A pã ncã los hajã³k tã rtã nete

A pã ncã los hajã³k tã rtã nete Hozzà adta: Bodnà r Sebestyà n 2004. október 23. szombat 11:09 Utolsó frissitã s 2007. november 20. kedd 08:52 A XVIII. szã zad vã gã n, a XIX. szã zad elejã n a hadihajã³k à s fegyvereik fejlesztã se megã llt. A tengereken a fã bã³l kã szã¼lt vitorlã s hadihajã³k uralkodtak. A legnagyobb ilyen hajã³kat sorhajã³nak neveztã k. Ezek 4-5000 tonnã s hã romã rbocos, teljes vitorlã zatãº, mintegy 1 mã ter vastag oldalfalãº, 2-3 ütegfedà lezetes hajã³k voltak. Az ütegfedà lzeteken 80-120 à gyãºt is hordoztak. Az à gyãºik űrmà rete 21 cm kã rã¼l alakult. A nehezebb à gyãºkat mindig az alsã³bb ütegfedà lzetekre telepã tettã k a sãºly jobb elosztã sa vã gett. Az ütegfedà lzeteken az à gyãºnyã lã sokat fapalettã kkal lezã rva tartottã k, à s csak ütkà zetnã l nyitottã k ki Å ket. Az à gyãºk lã vedã kei à lt tã mã r vasgolyã³k voltak, bã r alkalmaztak kartã csot az à rbã³cok, vitorlã k à s az emberek ellen. A sorhajã³ nevet a tengeren alkalmazott taktikai sã mã kbã³l kaptã k. Mivel e hajã³k à gyãºinak tã bb mint 90%-a a kã t oldalra nã zett - csak a hajã³k tatjã n volt mã g nã hã ny à gyãº, elã l legtã bbszã r egy-kã t lã veg - ezã rt a tå±zhatã suk is oldalra à sszponto taktika szerint az egymã s mellett oszlopban, azon belã¼l pedig sorban haladva kellett az ellensã ges hajã³k hasonlã³ alakzatai ellen kã¼zdeni. Az egymã s melletti pã rhuzamos elhaladã skor ún. oldalsortå±z megnyitã sã val minã l tã bb cã lzott lã vã st kellett leadni az ellensã ges hajã³ra. Ilyen harcã szati szabã lyok voltak à rvã nyben, amikor 1822-ben Paixhans francia tã¼zã rtiszt olyan kã vetkeztetã sre jutott, hogy kismã retå±, gå zã¼zemå±, robbanã³grã nã tot hasznã l pã ncã lozott gyors hajã³k lekã¼zdhetik a sorhajã³kat. Az új hajã³ elgondolã sait mã g nem, de a robbanã³lã vedã kkel tã¼zelå à gyãºkat a francia flotta 1824-ben rendszeresã tette. Rà videsen mã s flottã k is à tvettã k. Az amerikai R.Fulton 15kW-os J.Watt rendszerå± gå zgã ppel hajtott hajã³t kã szã tettet 1807-ben, ami jã³l må±kã dã tt. Az óceà nokat à s kikã tå ket lassan elleptã k a fã¼stã t okã dã³ kã mã nyes kereskedelmi hajã³k, melyek szã lcsendben is kã pesek volta haladni. Ezt az elå nyã s tulajdonsã got a Royal Navy sem hagyhatta ki, à gy 1822-ben mã r hat lapã tkerekes vontatã³hajã³ja volt. A lapã tkerã k azonban sã rã¼lã kenynek bizonyult. Fulton 1814-ben az elså lapã tkerekes hadihajã³t DEMOLOGOS-t vizi ütegkà nt New York vã delmã re kã szã tette angol tã madã s ellen. A lapã tkereket kettå s hajã³tes kã zã rejtette. Nem vã lt be. A lapã tkerã k viharban tã rã kenynek bizonyult. A megoldã s a hajã³csavar megjelenã se vo gå zgã pet à s hajã³csavart pã³tlã³lagosan szinte minden magã ra adã³ flotta fregattjaiba à s sorhajã³iba beã pã tette. A gã mind mã sodlagos hajtã³må±vet csak szã lcsendes idå ben hasznã ltã k, mivel a szã l segã tsã gã vel gyorsabbak is volta valamint a szã nfogyasztã s miatt a hatã³tã volsã g csã kkent. A vas mint szerkezeti anyag csak lassan hã³dã tott teret a hajã³ã pã tã sben. ElÅ szã r vegyes à pã tã så± hajã³k kã szã¼ltek: fa à pã tã så± hajã³k vaslemez borã tã ssal. A b vã vott hã borãºkban a Nahimov tengernagy vezette orosz flotta 1853-ban Sinopà -nã l dã ntå gyå zelmet aratott a tã rã k flotta felett. Az orosz hajã³k vitorlã sok voltak, de robbanã³golyã³kkal tã¼zeltek, a tã rã kã k soraiban viszont kã t gå zhajã³ is volt, de a tã rã k lã vegek csak tã mã r vasgolyã³kat lå ttek ki. Gyà zã tt a robbanã³lã vedã k, a grã nã t. Az angolok à franciã k fã lretã ve ellensã geskedã seiket egyidå re a balkã ni orosz hegemã³niã tã³l fã lve megtã madtã k orosz flottã krã mi hã borãºban Szevasztopolnà l a hajã³k à s a parti ütegek a lã vedã kek à s lå por fã lelmetes mennyisã gã t pa el eredmã ny nã lkã¼l, mivel a sekã ly vã z miatt a mã sfã l km-re a partot megkã zelã tå sorhajã³k à s parti ütegek kã estek egymã s lå tã volsã gã n.felismertã k, hogy az erå dã k lã vetã sã hez sekã lyebb merã¼lã så±, de vã rtezett h à pã teni. 1854-ben III. Napóleon, aki szã vesen à ldozott a flottã ra a francia Arzenal-nak parancsot adott 5 pã ncã lozott úszó üteg megã pã tã sã re. Ezek 1800 tonnã s fã bã³l kã szã¼lt vaslemezzel borã tott tutajszerå± hajã³k voltak. Merülà sã¼k a sorhajã³k 6-8 mã terã hez kã pest csak 3 mã ter volt. Mivel à nã llã³ mozgã sra gyakorlatilag kã ptelen voltak (4 csomã³) ezã rt odavontattã k Å ket Szevasztopol alã. Hà rom à s fã l órà s tå±zpã rbaj zajlott le, melyben midegy hajã³ 1000 lã vã st adott le à s à s sajã t talã latot az orosz 24 fontos parti ütegektÅ l kã rã¼lbelã¼l 100-at szenvedtek e pã ncã lt à tlå ni az oroszok nem tudtã k, csak mintegy 30mm-es bemã lyedã sek keletkeztek. Az erå dã t szã tlå ttã k à megadta magã t. Nahimov is hå si halã lt halt. A pã ncã l akkor nyert elå szã r a lã vedã kekkel szemben.a franciã k a krã m tapasztalatok à s sajã t à gyãºfejlesztã seik hatã sã ra 1856-ban új flottaprogramot fogadtak el. A tã bb ütegsoros sorhajã³k à pã tã sã t megszã¼ntettã k à s az egy ütegsoros (oldalra tã¼zelå ) pã ncã lozott gå zã¼zemå± tengeri fr à pã tã sã re adtak ki pã lyã zatot. 18 terv kã zã¼l Dupuy de Lome nyerte a pã lyã zatot, aki kã så bb a hadiflotta få terv lett. 1860. novemberã ben megszã¼letett a hadihajã³zã s tã rtã netã ben az elså tengerjã rã³, gã perejå± pã ncã los ha GLOIRE. A francia pã ncã los fregatt à pã tã sã nek hã re eljutott Anglià ba is, ahol a parlament, a kã zvã lemã ny à s tengerã szeti lordok megrettentek, mivel a tengeri hatalom volt Anglia få tã rekvã se à s vã delme. Pà lyã zatot à rtak ki hasonlã³, de minden tekintetben jobb vastestå± hajã³ Ã pã tã sã re. A WARRIOR à s a BLACK PRINCE 1861-ben sorolt be flotta à llomã nyã ba. TervezÅ jã¼k Isaac Watt volt. A hajã³k sebessã gã t à s à gyãºikat úgy mã reteztã k, hogy felã¼lm GLOIRE-à t. Ezzel kezdetã t vette a pã ncã l à s a lã vedã k versenye a tengeren is.a franciã k à s az angolok egymã s à pã tettã k az elå szã r fã bã³l à pã tett, de pã ncã lvã delmå±, majd teljesen vasã pã tã så± pã ncã lhajã³kat. A kis eleinte nã luk rendeltek meg, majd sajã t maguk à pã tettã k pã ncã los fregattokat. Kà så bb kialakult a hajã³fajtã k új tagozã³dã sa. LegerÅ sebbek voltak az ún. I. à s II. osztã ly㺠pã ncã los hajã³k (a kã så bbi cirkã lã³k). 1866-ra mã r mint pã ncã loshajã³ volt a flottã kban. Mellettük sok orszã gban a volt sorhajã³k à s fregattok ütegfedà lzetã nek szã mã t csã kkentve rã szlegesen pã ncã loztã k azokat. A pã ncã l vastagsã ga az új, vontcsã vå± Ã gyãºk korã ban dã ntå jelentå sã gå± lett.az oldalã¼tegsoros hajã³k a pã ncã l ellenã re azonban mã g mindig a csatasorban tudtak megfelelå à hatã sos harcot vã vni az ellensã g hasonlã³ tã pus㺠hajã³ival. A tervezå k új megoldã sokat kerestek. ElÅ szã r a kã zpon üteges ún. kazamata hajã³k à pã tã se volt cã lravezetå. Itt az à gyãºkat egy a hajã³ kã zepã n kialakã tott kã zponti e vontã k à ssze. Az elså ilyen tã pus㺠hajã³ a brit BELLEROPHON volt. A franciã k tovã bblã ptek, az OCEAN osztã ly㺠hajã³ikon a kazamata fã lã elå re à s hã tranã zå à gyãºkat kã r alak㺠pã ncã lbã styã val "barbett"-el vã dve helyeztã

az à gyãºk nem voltak forgathatã³ak, igy kilã vã sã¼k korlã tozott volt, lã nyegã ben a hajã³val kellett cã lozni, ami harcã szatilag hã trã nyos volt.a forgã³ pã ncã ltoronynak tã bb hã ve à s egy lelkes prã³fã tã ja is volt. Az amerikai John Ericsonnak lehetå sã ge is lett bizonyã tani. Az amerikai konfã derã ciã³s hã borãºban a flotta legnagyobb rã sze únionista volt. Blokà dot lã tesã tettek a dã li à llamok partjai mentã n à s megakadã lyoztã k az Europà bã³l - elså sorban Anglià bã vã sã rolt utã npã³tlã s eljuttatã sã t a kikã tå kben. A dã lieknek megfelelå hajã³juk nem lã vã n a MERRIMAC nevå± freg vasãºti sã nekbå l à s lemezekbå l pã ncã lt erå sã tettek. Az orrã ra vã z alatti dã få kost szereltek. A MERRIMAC 5300 ton gå zfregatt volt, få fegyverzetã t 6db 22cm à gy㺠alkotta. A haj㳠új neve VIRGINIA lett. 1892. mã rcius 8-à n megtã madta blokã dot fenntartã³ Ã szaki erå k 24 à gyãºs CUMBERLAND fregattjã t à s harckã ptelennã tette. Ezt kã vetå en az 50 à CONGRESS fregattot rommã lå tte. Å maga nagyon kevã s sã rã¼lã st szenvedett. Az à szakiakat megdã bbentette a hã Ericson 100 nap alatt megã pã tette az à szaki flotta rã szã re a mindã ssze 987 tonnã s MONITOR nevå± vasbã³l kã szã pã ncã lhajã³jã t. A MONITOR erå sebb pã ncã lzattal alacsonyabb felã pã tmã nnyel à s forgã³ pã ncã ltoronyban 2 db à gyãºval valamint pã ncã llal fedett parancsnoki à llã ssal kã szã¼lt el. 1862. mã rcius 9-à n Hamptons Road-nà l a kã t h talã lkozott. A hat à s fã lã³rã s tå±zpã rbaj idå nkã nt kã zvetlen kã zelrå l zajlott le. A VIRGINIA-t a MONITOR kã rbeãºs forgã³tornyã val à llandã³an tå±z alatt tartotta. A pã ncã lok itt is kitartottak, de a VIRGINIA szenvedett tã bb sã rã¼lã st. A tengeri csata dã ntetlen lett, mindkã t hajã³ visszavonult, de stratã giailag az à szakiak nyertek, mivel a blokã dot tovã bbra is fenn tudtã k tartani. Nyilvà nvalã³ lett, hogy a forgã³torony a szå±k tã¼zelã si sã vval rendelkezå kazamata illetve barbetta megoldã sokkal szemben elå nyben van.az USA-ban az únio à llamok tã bb mint 60 db Monitor tã pus㺠hajã³t à pã tettek meg, de hamar kiderã¼lt, hogy alacsony à pã tã sã¼k, sekã ly merã¼lã sã¼k miatt csak partkã zelben à s nyugodt vize hasznã lhatã³ak. Maga a MONITOR is viharban så±llyedt el 1862. december 30-à n a Cap Hatters foknã l. A folyami hadviselã sben azonban bevã ltak à s egã szen a II. vh. vã gã ig hasznã ltã k a monitor tã pus㺠hajã³kat. Az óceà noko azonban mã s utakat kellet keresni. Az angol Cowper Coles tengerã szkapitã ny is erå sen tã mogatta a forgã³tornyok à pã tã sã t a hadihajã³kra. Az angol admiralitã s hozzã jã rult a MONARCH sorhajã³ Ã tã pã tã sã hez, majd a CAPTA forgã³tornyos tengeri hajã³ megã pã tã sã hez. 1866-ban Europà ban is megtã rtã nt az elså pã ncã los hajã³k kã zti cs osztrã k-olasz hã borãºban a kã t flotta 1866. jãºlius 26-à n talã lkozott à ssze Lissà szigetã nã l. Olasz rã szrå l tã bb pã ncã lozatlan fahajã³ mellett kettå I. à s à t II. osztã ly㺠pã ncã los oldalã¼tgsoros à s kazamata hajã³, egy 4000 tonn toronyhajã³ Ã s kã t monitor vett rã szt az ütkà zetben. A fegyverzetã¼k vegyes volt, kã rã¼lbelã¼l 200 kã¼lã nfã le űrmà retå± Ã gyãºval. A osztrã k flotta kettå I. à s nã gy II. osztã ly㺠pã ncã los hajã³bã³l à s tã bb rã gi, vã rtezetle à llt. Fegyverzetük jã³val gyengã bb, a sima csã vå± Ã gyãºkon kã vã¼l 74, az olaszokã nã l kisebb űrmà retå± vontcs à gyãº. Az akadã miã kon tanult elveknek megfelelå en à s az erå viszonyoknak megfelelå en az olaszoknak kellett volna gyå zniã¼k. Nem à gy tã rtã nt. Az olaszok PERSANO admirã lis parancsoksã ga alatt a sorhajã³harcã szat elvã nek megfelelå en csatasorban haladtak. Az osztrã k hajã³k Tegethoff ellentengernagy parancsnoksã ga alatt à k alakban tã madtak. A pã ncã l ismã t bizonyã tott. Tà bb mint 4000 lã vã s csak szemã lyi serã¼lã seket okozott. Ekkor tã rtã n modern hadviselã s elså à s utolsã³ szã ndã kos kosolã³ manå vere. Az olasz vezã rhajã³, a REâ D ITALIA à tmenetile kormã nyozhatatlannã vã lt. Az ERZHERZOG FERDINAD MAX pã ncã los fregatt, mely az osztrã k vezã rhajã³ volt, Tegethoff ellentengernagy à s bã rã³ Sterneck sorhajã³kapitã ny parancsnoksã ga alatt olyan sikeresen sarkantyãºzta meg oldalrã³l, hogy az olasz hajã³ elsã¼llyedt. A tã bbi olasz hajã³ elmenekã¼lt. Ezt kã vetå en egã szen az I. vh. vã gã ig minden nagyobb cirkã lã³t à s csatahajã³t felszereltek då få kossal, fã¼ggetlenã¼l attã³l, hogy soha be nem vetettã k, så t tã bb sãºlyos baleset - sajã t hajã³ kosolã sa - tã rtã nt velã¼k.a flottã k egyre tã bb kazamata à s forgã³tornyos pã ncã l hajã³t à pã tettek. A vitorlã zat az 1870-es à vektå l a sã rã¼lã kenysã gã¼k, valamint a gå zgã pek fejlå dã se miatt la elmaradt a hajã³krã³l. A pã ncã lok vastagsã ga mã r a GLOIRE-nek hã rom-nã gyszerese. A hajã³tã¼zã rsã g rendszerin hajã³k orrã szã n à s tatjã n elhelyezett kettå -kettå forgathatã³ toronyba helyezett órià s, 30-43 cm-es à gyãºkbã³l à llt. E felã¼l kazamatã s vagy kisebb tornyos elrendezã sben tã bb kisebb gã pã gyãº, illetve 10-15 cm à gy㺠volt a hajã³k fedã lzetã n, termã szetesen korlã tozott kilã vã si lehetå sã ggel. Az I.osztà ly㺠pã ncã los hajã³kat csatahajã³knak is A II. osztã ly㺠hajã³kat pã ncã los cirkã lã³knak. A zã rt tornyok szellå ztetã se gondot okozott, à gy nã mely hajã³nã l à tt nyitott de forgathatã³, à gyãºkkal ellã tott tornyokhoz, azonban hamar bebizonyosodott, hogy az idå jã rã s à s az ellensã ges srapneltå±z ha nem is teszi harckã ptelennã a lã vegeket, de a kezelå szemã lyzetet igen. Az elså jã³l szellå ztetett få tã¼zã rsã gå± hajã³kat az angolok à pã tettã k. Az NILE à s a TRAFAGLAR 34,3 cm-es få tã¼zã rsã gã t 457mmpà ncã lzat㺠tornyokba helyeztã k kã zã pen a citadellã ban oldalankã nt hã rom 15,2 cm-es kã zepes tå±zã rsã get h el 507mm-es pã ncã lzattal. A pã ncã l tã mege 4000 tonna volt. A Home Fleet flottaegysã gei tovã bb à pã¼letek. Egymà utã n kã szã¼ltek el a COLLINGWOOD, a ROYAL SOVERIGN, a MAGNIFICENT, A LONDON, a KING EDWARD VII. osztã ly㺠csatahajã³k.a csatahajã³kat harci kã rã¼lmã nyek kã zã tt 1882-ben, az Egyiptom elleni hã borãºban prã³bã lhattã k ki. Az alexandriai parti erå dã k csak simacsã vå± Ã gyãºkkal voltak felszerelve, melyek hatã stalanok voltak a brit flotta ellen. Az ütkà zet kimenetele nem volt kã tsã ges, azonban az 1750 nehã z, 1730 kã zepes à s 16000 kã nnyå lã vedã kbå l csak 5 % csapã³dã³tt be a cã lterã¼leten. Ennek oka a tå±zvezetã s mã³dszereinek à s eszkã zeinek fejletlensã ge volt.a csatahajã³k mellett a II. osztã ly㺠pã ncã los hajã³kbã³l kialakultak a pã ncã los cirkã lã³k. Ezeket à vvã rtes cirkã lã³knak is neveztã k, mivel elså sorban a vã zvonalon pã ncã loztã k Å ket. A mã sik lehetå sã g az à vvã elhagyã sa mellett a lã tfontossã g㺠helyeken alkalmaztak pã ncã lborã tã st à s pã ncã lfedã lzetet. Az elså ilyen vã d a Chile szã mã ra 1883-ban à pã tett ESMERALDA volt. Egy csatahajã³ Ã rã bã³l hã rom à vvã rtes vagy vã dett cirkã lã³t lehetett à pã teni, ami a kisebb nemzeteknek is fejlå dã si lehetå sã get adott. A cirkã lã³k sebessã ge 16-20 csomã³, ami 3 csomã³val meghaladta a nehã z pã ncã lzattal ellã tott csatahajã³kã t. A cirkã lã³knak egy rã szã t nyitott lå à llã s㺠8-16 à gyãºkkal fegyvereztã k fel. Az erå sebb cirkã lã³kon à l à s hã tsã³ forgã³tornyot is felszereltek 20 cm-es à gyãºkkal. Và zkiszorã tã suk 3-6000 tonna volt. Sok cirkã lã³t à pã tett Anglia, Franciaorszà g, Oroszorszà g, Nà metorszã g à s Jap Az Egyesült à llamok a transzkontinentã lis vasãºttal à s telepã¼lã seivel a keleti partot is elã rte, à gy kereskedelmi à s politikai à rdekeinek megfelelå en maga is elså sorban cirkã lã³ flottã t à pã tett. Az 1900 à vek kezdetig 9 csatahajã³t is à pã tett.az elså modern hadihajã³ hã bor㺠à ppen az új amerikai à s a spanyol flotta kã zã tt zajlott le, 1898-ban. A 115

napig tartã³ hã borãºban elå szã r 1898. mã jus 1-à n Dewey sorhajã³kapitã ny nã gy pã ncã los à s kã t kiscirkã lã³val bocsã tkozott à s megsemmisã tette a Manilai à bã lben Cavite elå tt a Montojo ellentengernagy vezette kã t nagyobb à s hã rom kiscirkã lã³bã³l à llã³ spanyol csendes óceà ni hajã³hadat. Július 3-à n Sampson altengernagy a INDIANA, OREGON, IOWA à s TEXAS csatahajã³kkal - egyenkã nt 4 db 33cm-es à s 8db 20cm à gyãºval - a BROOKLYN, valamint a parancsnoki hajã³kã nt hasznã lt 6x20 cm-es à gyãºval felszerelt New York pã ncã los cirkã lã³kkal blokã d alã vette, majd ronccsã lå tte a spanyol Cervera admirã lis parancsnoksã ga alã tartozã³ CRISTOBAL COLON, INFANTA MARIA TERESA, VISCAYA à s AMIRANTE OQUENDO - egyenkã nt 2x24cm à s 8x14cm à gyãºkkal felszerelt - nã gy pã ncã los cirkã lã³t à s tã bb à gyãºnaszã dot. Kuba az USA-à lett. [newpage]a pã ncã los hajã³k fejlå dã sã re az 1890-es à vek 1906-ig terjedå idå kben elså sorban a csatahajã³k fejlesztã se a jellemzå. à ltalã nossã gban leã rhatã³, hogy a csatahajã³k tã¼zã rsã ge kã nnyå±, kã zepes à s nehã ztã¼zã rsã gre tagozã³dott. A nehã ztã¼zã rsã g a hajã³ orr- à s tatrã pã ncã lozott ikertoronyban 24-34 cm lã vegekbå l à llt. Az lã vegek űrmà rete nem nã vekedett, azonban a gyã rtã stechnolã³giã nak, a lã vegek kaliberhosszãºsã gã nak nã velã se miatt az à gyãºk tulajdonsã gai javultak. ElsÅ sor a lå tã volsã g à s a lã vegek pontossã ga nã vekedett. A csatahajã³k kã zepes tã¼zã rsã ge a 14 cm lã vegekrå l 17-19 lã vegekre vã ltozott. Ezek az à gyãºk a hajã³k kã t oldalã n vagy pã ncã lozott tornyokban 1-2 cså vel, vagy pã ncã lozott kazamatã kban helyezkedett el. A kã nnyå±tã¼zã rsã g 37-120 mm-es gyorstã¼zelå à gyãºkkal volt felszerelve. A kã nnyå±tã¼zã rsã g elså rendå± feladata az új fegyver, a torpedã³vetå naszã dok elleni harc megvã vã sa. A csatahajã³ tehã t a tã¼zã rsã g vegyes kã pet mutatott. A fedã lzeten a 4-5 fajta űrmà ret à s 30-40 lã vegcså sem volt ritka. A få tã¼zã rsã g kivã telã vel, mely egysã gesen pã ncã ltoronyban à s szabad kilã vã ssel azonos helyen volt a hajã³k à sszes tã bbi à gy㺠a hajã³ tervezå jã tå l fã¼ggå en helyezkedett el. A francia irã nyzat szerint pld. a CHARLES MARTEL osztã ly 3 fã le űrmà retå± Ã gyãºit egyedi forgã³tornyokba helyeztã k. Ez a megoldã s nagyon sok forgã³tornyot igã nyel få tã¼zã rsã get kã så bb a franciã k is ikertornyokba helyeztã k. A nã met irã nyzat szerint a csatahajã³kat nã ha hã romszintesen is teleraktã k lã vegekkel. A KAISER osztã ly egysã geinã l mã g csak 24, majd 28 cm-es få tã¼zã rsã alkalmaztak. Igaz ezt a Krupp lã vegek kivã lã³ tulajdonsã gai ellensãºlyoztã k. A kã zepes tã¼zã rsã g vegyes torony à s kazamata rendszerben volt telepã tve. Brit vã lemã ny szerint a nã met hajã³k nehã ztã¼zã rsã ge à s pã ncã lzata gy Az USA flottã jã nã l a KEARSARGE osztã ly hajã³it 34 cm-es à s 20,3 cm-es få tã¼zã rsã ggel lã ttã k el. Ezek a lã vege ikertornyokban emeletes elrendezã sben egymã s felett helyezkedtek el. Ennek a megoldã snak a hã trã nya, hogy egy esetleges telitalã lat esetã n egyszerre mindkã t torony harckã ptelennã vã lt. A kã zepes à s kã nnyå±tã¼zã rsã g ka elrendezã se viszonylag bevã lt. A csatahajã³knã l megfigyelhetå, hogy a få tã¼zã rsã g nehã zã gyãºi elå re- illetve hã tratã¼zelã s mellett oldalra is jã³l lå ni - a kã zepes tã¼zã rsã g mintegy felã vel egyã¼tt. A hajã³k teljes tå±zerejã nek fele alkalmazhatã³ volt bã rmelyik oldalon. Ez hasonlatos volt az egykori vitorlã s sorhajã³khoz. Felmerült a kã rdã s, hogy ismã t a vonal/sor/harcã szat a leghatã konyabb à s a hajã³k harcã nã l az oldal-tå±zpã rbaj lesz a jellemzå. A vã laszt a tengeri csatã k adtã k meg. A csatahajã³kat újra sorhajã³knak is kezdtã k nevezni. A csatahajã³k pã ncã lja nikkelã tvã zet volt, majd 1895. utã n, Krupp szabadalma alapjã n krã³mnikkel à rvã zetå±, kã¼lã nlegesen hå kezelt "K"â œ vã rtezet fedte a csatahajã³kat. A csatahajã à vpã ncã lja elã rte a 300-450 mm-es vastagsã got, majd a pã ncã l minå sã gã nek javulã sã val a vastagsã g 270-305 csã kkent. A lå szerfelvonã³ aknã kat is pã ncã loztã k 100-150mm-es vastagsã gban. A csatahajã³k vã zkiszorã tã sa 12-16 000 tonna. A hajã³k 16-18 csomã³, kã så bb 20 csomã³ maximã lis sebessã gå±ek. A sebessã gnã vekedã st a gå zhajtã få gã pek 20 000 lã³erå s (14 000 kw) fokozã sã val à rtã k el. A csatahajã³k mellett a gyorstã¼zelå à gyãº, a pã ncã ltã lã vedã k à s a torpedã³k megjelenã se a cirkã lã³kat is új helyzetbe hozta. A pã ncã lfedã lzet à nmagã ban mã r nem elegendå ezek ellen, ezã rt vissza kellett tã rni az à vpã ncã lzathoz. Az 1880-as à vektå l a pã ncã lfedã lzetes cirkã lã à vvã rtes pã ncã los cirkã lã³kat is à pã tettek. Az à vvã rt 150-230mm-es vastag volt, a franciã k, nã metek à s oroszo hajã³ teljes hosszã ban a brit Kirà lyi Haditengerà szet a hossz hã romnegyedã ben à pã tettã k. A cirkã lã³k få tã¼zã rs 25 cm-es à gyãºkbã³l à llt, elå szã r egycsã ves majd ikertornyokban. A få tã¼zã rsã get jelentå s szã m㺠kã nnyå± gyorstã¼zelå lã veg egã szã tette ki. A fegyverzet à s a pã ncã l miatt a hajã³k mã rete à s vã zkiszorã tã sa nå tt, a na pã ncã los cirkã lã³k vã zkiszorã tã sa a szã zadfordulã³ra elã rte a 12500 tonnã t, vagyis a csatahajã³k mã retã t. A gå z fejlå dã sã nek kã szã nhetå en a cirkã lã³k sebessã ge nå tt, elã rte a 26 csomã³t. Ebben az idå ben kezdtã k a 8000 to nagyobb pã ncã los cirkã lã³kat nehã z, vagy I. osztã ly㺠cirkã lã³nak nevezni. A csatahajã³tã³l a mã reten kã vã¼l a gyengã bb pã ncã lvã dettsã g, a tå±zerå à s a nagyobb sebessã g kã¼lã nbã ztette meg. Az 1890-es à vekben az e tã rekvã sek miatt minden nagy à s kã zepes hatalom flottafejlesztã st hajtott vã gre, majd ezt 1898-tól mã g nagyobb fegyverkezã si verseny kã vette. Ebben nagy szerepe volt a brit à s francia flottã t ellenfã lnek tekintå Nà metorszã gnak. Vilmos csã szã r tã mogatã sã val Tirpitz haditengerã szeti miniszter programja szerint 38 csatahajã³, 8 partvã delmi pã ncã lhajã³ Ã s 32 cirkã lã³ Ã pã tã sã t vettã k tervbe. A japã n haditengerã szet 1894-ben vã sã rolt 5 cirkã lã³t, ma nehã zipar is megã pã tette az elså kã t cirkã lã³t. A hajã³kkal szeptember 17-à n a Jalu folyã³ torkolatã nã l japã n legyå kã nai flottã t, mely korszerå±tlenebb egysã gekbå l à llt. A tå±zpã rbaj tã volsã ga 1,5-2 km volt. Az à vtized vã gã n japã kettå 12 300 tonnã s à s kettå 15 100 tonnã s csatahajã³val rendelkezett. 1910-re mã r hazai gyã rakban 16 500 tonnã s 19 csomã³ sebessã gre kã pes csatahajã³kat à pã tettek. Az Egyesült à llamok cirkã lã³kon kã vã¼l hã rom partvã då pã ncã lhajã³t à s kilenc csatahajã³t à pã tett. Ezekkel ver tã bb csatã ban a spanyol kirã lysã g hadiflottã jã t 1898-ban. A hatã sos lå tã volsã g itt is 1,5-2 km volt. A csatã ban elså sorban a kã zepes tã¼zã rsã g teljesã tett kivã lã³an. Az amerikai nehã zlã vegek 4-5km-rÅ l is à rtek el talã latokat, talã lati arã ny elkeserã tå, 8000 lã vã sbå l 121 talã lat. A brit vã lasz a nã met flottafejlesztã si programra az 1898-ban megnã velt program: 10 csatahajã³, 42 cirkã lã³ Ã s 18 torpedã³naszã d à pã tã se à t à ven belã¼l. A må±szaki fejlesztã

folytatã³dott. A gyã r fã¼stå± nitroglicerines lå por nã velte a torkolati sebessã get, ezzel a lã vegek hatã³tã volsã gã t, à s lã vedã kek sebessã gã t. A brit vã ltozat a kordit, a japã n a simoze nevet kapta. A pã ncã ltã rå lã vedã kek testanyag krã³macã lt alkalmaztak. Az 1887-ban bevezetett robbanã³ grã nã t a becsapã³dã skor az ellensã ges hajã³t nagyobb felã¼leten rongã lta. 1892-tÅ l optikai tã vmã rå t alkalmaztak. A cså mozgatã sã t is gyorsã tottã k: kã¼lã nfã le segã tå mechanizmusokat alkalmazva elã rtã k, hogy a lã vegirã nyzã³k a cã lzã³kã szã¼lã k szã lkeresztjã t à llandã³an a cã tudtã k tartani à s nem kellett vã rni, hogy a sajã t hajã³ lã vegcsã ve az ellensã ges hajã³ra pontosan rã irã nyuljon. à leslã vã szeteken a talã lati arã nyt a kã tszeresã re nã veltã k. A hajã³gã peknã l a fã¼stcsã ves kazã nt a vã zcs vã ltotta fel, melynek a hå leadã si felã¼lete nagyobb. A fajlagos szã nfogyasztã s a felã re csã kkent, a gå znyomã s tãºlhevã tett gå zzel mã r 10-12 bar-ra fokozã³dott. A 3x-os expanziã³s gå zgã pek alkalmazã sa a fajlagos gã ptã meget 70kg/LE-re csã kkentette. A technikai újà tã sokat a tã bbi haditengerã szet, elså sorban a brit technikã t alkalmazã³ japã n is à tvette. A brit hajã³ã pã tå ipar az orosz, amerikai à s japã n haditengerã szet mellett tã bb kisebb orszã gnak is à pãhadihajã³kat. A gã pesã tã s eredmã nyekã nt egy 16 000 tonnã s csatahajã³t ugyanãºgy kb. 1000 ember szolgã lt ki, mint à ve a fele akkora pã ncã lhajã³kat. A csatahajã³k à s pã ncã los cirkã lã³k alkalmazã sã ra az 1904-1905-à s orosz-japã n hã bor㺠adott alkalmat. 1904. febru 8-à n a Csà szã ri Japà n Haditengerà szet hadã¼zenet nã lkã¼l torpedã³naszã dokkal tã madã st indã tott az Orosz Hajóhad Port Arturban (ma: Kà na Lüsun) à llomã sozã³ tã vol-keleti flottã ja ellen. A tã vol-keleti hajã³had hã t csatahajã³bã³l à s pã ncã los cirkã lã³bã³l, valamint 18 kã nnyå±cirkã lã³bã³l à s torpedã³vetå naszã dbã³l à llt. A Petropavloszk, a Retvizan à s a Cezarevics korszerå± csatahajã³k voltak, mã g a Poltava, Pobeda, Pereszvet à s Szevasztopol inkã bb pã ncã los cirkã lã³nak tekinthetå k. A Bajan nehã zcirkã lã³ korszerå± hajã³, de a Pallada, Aszkold, Diana cirkã lã³k elavult egysã gek voltak. A Novik kã nnyå±cirkã lã³ a leggyorsabb hajã³ volt a Csendes à ceã non. A japã n torpedã³naszã dok orosz hajã³nak à lcã zva magukat, à jszaka tã madtã k a kikã tå ben à llomã sozã³ orosz hajã³kat. A torpedã³k a Retvizan, a Cezarevics à s a Poltava csatahajã³kat megrongã ltã k. A Pallada pã ncã los cirkã lã³ szintã n torpedã³talã latot kapott. A japã n flotta ugyanakkor Szà ul kikã tå jã ben blokã d alã vette az ott à llomã sozã³ Varjag cirkã lã³t à s Korejec à gyãºnaszã dot. Az orosz hajã³k megprã³bã ltak kitã rni, de az Aszama pã ncã los cirkã lã³ Ã s hat cirkã lã³ Ã sszpontosã tott tã¼zã be kerã¼ltek. A japã n hajã³k lã vegeinek hatã sos lå tã volsã ga nagyobb volt, mint az orosz hajã³kã. A Korejec à gyãºnaszã d (mely pã ncã lozatlan volt à s mã g vitorlã kkal is fel volt szerelve gå zgã pe me lã vegeinek lå tã volsã ga miatt nem tudott tã¼zelni a tã madã³ japã n hajã³kra. A Varjag tã bb japã n cirkã lã³t megrongã lt, kã ztã¼k az Aszama vezã rhajã³t is, de vã gã¼l sãºlyos sã rã¼lã seket szenvedett à s visszatã rt Szà ulba. A kikã tå legã nysã get partaszã llã tatta Rudnyev kapitã ny, majd a hajã³t felrobbantotta. Az orosz flotta miutã n csatahajã³i nagy rã sze megsã rã¼lt, gyengã bb volt, mint a Japà n flotta, mely felvonult az Arturi kikã tå elå tt. Togo admirã lis få erejã t 4 csatahajã³ja (Mikasa, Shikishima, Aszahi, Fudzsi) à s 2 pã ncã los cirkã lã³ja (Nisszin à s Kasszuga) kã pezte. Ezek a hajã egysã gesen 21 csomã³ sebessã gre voltak kã pesek, a tã¼zã rsã gã¼k 30,5 cm-es nehã zlã vegekbå l à s 20,3 valam cm kã zepes à gyãºkbã³l à llt. A japã n flotta a få erå n kã vã¼l mã g az Aszama pã ncã los cirkã lã³val, Csin-Jen pã ncã lhajã³val Hasidate, Macusima, Itcukusima, Jakumo, Hasidate, Csitoze nagycirkã lã³kkal à s tã bb tucat kisebb cirkã lã³val à s naszã ddal rendelkezett. A japã n à rintå gyãºjtã³s lã vedã kek sokkal hatã sosabbak voltak, mint az orosz lã vedã kek. A japã nok fã¼st nã lkã¼li lå port hasznã ltak, mã g az oroszok a hagyomã nyos lå port. Az orosz hajã³had a belså kikã tå be hãºzã³dott, ezã rt a japã nok kã zelebb vonultak Port Arturhoz à s lå ni kezdtã k a vã rost à s a kikã tå t Tűzpà rbajt vã vtak a parti ütegekkel, melyek bã r kisebb űrmà retå± lã vegekbå l à lltak, de fix telepã tã sã¼k miatt pontosabban cã loztak, mint a japã n hajã³tã¼zã rsã g. A szembenã llã³ flottã k nem lã ttã k egymã st, mivel a belså kikã nem volt kã zvetlenã¼l lã thatã³ a tenger felå l. A japã nok talã lomra a belså kikã tå t is bombã ztã k. Miutà n a Bajan nehã zcirkã lã³ is talã latot kapott egy vã letlen lã vedã ktå l, a vilã gon elå szã r kã zvetett irã nyã tã ssal tã¼zã rsã g vezettek az oroszok a japã n hajã³kra. A tengerre lã tã³ dombokra az orosz tengerã szet jelzå -tã¼zã rmatrã³zokat helyeztetett, akik zã szlã³jellel, illetve tã vã rã³ segã tsã gã vel kã zã ltã k a japã n hajã³k helyzetã t a sajã t csatahajã³k csatahajã³k nehã zlã vegeikkel lå ttã k a japã n flottã t. Az oroszok nã hã ny talã latot is elã rtek, ezã rt a japã nok hã trã hãºzã³dtak, à s a vã ros lã vetã se idå legesen megszå±nt. A parti ütegek à s a japã n flotta kã zã tt mindennap tå±zpã zajlott. Az orosz flotta passzivitã sa felhã borã totta a cã ri udvart, ezã rt Makarov tengernagy szemã lyã ben, aki neves hajã³tervez is volt, egy agresszã v à s tapasztalt parancsnokot à llã tott a tã vol-keleti hajã³had à lã re. Makarov tã bb akciã³t is vezete a japã nok ellen, de 1904. à prilis 12-à n a Petropavlovszk csatahajã³val japã n aknã ra futott - melyet elå zå este raktak le japã n torpedã³naszã dokrã³l, miutã n kã nainak à lcã zott japã n kã mek megszereztã k az orosz flotta felvonulã si tervã t 633 tengerã sztã rsã val hå si halã lt halt. Az orosz hajã³had aktivitã sa nem csã kkent à s a japã n hajã³k útjà ba torpedã³naszã dokkal aknã kat raktak le. Kà t rã gebbi japã n csatahajã³ Ã s kã t cirkã lã³ aknã ra futott à s elsã¼llyedt. vesztesã gek azonban nem csã kkentettã k a japã n flotta få harci erejã t. Kà zben a japã nok partra szã lltak Port Arturtà tã volabb Kà nã ban à s a szã razfã ld felã l bekerã tettã k a vã rost. Miutà n a vã ros nem tudta vã delmezni a flottã t, à tovã bbi utã npã³tlã st sem tudott biztosã tani, ezã rt Vitheft tengernagy az orosz hajã³raj új parancsnoka 1904. augusztus 10-à n a tengerre vezã nyelte a hajã³rajt, hogy à ttã rjenek Vlagyivosztokba. Az orosz kã telã k 20 hajã³bã³l à llt. Kà ztã¼ hat csatahajã³ Ã s pã ncã los cirkã lã³ volt. A tã rtã nelemben elå szã r kã³rhã zhajã³t is vittek magukkal, mely tã mve vol menekã¼lå kkel. A hajã³k a leglassabb hajã³ sebessã gã vel, mindã ssze 12 csomã³s sebessã ggel haladtak. A japã n hajã³had nã gy csatahajã³val, nã gy nehã z à s egy tucat kã nnyå±cirkã lã³val megtã madta Å ket. A japã n hajã³k egysã 20 csomã³s sebessã ggel szeltã k a vizet. A 30,5 cm-es nehã ztã¼zã rsã gben (16-16 db) az erå k egyenlå ek voltak, de a oroszok jobban cã loztak. A kã zepes tã¼zã rsã gben viszont a japã nok fã lã nyben voltak. A nehã zlã vegek lå tã vols

ugyan 7-8 km volt, de cã lzott tã¼zet csak 3-4 km-re tudtak lå ni, à s a pã ncã l mã g az 5 km-rå l lå tt lã vedã keknek is e A kã t hajã³raj nehã zhajã³i (a csatahajã³k à s nehã z, illetve pã ncã los cirkã lã³k) csatasorban haladva lå ttã k egymã s mint 10 000 lã vedã ket lå ttek ki, a kã t fã l jelentå s embervesztesã get szenvedett à s rengeteg volt a sebesã¼lt, de egy sem så±llyedt el. A legnagyobb sã rã¼lã seket a kã t vezã rhajã³ szenvedte el. Togo tengernagy a Mikasa fedã lzetã n sãºlyosan megsã rã¼lt. A Cezarevicsen Vitheft tengernagy harcã llã spontjã t telitalã lat à rte. A tengernagy à s tã rzse elpusztult. A lã vedã kek tã nkretettã k a hajã³ kormã nyã t, eltalã ltã k a jelzå zã szlã³s à rbã³cot is. A hajã³ forogni kezde parancsnoksã got a hatã rozatlan Uhtomszkij altengernagy vette à t, de errå l a tã bbi orosz hajã³ nem à rtesã¼lt. A kã telã szã tvã lt, egy rã sze elmenekã¼lt semleges kikã tå k felã, mã sik rã sze visszafordult Port Arturba. Togo admirã lis a sã tã tedã s miatt torpedã³naszã dok tã madã sã tã³l tartva nem üldà zte az orosz hajã³rajt. Az Aszkold Sanghajban, a Diana pã ncã los cirkã lã³ Saigonban keresett menedã ket, ahol lefegyvereztã k Å ket. A Novik kã nnyå±cirkã lã³ sebessã kihasznã lva à ttã rt à s Vlagyivosztok felã vette az irã nyt, de a Szingeri szorosban talã lkozott a Csuzima cirkã lã³val, amely megrongã lta. A hajã³t parancsnoka Schultz kapitã ny elsã¼llyesztette. à sszessã gã ben a 20 orosz hajã³bã³l 9 menekã¼lt el, a tã bbi visszatã rt Arturba. Az à ttã rt hajã³k kã zã¼l 5 csekã ly harcã rtã kå± torpedã³naszã d volt. A tã vol-keleti flotta nem tudott kitã rni Arturból à s a hajã³k sãºlyos sã rã¼lã seit ne lehetett a kikã tå ben javã tani. Az orosz szã razfã ldi erå k sem tudtã k felszabadã tani a vã rost, Kuropatkin tã bornok sãºlyo veresã get szenvedett à s visszavonulã sra kã nyszerã¼lt. A Vlagyivosztoki harci kã telã k sem jã rt jobban. Kezdetben sikeres akciã³kat folytattak. A Bogatir a Rosszija à s a Gromoboj cirkã lã³ Ã s kã t torpedã³naszã d 1904. à prilis 24-à n Jesszen altengernagy parancsoksã ga alatt tã bb japã n szã llã tã³hajã³t så±llyesztett el. A Bogatir cirkã lã³ azonban 35 kmre a Vlagyivosztoki tã maszponttã³l zã tonyra futott. A hajã³test erå sen megrongã lã³dott à s tã bb mint egy à vre kiesett az aktã v szolgã latbã³l. A Rosszija, Gromoboj à s Rjurik pã ncã los cirkã lã³k augusztus 14-à n kifutottak, hogy egyesã¼ljene az Arturi hajã³rajjal. A Koreai tengerszorosban a hajã³rajt azonban vã rta Kamimura altengernagy japã n harci kã telã ke, mely az Idzumo, Adzumi, Tokiwa à s Iwate pã ncã los cirkã lã³bã³l à llt. A heves tå±zharcban tã bb japã n hajã³t à rt talã l orosz rã szrå l a Rjrurik elsã¼llyedt, a Rosszija 32 talã latot szenvedett el, szemã lyzetã bå l 47 få elesett à s 153 få megsebesã¼lt. A Gromoboj szintã n megrongã lã³dott. A hajã³rajnak nem sikerã¼lt az à ttã rã s. 1904. oktã³ber 14-à n a Balti Flotta Rozsgyesztvenszkij altengernagy parancsnoksã ga alatt kifutott Libau (ma Libava) kikã tå jã bå l, hogy Európa à s Afrika megkerã¼lã sã vel a szorongatott Port Artur segã tsã gã re siessen. A hajã³had 45 harci à s kisegã tå egysã A få erå t nyolc csatahajã³ alkotta. A Borogyinó, Orjol, III. Sà ndor, à s a Szuvorov 1905-ben vã zrebocsã tott modern csatahajã³k voltak, pã ncã ljuk Harvey acã lbã³l kã szã¼lt, a fegyverzete: få tã¼zã rsã g 4 db 30,5 cm nehã zlã veg, kã tã¼zã rsã g 12 db 15,2 cm à gyãº, valamint 46 kisebb lã veg. Makarov admirã lis a flotta få tervezå je mã r à pã tã sã¼k rã mutatott, hogy sãºlypontjukat tãºlsã gosan magasra terveztã k, à gy viharban veszedelmesen imbolyogtak, esetleges vã zbetã rã s esetã n a hajã³ Ã llã konysã ga nem megfelelå. A tã bbi csatahajã³ az ún. partvã då pã ncã los kategã³ tartozott. Ezeknek a hajã³knak a sebessã ge nem volt alkalmas komoly óceà ni hadmå±veletekre. A hajã³rajt tã bb cirkã lã³, tã bbek kã zã tt az Oleg, a Szvetlana, az Auróra, az Izumrud, az Almaz, a Zemcsug, valamit torpedã³naszã dok is kisã rtã k. Segà dhajã³k is tartottak a flottakã telã kkel: az Anadir, az Irtis, a Korea à s a Kamcsatka. Ez utã³bbi javã tã³må±hely is volt. Az Orosz Haditengerà szet elå szã r a flotta mozgã sã t szervezte meg - rendkã vã¼l alaposan. A kã telã knek egã sz Európa à s Afrika kã rã¼l szã nszã llã tã³ hajã³k à ltal rendelkezã sre. Ez a korabeli szã nfogyasztã st à s a logisztika fejletlensã gã t figyelembe vã ve kimagaslã³ eredmã ny volt. A hajã³rajt folyamatosan kã vettã k kã¼lã nfã le vitorlã s à gå zhajtã s㺠hajã³k, melyek egyrã szrå l tudã³sã tottã k a vilã got a hajã³raj mozgã sã rã³l, mã srã szt sok kã zã¼lã¼k kã mkedett a japã nokkal szã vetsã ges britek szã mã ra. A flotta kã t rã szben indult útnak. A jobb felszerelã ssel rende korszerå±bb hajã³k Rozsgyesztvenszkij parancsnoksã ga alatt Afrika megkerã¼lã sã vel, Nyebogatov admirã lis a partvã då pã ncã losokkal à s nã hã ny torpedã³naszã ddal a Szuezi csatornã n keresztã¼l igyekezett az Indiai óceà n felã. Rozsgyesztvenszkij kã telã ke elã kã¼ldte gyorsjã rat㺠cirkã lã³it à s torpedã³hajã³it. Utà nuk haladtak a csatahajã³k. A hajã³rajban terjed a hã r, hogy a japã nok mã r az út elejã n megtã madjã k Å ket. Hull kikã tå jã vel egy magassã gban eg halã szflottilla tartã³zkodott. A hajã³kat à jjel ellensã ges torpedã³naszã doknak vã lte az orosz hajã³raj à s tå±z alã vette. Nà hã ny halã szhajã³ elsã¼llyedt. Hajnal felã tudtak csak rendet teremteni a flottã ban à s rã adã sul az Orosz kormã ny magyarã zkodã sra kã nyszerã¼lt.a japã nok sem ültek à lbetett kã zzel. Az erå sen megtã pã zott csatahajã³kat rendbe hoztã k à s komoly lå gyakorlatokat tartottak. A Csà szã ri flotta tovã bbra is blokã d alatt tartotta Port Arturt, de inkã bb II. osztã ly㺠partvã då pã ncã losok à s torpedã³naszã dok voltak a kã telã kben. Az Arturi hajã³krã³l leszereltã k a kã ze tã¼zã rsã g nagy rã szã t, à s szinte a teljes kã nnyå±tã¼zã rsã get, à s a szã razfã ldã n tã madã³ japã n csapato betonerå dã kbe à pã tettã k be Å ket. A nehã ztã¼zã rsã g is a japã n szã razfã ldi ütegeket lå tte, amã g el nem fog munã ciã³. 1905. à prilis 5-à n a Va-Fong à bã lben talã lkozott a kã t orosz hajã³raj. Itt à rte el Å ket a hã r, hogy Port Artu elfoglaltã k a japã n csapatok. A fã l vilã got megkerã¼lå flottã nak egyetlen esã lye volt, Vlagyivosztok elã rã se. A hajã³zã³ãºtvonal a La Pà rouse vagy a Csuzimai szoroson keresztã¼l vezetett. A Koreai szoros tãºl kã zel volt a japã n flottatã maszpontokhoz. Rozsgyesztvenszkij a Csuzima szorost vã lasztotta. A Csà szã ri hajã³had kifutott à s a Csuzima szorosban vã rta az orosz hajã³kat. A mã sik szorost csak nã hã ny cirkã lã³ Å rizte. Az orosz hajã³k kã t oszlopban vonultak fel. Az alakzat à lã n à k alakban felderã tå cirkã lã³k haladtak. Å ket kã v legjobb csatahajã³k. A jobb oldali csataoszlopot Rozsgyesztvenszkij zã szlã³shajã³ja a Szuvorov, a bal oldalt Nyebogatov zã szlajã val az I. Miklós csatahajã³ vezette. Az à lcsatahajã³kat kã vette a tã bbi csata- à s nã hã ny partvã då

pã ncã loshajã³. A cirkã lã³k kã¼lã n oszlopban kã t rã gi partvã då pã ncã lhajã³val egy csoportban haladtak. Ez a felã nem tette lehetå vã, hogy kihasznã ljã k a hajã³k sebessã gã t. A 20 csomã³ sebessã gre kã pes csatahajã³k egyã¼tt ha a 14 csomã³ sebessã gre kã pes rã gebbi hajã³kkal. A cirkã lã³kat lelassã totta a kã t 10 csomã³ maximã lis sebessã gå± partvã då pã ncã los.a japã n flotta lassan feltå±nt a lã tã³hatã ron. ElÅ szã r a Hasidate, a Macusima, az Icikusima à s a Jen rã gi partvã då pã ncã losok jelentek meg. Ezek a hajã³k 4-6000 tonnã s lassãºjã rã s㺠hajã³k voltak. Az orosz flotta modern csatahajã³i a gyorscirkã lã³kkal meg tudta volna semmisã teni Å ket. Azonban az oroszok nem tã madtak, hanem csigalassãºsã ggal 10 csomã³s à tlagsebessã ggel haladtak tovã bb a szorosban. A partvã då hajã³k utã n feltå±nt a Csitoz a Kassagi, a Tijtaka, à s az Otava cirkã lã³. Az orosz admirã lis nyolc fokos jobbrafordulã st rendelt el. A hajã³raj rendje felbomlott. Tà bb mint egy órà ba telt, mã g ismã t kã t oszlopba fejlå dtek a hajã³k. A jobb oldali csatasort a Szuvorov, a ba oldalit az Olszjabja vezette. Nà hã ny perc mãºlva feltå±nt a japã n få erå. Togo admirã lis Mikasa zã szlã³shajã³ja vezette ha csatahajã³ Ã s 17 cirkã lã³ 15 csomã³s sebessã ggel kã zeledett. A japã nok tã bb mint 30 torpedã³naszã dot is harcba tudtak à llã tani. A nehã ztã¼zã rsã g tekintetã ben cså szã m szerint az orosz flotta jelentå s fã lã nyben volt 121:16 arã A 20,3-15,2 cm-es kã zepes tã¼zã rsã g 121:112 - kã zel egyensãºly volt. A japã n simoze tã ltet à s a becsapã³dã skor szã gtå l fã¼ggetlen biztos må±kã dã s miatt a japã n grã nã tok sokkal hatã sosabbak voltak. Az orosz lã vedã kek becsapã³dã si szã gre à rzã keny orrgyãºjtã³ival szemben a japã n grã nã tok fenã kgyãºjtã³val voltak felszerelve. Togo kã telã kã nek nagyobb sebessã gã t kihasznã lva megelå zte az orosz hajã³rajt à s sikerã¼lt fã lkã rben az oroszok ke csataoszlopa elã kerã¼lnie. Ezzel megvalã³sã totta a hã res "T"â œ alakzatot,ahol a japã n hajã³k a "T" â œ rã videbb szã oroszok pedig a hosszabbik szã rã t foglaltã k el. A japã n flotta à sszes hajã³ja tudta lå ni az orosz hajã³kat, mã g az orosz oszlopnak csak az à lcsatahajã³i tudtak rendesen tã¼zelni a japã n hajã³kra, azok sem egy hajã³ra, mã g a tã bbi orosz hadihajã³ nã hã ny lã vegã nek volt csak korlã tozott kilã vã si lehetå sã ge. Togo csatahajã³i a Mikasa, a Sikisima, a Fud az Asahi, a Kasuga à s a Nissin 4-5 km-rå l à sszpontosã tott tã¼zet zãºdã tottak a Szuvorovra. Kamimura tengernagy nehã zcirkã lã³i az Idzumo, a Yakumo, az Aszama, az Adzuma, a Tokiva à s az Ivate szintã n az orosz vezã rhajã³kat lå ttã Az orosz parancsnok, hogy kikerã¼lje a tã¼zet kã¼lã n oszlopba vezã nyelte a nã gy legjobb csatahajã³t. A csatasor à lã a Szuvorov haladt, mã gã tte a III. Sà ndor, a Borogyino à s az Orjol. Az oroszok hã trã nyã t mã g jobban nã velte, hogy a japã n hajã³k szã¼rkã szã ldre voltak festve, à sszeolvadva a tenger szã nã vel, mã g az feketã re festett orosz hajã³k sã kã mã nyeikkel à lã nken rajzolã³dtak ki a hã ttã rbå l. A Szuvorov egyre tã bb sã rã¼lã st szenvedett à s kivã lt az os japã nok 15 csomã³s sebessã get tartva mindig az oroszok elå tt haladtak, à s a tã bbi új orosz csatahajã³t lå ttã k. ElÅ szã flotta magjã t akartã k megsemmisã teni. Az orosz hajã³k tã bb talã latot kaptak vã zvonal alatt à s a vã zbetã rã sek, valamint a nehã zlã vegek hatalmas rombolã sa megpecsã telte a sorsukat. A hã trã nyos helyzetã¼k ellenã re az orosz tisztek à s a matrã³zok hå siesen harcoltak. A III. Sà ndor à llt a Szuvorov helyã re, de à t japã n csatahajã³ lå tte. Hat órak mã r erå sen megdå lt, à s harckã ptelennã vã lt. Oldalain szã mtalan tã tongã³ rã sen à t då lt a fã¼st à s a tå±z. Mà rlã tszott, hogy a lã ngok elã rik a lå szerkamrã t à s a hajã³ a levegå be repã¼l, de a csatahajã³ egy idå re felã ledt, à s szã³rvã nyos tã¼zelã ssel újra belã pett a csatasorba. Visszatà rve helyã t à tengedte a testvã rhajã³jã nak, a Borogyinà Új helyã n a III. Sà ndor mã g vagy 30 percig tartotta magã t, de akkor vagy 8 nagymã retå± lã vedã k talã lta el. Szà tlå kormã nyvezetã ket, a hajã³ balra då lt. A hajã³ belsejã t elã ntã tte a vã z. A hajã³ felborult à s 2 percig mã gfennmaradt vã zen. A 900 få s legã nysã gbå l egyetlen ember sem menekã¼lt el. A Borogyinó megprã³bã lta megvã deni a vezã rha de felrobbant à s elså±llyedt. 825 få s legã nysã gã bå l egy ember à lte tãºl a csatã t. Az Orjol szintã n sãºlyos sã rã¼l szenvedett mã r az ütkà zet elejã n. A Szuvorovról megmentettã k Rozsgyesztvenszkij tengernagyot, aki kã så bb fogsã gba esett. A hajã³ tovã bb folytatta a harcot, de a torpedã³naszã dok tã madã sa utã n a csata elså napjã nak vã gã n Koromejcev parancsokkal a fedã lzetã n elså±llyedt. Legà nysã gã bå l 20 ember menekã¼lt meg. Az Olszjabja is a hullã msã rba merã¼lt, 270 ember à lte tãºl a hajã³ halã lã t. Beer kapitã ny nem hagyta el hajã³jã t. Mà snap Nyebogatov admirã lis a parti pã ncã losokkal megprã³bã lt kitã rå manå verekkel elszakadni a japã noktã³l. Az I. Miklóst azonban mã snap reggel Togo tengernagy zã szlã³shajã³ja, a Mikasa csatahajã³ kã sã rå hajã³ival utolã rte à s tã¼zet nyitott rã. Nyebogatov a helyzet remã nytelensã gã t lã tva megadta magã t. Tà bb orosz hadihajã³ azonban nem engedelmeskedett, egyã nileg tovã bb harcolt. A Sziszoj Velikij rã gi csatahajã³ megmenekã¼lt a nappali mã szã rlã sbã³l, hogy à jjel japã n torpedã³naszã dok martalã ka legyen. 650 få s legã nysã gã bå l 3 japã n cirkã lã³ 530 embert tudott megmenteni. A Nava rã gi csatahajã³t szintã n egã sz à jjel tã madtã k a japã n torpedã³vetå k. Mà snap hajnalig tartotta magã t, de akkora mã tã bb torpedã³ eltalã lta. Hajnal 4 à s 5 óra kã zã tt újabb torpedã³tã madã s à rte à s elså±llyedt. Szemà lyzetã bå l e kereskedelmi hajã³ Ã s egy japã n naszã d csak 4 embert mentett meg. Vittinghoff parancsnok 586 emberã vel à s a hajã³val egyã¼tt merã¼lt el. Az Admiral Usakov parti pã ncã lost à jszaka torpedã³tã madã sok à rtã k. Tà bb torpedã³naszã dot elsã¼llyesztett, de sã rã¼lã sei miatt sebessã ge 6 csomã³ra csã kkent. Mà snap, mã jus 28-à n az Iwa à s a Yakumo japã n nehã zcirkã lã³k utolã rtã k à s megadã sra szã³lã tottã k fel. Az Usakov felvette a harcot à s 40 pe tå±zharc utã n parancsnokã val Mikluho Maklaj kapitã nnyal egyã¼tt a hullã msã rba merã¼lt. A Dmitrij Donszkoj cirkã lã³, a Bujnij à s a Bordik is elsã¼llyedt. Az Adolf Enquist ellentengernagy parancsoksã ga alatt harcolã³ II. cirkã lã³raj az Oleg, a Zemcsug à s a kã så bb legendã ssã vã lt Auróra kilå tte a Kassagit, mely a Csitoze kã sã retã ben elhagyta a csata helyszã nã t. A Macusima harckã ptelennã vã lt, à s megsã rã¼lt a Tokacsiho à s a Naniva is. A cirkã lã³k à ttã rtek à s mã jus 16-à n Szà ulba japã nok ultimã tumã ra kihajã³ztak à s a Fülà p szigetek felã haladtak. A japã n hajã³k folyamatosan üldà ztã k Å ket U.S. Navy kã t csatahajã³t à s hã rom cirkã lã³t kã¼ldã tt segã tsã gã¼kre. Kà zeledtã¼kre a japã n cirkã lã³k abbahagy az üldà zã st. A cirkã lã³raj az amerikai kã telã k kã sã retã ben horgonyt vetett Manila kikã tå jã ben. à sszessã gã 10 hajã³ elveszett, az eredeti cã lt, Vlagyivosztokot csak hã rom torpedã³naszã d à rte el. Csuzima nagy tanulsã gokkal

szolgã lt. Igazolta a technikai, minå sã gi à s manå verezã si fã lã ny jelentå sã gã t. A gyorsabb japã n flotta a szã mã kedvezå bb helyett foglalta el, à s elå nyã s helyã t à s sebessã gã t felhasznã lva à gyãºinak tå±zerejã t maximã lisan kihasznã lva kã pes volt csapã st mã rni. Fontos volt, hogy a japã n hajã³k kã telã k sebessã ge nagyobb volt, mint az oro csatasorã. Fontossà vã lt, hogy nagyobb szã m㺠azonos sebessã gå± csatahajã³t à pã tsenek. Az arturi à s csuzimai ütkà zetben az à gyãºk, illetve a pã ncã ltornyok tã¼zã t, kã¼lã n-kã¼lã n lã vegparancsnok vezette. Minden hajã³n vo ugyan tã vmã rå à s az à rbocokon tå±zvezetå matrã³zok à s tisztek, akik zã szlã³jelekkel à s tã vbeszã lå n, szã³csã v kã zã ltã k az adatokat, de ez a gyakorlatban nem sokat à rt. Nagyon nehã z volt a hajã³n belã¼l a kã¼lã nbã zå űrmà à s hatã³tã volsã g㺠à gyãºk tã¼zelã sã nek gyakorlati à sszehangolã sa. Szüksà gessã vã lt a lã vegek űrmà re egysã gesã tã se, valamint a hadihajã³k kã zponti tå±zvezetå rendszerã nek kiã pã tã se. A tapasztalatok gyakorlatilag mintegy 10 à v alatt bevezetã sre kerã¼ltek. A csuzimai ütkà zet utã n mã sfã l à vvel lefektettã k egy új "all big gun" csatahajã³ gerincã t. A hajã³ neve Dreadnought volt à s egy új csatahajã³osztã ly kezdetã t jelentette. 1905. oktã³berã ben Lord Fischer tengernagy kezdemã nyezã sã re megkezdå dã tt egy új csatahajã³ Ã pã tã se Nagy Britannià ban. A hajã³ forradalmian új megoldã sok prã³bapadja is volt egyben. Và zkiszorã tã sa kã tszerese volt a korã bbi csatahajã³khoz kã pest: 21 845 bruttã³ regiszter tonna. Kà zpontosã tott tå±zvezetã ssel rendelkezett. A få tã¼zã rsã g azonos űrmà retå± (10 darab 35,5 cm-es iker pã ncã ltornyokba à pã tett) lã vegei mellett csak kã nnyå± gã pã gyãºkka gã ppuskã kkal rendelkezett a torpedã³hajã³k ellen. Dugattyús gå zhajtã s helyett turbinameghajtã s. A hajã³ neve: DREADNOUGHT. Az "all big gun battleship" csatahajã³ gondolata az 1905-à s orosz-japã n hã bor㺠utã n à rlelå dã tt meg. Nà metorszã gba az Egyesült à llamokban à s Japà nban csak elmã leti sã kon folyt a tervezã s. Tà bb szakã rtå vã lemã nye szerint a tojã s a fã szekben" effektus à rvã nyesã¼lne. Magyarul, a hajã³ megsemmisã¼lã se esetã n nagyon sok drã ga nehã z veszne oda, à s a gyors torpedã³hajã³k ezeket a monstrumokat is el tudjã k sã¼llyeszteni. Az Egyesült Kirà lysã g azonban a nã met flottafejlesztã sekre reagã lva gyakorlati sã kra vitte az új hajã³tã pus tervezã sã t. A DREADNOUGHT sebessã ge 21,5 csomã³, a korabeli csatahajã³kã nã l hã rom csomã³val tã bb. A hajã³ oldalã t 279 mm-es pã ncã lzat vã Nehà zlã vegtornyok a hajã³ kã zã pvonalã ban helyezkedtek el. Ez az elhelyezkedã s a hajã³k fejlå dã se sorã n à lland maradt. Anglia nem elã gedett meg egyetlen hajã³ vã zrebocsã tã sã val, 1906-ban hã rom hajã³ kã szã¼lt el à s tovã bbi hã rom h à pã tã sã t is megkezdtã k. Ez volt az ún. BELLEROPHON osztã ly. Lord Fischer a nehã zcirkã lã³k hã ve volt. à sztã nzã sã re a DREADNOUGHT mellett egy új, gyors cirkã lã³ Ã pã tã s megkezdå dã tt. Az új cirkã lã³ a DREADNOUGHT vã zkiszorã tã sã val rendelkezett, de karcsãºbb vonalvezetã se, à s vã konyabb pã ncã lzata miatt sebessã ge 25 csomã³ volt, gyorsabb a DREADNOUGHT-nà l. A nehã ztã¼zã rsã g ugyanolyan űrmà retå± lã vegekbå l à llt, mint a csatahajã³ã, à gy egysã gesã teni lehetett a lã vegek à s a lå szer term Ãœtkà zetben a hajã³ harcba tudott szã llni a DREADNOUGHT-okkal, de nagyobb sebessã ge kã vetkeztã ben ki is tudott tã rni elå lã¼k. 1907-ben bocsã tottã k vã zre a cirkã lã³t, mely szintã n egy új kategã³ria, a csatacirkã lã³ kategã³ria elså pã ldã nya volt. A hajã³ neve: INVINCIBLE lett. Mà g ebben az à vben kã t tã rsã t is megã pã tettã k. Az új csatahajã³ Ã s csatacirkã lã³ tã pus a korã bbi hajã³khoz kã pest 6-14 km-es tã volsã gbã³l kã tszeres tå±zerå vel, fokozott sebessã ggel új helyzetet teremtett. Megjelenà sã¼k utã n a rã gebbi csatahajã³kat "pre-dreadnought"-nak vagy rã gi csatahajã³nak neveztã k. Ilyenek kã så bbiekben mã r a megkezdettek kivã telã vel nem à pã¼ltek. Az új hajã³k à pã tã se Nà metorszã got nemhogy a flottafejlesztã s abbahagyã sã ra, hanem új flottatã rvã nyekre sar nã metek 1908-ban nã gy, majd a kã vetkezå kã t à vben újabb nã gy dreadnough-ot à pã tettek. Tirpitz Grossadmiral vezetã se alatt 1914-ig à sszesen 16 dreadnought kerã¼l a flottã hoz à s nã gy újabb à pã tã sã t kezdtã k meg. Anglià ban 1911-ben Lord Churchill kerã¼lt az Admiralità s (tengerã szeti minisztã rium) à lã re. A Kirà lyi Flotta ekkor mã 22 dreadnoughttal rendelkezett à s 12 à pã tã se volt folyamatban. A dreadnoughtok fejlå dã se sem à llt meg. A hajã³k nehã zlã vegeinek űrmà rete 30,5 cm-rå l 34,3-ra, majd 38,1 cm-re nã vekedett. Az ikertorony utã n megjelentek a hã romlã veges nehã ztornyok. Ezeket elå szã r az Olasz, az Orosz à s az

Osztrà k-magyar flotta dreadnought-jainã l à pã tettã k 4x3-as elrendezã sben. A kã nnyå± gyorstã¼zelå lã vegek 8,8-15,2 cm-es pã ncã lozott kazamatã ban voltak, a 7,6-10,2 cm-es à gyãºk pedig a felã pã tmã nyen illetve nã hã ny hajã³egysã gnã l a nehã ztornyok tetejã n helyezkedtek el. A csatahajã³k vã zkiszorã elã rte a 32 ezer brt-t. A csatacirkã lã³k 8-12 darab nehã zlã veget hordoztak iker tornyokban. Và zkiszorã tã suk elã rte a csatahajã³kã t. A nã metek kisebb 28cm-es lã vegekkel ellã tott 12 ezer tonna feletti hajã³kat is à pã tettek, ezeket szintã n csatacirkã lã³nak neveztã k. A hajã³k sebessã ge nã vekedett. A csatacirkã lã³k sebessã ge elã rte a 25-29 csomã³t. Csatahajók à s csatacirkã lã³k nã hã ny flottã nã l Egyesült Kirà lysã g A dreadnought-ok jellegzetes pã ldã nya az IRON DUKE csatahajã³. Testvà rhajã³i a BENBOW, az EMPEROR OF INDIA à s a MARLBOROUGHT voltak. 31000 brt vã zkiszorã tã s, 190 mã ter hossz, 27,4 mã ter szã lessã g à s 9 mã teres m jellemezte. Sebessà ge 21 csomã³ volt. Szemà lyzete 1022 få volt. Fegyverzete 10 darab 34,3 cm nehã z, 12 darab 15,2, 2 darab 7,6 à s 4 darab 4,7 cm-es à gyãºbã³l à llt. Nà gy 53,3 cm-es torpedã³vetå cså vel is rendelkezett. Pà ncã lzata 305 m es volt a vã zvonalon, fedã lzete 88 mm-es vã delmet kapott. A felã pã tmã nyei à s lã vegtornyai 270 mm-es pã ncã lza voltak. A vilã g leghosszabb elså vilã ghã borãºs dreadnought-ja szintã n a Kirà lyi Flottà ban à llt szolgã latba. Eredetileg RIO DE JANEIRO nã vvel brazil megrendelã sre kã szã¼lt, majd à pã tã se alatt megvette a tã rã k kormã ny SULTAN OSMAN nã ven. Và gã¼l AGINCOURT-kà nt a Kirà lyi Hajóhad bã¼szkesã ge lett. Tizennà gy darab 30,5 cm nehã zlã vegã n ikertornyos elrendezã se egyedã¼lã llã³ a vilã gon. A hajã³ hossza 204 mã ter volt. Szemà lyzete elã rte a 1267 få t. Pà ncã lzata csak 229 mm-es volt a vã zvonalon, de a fedã lzete, felã pã tmã nye à s lã vegtornyai megfelelå vã delme A WARSPITE rendkã vã¼l jã³l sikerã¼lt hajã³ volt. ErÅ s pã ncã lzattal rendelkezett. Pà ncã lvã delme: fedã lzeten 95 mm vã zvonalon 330 mm, felã pã tmã nyen 279 mm, lã vegtornyokon 330 mm. Nyolc 38 cm-es lã vegã vel az à sszes korabel csatahajã³t meg tudta semmisã teni. Testvà rhajã³i: QUEEN ELIZABETH, VALIANT, BARHAM Az INVINCIBLE à s testvã rhajã³i az INFLEXIBLE à s INDOMITABLE a vilã g elså csatacirkã lã³i voltak. A få fegyverzet 8 darab 30,5 cm lã vege szã mszerå±en kisebb egy dreadnought csatahajã³ få tã¼zã rsã gã nã l, azonban minden egyã b hajã³ã nã l erå sebb volt. Và zvonalon 152 mm, fedã lzeten 83 mm, felã pã tmã nyeken 254 mm-es, lã vegtornyon 178 mm pã ncã lzatuk gyengã bb volt a brit vagy nã met csatahajã³kã nã l. A francia, olasz, osztrã k-magyar dreadnought-ok hason vã dettsã ggel rendelkeztek. Sebessà gã¼k elã rte a 25 csomã³t. 784 få s legã nysã g szolgã lta ki a hajã³kat. A Kirà lyi Haditengerà szet erå sen favorizã lta a csatacirkã lã³k gyã rtã sã t. A LION osztã ly hajã³in kã vã¼l megã pã tettã TIGER-t, mely erå sã tett hajã³ volt. Ez a hajã³t gyakorlatilag gyors csatahajã³nak lehetett tekinteni. Pà ncã lzata: vã zvonal 229 mm, fedã lzet: 168 mm, felã pã tmã ny: 254 mm, lã vegtorony: 229 mm - nem marad el a dreadnoughtok vã dettsã gã Sebessà ge elã rte a 29 csomã³t. 8 darab 34,3 cm få tã¼zã rsã gã vel a siker remã nyã ben bã rmely csatahajã³val fel venni a harcot.