INGATLANNAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK Településkategóriák: Magyarországon a jellemző településkategóriák: főváros, város, nagyközség, község. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Zártkert: A zártkerteket az 1960-as években alakították ki, avval a céllal, hogy kompenzálják az államosítás és a kezdődő TSZesítés által előidézett tulajdonosi és termesztési bizonytalanságot oly módon, hogy magántulajdon, ezáltal és földhasználatot adtak a népnek. Természetben a település külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része voltak ezek. A zártkert, mint ilyen, ma már a jogszabályok szerint megszűnt, azonban az állampolgárok és a hivatalos szervek zöme még ma is ilyenként ismeri, annak tartja, és annak nevezi a volt zártkerteket, amelyek ma már külterületek. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Nyeles telek: olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz. A nyúlvány szélességének legalább 3 méternek kell lennie, hosszúsága pedig az 50 métert nem haladhatja meg. Fontos szabály, hogy nyeles telek esetében a telek nyél nélkül számított területének el kell érnie a minimális teleknagyságot, ilyen szempontból tehát a terület meghatározásánál a nyúlvány területe nem vehető figyelembe.
Úszótelek: közvetlen közútkapcsolattal nem rendelkező ingatlan, melyet közparkok egyéb közterületek határolnak. Az épület által elfoglalt területrész maga a telek. Telek beépítésének feltételei (OTÉK 33..) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek 1. közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége, 2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), 3. a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, 4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint 5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. -ban előírtak szerint biztosítható. Közművesítettség (OTÉK 8. (1) ) (1) Az egyes építési övezetek közművesítettségének módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani. (2) A közművesítettség szempontjából a) teljes közművesítettségének minősül aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő) ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; b) részleges közművesítettségnek minősül ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, bc) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn; d) közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemelés technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre - 2 -
gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest. Lakás (Lakástörvény) az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatban (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. Összkomfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel); c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. Komfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel; c) melegvíz-ellátással és d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel; b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amennyiben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete hat négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá - 3 -
d) fűthető; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Lakás (OTÉK 105.. (1)): huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynél a helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen lehetővé tegyék: Pihenés, alvást, otthoni tevékenységek folytatását Főzést, étkezés Tisztálkodást/mosást Életvitelhez szükséges anyagok, és tárgyak tárolását. További követelmény: A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m 2 vagy annál nagyobb legyen! Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös. Lakószoba (OTÉK 105.. (2)) : a lakás minden közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m 2 hasznos alapterületű helyisége. Lakószoba (Lakástörvény 2. sz. melléklet) az a helyiség, amelynek a) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; d) melegpadlója van; továbbá e) fűthető; végül f) legalább egy kétméteres ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. Félszoba (Lakástv.) az olyan lakószoba, amelynek alapterülete 6 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. Szoba alapterületének meghatározása a 12/2001. Korm. rendelet alapján (Lakáscélú állami támogatásokról) a padlóburkolat jellegétől függetlenül: a) a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, b) a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a - 4 -
homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). Alapterület: helyiség, vagy tér teljes járófelületének területe. Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége. Beépített terület: határoló falak külső vonala által bezárt terület Bruttó terület/ külső terület, vagy szokás építési területnek nevezni. Nettó terület: belső terület: lakás belső válaszfalait nem tartalmazó, falon kívül számított terület. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) Belmagasság: padló és mennyezet közötti függőleges távolság. Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés). Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. Részleges: épület legalább 1 főszerkezetére kiterjedő teljes felújításnak nem minősülő általános javítási munkák. Teljes: műszaki állapot alapján szükséges, ingatlan egészére kiterjedő-külső/ belső javítási munkák. Korszerűsítés: használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Más megközelítésből központi fűtő/ meleg vízellátó berendezések energiaracionalizálással, összefüggő munkák. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás). - 5 -
Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti; Emeletráépítés: meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő - épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében; Tűzfal: az építménynek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. Oromfal: a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetõszerkezet végeit lezárja. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja. Fajlagos ár: Az adott ingatlan ezer Ft / m 2 ben számított (kínálati vagy eladási) ára. Adott térségben ezzel jellemezhetőek az ingatlanpiaci viszonyok. - 6 -