül a GeoMedia képes többek között az alábbiak közvetlen megjelenítésére: MGE MicroStation AutoCad ArcView ArcInfo MapInfo FRAMME Mivel a GeoMedia Professional rendkívül flexibilis, teljes mértékben a felhasználói igények szerint lehet a relációs adatbázist kialakítani. Akár MS Access, MS SQL Server, vagy Oracle9i adatbáziskezelőt használ a felhasználó, biztos lehet abban, hogy a GeoMedia fejlett technológiájának köszönhetően semmilyen kompromisszumot nem kell kötnie az adatbázis létrehozása során. A GeoMedia Professional ugyanis (pl Oracle esetében) natív adatbáziskezelő eszközöket használ a térbeli funkciók eléréséhez, amely képesség az adatintegritás megőrzése és a hatékony adatintegráció szempontjából ma már nélkülözhetetlen. 5. Esettanulmány Az esettanulmányunk egy amerikai példát mutat be az adatintegrációból származó előnyök szemléltetésére. Az Iowa-i Közútkezelő és Szállítmányozási Hivatalt az adatok integrációjának és elérhetőségének fokozásában az Intergraph GeoMedia alapú megoldása segíti. A megoldás minimálisra csökkenti a redundanciát és a karbantartási szükségleteket a hivatal új LRS rendszerének üzemeltetése során. A vonalas vonatkoztatási eljárások bevezetését a hivatal a GeoMedia Professional és a GeoMedia Transaction Manager szoftverek segítségével érte el. A rendszer képes integrálni a tervezett útépítést, fenntartást, és a napi teendőket tároló adatbázisokat a feladatokhoz köthető üzleti adatokkal. A hivatal egyértelműen azért választotta az Intergraph megoldását, mivel a GeoMedia termékek képesek közvetlenül az Oracle Spatial-ből dolgozni, valamint alkalmasak szinte valamennyi szabványos vektoros és raszteres adatformátum integrálására. "A térinformatika használata folyamatos növekedést mutat a hivatalban az elmúlt két évben." nyilatkozta William Schuman, a hivatal GIS koordinátora. "A GeoMedia 6
Janovszki Zsolt-Hennel Tamás: A GeoMedia világ szerepe az adatintegrációban felbecsülhetetlen segítséget nyújt a munkánkban, mivel nem kell az összes időnket az adatok fordítására és transzformálására fordítani. A szoftver szinte az összes formátumot és vetületi rendszert ismeri, amelyben csak adatok létrehozhatók. (A GeoMedia 5.2 már tartalmazza a magyarországi sztereografikus és a hengervetületek alapfelületeit is. A szerzők) Ez a sokoldalúság teszi lehetővé számunkra, hogy több időt fordítsunk az elemzésekre, ami azt is jelenti egyben, hogy több oldalról megvizsgált és összességében jobb döntéseket vagyunk képesek hozni." 1.ábra Az Intergraph integrált megoldásának vázlatos szerkezete Az Iowa-i hivatal a megyéktől, városoktól, kormány, és önkormányzati hivataloktól kap adatokat környezetvédelem, tervezés, közúti biztonság, útalap kezelés, és vonalas hálózati alapadatok tárgykörében. Ezek az adatok különböző formátumban érkeznek, eltérő vonalas vonatkoztatással és térbeli jellemzőkkel, úgymint útszám, mérföldkő szerinti helyzet, címtartomány, közútkezelési körzet, vagy GPS koordináták. Korábban a hivatal kézi és így igen munkaigényes eljárásokat alkalmazott az adatok tárolására, és a különböző vonalas vonatkoztatási eljárásokkal kompatibilissé tételére. Az Intergraph megoldásainak használatával a hivatal kifejlesztett egy eszközt, amely az összes adatot a hivatal térinformatikai rendszerébe küldi, és ott integrálja a többi térbeli adatbázissal. Az útadatok új típusú felépítése a vonalas vonatkoztatási rendszerben rendkívüli módon leegyszerűsíti a hivatal napi feladatait. A rendszer integrálja a hivatal összes útinformációs adatbázisát függetlenül attól, hogy azok vektoros vagy raszteres 7
adatokból épülnek fel, vagy hogy az adatok milyen formátumban, vetületi rendszerben érkeznek az adatgazdáktól. A karbantartó alkalmazás lehetőséget biztosít a vonalas úthálózat kezelésére (hozzáadás, törlés, szerkesztés) egy un. vonalas nézet használata mellet. Ez lényegesen könnyebb feldolgozhatóságot tesz lehetővé, mint a hagyományos térinformatikai nézőpont. Az adatbázisban tárolt információk (útszám, mérföldkő, stb.) így a vonalas hálózaton közvetlenül frissíthetők. Az új típusú adatbázis képes integrálni olyan adatokat, amelyek kezelése és kiértékelése korábban jelentős erőfeszítéseket igényelt. Ilyen adatok többek között a burkolati, baleseti, forgalmi, és útállapot adatok. Mindezen előnyök mellett a rendszerrel a hivatal automatikusan kapott egy navigálásra is alkalmas vonalas hálózatot, amelynek segítségével rendkívül gyorsan avatkozhat be vészhelyzet esetén egy-egy útlezárással, vagy forgalomeltereléssel. Meg kell még említeni, hogy a projektnek, és azon belül a GeoMedia Transaction Manager használatának köszönhetően a hivatal nyert egy múltbeli és egy jövőbeli perspektívát az adatairól. A GeoMedia Transaction Manager egy testreszabott, robosztus eszköz a naplózás támogatására, és a vonalas viszonyítási rendszerben végzett ideiglenes változtatások (pl.: útlezárás) kezelésére. A rendszer nem csak feljegyzi egy adott esemény bekövetkeztét (egy út megnyitása), de lehetőséget biztosít az úgynevezett what-if forgatókönyvek elemzésére a jövőbeli tervezéshez, előrejelzéshez. Ez a funkció képessé teszi a hivatalt arra, hogy egy projektet a tervezés fázisától végigkövessen egészen az átadásig. Az Intergraph Corp. az esettanulmányban vázolt LRS megoldást a GeoAnalytics(TM) és a TransDecisions(TM) nevű cégekkel együttműködésben implementálta. 6. Jövőkép A 21. században az olcsó GPS eszközök, valamint az arra épülő alkalmazások - pl. gépkocsiba beépített navigációs rendszerek - elterjedésével a digitális térbeli adatok nem szakmai jellegű felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Ez új kihívások elé állítja a térinformatika rendszerek fejlesztőit. Bár a hagyományos értelemben vett GIS termékek szakmai felhasználói bázisa továbbra is létezik, a jövő meglátásunk szerint sokkal inkább az iparági szaktudást felvonultató integrált megoldásoké, amelyek komplex informatikai rendszer részeként képesek hozzájárulni a szervezetek hatékony működéséhez. Irodalom 1. F. John Reh: Data Integration, The Key To Profits, 2003. www.management.about.com 2. Iowa DOT Case Study, 2003. www.intergraph.com 8
CÍM Janovszki Zsolt graphit Kft 1037 Budapest, Montevideo u. 6. Tel. +36 1 436 96 00 Fax +36 1 436 96 06 Email: zsjanovszki@graphit.hu CONTACTS Zsolt Janovszki graphit Ltd. Montevideo str. 6. H-1037 Budapest HUNGARY Tel. +36 1 436 96 00 Fax +36 1 436 96 06 Email: zsjanovszki@graphit.hu SZAKMAI ÉLETRAJZ A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem Környezet- és Tájgazdálkodási Agrármérnökként. Egyetemi éveim alatt megismerkedtem a térinformatika és távérzékelés alapjaival. Szakterületem a domborzat és felszínmodellezés, és az angol szaknyelv. Irányításommal készült el a GeoMedia Professional szoftver magyar nyelvű felhasználói kézikönyve, illetve a GeoMedia program honosított változata. Jelenleg az Intergraph termékek képviseletét, és a termékeken alapuló nagy-projektek vezetését látom el Magyarországon a graphit Kft alkalmazottjaként. BIOGRAPHICAL NOTES Zsolt Janovszki is an Environmental and Landscape Management engeneer. He has been familiar with the basis of GIS and remote sensing at the St. Stephan University. He s an expert of terrain modelling and English GIS terminology. He led several projects in connection with Intergraph solutions. Two major of them were writing Users Guide in Hungarian for GeoMedia Professional 5.1, and the localization of GeoMedia 5.1. Actually he s working for graphit Ltd as Intergraph Product Manager and Senior Project Manager. 9
CÍM Hennel Tamás graphit Gépészeti és Térinformatikai Megoldások Kft. 1037 Budapest Montevideo u. 6.. Tel. 06 1 436 9600 Fax 06 1 436 9606 Email: tamas.hennel@graphit.hu Honlap: www.graphit.hu CONTACTS Tamas Hennel graphit Mechanical and Geoinformatics Solutions Ltd Montevideo str. 6.. H-1037 Budapest HUNGARY Tel. +36 1 436 9600 Fax +36 1 436 9606 Email: tamas.hennel@graphit.hu Web site: www.graphit.hu SZAKMAI ÉLETRAJZ BIOGRAPHICAL NOTES A műegyetem elvégzése után a 90-es évek egyik vezető rendszerintegrátor cégének értékesítési menedzsereként kerültem kapcsolatba a térinformatikával, azon belül is az Intergraph Corporation földügyi alkalmazásaival. Az itt kialakult együttműködések olyan sikeresnek bizonyultak, hogy ügyvezetőként részt vehettem a graphit Kft. 1997-ben történt megalapításában. Cégünk fő tevékenysége továbbra is az Intergraph alapokra épülő térinformatikai alkalmazások fejlesztése és sikeres bevezetése. A cég fejlődése során számos területtel kerültem kapcsolatba a digitális térképkészítéstől a komplex kartográfiai rendszerekig. Tamas Hennel is a mechanical engineer and managing director of graphit Mechanical and Geoinformatics Solutions Ltd. He has 10 years experience in delivering GIS solutions. In the early 90 s he worked for one of the market leader company in system integration as account manager. He was heavily involved in large countrywide GIS projects. He works for graphit Ltd as Intergraph Product Manager and Senior Project Manager. 10