Mag- és neutronfizika 5. elıadás

Hasonló dokumentumok
-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Magspektroszkópiai gyakorlatok

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Compton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.

Gamma-spektrometria HPGe detektorral

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Radiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Röntgen-gamma spektrometria

FSS. Folyadékszcintillációs spektroszkópia

Modern Fizika Labor Fizika BSC

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Detektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás május 3.

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus

Az expanziós ködkamra

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

minipet labor Klinikai PET-CT

Modern fizika laboratórium

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

RADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Holtidő-korrekciós módszerek. Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója

4.B 4.B. A félvezetı anyagok fizikája (sajátvezetés, szennyezés, áramvezetés félvezetıkben)

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai 2. Az izotóp kiválasztásának szempontjai. hf > 50 kev. α β γ. Maximáljuk a nyerhető információt.

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

A Nukleáris Medicina alapjai

Izotópok. Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ

Az elektromágneses hullámok

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges

A sugárzás biológiai hatásai

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik

A radioaktív bomlás típusai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Modern fizika vegyes tesztek

Radioaktív sugárzások abszorpciója

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT FÉLVEZETŐ-DETEKTOROS GAMMA-SPEKTROSZKÓPIA. (Bódizs Dénes: BME Nukleáris Technikai Intézet, 1997)

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Mag- és neutronfizika

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA

Az atommagtól a konnektorig

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái

SZAKDOLGOZAT HPGe félvezet detektor energia- és helyfügg detektálási hatásfokának meghatározása

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.

Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló április 20. Számítógépes feladat. Feladatok

Mágneses módszerek a mőszeres analitikában

Radiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁSA

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Cirkon újrakristályosodásának vizsgálata kisenergiájú elektronbesugárzás után

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Röntgendiagnosztikai alapok

Elektronika Alapismeretek

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

Gamma sugárzás. Gamma-kamera SPECT PET. Tömeg-energia ekvivalencia. Nukleáris medicína. γ-sugárzás előállítása. γ-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁSA

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám

MÉRÉSEK SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOROKKAL. Mérési útmutató. Készítette: Szieberth Máté, Rovni István Gyurkócza Csaba mérési útmutatója alapján

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Nukleáris mérési technológia környezetmérnököknek Dr. Somlai, János

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád

Kft. Audiotechnika Kft.

Átírás:

Mag- és neutronfizika 5. elıadás 5. elıadás Szcintillációs detektorok (emlékeztetı) Egyes anyagokban fényfelvillanás (szcintilláció) jön létre, ha energiát kapnak becsapódó részecskéktıl. Anyagát tekintve lehet szilárd folyadék gáz szervetlen szerves Elınye: kis energiájú és kis hatótávolságú radioaktív sugárzást is ki lehet vele mutatni nagy hatásfokkal!! Folyadékszcintillátor Általában szerves folyadék (koktél( koktél), amelybe a vizsgálandó mintát belekeverjük. Nagy geometriai hatásfok! (4π detektor) A koktél több komponensbıl áll: oldószer, szcintilláló anyag ( fluor ) emulgáló szer, stb. 1/22 2/22 A két fotoelektron-sokszorozó jelei közül csak azokat fogadjuk el, amikor mindkettı egyszerre szólal meg (koincidencia( koincidencia). Ezzel a háttér csökkenthetı, ami kis aktivitások mérésénél fontos 3/22 4/22 1

A folyadékszcintillációs méréstechnika környezeti minták mérésére használatos leginkább, kis β-energiájú és kis aktivitású radioizotópok kimutatására Folyadékszcintillációs technikával mérhetı leggyakoribb radioizotópok: Izotóp 3 H 14 C 35 S 32 P Felezési idı 12,3 év 5730 év 87,4 nap 14,3 nap Kereskedelmi berendezés neve: TriCarb (trícium, és radiokarbon) β-energia tartomány (kev( kev) 6 19 6 156 49 167 690 1709 5/22 Félvezetı detektorok Bevezetı megjegyzések: Atomokban az elektronok csak diszkrét, jól meghatározott energiájú állapotokban lehetnek (pl. H-atom) H Szilárd anyagokban a legkülsı atomi állapotok energiája sávokká szélesedik ki (a szomszédokkal való kölcsönhatás miatt) szigetelı: az utolsó betöltött sáv, és az elsı üres sáv között nagy energiahézag ( tiltott sáv ) van az elektronok nem tudnak elmozdulni fémes vezetı: az utolsó betöltött sáv és az elsı üres sáv átfedi egymást, nincs tiltott sáv az elektronok könnyen mozognak félvezetı: keskeny tiltott sáv elsı üres sáv (üres) utolsó betöltött sáv (tele) 6/22 Félvezetıkben az elektron-gerjesztés alaptípusa: részecske-lyuk gerjesztés Az elektron el tud mozdulni, mert vannak üres állapotok mellette. A lyuk üres állapotot hoz létre a valencia sávban a sáv elektronjai el tudnak mozdulni Az áramvezetésben a lyuk (elektronhiány) éppúgy részt vesz, mint a részecske (elektron) ( Lyukvezetésnél is elektronok mozognak, még ha úgy is látszik, hogy a lyuk vándorol!) Ha nincs részecske-lyuk gerjesztés, a félvezetı szigetelıként viselkedik, áram nem folyik. 7/22 A detektálás elve: a félvezetı kristályra feszültséget kapcsolunk mivel szigetel, áram nem folyik a sugárzás részecske-lyuk gerjesztéseket hoz létre a félvezetıre kapcsolt elektromos mezı begyőjti a töltéseket áramlökés mérhetı az áramlökés nagysága a begyőjtött töltésekkel arányos energiamérést tesz lehetıvé! áram nincs áramlökés van A sugárzás által létrehozott kis áramlökés észlelésének feltétele e a nagyon kis nyugalmi áram jó szigetelı legyen az anyag!!! 8/22 2

Összehasonlítás az ionizációs kamrával Ionizációs kamra A gáz jó elektromos szigetelı Félvezetı detektor közepes elektromos szigetelı (szobahımérsékleten) Az ionizáló sugárzás elektron- lyuk párokat hoz létre Elektron-lyuk lyuk pár keltéséhez szükséges energia ~ 0,1 0,5 ev A térerısség a töltéshordozókat begyőjti áramlökés Szilárd anyag sőrősége nagy nagy belsı hatásfok Az ionizáló sugárzás elektron- ion párokat hoz létre Ionizációhoz szükséges energia ~ 1 10 ev A térerısség a töltéshordozókat begyőjti áramlökés Gáz sőrősége kicsi kis belsı hatásfok A detektálást nehezíti a hımérsékleti gerjesztés. n( E) ~ e A Boltzmann-eloszlás szerint: Itt n(e) az E energiájú részecskék száma, T a hımérséklet, k a Boltzmann állandó k = 1,38 10 10-23 J/K E kt 9/22 Mivel a tiltott sáv keskeny, ezért csak alacsony hımérsékleten lesz jó szigetelı a félvezetı!!! A detektálást nehezítik az anyagban lévı szennyezések is! Kétféle szennyezés: donor atomok : elektronokat adnak a tiltott sáv tetején A donor atomok energiája közel van a vezetési sávhoz, elektronvezetés akceptor atomok: lyukakat hoznak létre a tiltott sáv alján Az akceptor atomok energiája közel van a valencia sávhoz, lyukvezetés 10/22 A jó szigetelıképességet a következı feltételekkel lehet biztosítani: tani: alacsony hımérséklet (folyékony nitrogén hım. hőtött detektor) nagy tisztaságú anyag, vagy kiürített réteg létrehozása (nincsenek sem elektronok, sem lyukak) Leggyakoribb félvezetı anyagok: Ge, Si, GaAs a) Nagy tisztaságú germánium detektor (High purity germanium detector, HPGe) Nagyon kis szennyezı koncentráció Alacsony hımérsékletre hőtve üzemel detektorház elıerısítı hőtı (hıvezetı rúd) vákuumban folyékony nitrogént tartó edény 11/22 b) Ge(Li), ill. Si(Li) ) detektorok (Lítiummal driftelt germánium, ill. szilícium detektorok) Lényegében nagy térfogatú félvezetı diódák. Félvezetı dióda: két érintkezı réteg, az egyik donor ( n-típusú típusú ), a másik akceptor ( p-típusú típusú ) szennyezés (adalékolás( adalékolás!) Záró irányban történı elıfeszítés a térerısség kihúzza a töltéshordozókat a határrétegbıl, kiürített réteg jön j létre Ha a kiürített réteget ionizáló sugárzás éri elektron-lyuk lyuk párok keletkeznek, áramlökés Nagy hatásfokhoz nagy térfogatú kiürített réteg kell Nagy záróírányú feszültség! 12/22 3

A detektor visszáramának a csökkentése érdekében lítiumot visznek be diffúzióval a kristályba Li Li-drifted. A lítiumnak a helyén kell maradni, ezért az ilyen detektorokat üzemen kívül is folyékony nitrogén hımérsékleten kell tartani! Ha felmelegszik, tönkremegy.. (Si(Li( Si(Li) ) kevésbé érzékeny, mint a Ge(Li)) alacsony hátterő kamra (árnyékolás) Ge(Li) ) detektor folyékony nitrogént tartó edény (Dewar( Dewar) c) Felületi záróréteges detektorok (PIPS) Kis hatótávolságú töltött részecskék detektálására alkalmas. A detektor felületén alakítják ki a kiürített réteget. α-részecskék detektálására kiválóan alkalmas Kis térfogata elıny: Nem érzékeny a nagy hatótávolságú sugárzásokra (pl. gamma-sugárzás) 13/22 14/22 Alfa- béta- és gamma-detektorok sajátosságai A detektálás jellemzı paraméterei: belsı (intrinsic( intrinsic) ) hatásfok (errıl már beszéltünk) α- és β-detektorok : kis térfogat (mivel rövid hatótáv), gamma-detektorok: nagy térfogat holtidı energiafelbontás Holtidı Az az idı, amely alatt egy detektor nem tud új részecskét fogadni. A holtidı miatt elveszítünk részecskéket. Holtidı korrekció: n igazi = n mért 1 1 n Itt τ a holtidı, n mért az idıegységre esı, mért beütésszám mért τ 15/22 A gáztöltéső detektorok holtideje elég nagy (pl. GM-csınél akár millisec is lehet!!). Veszélyes lehet az impulzus üzemmód!! Energiafelbontás FWHM (energiamérésre képes detektoroknál) Jellemzıje: Félértékszélesség (full width at half maximum, FWHM) 16/22 4

Energiamérés fontossága: Különbözı radioizotópok jól meghatározott, diszkrét energiájú sugárzást bocsátanak ki (kivétel a β-sugárzás) A részecskék energiájának mérésével a forrás azonosítható: radioanalítika Spektrum: a részecskék energia szerinti eloszlása alfa-spektrum (két bomlási energia) béta-spektrum (egy bomlás) Analitikai célokra NEM használható, a különbözı izotópok spektrumai átfednek! 17/22 Gamma-spektroszkópia Jelentısége: a gamma-sugarak kijönnek a mintából, tehát kívülrıl is mérhetı, a minta roncsolása nélkül (roncsolásmentes( módszer) egyszerre több elem is meghatározható kvalitatív és kvantitatív meghatározás is! Mindig a detektorban leadott energiát tudjuk csak detektálni! Probléma: : a detektorban bekövetkezı elsıdleges és másodlagos folyamatok miatt a spektrum meglehetısen bonyolult szerkezető Elsıdleges folyamatok: Fotoeffektus ( vonalas szerkezet, jó lenne, ha csak ez lenne!) Compton-szórás ( folytonos eloszlás) Párkeltés (másodlagos folyamatok kiindulópontja lehet) Másodlagos folyamatok: Compton-szórás+fotoeffektus teljes gamma energia (jó!) párkeltés+pozitron annihiláció kiszökési csúcsok stb 18/22 Pozitron annihiláció: : e + + e - 2γ E γ = 0,511 MeV Gamma-spektrométer felépítése analizátor elektron Egy izotóp, két γ-energia detektor elıerısítı erısítı analóg-digitál konverter (ADC) Bonyolult spektrum teljes energia csúcs 19/22 tápfeszültség Tároló memória A detektorból jövı jelek amplitúdója (magassága) arányos a detektorban leadott energiával. U max = k E+U 0 A k arányoss nyossági tényezt nyezı és U 0 meghatároz rozása: kalibráci cióval Energia-kalibr kalibráció: ismert energiájú gamma-forr források (etalonok) mérésem 20/22 5

Szcintillációs detektor és félvezetı detektor spektrumának összehasonlítása (1) HPGe FWHM (1 MeV-nél nél) 1-2 kev NaI(Tl) ) 80-120 kev Szcintillációs detektor és félvezetı detektor spektrumának összehasonlítása (2) Kvalitatív analízis: A csúcsok helye (energiája) alapján a kibocsátó izotóp meghatározható. Energia-kalibráció szükséges! ( X-tengely tengely ) 21/22 Kvantitatív analízis: A csúcsok területe alapján a kibocsátó izotóp mennyisége (koncentrációja) is meghatározható. Hatásfok-kalibráció kalibráció szükséges! ( Y-tengely tengely ) 22/22 6