1
PEDAGÓGIAI PROGRAM OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. 2
Tartalom PREAMBULUM... 5 Nevelési Program... 6 1. Pedagógiai alapelveink... 7 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai... 9 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 14 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 15 5.1. A tanítási óra.... 15 5.2. A tanítási órákon kívüli tevékenységek... 16 5.3. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 23 5.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel kapcsolatos feladatok... 24 5.5. Intézményünkben megvalósuló SNI tanulók integrált nevelése, oktatása... 25 5.6. Sajátos nevelési igényű tanulók különnevelése:... 46 5.7. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek... 49 6. Pedagógusok helyi intézményi feladatai... 50 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai... 50 6.2. A pedagógusok feladatai... 51 6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony... 53 6.4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 53 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 57 7.1. Az iskola közösségeinek együttműködése... 57 7.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel... 61 8. Egészségnevelési program... 62 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 65 10. Környezeti nevelési program... 66 10.1. Helyzetkép... 66 10.3. Alapvető célok... 68 10.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 70 10.5. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei... 72 10.6. A környezeti nevelésben használható módszerek... 76 10.7. Fogyasztóvédelmi oktatás... 77 11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 77 12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei... 79 13. Gyógytestnevelés feladatellátás... 80 HELYI TANTER... 82 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények... 83 1.1. Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola... 83 1.2. Hunyadi Utcai Telephely... 88 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 95 3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 96 3.1. Ellenőrzési értékelési rendszer... 96 3.2. Az otthoni felkészülésben előírt szóbeli és írásbeli feladatok elvei, korlátai... 97 3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai... 97 3.4. Értékelés... 97 3.5. Érdemjegyekkel történő értékelés kritériumai... 99 3
3.6. Az értékelés még nem szabályozott részei... 99 3.7. Írásbeli munkák értékelése... 100 3.8. Magatartás és a szorgalom értékelése... 100 3.9. Az iskolai jutalmazás formái... 101 3.10. Az iskolai fegyelmező intézkedések fokozatai... 102 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 102 5. A tanulók fizikai állapotának mérése... 103 5.1. A mérés szabályozása:... 103 5.2. Mérési módszer:... 103 5.3 A mérés eljárásrendje:... 103 5.3. A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete... 103 6. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 105 7. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása... 108 7. A pedagógiai program módosítása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4
PREAMBULUM Az iskola hivatalos neve: Feladat ellátási helyei: Székhelye, 001: Telephelye, 002: Fenntartója: Működtetője: OM azonosítója: 036592 Olcsai-Kiss Zoltán Általános iskola Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola 9900 Körmend Thököly Imre utca. 31 06-94-594416 Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Telephelye 9900 Körmend Hunyadi János utca 8. 06-94-594394 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend Szabadsár tér 7. Iskolánk a nagyhírű katolikus leányiskola, később Állami Általános Leányiskola, Állami Általános Iskola, majd Várkerti Általános Iskola jogutódja. Sok éves hányattatás után 1979-ben foglalta el jelenlegi épületét, 1986-ban vette fel Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész nevét. A nyolc évfolyamos általános iskola fő profilja az emelt szintű német/angol nyelvoktatás. Nyelvi kínálatunk kiegészült a francia nyelvvel, melyet jelenleg 2. idegen nyelvként tanulnak gyermekeink. Az elmúlt tanévekben a tanulók kimenő teljesítményét az alap- és középfokú állami nyelvvizsgák mutatják mindhárom nyelvből. Magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika prioritást kap az oktatási feladatok között. Eredményes a tanulók tehetséggondozása, melyet az országos- és megyei tanulmányi versenyeredmények bizonyítanak. Az elmúlt 10 év eseményeit, történéseit évkönyvek őrzik. Büszkeségeink közül kiemelkedik Molnár Lajos ornitológus országosan védett madárgyűjteménye. 2007-ben került intézményegységként iskolánkhoz az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata, mely addig önálló intézményként működött. Itt sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelnek-oktatnak a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján. 2013-tól Hunyadi utcai Telephelyként működik. 5
Nevelési Program 6
1. Pedagógiai alapelveink Nevelő-oktató munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: 1. Iskolánkban olyan légkör kialakítása, biztosítása, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét, alkotmányos jogait tiszteletben tartjuk, gyermekeink, tanulóink egyenlő bánásmódban részesülnek, semmilyen hátrányos megkülönböztetésnek nem lesznek kitéve a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, ezért pedagógiai munkánk középpontjában a gyermeki személyiség áll, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, humánusan, az egyént és a közösséget tisztelve oktatunk, nevelünk, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót felismerni, megelőzni a rosszat, 7
kialakítjuk a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, demokratikus magatartási és viselkedési szokásokat, tanulóinkat megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, egészséges életmódra neveljük tanulóinkat. 3. A lakóhellyel való szerves, folyamatos együttműködés igénye iskolánknak elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok terén. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások előkészítésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanulója számára biztosítja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére olyan felzárkóztatást segítő foglalkozásokat szervezünk, melyek elősegítik számunkra a követelményeknek való megfelelést, lehetővé teszik a sikeres társadalmi beilleszkedést. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, becsüli a tudást, kötelességtudó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, érdeklődő, nyitott, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, kreatív, alkotó, gyakorlatias, a mindennapi életben felhasználható készségekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, az iskola névadóját, az ő tevékenységét, 8
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges demokratikus magatartásformákat, és viselkedési szokásokat, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, szüleit szereti, nevelőit, társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő, de az emberi jogokat és közösségek jogait nem sértő nézeteket, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Mindennapi nevelő és oktató munkánk azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen a 8. évfolyam befejeztével minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 9
5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Legyen igényük a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre, a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 10
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, rávezető módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - Követelés. - A tanulói közösség - Gyakoroltatás. tevékenységének - Segítségadás. megszervezése. - Ellenőrzés. - Közös (közelebbi vagy - Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenöt százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú képzés követelményeinek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 11
Képzési szakaszok és célok: Az intézményünkben folyó általános iskolai oktató-nevelő munka két fő életszakaszra tagolódik: Alsó tagozat 1-4. évfolyam Felső tagozat 5-8. évfolyam Mint már a helyzetelemzésnél említettük, fő profilja iskolánknak az idegen nyelv oktatása. Az eddigi eredmények és egyre erősödő szülői igények, elvárások egyértelművé teszik számunkra folytatását. A kialakított szerkezeten és szervezési elveken nem kívánunk változtatni. 1-4. évfolyam képzési céljai, specialitások 1-2. évfolyam Alapvető készségek és képességek tanítása, fejlesztése - olvasás, írás, számolás, mozgás kiemelten. Tanulási problémával küzdők részére TKVSZRB szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozások tartása. Tanulási nehézséggel küzdők részére szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozások szervezése Idegen nyelv tanításának indítása, játékos módszerekkel heti 1-2 órában osztályszinten, a szabadon felhasználható órakeret terhére. Szociális hátrányok, beilleszkedési nehézségek csökkentése. 3-4. évfolyam Idegen nyelv tanításának folytatása 3-3 órában a szabadon felhasználható órakeret terhére. Hatékony tanulási technikák megalapozása. Tehetséggondozás megkezdése - versenylehetőségek biztosítása. Felzárkóztatásra szorulókkal a tanítási órán kívül is foglalkozunk. 5-8. évfolyam képzési céljai, specialitások 5. évfolyamtól emelt szintű német és angol nyelv oktatásának bevezetése évfolyami szinten szervezett csoportokban (10-15 fő) heti 5-5 órában. Az osztálykereteket nem szervezzük át. Csoportok képzésekor a szülői igény; a tanítói, tanári szakvélemény és a tanuló korábbi teljesítménye alapján az igazgató dönt. 5. évfolyamtól a képességfejlesztő képzés bevezetése évfolyami szinten szervezett csoportokban, a szabadon felhasználható órakeret terhére. Csoportok képzésekor a szülői igény; a tanítói, tanári szakvélemény és a tanuló korábbi teljesítménye alapján az igazgató dönt. Tehetséggondozás a kötelező tanítási órán kívül szakkörökben és választható órákon történik. Háziverseny tartása munkaközösségek javaslata alapján tantárgyanként, évfolyamonként, sportversenyek megrendezése Városi, városkörnyéki, megyei szaktárgyi és sport versenyekre felkészítés és részvétel. Kiemelt figyelmet fordítunk a káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, KÁBÍTÓSZER). 12
Szülői igény alapján a tanulói teljesítmény figyelembevételével tehetséggondozó foglalkozások számítástechnikából 10-15 fős csoportokban. ECDL vizsgára való felkészítés. 5-6. évfolyam: Egyéni adottságok, képességek ismeretén alapuló önismeret fejlesztése. Önálló ismeretszerzés alapjainak megtanítása (informatika, könyvtárhasználat). Lakóhelyünk, városunk történelmének megismerése. Második idegen nyelv szakköri keretben való indítása igény esetén (körmendi továbbtanulási lehetőséggel összhangban). 7-8. évfolyam: Nívócsoport alakítási lehetőségek vizsgálata, szülői és nevelői igény alapján magyar nyelv- és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból. 7-8. évfolyamon a testnevelés tantárgy nemek szerinti csoportban való oktatása, óraszám emelése nélkül. Alap- és középfokú nyelvvizsgákra felkészítő tanfolyam szervezése. Továbbtanulásra, felvételi vizsgára való felkészítő foglalkozások szervezése. 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység értéktudat az értékek közötti eligazodás képessége autonómia és felelősség Az erkölcsöt romboló tényezők tudatosítása mellett olyan iskolai együttélés teremtése, amelyből hiányoznak ezek a tényezők (erőszak, megalázás, kirekesztés, kiszolgáltatottság, demokrácia hiánya, stb.). 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók segítése a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében. Segítséggel a tanulók dönteni tudjanak pályaválasztásuknál, legyenek tudatában a pályaválasztásra való alkalmasság kritériumainak. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. 13
Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A demokratikus légkörű iskolai közélet biztosítása, mert a tanulók csak ilyen légkörben tanulhatják meg a társadalom életében való aktív részvételt, a társadalmi cselekvést. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Legyenek nyitottak az új érzelmek befogadására, a másság elfogadására, társaik teljesítményének megbecsülésére. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A megszerzett ismereteket a gyakorlati feladatok, problémák megoldásában és a konfliktusok kezelésében alkalmazzák. Kulturált vitakészség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Európai Unió rendszerének és működésének megismertetése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az önálló munkavégzés fokozatos fejlesztése. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A játék, sport és a testedzés kulturált magatartásformáinak ismerete. 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 14
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 4. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 5. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 6. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5.1. A tanítási óra. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatban a tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 15
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 7-8. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyhat. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, a projekt módszert. 5.2. A tanítási órákon kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelés és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órákon kívüli tevékenységek segítik: 5.2.1. Az iskola hagyományrendszere Környezet esztétikája Szeptember hónap a tanulócsoportok "berendezkedésének" időszaka. Az osztálytermek, szaktantermek dekorációja szempontjából törekszünk a jó minőségű, időtálló anyagok felhasználására. A földszinti előtér és folyosó tablóin nyári programokról készült fotókból és a tábori munkáról adunk tájékoztatást. A diákönkormányzat szervezi az iskolaudvar tisztán tartását, a faliújság dekorálását, amely az osztályközösségek között felosztva folyamatosan történik a tanév során. Szervezeti hagyományok A tanulók jogait, kötelességeit a Házirend tartalmazza. Évek óta tevékenykedik iskolánkban a Diákönkormányzat, mely az éves iskolai munkatervben rögzítettek alapján végzi munkáját. Működik iskolarádió. Alkalmanként megjelenik a Sulifirka című diákújságunk. Évente iskolai Évkönyvet szerkesztünk. Az osztályok szülői közösségéből választott SZM segíti az iskola oktató - nevelő munkáját, a szabadidős programok szervezését, lebonyolítását. Iskolaszék segíti munkánkat. Tantárgyi hagyományok A tanulók rendszeresen vesznek részt különböző szintű vetélkedőkön, versenyeken, pályáznak egyénileg, vagy csoportosan. Hagyományos iskolai szervezésű versenyeink: Évi 2 rajzpályázat 1-8. évfolyam - kiállítással egybekötött Szavalóverseny 5-8. évfolyam Daléneklés 5-8 évfolyam; zenei műveltségi verseny Felmenő rendszerű versenyek: Zrínyi Ilona matematika verseny Varga Tamás matematika verseny Kalmár László matematika verseny Nemzetközi Kenguru matematika verseny Alsó tagozatos matematika verseny 16
Kazinczy szép magyar beszéd verseny Simonyi Zsigmond országos helyesírási verseny Alsós magyar nyelv és irodalom Dési Huber István rajzverseny Történelem Német nyelv Francia nyelv Öveges József fizika verseny Curie matematika, kémia verseny Hevesy György kémia verseny Közlekedési ismeretek, kerékpáros Technika verseny Megyei informatika verseny Herman Ottó biológia verseny Egészségnevelési, csecsemőápolási verseny Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek Teleki Pál földrajz verseny Komplex tanulmányi verseny Sport versenyek: atlétika kosárlabda teremlabdarúgás kispályás labdarúgás asztalitenisz duatlon úszás Német és angol nyelvből januárban és májusban alap- és/vagy középfokú nyelvvizsgát tesznek. Irodalmi és rajzpályázatokon alkalmanként vesznek részt. 8. évfolyamon ECDL nemzetközi számítógép-kezelői jogosítványt szerezhetnek. Rendezvényeink Ünnepélyes tanévnyitó, 1. osztályosok megajándékozása. Őszi hulladékgyűjtési akció iskola keretein kívüli. Kerékpártúra, hegyaljai gyalogtúra. Énekkar közreműködése a Szent Erzsébet napi szentmisén. Mikulás ünnepségek alsó- és felső tagozatban. Óvodások megajándékozása. Nyugdíjas találkozó. Iskolai karácsony, Karácsonyi játszóház Osztályozó értekezletek. Nyílt nap. Családi napok. Bemutató tanítás az óvodás szülőknek. Képességfejlesztő foglalkozások óvodásoknak. Magyar nyelv hete versenyekkel. Iskolai farsang. 17
Szülők - nevelők bálja. Kulturális bemutatók a színházban. Madarak és Fák Napja iskolai projekt Tavaszi hulladékgyűjtési akció. Énekkar bemutatkozása a Zenei Fesztivál hangversenyen. Húsvéti játszóház. Eredi iskola program Témahét: Szülőföldünk, Egészséges életmód, Környezetvédelem Tanulmányi kirándulások 1-8. évfolyam. Anyák napi ünnepségek alsó tagozatban. Kiállítások az Iskolagalériában. Iskolai gyermeknap, tanár - diák - szülő sportmérkőzések. Napközis sportdélután. Kiválóak fogadása, kirándulása. Ünnepélyes tanévzáró, ballagás. Hagyományos táboraink: Aprók tábora (alsó tagozat); kerékpáros vándortábor; nyári tábor osztálykeretben, idegen nyelvi tábor német nyelvterületen. Az év során folyamatos és hagyományos: színház- és mozi látogatás, könyvtári foglalkozások a gyermekkönyvtárban, fogadóórák, szülői értekezletek, SZM és iskolaszék soros ülései, túrák, diszkó. Az éves munkánkat bemutató Évkönyv. Madarak és fák napja rendezvénye a 3 általános iskolával közösen. Várostörténeti Akadémia előadásainak látogatása, 5-8. évfolyam. Részvétel a települési önkormányzat ülésein, 8. évfolyam. Értékelés hagyományai Év végén a tanévzáró ünnepélyen értékeljük a kiemelkedő tanulmányi- és sportteljesítményeket, ekkor adjuk át a legjobbaknak a Jó tanuló, jó sportoló címet, emlékplakettet, a 8 évig kitűnő tanulóknak járó emlékplakettet. A valamilyen területen kiemelkedőt teljesítők részt vesznek az év végi Kiválóak fogadásán, kirándulásán. Leglelkesebb énekkarosaink kiránduláson vesznek részt. Kiemelkedő tanulóink egyéni fényképpel is szerepelnek az évente megjelenő Évkönyvünkben. A tanulmányi versenyek és sportversenyek, egyéni pályázatok eredményeiről rendszeresen tájékoztat az Iskolarádió és a Sulifirka diákújság, az iskola internetes honlapja. A büntetési mértékeket és a jutalmazás módját, a fokozatokat az iskolai Házirend szabályozza. Ünnepélyek, megemlékezések Tanévnyitó ünnepség Iskolai megemlékezés az Aradi vértanúk emléknapján, október 6. Ünnepség az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére, október 23. Megemlékezés Dr. Batthyány- Strattmann László születésének, illetve Körmend várossá avatásának évfordulója alkalmából, október 28. Iskolai megemlékezés a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 22. Iskolai megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, február 25. Ünnepség az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére, március 15. 18
Iskolai megemlékezés a holokauszt áldozatairól, április 16. Megemlékezés a Hősök Napja alkalmából, május utolsó vasárnapja Megemlékezés a Nemzeti összetartozás napja alkalmából, június 4. Tanévzáró ünnepség, ballagás Az iskola külső kapcsolatai Kapcsolatunk az alábbi köröket érinti: Fenntartó Működtető Szülők Óvodák Nevelési Tanácsadó Vas megyei TKVSZRB Általános iskolák Középiskolák Zeneiskola Közművelődési intézmények: Körmendi Kulturális Központ; Faludi Ferenc Könyvtár; Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum; Római katolikus, Evangélikus, Református egyház gyülekezete Városban működő civil szervezetek, egyesületek Sportegyesületek Helyi és megyei sajtó, városi televízió és rádió Rendőrség Tűzoltóság Támogatóink köre Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat Kistérségi Munkaközösségek 5.2.2. A diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, kulturális, sport, művészeti és szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Fórumai: a tanév során legalább egy alkalommal iskolagyűlések. 5.2.3. A napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Szülői igény esetén tanulószoba szervezhető az 5-8. évfolyamon. A csoportok szervezésének alapja a szülők írásbeli igénye. Lehetőség szerint az osztálykeret megtartása célszerű. A napközi célja: teremtse meg a tanulás és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének feltételeit; biztosítson szakszerű segítséget a tanulásban; sajátos eszközeivel részt vállaljon az intézmény nevelőmunkájában; 19
a napközi minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel; a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal segítjük az iskolai testnevelés céljainak elérését, megvalósítását. (Mindennapos testnevelés; foglalkozások a tornateremben, szabadban /speciális szabadtéri játékok, téli játékok, túrák, az időjárás kellemetlen hatásainak elviselése/; a helyi közművelődési intézményekkel folyamatos kapcsolattartás /városi gyermekkönyvtár szolgáltatásai, színház és mozilátogatás, múzeum, képzőművészeti kiállítások látogatása/. az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (megfelelő beszédmodor, hangerő nyelvi illem megkövetelése felnőttekkel, társakkal szemben; alkalmazkodás képessége; kulturált étkezés). 5.2.4. A diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. 5.2.5. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Gyógytestnevelés: a foglalkozásokon a tanulók betegségtípusok szerinti tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A foglalkozások célja a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, játék stb.) eszközeivel. 5.2.6. Logopédiai konduktív ellátás Logopédiai és konduktív ellátást tanulóink a Pedagógiai Szakmai Szolgálatával kötött megállapodás alapján kapnak. A Nevelési Tanácsadó személyiség- és részképesség-fejlesztő foglalkozásain az általuk meghatározott időbeosztással és időtartamban kapnak segítséget az arra rászorulók. 5.2.6. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de 20
szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 5.2.8. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt segíti a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulóinknak lehetősége van részt venni a gyógytestnevelési órákon (szakorvosi javaslattal). 5.2.9. Versenyek vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Egyéni elbírálás alapján az iskola alapítványa biztosíthatja a nevezési díjakat. 5.2.10. Tanulmányi kirándulások 5.2.10.1 Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az 1 vagy 2 napos tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.10.2. HATÁRTALANUL Határon túli kirándulás program A HATÁRTALANUL! programban való részvétel célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítése. A Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 9. (4) bekezdése alapján a hetedik- évfolyamon határon túli kirándulást szervezünk, melyet sikeres pályázat esetén valósítunk meg. A sikeres pályázat érdekében igyekszünk külhoni iskolával cserekapcsolatot kiépíteni. Élményeink bemutatására témanapot szervezünk. 5.2.11. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyéni elbírálás alapján az iskola alapítványa hozzájárulhat az erdei iskola költségeihez. 21
5.2.11. Témahetek, témanapok Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése érdekében a tanulók számára projektoktatást szerveznek. Egy tanítási napon legalább három órát meghaladó foglalkozás, vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. A feldolgozandó ismeretanyagot a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. 5.2.12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.13. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.14. Fakultatív hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5.2.15. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 5.2.16. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik. 22
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése nívócsoporttal, emeltebb óraszámmal, egyéni foglalkozásokkal. 5.2.17. Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 5.3. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, nyilvántartást készít és vezet a HH, HHH és veszélyeztetett tanulókról tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, kiemelt figyelmet fordítva alkohol, drog és dohányzás megelőzésének formái. meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 23
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 5.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel kapcsolatos feladatok E körbe tartozó tanulóknál az alábbiakat tapasztalhatjuk: gyakran átlag alatti értelmi képességek, tanuláshoz szükséges képességek enyhe fejlődési késései, hiányosságai, melynek oka lehet tartós betegség, iskolaváltás problémák a tanulási helyzetekben, egyéni és közösségi viselkedésben szociális éretlenség, kommunikációs és kapcsolati nehézségek magatartás-változás tanulási viselkedés, motiváció problémái helytelen tanulási módszerek és szokások. A tanulók a Nevelési Tanácsadó vizsgálata és szakvéleménye alapján fejlesztő pedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján részesülhetnek egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásban. A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének mérése időközi, a szakvéleményben meghatározott. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok, melyek valamennyi tantárgyat oktató nevelőre vonatkoznak: a tanuló képességeinek fokozatos kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével a tanuló önismeretének fejlesztése, a jó magatartásminták, szokások erősítése 24
az egyes tantárgyakra vonatkozó tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása korrepetálás, kompenzáló nevelés, differenciálás minden tanórán szoros együttműködés a szülőkkel, segítségadás az otthoni foglalkozáshoz magatartási problémák esetén különleges figyelem fordítása a közösségi és baráti kapcsolatok alakítására, a közösségi életben való részvételre. Prevenciós tevékenység: gyermekekre történő odafigyelés: szűrés, felmérés, vizsgálat kezdeményezése szakvélemény elemzése osztályos tanulók DIFER mérése tanév eleji mérések alkalmával osztály szintű elemzés, szükség esetén tantárgyi felzárkóztató program készítése együttműködés a fejlesztő pedagógussal, Nevelési Tanácsadó szakembereivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Törvény biztosította kedvezmények a tanuló részére: tantárgyak, tananyagrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás szükség szerint első évfolyam két tanév alatt történő teljesítése időtényező növelése a feladatmegoldáskor az órai munka során írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés előtérbe helyezése tárgyi-, eszköz feltételek biztosítása a tanuló kettő főnek számít az osztálylétszám kialakítása során. A tanulók a többi tanulóval egy osztályban, csoportban tanulnak. 5.5. Intézményünkben megvalósuló SNI tanulók integrált nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált oktatásuk, amennyiben ezt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye lehetővé teszi. Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az általános iskola igazgatója dönt. A bizottság a szakértői véleményben megjelöli azt az iskolát, mely alapító okirata alapján az adott sérüléssel rendelkező gyermekeket elláthatja. A sajátos nevelési igényű gyerekek foglalkoztatásához minden esetben meghatározott személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A fejlesztés speciális tanmenet, egyéni fejlesztési terv alapján működik, melyeknek elkészítésében a befogadó általános iskoláknak is van feladata. 25