A fapapiranyag gyártásához a Német és Osztrák-Magyar monarchiában a tűlevelűek közül a lúcz- és erdeifenyőt, a lombfák közöl a naszpolyát, nyár- és hársfát. Oroszországban általánosan a nyírfát; Finnországban a lúcz- és erdeifenyőt. Francziaórszágban és Belgiumban, hol kevés a tűlevelű fa, a nyir-, bükk- és nyárfát. Dániában főleg erdeifenyőt, továbbá lúczfenyőt és bükköt; Schweizban pedig erdei- és jegenyefenyőt használtak leginkább. Az 1889. évi erdészeti államvizsgák. i. Az idei tavaszi államvizsgák ápril 24-ike és május 5-ike között tartattak meg. A vizsgáló bizottságban Bedő Albert országos főerdőmester és ministeri tanácsos elnöklete alatt Illés Nándor m. kir. főerdőtanácsos és Szécsi Zsigmond m. kir. erdőtanácsos mint vizsgáló biztosok és Garlathy Kálmán m. kir. közp. főerdőrendező mint vizsgáló biztos és jegyző vettek részt. A vizsa letételére összesen 25-en kértek engedélyt. Ezek közül feltétlen engedélyt nyertek 16-an és feltételes engedélyt 6-an. A kért engedély nem adatott meg 3-nak. Az engedélyt nyertek közül megjelent a vizsgára 18, elmaradt 4. Az Írásbeli vizsga ápril 25-én és 26-án folyt le az Országos Erdészeti Egyesület székházának nagytermében s ezen alkalommal az Országos Erdészeti Egyesület és a selmeczi m. kir. erdőakadémia által javaslatba hozott 4 4 kérdés közül a következő négy Írásbeli kérdés adatott fel megoldásra. I. Kérdés. Milyen törvényes kötelezettségei vannak egymással szemben 3 olyan erdőbirtokosnak, kik rövid időközökben egymásután ugyanazon vizén 40 évi időtartamra törvényes feltételek alatt szállítási engedélyt nyertek? Neve-
zetesen, mely birtokosnak, milyen összeget kell a másiknak befektetett költségei s évi kiadásai megtérítése fejében fizetni abban az esetben, ha : 1. az első engedményes engedélye értelmében évenként 8000 m 3 fát tutajoz le, és a vállalat megkezdése alkalmával a viz medrének kitisztítására s a tutajozásra alkalmassá tételére egyszer s mindenkorra 6000 frtot adott ki; 2. a második engedményes engedélye alapján évenként 12.000 m 3 fát tutajoz s a viz szállítóképességének megfelelő fokozása czéljából egy fából épült vizfogóra 18.000 frtot fektetett be és ennek fenntartására és gondozására évenként 350 frtot ad ki; 3. a harmadik engedményes engedélye értelmében évenként 5000 m 3 rönköt úsztat le, s a viz medrének összeszoritására és a partok biztosítására 7000 frt értékű befektetést tett, a védőművek fentartására pedig évenként átlagosan 120 frtot ad ki? II. Kérdés. Ha valamely usztatásra berendezendő patak az év nagyobb részében állandóbb vízhiányban szenved, mely eszközökkel rendelkezünk arra, hogy e vízhiányon segíthessünk? Mikor és mily viszonyok között nyerhetnek ezen eszközök alkalmazást? III. Kérdés. Egy nagyobb hegységi erdőbirtoknak egyik, mintegy 3000 kat. hold kiterjedésű, egyetlen vágássorozatot képező üzemosztályában, az első 20 év alatt kihasználható első fordaszaki területbe az általános üzemterv szerint 5 osztag soroztatott be, melyek alább ugyanazon sorban következnek egymásután, a mint a szabályos vágássorrend szerint kihasználás alá kellene, hogy kerüljenek. Ezen osztagok a következők : a) 1*78 kat. hold kiterjedésű, 0-6 zárlatu, 80 100 éves bükkös;
b) 1-40 kat. hold kiterjedésű, 0'7 zárlatu, 100 120 éves bükkös, melyben szórványosan mintegy 0 - l részben idős jegenyefenyő törzsek fordulnak elő; c) T20 kat. hold kiterjedésű, 0-7 zárlatu, 0-8 részben 120 éves bükk és 0-2 részben idős jegenyefenyőből álló vegyes állab; d) T120 kat. hold kiterjedésű, 0*8 zárlatu, felerészben 100 120 éves bükkből és felerészben idős jegenyefenyőből álló vegyes állab; e) T42 kat. hold kitejedésü, 0-8 zárlatu, 0-6 részben idős bükkből, 0-4 részben idős jegenyefenyőből álló vegyes állab. A termőhely mindenütt egyenlő jóságú. Az eddigi legeltetés következtében a jövendő állab képzésére alkalmas csemeték egyik osztagban sincsenek. Az értékesitési viszonyok általában véve kedvezőtlenek. Az erdő kevés jövedelmet hajt és emiatt az erdősítésekre nagyobb kiadásokat fordítani nem lehet. A legnagyobb nehézséget, az képezi, hogy a bükkfatermés csak mint tűzifa, alacsony árakon adható el s igy is a bükkfahozamnak ez idő szerint csak mintegy fele része értékesíthető. A fenyőt illetőleg az értékesitési viszonyok kedvezőbbek, de nem hagyhatók figyelmen kivül, hogy a fenyőtörzsek túléltek s 10 15 évnél tovább nem tarthatók fenn. Ilyen gazdasági viszonyok között milyen kihasználási és felújítási módot választana a vizsgáttevő s ehez képest miként állapítaná meg az első és második félfordaszokra vonatkozó részletes főhasználati és felújítási tervet s miként szabályozná a legeltetést, mely az adott viszonyok között figyelmet érdemlő jövedelmet hajthat? IV. Kérdés. írja le vizsgát tevő a bükk fáját, mint ipari nyers anyagot és nevezze meg mindazon főbb használati czikkeket, melyekre az előnnyel feldolgozható, előadva emellett, a fa azon tulajdonságát, melyen az illető alkalmazás alapszik.
A szóbeli vizsgák ápril 29-én vették kezdetüket és május 5-én fejeztettek be. A 18 vizsgázó közül 5 (28%), jól és 9 (50%) kielékitően képesittetnek találtatott, 4 (22%) pedig nem kapott oklevelet. II. Az idei őszi államvizsgák október 21-ike és november 15-ike között tartattak meg. A vizsgáló bizottságban Bedő Albert országos főerdőmester és ministeri tanácsos elnöklete alatt Belházy Emil m. kir. főerdőtanácsos és Sóltz Gyula m. kir. főerdőtanácsos mint vizsgáló biztosok és R u t s k a Tivadar kir. főerdőfelügyelő mint vizsgáló biztos és jegyző vettek részt. A vizsga letételére összesen 69-en kértek engedélyt. Ezek közül feltétlen engedélyt nyertek 50-en és feltételes engedélyt 16-an. A kért engedély nem adatott meg 3-nak. Az engedélyt nyertek közül megjelent a vizsgára 57, elmaradt 9. Az írásbeli vizsga október 21-én és 22-én folyt le az Országos Erdészeti Egyesület székházának kis és nagy termében s ezen alkalommal az Országos Erdészeti Egyesület és a selmeczi m. kir. erdőakadémia által javaslatba hozott 4 4 kérdés közül a következő négy Írásbeli kérdés adatott fel megoldásra. I. Kérdés. Egy erdő jelenleg levágás alá kerülvén, a fáért holdanként a fakereskedő 500 frtot ad. Számítsa ki a vizsgát tevő, hogy ez összegnek hány %-át teszik ki a felújítási költségek, ha az értéktelenebb fák kiszedése után a helyszínén már meglévő értékes és alkalmas csemeték felhasználása mellett 1 hl tölgymakkot kell alávetni, és az állabnak 3 évi letárolása után az értéktelenebb fanemek csemetéinek és sarjadékának eltávolítása, illetve korlátozása végett, szabadon
választott, de indoklással megállapított különböző időben, még háromszori tisztító vágásra lesz szükség. A makk árát, a makkrakáshoz szükséges napszámok menynyiségét, a napszámbért, valamint az egyszeri tisztító vágásra holdanként szükséges napszámoknak a számát vegye fel vizsgatevő saját belátása szerint. Ha a felújítás költségét kiszámította, számítsa ki még azt is, hogy mekkora pénzalapot kellene, 2-5 / 0 al kamatositva, az állab letárolásakor félretenni a befolyó bevételekből, hogy 100 év múlva a felújítási költségeknek most kiszámított öszszege fedezve legyen és hány százalékát képezi ezen félre tett felújítási alap a jelenleg beveendő 500 írtnak. II. Kérdés. Midőn a vizsgatevőnek nagyobbszerü hidvagy vízgyűjtő építéséhez fát kell megválasztania, a fa mely tulajdonságaira fogja fektetni a fősúlyt, mely fanemet vagy fanemeket fog választani, és mely termőhelyi és tenyészeti viszonyok között fogja megtalálni a czélnak leginkább megfelelő fát. III. Kérdés. Nagyobb hegységi, 90 km hosszú, 12 15 m széles, 1 5 / 0, átlagosan pedig 3 / 0 esésű, sziklás niedrü patak vizén való szállításra rendezendő be. A czél az, hogy a patak torkolatától 30 km távolságra kezdődő és 10.000 kat. holdra terjedő vágható luczfenyőerdő használtassák ki. A nyerhető műfa vagy a patak torkolatánál esetleg építhető gőzfürészen lesz feldolgozható, vagy a környéken mint szálfa is értékesíthető. Kérdés, mi lesz előnyösebb, a fát mint fürésztönköt leusztatni és fürészáruvá feldolgozva értékesíteni, vagy pedig letutajozni és mint szálfát eladni? Eszerint szabályozandó azután a patak is. Jelölje meg tehát vizsgatevő mindazon körülményeket, melyek ezen kérdés eldöntésénél szem előtt tartandók.
IV. Kérdés. Mely gazdasági elvekre fektetné vizsgáttevő egy 40 kat. hold kiterjedásü, tisztán erdeifenyőhői álló oly erdőnek üzemrendezését, melynek talaja czélszerütlen kihasználás mellett mozgóvá válható futóhomok; termőhelyi jósága megfelel az Erdészeti segédtáblák"-ban foglalt általános fatermési tábláknak az erdeifenyőre vonatkozó V-ik termőhelyi osztálynak? Az egyes osztagok terüle, állabkora, zárlata, a kiadott vázlatrajzon van megjelölve. Tüntesse ki vizsgáttevő a gazdasági beosztást vázlatosan ezen kiadott rajzon és állítsa fel a legközelebbi 10 év alatt teljesítendő gazdasági műveleteknek magállapitása mellett, a részletes erdőgazdasági terveket. 0 1. osztag : 9 k. hold kiterjedésű, a zárlat 0.5, az állab kora 4 év; 3. 5 0.6, 5 0» ^ M y, m TI 0.7, 75
A szóbeli vizsgák október 24-én vették kezdetüket és november 16-án fejeztettek be. Az 57 vizsgázó közül 1 (1'7%) jelesen, 5 (8"8%) jól és 41 (72%) kielégitöen képesítettnek találtatott, 10 (17-5%) pedig nem kapott oklevelet. A folyó évben tehát mindössze 61-en nyertek erdészeti oklevelet. Az 1889. évi erdőőri szakvizsgák. I. Budapesten. A folyó évi erdőőri szakvizsgák Budapesten október hó 21-én vették kezdetüket és november hó 2-án fejeztettek be. A vizsgáló bizottság tagjai voltak : Kall ina Károly m. kir. erdőmester mint elnök; br. Feilitzsch Arthur kir. alerdőfelügyelő és Ocsárd Károly m. kir. főerdész mint vizsgáló biztosok. Pest-Pilis-Solt-Kískun vármegyét ez évben is Fazekas Ágoston megyei aljegyző ur képviselte. A vizsga letételére 60 vizsgajelölt jelentkezett. Az Írásbeli megfejtésre kitűzött kérdések a következők voltak : 1. csemetekertben nevelt 14.000 drb, 2 éves tölgycsemetével egy 4 kat. hold kiterjedésű erdei tisztás beültetendő. Milyen kötelékben lesznek a csemeték kiültetendők és az ültetésnél mire kell ügyelnie? 2. Mely erdőkben tiltja az erdőtörvény az alomszedést? és ott, a hol az alomszedés meg van engedve, mily szerszámokkal és eszközökkel gyakorolható és melyekkel nem? 3. Vizsgajelölt egy oly vágás őrkunyhó felállításával bizatik meg, a mely egyúttal vadász leskunyhónak is alkalmas legyen. Milyen alakban és mely helyen fogja ezen kunyhót fel-