A gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai

Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője A gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője Szakmai Konferencia a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége rendezésében Budapest, 2016. szeptember 27. Hotel Griff Dr. Lukács Pál Ügyvezető igazgató CAR-REC Gépjárműroncs-kezelő Nonprofit Kft. Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművekre vonatkozó nemzeti intézkedések egységesítése elsősorban környezetvédelmi szempontból - szennyező fizet elv érvényesítése: a roncsautók hasznosítását a gyártó vagy az importőr finanszírozza - utolsó üzembentartó ingyen leadhatja roncsautóját - a járművekben található veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése (ólom, higany, kadmium, hatvegyértékű króm) - PVC környezeti hatásainak vizsgálata - javaslat

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése - a roncs járművek és alkatrészeik szétszedését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását be kell építeni az új járművek tervezésébe és gyártásába - ösztönözni kell az újrafeldolgozott anyagok piacának fejlődését - begyűjtő rendszerek kialakítása - ún. bontási igazolás bevezetése - a gazdasági szereplők számára számszerűsített újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célokat kell meghatározni - a bontás, újrahasznosítás érdekében a járműgyártóknak minden szükséges bontási információt (különösen veszélyes anyagok) a kezelő üzemek részére rendelkezésre kell bocsátaniuk - a jármű- és szerkezeti anyaggyártóknak a jövőben kidolgozandó alkatrész- és anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése - anyag- és alkatrészgyártók korlátozzák a beépített veszélyes hulladék mennyiségét már a tervezési szakasztól kezdve - az új járművek tervezése és gyártása teljes mértékben figyelembe veszi az autóroncsok, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrafelhasználását és hasznosítását - ösztönzi a járműgyártókat és rajtuk keresztül azok beszállítóit az újrafeldolgozott anyagok járművekben és egyéb termékekben történő fokozott felhasználására - 2003. július 1. után piacra kerülő járművek anyagai és alkatrészei nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése Hasznosítási arányszámok - legkésőbb 2006. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 85%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 80% - legkésőbb 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85% - az 1980. január 1. előtt gyártott járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 75%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 70% Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján legkésőbb 2005. december 31-ig felülvizsgálja a 2015-ös irányszámokat

A vágyálmok után a nagy magyar valóság

Logisztikai kérdések a roncsautókkal kapcsolatban Legfontosabb logisztikai kérdések a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatban - Eljutnak-e a roncsok a regisztrált bontó/hulladékkezelőkhöz? - Megvalósul-e Magyarországon a kötelező ingyenes roncsleadás intézménye? - Maradéktalanul elvégzik-e a járművek szárazra fektetését üzemanyagainak eltávolítását? - Megtörténik-e a vonatkozó EU-s Direktíva (és a harmonizáló magyar Kormányrendelet) ajánlása az előbontásra? - Mi történik a továbbalkalmazásra kibontott alkatrészekkel? - Megfelelő-e a bontott alkatrészek mai hazai minősítési rendszere?

Logisztikai kérdések a roncsautókkal kapcsolatban Legfontosabb logisztikai kérdések a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatban - Követhető-e a bontott alkatrészek további útja a végfelhasználó/fogyasztó felé? - Érvényesülnek-e a fogyasztóvédelem/közlekedésbiztonság alapelvei a bontott alkatrészek eladása során? - Minden egyes anyagáram esetében a legális gazdasági szereplőkhöz kerülnek azok? - Vannak-e kiskapuk a rendszer működésében? - Megvalósul-e az előírt hasznosítási mérték teljesítése? - Mely anyagáramok esetén nem valósul meg mindez? - A jelenlegi rendszerben megoldható-e a 95%-os teljesítés vagy új elemekre van mindehhez szükség?

Mire kellene fókuszálnia az Államnak ebben a helyzetben?

Mit tehet/tesz a hulladékkezelő a kihívások teljesítésére? Fejlesztési projektek - Rövidtávú projektek - A shredder nehézfrakció legnagyobb hasznosítási mértékének elérése - A nehézfrakció leválasztási maradékának (az ún. tényleges könnyűfrakció) átmeneti hasznosításának megoldása - Cementművek, erőművek, pirolizátorok - A ciklonpor további hasznosításának megoldása - Revepor leválasztási lehetőségei - Közép- és hosszú projektek - Automatizált shredder-könnyűfrakció szátválasztás - Gépi technológia színesfém-frakcionálás - A ciklonpor osztályozás megoldása

A roncsautó-feldolgozás mai magyar gyakorlata

Energetikai hasznosítás, lehetséges út a pirolízis

Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás érdekében: - Lehetőség szerint homogén anyagfrakciók kinyerése - Előbontási mélység vs. post-shredder technológia - Ki és főként milyen forrásból fizeti a költségeket? - Az anyagában történő újrahasznosítás jogszabályi feltételrendszere minimum ellentmondásos - 95% hasznosítási kötelezettség, ezen belül 85% anyagában - REACH rendelet vs. kereslet az újrahasznosított anyagokra - Az EU új HP14 jogszabály tervezete az összes feldolgozási maradékot a veszélyes hulladékok közé sorolja (80 EUR/t lerakási díj vs. 200 EUR/t veszélyes hulladék-égetői díj ) - A műanyagok vegyes formátumban nehezen újrahasznosíthatók - a változó kiindulási anyagú források (shredder-, WEEE-, kommunális, építési-/bontási, lomtalanítási maradékok) előkezelése nagyon költséges lehet, ki és milyen forrásból fizeti mindezt?

Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás előmozdítása érdekében: - A bontók/hulladékkezelők (amennyiben ennek költségeit valamilyen forrásból állják a részükre) elvégzik a Roncsautórendelet által javasolt nagyobb műanyag-, üveg-, gumi-, textil-, alkatrészek elő-/kibontását - A nagytömegű felhasználáshoz piacképes termékre/technológiákra van szükség: - Ígéretes projektek az elmúlt évekből: - EU7 K+F KP. W2Plastics projekt, www.w2plastics.eu - Az ALCUFER Kft, Pallasz Athéné Egyetem és konzorciuma K+F Versenyképességi és Kiválósági Együttműködési (GINOP-2.2.1-15) közös nyertes pályázata (szolnoki bontó) - A Jager-Holding műanyag újrahasznosítási projektje - The Ocean Cleanup www.theoceancleanup.com projekt.

Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás előmozdítása érdekében: - A nagytömegű felhasználáshoz piacképes termékre/technológiákra van szükség: - Oszlopok kétfázisú fröccsöntésből (külső héj finomabb anyag jobb minőségben, belül ömlesztett tömegáru) - Lépéskönnyítő szőnyegek, gyeprácsok, szigetelő fóliák - Megfelelő minőségű regranulátum/agglomerátum visszaforgatása adott mértékben minőségi termékbe (műszaki termék tokozat, lökhárító, beltéri burkolat ) Megoldandó kérdések: - Költségek szinten tartása, folyamatos minőségbiztosítás REACH, HP14 (???)

Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Elérhetőségeink: CAR-REC Kft. Iroda és képviselet: 9023 Győr, Mészáros Lőrinc u. 13. Tel/fax: 96/518-895 Mobil: 30/6259059 Email: pal.lukacs@carrec.hu Web: www.carrec.hu