DEBRECENI VAGYONKEZELŐ ZRT. *** alatti telephely bontási terve 2016. október 30.
TARTALOMJEGYZÉK: 1. Műszaki leírás 2. Bontásra vonatkozó technológiai leírás 3. Helyiséglista 4. Helyszíni fotók 5. Tervlap: Megnevezés: Lépték: Tervlapszám: HELYSZÍNRAJZ M=1:1000 H-001
1. MŰSZAKI LEÍRÁS Előzmény: A (4028 Debrecen, Tüzér u. 4.) bontási terv készítését rendelte meg a K-Szektor Invest Kft. volt telephelyére. Az egykori telephely egy jól körülhatárolt, négyzetes területen található, de 4 külön helyrajzi számon szerepel (Debrecen, Hrsz:0505/74, 0505/75, 0505/76 és 0505/77). Jelen dokumentáció a 0505/74 hrsz-ú ingatlanon található épületek, építmények és kerítés vonatkozásában készült. 1.1 Általános adatok: Építési övezet: Kril 612X58(Di) Elbontandó építmények helye: Ingatlan területe: 15 236 m 2 Elbontandó épületek bruttó területe: 1. épület 44,47 m 2 2. épület 194,80 m 2 3. épület 169,77 m 2 4. épület 187,09 m 2 Összesen: 596,13 m 2 Elbontandó épületek adatai: 1. épület: Befoglaló méret: 5,25 m x 8,47 m Épület körüli járda : ± 0,00 m Szintek: földszint Padlószintek : +0,05 Ereszmagasság: +3,20 Gerincmagasság: +3,40 2. épület Befoglaló méret: 10,53 m x 18,50 m Épület körüli járda : ± 0,00 m Szintek: földszint Padlószintek : +0,05 Ereszmagasság: +2,60 Gerincmagasság: +5,30
3. épület Befoglaló méret: 10,65 m x 15,65 m Épület körüli járda : ± 0,00 m Szintek: földszint Padlószintek : +0,05 Ereszmagasság: +2,40 Gerincmagasság: +5,55 4. épület Befoglaló méret: 10,60 m x 17,65 m Épület körüli járda : ± 0,00 m Szintek: földszint Padlószintek : +0,50 Ereszmagasság: +3,80 Gerincmagasság: +7,40 5. egyéb elbontandó, építmények, elszállítandó építőelemek 5.1 akna méret: 17,35 m 2 5.2 akna méret: 1,91 m 2 5.3 beton hídlás méret: 15,00 m 2 5.4 akna méret: 2,0 m 2 5.5 épület alap, lábazat méret: 16,91 m x 3,80 m x1,50 m 5.6 akna méret: 6,00 m 2 5.7 tűzivíz tároló méret: 10,00 m x 5,00 m x 2,00 m 5.8 beton pillér alap mennyiség: 2,00 m 3 5.9 szórt út mennyiség: 104,11 m 2 5.10 16x16x300 beton kerítésoszlopok mennyiség: 20 db
5.11 betontörmelék mennyiség: 3,00 m 3 5.12 fa villanyoszlop mennyiség: 4 db 5.13 térbeton mennyiség: 120,39 m 2 + 168,11 m 2 = 288,50 m 2 1.2 Műszaki adatok, szerkezeti leírás: 1. épület A térelhatároló, teherhordó falak kisméretű tömör téglából készültek, melyek alatt beton sávalap található. Belső válaszfalak futó km. téglafalak. 1 db 38/38-as km. tégla kéménypillér található. Padlóburkolatok: simított beton. Csatorna: horganyzott lemez. A falak kívül kőporos vakolattal vannak ellátva. A falakban hagyományos fa anyagú nyílászárók vannak beépítve, melyek szárnyelemei hiányoznak, csak a tokszerkezet található az épületben. A földszint helységei felett vasbeton födém található. Az épület lapostetős, bitumenes lemez héjalású. Az épület közműellátottságául elektromos energia (légkábel) víz szolgált, de jelenleg nincs csatlakozás.
2. épület A térelhatároló, teherhordó falak kisméretű tömör téglából készültek, melyek alatt tégla sávalap található. Belső két hosszfőfal 25cm-es km tégla falazatú, míg a belső válaszfalak futó km. téglafalak. Km. tégla kéménypillér készült. Padlóburkolatok: simított beton A falak kívül kőporos vakolattal vannak ellátva. A falakban hagyományos fa anyagú nyílászárók voltak beépítve, melyek szárnyeleme és tokszerkezete is hiányzik. Az épület fedélszerkezete egyedi farácsostartó jellegű, romos, beszakadozott állapotú. A szalagcserép héjalás már csak az épület 30% felett található csak meg. Az épület közműellátottságául elektromos energia (légkábel) szolgált, de jelenleg nincs csatlakozás. 3. épület A térelhatároló, teherhordó falak kisméretű tömör téglából készültek, melyek alatt beton sávalap található. Belső válaszfalak futó km. téglafalak. Nagyméretű km. tégla kéménypillér készült a kazánházhoz, 1,16 m x 1,16 m-es méretben, 7,52 m magasságban. Padlóburkolatok: mozaik lap és simított beton burkolat. A falak kívül kőporos vakolattal vannak ellátva. A falakban hagyományos fa és acél anyagú nyílászárók vannak beépítve, de legtöbb esetben a szárnyelemek hiányoznak, csak a tokszerkezet található az épületben. Az épület fedélszerkezete egyedi farácsostartó jellegű, romos, beszakadozott állapotú. A hullámpala héjalás már csak az épület 15% felett található csak meg. A pala veszélyes hulladéknak minősül, ezért a bontás előtt kezelési, ártalmatlanítási jogosultsággal rendelkező szervezettel szerződést kell kötni az ártalmatlanításra. A pala bontását környezetvédelmi szabályok szerint kell végezni, a munkálatokat szakemberre kell bízni. Az épület közműellátottságául elektromos energia (légkábel), szolgált, de jelenleg nincs csatlakozás.
4. épület A térelhatároló, teherhordó falak B30-as téglából készültek, melyek alatt beton sávalap található. Belső válaszfalak futó km. téglafalak. 1 db 38/38-as km. tégla kéménypillér készült. Padlóburkolatok: mozaiklap burkolat, simított beton. Falburkolatok: vizes helyiségekben falicsempe burkolat található 2,10 m magasságig. A falak kívül kőporos vakolattal vannak ellátva. A falakban hagyományos fa- és acél ablakok, illetve acél kapu és bejárati ajtó van beépítve. Az ablakokon acél rács található. Az épület fedélszerkezete acél rácsostartó, acél szelemenekkel, hullámpala héjalással. A pala veszélyes hulladéknak minősül, ezért a bontás előtt kezelési, ártalmatlanítási jogosultsággal rendelkező szervezettel szerződést kell kötni az ártalmatlanításra. A pala bontását környezetvédelmi szabályok szerint kell végezni, a munkálatokat szakemberre kell bízni. Az acél rácsostartóhoz rögzített fa tartóvázon belső mennyezeti burkolatként - polisztirol tábla található. Az épület közműellátottságául elektromos energia (légkábel), víz szolgál. Az épület körül 80 cm széles betonjárda található.
2. BONTÁSRA VONATKOZÓ TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS Telephely bontási terve 1. Bontási művelet leírása A bontást az építés fordított sorrendjében kell végezni. A bontási munkákat úgy kell kivitelezni, hogy a biztonságos munkavégzés érdekében építési segédszerkezetekkel ideiglenes megtámasztást, illetve alátámasztást kell alkalmazni azon szerkezeteknél, melyek állékonysága a bontás során bizonytalanná válik. (állványozás, dúcolás, kitámasztás) Az épület közmű ellátottságának megszüntetése, az elektromos energia és víz hálózat lekötése, mérőórák, melegítők leszerelése. A bontási munkákat az alábbi sorrendben kell elvégezni: 1. Az épület közmű ellátottságának megszüntetése, az elektromos energia és víz hálózat lekötése, mérőórák, melegítők leszerelése már megtörtént. 2. Nyílászáró szerkezetek kibontása, deponálása. 3. Héjazatok és aljzatok leszedése, a cserép csúszdán való lejuttatásával, deponálásával (egyéni védőfelszerelés: biztonsági öv és védőkesztyű). A síkpala veszélyes hulladéknak minősül, ezért a bontás előtt kezelési, ártalmatlanítási jogosultsággal rendelkező szervezettel szerződést kell kötni az ártalmatlanításra. A pala bontását környezetvédelmi szabályok szerint kell végezni, a munkálatokat szakemberre kell bízni. 4. Kéménypillér és válaszfal földszintig való visszabontása, rétegenként. A téglákat megtisztítás után a terepszinten kötésben kell deponálni. 5. Az épület fedélszerkezetének szaruállásonkénti kibontása és a faelemek terepszintre engedése kötéllel. 6. A faelemek állapotuktól függően külön tárolandók. ( A gomba és rovarfertőzött faanyag elkülönítendő és elégetéssel megsemmisítendő.) 7. A földszint feletti födém agyagtapaszának letermelése. 8. A födémgerendák és deszkázatok folyamatos kibontása, belső bak állványról, a faanyag épületen kívül való deponálásával. 9. A földszinti falak rétegenkénti visszabontása kezdetben belső bakállványról később terepszintről, deponálás, a törmelék külön tárolásával.( Falat dönteni tilos!) 10. Padozat felbontása, törmelék egy helyen való deponálása. 11. Alaptestek elbontása.
12. Tereprendezés, a kibontott anyagok deponálása, törmelékszállítás. 2. Bontási munkálatokra vonatkozó általános szabályok. Bontási munkálatok teljes időtartalma alatt felelős kivitelező vagy műszaki vezető jelenléte és irányítása szükséges. A magasban és veszélyeztetett környezetben végzett bontási folyamatoknál a bontást végző személyeknek egyéni védőfelszerelés használata kötelező. Bontási munkálatoknál az oda vonatkozó munkavédelmi előírások szigorúan betartandók. 3. Bontási munkálatokra vonatkozó általános szabályok. A bontási munka csak az épület teljes kiürítése után kezdhető el. Bontás előtt a közművek lekötését az illetékes közműszolgáltatók bevonásával úgy kell megoldani, hogy a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne zavarja. A bontás robbantással nem végezhető. Az épületek bontásából adódó por- és zaj a közvetlen környezetet nem zavarhatja. (Pormentesítés locsolással és védőfóliával - geotextiliával - megoldandó.) A bontás során az ingatlan előtti úton a balesetmentes és biztonságos gyalogosés járműforgalmat a kivitelezőnek biztosítani kell. Ha a bontás során esetlegesen gombafertőzött faanyagot találnak, úgy azt haladéktalanul jelezni kell a tervezőnek és a megrendelőnek. A bontás idején a kivitelezőnek kell gondoskodnia arról, hogy a kiürített épületbe illetéktelenek ne juthassanak be. a) A bontási munka során a talajszint alatt esetlegesen talált műemléki, vagy régészeti leletet a megrendelő köteles a hatóságoknak (Polgármesteri Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) haladéktalanul bejelenteni és az intézkedésig érintetlenül hagyni. b) A bontás során be kell tartani az általános és eseti előírásokat, az engedélyező hatóság kikötéseit, valamint a vonatkozó MT és ÉVM rendeletekben rögzített munkavédelmi előírásokat, illetve az építőipari munkák, valamint az építőipari bontási munkák általános biztonságtechnikai követelményeire vonatkozó szabványokat (MSZ 04.900-83 - 04.905-83). c) A bontás alatt folyamatosan, de legkésőbb annak befejezése után a bontási anyagot el kell szállítani. d) A bontási munka csak az építési napló szabályos megnyitása után kezdhető meg. e) Az épület bontása az építési technológiával ellentétes sorrendben végzendő. f) A bontási munkát csak az építésügyi szabályok előírásainak, valamint a bontási műszaki leírásnak megfelelően szabad végezni. g) bontási munkálatok teljes időtartalma alatt felelős kivitelező vagy műszaki vezető jelenléte és irányítása szükséges.
4. A bontási munkálatok során az alábbiakra különösen ügyelni kell: a) Az építési technológiát és segédszerkezeteket úgy kell megválasztani és ütemezni, hogy a bontásból és átépítésből adódó por és zaj a lakó-, illetve intézménykörnyezetet ne zavarja. b) A bontási és építési munkálatok során végzett műveleteket úgy kell végezni, hogy azok a legkisebb környezeti terheléssel járjanak, továbbá környezetvédelmi szempontból ne terheljék a környéken élő lakosokat, illetve az ott működő egyéb intézményekben tevékenykedő embereket, főleg a porképződéssel járó és zajos tevékenységekkel. c) Fokozott mértékben be kell tartani valamennyi érvényben lévő hulladékkezelési, levegőtisztaság-, víz-, talaj- és zajvédelmi, továbbá szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályt. 5. Hulladékkezelés: a) Az építkezési időszak alatt képződő települési (kommunális) hulladék kezelését. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet szerint kell végezni. b) Az építési és bontási műveletek során képződő építési és bontási hulladékot Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. BM- KvVM együttes rendelet szerint kell kezelni. c) A bontás és a bontott anyagok eltávolítása során a környezet szennyezését a környezetvédelmi és az építésügyi előírások betartásával kell megelőzni. d) A bontás és építés során keletkező építési hulladékok elhelyezése engedéllyel rendelkező lerakón történhet, melyre vonatkozó igazolást (befogadó nyilatkozatot(okat) a hatóságnak (Zöldhatóság) meg kell küldeni. e) A bontás során keletkező hulladékok mennyiségét az építési naplóban naprakészen vezetni kell. A bontási műveletek során keletkező, illetőleg feltárt veszélyes hulladékot szelektív módon történő gyűjtéséről, nyilvántartásáról és kezeléséről A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint gondoskodni kell. f) A bontás során keletkező veszélyes hulladékok elhelyezése is csak engedéllyel rendelkező lerakón történhet, melyre vonatkozó igazolást, befogadó nyilatkozat(okat) az építési naplóba fel kell tölteni. g) A bontás során keletkező szilárd hulladékok ártalommentes kezeléséről gondoskodni kell. 6. Levegőtisztaság-védelem: a) A bontás és az építkezés során megfelelő intézkedésekkel a kiporzást meg kell akadályozni. A bontási munkákat úgy kell végezni, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a képződő por mennyiségét. b) A bontási műveletek előtt a bontandó felületeket porlasztófejes víztömlővel be kell nedvesíteni.
c) A bontott anyagok eltávolítása során a környezet szennyezését a környezetvédelmi és építésügyi előírások betartásával kell megelőzni. d) A sitt mozgatása csak locsolás után történhet, illetve nem végezhető az emeletek közötti ledobással. e) A keletkező bontott anyag elszállítására szolgáló konténer, pótkocsi feltöltésénél ernyőponyvát kell alkalmazni. f) A bejelentésre köteles légszennyező forrásokat a használatbavételi eljárással egy időben az erre a célra rendszeresített adatlapon be kell jelenteni. g) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a porképződéssel járó műveletek során be kell tartani A levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 3. i) bek., 10. (1), (3), (6) és (8) bek., az 1. és 8. számú melléklet előírásait. 7. Vízvédelem és szennyvízkezelés: a) Minden közműves felhasználóra érvényes A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetéstől szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet, melynek előírásait az építtetőnek, kivitelezőnek be kell tartani. b) A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében előírt határértékeket, különös tekintettel a melléklet közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékeit tartalmazó táblázat előírásaira. c) A közcsatornák üzemeltetőjétől befogadó nyilatkozatot kell beszerezni. d) Az elvezetett szennyvíz minőségének ki kell elégítenie a 204/2001. (X. 26.) Kormányrendelet közcsatornákra vonatkozó előírásait. e) A szennyvízelvezető műbe károsító szennyvíz bevezetése esetén a bebocsátót A csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Kormányrendelet szerint megállapított mértékű csatornabírság megfizetésére kell kötelezni. 8. Zajvédelem: a) Az építési és bontási munkálatok kivitelezése során a Debrecen város mindenkor hatályos zajrendeletét be kell tartani, mely szabályozza az építkezés napi időtartamát és a megengedett határértéket. b) A bontás és az építkezés időtartamára a munka megkezdése előtt a generálkivitelezőnek a külső környezetben zajt előidéző zajforrásra (építőipari gépek) zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie a hatóságtól. c) A bontási műveleteket úgy kell összehangolni, hogy a gépek és egyéb szerszámok együttes zajkibocsátása a legkevesebb zaj- és rezgésterheléssel járó hatást fejtse ki a lakókörnyezetre.
3. HELYISÉGLISTA Debrecen, hrsz: 0505/74 Helyiség burkolat alapterület (m2) bm (m) 0505/74 1. épület Műhely beton 12,73 2,60 Műhely beton 16,78 2,60 Zuhanyzó beton 7,95 2,60 WC beton 1,63 2,60 39,09 2. épület Közlekedő beton 20,38 2,70 Tároló beton 23,82 2,70 Tároló beton 23,13 2,70 Tároló beton 46,96 2,70 Tároló beton 23,62 2,70 Tároló beton 24,03 2,70 Közlekedő beton 10,00 2,70 171,94 3. épület Tároló beton 25,27 3,35 Tároló beton 8,50 3,35 Tároló beton 17,46 3,35 Tároló beton 8,20 3,35 Tároló beton 11,23 3,35 Tároló beton 49,69 3,35 Tároló beton 13,08 3,35 Tároló beton 9,77 3,35 Tároló beton 2,01 2,20 145,21 4. épület Előtér beton 4,03 3,00 Öltöző beton 10,70 3,00 Zuhanyzó mozaiklap 6,46 3,00
WC mozaiklap 1,18 3,00 Műhely beton 136,27 3,24-4,16 Kézmosó beton 3,51 3,00 WC beton 1,25 3,00 163,40 Összesen: 1. épület 39,09 2. épület 171,94 3. épület 145,21 4. épület 163,40 519,64 Debrecen, 2016.október 30. Lábas Attila építészmérnök É-09-0511
4.HELYSZÍNI FOTÓK 1. ÉPÜLET 2. ÉPÜLET
3. ÉPÜLET 4. ÉPÜLET