A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász egészségügyi és gazdasági szakértő 2004. november 5.
TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN... 3 1. A RÉGIÓ LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA... 7 1.1 DEMOGRÁFIA, NÉPMOZGALMI TÉNYEK... 7 1.2 A HALÁLOZÁSBÓL SZÁMOLT MUTATÓK...10 1.3 MORBIDITÁSI HELYZET...16 2. A RÉGIÓ LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA...24 2.1. GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS KÖRNYEZET...24 2.2 A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMÓDJA...26 3 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER LEÍRÁSA, KAPACITÁSOK ÉRTÉKELÉSE...30 3.1 AZ ALAPELLÁTÁS KAPACITÁSAI...30 3.2 A JELEN JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS HELYZETÉRTÉKELÉSE, KAPACITÁSAI...31 3.3 A FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS JELENLEGI STRUKTURÁLIS ÉRTÉKELÉSE...32 3.4 A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER...35 3.5 A HUMÁN ERŐFORRÁSOK...36 4. AZ IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI RENDSZER SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA...38 5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE...40 5.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYE...40 5.2. A SZAKELLÁTÁSOK TELJESÍTMÉNYE...41 5.3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK INDIKÁTORAI, KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA...45 6. PROGRESSZIVITÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE, BETEG UTAK, MIGRÁCIÓ...48 7. SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK...54 Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 2
Bevezetés, módszertan Jelen tanulmány a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KDRET) számára készült. Feladata, hogy a rendelkezésre álló és hozzáférhető demográfiai, mortalitási morbiditási, és egyéb statisztikai adatok alapján a régió egészségügyi helyzetét bemutatva a régió egészségügyi fejlesztési tervét határozza meg. A tanulmány régió szintű adatokat mutat be, hisz regionális szinten tervező, gondolkodó és munkálkodó szakemberek számára készült. Számtalan adat megyei, intézeti, osztályos, szakrendelés, beteg osztályos eset szintű elemi adatok többszintű összesítésével készült - regionális szintre. Az adatok tehát régió szinten tartalmaznak a valós helyzetről valós információkat. Az adatok forrása biztosítja ezt, hisz a KSH, vagy ESKI-MEDINFO adatok is többszörös ellenőrzésen esnek át, mielőbb kiadásra, vagy a honlapra felkerülnek. Az adatok könnyebb értelmezéséhez, a viszonyítás segítéséhez valamennyi statisztikai régió azonos adata, indikátora bemutatásra kerül. Így a régiók között, illetve a Közép-Dunántúli régión belül az egyes ellátási szinteket lehet értékelni, viszonyítani. A Tanulmányban a Bevezetés, módszertan című fejezet a felhasznált sokrétű adat forrását mutatja be, módszertani döntéseket indokol meg. Néhány olyan eligazítást, honlapról letölthető elemzésre utalást tartalmaz, amely a részletesebb elemzésekhez irányt mutathat. A régió általános leírása, sajátosságai című I. fejezetet régió, valamint szakma szintű, tényadatokra épülő, áttekintő jellegű tanulmány, gyorselemzésként kell tekinteni. A régió egészségügyi rendszerének nagyvonalú tervezéséhez, irányok, meghatározásához nyújt segítséget. A módszer kialakításakor döntenünk kellett, hogy a rendelkezésünkre álló időkeret és feladat, valamint a hatalmas adattár mit tesz számunkra lehetővé. Javasoltan az összegzésekben meghatározott erősségek megtartását, valamint a régió kockázati tényezőinek, gyengeségeinek megszüntetését sugallja. A konkrét tervezéséhez mélyebb, a megyék, a kistérségek, az intézmények, osztályok szintjére lemenő elemzések is szükségesek. Ezek részben már korábbi tanulmányokból megyei, kistérségi, vagy intézeti szinten rendelkezésre állnak, s a tervező team számára hasznosíthatóak. A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval című II. fejezet az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet - ESKI - előd intézménye, az Ország Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár - MEDINFO munkatársai az Egészség Évtizede Program keretében készített Mintarégió alapján készült. A 2003. júliusában a MEDINFO honlapján is közzétett tanulmány a régiók egészségügyi ellátórendszerének kapacitás szükségleteinek előkészítését célozta. A fő célja akkor szakmai, metodikai segítség nyújtása volt a megalakuló Regionális Egészségügyi Tanácsok, regionális önszerveződések számára, hogy megfelelő információk, irányelvek nyújtásával egységes szemléletet biztosításon a helyi tervezésben A 2001 évi adatok alapján készült tanulmány adatait azonban aktualizáltuk a rendelkezésre állás szerint 2002, illetve 2003 évi adatokkal, s újraszámoltuk valamennyi kívánt érték -et, tolerancia szint -et az abban alkalmazott matematikai algoritmusok szerint. A tanulmány általában csak érintőlegesen foglalkozik a szociális ellátórendszer helyzetével, csak annyiban, amennyiben a szociális helyzet az egészségügyi viszonyok tekintetében az egyike a befolyásoló tényezőknek. A bemutatott adatok forrásai: - KSH (Központi Statisztikai Hivatal) "Egészségügyi statisztikai évkönyve", Demográfiai évkönyve, Statisztikai évkönyve - KHS Internet honlapon elérhető adatok Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 3
- KHS Stadat rendszeréből a népmozgalmi és egészségügyi vonatkozású adatok, - OEK (Országos Epidemiológiai Központ) honlapon elérhető információk, - Magyar Egészségadattár (OEK), - OLEF adatbázis, - Nemzeti Rákregiszter (ESKI REA adatbázis), - ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, korábbi MEDINFO) honlap adatok, - OEP egészségügyi szolgáltatók adatai, - GYÓGYINFOK (már OEP) fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, internetes honlapja, - OEP évkönyvek, OEP honlapja, - OEP járóbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, - OEP létszám adatai, - OEP Irányított Betegellátási Rendszer működésének értékelése, 1999-2003., - a Háziorvosi Morbiditási Adattár. Az egyes adatforrások adatgyűjtési és közzétételi ideje igen eltérő. A módszertan kialakításakor döntenünk kellett arról, hogy - az utolsó teljes adattartalommal bíró évet tekintjük bázis évnek, s minden elemzést erre vonatkozóan készítünk el, s ha már van újabb adat, azt a tendencia szempontjából elemezzük, - az adatokat minden témánál a legkésőbbi év, legfrissebb adattartalmával mutatjuk be, vállalva ezzel, hogy az egyes területeken eltérően aktuális adatokkal dolgozunk. Ez utóbbit választottuk 2004. őszén, tekintettel arra, hogy az utolsó teljes adattartalommal bíró évnek a 2000. bizonyult, míg számos területen, ilyen pl. a fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátás, 2003 évi adatok is hozzáférhetőek voltak. A népesség egyes demográfiai adatainak forrása a KSH által tízévenként végrehajtott, a lakosság bevallásán alapuló népszámlálás, illetve az anyakönyvezett események (élveszületések, halálozások) statisztikai számbavételén alapuló népmozgalmi statisztika. A KSH a demográfiai adatokat 2001 évre tette közzé, a legfrissebb, ősszel megjelent adatokat itt is felhasználtuk (2003). A KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv tartalma csak a 2002 évi adatokkal jelent meg. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentett betegségek adatgyűjtése és feldolgozása kétévenként történik, így jelenleg még csak a 2001 évi adatokat tette közzé a KSH. A régióban több megye is bekapcsolódott a Háziorvosi Monitorozási Adatgyűjtési Program Programba. A GYÓGYINFOK az egészségügyi ellátó rendszer kórházi teljesítmény és morbiditási adatait már 2003 évre kiadta. Az OEP-től a járóbeteg szakellátás adatai is rendelkezésre álltak 2003 évre, bár az OEP Évkönyv még nem jelent meg. Az OEK megye nem fertőző éves jelentése, 2003 dokumentumai 2002 évi adatokkal készültek, a Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 című kiadvány jellemzően 2002 évvel zárt adatgyűjtéseket mutat be. Kivétel a Megbetegedések című fejezet, mely egy 2003 évben készült kérdőíves felmérés eredményét mutatja be. 2003 évi adatokat tartalmaz az OEK Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Gyorsjelentés - OLEF 2003 kiadványa is. A bemutatott adatokat tehát a fenti forrásokból gyűjtöttük, rendszereztük és a Közép- Dunántúl régió adataira, indikátoraira koncentrálva elemeztük. A százalék és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt, a részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 4
Az elemzéshez számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba. Formailag a szokásos betűméret (12) helyett kisebb (11) méretet alkalmaztunk, hogy a kötet vékonyabb, kisebb terjedelmű legyen. Javaslatok Internet honlapról letölthető elemzések, adattárak megtekintésére : ESKI: - Táblázatok a magyar egészségügy alapvetõ adatairól Népmozgalmi adatok 1950 2003 Az egészségügyi ellátórendszer aktivitása 1994 2003 Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 1993-2004 Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 1993-2004 OEK: - Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl 3.0 változat az "Egészség Évtizede" program számára készült, - I. fejezet Magyarország egészségügyi helyzetét közigazgatási régiónként mutatja be demográfiai, morbiditási, mortalitási, finanszírozási, és egyéb statisztikai adatok alapján, - II. fejezet példákat mutat be arra, hogy az önmagukban vizsgált indikátorok egymáshoz történõ viszonyítása milyen többlet-információval szolgálhat. Internet honlapon elérhető információk, - Magyar Egészségadattár www.antsz.hu/oek/egeszsegstat/magyar_egeszsegadattar.htm - OLEF adatbázis: www.antsz.hu/oek/egeszsegstat/olef_2000.htm - Nemzeti Rákregiszter (ESKI REA adatbázis) www.medinfo.hu/new3/adatok/rea.html GYÓGYINFOK: Internetes honlapja: www.gyogyinfok.hu OEP: honlapja: www.oep.hu KHS: Internet honlapon elérhető számos adat, honlapja: www.ksh.hu A Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv kialakításánál a tényadatokon kívül az évek során felhalmozódott tudást, számtalan szakmai ismeretet is figyelembe fog venni a tervező team. Ilyen például a régió lakosságának egészségi állapotára vonatkozó, az ÁNTSZ-eknél részletesen és egységesen rendszerezetten rendelkezésre álló információk. A régión belül a megyék egészségügyi szolgáltatásának értékelése, az egymáshoz való viszonyának elemzése alapján az átfogó tervezéskor a fejlesztések irányait kell meghatározni. Az egészségügyi rendszer működésekor az ellátások zöme alapellátás és a szakellátási esetek meghatározó többsége térségi szintekhez kötötten azonos hozzáféréssel biztosított minden magyar állampolgár számára. A ritka, nagy erőforrás-igényű ellátások esetében a szakmai és gazdasági racionalitásnak megfelelően alapvetően a regionális együttműködések a meghatározók, amelyek a ma is működő centrumokra alapulnak. Ugyanakkor a kötelező regionális együttműködések Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 5
biztosítják azt, hogy minden állampolgár előtt ismert legyen, hogy az adott ellátást hol tudja garantáltan igénybe venni. A fenti elvek mentén nincsenek felesleges kapacitás-telepítések, párhuzamosságok, és a meglevő kapacitások a tényeleges ellátási területnek megfelelő fejlesztéseket végezhetik, - miután ellátási területük az együttműködés miatt több régióra, vagy régión kívüli megyére is kiterjed. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 6
1. A régió lakossága egészségi állapotának bemutatása 1.1 Demográfia, népmozgalmi tények A Közép-Dunántúli régiót három megye: Fejér -, Komárom-Esztergom - és Veszprém megye alkotja. Területe 11117 km 2, a harmadik legkisebb régió, ennél kisebb csak a közel azonos méretű Nyugat-Dunántúl, illetve a 6919 km 2 területű legkisebb Közép-Magyarország. Népsűrűsége viszont a Budapestet tartalmazó Közép-Magyarországot (409) nem számítva a régiók közül a legnagyobb: 100, míg a Dél-Dunántúl a legkisebb, ahol ezen adat csak 70. 2003-ban a lakosság számát tekintve az 1 112 984 lakosával a harmadik legkisebb régió, kisebb csak a Nyugat-Dunántúli (1 003 185) és a Dél-Dunántúl (983 612) lakosság száma. 2002-ben országosan mint 1981 óta minden évben - népesség csökkenést regisztráltak, a Közép-Dunántúli régióban 2,9, (legkisebb mértékű: -2,07 az Észak-Alföld régióban volt, míg a legmagasabb érték: -4,6 a Dél-Alföldön). A lakosságszám 1995. évtől csökkenő tendenciát mutat. A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása (1999-2003. évben) 1 124 000 1 122 000 1 120 000 1 118 000 1 116 000 1 114 000 1 112 000 1 110 000 1 108 000 1 106 000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH évkönyvek Míg 2001. évben 1000 lakosra számítva a belföldi vándorlási különbözet országosan itt a legnagyobb, 2,0 értéket mutatott, megelőzve a még pozitív irányú Nyugat-Dunántúlt (1,7) és Közép-Magyarországot (0,6), addig ez a bevándorlás 2003-ben csak 0,6, a bevándorlás Közép-Magyarország felé tolódott el (2,1). 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6 Belföldi vándorlási különbözet (1990-2003.) 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH évkönyvek Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 7
n belül 2003-ban a legnagyobb oda-vándorlás (2,1) Fejér megyében történt, míg a legnagyobb elvándorlás (-0,8) Veszprém megyében volt. Az 1000 lakosra jutó élveszületés 8,9, nagyon alacsony: e mutatót tekintve csak a Nyugat Dunántúlon (8,5 ), és Dél-Alföldön (8,8 ), és Dél-Dunántúlon (8,9 ) rosszabb a helyzet. A régión belül legmagasabb az élveszületés (9,2 ) Fejér megyében. Az 1000 lakosra jutó élveszületések alakulása (1990-2003.) 14 13 12 11 10 9 8 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH évkönyvek Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 7,6, mely az országosnál magasabb (7,3.) n belül Fejér és Komárom megyében ez az arány még magasabb (7,9), míg Veszprém megyében alacsonyabb (7,2) 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítások száma országosan 56,8, a Közép- Dunántúl régióban alacsonyabb: 53,0, ezen adatával a Dél-Alföldi régióval együtt második legkevesebb a régiók között, a Nyugat-Dunántúl: 44,0 előzi meg. 100 A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások száma (1990-2003.) 90 80 70 60 50 40 1990 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH évkönyvek Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 8
A 2003. évi népmozgalmi adatokat foglalja össze az alábbi táblázat Természetes Csecsemő- szaporodásfogyás Élveszületés Halálozás halálozás Mértékegység Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos Eset/1000 Terheségmegszakítás Eset/100 élveszülés élveszülés Közép-Magyarország -3,8 9,3 13,1 6,2 59,8 Közép-Dunántúl -3,6 8,9 12,5 7,6 53,0 Nyugat-Dunántúl -4,5 8,5 13,0 6,6 44,0 Dél-Dunántúl -5,0 8,9 13,9 8,0 62,5 Észak-Magyarország -4,4 9,7 14,1 8,9 63,1 Észak-Alföld -2,7 10,2 12,9 6,6 53,6 Dél-Alföld -5,4 8,8 14,2 8,6 53,0 Ország -4,1 9,3 13,4 7,3 56,8 Forrás: KSH évkönyvek A férfi és női népességet összehasonlítva a Közép-Dunántúl régióban a női lakosság életkora az idősebb kor irányába eltolódott: míg a 65 év feletti lakosság a nőknél 17,4%, addig a férfiaknál csak 11,2%. A kompenzáció az aktív korosztályban férfi 71,8%, nők 67,5%, és a 0-14 éves gyermekek között található, a fiúgyermekek aránya 17,0%, míg a leányoké csak 15,1%. A Közép-Dunántúli régió lakosainak kormegoszlása (2003. évben) 65-x éves 100% 11,2 17,4 5,4 80% 15-64 éves 60% 40% 71,8 67,5 69,6 20% 0-14 éves 0% Férfiak 17,0 15,1 Nők Összesen 16,0 Forrás: KSH évkönyvek A többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, hisz a második legkisebb arányú a 65 év feletti lakosság mind a férfiaknál: 11,2% (oszágos:12,0), mind a nőknél: 17,4% (országos: 18,7) minimális 0,2 %-os eltéréssel az Észak-Alföld után. A régión belül minimális különbségek vannak: Veszprém megyében magasabb 0,4%-kal a másik két megyéhez képest a 65 éven felüliek aránya, Komárom-Esztergom megyében pedig a 15-64 éves népesség aránya magasabb a másik két megyénél 0,3%-kal. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 9
1.2 A halálozásból számolt mutatók A Közép-Dunántúlon kedvezően országosan a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó halálozás (12,5 ), de ezek eredőjeként a természetes fogyás mértéke (-3,6 ) alacsonyabb az országos átlagnál (-4,1 ). 16 Az 1000 lakosra jutó halálozások alakulása (1990-2003.) 15 14 13 12 11 10 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH évkönyvek n belül az ezer lakosra jutó halálozás viszont Komárom - Esztergom megyében (13,1 ) a legmagasabb, bár nem éri el az országos átlagot. Az emésztő-rendszer betegségei és az egyéb halálokok kivételével valamennyi kiemelt halálokra vonatkozó regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál. Három kiemelt haláloki csoportban is a legalacsonyabb a régiók közül a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma: a keringési betegségek következtében 618,2 (országos: 681,7), második a daganatos betegségek miatt: 313,7 (országos: 336,3), valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek miatt: 3,0 (országos: 4,9). 100 000 lakosra jutó daganatos megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) 100 000 lakosra jutó keringési rendszer megbetegedései miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Borsod-Abaúj-Zemplén 325,4 Nógrád 320,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 304,3 318,2 Heves 321,5 Komárom- 363,4 Győr-Moson-Sopron Esztergom 383,9 Budapest Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- 343,6 304,5 316,0 Pest 313,4 Szolnok Vas 305,0 Veszprém Fejér 354,0 301-320 Zala Békés 321-340 301,4 358,3 378,5 Tolna Bács-Kiskun 341-360 Somogy 331,3 Csongrád 332,3 361-331,7 333,1 Baranya Országos: 336,3 Minimum: 301,4 Maximum: 383,9 Forrás: KSH évkönyvek Borsod-Abaúj-Zemplén 765,1 Nógrád 685,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 649,0 655,2 Heves 641,7 Komárom- Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 694,5 735,8 Budapest Hajdú-Bihar 656,8 650,7 Pest Jász-Nagykun- 643,7 Szolnok Vas Veszprém Fejér 582,6 743,3 572,9 570-620 Zala Békés 621-670 717,5 710,4 800,5 Tolna Bács-Kiskun 671-720 Somogy Csongrád 729,0 723,4 721-719,4 704,1 Baranya Országos: 681,7 Minimum: 572,9 Maximum: 800,5 Forrás: KSH évkönyvek n belül legmagasabb a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszeri betegségek, a külső és egyéb ok miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a keringési rendszer és a légzőrendszer megbetegedései miatti halálozás pedig Veszprém megyében a legmagasabb. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 10
100 000 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) 100 000 lakosra jutó emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Az emésztő rendszer betegségei miatt meghaltak száma viszont a legkedvezőtlenebb, valamennyi régió közül Észak-Magyarországon kívül itt a legmagasabb halálozási arány: 99,1, míg országosan csak 93,2 a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma. A régió 2003. évi mortalitási adatait a következő táblázat hasonlítja össze a többi régió halálozási adataihoz viszonyítottan a főbb haláloki betegségcsoportokban: Fertőző Daganatok A keringési betegségek rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok Összesen Közép-Magyarország 6,5 352,7 650,4 48,5 97,1 85,2 74,0 1314,3 Közép-Dunántúl 3,0 313,7 618,2 43,8 99,1 82,5 88,2 1248,6 Nyugat-Dunántúl 4,7 320,0 674,1 43,7 97,1 80,3 77,8 1297,7 Dél-Dunántúl 3,5 341,2 712,5 67,1 92,0 97,7 74,6 1388,7 Észak-Magyarország 4,4 332,4 711,7 72,5 102,8 95,5 88,3 1407,7 Észak-Alföld 4,8 320,8 672,3 48,0 79,7 95,9 69,8 1291,4 Dél-Alföld 4,5 345,5 744,5 56,9 82,4 104,4 77,2 1415,3 Ország 4,9 336,3 681,7 53,7 93,2 93,1 77,9 1340,9 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv Az országban, e régióban a harmadik legalacsonyabb az öngyilkosságok következtében meghaltak 100ezer lakosra jutó aránya: 23,6, alacsonyabb arány csak Közép- Magyarországon (22,8) és Nyugat-Dunántúlon (19,0) volt, az országos átlag 27,7. Kiemelve a szívbetegségeket megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az országos átlag feletti az előfordulási gyakorisága. 100 000 lakosra jutó szívbetegségek miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Gyôr-Moson-Sopron 357,4 Vas 413,7 381,3 Veszprém 408,7 Komárom- Esztergom Fejér 344,4 417,5 Budapest 388,3 Nógrád Pest 346,8 Heves Borsod-Abaúj-Zemplén 407,1 75,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 82,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 59,8 27,1 43,9 Heves Komárom- 40,5 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 48,2 Budapest Hajdú-Bihar 52,1 Pest Jász-Nagykun- 28,5 54,2 Szolnok Vas Veszprém Fejér 49,0 66,3 37,3 27-40 Zala Békés 41-54 60,9 64,8 44,6 Tolna Bács-Kiskun 55-68 Somogy 52,4 Csongrád 69-79,6 39,4 78,1 Baranya Országos: 53,7 Minimum: 27,1 Maximum: 82,3 Forrás: KSH évkönyvek 107,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 93,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 99,0 92,1 81,0 Heves Komárom- 112,1 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 97,1 Budapest Hajdú-Bihar 89,6 Pest Jász-Nagykun- 75,9 97,0 Szolnok Vas Veszprém Fejér 97,1 83,0 91,2 Zala Békés 58-79 111,3 91,4 58,0 Tolna Bács-Kiskun 80-100 Somogy 83,4 Csongrád 101-102,4 79,3 97,9 Baranya Országos: 93,2 Minimum: 58,0 Maximum: 112,1 Forrás: KSH évkönyvek Jász-Nagykun- Szolnok 475,6 399,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 447,8 401,7 Zala Békés 390,7 405,6 Somogy Tolna 465,1 455,4 Bács-Kiskun 406,4 Csongrád 343,6 468,4 Országos átlag: 405,7 Forrás: KSH évkönyvek Baranya Országos átlag feletti Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 11
SHA, 100 000 férfira jutó daganatok (1 985-2002.) SHA, 100 000 nőre jutó daganatok (1 985-2002.) 450 240 400 220 350 200 300 180 250 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Közép-Magyarország Közép-Du nántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország 160 1985 1990 1995 1996 1997 1998 2000 2001 2002 Közép-Magyarország Közép-Du nántúl N yu gat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alfö ld D él-alföld Ország 170 SHA, 100 000 férfira jutó tüdő, hörgőrák (1 985-2002.) 50 SH A, 100 000 nőre jutó tüdő, hö rgőrák (1 985-2002.) 150 40 130 30 110 20 90 10 70 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország 0 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 SH A, 100 000 nőre jutó méhnyakrák (1 985-2002.) SHA, 100 000 nőre jutó emlőrák (1 985-2002.) 16 45 14 12 40 10 35 8 6 30 4 25 2 0 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 20 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország 1985-2002. közötti standardizált halálozási arányokat diagramokban mutatjuk be régiónként, nemenként: Az ábrák idősoros adatai 13 év távlatát bemutató trendeket tartalmaznak a kiemelt halálozási betegségekben, figyelembe véve a régiók lakosságának kor és nem szerinti aktuális összetételét. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 12
SHA, 100 000 férfira jutó keringési betegségek (1985-2002.) SHA, 100 000 nőre jutó keringési betegségek (1985-2002.) 900 600 850 800 750 550 500 700 650 450 600 400 550 500 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 350 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 400 SHA, 100 000 férfira jutó ishaemiás szívbetegségek (1985-2002.) 230 SHA, 100 000 nőre jutó ishaemiás szívbetegségek (1985-2002.) 210 350 190 300 170 250 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 150 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 280 SHA, 100 000 férfira jutó agyérbetegségek (1985-2002.) 220 SHA, 100 000 nőre jutó agyérbetegségek (1985-2002.) 260 240 220 200 180 160 140 200 180 160 140 120 100 120 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 80 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Közép-Magyaro rszág Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 13
140 SHA, 100 000 férfira jutó légzőrendszeri betegségek (1985-2002.) 60 SHA, 100 000 nőre jutó légzőrendszeri betegségek (1985-2002.) 120 50 100 40 30 80 20 60 10 40 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 0 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 200 180 SHA, 100 000 férfira jutó emésztőrendszeri betegségek (1985-2002.) 70 SHA, 100 000 nőre jutó emésztőrendszeri betegségek (1985-2002.) 160 60 140 50 120 100 40 80 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 30 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 220 200 180 SHA, 100 000 férfira jutó külső okok (1985-2002.) 80 70 SHA, 100 000 nőre jutó külső okok (1985-2002.) 160 60 140 120 100 50 40 80 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 30 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 A helyzet ismerten sokkal árnyaltabb, de a mélyebb, pl. megyei szintű egyenetlenségek vizsgálata nem lehetett e tanulmány feladata. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 14
A terület általános egészségi állapotát jellemző mutató a halálozási statisztikából számított, halálozási viszonyokból visszafejtett születéskor várható átlagos élettartam. A Közép- Dunántúl régióban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama: 68,26 év adattal csak a harmadik legmagasabb, a nőké: 76,39 év pedig negyedik legmagasabb az országban. n belül a nők születéskor várható élettartama Veszprém megyében az országos átlagot is meghaladva a legmagasabb (76,82), a férfiak esetében Fejér megyében (68,65) a legmagasabb még az országosnál is. Az egyes régiókban számított adatokat 1996 év, valamint 2000-2003 év között, nemenként foglalja össze a következő táblázat: Férfiak születéskor várható élettartama régió 1996 2000 2001 2002 2003 2003-1996 Közép-Magyarország 66,54 67,90 69,10 69,55 69,60 3,06 Közép-Dunántúl 66,03 67,36 68,53 68,11 68,26 2,23 Nyugat-Dunántúl 67,31 67,69 68,93 68,80 68,81 1,50 Dél-Dunántúl 65,42 66,91 67,83 67,94 68,02 2,60 Észak-Magyarország 65,20 66,20 66,73 66,68 66,68 1,48 Észak-Alföld 65,72 66,43 67,03 67,32 67,30 1,58 Dél-Alföld 65,86 66,58 68,21 68,24 67,85 1,99 Ország 66,06 67,11 68,15 68,26 68,29 2,23 Nők születéskor várható élettartam régió 1996 2000 2001 2002 2003 2003-1996 Közép-Magyarország 74,81 75,73 76,53 76,94 77,04 2,23 Közép-Dunántúl 74,66 75,92 76,24 76,68 76,39 1,73 Nyugat-Dunántúl 75,15 76,64 77,44 77,05 77,42 2,27 Dél-Dunántúl 74,25 74,81 75,79 76,47 75,70 1,45 Észak-Magyarország 74,69 75,25 76,26 76,00 75,84 1,15 Észak-Alföld 74,32 75,05 76,17 75,94 76,16 1,84 Dél-Alföld 74,81 75,76 76,64 76,62 76,50 1,69 Ország 74,70 75,59 76,46 76,56 76,53 1,83 Forrás: KSH évkönyvek 1996 és 2003 között hét év alatt a férfiak születéskor várható élettartama 2,23 évvel nőtt, ami az országban a második legmagasabb. Ugyanez a nőknél kedvezőtlenebb, csak 1,73 évvel nőtt, ami az országos növekmény (1,83 év) alatti, országosan a régiók között a negyedik. A KSH által 2003. évben számított 100 000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből a régióban a 8277 értékkel a harmadik legalacsonyabb a régiók között, az országos adat: 8388. A 100ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből standardizált adatait mutatja a táblázat nemenként az egyes régiókban: Férfi Nő Együtt régió nyers standardizáldizáldizált nyers standar- nyers standar- Közép-Magyarország 10 785 10 578 5 119 4 857 7 849 7 540 Közép-Dunántúl 11 488 11 324 5 102 5 190 8 277 8 156 Nyugat-Dunántúl 10 995 10 825 4 490 4 403 7 719 7 525 Dél-Dunántúl 11 739 11 449 5 744 5 847 8 691 8 497 Észak-Magyarország 13 190 13 300 5 819 5 883 9 438 9 409 Észak-Alföld 11 879 12 211 5 183 5 202 8 485 8 570 Dél-Alföld 12 430 12 282 5 233 5 194 8 762 8 599 Ország 11 675 11 578 5 230 5 171 8 388 8 228 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 15
1.3 Morbiditási helyzet Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. évi megbetegedési adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF 2003 Gyorsjelentés csak országos szintű megállapításokat tartalmaz): 50 40 30 20 10 0 Magasvérnyomás betegségben szenvedő férfiak aránya % 60 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Magasvérnyomás betegségben szenvedő nők aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 25 20 15 10 5 Cukorbetegségben szenvedő férfiak aránya % 30 25 20 15 10 5 Cukorbetegségben szenvedő nők aránya 0 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen 0 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Krónikus májbetegségben szenvedő férfiak aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Krónikus májbetegségben szenvedő nők aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 16
% 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Szívinfarktust szenvedett férfiak aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Szívinfarktust szenvedett nők aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 25 20 15 10 5 0 Agyi infarktust szenvedett férfiak aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 12 10 8 6 4 2 0 Agyi infarktust szenvedett nők aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő férfiak aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen % 60 50 40 30 20 10 0 Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő nők aránya 18-34 éves 35-64 éves 65-x éves összesen Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 17
A Nemzeti Rákregiszter adatait mutatják az alábbi táblázatok Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer lakosra 2000 2001 2002 Közép-Magyarország 645,1 751,7 656,2 Közép-Dunántúl 583,4 588,3 564,7 Nyugat-Dunántúl 631,2 570,8 585,9 Dél-Dunántúl 718,8 661,8 727,0 Észak-Magyarország 666,4 610,2 628,4 Észak-Alföld 834,7 666,5 571,6 Dél-Alföld 771,9 645,1 586,4 Ország 692,8 661,6 620,2 Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer férfira 2000 2001 2002 Közép-Magyarország 675,8 761,1 673,1 Közép-Dunántúl 625,0 647,5 607,6 Nyugat-Dunántúl 706,3 607,9 599,8 Dél-Dunántúl 781,4 703,2 783,2 Észak-Magyarország 710,8 687,9 681,3 Észak-Alföld 891,2 730,4 623,6 Dél-Alföld 779,2 679,2 632,7 Ország 735,2 702,2 657,1 Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer nőre 2000 2001 2002 Közép-Magyarország 618,4 743,5 641,5 Közép-Dunántúl 544,3 532,6 524,3 Nyugat-Dunántúl 561,1 536,2 572,9 Dél-Dunántúl 661,5 624,1 675,8 Észak-Magyarország 625,8 539,7 580,5 Észak-Alföld 781,9 607,4 523,5 Dél-Alföld 765,3 614,0 544,5 Ország 654,3 624,8 586,7 Fentiekből látható, hogy a régióban összességében mind a nők, mind a férfiak esetében alacsonyabb az új daganatos megbetegedések aránya. A részletes megbetegedéseket vizsgálva is megállapítható, hogy a férfi ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (régió: 46,8, országos: 46,7) kivételével mindenhol az országosnál alacsonyabb az előfordulási arány. A KSH évek óta a betegségi, a morbiditási adatokat a háziorvosi jelentések alapján, a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb férfiak betegségeit BNO X. revízió csoportjai szerint, nemenként és korcsoportonként teszi közzé. 2001-ben a 10 000 lakosra vetített, a leggyakoribb jelentett megbetegedés csoportok közül a Közép-Dunántúl régióban valamennyi az országos alatti megbetegedés számot mutatott. A betegségek között vezető a magasvérnyomás (I10-I15): 1823 lakos, ez azonban a második legalacsonyabb, csak Közép-Magyarország előzi csak meg, ott 1812, az országos átlag 1928. A következő leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20-I25): 775, ezzel a második a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 688 lakossal. Ezt követik a spondylopathiák (M45-M49): 483, a diabetes (E10-E14): 512, mely adattal a harmadik (Észak-Alföld: 426, Észak-Magyarország: 486), az idült alsó légúti betegségek (J40-J44): 334, valamint a májbetegségek (K70-K77): 302 lakossal. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 18
10 000 lakosra vetítve a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők betegségei szintén valamennyi az országos alatti megbetegedésszámot mutatott a jelentett megbetegedések közül. Itt is vezető a magas vérnyomás (I10-I15): 2356 lakos, mely a második a régiók közül, csak a Közép-Magyarország adata alacsonyabb: 2080, az országos átlag 2463. A nőknél is a második leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20- I25): 841, ezzel a harmadik a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 734, és Közép- Magyarország 802 lakossal. Ezt követik a férfiakhoz hasonlóan a spondylopathiák (M45-M49): 616, a diabetes (E10-E14): 603, mely adattal szintén a harmadik (Észak-Alföld: 535, Észak-Magyarország: 566). Az ötödik leggyakoribb betegség nőknél a csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85): 454, mely országosan a második legalacsonyabb arány (Észak-Magyarország: 448), az országos adat: 534 jelentett beteg 10 000 lakosra vetítve. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0-18 évesek betegségei közül csak a KSH által is közzétett leggyakoribb betegségeket vizsgáltuk. Ezen adatok alapján a Közép-Dunántúl régió valamennyi vizsgált megbetegedés vonatkozásában a fiúk és a leányok esetében az országos megbetegedésszám felett van. A bejelentkezett 0-18 éves fiúk betegségei 10 000 lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség az asthma (J45): 302 (1999-ben csak 244), a régiók között az ötödik, csak a Dél- Dunántúl: 314, és a Nyugat-Dunántúl: 316 kedvezőtlenebb, az országos adat: 259 fiúgyermek. A második leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 226, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 220 fiú. A harmadik jelentett betegség a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 192 (1999-ben 158), országosan az utolsó előtti a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban több az előfordulás: 207 fiúgyermek 10 000 azonos korú lakos közül. A bejelentkezett 0-18 éves leányok betegségei 10 000 lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 311, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 302 leány. A második leggyakoribb jelentett betegség a leányoknál a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 230, országosan az utolsó a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban közel azonos az előfordulás: 229 leány 10 000 azonos korú lakos közül. A harmadik jelentett betegség az asthma (J45): 198 (1999-ben csak 157), a régiók között a hatodik, egyedül a Dél-Dunántúl: 215 kedvezőtlenebb, az országos adat: 174 leánygyermek. 2002-ben a gondozókban nyilvántartott gondozottak száma az évközépi lakosságszám alapján 10 000 lakosra számítva értékelhető. A tüdőgondozókban bejelentett aktív tbc-s betegek száma a Közép-Dunántúl régióban 2,22 (országos: 2,77), ezzel a régiók között az ötödik helyen van. Országosan a második helyen áll a régió az igazolt új primer hörgőrákos betegek 10 000 lakosra vetített számában, itt a második legalacsonyabb: 5,87 (országos: 6,26), a Dél-Dunántúl viszont a legmagasabb igazolt esetet jelentett: 6,92 gondozott / 10ezer lakos. Nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya Nyilvántartott új TBC-s betegek aránya Nyilvántartott primer hörgőrákos betegek aránya Új primer hörgőrákos betegek aránya Közép-Magyarország 3,79 3,69 15,68 6,00 Közép-Dunántúl 2,22 2,39 13,50 5,87 Nyugat-Dunántúl 1,78 2,11 13,55 5,56 Dél-Dunántúl 1,73 2,04 14,12 6,92 Észak-Magyarország 2,17 2,89 15,62 6,60 Észak-Alföld 3,82 3,78 13,72 6,26 Dél-Alföld 1,99 2,34 15,81 6,84 Ország 2,77 2,96 14,79 6,26 Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 19
n belül Fejér megyében a legmagasabb a nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya (2,85), Komárom-Esztergom megyében az új TBC-s (3,38), Veszprém megyében a primer hörgőrákos (14,60), és az igazolt új hörgőrákos (7,35) betegek aránya. Utóbbi két mutató Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb. A pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek 10 000 lakosra vetített száma a régióban a harmadik legkevesebb 2002-ben: 103,6 (országos: 132,9), új pszichiátriai gondozott betegek aránya viszont magasabb: 27,7, a második volt a régió(országos: 22,7). Nyilvántartott felnőtt pszichiátriai gondozottak aránya Új felnőtt pszichiátriai betegek aránya Nyilvántartott alkoholbetegek aránya Közép-Magyarország 147,2 22,2 47,4 Közép-Dunántúl 103,6 27,7 20,3 Nyugat-Dunántúl 103,2 16,2 43,0 Dél-Dunántúl 159,0 33,2 20,3 Észak-Magyarország 102,4 17,0 31,0 Észak-Alföld 116,3 18,6 31,8 Dél-Alföld 177,7 27,1 24,7 Ország 132,9 22,7 33,8 Forrás: KSH évkönyvek n belül Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb a nyilvántartott pszichiátriai gondozottak aránya (17,34), és Fejér megyében a legalacsonyabb (5,51). Ugyanez figyelhető meg az új pszichiátriai betegek arányának vizsgálatakor is. A nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb a régióban, Dél- Dunántúllal együtt: 20,3 fő / 10ezer lakos, (országos: 33,8) a legtöbb Közép-Magyarország, ahol a jelentett alkoholbeteg: 47,4 / 10ezer lakos. (Ezzel együtt az emésztőrendszer megbetegedései magasabb arányban fordulnak elő a régióban.) n belül Fejér megyében (29,9) a legmagasabb és Komárom-Esztergom megyében (9,3) a legalacsonyabb. A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 1992/2002 Közép- Magyarország 170 136 131 181 147 138 170 107 133 88 82 48,2% Közép-Dunántúl 94 109 93 188 119 130 156 118 104 96 94 100,0% Nyugat-Dunántúl 78 89 86 104 119 67 52 78 44 55 30 38,5% Dél-Dunántúl 113 99 90 102 122 135 158 164 153 103 151 133,6% Észak-Magyarország 90 91 56 110 92 88 47 59 57 55 58 64,4% Észak-Alföld 73 68 43 71 72 89 74 90 34 54 45 61,6% Dél-Alföld 57 48 32 73 48 62 34 54 42 30 28 49,1% Ország 675 640 531 829 719 709 691 670 567 481 488 72,3% Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv A bejelentett foglalkozási megbetegedések számának változása jól követhető a táblázat alapján. A régióban ez az adat 2002. évi száma azonos az 1992 év adatával, 1995 évben - mint az országos átlag is - maximumot ért el, majd csökkent, de csak a tíz évvel előtti mértékig változott, míg országosan 27,7%-ot csökkent. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 20
2002-ben az orvos-szakértői tevékenység alapján az új rokkantak 10 000 munkavállalási korú lakosra jutó új rokkantak megyénkénti arányát lásd az alábbi térképen. 10 000 munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága (2002. évben) 71,7 Komárom- 71,7 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 56,6 71,3 51,8 Vas Veszprém Fejér 47,9 Budapest 70,5 Nógrád Pest 60,5 Heves Borsod-Abaúj-Zemplén 115,5 Jász-Nagykun- Szolnok 97,8 102,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 77,7 Hajdú-Bihar 90,5 Zala 45,4 67,8 Somogy Tolna 102,0 83,8 Bács-Kiskun 130,4 Csongrád 106,7 Békés Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv Főbb betegségcsoportok szerinti gyakorisága az alábbiak szerint alakult: Összesen Keringési rendszer betegségei Daganatok Mentális és viselkedészavarok Csontizomrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Idegrendszer betegségei Közép-Magyarország 52,8 14,9 7,9 4,4 11,4 2,3 2,0 Közép-Dunántúl 63,9 18,1 9,5 7,3 12,4 3,3 2,8 Nyugat-Dunántúl 59,9 16,4 10,5 5,9 12,8 2,4 2,0 Dél-Dunántúl 83,7 26,0 14,0 9,8 11,8 4,0 3,5 Észak-Magyarország 100,5 36,2 12,7 10,4 14,6 4,8 4,5 Észak-Alföld 87,9 30,9 13,1 11,1 13,0 3,5 2,4 Dél-Alföld 105,1 33,1 17,2 13,8 13,5 4,0 4,0 Ország 75,9 24,0 11,6 8,4 12,6 3,3 2,9 Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv 85,5 Baranya Országos: 75,9 Országos átlag feletti A Közép-Dunántúl régióban valamennyi betegség csoportban az országos átlagnál alacsonyabb a fenti betegség csoportok gyakorisága, az összes betegségben: 63,9 (országos: 75,9) és általában is a harmadik legalacsonyabb a régiók között. Második legkevesebb a régiók között mentális és viselkedészavarok: 9,5 új eset (országos: 11,6), harmadik a keringési rendszer betegségei miatti új rokkant: 18,1 (országos: 24,0), a daganatok: 12,4 (országos: 12,6), a csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei: 7,3 (országos: 8,4), valamint az emésztőrendszer betegségei: 3,3 (országos: 3,3). Negyedik - átlagos - a régiók között az idegrendszer betegségei miatt új rokkant gyakorisága alapján: 2,8, (országos: 2,9). n belül már változó a helyzet: A keringési rendszer betegségei miatt rokkantak gyakorisága Komárom-Esztergom megyében (21,8) és Veszprém megyében (20,7) Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 21
meghaladja az országos átlagot. Ugyanez látható a mentális és viselkedés-zavarok tekintetében. A csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei csak Veszprémben voltak magasabbak (8,1) az országosnál, ugyanígy a daganatok (Veszprém: 15,5). Az emésztőrendszer betegségei pedig Komárom-Esztergom megyében (4,0) gyakoribbak az átlagnál. A fekvőbeteg ellátásban észlelt kórházi morbiditás a 2003. évi adatai alapján a 10 000 lakosra jutó kórházi eset alapbetegségek szerint elemezhető. (Az adatok forrása a GYÓGYINFOK). Az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régió három kivétellel valamennyi betegségben az országos adatnál kevesebb esetet mutat. A kivételek: a rosszindulatú daganatok, a emésztőrendszer megbetegedései, valamint a sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei. A régiók között az országosan is vezető keringési rendszer betegségei alapján második a régió: 537,9 (országos: 578,0), csak a Nyugat-Dunántúl még kevesebb: 457,9 esettel. A második leggyakoribb megbetegedés itt is a rosszindulatú daganatok, de a régiók sorrendjében csak a negyedik: 265.6 esettel (országos: 259,3). Szintén második helyen áll a régió az országosan harmadik légző rendszer betegségei szerint: 190,9 (országos: 209,7), kedvezőtlen hatodik helyen áll az emésztőrendszer betegségei alapján: 211,5 (országos: 210,1). Bár országosan csak az ötödik a terhesség, szülés, gyermekágy esetei (208,1), a Közép- Dunántúl régióban ez a negyedik leggyakoribb ellátás 194,1 esettel, mely eredménnyel a második a régiók között (első a Nyugat-Dunántúl: 154,0 esettel). A hatodik leggyakoribb a mentális és viselkedészavarok miatti ellátás: 168,2 eset (országos: 169,8). n belül: Fejér megyében a legmagasabb (2883), meghaladja az országos átlagot (2870) a 10 000 lakosra jutó kórházi esetek száma. Összegzés: Az adatok alapján a többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió demográfiai, népmozgalmi, valamint morbiditási vonatkozású erősségei: - népsűrűsége a második legnagyobb, - a többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, a második legkisebb a 65 év felettiek aránya, - a 100ezer lakosra jutó összes halálozások száma a régiók között a legalacsonyabb, - valamennyi kiemelt halálokra a regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál, kivéve az emésztő rendszer betegségeit és az egyéb halálokokat, - régió szinten itt a legalacsonyabb: a keringési rendszer betegségek következtében meghaltak száma, a daganatok miatti és a fertőző és élősdiek okozta halálozás szempontjából országosan a második legkevesebb, - 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítások tekintetében második a régiók között, - a férfiak születéskor várható élettartama 7 évi alatti növekedése országosan a második legmagasabb, - 2001-ben felnőtteknél a háziorvosi jelentett megbetegedések közül a férfiak körében valamennyi, a nők körében szintén valamennyi betegségcsoport aránya az országos arány alatti, - vezető betegség a magas vérnyomás, de a régiók közül a férfiaknál és a nőknél is második legkisebb arányban, ezt követi az ischaemiás szívbetegség, spondylopathiák, diabetes, - a gondozók adataiban a második legalacsonyabb az igazolt új primer hörgőrákos beteg / 10 000 lakos, - valamennyi betegség miatti új rokkantak aránya az országos adatnál kevesebb, - a nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb, Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 22
- az új rokkantak száma a munkavállaló korú lakosság arányában az országosnál kisebb, - az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régióban - három kivétellel - valamennyi betegségben az esetszám az országos adatnál kevesebb. A régió gyengeségei, főbb kockázati tényezők: - a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb, - a 100ezer főre jutó potenciális 70 évből elvesztett életévek adata a harmadik legalacsonyabb a régiók között, - az emésztő rendszer betegségei miatt valamennyi régió közül itt a legmagasabb a halálozási arány, - a háziorvosi és házi gyermekorvosi jelentett megbetegedések száma: a fiúknál és a leányoknál is a megbetegedés az országos megbetegedésszám felett van, - a deformáló hátgerinc elváltozások: előfordulása a fiúknál a régiók sorrendjében az utolsó előtti legtöbb, a lányoknál a legnagyobb arányú, - a 10 000 lakosra jutó új pszichiátriai gondozott betegek aránya alapján második a régiók között. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 23
2. A régió lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők bemutatása 2.1. Gazdasági-szociális környezet A Közép-Dunántúl régióban 2002. évben az öregedési index: a 65 éves feletti idősnépesség a 0-14 éves gyermeknépesség százalékában 87,2, a régió a második helyen áll, csak az Észak-Alföld 76,8 aránya előzi meg (országos: 95,4). Ennek megfelelően országosan a legalacsonyabb az eltartottsági ráta: a gyermek- és az idősnépesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,0, azonos, mint a Közép-Magyarország aránya (országos: 45,9). Ezt a helyet a gyermek-népesség magasabb: 23,5 eltartottsági rátája eredményezi, mellyel a negyedik, de az idős népesség eltartottsági rátája 20,5, valamennyi régió közül a legalacsonyabb (országos: 22,3). 36 34 A gyermeknépesség eltartottsági rátája (1990-2003.) 24 Az idősnépesség eltartottsági rátája (1990-2003.) 32 30 22 28 20 26 24 18 22 20 1990 1998 2000 2001 2002 Forrás: KSH évkönyvek 16 1990 1998 2000 2001 2002 Forrás: KSH évkönyvek Gyermek-népesség eltartottsági rátája Az idős népesség eltartottsági rátája Az eltartott népesség rátája Öregedési index Közép-Magyarország 20,9 23,1 44,0 110,6 Közép-Dunántúl 23,5 20,5 44,0 87,2 Nyugat-Dunántúl 22,1 22,1 44,2 100,2 Dél-Dunántúl 23,4 22,6 46,0 96,8 Észak-Magyarország 25,9 23,2 49,1 89,3 Észak-Alföld 27,3 20,9 48,2 76,8 Dél-Alföld 23,7 23,7 47,4 100,1 Ország 23,5 22,4 45,9 95,4 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv A gazdasági aktivitás aránya (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság összegéhez képest) 2003-ban az országos 53,79% felett, 57,98% volt. Gazdaságilag aktív népesség aránya Gazdaságilag nem aktív népesség aránya Munkanélküliségi ráta Közép-Magyarország 57,45 42,54 4,0 Közép-Dunántúl 57,98 42,02 4,6 Nyugat-Dunántúl 57,73 42,27 4,6 Dél-Dunántúl 51,31 48,69 7,9 Észak-Magyarország 49,85 50,15 9,7 Észak-Alföld 49,26 50,74 6,8 Dél-Alföld 50,25 49,75 6,5 Ország 53,79 46,21 5,9 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 24
A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb az országosnál (5,9) Nyugat-Dunántúllal azonos (4,6), csak Közép Magyarország 4,0 rátája volt alacsonyabb. n belül legmagasabb Fejér megyében (4,8) és legalacsonyabb Komárom-Esztergom megyében (4,3). Míg a régió a megtermelt bruttó hazai termék (GDP) szerint 1996-ban az ötödik helyen állt, 2002-ben már a negyedik helyen. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vonatkozásában azonban 1996 óta a harmadik helyen áll: 1996-ban 621 eft (országos 676 eft), 2002-ben 1462 eft értékkel, de az országos: 1648 eft alatt. Az egy főre jutó GDP alakulása (1995-2003.) 2700 2400 2100 1800 1500 1200 900 600 300 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: KSH évkönyvek n belül az egy főre jutó GDP legalacsonyabb Veszprém megyében (1307), és legmagasabb Fejér megyében (1551), Komárom-Esztegrom megyében (1525) csak kicsivel alacsonyabb, mint Fejér. Egy főre jutó GDP (ezer Ft) Beruházások összesen (mft) Egészségügyi és szoc. ágazat beruházásai (mft) Egészségügyi és szoc. ágazat beruházásai aránya Egy főre jutó beruházások Egy főre jutó egészségügyi és szoc. ágazat beruházások Közép-Magyarország 2 701 1 028 379 31 027 3,0% 363 423 10 965 Közép-Dunántúl 1 462 312 768 6 806 2,2% 281 018 6 115 Nyugat-Dunántúl 1 703 288 053 10 177 3,5% 287 138 10 145 Dél-Dunántúl 1 204 240 807 4 548 1,9% 244 819 4 624 Észak-Magyarország 1 050 290 404 8 572 3,0% 226 871 6 697 Észak-Alföld 1 062 270 778 7 453 2,8% 175 034 4 818 Dél-Alföld 1 136 233 092 9 769 4,2% 171 364 7 182 Ország 1 648 2 664 281 78 352 2,9% 263 354 7 745 Forrás: KSH évkönyvek Egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint 2002-ben a Közép- Dunántúl régióban 281 018 Ft, a harmadik legnagyobb értékű beruházás valósult meg. Csak a Közép-Magyarország: 363 423 Ft és Nyugat-Dunántúl: 287 138 Ft előzte meg, (országos: 264 991 Ft). Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 25
n belül Komárom-Esztergom megyében volt a legkevesebb beruházás (1319 mft), ezt követi Veszprém megye (2282 mft), Fejér megyében a legtöbb (3205 mft), Látható, hogy az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik: 6115 Ft / lakos, amely az országos átlagnak 79 %-a, (7745 Ft / lakos), a legmagasabb érték Közép-Magyarország egészségügyi beruházása: 10965 Ft/lakos volt. A régióban 2003-ban az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlag értékeket megközelítve a második helyen áll. Az első a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország, 165 05 Ft bruttó és 102 411 Ft nettó átlagkeresettel (országos: 137 187 Ft és 88 751 Ft), Közép-Dunántúl: 124 241 Ft bruttó és 82610 Ft nettó. A fizikai dolgozók 68 495 Ft és szellemi dolgozók 107 858 Ft nettó átlagkeresete közötti különbség 39 363 Ft volt, (országos: 49 023 Ft), azaz a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete a szellemi dolgozókéhoz képest 63,5% (országos: 57,6%). Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset fizikai szellemi összesen fizikai szellemi összesen Közép-Magyarország 102 149 222 008 165 005 72 008 129 984 102 411 Közép-Dunántúl 94 277 177 837 124 241 68 495 107 858 82 610 Nyugat-Dunántúl 91 226 167 825 118 928 66 779 103 041 79 893 Dél-Dunántúl 80 979 162 685 113 947 61 600 100 542 77 313 Észak-Magyarország 83 931 161 126 116 283 62 851 99 990 78 416 Észak-Alföld 77 856 159 950 111 807 59 850 99 292 76 162 Dél-Alföld 80 436 158 250 111 892 61 151 98 428 76 220 Ország 91 396 193 274 137 187 66 716 115 739 88 751 Forrás: KSH évkönyvek A lakosság szociális és egészségi állapotát is befolyásolja a lakáshelyzet. 2003-ban az 1000 lakosra számítva az épített lakások száma: 2,7, ezen adata a régiónak átlagos, a régiók sorrendjében a harmadik = negyedik, míg a 100 lakásra jutó lakosok száma országosan közel itt a legmagasabb: 261, (országos: 245), az Észak-Alföld (260). Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,3%, mely ténnyel a régió vezető helyet foglalt el (országos: 93,0%), a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 62,2%, ezzel a második helyen állt (országos: 56,0%), csak Közép-Magyarország előzi meg, ott 76,6%. 2.2 A régió lakosságának életmódja Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. évi egészségi állapotot befolyásoló tényezők között a lakosság életmódja adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF 2003. régiós adatokat nem tartalmaz): Az elhízott és a túlsúlyos férfiak aránya (%) 50 40 30 20 10 0 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos elhízottak túlsúlyos - OLEF 2000.. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 26