Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc



Hasonló dokumentumok
A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Tervezzük együtt a jövőt!

A pécsibiomassza projektektapasztalatai

A megújuló energiahordozók szerepe

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Elsődleges energiaforrás megváltoztatására vonatkozó engedély

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A megújuló villamosenergiatámogatási. erőműveinek jövőbeni keretei Magyarországon a biomassza

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Budapest, november 25.

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A fenntartható energetika kérdései

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő kiserőművek (50 MW névleges villamos teljesítmény alatti erőművek) engedélyezése

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A biomassza rövid története:

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

Nagyok és kicsik a termelésben

A Magyar Energia Hivatal évi munkaterve

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Szekszárd távfűtése Paksról

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról

2017. évi zárójelentés

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

A Mátrai Erőmű ZRt., mint fenntartó 2007-ben hozta létre ipari parkját, Mátrai Erőmű Ipari Park néven.

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Módszertan és számítások

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Átírás:

Megvalósult és tervezett biomassza projektek Magyarországon Vajnai Attila 15 perc

A jelenlegi helyzet Magyarország a kiválóan teljesítő országok között van, hiszen a 2010-es célt már 2005-ben teljesítettük. (Igaz, hogy a 3,6 százalékos vállalás meglehetősen alacsony.) 2010-ig a megújuló forrásból termelt villamos energia aránya meghaladhatja a 7 százalékot. Az Európai Unió Bizottsága új energiapolitikát fogalmazott meg. Az új célok szerint 2020-ig az EU-ban az összes megújuló aránya 20 százalékot kell elérjen, a villamosenergiatermelésben pedig 34 százalékot! Magyarországgal szemben is új elvárások lesznek, melyeket csak a biomassza hasznosításával lehet teljesíteni.

Villamos energia az EU-ban tervek 2020-ig

Villamos energia biomasszából Magyarországon

Vegyes-tüzelésű biomassza erőművek tüzelési arányai

Magyarország erdői

Erőművek Magyarországon

AES Az AES 1996-ban jelent meg Magyarországon, amikor a magyar energetikai-iparág privatizációja során három erőművet és egy mélyművelésű szénbányát (Lyukóbánya) vásárolt meg a magyar államtól. Időközben a bánya értékesítésre került, a három erőmű viszont igen jelentős műszaki felújításon esett át a közelmúltban. Az AES jelenleg három erőmű tulajdonosa Magyarországon, melyeknek összes beépített kapacitása 1070 MW: Tisza Erőmű, amely 860 MW kapacitású olaj- és gáztüzelésű erőmű Tiszaújvárosban, Tiszapalkonyai Erőmű, amely 116 MW kapacitású biomasszaés széntüzelésű erőmű Tiszaújvárosban, és a Borsodi Erőmű, amely 94 MW kapacitású biomassza- és széntüzelésű erőmű Berentén, Kazincbarcika mellett.

Pannon Hőerőmű Rt. A Pannon Hőerőmű Rt. pécsi telephelyén villamos energiát, kapcsoltan hőt termel. A termelés alapja 2004-ig a szénbázis, majd ezt váltotta fel a gáz, illetve a biomassza mint fűtőanyag. 2003-ban a korábbi egy erőművet kettő váltotta fel. A Pannon Hőerőmű Rt. és a PANNONGREEN Kft. között széles körű az együttműködés. A PANNONGREEN Kft. feladata a biomassza alapú erőművi blokk működtetése. A megtermelt villamos energiát az erőmű a MVM (Magyar Villamos Művek) Rt. -nek értékesíti. A "melléktermékként" keletkező hőt a PÉTÁV Kft. mintegy 30.000 lakás fűtésére fordítja, továbbá 22 ipari nagyvállalat részére ipari gőzt is értékesít. Így a területen a szennyezőanyag-kibocsátás lecsökken, mivel a lakosság fűtési célú környezetszennyezése kisebb, és a több ezer gyengébb hatásfokú lakossági kazán helyett néhány darab jobb hatásfokú, szakemberek által folyamatosan ellenőrzött berendezésekben történik a tüzelés, ami azonos tüzelőanyag esetén egységnyi megtermelt hőmennyiségre is kevesebb környezetszennyezéssel jár. Ezenkívül a füstgázok nem a városban szennyezik tovább az amúgy is szennyezett levegőt, hanem a várostól távolabb elhelyezett erőműből lépnek ki, javítva ezzel a város levegőjét.

Pannon Hőerőmű Rt. A biomassza alapú tüzelőanyag-váltásnak három fő oka volt: Egy villamosenergia-liberalizációnak vagyunk a részesei, ami azt jelenti, hogy a hosszú távú villamosenergia-szerződések megszűnnek, tehát egy versenypiac alakul ki. Magyarországon 2004. december 31-ével a környezetvédelmi moratórium lejárt, ami azt jelenti, hogy a szigorúbb európai színvonalhoz igazodunk, a szigorúbb kibocsátásokat kell betartani. Felismerték, hogy ez egy olyan új tevékenység, ami az EU energiapolitikai irányelveiből is levezethető, és minden bizonnyal az elkövetkezendő évtizedeknek egyik fontos szereplője lesz a megújuló energia.

Pannon Hőerőmű Rt. A PANNONPOWER HOLDING Rt. mintegy 9 milliárd forintos beruházása a meglévő szenes infrastruktúra alapjain, annak felhasználásával biomassza tüzelésű blokkot hozott létre a VIos blokk átalakításával, mintegy 50 MW kapacitással. Éves villamosenergia-termelése mintegy 340 GWh. Főbb adatok: Kazánteljesítmény: 200 T/h Beépített villamos teljesítmény: 49,9 MW Éves villamosenergia-értékesítés: 340 GWh Éves hőértékesítés: kb. 60-100 TJ Éves tüzelőanyag-felhasználás: 3800 TJ Várható kazánhatásfok: 90-92% Kiadott villamos teljesítmény: 46,4 MW

Bakonyi Erőmű Rt. Az ajkai székhelyű Bakonyi Erőmű Rt. magyar magántulajdonban lévő társaság. Érdekeltségi körébe több energiatermelő létesítmény tartozik Ajkán, Inotán, Almásfüzitőn és Budapesten. Az egyes társaságok szerepe elsősorban nem a villamos energia piacon - mivel kapacitása országos szinten nem tekinthető jelentősnek - hanem a környező városok és iparterületek hőenergia igényeinek kielégítésében vált meghatározóvá. A hazai megújuló villamosenergia-termelésben a Bakonyi Erőmű Rt. és a tulajdonában lévő társaságok jelentős szerepet játszanak. A 2005. január 1-én hatályba lépő környezetvédelmi előírások újabb kihívás elé állították a társaságot, amelyből kiutat a megújuló energiaforrások felhasználása jelentett. Az erőmű átalakítása biomassza tüzelőanyag fogadására megtörtént 2004. évre, amelyet követően a társaság fokozatosan növeli az erdészeti termékek, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező melléktermékek tüzelőanyagként történő felhasználását.

Bakonyi Erőmű Rt. A társaság a szükséges tüzelőanyagok jelentős részét a környező erdőgazdálkodóktól szerzi be, ezért számukra biztos jövedelemforrás keletkezik, amely fedezetet teremt az erdőtelepítési és megújítási programok végrehajtására. A megújuló energiaforrások felhasználásával a társaság jelentősen csökkentette kéndioxid kibocsátását és jelentős eredményeket ért el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, mert a biomassza felhasználás CO2 semleges.

Mátrai Erőmű Rt. A Mátrai Erőmű Részvénytársaságnak határozott szándéka, hogy max. 5 tömegszázalékos mérték (400.000 tonna/év) hulladékokat égessen el, és ehhez csak a Magyarországon ártalmatlanítási gondokat okozó alapanyagokat (hulladékokat) használjon fel. A húsliszthez és szennyvíziszaphoz hasonló hulladékok erőművi kazánokban együttégetéssel történő ártalmatlanításához a Mátrai Erőmű Rt. rendelkezik szükséges engedélyekkel. Az ártalmatlanítási technológia Nyugat-Európában, és így a német anyavállalatoknál is ismert, régóta alkalmazott. Az ottani üzemi tapasztalatok alapján és az itthon is alkalmazott, illetve alkalmazni kívánt, a tüzelőanyaghoz max. 5%-os arányban történő keverés során a környezeti terhelés kimutatható mértékben nem változik.

Mátrai Erőmű Rt. 1000 tonna/hó mennyiségben korpa, kezdeti fázisban pelyva és őrölt paprika megsemmisítésére már sor került, a tapasztalatok alátámasztják a továbbfejlesztés terveit, az együttégetési technológiában lévő gazdasági potenciált. A növényi eredetű biomasszák alkalmazásában a továbblépést az agrárpartnerekkel történő bővülő kooperáció, a mezőgazdasági termesztési háttér feltérképezése, valamint a mezőgazdasági terme-lési hulladékok gazdaságos felhasználásának megteremtése jelenti. A Mátrai Erőmű Rt. nyitott az új beszállítói kapcsolatok felé, a kölcsönös előnyökre alapozva.

Az MVM Z Rt. tervei A megújuló energiaforrások hatékony felhasználását támogató projektek tekintetében Magyarország előtt kiváló lehetőségek nyílnak meg a 2007-2013. közötti időszakban. Az Európai Unió által előirányzott szint eléréséhez Magyarországnak komoly lépéseket kell tennie az alternatív energiaforrások hasznosítása terén, melynek Magyarország természeti adottságait figyelembe véve egyik kiemelt eleme lehet a biomassza alapú villamosenergia-termelés.

A megújult energiahordozókból termelt villamos energia átvételi árai 2006-ban Az időjárástól függő energiaforrások (nap, szél) esetében az átvételi ár minden zónaidőben..23,83 Ft/kWh Támogatás (KÁP) átlagos mértéke (2006.I. félév): 13 Ft/kWh 2. Az időjárási körülményektől nem függő esetekben: csúcsidőszak....27,06 Ft/kWh völgyidőszak 23,83 Ft/kWh mélyvölgy időszak. 9,72 Ft/kWh átvételi átlagár (2006.I.félév)..23,7 Ft/kWh támogatás (KÁP) átlagos mértéke (2006.I.félév)...12,4 Ft/kWh Forrás: Magyar Energia Hivatal

A támogatási rendszer átalakítási koncepciója 1 A jelenlegi rendszer legfőbb elvei Az átvétel kötelezettje a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató. Az átvételi árak hatóságilag megállapított - három zónaidős (a nap- és szélenergia esetében az egyes zónaidőkben azonos nagyságú) energiadíjak, amelyek évente egyszer indexálásra kerülnek. Az átvételi árak a kompenzáció (KÁP) mértékével magasabbak a közüzemi nagykereskedelmi árnál. A KÁP fedezetét a rendszerirányítási díjba épített díjelem teremti meg. Forrás: Magyar Energia Hivatal

A támogatási rendszer átalakítási koncepciója 2 A változtatás elvei A kötelező átvételt el kell választani a közüzemtől. Célszerű szétválasztani a megújuló bázisú termelés, a hővel kapcsolt termelés és az egyéb kötelező átvétel szabályozását. A változtatás hasson a piacosabb működés irányába. Az új támogatási szisztéma ne nehezítse a rendszer fizikai szabályozhatóságát, legyen több évre előre látható. A módosítás ne legyen sokkszerű, illeszthető legyen az új működési modellhez. Forrás: Magyar Energia Hivatal

Hazánk teljes megújuló energetikai potenciálja Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energ.i potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006

Köszönöm a figyelmet!