Fogyasztóvédelmi ismeretek Készítette: dr. Dobó-Kocsis Veronika 2016. március 29.
A fogyasztóvédelem célja, alapvető fogyasztói jogok Cél: a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyensúlyi helyzet kialakítása; a szerződéses jogviszonyban részt vevő gyengébb fél, a fogyasztó védelme J. F. Kennedy, 1962: - Biztonsághoz való jog - Információhoz való jog - Választáshoz való jog - Képviselethez való jog EU által elismert fogyasztói alapjogok (1973 1985): - A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme - Gazdasági érdekek védelme - Fogyasztói jogokról való tájékoztatás, azok oktatása - Jogorvoslathoz való jog - Jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel
Alapfogalmak, meghatározások Fogyasztó: - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje (Fgytv.) - a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (Ptk.) bírói gyakorlat: végfelhasználás jellege döntő Vállalkozás: - aki az 1. szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi (Fgytv.) - a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (Ptk.) Áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás
Fogyasztóvédelem szervezete Elsőfokú hatóságok: megyei (fővárosi) kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai Másodfokon eljáró szerv: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Másodfokú hatóság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat lehetősége (közigazgatási és munkaügyi bíróságok) Elkülönülő szakmai (NFM, NFH) és szervezeti irányítás Fogyasztóvédelmi politika célkitűzései: - Fogyasztói alapjogok érvényre juttatása - Jogsértő magatartások elkerülése, prevenció
Jogszabályok A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (Pftv.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
Főbb ellenőrzési területek Általános kereskedelmi feltételek megléte Piacfelügyeleti ellenőrzések Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok Gazdasági reklámtevékenység Elektronikus kereskedelem Szavatosság és jótállás Fogyasztói panaszok kezelése Utazás, vendéglátás Egyéb szolgáltatások (gáz, villany, távhő, víz, hírközlés)
Eljárások Hivatalból indult eljárás Éves ellenőrzési és vizsgálati program (EVP) NFH/NFM Éves témavizsgálatok kijelölése Országos vagy egyes megyékben elrendelt vizsgálatok állandó ellenőrzési területek Helyi témavizsgálatok Rendkívüli ellenőrzések Kérelemre induló eljárás Hatósági Tanácsadó Iroda személyes ügyfélfogadás Panaszfelvétel és fogyasztóvédelmi tanácsadás Határokon átnyúló fogyasztói panaszok kezelése - külföldi elem Európai Fogyasztó Központ www.magyarefk.hu
Alternatív vitarendezés békéltető testületek Fgytv. 45/A. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével ( ) Igényérvényesítés nem tartozik közigazgatási hatósági útra Két lehetőség: bíróság / BT Vállalkozások kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei: 1. Eljáráson kívül fogyasztók tájékoztatása 2. BT eljárásban: együttműködési kötelezettség: a) Válaszirat megküldése b) megjelenési kötelezettség a meghallgatáson (székhely, telephely)
Békéltető testületi eljárás Fgytv. 18 37/A. Fogyasztó kérelmére indul Kérelem előterjesztése Kijelölt testületi tag / 3 fős eljáró tanács Kiértesítés (válaszirat) meghallgatás (körülmények tisztázása) döntéshozatal Lehetséges döntések: 1. határozat (amennyiben volt alávetés) 2. Ajánlás (nincs alávetés, nem teljesítés esetén: feketelista ) 3. Eljárás megszüntetése Kapcsolódó fogyasztóvédelmi eljárás az együtt nem működő vállalkozások ügyében hivatalbóli eljárás, kötelező szankció
Ártájékoztatás 14. (1) A fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. (2) Nem kell alkalmazni e rendelkezéseit az árverés útján értékesítendő termékre, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza. (3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. (4) Az eladási árat és az egységárat, illetve határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. (5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. (6) Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egységárat is meg kell adni. (7) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Fttv.) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). (4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok I. Generálklauzula II. Aktív megtévesztés / Megtévesztő mulasztás (elhallgatás) Agresszív kereskedelmi gyakorlatok pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlás, a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, a fogyasztó zavarása III. Feketelistás magatartások Pl. 5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám). 20. Az áru ingyenes, díjtalan, térítésmentes vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. 31. Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.
Piacfelügyelet (Pftv.) Piacfelügyeleti tevékenység célja: - A forgalomba szánt vagy már forgalomban lévő termékek megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak; - Emberi élet, egészség, testi épség védelme, környezet és egyéb érdekek védelme; - Pftv. 3. (1) Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. Pftv. 15. (1) Piacfelügyeleti eljárása keretében a piacfelügyeleti hatóság felhívására a gazdasági szereplő és felhasználó köteles hitelt érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, és azt mely gazdasági szereplőnek értékesítette tovább. (nyomon követés) A piacfelügyeleti hatóság jogosult bármely termék biztonságosságát, egészségre gyakorolt hatását, megfelelőségét és dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét vagy laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni, és azt a jogsértést elkövető gazdasági szereplő költségére megsemmisíteni.
Piacfelügyelet (Pftv.) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége az alábbiakra terjed ki: a termékek és szolgáltatások biztonságának ellenőrzése; a vegyipari termékek minőségének ellenőrzése; laboratóriumi vizsgálatok végzése az NFH két akkreditált laboratóriumában; a RAPEX rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátása, mint nemzeti kapcsolattartó pont; a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer működtetése (www.piacfelugyelet.hu) Amennyiben a hatóság megállapítja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértését, akkor: előírhatja, hogy a gazdasági szereplő hagyjon fel a jogsértéssel; megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását; kötelezheti a gazdasági szereplőt a hiányosságok megszüntetésére; megtilthatja vagy feltételhez kötheti a termék forgalmazását; elrendelheti a fogyasztók életére, egészségére és biztonságára veszélyt jelentő termék forgalomból történő kivonását, adott esetben megsemmisítését, valamint bírságot szabhat ki.
Jótállás - szavatosság 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 6:158. [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. (Ptk.)
Jótállás - szavatosság 6:159 (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (Ptk.)
Jótállás - szavatosság 6:171. [Jótállás] (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Jogszabályban meghatározott termékkör új tartós fogyasztási cikkek esetében 151/2003. (IX.21.) Korm. rendelet melléklete 1 év kötelező (jogszabályon alapuló) jótállás ezen felül: önkéntes/gyártói garancia Vásárló számára kényelmes helyzet: az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség Hatóság ellenőrzi: jótállási jegy átadása (próbavásárlás), tartalma (kötelező tartalom (pl. 3 munkanapos csere szabálya, jótállási idő módosulása kijavítás/csere esetén) + a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatások); Szavatosság: vásárlástól számított 2 évig érvényesíthetőek a szavatossági jogok Bizonyítás: első 6 hónap (eladó), ezt követően (fogyasztó) Szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek az eladót terhelik.
E-kereskedelem A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet (előzetes tájékoztatás, elállási jog) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (webáruház üzemeltetéséhez kapcsolódó alapvető követelmények) Szerződés létrejötte: A webáruház katalógusa alapján a fogyasztó tesz ajánlatot a kereskedőnek, a szerződés pedig a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre. Utólagos megfontolási idő: lehetőség a szerződéstől való elállásra Elállási jog: termék megrendelése esetén a termék átvételétől, szolgáltatás igénybe vétele esetén a szerződéskötéstől számított 14 nap Fogyasztót megillető elállási (felmondási) jog gyakorlása elállási szándék bejelentésének a formája Fogyasztó kötelezettsége: termék visszaküldése (közvetlen költségei a fogyasztót terhelik) Vállalkozás kötelezettsége: vételár visszafizetése Jogszabályi kivételek (pl. romlandó, rövid minőségmegőrzési idejű termékek; lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példánya, a csomagolás felbontása után; felbontott kozmetikai termék)
Köszönöm a figyelmet!