A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az MFB 215. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) összességében a magyarországi vállalkozások pénzügyi helyzetének javulását és hitelképességének növekedését mutatja 216. február A felmérés alapján csökkent a forrásbevonástól elzárkózó cégek aránya, a vállalatok továbbra is a vissza nem térítendő és a kedvezményes árazású forrásokat keresik elsősorban. A fejlesztéspolitikai fókuszt jelentő mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektorban változatlanul erős az a tendencia, hogy saját erőből sok cég még nem képes, ill. nem hajlandó beruházni, másrészt a forrásbevonással is sokan kivárnak közülük, mivel bíznak a hitelfeltételek további javulásában. A forrásbevonást tervező cégek továbbra is a kedvezményes árazású forrásokat keresik elsősorban. A termékek népszerűségében kombinált, azaz önerő mellett hitelt, vissza nem térítendő támogatást, is tartalmazó finanszírozási termékek iránt jelentős potenciális érdeklődés tapasztalható. A tőke-alapú finanszírozásra is folyamatos, bár kisebb igény mutatkozik. A különböző vállalati szegmensekben nagyjából hasonló a finanszírozási megoldások ideálisnak tartott összetétele. A felmérés tanúsága szerint jelen környezetben olyan finanszírozási termékekkel lehet a KKV szektor forrásellátottságát és beruházási kedvét javítani, melyek az ismert finanszírozási korlátokat enyhítik: hiteltörténet hiányában és alacsonyabb önerő mellett is elérhetőek, hosszabb futamidővel, türelmi idővel bírnak, valamint kevesebb biztosítékot követelnek meg. Az MFB már a közeljövőben reagál ezen igényekre, és ennek megfelelően alakítja termékpalettáját. Ennek egyik kulcstényezője az Európai Unió kedvezményes forrásainak felhasználása. Az első erre épülő termék a KKV versenyképességet javító hosszú lejáratú beruházási és forgóeszköz hitel, melyet az országos lefedettséggel rendelkező MFB Pont értékesítési hálózaton keresztül érhetnek majd el a kis- és középvállalatok, valamint a mikrovállalati ügyfelek. Az MFB a jövőben is tovább figyeli a piaci igényeket és problémákat, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéspolitikát. A vállalkozások pénzügyi helyzete A beérkezett válaszok összességében a magyarországi vállalatok pénzügyi helyzetének és hitelképességének javulására utalnak. Egyrészt 215 én a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre süllyedt az adatfelvétel idején pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya (15,), miközben a stabil helyzetű, külső finanszírozás igénybevétele nélkül is fejlesztések végrehajtására képes cégek részaránya új csúcsot ért el (3,) a felmérés 29 nyári kezdete óta (1. ábra). Utóbbi tendencia általános volt, egy év alatt a legtöbb ágazatban nőtt a külső forrás igénybevétele nélkül beruházni tudó cégek aránya. Vállalatméret szerint ugyanakkor továbbra is nagy a szakadék: a nagyvállalatok több mint fele (53,) külső segítség nélkül is potensnek érzi magát a fejlesztésekre, míg a KKV-szektor vállalatainál ez az arány átlagosan mindössze 27,9%. A tartalomból Decemberben az export, az ipar és az építőipar is hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsulásához... (5. oldal) A karácsonyi idakban felpörgött a lakosság vásárlási kedve... (6. oldal) 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (7. oldal) Az árszínvonal alakulása továbbra is támogatja a laza monetáris politikát... (8. oldal) Csökkent a vállalatok hitelállománya, a tervezett beruházásokban nő a saját erő szerepe... (9. oldal) Túlteljesítette a régiós devizákat a forint az év első hónapjában... (1. oldal) Bíztatóan indult az idei év az államháztartási folyamatok alapján... (11. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A pénzügyi helyzet javulását másrészt a változások vállalati megítélése is mutatja. 215 én folytatódott a javuló finanszírozási helyzetű vállalatok arányának növekedése: a cégek harmada (36,-a) érzékelte azt, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordult az adatfelvételt megelőző 12 hónapban, és csupán nyolcada (13,-a) számolt be negatív irányú folyamatokról. A romló pénzügyi körülményekről hírt adó cégek hányada mindhárom szektorban csökkent a 214. i felmérés óta (2. ábra). Vállalati forrásigény A pénzügyi helyzet javulása is hozzájárult ahhoz, hogy 215. re két és fél éves szintre süllyedt a vállalatok forrásbevonási kedve: a cégek ötöde (2,7%-a) jelezte, hogy biztosan, negyede (25,9%-a) pedig, hogy valószínűleg tervez külső forrást igénybe venni a következő 12 hónapban (3. ábra). Ugyanakkor folytatódott a 211 a óta tartó trend is, miszerint csökken az elzárkózó cégek aránya, így összességében rekordszintre (22,7%) emelkedett a kivárást választók hányada, utóbbi tendencia mindhárom szektorban, és valamennyi vállalati méretkategórián belül is megfigyelhető volt. A forrásbevonási kedv változása a pénzügyi helyzet javulása mellett a beruházási szándék módosulására, valamint a hitelkamatokkal kapcsolatos várakozásokra vezethető viszsza. A fejlesztésekkel kiváró cégek aránya egy év alatt a másfélszeresére emelkedett, és körükben jelentősen megugrott a forrásbevonást tekintve várakozó álláspontra helyezkedők részaránya. A forrásbevonással kivárók körének szélesedésében szerepet játszik az is, hogy kedvezőbb finanszírozási környezetre, elsősorban alacsonyabb hitelkamatokra várva halasztja el a cégek növekvő hányada a forrásbevonást és a beruházást. A külső források tervezett bevonását a cégek kétharmada szerint a beruházások, fejlesztések finanszírozási igénye kényszeríti ki, a vállalatok negyede forgóeszköz finanszírozás, tizede pedig a pénzügyi kockázatok csökkentése végett készül külső források igénybevételére. A következő egy évben felvenni tervezett források között a vissza nem térítendő támogatás népszerűsége kiemelkedő (a válaszadók 56,-a említette), melyet a kedvezményes hitel (38,), és a lízing, faktoring (14,) követ (4. ábra). A felmérés válaszadóinak 41,-a univerzális, egy helyen elérhető megoldásokat kínáló finanszírozási kapcsolat kiépítésére törekszik, egyötödük rugalmasan, szintén ötödük pedig nehezen vált pénzügyi szolgáltatót. Hitelkereslet A felmérést megelőző 12 hónapban a cégek 4,-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 3,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a 214 én kölcsönfelvételt tervező vállalatok aránya. A vállalatok 48,-a azért nem nyújtott be hitel iránti kérelmet az elmúlt egy évben, mert nem volt rá szüksége, 1,7%-uk pedig amiatt, mivel úgy gondolta, hogy nem is jutna kölcsönhöz. Az igényelt összeget teljes egészében a vállalkozások 33,-a kapta meg (ami az igénylők arányát tekintve 82,-os sikerrátának számít), annak egy részét (átlagosan 1. ábra: A vállalatok pénzügyi helyzete a saját megítélésük alapján 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt 12 hónapos alakulása szektor szerinti bontásban 13, 5,9% 11, 16, 15, 9, 12, 19, 13, 6,7% 1, 16,7% 55,9% 43, 54,7% 53,9% 49,9% 5, 55, 51, 55, 66,7% 49, 52,9% 31,9% 38, 43, 34,7% 34, 27,7% 24, 27, 36, 38, 37, 34, Teljes minta Szolgáltató szektor Teljes minta Szolgáltató szektor 214. 214. 215. Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet Teljes minta Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 14, 14, 26, 25, 27, 24,7% 24, 25, 21,9% 23, 21, 12,9% 16, 1,7% 14, 1,7% 1, 11, 12, 15, 15, 13, 16, 8,7% 11, 13,7% 11,9% 14, 22,7% 15, 12,7% 14, 25, 14, 21, 2, 27, 22, 18, 2,7% 18, 2,7% 22, 25,9% 26,9% 29, 35, 21, 22, 26,9% 27,7% 31,7% 35,9% 29, 2,7% 29. tél 48, 35, 16, 25, 24, 21, 26, 26, 26, 26, 27, 27, 24,7% 3, 29. nyár 21. nyár 2, 19,7% 16, 3, 35, 32, 31,9% 29,7% 24, 3, 54, 56, 61, 43, 37,7% 41, 41, 43, 47, 44,7% 29. tél 211. 21. nyár 3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása 211. 211. 212. 212. 213. 213. 214. 214. 215. Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Vissza nem térítendő támogatás Kedvezményes hitel Lízing, faktoring Tulajdonosi tőkenyújtás Piaci hitel Kombinált termék Szállítói hitel Garancia Kockázati tőke 211. 212. 4. ábra: Következő 12 hónapban igénybe venni tervezett finanszírozási lehetőség említésének aránya* 2, 2, 212. 13, 7, 14, 6, 5, 213. A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Stabil, beruházni külső segítséggel tudna a vállalat Stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalat 213. 214 38, 214. 56, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 215. 15, 54, 215. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Szolgáltató szektor 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 * többszörös választás is lehetséges 1 2 3 4 5 6 2 216. február
73,-át) pedig a cégek 3,-a. A hitelkérelmek elutasításának, illetve az alacsonyabb összegben vagy kedvezőtlenebb feltételek mellett kínált kölcsönök legjellemzőbb oka a cégek tapasztalatai szerint a vállalati hiteltörténet hiánya volt. A hiteligénylésnél mérlegelt tényezők között továbbra is a kamatok mértéke áll az első helyen, az elmúlt két évben pedig egyre fontosabb szemponttá vált a szükséges önerő nagysága (5. ábra). A hitelfelvételi körülmények között 215 én sorozatban negyedik alkalommal a hitelkamatok alakulását értékelték a legkedvezőbben a felmérésben részt vevő cégek, bár a kamatok változásának megítélése (vélhetően a csökkenő ütemből adódóan) egy év alatt romlott valamelyest (6. ábra). A hitelfelvételi akadályok többsége mérséklődött a megelőző felmérés óta. 215 én továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke volt a legfőbb korlátja a vállalatok hitelfelvételének, melyet a biztosíték típusa, a bankok hitelezési magatartása, hitelkínálata, és a saját erő nagysága követett. Fokozódott a hitelek kínálatának bővülésével, ill. a hitelkamatszint süllyedésével kapcsolatos vállalati optimizmus (7. ábra). A következő 12 hónapban a magyarországi cégek több mint fele (55,-a) számol a hitelezési piac bővülésével, a válaszadók 3,-a szűkülést, 41,9%-a pedig stagnálást prognosztizál. A vállalatok negyedének (26,) a várakozásai szerint csökkennek, 14,-uk szerint emelkednek, 59,-uk véleménye alapján pedig nem változnak a következő 12 hónapban a kölcsönök kamatai. A 215. i MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben a cégek 38,9%-a számolt be hitelfelvételi szándékról a következő 12 hónapra előretekintve. Az egy év alatt végbement 4,9 százalékpontos csökkenés oka, hogy a fejlesztéseket tervező vállalatok aránya is csökkent (8. ábra). A kölcsönfelvételt nem tervezők több mint négyötöde azzal indokolta döntését, hogy a következő 12 hónapban nem lesz szüksége banki kölcsönre, míg ötöde az elutasítás megelőzésével magyarázta azt. Minden nyolcadik cég (a válaszadók 12,-a) szándékozik folyószámlahitelt felvenni a felmérést követő egy évben, különösen a nagyvállalatok között magas a ráta (9. ábra). A keresletet jelző cégek esetében a hitelösszeg mediánja 2 millió forint, az igénylők kétharmada 2-5 millió Ft közötti összegben gondolkodik. Az érdeklődő cégek által maximálisan elfogadható ügyleti kamatláb mediánja 3,-ot ért el. A preferált minimális futamidőt tekintve 1 év a válaszok mediánja és a cégek háromnegyede 1 évben jelölte meg a minimális futamidőt. A válaszadók tizede (9,-a) tervezi, hogy 216. ig bezárólag forgóeszközhitel igényt nyújt be (9. ábra). Nagyarányú érdeklődés a 214. i adatfelvételhez hasonlóan a középvállalatok körében és a szektor sajátosságából fakadóan az agráriumban tapasztalható. A keresletet jelző cégek körében az igényelni kívánt összeg mediánja 25 millió forint, a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó igények középértéke 3,, míg az optimális futamidő alsó határa alapján 3 év a válaszok mediánja. 4,8 4,6 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,8 3,6 3,4 3,2 3, 2,8 2,6 2,4 2,2 2, 1,8 1,6 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. 211. 212. 212. 213. 213. 214. 214. 215. * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont -1-2 -3-4 8 7 6 5 4 3 2 1 29. nyár 29. tél 21. nyár 5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* változása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 211. 211. 212. 212. 213. 213. 214. 214. 215. 4,8 4,6 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 68, 7, 55,7% 56,7% 48, 77, 73, 43, Hitel futamideje Megkövetelt biztosítékok Egyéb költségek mértéke Szükséges önerő nagysága Kamat mértéke Törlesztő részlet nagysága Hitel devizaneme Forint árfolyam változása Egyéb költség mértéke A bankok hitelnyújtási hajlandósága Forint-deviza hitelkamat különbség Kamat mértéke 7. ábra: A következő 12 hónap hitelkínálatára és a hitelkamatok nagyságára vonatkozó vállalati várakozások 6 5 4 3 2 1 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 212. 212. 213. 213. 214. 214. 8. ábra: A következő Diagramcím 12 hónapban hitelfelvételt, ill. beruházást* tervező vállalatok aránya 38,9% 215. Hitelkínálat: bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Hitelkamatok: emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont 61, 213. 213. 214. 214. 215. Hitelfelvételt tervező vállalatok aránya Beruházást tervező vállalatok aránya * biztosan + valószínűleg beruházók aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3 216. február
Az egy évvel korábbi adatfelvételhez hasonlóan a vállalatok negyede (23,-a) jelezte, hogy a következő 12 hónapban beruházási hitelt kíván felvenni (9. ábra). Átlag feletti arányban érdeklődnek az agrárcégek és a kisvállalatok, a 214 én tapasztalt regionális különbségek lényegében eltűntek. Az igényt támasztók esetében a felvenni szándékozott hitelösszeg mediánja 28 millió forint. A kamatpreferenciák lényegében megegyeztek az egy évvel korábbival, a cégek fele legfeljebb 2,-os ügyleti kamatlábat tart elfogadhatónak a preferált fejlesztési hitelek között, a medián kamatszint 3,, és továbbra is a 4-6 éves futamidejű kölcsönök a legnépszerűbbek. Beruházási hiteligénylés esetén a vállalatok viszonylag nagy hajlandóságot mutatnak ingó fedezet biztosítására is. Egyéb források iránti igény Jelentős bizonytalanság mellett becsülhető a tőke iránt érdeklődő cégek száma: egyéb forrásbevonási opciók együttes megkérdezésével a cégek 2,-a említette, hogy tervez kockázati tőkét bevonni a következő 12 hónapban, míg azoktól elválasztva feltéve a kérdést a válaszadók 8,-a akar tőkéhez jutni ugyanilyen időtávon, ami a potenciális érdeklődők számának egy lényegesen nagyobb részarányát jelzi (1. ábra). Az igénylők közel fele 1-5 millió Ft közötti összegben tervez tőkét bevonni és háromnegyede (75,-a) nem hajlandó lemondani a tulajdonosi kontrollról. A tőkebevonásban gondolkodó vállalkozások a többi vállalathoz képest jobban panaszkodnak a hitelfelvételi korlátok között a hitelkamatok szintjére, a saját erő és tőkehelyzet szempontjából ugyanakkor kevésbé ütköznek akadályba. A tőkebevonást tervező cégek negyede 3-, további negyede 6-1 közötti éves átlagos hozamelvárásnak tud megfelelni. A válaszok mediánja 1, amely a lassabb növekedésre képes közép- és nagyvállalatok között 5, ill.. A válaszadók 56,9%-a kíván a következő 12 hónapban vissza nem térítendő támogatást igénybe venni (11. ábra). Minden második igénylő (53,) 5-5 millió forint között, négyből három érdeklődő (77,7%) 2-1 millió forint között szeretne ilyen forráshoz jutni. A bevonni kívánt támogatás összegének mediánértéke a teljes mintára vonatkozóan 25 millió Ft. A 215. i vállalati felmérés alapján leginkább a pályázás, a felhasználás és az elszámolás túlzott adminisztratív terhei akadályozzák a cégeket vissza nem térítendő támogatások igénybevételében, melyet a releváns pályázatok hiánya, majd a túl szigorú előírások követnek. A válaszadók mintegy nyolcada (12,-a) fejezte ki potenciálisan érdeklődését a következő egy évben valamilyen kombinált (önrészből, hitelből, vissza nem térítendő támogatásból, tőkéből álló) finanszírozási termék iránt, minden második cég (48,) a részletek ismeretében tud állást foglalni. A válaszadók által ideálisnak tartott konstrukció mintegy fele (47,-a) állna vissza nem térítendő támogatásból, negyede (23,-a) hitelből, ötöde (2,-a) önerőből és tizede (8,-a) tőkéből. Különböző strukturális metszet szerint vizsgálva sem tapasztalható nagyobb szóródás a preferált összetételt illetően (12. ábra). A felmérés további részletei elérhetőek az alábbi oldalon: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator 4 Méret Szektor 9. ábra: A következő 12 hónapban folyószámlahitel, forgóeszközhitel, ill. beruházási hitel iránt érdeklődő vállalatok aránya* Exportarány* Régió Méret Szektor Exportarány* Régió Méret Szektor Exporttarány ** Régió Méret Szektor TELJES MINTA Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 1. ábra: A következő 12 hónapban külső tőke bevonását tervező vállalatok aránya TELJES MINTA Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. - Nem exportál 1-5 51-1 * exportbevételek / teljes árbevétel 11. ábra: A következő 12 hónapban Diagramcím vissza nem térítendő támogatás igénylését tervező vállalatok aránya TELJES MINTA Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. - Nem exportál 1-5 51-1 * exportbevételek / teljes árbevétel 12. ábra: A vállalatok által ideálisnak tartott kombinált finanszírozási termék* komponenseinek aránya különböző bontás szerint TELJES MINTA Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. % - Nem exportál 1-5 51-1 2, 24, 2, 2, 2, 21, 19,7% 22, 19,9% 22, 19,7% 2, 2, 22,7% 23, 25, 23, 22, 21, 26,9% 29, 24,9% 25, 22, 22, 22, 23,9% 26, 5, 5, 56,9% 58, 5, 55, 62,9% 65, 53, 45, 55, 68, 55, 63, 52,7% 8, 5, 8, 9, 9, 5,7% 9, 8,7% 7, 8, 9, 8,9% 9, 5, 8, 7,9% 7, 7, 7, 7, 7, Beruházási hitel Forgóeszközhitel Folyószámlahitel 1 2 3 4 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 215. 9, 9, 1, 47, 44, 47,9% 47,7% 49, 46, 4,7% 43, 47, 46, 48,7% 48, 46, 45, 86, 1,9% 11, 1 1 1 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 215. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 215. 2 4 6 8 1 Önerő Hitel Tőke Vissza nem térítendő támogatás * elemei: 1. önerő, 2. vissza nem térítendő támogatás, 3. hitel, 4. tőke Forrás: MFB-INDIKÁTOR ** exportbevételek/teljes árbevétel vállalati felmérés, 215. 216. február
Külkereskedelem, ipar és építőipar Decemberben az export, az ipar és az építőipar is hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsulásához A magyar gazdaság a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 215. október-decemberben éves szinten 3,, negyedéves bázison 1,-kal nőtt, ami a július-szeptemberi adathoz képest,4, ill.,3 százalékpontos gyorsulást jelent (1. ábra). A magyar árukivitel és -behozatal volumene 8,4, ill. 11,-kal bővült novemberben az előző év azonos idakához viszonyítva. Az exportot a megelőző hónapokhoz hasonlóan a gépek és szállítóeszközök kivitelének 1,-os éves szintű bővülése húzta. Az előző esztendő első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi többlet 231,2 milliárd forintot ért el, ami rekordnak számít a korábbi statisztikákkal összevetve (2-3. ábra). Decemberben szezonálisan és munkanappal igazítva 6,9%-kal bővült az ipari termelés, ugyanakkor havi szinten a novemberi 1, után újabb,7%-kal csökkent a kibocsátás, ami az év végi gyárleállások eredménye. A növekedés motorja továbbra is az éves bázison 17,-os ütemben bővülő járműipar volt (4-5. ábra). Az építőipar az előző esztendőt fél éve látott ütemű növekedéssel zárta (decemberben 8,-kal nőtt a kibocsátás éves szinten). Bíztatónak tekinthető, hogy az új megrendelések állománya éves szinten a negyedik egymást követő hónapban emelkedik (december: +18,), és az élénkítő intézkedések (áfa csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) is segíthetik az ágazatot idén (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok - - - - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) - - - - 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - november) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 2 5 2 1 5 1 5 97,5 1 4,9 1 887,9 1 881,1 1 887,4 1 861,6 2 31,2 2 1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 1 - -5-1 -953, 23-94,6 24-687, 25-6,6 26 4, 27-37,8 28 29 21 211 212 213 214 215-2 -3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1-1 -1 5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. december) Számítógép, elektr. termék gyártása Gumi, műanyag termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Villamos berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Járműgyártás Gyógyszer-gyártás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás FELDOLGOZÓIPAR 9 9 94, 1 117, 116, 112, 112, 16, 16, 15, 14, 13, 11,7% 1 11 11, * az előző év azonos idaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 11 12 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 5 216. február
Fogyasztás A karácsonyi idakban felpörgött a lakosság vásárlási kedve Kismértékben javult a fogyasztói bizalom Magyarországon idén januárban, ami javítja az idei első negyedéves növekedési kilátásokat is (1. ábra). A 215. novemberi 4,-ról decemberre 4,-ra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, ezen belül az élelmiszerek 3,4, az üzemanyagok 3,7, a nem élelmiszer cikkek eladása 6,-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). A kiskereskedelem dinamizálódását segíti az alacsony infláció és a bruttó bérek emelkedése nyomán növekvő reálbérszint, a bővülő foglalkoztatás. A hitelpiac a csökkenő kamatok ellenére ugyanakkor továbbra is visszafogja a fogyasztás lendületét: decemberben novemberhez képest a lakossági hitelállomány,-kal csökkent, és a főbb lakossági hitelek közül csupán az áruvásárlási hitelek állománya emelkedett (+3,9%) (4-5. ábra). A jövedelmi helyzet erősödését mutatja, hogy decemberben a lakosság megfigyelt pénzeszközei a tranzakciók nyomán 395,3 milliárd forinttal bővültek, ami 17,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 33,-kal a 213. decemberit (6. ábra). 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1. ábra: Bizalmi indexek, konjunktúra kilátások és gazdasági növekedés Magyarországon * szezonálisan és naptári hatással igazított adat 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 216.1 GDP növekedés* (év/év, jobb t.) Üzleti bizalom (bal t.) Forrás: GKI, KSH, MFB Fogyasztói bizalom (bal t.) Konjunktúra kilátások (bal t.) - - - - -1 - - - 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 1 - - -1 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1 1 1 - - - - 212.4 212.1 213.4 213.1 * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 1 1 1 - - - - 1 - - - - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 2 17 15 12 1 7 5 2 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 212.4 212.1 213.4 213.1 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 135 12 15 9 75 6 45 3 15 6 216. február
Munkaerőpiac 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 215 utolsó negyedévében 6,-on állt, és az egy évvel korábbinál 1, százalékponttal alacsonyabb szintre süllyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az idakban 6,3, ill. 56,-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,8 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). A foglalkoztatottak száma az egy hónappal korábbi rekord közelében maradt (4,259 millió fő), és mivel további élénkülést mutatnak a vállalati foglalkoztatási tervek, így egyre inkább munkaerőhiány várható a gazdaságban (1-2. ábra) Novemberben éves szinten a jelentősebb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 3,, a költségvetési szektorban 2,-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma novemberben 194,4 ezer fő volt, ami 17,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Decemberben az előző évek végén megszokotthoz hasonló számú (9,6 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, emellett magas maradt (57,3 ezer) a meghirdetett támogatott álláshelyek száma (5. ábra). 215 novemberében is folytatódott a bérkiáramlás: a versenyszektorban 4,3, a költségvetési szektorban 7,-kal emelkedtek a bruttó bérek éves szinten (6. ábra). 1 1 1 1 1 9% 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) 6 6 59% 5 57% 5 5 5 5 5 5 5 49% 4 47% 2 1-1 -2-3 -4-5 2. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 215.12 216.6 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 4 2-2 -4-6 -8-1 ezer fő Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 111, 15, 12,9% 12,7% 12, 12, 12, 11, 99,9% 1, 99, 98, 97,9% 97,7% 12, 13, 12,9% ezer fő 24 21 18 15 12 9 6 3 21.1 21.4 21.7 21.1 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 7 6 5 4 3 2 1-1 9 9 1 1 1 1 1 11 11 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek december hónapban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) ezer db 16 12 8 4 Forrás: NFSZ, MFB 55, 7,9% 72, 87, 87, 85,7% 33,9% 26, 4, 67,6 7,7 57,3 8,9 14, 5,9 4,1 23,4 21,3 17,4 11,2 8,6 11,7 9,6 8, 1,4 1,1 9,6 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 1 7 5 2 Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Forrás: KSH, MFB Oktatás Egészségügy Építőipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Szociális ellátás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 11, 16, 15,9% 15, 15, 14,7% 14, 13,9% 13, 13, 12, 12, 1, 17, 14, 15, 1 1 1 1 1 112,7% 11 11 11 7 216. február
Infláció Az árszínvonal alakulása továbbra is támogatja a laza monetáris politikát Januárban a meghatározó élelmiszerek és nyersanyagok irányadó világpiaci ára emelkedett, ugyanakkor a nyersolaj ára a hónap vági drágulás ellenére is 8,9%-ot süllyedt januárban (január végén 33,2 dollárba került egy hordó nyersolaj) (1. ábra). Magyarországon a 215. novemberi 5, után decemberben 5,-kal nőttek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, míg az ipari termelői árak éves szinten 1,-kal süllyedtek (2. ábra). A januári 12 havi inflációs ráta megegyezett a decemberivel (+,9%), míg havi szinten,-kal süllyedtek a fogyasztói árak. Az éves maginflációs ráta 1,-ról 1,-ra emelkedett (3. ábra), az inflációs alapmutatók továbbra sem jeleznek árnyomást a magyar gazdaságban. A 12 havi inflációs rátához a piaci javak,86, a szabályozott árú termékek,4 százalékponttal járultak hozzá januárban (4. ábra). A havi szinten csökkenő inflációs rátát alapvetően a ruházkodási cikkek karácsony utáni leárazása húzta le negatív tartományba (5. ábra). A termékegységre jutó munkaerőköltség az idei első negyedévben 215. október-decemberhez képest,-kal emelkedett, a 21. évi átlagtól azonban 7,-kal továbbra is elmarad (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 525 5 475 45 425 4 375 35 325 3 275 Forrás: Reuters, MFB 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 $/hordó 2 1 1 - - -1-1 -2 213.3 213.5 213.9 213.11 214.3 214.5 214.9 214.11 215.3 215.5 215.9 215.11 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe i termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1 2, 2, 1, 1,,, - -, Forrás: KSH, MNB, MFB - -1, 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 216.1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 7% - - - 212.4 212.1 213.4 213.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek 216.1 i termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% - - - 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (216. január, hó/hó) 6. ábra: Termékegységre jutó munkaerőköltség alakulása Magyarországon Szeszes italok, dohányáruk,9% 12 Forrás: OECD, MFB 1 Élelmiszerek, 11 Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek,, 1 Háztartási energia, fűtés, 9 - Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek -3, -1, 8 Negyedév/negyedév (jobb t.) 21 = 1 (bal t.) -1 ÖSSZESEN -, 7-1 -3, -2, -2, -1, -1, -,,, 1, 2.I 2.IV 21.III 22.II 23.I 23.IV 24.III 25.II 26.I 26.IV 27.III 28.II 29.I 29.IV 21.III 211.II 212.I 212.IV 213.III 214.II 215.I 215.IV 8 216. február
Vállalati forráshelyzet Csökkent a vállalatok hitelállománya, a tervezett beruházásokban nő a saját erő szerepe 215. decemberben a vállalati hitelállomány az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 392,3 milliárd forinttal, éves szinten 815,1 milliárd forinttal süllyedt. Decemberben minden lejárat, ill. deviza szerinti bontásban csökkent az állomány, elsősorban az egy évnél rövidebb kölcsönök (-197,5 ) és a devizahitelek (-239,8 ) esetén volt jelentősebb a visszaesés (hó/hó). A tranzakciók (kihelyezések és törlesztések egyenlegeként) a forintkölcsönök állománya 61,8, a devizahiteleké 185,5 milliárd forinttal zsugorodott a tavalyi év utolsó hónapjában, amely a hagyományosan gyengén teljesítő decemberi számokhoz képest is jelentős csökkenés (1-3. ábra). Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint november-december között a régiós trendbe illeszkedve 3, ill. 7 bázisponttal újabb történelmi szintre süllyedt, a térségben a kölcsönök árazása egyre jobban közelíti az eurózónában érvényes hitelkamatokat (4-5. ábra). Az MFB legutóbbi, 215. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján az ágazatok többségében viszonylag magas a tervezett fejlesztések kisebb-nagyobb hányadát magánerőből finanszírozók aránya (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 4 3 5 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú 9 8 7 3 2 5 6 5 2 1 5 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 4 3 Forinthitel Devizahitel Összesen 2 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 215.12 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 1 1 1-28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 216.1 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves 1 1 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 211.4 211.1 212.4 212.1 213.4 213.1 1 1 Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia Forrásbevonást tervező vállalatok aránya 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban 1 * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, 1 - állattenyésztés ill. beruházást tervező vállalatok összesen 2 - növénytermesztés 9 3 - vad- és erdőgazdálkodás Forrás: MFB-INDIKÁTOR 1 3 4 - élelmiszeripar vállalati felmérés, 215. 8 5 - energetika 6 - építőipar 7 6 4 12 1 - közúti járműgyártás 8 15 11 - textilipar 2 19 7 - fafeldolgozás 14 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 5 12 - vegyianyag gyártás 18 7 1 13 - gazdasági szolgáltatások 14 - gépjármű keresk. + jav. 4 11 17 15 - IKT szolgáltatások 2 16 - ingatlanügyletek 6 9 3 17 - kereskedelem 5 13 18 - közösségi szolgáltatás 16 19 - szállítás, raktározás 2 2 - turizmus, vendéglátás 2 3 4 5 6 7 8 9 1 Beruházást tervező vállalatok aránya 9 216. február
Árfolyamok Túlteljesítette a régiós devizákat a forint az év első hónapjában Miután Kína után az USA gazdasága is a lassulás jeleit mutatta, mérséklődtek az amerikai kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások januárban, ami stabilizálta a gyengülő pályán mozgó euró dollárral szembeni árfolyamát. A közös fizetőeszköz végül csupán,-os veszített érétkéből az amerikai devizával szemben az év első hónapjában (1. ábra). A lengyel gazdaságpolitika romló külső megítélése nyomán a zloty 4,-ot gyengült az euróval szemben, a térség többi devizája stabilan teljesített: a cseh korona és a román lej,-ot, a magyar forint 1,-ot erősödött. A hazai fizetőeszköz havi szinten a dollár, ill. a svájci frank ellenében 1,5, ill. 4,-os ütemben értékelődött fel (2-3. ábra). A forint teljesítményét segítette a régiós devizákhoz hasonlóan a valamelyest javuló globális befektetői klíma (4. ábra), a fiskális stabilitás (2, körül alakult a tavalyi évben a GDP-arányos államháztartási hiány), az országkockázati prémium csökkenése (a 1 éves CDS-felár 27-ről 23 pontra süllyedt januárban) (5. ábra) és az egyre valószínűbbnek tekintett hitelezői felminősítés. A nemzetközi kamatkörnyezeti kilátások nyomán ismét felerősödtek az MNB monetáris lazításával kapcsolatos piaci várakozások, az i hónapokra további 15 bázispont körüli vágásra számítanak a piaci szereplők (6. ábra). 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1,,95,9 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége euró gyengülés 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama, -,15 -,3 -,45 -,6 -,75 -,9-1,5-1,2-1,35-1,5 USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.) 1 1 1 1 1 1 1 99% 9 215.12.31 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB, MFB * 215.12.31. = 1 216.1.7 216.1.14 euróval szembeni árfolyamerősödés Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 216.1.21 216.1.28 16, 15, 14, 13, 12, 11, 1, 99, 98, 33 32 31 3 29 HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF 33 32 31 3 29 335 33 325 32 315 31 HUF/EUR (bal t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése 28 28 27 26 Forrás: ECB, MFB 27 26 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 VIX-index (jobb t.) 45 4 35 3 25 2 pont 35 15 3 295 Forrás: CBOE, ECB, MFB 1 5 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 25 33 28 6, bázispont 225 2 175 15 Forrás: ECB, Reuters, MFB 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 32 31 3 29 fordított skála 29 3 31 32 33 Forrás: ECB, MNB, MFB 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.215 4.215 7.215 1.215 1.216 4.216 7.216 1.216 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 216.1.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 215.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 215.11.3-án (jobb t.) forint gyengülés 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 1 216. február
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Bíztatóan indult az idei év az államháztartási folyamatok alapján Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege az idei év első hónapjában 92,2 milliárd forintos többletet mutatott, ami az egy évvel korábbi 53,8 milliárd forintos deficithez képest 146, milliárd forintos javulás. A központi költségvetés bevételei (763,1 ) 8,2 milliárd forinttal haladták meg a 215. januárit, míg a kiadások (745,5 ) 113,8 milliárd forinttal alakultak kedvezőbben a tavalyi év első hónapjában regisztráltnál. A vállalati befizetések elmaradtak az egy évvel korábbitól (-21,9 ), ami alapvetően a társasági adóból befolyt viszonylag alacsony bevételből fakadt. A fogyasztás és a foglalkoztatás élénkülést jelzi, hogy a lakosság befizetései (+1,9 milliárd Ft) és a fogyasztási jellegű adóbefizetések (+23,4 ) ugyanakkor emelkedtek. A nagyobb kiadási tételek többsége 12 havi bázist tekintve csökkent (1. táblázat, 1. ábra). A diszkontkincstárjegy hozamok januárban 3-13 bázispont közötti mértékben emelkedtek, az 5 és 1 éves referenciahozamok vegyesen mozogtak (-11, ill. +15 bázispont). Az 5 éves hozam csökkenése a kockázatmentes benchmarknak számító német hozam, valamint az árfolyamkockázati felár süllyedéséből származott. A régióban a 1 éves kötvényhozamok Csehországban és Lengyelországban emelkedtek (+7, ill. 23 bp), Szlovákiában és Romániában süllyedtek (15, il. -22 bp) (3-4. ábra). 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, 7% - Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 Árfolyamkockázati felár* Országkockázati felár** Kockázatmentes hozam*** 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint) -1,5 11,6 38,8-11,8 85,3-9,7-166,6-14,4 17,6 49,3 72,1 7,1 86,1 64,2 74, 56,9 64, 81,5 325,3 365,9 341,1 295,8 33,3 292,8 328,2 351,6 313,3 213,4 154, 212,4 217,1 172,2 169,4 173,6 184,5 164,6 96,6 75,8 133,4 196,2 13,3 154,2 113,9 132,4 147,3-73,2-65, -54,3-62,2-58,7-93,3-14, -111,6-54,2-42,5-38,8-42,4-75,1-72,7-37, -55,6-59,9-48,9-125,6-239,5-23,6-267,6-24,6-19,4-148,7-164,6-126,3-339,5-294,8-468,8-332,5-319,7-434,2-415,5-458,6-514,4-54,5-57,6-53,3-69,1-6,1-52,8-67,8-57,9-58, 28 29 21 211 212 213 214 215 216 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései 2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB 215.11 215.12 3. ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 216.1 33 3 27 24 21 18 15 12 9 6 3 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár * 5 éves forint állampapírhozam és 219.1.11-én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** 219.1.11-én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége *** 5 éves német euró államkötvény hozama bázispont 11 7% 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 215 216 előzetes teljesítés I. hó éves teljesítés %-a 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése előirányzat I. hó 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 216.1 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 826,1 754,9 6, 1 185,5 763,1 7, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 53,1 86,1 5,7% 1 267,3 64,2 5, Társasági adó 548,8 3,7 5, 4,5 7, 1,7% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 154,7 6,4 4, 159,1 8,6 5, 211,8,5, 142,3 1,8 1, 4 598, 328,2 7, 4 611,7 351,6 7, 3 285,7 211, 6, 3 351,9 244,9 7, Jövedéki adó 998,4 78,6 7,9% 952,2 74,3 7, Pénzügyi tranzakciós illeték 27,7 3,6 14,7% 2,9 24,2 12, Lakosság befizetései 1 876,5 173,6 9, 1 828,5 184,5 1, Személyi jövedelemadó NYUGDÍJBIZTOSÍTÁ- SI ALAP EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁ- SI ALAP Forrás: NGM, KSH, MFB 1 688,6 163,3 9,7% 1 658,4 173,7 1, 3 84, 27,1 8, 3 59,3 274,9 9, 1 925,4 17,1 8, 1 963,7 179,7 9, 45 4 35 3 25 2 15 1 5 pont 216. február