Késedelmi pótlék Az adó előzetes megfizetéséért nem jár kamat
Mi a késedelmi pótlék? 1. A késedelmi pótlékkal az adóhatóság az idegen pénz használatát szankcionálja, tehát azt a helyzetet, amikor az adózó a fizetési kötelezettségének nem a jogszabályokban meghatározott fizetési határidőig (esedékességig), hanem azt követően tesz eleget, 2. vagy a költségvetési támogatást esedékesség előtt veszi igénybe.
Jogszabályi háttér A késedelmi pótlék felszámításához törvényi hátteret az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. (1)-(2), 43. (8) és a 165-167. rendelkezései biztosítják. A késedelmi pótlék felszámításának részletes szabályait "Az adótartozások után fizetendő késedelmi pótlék számításáról, valamint a késedelmi pótlék közlésének, kezelésének eljárási szabályairól" szóló 9/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH utasítás tartalmazza.
Mikor kell fizetni? Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékességtől (esedékességet követő nappal, mint a felszámítás kezdő napja) a megfizetés napjáig (a megfizetés napja, mint a felszámítás utolsó napja),
a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén a támogatás kiutalásának napjától (mint a felszámítás kezdő napja) az esedékességet megelőző napig (mint a felszámítás utolsó napja) késedelmi pótlékot kell fizetni.
A késedelmi pótlék számítás általános alapelvei - napi elszámolás a késedelmi pótlék számítása napi pótlékolással történik. Mértéke a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. ( Mivel a jegybanki alapkamat az év folyamán többször is változik, ennek megfelelően a késedelmi pótlék mértéke is követi azt. ) 2015/2016. Jegybaki II. alapkamat ADÓZÁS I. APEH honlapján
Képlet A késedelmi pótlék felszámításánál alkalmazott képlet a következő: Részpótlék = időszak napjainak száma x pótlékalap összege x a napi pótlék mértéke/365/100 Példa: 73nap x100 000forint x10 :365/100 Jegybanki alapkamat 5 százalék
Mi számít és mi nem? A pótlék számítása során minden a folyószámlán szereplő könyvelési adat pl.: bevallott kötelezettségek, támogatási igénylések, befizetések, kiutalások stb. szerepelnek a pótléklevezetésben. Vagyis nem adónemenként, hanem összevontan számolják ki hátralékot, amit egységesen, egy számlára kell 2015/2016. befizetni II. ADÓZÁS I.
Kivételek Nem szerepel a késedelmi pótlék alapjánál maga a késedelmi pótlék az állami kezességbeváltás az agrárgazdasági kezességbeváltás a befektetési adóhitel visszafizetése
Minimum összegek Magánszemélyek esetében éves szinten január 1. és december 31. között számítva a száz forintot, más adózóknál az ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot az APEH nem közli és nem írja elő
Mit közöl a NAV? A felszámított késedelmi pótlékok közül a legismertebb az évenként egyszer központilag - a folyószámla kivonattal együtt - postázott késedelmi pótlékról szóló értesítés.az értesítést az adóhatóság az Art. 43. (8) bekezdése alapján a magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére tárgyévet követő augusztus 31-ig, más adózók (pl.: társaságok stb.) részére október 31-ig postázza.
Pótlék ideje A késedelmi pótlék felszámítása minden esetben egy évre (január 1- től december 31-ig) történik meg. A késedelmi pótlékot az adózó önként, saját számítása szerint is - az adóhatóság által évente egyszer kiküldött értesítéstől függetlenül - megfizetheti.
Hogyan számoljuk? Kezdő nap - Kezdő időpont: esedékesség után történt befizetésnél a pénzügyileg késedelmesen teljesített kötelezettség törvényben meghatározott befizetési határnapot (esedékességet) követő napja SZJA esetében ;tehát nem május 31, hanem június 1.
Hogyan számoljuk? költségvetési támogatás esedékesség előtt történő igénybevételénél a támogatás kiutalásának napja; május 31 helyett május 24 akkor ez az az időpont Záró időpont: esedékesség után történt befizetésnél a tényleges pénzügyi teljesítés napja; költségvetési támogatás esedékesség előtt történő igénybevételénél a költségvetési támogatás esedékességét megelőző nap;
Tőke: 245000 Ft Időszak Napok Jegybanki alapk.mértéke (%) 2003.03.20-2003.06.10 83 6.5 2003.06.11-2003.06.18 8 7.5 2003.06.19-2003.11.27 162 9.5 2003.11.28-2003.12.31 34 12.5 2004.01.01-2004.03.22 82 12.5 2004.03.23-2004.04.05 14 12.25
Tőke: 245000 Ft Időszak Napok Jegybanki alapk.mértéke (%) Összeg Ft 2003.03.20-2003.06.10 83 6.5 7117 2003.06.11-2003.06.18 8 7.5 803 2003.06.19-2003.11.27 162 9.5 20638 2003.11.28-2003.12.31 34 12.5 5664 2004.01.01-2004.03.22 82 12.5 13661 2004.03.23-2004.04.05 14 12.25 2298
Időszak Napok Jegybanki ak (%) Összeg Ft 2004.04.06-2004.05.03 28 12 4459 2004.05.04-2004.08.16 105 11.5 16206 2004.08.17-2004.10.18 63 11 9261 2004.10.19-2004.11.22 35 10.5 4887 2004.11.23-2004.12.20 28 10 3704 2004.12.21-2004.12.31 11 9.5 1401 2005.01.01-2005.01.24 24 9.5 3057 2005.01.25-2005.02.21 28 9 3361 2005.02.22-2005.03.29 36 8.25 3969 2005.03.30-2005.04.25 27 7.75 2778 2005.04.26-2005.05.23 28 7.5 2812 2005.05.24-2005.06.20 28 7.25 2675 2005.06.21-2005.09.05 77 7 7168 Összesen pótlék: 115919
Elévülés A késedelmi pótlékot három évig lehet felszámítani. A követelés a bevallást követő évtől számítva 5 éven belül évül el. Vagyis a 2016-ban keletkezett kötelezettséget 2017-ben valljuk be. Elévülés 2018,2019,2020,2021, 2022.december 31. És a késedelmi pótlék?
Számoljuk ki! Egy adófizető kissé elmaradt az adófizetéssel, ezért a következő késedelmi pótlékot vetették ki: 2009. december 31: 111 655 2010. december 31. 506 000 2011. december 31. 232.000 2012. december 31. 110.000 2013. december 31. 320 000 2014. december 31. 152 000 2015. december 31. 50 000 A késedelmi pótlékból mennyi évült el, a késedelmi pótlékra is, önálló adónemként vonatkozik az elévülés szabály!
Elévült: 2009 111 655 2010-506 000 Méltányossági kérelem Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1.. (6) bekezdése alapján az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben, illetve törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Az Art. 134. (3) bekezdése alapján az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
Részlet egy elfogadott méltányossági kérelem határozatából A méltányosság gyakorlásának törvény által megjelölt célja gazdasági társaságoknál a racionális gazdasági tevékenység helyreállítása. A mérséklés akkor indokolt, ha a társaság gazdálkodása a mérsékelni kért tartozás megfizetése miatt kerülne veszélybe. Megállapítottam továbbá, hogy a társaság a korábbi több évre visszamenőleg felhalmozott egyéb adótartozásait időközben rendezte, azonban a fennmaradó, a kérelemben szereplő késedelmi pótlék tartozás megfizetése, figyelembe véve a társaság bevételeit, és a kötelezettségei, továbbá a ráfordítások összegét is, a társaság ellehetetlenülését okozná, gazdálkodása veszélybe kerülne. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei adózó esetében fennállnak.
Adóellenőrzés lebonyolításának szabályai Szigorú alaki előírások megbízólevél, Értesítés telefonon jegyzőkönyv készül Írásban tértivevényes levélként érkezik Ellenőrzési jegyzőkönyv Határozattal zárul
Vizsgálati típusok a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó, c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, d) az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. Ellenőrzéssel lezárt időszakot az a) pontjában meghatározott ellenőrzés teremt.
Vizsgálat lezárása Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.
További lehetőségek Felhívás bevallás kiegészítésére Az állami adó- és vámhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért. Felhívás önellenőrzésre
Adóeljárás különleges esete: becslés Alkalmazható: ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a bevételek, vagy kiadások, elszámolt költségek, kedvezmények valódi összege Ez nem önálló eljárás, hanem módszer, amelynek alkalmazását külön feltételekhez köti a törvény
Becslés alkalmazható a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta, ha a megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.
Becslési eljárás lefolytatása az adózó által hiányosan bemutatott dokumentumok alapján A papír és írószer kereskedelmet folytató egyéni vállalkozó 2012. évi, az értékesítésből származó bevételét 7.181.000 Ft-ban árubeszerzéseit 7.182.000 Ft-ban határozta meg. így 1.000 Ft veszteséget számolt el. Az adózó a 2012. év folyamán több ízben is megsértette a nyugtaadás teljesítési kötelezettségét, emiatt egy ízben üzlet bezárásra is sor került. Továbbá a vizsgálat megkezdésekor az adózó jelezte, hogy üzlethelyiségében - víznyomócső törés miatt - megsemmisültek a 2008. évi értékesítésre vonatkozó bizonylatok. Az adózó 2011. évi bizonylattal igazolt értékesítései után 8.867.760 Ft bevételt ért el, ehhez 6.718.000 Ft értékű árubeszerzés tartozik. A vizsgálat leltárfelvétellel és a beszerzési bizonylatok ellenőrzésévei a 2012. évi árukészlet változásokról a következőket állapította meg.
2012. évi nyitókészlet 1.352.000 Ft + 25% Afa 2008. évi árubeszerzés 7.182.000 Ft + 25% Afa 2012. évi zárókészlet 362.000 Ft + 25% Afa - visszáru 115.000 Ft + 25% Afa - költségek 100.000 Ft Vállalkozói kivét nem volt az év folyamán. Vállalkozói adókedvezményt nem vehet igénybe. Feladat: Döntse el, hogy milyen módszerrel állapítja meg az adózó 2012. évi adóalapját és adóját Határozza meg az adózó 2012. évi egyéni vállalkozásból származó adóját!
+ 2012. évi nyitókészlet + 2012. évi árubeszerzés -visszáru -2012. évi zárókészlet 2012. évi értékesítés beszerzési ára 1.352.000 Ft + 25% Afa 7.182.000 Ft + 25% Afa -115.000 Ft + 25% Afa -362.000 Ft + 25% Afa = 8.057.000 Ft + 25% Afa A revízió tehát megállapította, hogy az adózó által 2012. évben értékesített áru beszerzési értéke 8.057.000 Ft + 25% Afa. Miután az értékesítésről nem állnak rendelkezésre megbízható bizonylatok, az árbevételt a revízió becsléssel állapította meg. A becsléshez kiszámították a 2011. évi rendelkezésre álló adatok alapján a vállalkozás által alkalmazott haszonkulcsot, és azt változatlan formában kivetítették a 2012. évre.
haszonkulcs % (2011. évi értékesítés- 2011. beszerzés)/2011. évi beszerzés 8.867.760-6.718.000 x 100% = 24% 8.867.760 A vállalkozás 2012. évi becsült árbevétele beszerzési ár x 124% = 8.057.000 x 1,24 = 9.990.680 Ft + 25% Afa Az egyéni vállalkozásból származó 2012. évi jövedelem + árbevétel 9.990.680 Ft + 25 % Afa - beszerzési ár 8.057.000 Ft + 25 % Afa - költség 100.000 Ft Jövedelem 1.833.680 Ft
Adóbírság tételek Önellenőrzésnél 15 napon belül: a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt késedelmi pótlék fele Adóbevallás elmulasztása: mulasztási bírság, vagy bizonylatolási hibák magánszemélynél max. 200 000Ft Társaságnál: max 500 000 Ft Adóbírság: adóhiány 50 %-a +késedelmi pótlék
Adóbírság tételek Önellenőrzésnél 15 napon belül: a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt késedelmi pótlék fele Adóbevallás elmulasztása: mulasztási bírság, vagy bizonylatolási hibák magánszemélynél max. 100 000Ft Társaságnál: max 200 000 Ft Adóbírság: adóhiány 100 %-a +késedelmi pótlék
Büntetések, bírságok Szlovákia Jogforrás:511/l992-es törvény Az adóhatóság a következő büntetéseket vetheti ki: Hiányos bevallás esetén szlovák nemzeti banki kamat 3x-osa, ha az adóalany maga vallja be a hiányt, akkor a büntetést a felére csökkentik
Fellebbezés, jogorvoslat Késedelmes bevallás esetén a kiszámolt adó 0,2 százaléka naponta, legkevesebb 2.000,SKK Az adó késedelmes megfizetése esetén a szlovák nemzeti bank által számított alapkamatát 4x-ese. A büntetést az adóhatóság veti ki, kivéve, ha nem haladja meg az 500,- SKK-t Fellebbezés a megállapítás után maximum l5 nappal
Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai Az adóhatóság elsőként az adóalap hiteles megállapítását vizsgálja. Fontos terület az ÁFA, illetve általában az adó visszaigénylés jogosságának a vizsgálata Vagyonosodási vizsgálatot egyelőre az adóhatóság nem végez
Büntetések, bírságok Adótörvény megszegésének minősül: Késedelmes beadás, vagy elmulasztás Adóellenőrök hátráltatása Adóellenőrzés során meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása Adószám feltűntetésének elmulasztása Végrehajtók által kijelölt időben való megjelenés elmulasztása
Adóigazgatási eljárások Ellenőrzések Megkezdés időpontja Jogosultság Határidők Kifogás megtétele Fellebbezés Jogerő
Büntetési tételek Romániában Pénzbírság Megsemmisített dok-ok újrakészítésének elmulasztása l.500-9.000 eur Okmányok bemutatásának elmulasztása 3 alkalommal Az adóellenőrök beengedésének elmulasztása A forrásadók visszatartása és az átutalás 30 napon túli elmulasztása Adóbeszedés céljára használt bélyegek hamisítása Adócsalás Szövetkezés adócsalás megvalósítására Amennyiben a kár nem haladja meg l00.000 eurót pénzbírságot szabhat ki a bíróság Szabadságvesztés - 6hónap-3 év 6hónap-3 év 1 év -3 év 2év -3 év 3év -l2 év 5év -l5 év
Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai Egyelőre nem indítanak vagyonosodási vizsgálatot, mert erre nincs lehetőség, viszont van példa köztisztviselők ellen korrupciós eljárások lefolytatására Az ellenőrzések legnagyobb hányada ÁFA, illetve jövedéki adó ellenőrzés, valamint szja ellenőrzés Vizsgálatot a 3 utolsó évben végeznek. Ritkák a keresztezett vizsgálatok.
Horvátország - Adótörvények megszegése Az adótörvény megszegésének minősülnek azok az esetek, amelyeket a törvény, valamint az egyes adónemekre vonatkozó törvény meghatároz. Az elsőfokú szabálysértési eljárást az illetékes adóhivatal erre meghatalmazott munkatársa vezeti. A szabálysértési eljárás vezetésére az illetékes személyt a pénzügyminiszter nevezi ki. Az első fokon hozott szabálysértési határozat ellen benyújtott fellebbezést az illetékes szabálysértési bíróság bírálja el. Az adóhivatal által vezetett szabálysértési eljárást a Szabálysértésről es kihágásokról szóló törvény szabályozza.
Büntetési tételek Az általános adótörvény megsértéséért 500-tol 200.000 HRK-ig (ö7,75-27.l00 EUR-ig) terjedő pénzbírsággal sújtható az: - aki nem számolja el, nem pontosan számolja el, nem fizeti be, vagy nem fizeti be időben, nem nyújtja be a különadó-bevallást, - aki,az adózás céljából nem vezeti az üzleti könyveket es nyilvántartásokat, - aki a könyveléseket és más nyilvántartásokat az üzleti könyvekben nem vezeti teljesen, vagy pontatlanul, nem naprakészen, vagy nem előírás szerint vezeti, - aki a napi készpénzforgalomról nem azon a helyen vezeti a nyilvántartást, ahol az keletkezett, vagy nem biztosítja az adóhivatal részére a nyilvántartásokhoz való hozzáférést, - aki az üzleti könyveket es nyilvántartásokat nem az adózási módnak megfelelően vezeti, vagy aki az üzleti könyvek és más nyilvántartások vezetését adathordozón végzi, es nem teszi hozzáférhetővé, - aki az üzleti könyveket és más nyilvántartásokat a vonatkozó dokumentációval nem őrzi a törvény által előírt helyen, - aki a tevékenysége kezdetén nem írja össze az összes vagyonát es kötelezettségeit
ÁFA-büntetések 1 eur=7,38 HRK Az általános forgalmi adóra vonatkozó törvény megsértéséért l.000-től 200.000 HRK-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az az adózó: - aki a számlán nem tünteti fel az előírt adatokat
Egyéb tételek Általában két évre visszamenőleg vizsgálnak és súlyosabb esetben három évre eltilthatják az adózót a tevékenység végzésétől. Hasonló határidőkkel a nyereségadó szabálysértések 1000 500.000 HRK büntetésre számíthatnak