MÁSOK VÉLEMÉNYE A TÉKA ALAPÍTVÁNYRÓL Ha egyetlen mondatban kellene másfél évtizedes munkásságotok jelentőségét méltatni, azt mondhatnánk: tevékenységetek megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének. Művelődési és oktatási téren olyan végvárait építettétek fel a magyar életnek, amelyből a kisugárzó fészekmeleg biztos megtartó ereje lehet közösségi létünknek. Ahogyan Illyés Gyula mondta: földi erővel mennyei harmóniát teremtettetek. Közismert, hogy mennyi személyes áldozatot is kíván az olyan építőmunka, aminek vállalásáért külön elismerés illeti teljes munkaközösségeteket. Kötő József A Téka immár iskola, mert utat mutat miként lehetünk XXI. századi emberek úgy, hogy testünk és lelkünk minden mozdulatával a megtartó és éltető hagyomány vonzáskörében maradunk. Harangozó Imre..Omladozó templomok, etnikai leépülés, vagy építkezés és életkedv: mi jellemzi jobban az erdélyi szórványmagyarságot? A hétvégén szervezett háromnapos Hunyad megyei konferencián a különböző szórványvidékekről és a tömbvidékről érkezett újságírók, közösségszervezők erről szereztek helyszíni tapasztalatot. Jogos-e ölbe tett kézzel várni, amint az RMDSZ, vagy Budapest megoldja a szórvány gondjait, vagy inkább alulról kell építkezni? A szamosújvári (Kolozs megye) példa egyértelműen az utóbbira utal. 20 év alatt Bécsi-Balázs Attila, a TÉKA alapítvány elnöke felvirágoztatta a mezőségi magyarságot, gyakran a válaszúti Kallós Zoltán alapítvánnyal karöltve. Összeszedték a szórványfalvak gyermekeit, s magyar oktatást biztosítanak számukra, bentlakást és étkezést, állandó jellegű kulturális programokat szerveznek, kirándulásokat, táncházat, sőt még felnőttképzést is. Több mint 650 gyereknek és felnőttnek, derült ki Bécsi-Balázs Attila szombati vajdahunyadi előadásából. Amely távolról a legnagyobb elismerésnek örvendett a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, zilahi, brassói, temesvári, székelyudvarhelyi és Erdély más tájairól összegyűlt vendégek körében. A szamosújvári TÉKA alapítvány ugyanis ugyanazt végzi, mint Böjte Csaba atya Szent Ferenc alapítványa, csakhogy kizárólag civil alapon. Hogy miből teremti össze a havi félmilliárd régi lejt, amennyibe csupán a gyerekek oktatása és ellátása kerül? Bécsi-Balázs Attila leszögezte, hogy nemcsak a Communitas alapítvány és Budapest létezik, számos külföldi pályázati lehetőség is van. A TÉKA például Norvégiából is kapott pénzt, pályázatok révén. Jelenlegi fő tervük egy önálló magyar iskolaközpont felépítése Szamosújváron, amely 3 millió euróba kerül, s amely a dévai Téglás Gábor iskola példájából inspirálódott, hangsúlyozta Vajdahunyadon Bécsi-Balázs Attila. A pénteki dévai megnyitó után ugyanis a szórványkonferencia Vajdahunyadon, a magyar házban folytatódott. Noha a szamosújváriak előadása volt a legfelemelőbb, a kölcsönös megismerkedés mellett a fő 1
cél a Hunyad megyei magyarság bemutatása volt. Az egész Erdélyből jött vendégek meglátogatták a vajdahunyadi kastélyt, a dévai várat, a Téglás Gábor iskolát, a Szent Ferenc alapítványt, majd szombaton délután Dézsi Attila prefektus fogadta őket a vármegyeházán. Amelynek impozáns dísztermében csak zengett a magyar szó: ilyesmi se fordult elő már régóta. Az ottani kötetlen szabad beszélgetésen az egyre meghatottabb vendégek újabb belátást kaptak a Hunyad megyei magyarság életébe, 20 év alatt elért eredményeibe. Hozzászólások: Ragnarök 7 órája Permalink Nagyon örülök az ilyen fejleményeknek és óriási tiszteletet érdemlő Bécsi-Balázs Attilának és társainak. Hátrányban Szórvány Erdélyben leépülés és építkezés párhuzamosan [ 2010. június 08. KITEKINTŐ.HU A szórványlét ha kigyógyulunk neurózisunkból, láthatjuk is! nem a lemorzsolódás állapota, hanem értékőrző, értékteremtő vállalkozás, amelyet érdemes politikailag, erkölcsileg is támogatni, az összmagyarság érdekében is. Mert a kisebbség leépülése a sivatagosodáshoz hasonló folyamat. Ha a kis autonómiaoázisok amelyeket oly nagy hittel és áldozattal építettek a Kallós Zoltánok, Böjte Csabák, Szegedi Lászlók, Balázs Bécsi Attilák eltűnnek, a leépülés folyamata eléri a tömböt. Nem is beszélve arról, hogy a szórványban kipróbált és felismert túlélési és közösségfejlesztési stratégiák a globalizáció és az anakronizmus veszélyével egyszerre hadakozó tömb számára is megoldást jelenthetnek. Ambrus Attila Brassói Lapok Az elhangzottak szemléltetéséhez aligha találhattak volna a rendezők szebb és irigylésre méltóbb példát, mint a szamosújvári Téka Alapítvány elnökének, Bécsi-Balázs Attilának képes beszámolója. Az ő példájuk, húsz éves munkájuk és eredményeik, melyet elértek a mezőségi szórványközösségek összefogásával, szinte ámulatba ejtettek mindőnket. Bécsi-Balázs Attila olyan alapigazságok körül fogalmazta meg az ezelőtt húsz évi elképzeléseiket, melyekről tulajdonképpen mindannyian tudtunk, csak sorozatosan elsiklottunk felettük. Véleménye szerint az épületek, szobrok, templomok mind-mind ledőlhetnek, de egy összekovácsolt, maga erejében bízó közösség halhatatlan és megkerülhetetlen, még akkor is, ha nincs létszámfölényben. Ezt megteremteni volt a céljuk, amikor táncház-mozgalomként 2
elkezdték a munkát, melyből mára bentlakásos rendszerben közel 100 diákot segítenek anyagilag is, hogy anyanyelven tanulhassanak, fejlődhessenek, tájházat alakítottak, kulturális rendezvényeket szerveznek, sőt a felnőttoktatás is részét képezi munkájuknak. Hogy mi lehet eredményességük nyitja? Minden bizonnyal mérhetetlen kitartásuk, soksok munkájuk mögött rendkívüliségük abban rejlik, hogy soha nem feledkeztek meg arról, hogy a kezdetek után mindig biztosítani kell a folytatást is. Nem elég a szükségszerűséget látni és elkezdeni, hanem fel kell nevelni, ki kell tanítani az utánunk következő fiatal generációt, mert csak így maradhat meg az életképessége és lesz folytatása minden kezdeményezésnek. A szamosújvári példa abban is döbbenetes volt valamennyiünk számára, hogy húsz éves alapítványi létükkel példásan igazolták, miszerint civilmozgalomként is lehet létezni anélkül, hogy az RMDSZ-től, a Communitastól vagy éppen Budapestről várnák az anyagiakat, csak önzetlenül kell tenni felvállalt dolgainkat. Beksy Ida Árkád Szilágyság.A sajtó vagy kiemelkedô rendezvények kapcsán, vagy a halálra ítélt falvak fölötti kesergés okán szokott a szórványról beszélni. A hétköznapokról azonban kevés szó esik, holott a megmaradásért folytatott küzdelem a hétköznapok valósága, amit az emberek komoly munkával vívnak meg. Szamosújvár a jó példa A Vajdahunyadi Magyar Házban a szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységét mutatta be Balázs Bécsi Attila, aki többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozásakor a jól mûködô modelleket kell követni. Míg a tömbmagyar közösségekben a civil szervezetek szakosodnak, addig a szórványban az egész közösség problémáit fel kell vállalniuk. A hatékony mûködéshez viszont szakszerû megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül, ami táncházból nôtte ki magát. Az egyszemélyes intézmények nem mûködôképesek. Ma már a tanítványaim a munkatársaim, jól meghatározott feladatkörrel. Mindig akkor léptünk tovább, amikor volt képezett ember, aki dolgozzon. Így mûködhet hatékonyan a szóványkollégium, ahol száz gyerek részesül magyar nyelvû oktatásban, akiknek szállást és étkeztetést biztosítunk. Valljuk, nem elég a magyar oktatás biztosítása, hanem igényes, vonzó iskola kell, ahol jó körülményeket biztosítunk és ahol a gyerekek "visszatanulják" a magyar nyelvet. A kollégium olyan szellemi központtá vált, ahol a néptánc- és a népzeneoktatás, a hagyományos mesterségek oktatása és felnôttképzés is folyik mondta Balázs Bécsi Attila MAROS MEGYEI NÉPÚJSÁG Hétköznapok a szórványban Mezey Sarolta A szórványban is vannak sikertörténetek 3
A háromnapos rendezvényen kiderült: a szórványban is vannak sikertörténetek. Egyike ezeknek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozása és működtetése. Ezt a környék magyarsága a semmiből álmodta meg és hozta létre, a román és a magyar állam mindössze a végső fázisban segédkezett. A tanintézetben ma már több mint 600 helyi és környékbeli diák tanul óvodától érettségiig. A szűkölködő szülők gyerekein pedig a szintén dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány segít, melynek munkáját messze földön értékelik és támogatják. Ehhez viszont Böjte Csaba atyának évi 120 ezer kilométert kell utaznia, míg igazgató kollégájának, Karda Róbertnek 75 85 ezret. Utóbbit a Székelyföldről importálta a dél-erdélyi város. Szintén a szórványért hagyta ott a Gyergyói-medencét Balázs Bécsi Attila is, aki a szamosújvári Téka Alapítványt irányítja. Táncházszervezéssel kezdődött: egy szovjet lemezjátszóval és egy magyar bakelitkoronggal vágtam neki. A táncház viszont csak eszköz volt, nem cél. Ma már öt intézményünk van, művelődési és oktatási központot működtetünk mutatta be a mezőségi megvalósításokat Balázs Bécsi. Megítélésében a szórvány kérdésein akkor lehet hatékonyan segíteni, ha az adott közösséget is meghallgatják. A lényeg, hogy ne fentről erőltessék ránk a szórványstratégiát. Már csak azért sem, mert a szórványban felvetődő kérdéseket nem lehet egy kaptafára húzni, minden közösségben más hangsúlyozta a Szamosújváron tevékenykedő pedagógus.. KRÓNIKA NAPILAP Szórványbiztosok kellenek..hétköznapok a szórványban - médiakonferencia Hunyad megyében Szombaton a Vajdahunyadi Magyar Házban folytatódott a konferencia, ahol a szamosújvári Téka Alapítvány mutatkozott be. Balázs Bécsi Attila, az alapítvány elnöke előadásában többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozása során a már működő modelleket érdemes követni. Míg a tömbmagyar közösségekben vagy nagyvárosokban a civil szervezetek szakosodni tudnak, a szórványban működő intézményeknek, szervezeteknek egészében kell felvállalniuk a közösség problémáit. A jó működéshez viszont szakszerű megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül.. MURE Jogos-e ölbe tett kézzel várni, amint az RMDSZ, vagy Budapest megoldja a szórvány gondjait, vagy inkább alulról kell építkezni? A szamosújvári (Kolozs megye) példa egyértelműen az utóbbira utal. 20 év alatt Bécsi-Balázs Attila, a TÉKA alapítvány elnöke felvirágoztatta a mezőségi magyarságot, gyakran a válaszúti Kallós Zoltán alapítvánnyal karöltve. Összeszedtek a szórványfalvak gyermekeit, s magyar oktatást biztosítanak számukra, bentlakást és étkezést, állandó jellegű kulturális 4
programokat szerveznek, kirándulásokat, táncházat, sőt még felnőttképzést is. Több, mint 650 gyereknek és felnőttnek, derült ki Bécsi-Balázs Attila szombati vajdahunyadi előadásából. Amely távolról a legnagyobb elismerésnek örvendett a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, zilahi, brassói, temesvári, székelyudvarhelyi és Erdély más tájairól összegyűlt vendégek körében. A szamosújvári TÉKA alapítvány ugyanis ugyanazt végzi, mint Böjte Csaba atya Szent Ferenc alapítványa, csakhogy kizárólag civil alapon. Hogy miből teremti össze a havi félmilliárd régi lejt, amennyibe csupán a gyerekek oktatása és ellátása kerül? Bécsi-Balázs Attila leszögezte, hogy nemcsak a Communitas alapítvány és Budapest létezik, számos külföldi pályázati lehetőség is van. A TÉKA például Norvégiából is kapott pénzt, pályázatok révén. Jelenlegi fő tervük egy önálló magyar iskolaközpont felépítése Szamosújváron, amely 3 millió euróba kerül, s amely a dévai Téglás Gábor iskola példájából inspirálódott, hangsúlyozta Vajdahunyadon Bécsi-Balázs Attila. A pénteki dévai megnyitó után ugyanis a szórványkonferencia Vajdahunyadon, a magyar házban folytatódott. Noha a szamosújváriak előadása volt a legfelemelőbb, a kölcsönös megismerkedés mellett a fő cél a Hunyad megyei magyarság bemutatása volt. Az egész Erdélyből jött vendégek meglátogatták a vajdahunyadi kastélyt, a dévai várat, a Téglás Gábor iskolát, a Szent Ferenc alapítványt, majd szombaton délután Dézsi Attila prefektus fogadta őket a vármegyeházán. Amelynek impozáns dísztermében csak zengett a magyar szó: ilyesmi se fordult elő már régóta. Az ottani kötetlen szabad beszélgetésen az egyre meghatottabb vendégek újabb belátást kaptak a Hunyad megyei magyarság életébe, 20 év alatt elért eredményeibe. NYUGATI JELEN Megismerni egymást 5