Hol állunk a világban? A hazai pénzügyi kultúra szintje egy nemzetközi kutatás tükrében Szalay György a Pénziránytű Alapítvány MNB által delegált kurátora
A kutatási projekt háttere OECD-INFE felhívás alapján Célok: - a pénzügyi kultúra szintjére vonatkozó nemzetközi adatbázis létrehozása - a háztartások pénzügyi műveltségének szintje nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá váljon - a további projektek hatékonyságának visszamérését lehetővé tevő kiinduló állapot rögzítése 4 kontinens 14 országának részvételével Európa: Albánia, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország,Norvégia Európán kívül: Örményország, Malajzia, Peru, Dél-Afrikai Közt., Brit Virgin-szigetek
Mintacím Kutatási paraméterek szerkesztése A felmérés a különböző országok pénzügyi kultúrájának általános jellemzőit vizsgálta, rangsor felállítása nem volt cél A kutatási módszertant és a kérdőív tartalmát a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az OECD adta meg: 1000 fős minta Nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra A hazai kutatást a GfK Hungária Kft. végezte el
Előkészítés és lebonyolítás A projektbe bejelentkező országok részéről: Kérdéscsoportok és módszertani háttér kidolgozása Kutatási kérdőív kidolgozása, országonkénti adaptáció elkészítése Adatfelvétel és az országonkénti eredmények feldolgozása A kutatási eredmények és háttéranyagok publikálása 2008/9 2010 2010/11 2011/12 4
A kérdőív felépítése Pénzügyi alapismeretek Magatartás (családi költségvetés, megtakarítási hajlandóság, termékválasztási szokások Mindezek kombinációja szükséges a megalapozott döntéshozatalhoz és az egyén pénzügyekkel kapcsolatos komfortérzetének eléréséhez Attitűdök 5
Panel I. Pénzügyi alapismeretek
Osztás Képzelje el, hogy öt testvér kap 100.000 forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként? 1% 2% A feladatra Magyarországon a megkérdezettek 96%-a helyes választ adott Ezzel a legjobb eredményt értük el Leggyengébb: Dél-Afrika (79%) és Egyesült Királyság (76%) 96% Helyes válasz (20 ezer Ft) Helytelen válasz NT/NV
A pénz időértéke Most képzelje el, hogy a testvéreknek egy évet kell várniuk, míg megkaphatják ennek a 100.000 forintnak a rájuk eső részét. Egy év múlva mennyit fog érni a pénzük? 6% 4% 1% 20% Többet, mint ma Ugyanannyit Kevesebbet, mint ma Az inflációtól függ 8% 60% Azoktól a dolgoktól függ, amelyeket megvásárolni szeretnének NT/NV A megkérdezettek 14%-a gondolta úgy, hogy az 1 év múlva kapott ugyanakkora összeg ugyanannyit, vagy többet ér; A hazai válaszadók 60%-szerint kevesebbet fog érni az összeg 1 év múlva, míg minden ötödik (20%) válaszadó a szofisztikáltabb inflációtól függ választ adta. (Helyesnek ítélt válaszok=80%.) Nemzetközi szinten a Norvégia (87%) és Észtország (86%) érte el, a leggyengébb Albánia, az Egyesült Királyság (61-61%), valamint Dél-Afrika (49%).
Mintacím Egyszerű szerkesztése kamat-számítás Tegyük fel, hogy Ön 100.000 forintot helyezett el egy megtakarítási számlán 5 százalékos nettó (kamatadó mértékével csökkentett) éves garantált kamatláb mellett. Nem fizet be több pénzt erre a számlára, és nem vesz ki semmilyen összeget. Mekkora összeg lenne a számlán az első év végén, ha már megkapta a kamatot? A kérdésre már Magyarországon is csupán a megkérdezettek 61%-a adott helyes választ, míg 19% egyáltalán nem tudott választ adni; 19% 20% 61% A helytelen választ adók aránya a legidősebbek (70+ évesek), az alacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek között volt legmagasabb. Nemzetközi viszonylatban az eredmények jelentős szórást mutatnak: Legjobb: Írország és Norvégia (76%, 75%) Leggyengébb: Peru, Albánia (40-40%) Helyes válasz (105 ezer Ft) Helytelen válasz NT/NV
Kamatos kamat számítása És mekkora összeg lenne a számlán az előző feltételek mellett - öt év elteltével, ha a kamatláb minden évben 5% volt? 60 50 40 30 20 10 0 Albánia Lengyelország Malajzia Csehország Magyarország Norvégia Azok aránya, akik erre és az előző kérdésre is helyesen válaszoltak, Magyarországon 46% volt. Itt is érvényesülnek a korábbi (az oktatási szinthez kötődő) demográfiai összefüggések.
Igaz Hamis Nem tudom Nem válaszolok Pénzügyi tartalmú állítások megítélése A következő állítások Ön szerint igazak vagy hamisak? Egy magas hozamú befektetés valószínűleg magas kockázatot hordoz magában.* A magas infláció azt jelenti, hogy a megélhetési költségek gyorsan emelkednek Többféle részvény vásárlásával csökkenteni lehet a részvénypiaci befektetések kockázatát.** 61% 86% 91% 6% 14% 25% 8% 6% 3% A hozam / kockázat összefüggést a válaszadók túlnyomó többsége igaznak tartja, akárcsak az infláció közkeletű definícióját; A befektetési portfolió megosztásával elérhető kockázatcsökkentést leíró állítással azonban már csak a megkérdezettek háromötöde (61%) értett egyet; A helyes válaszok arányát tekintve mindhárom állítás vonatkozásában a legjobb eredményt értük el.
Ország csoportok a pénzügyi ismeretek átlagos pontszáma szerint Dél-Afrika Norvégia Peru Albánia Örményország Lengyelország Malajzia Egyesült Királyság Brit Virgin Szigetek Csehország Írország Németország Észtország Magyarország Alacsonyabb átlagpontszám Magasabb átlagpontszám
Mintacím Főbb megállapítások szerkesztése Az alapismeretek terén valamennyi országban súlyos hiányosságok mutatkoznak Minden országra igaz, hogy a megkérdezettek legalább 30%-a képtelen volt a feltett 8-ból legalább 6 kérdésre helyes választ adni Nem a matematikai alapismeretek hiánya a fő ok, inkább a tudás alkalmazásának képessége A legnagyobb bizonytalanság a kamatos kamatszámítás és a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés lehetősége kapcsán jelentkezett
Panel II. Pénzügyekkel kapcsolatos magatartás, viselkedés
Mintacím Családi költségvetés szerkesztése készítése Készít-e családi költségvetést? 1% 32% A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy háztartásában készül családi költségvetés; Magyarországnál rosszabb eredmény csak Németországban és Észtországban (<25%) figyelhető meg. A másik véglet Malajzia, ahol a megkérdezettek 3/4-e készít egyéni/háztartási költségvetést. 67% Igen Nem NT/NV
Lakossági Mintacím megtakarítások szerkesztése kezelése Lakossági folyószámláján gyűjtötte a pénzt 25% Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során? Megtakarítási számlán helyezte el pénzt Lakásában tartotta vagy magánál hordta Befektetési terméket vásárolt, kivéve nyugdíjpénztári befektetéseket Családjának adta a pénzt, hogy megőrizzék Valamilyen más mód (beleértve élőállat vagy ingatlan vásárlását) 11% 9% 4% 3% 2% A megkérdezettek fele (52%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással; A pénz lakossági folyószámlán tartása, készpénzként való birtoklása vagy családtagok részére történő átadása sem tekinthető aktív megtakarításnak. Magyarország e tekintetben sereghajtó és nemzetközi mércével lehangoló képet mutat. A megtakarítások hiánya főként a fiatalokra, az inaktívakra, az alacsony jövedelműekre és végzettségűekre jellemző. Megtakarítás magánszervezésű fogyasztói csoport keretében 0,2% Nincs megtakarításom 52% Nem tudom, nem válaszolok 2%
Mintacím Aktív megtakarításokkal szerkesztése rendelkező aránya (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Magyarország Albánia Lengyelország Csehország Németország Malajzia
A következő állítások közül melyik illik leginkább arra, hogy Ön legutoljára mi alapján döntött? Pénzügyi termékek kiválasztásának folyamata Döntésem meghozatala előtt különböző pénzügyi szolgáltatók többféle [termékét/hitelét/ kötvényét/folyószámláját] összehasonlítottam A döntésem meghozatala előtt egyáltalán nem hasonlítottam össze más [termékkel/hitellel/kötvénnyel/folyószámlával] Egy pénzügyi szolgáltató többféle [termékét/hitelét/kötvényét/folyószámláját] összehasonlítottam Körülnéztem, de nem találtam más [terméket/hitelt/kötvényt/folyószámlát], melyet figyelembe vehettem volna Nem tudom 3% 12% 10% 37% 36% A válaszadók 37%-a több szolgáltató termékét is összevetette, további 12% pedig ezt egy (vélhetően a saját) pénzügyi szolgáltatónál tette meg; Ugyanakkor hasonló arányban, minden harmadik (36%) megkérdezett semmilyen előzetes összevetést sem végzett sem a termékeket, sem a szolgáltatókat illetően; Ebből a szempontból Albánia és Norvégia mutat hasonló képet. Az előzetes tájékozódásnak legkevésbé Észtországban és Csehországban tulajdonítanak jelentőséget (<30%), leginkább pedig a Brit Virgin szigeteken (70%). Egyik sem/nem értelmezhető 3%
Nem vett fel kölcsön napi Mintacím megélhetési szerkesztése kiadásainak fedezésére? (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Örményország Albánia Magyarország Csehország Németország
Ország csoportok a pénzügyekkel kapcsolatos magatartás átlagos pontszáma szerint Észtország Albánia Magyarország Dél-Afrika Lengyelország Örményország Csehország Egyesült Királyság Norvégia Írország Peru Németország Malajzia Brit Virgin Szigetek Alacsonyabb átlagpontszám Magasabb átlagpontszám
Mintacím Főbb megállapítások szerkesztése A proaktív pénzügyi információszerzés nem bevett magatartásforma Az aktív megtakarítók aránya jelentős szórást mutat (és ebben a leggyengébb teljesítményt Magyarország mutatja) Az egyéni/családi pénzügyi tervezés fontosságának és előnyeinek kihasználása még korántsem általános gyakorlat
Panel III. Pénzügyekkel kapcsolatos attitűd
Pénzügyi tartalmú állítások megítélése Mennyire ért egyet Ön a következő állításokkal? Magyarországon a megkérdezettek 37% 20% 31% 1% 8% 5% 2,23 57%-a gondolja inkább úgy, hogy a pénzt érdemesebb hosszabb távra megtakarítani, mint azonnal elkölteni. (Ennek ellenére csak 1% 27%-nak van aktív megtakarítása!) Jobbnak találom elkölteni a pénzt, mint hosszú távra megtakarítani Általában a mának élek, és nem foglalkozom a holnappal Hajlandó vagyok a pénzem egy részét kockáztatni, amikor megtakarításról vagy befektetésről van szó A pénz azért van, hogy elköltsük 19% 53% 62% 15% 33% 16% Egyáltalán nem ért egyet (1) 2 3 4 Teljesen egyetért (5) 13% 31% NT/NV 13% 8% 6% 34% 4% 4% 11% 1,96 1% 1,73 1% 2,82 A peruiak a leginkább óvatosak (61%), a lengyelek (19%) sokkal inkább az élj a mának szemlélet hívei. A pénz csak arra való, hogy elköltsük állítással hazánkban 34% nem értett egyet Magyarország vonatkozásában átlag feletti attitűd értékek az állítások vonatkozásában
Ország csoportok szerinti összesített eredmények Örményország Dél-Afrika Lengyelország Észtország Albánia Norvégia Csehország Peru Egyesült Királyság Írország Malajzia Magyarország Németország Brit Virgin Szigetek Alacsonyabb átlagpontszám Magasabb átlagpontszám
Következtetés 1. A pénzügyi kultúra összesített indikátorértéke Magyarországon átlag feletti. A magyar lakosok átlag feletti pénzügyi ismeretekkel és attitűddel rendelkeznek de a pénzügyekkel kapcsolatos magatartásuk ezt nem tükrözi.
Következtetések 2. (szociodemográfiai jellemzők alapján) Minden vizsgált országban pozitív kapcsolat van az iskolázottság és a pénzügyi kultúra szintje, illetve a pénzügyek kapcsán tanúsított pozitív attitűd között A nők csaknem minden országban sokkal korlátozottabb pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint a férfiak (Magyarország jelenti a kivételt). A legtöbb országban a középkorúak között a legmagasabb a pénzügyi kultúra szintje. A magasabb jövedelműek jellemzően fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkeznek.
Köszönöm a figyelmet! szalaygy@mnb.hu Forrás: Atkinson, A. and F. Messy (2012), Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study, OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing.