Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról; A piaci intézkedésekről A vidékfejlesztési támogatásokról A KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról A 2014-es átmeneti szabályokról Az egyes támogatások és visszafizetések megállapíásáról Források: AKI, Európai Bizottság milliárd 70 60 50 40 30 20 10 0 1980 1981 KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: DG Agriculture and Rural Development 1999 2000 2001 Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés 2002 2003 2004 2005 2011 = Költségvetés; 2012 = Költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték (közvetlen kifizetés és piaci intézkedés) + 2.Pillér előirányzat. A vidékfejlesztés 2013-ban magába foglalja az önkéntes modulációt (Egy.Kir) és a 73/2009 Rend.136. cikkben az EMVA javára átcsoportosítható összeget unspent amounts. Mivel ezek megszűnnek 2013 végén, az összegek visszakerülnek a közvetlen támogatások borítékba 2014-ben. 3 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Költségvetés és finanszírozás A KAP költségvetése a 2014 2020-as időszakra az EU összköltségvetésének körülbelül 38%-át teszi ki. A KAP keretében az elkövetkező hét évben 408,31 milliárd eurót lehet elkölteni. A kötelezettségvállalásokat tekintve a KAP-költségvetés 2020-ban a 2013-as évhez képest körülbelül 15%-kal fog csökkenni. 1
Jó hír nekünk Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között. (Czerván György VM államtitkár) Változás a bizottsági javaslathoz képes A KAP finanszírozása A 2014 2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013-as nominálértéken tartják. P1 (közvetlen és piaci támogatások) P2 (vidékfejlesztés) Összesen I pillér: 76,6% II. pillér: 23,4% Egyéb forrás Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F Élelmiszerbiztonság erősítése Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak Sürgősségi tartalék piaci beavatkozásokra Nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére (Európai Globalizációs Alap) Összesen Végleges Pillér I: 317,74 Mrd Pillér II: 95,58 Mrd folyó áron 317,2 Mrd EUR 101,2 Mrd EUR 418,4 Mrd EUR 5,1 Mrd EUR 2,5 Mrd EUR 2,8 Mrd EUR 3,9 Mrd EUR max. 2,8 Mrd EUR 17,1 Mrd EUR Összes uniós költségvetési forrás 435,5 Mrd EUR Forrás: Az Európa 2020 stratégia költségvetése című bizottsági közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész. 6 Kihívások és a KAP válasza A KAP jövője 2020-ig című bizottsági közlemény Jogalkotási javaslatok Kihívások Gazdasági Környezeti Területi Szakpolitikai célkitűzések Európa 2020 Fenntartható élelmiszertermelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és fellépés az éghajlatváltozás ellen Kiegyensúlyozott területi fejlődés Reform célkitűzései Fokozott versenyképesség Javított fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság A reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök Fokozott versenyképesség Javított gazdasági eszközök a piaci fejlemények kezelésére Tartalékalap válság esetére / Kockázatkezelési eszköztár A termelők élelmiszerellátási láncban elfoglalt helyzetének javítása Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer Javított fenntarthatóság Új, zöld kifizetés az I. pillérben Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer Nagyobb hatékonyság A közvetlen kifizetések újratervezése Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása Egyszerűsítés Egyszerűsítés I. pillér II. pillér Rugalmasság 7 8 2
A közvetlen kifizetések új rendszere Kölcsönös megfeleltetés Racionalizálás éghajlatváltozás A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása Termeléstől függő támogatás Számos ágazatra keretösszeg 5 vagy 10%- áig (tagállam döntése) Fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer keretösszeg 2%-áig < 40 év Zöld kifizetés Növénytermesztés diverzifikálása Állandó legelő Ökológiai célterület 5 éven keresztül Tevékenység megkezdéséhez kötött Alaptámogatási rendszer Nemzeti vagy regionális átalány támogatható hektáronként Tagállamok által választható régiók és kritériumok A természeti korlátokra vonatkozó támogatás A természeti korlátokkal rendelkező területek számára keretösszeg 5%-áig keretösszeg 30%-a Új jogosultságok 2014-ben Mezőgazdasági tevékenység definíciója Aktív termelő meghatározása VAGY Biogazdaságok automatikusan megfelelnek a zöldítés kritériumnak Kistermelők támogatási rendszere A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg Belépés 2014-ben keretösszeg 10%-áig A jövőben csak az aktív termelők juthatnak finanszírozáshoz. Az új szabályok kimondják, hogy azon nagy földtulajdonosok, akik nem végeznek tényleges termelői tevékenységet, illetve a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező vállalatok (pl. repülőterek) nem igényelhetnek mezőgazdasági termelői támogatást a kicsik kivételek lehetnek a tagállamok döntésétől függően! 9 A közvetlen kifizetések csökkentése A nagy gazdaságok esetében az évi 150 000 eurós szint felett legalább 5%-kal fog csökkenni a közvetlen kifizetések összege. Az így megtakarított összegeket a tagállamok vidékfejlesztésre fordíthatják. A KK újraelosztása a jelenlegi kifizetési szintek és az EU-átlag 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3-dal 2020-ig A cél az, hogy 2019-re az uniós minimumszint hektáronként körülbelül 196 EUR legyen. E kiegyenlítést azon tagállamok finanszírozzák, melyekben a közvetlen kifizetések szintje meghaladja az uniós átlagot. * Calculated on the basis of all direct aids on the basis of Council Regulation (EC) No 73/2009, after modulation and phasing-in, except POSEI/SAI and cotton and potentially eligible area 2009 * A 73/2009. EU rendeletben lefektetett összes KK, (moduláció és fokozatos bevezetés után, kivéve POSEI/kisebb égeitengeri szigetek és gyapot) és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** A KK rendelet-tervezet II. mellékletében lefektetett 2019-es (2020 költségvetési év) támogatás és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development 12 3
AKI számítások 2010. évi MVH és FADN adatbázisok felhasználásával és a 2011. október 12-i rendelettervezetetek figyelembevételével készültek a számítások! közvetlen támogatások Magyarországon alaptámogatási jogosultság összege: kb. 140 EUR/hektár 180 ezer gazdálkodó 5 millió hektár jogosult terület 1 295 millió euró közvetlen támogatás Szakértők úgy számolnak, hogy a SAPS további alkalmazása nyomán a gazdálkodók hektáronként évente 214 euróhoz juthatnak. Ez a támogatás 2013- ban 230 euró volt, míg az idén várhatóan 227 euró lesz. Általános szabályként a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe ideértve az Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott, és csatlakozásukkor az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása mellett döntő tagállamok azon területeit is, amelyek 2003. június 30-án nem voltak jó mezőgazdasági állapotban amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, alaptámogatásban részesülhet. 4
Kizöldítés : A mezőgazdasági termelők a közvetlen kifizetések 30%-ához csak akkor juthatnak hozzá, ha az éghajlat és a környezet számára kedvező termelési eljárásokat alkalmaznak. A biotermelés automatikusan a kizöldítés követelményének megfelelő eljárásnak számít. E követelménynek az alábbi eljárások felelnek meg: meghatározott minimális nagyságú állandó legelőterület fenntartása, Legalább háromféle növény termesztése a szántóföldön, ökológiai szempontból gazdagságot jelentő jellegzetességekkel sövényekkel, tavakkal, parlagföld-sávokkal, erdővel vagy a talaj és a víz minőségére kedvezően ható növényekkel borított területekkel rendelkező, meghatározott minimális nagyságú terület fenntartása. A kizöldítés követelményeinek be nem tartása szankciókat von maga után. zöld komponens az összes I. pilléres forrás 30 százaléka (390 millió ), Magyarországon számításaink szerint kb. 80 euró/hektár lesz az összege, ehhez három feltételnek kell megfelelni növénytermesztés diverzifikációja 35 ezer gazdálkodónak okoz problémát állandó legelőterület megőrzése nem okoz problémát nem teljesítés esetén a szankció a támogatás duplája EP nem támogatta (2013. márc 13) javasoljuk 10 hektárra emelni az alsó határt, 10 és 50 hektár között csak 2 növény (EP javaslat is) ökológiai célterület (EFA) jövedelemcsökkenés a gazdálkodók 90 százalékánál javasoljuk a kötelező 7% helyett a már meglévő EFA területek megtartását, vagy a feltételt nem (csak) a gazdálkodók szintjén teljesíteni (EP: 3%) Növénytermesztés diverzifikációja Ha a szántóterület 10 és 30 hektár között van, és amennyiben annak nem az egészén termeszt az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növényeket, akkor a mezőgazdasági termelőnek e szántóterületen legalább két különböző növénykultúrát kell termesztenie. A fő növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el. Ha a szántó 30 hektár fölötti méretű, és amennyiben annak nem az egészén termeszt az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növényeket, akkor a mezőgazdasági termelőnek e szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. A fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több, mint 75 %-át, továbbá a két fő növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95 %-át. 5
Kivételek a diverzifikációs előírások alól Ha nagy a gyep, vagy takarmánynövények aránya, vagy a parlagon hagyott területek aránya, északi államok esetében, stb. Ökológiai jelentőségű területek Amennyiben egy mezőgazdasági üzem szántóterülete több, mint 15 hektárt tesz ki, a mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően, hogy szántóterülete legalább 5 %-ának megfelelő ökológiai jelentőségű területet tartson fenn. A későbbiekben majd ezt az arányt 7%-ra kell emelni várhatóan. Mi lehet ökológiai jelentőségű terület? Parlagon hagyott földterület; Teraszok; Tájképi elemek; Védelmi sávok; Agrár-erdészeti hektárok; Erdőszélek mentén elhelyezkedő támogatható hektársávok; Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénnyel telepített területek, ha nem használnak ásványi műtrágyát és /vagy növényvédőszereket; Nitrogénmegkötő növénnyel beültetett terület; Stb. Fiatal gazdák A fiatal mezőgazdasági termelő olyan természetes személy: a) aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, vagy aki az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében a kérelem első benyújtását megelőző öt évben hozott létre ilyen üzemet, és b) aki az a) pontban említett kérelem benyújtásának évében 40 évesnél nem idősebb. 6
fiatal gazdálkodók támogatási rendszere számításaink szerint 65 euró/hektár lesz a támogatás, de maximum 25 hektárig és csak a tevékenység első 5 évében potenciális igénylők száma 9 500 fő (15 800 kedvezményezett 40 év alatti) potenciális igénylők 24 százaléka több mint 25 hektárt művel meg a 25 hektáros korlát miatt csak 135 ezer hektár támogatható (235 ezer hektár helyett) az I. pilléres forrásnak mindössze 0,7 százaléka (9 millió ) javasoljuk, hogy 40 éves kor alatt mindenki jogosult legyen javasoltuk a felsőkorlát 100 hektárra történő emelését, mert még így is csak az I. pilléres források 1 százalékára lenne szükség A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás mezőgazdasági termelőnként legfeljebb ötéves időtartamra nyújtható. Eredmény még: 90 hektárig hektáronként 64 euró kiegészítő támogatást kapnak. termeléshez kapcsolt támogatások I. pilléres forrásainak legfeljebb 10 százalékáig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatunk (130 millió ) meghatározott ágazatokban kérődző ágaztok támogatása: kb. 110 millió euró kik nem kaphatnak: sertéstartók baromfitartók dohánytermelők a termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják, vagyis kulcskérdés, hogy mekkora állománnyal vagy termeléssel rendelkezik majd egy-egy gazdaság 2013/2014-ben Végeredmény a termeléstől függő támogatásokra éves szinten, a számítások szerint, mintegy 191 millió euró jut. Ennek az összegnek az elosztása ágazattól és teljesítménytől függ majd. 7
2015 és 2020 közötti időszakban átmeneti nemzeti támogatást adhatnak a közvetlen területalapú kifizetést alkalmazó tagállamok olyan ágazatokban, ahol 2013-ban is adtak. kisgazdaságok átalánytámogatása számításaink szerint 1000 euró/kedvezményezett lesz a támogatás összege Magyarországon 70 ezer gazdálkodó választja az SFS-t összesen 70 millió euró, ami az I. pilléres forrás 5,3 százaléka, a jogosult földterület 3 százaléka 33 millió euróval több mintha a normál rendszerben igényelnék a támogatás 2,5 százalékos átcsoportosítás csak egyszeri bejelentkezési lehetőség legkésőbb 2015. október 15-én, ezért kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatás Nem vonatkozik rájuk a zöldítési kritérium! 100-110 ezer gazdálkodó marad a normál rendszerben jogosultsági kritérium: 2011. évi SAPS kifizetések maximalizálása (capping) a támogatás elvonás számítása + összes közvetlen támogatás - zöld komponens összege levonva - bérek és azok adó-, járulék terhei levonva = az ezután megmaradó összeget érinti a támogatás elvonás elvonás mértéke 150 ezer és 200 ezer euró között 20% 200 ezer és 250 ezer euró között 40% 250 ezer és 300 ezer euró között 70% 300 ezer euró felett 100% az összeg nem veszik el, hanem átcsoportosításra kerül innovációs célokat szolgáló támogatásokra (társfinanszírozás nélkül) számításaink szerint összesen maximum 209 gazdaságot érintene, 11,7 millió euró értékben 8