A Duna Stratégia közlekedési

Hasonló dokumentumok
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

HajózásVilág konferencia

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai ( as tervezési időszak)

Turisztikai pályázati lehetőségek a as időszakban

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének december 10-i ülésére

Nemzeti Klaszter Konferencia

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt.

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

MÓDOSÍTÁSOK HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2230(INI) Véleménytervezet Werner Kuhn (PE v01-00)

Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász


Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen,

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

3.2. Ágazati Operatív Programok

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A megyei tervezési folyamat

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Transznacionális programok

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr,

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)


Magyarország Energia Jövőképe

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

KÖZOP Kormánystratégia július 04. szerda, 08:10

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

2015. április 23. Környezet munkacsoport

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

Az EU Duna RégióStratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület Joó István Főtanácsadó EU Duna Régió Stratégia Külügyminisztérium

Regulation (EC) No. 1080/2006

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

várható fejlesztési területek

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Átírás:

Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25

Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában A Dunának, mint vízi útnak a szerepe a DMRS-ben Fejlesztéspolitikai kérdések a Duna mentén A stratégia elfogadásának ütemezése Összefoglalás

Bevezetés Ritka lehetőség, hogy soros EU elnökként egyidejűleg a Duna Makro-régió Stratégia (DMRS) kidolgozásának koordinációját is Magyarország végezheti.

Duna Makro-régió Stratégia konkrét céljai: a Dunán szállított árumennyiség húsz százalékkal való növelése 2020-ig a régiókon átnyúló intermodális (vagyis a vasúti, a közúti és a folyami fuvarozást összekötő) megoldások jelentős fejlesztése 2020-ra a Fekete-tenger ökoszisztémája az 1960-as években tapasztalt állapotot érje el ismét

Célterület Az Európai Bizottság stratégiai koncepciója; 14 Duna közeli ország 115 millió lakosát érinti. A stratégia középpontjában a dunai makro-régió; közlekedési és energiahálózat, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése áll. Célját, a különböző tagállami projektek összehangolásával kívánja elérni.

Kiemelt témakörök az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek kiépítése, az árvízkockázatok, a belvíz és az aszály integrált kezelése, a vizes élőhelyek és a vízminőség védelme épített és szellemi örökség védelme, a Duna turisztikai és vízi-sport célú hasznosítása.

A kormánybiztos feladatai Előkészíti a Stratégiára vonatkozó magyar javaslatot. Összehangolja a civil szervezeteket (NGO) A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdéskör nem képezi feladatát.

A DMR víziút rendszer Európában

A Duna, mint vízi út jelentősége Európában A Duna adottságai következtében Európa egyik legnagyobb szállító útja (lehetne), a Duna-Majna-Rajna összeurópai vízi útrendszer keleti gerincét képezi, a VII-es pán-európai közlekedési folyosó, az Európai Unió belvízi szállítási korridor rendszerének meghatározó eleme.

Európa vízi országútja

Közlekedési folyosók Magyarországon

A Dunának, mint vízi útnak a szerepe a DMRS-ben A Duna egyes szakaszain az alacsony szintű szabályozottság miatt a hajókapacitások csak 60-70 százalékban használhatók ki. Emiatt az Európai Bizottság Duna-stratégiára vonatkozó tervezetében szerepel, hogy a Duna és mellékfolyóinak fizikai kapacitását fejleszteni kell, a szűk dunai hajózási keresztmetszeteket pedig a környezeti szabályozás betartása mellett meg kell szüntetni

A Duna szerepe a hazai Duna Stratégiában A Magyar Kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők létesüljenek. Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.

Fejlesztéspolitikai kérdések A Duna mente kedvező gazdaságföldrajzi potenciálja hasznosításának kiemelkedő területe; a korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó kikötők, mint trimodális logisztikai központok fejlesztése.

Fejlesztéspolitikai kérdések II. A Duna menti vízi vendégforgalmat elősegítő beruházások fejlesztésére van szükség; többek között a vízi határállomások korszerűsítésére, komplex marina szolgáltatások kialakítására, a parttal párhuzamos kerékpárút kialakítására, nemzetközi hajóállomások korszerűsítésére, ill. újak építésére, a térségi közösségi vízi személyszállítási (Duna-express) rendszerek kialakítására.

Folyamatban lévő projektek WANDA WATERMODE

Győri Országos Közforgalmú Kikötő

Győr külső közlekedési kapcsolatok

Budapesti Szabadkikötő Logisztikai ZRT

Bajai Országos Közforgalmú Kikötő

A stratégia elfogadásának ütemezése 2011 február 3.-án Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU biztossal bejelentették az országok páros koordinációs felelősségét a prioritások szerint. A Danube Region Strategy Labgroup (Duna Stratégiai Munkacsoport) ülése 2011 március 17.-én. Koordinátorok találkozója Gödöllőn 2011 május 10.-én. A tanács előzetes jóváhagyása után, még a magyar elnökség idején az államfők aláírják a stratégiát 2011 júniusban.

Feladatmegosztás Magyarország a fenntartható energia használatának ösztönzése, a vizek minőségének helyreállítása megőrzése és a környezeti kockázatok kezelése területén kapott koordinátori szerepet. A vízminőségben Szlovákia a környezeti kockázatok megelőzésében Románia lesz a koordinátor partnerünk.

Összefoglalás Az Európai Bizottság februárban közzétette a Duna-stratégiára vonatkozó javaslatát, arra viszont továbbra sincs érdemi válasz, hogyan egyeztethető össze a folyó megóvása és duzzasztás nélkül a belvízi teheráru-szállítás gazdaságosságának javítása,volumenének megkívánt növelése.

Összefoglalás II. Johannes Hahn regionális EU biztos a Dunastratégia bemutatásakor, a két szempontrendszer összeegyeztetésére vonatkozó kérdésre mindössze annyit mondott: a környezetvédelem és a fenntartható gazdasági törekvések nem ellentétesek egymással, mindössze működő és reális megoldásokat kell találni összehangolásukra. Mindegy, hogy kék vagy zöld, csak tiszta legyen a Duna.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Pál Ernő pal.erno@freemail.hu Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25