Helyi Esélyegyenlőségi Program Isztimér Község Önkormányzata 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés.... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink,küldetésünk...10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 56 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 61 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 66 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 71 1. A HEP IT részletei... 71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 71 A beavatkozások megvalósítói... 71 Jövőképünk... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 72 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 73 3. Megvalósítás... 77 A megvalósítás előkészítése... 77 A megvalósítás folyamata... 77 Monitoring és visszacsatolás... 79 Nyilvánosság... 79 Érvényesülés, módosítás... 80 4. Elfogadás módja és dátuma... 81 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Isztimér Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti Bakony röglépcsőin települt község. Területe, a mintegy 1000 fős lakosságához képest viszonylag nagy. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 m-es Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 m magas, 20 km 2 -es Mellár-fennsík. Átmenő forgalma nincs. Egyetlen közlekedési út vezet a faluba, a 20 km-re lévő Székesfehérvár felől. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők Kőzetanyagának meghatározó tömegét a földtörténet középkorában keletkezett mészkő és dolomit alkotja. E kőzetek az egykori Tethisz-tenger üledékéből keletkeztek, majd emelkedtek ki. Az alacsonyabb árkos térszínek és a táj peremvidéke a földtörténeti újkor elején még néhányszor víz alá kerültek, mikor is újabb mészkőrétegek, homokkő rakódott rájuk, ekkor képződtek a Kisgyón és Isztimér térségében az eocén korú barna kőszéntelepek. Ennek köszönhetően teremtődött meg a kisgyóni és balinkai bányászkodás. A község határában található 58 kisebb nagyobb barlang. Geológiai szempontból jelentős még a 10 km hosszú Burok-völgy, mely nyílt törés által képződött szurdokvölgy. A településnek állandó vízfolyása nincs. Története Isztimér 1193-ban STAMER alakban fordul elő legkorábban. A község életének második szakasza a XVIII. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A XIX. századelejére kialakult a falu vagyonos rétege, amelyet elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 1872). A történelem folyamán a 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a második világháború okozta. A házak negyede és a templom megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik.,1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéter-ről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak.1966-ban Gúttamási községet Isztimérhez csatolták, melynek önállósodási kísérlete nem járt sikerrel Guttamási A korábban önálló falu ma 110 lakosával az isztiméri Körjegyzőség közigazgatása alá tartozik. 1966-tól, a csatolás évétől Gúttamási Isztimér belterületeként szerepel, akkor a lakosok száma 173 volt. Az egy utcás szépen fejlődő település egyházilag is Isztimérhez kötött. Okleveles anyagban első ízben 1201-ben szerepel. A török korban elpusztult, de 1762-ben újratelepítették. A német családok betelepítésével kapcsolatos első forrás 1762-ből származik. A betelepülteknek 1762-től 10 év adómentességet engedélyeztek. Az első világháborúban 1914-ben bevonuló katonák száma 31 volt. A háborúban 4 fő halt meg. 1941-ben Kincses Szőlőhegyen bányát nyitott az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. Emiatt a község fejlődésére lehetett számítani, amennyire a háborús viszonyok közt ez lehetséges volt. Az előrelátás jó volt, mert a kincsesi külszíni fejtések után a mélyművelés már végleg Gúttamási határába esett. A II. világháború 1944 decemberétől 1945 március végéig tartott a község környékén. A környező súlyos harcokban a település több lakóháza leégett, a templom tornya megrongálódott. A világháború után az élet nehezen indult meg, de a szorgalmas emberek újra tudták kezdeni az életet. 1948 februárjától április közepéig tartott a móri járás falvait is érintő kitelepítés második szakasza. Gúttamásiból három családot, 9 főt telepítettek ki Németországba. Helyükre Szlovákiából telepítettek be telepeseket. 1966-ban Gúttamási megszűnt önálló község lenni, ettől kezdve Isztimérhez tartozik. 1989 őszétől jelentős társadalmi változások bontakoztak ki Isztiméren. 1990. október 15-én alakult meg a község képviselőtestülete. 1996-ban községünkbe települt egy műanyag nyílászárókat gyártó cég. 2001 májusában ünnepelték meg a település fennállásának 800. évfordulóját, melynek emlékére egy emlékkövet állítottak, ahol egy márványtábla hirdeti a község 8 évszázados kitartását. Isztimér jelene: Isztimér a Móri Járás egyik legszebb települése. Külterületének egy része, a Burok völgy természetvédelmi terület. A Burok völgy 1260 ha-ját 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védett területen belül erdőrezervátum található. A területen több mint 200 madárfaj is megfigyelhető. A természetvédelmi területről eddig63 védett és 2 fokozottan védett növényfaj és több mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték. A völgy jelentős része turista utakon bejárható. A település utcái rendezettek, portái gondozottak, az Önkormányzat és intézményeinek épületei folyamatosan karbantartottak. A település vezetékes vízzel, gázzal, villamos 4
energia hálózattal, szennyvízhálózattal és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. A kommunális hulladékszállítás szintén megoldott. A település közterületei rendezettek. Megállapítható, hogy a település több irányból elérhető közúti közlekedési feltételekkel rendelkezik. Megközelíthetősége Székesfehérvárról Várpalota irányába a 8-as főúton Iszkaszentgyörgy felé, valamint Székesfehérvárról Győr irányába a 81-es főúton Fehérvárcsurgó felé. A település Székesfehérvár-Isztimér útvonalának végpontja. A Fehérvárcsurgó-Bakonykúti alsóbbrendű út vezet át a faluhoz tartozó Gúttamásin. A falun gyakorlatilag átmenő forgalom nincs Isztimér személygépkocsival, autóbusszal megközelíthető. Autóbusz közlekedése megfelelő több autóbuszjárat közlekedi Székesfehérvár Isztimér, Mór-Isztimér útvonalakon. A településnek vasúthálózata nincs. Mivel Isztimér zsáktelepülés, a nagyobb főközlekedési útvonalaktól messze esik, ezért ipari üzemek nem létesültek egy kivételétel a Fehérablak KFt mely műanyag nyílászárók gyártásával és beszerelésével foglalkozik. Az aktív korú lakosság nagy része elsősorban a székesfehérvári nagyüzemekbe, kénytelen ingázni. A móri ipartelepen a munkavállalás a kedvezőtlen közúti közlekedés miatt problémás. A faluban található a jól működő Bakony Mezőgazdasági Kft. A faluban két vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget (elsősorban élelmiszert) a lakosok számára, azonban a kedvezőbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek Székesfehérváron a nagyobb üzletláncok áruházaiban. A községben két vendéglátóhely, postahivatal működik. A képviselő-testület 1999. évben kihirdetett rendeletével alkotta meg a település jelképeit, a címert és zászlót és rendelkezett azok használatáról. Az önkormányzat 1997.04.26-án írt alá testvér-települési megállapodás a németországi Krauchenwies településsel és 2008. július 9-én a szlovákiai Madar településsel. A község igazgatási feladatainak ellátása érdekében a Kincsesbányával kötött igazgatási társulást. A lakosság ügyeinek intézése helyben történik, a feladatokat a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Isztiméri Kirendeltsége látja el. Isztimér: Terület : 5388 ha, Terület 53,88 km² Lakosok száma : 970 fő, Népsűrüség: 17,95 fő/km² Lakások száma : 370. GPS koordináták : 47.28017, 18.19450 EOV koordináták : 585473, 21547 Irányítószám 8045 Körzethívószám 22 A településen egy csoportos óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár Teleház található. Orvosi rendelő, ahol kézi gyógyszertár működik 5
A településen számos civilszervezet tevékenykedik: Isztimér Községi Önkéntes Tűzoltó. és Védő Egyesület Isztimér Sportkör Isztiméri Ifjúsági Egyesület Isztimér Községért Közalapítvány Életet az Éveknek Nyugdíjasklub Edelweiß Német Nemzetiségi Kórus Taliga Néptánccsoport Ifjúsági Tánccsoport Isztimér lakónépessége az elmúl 5 évben az alábbiak szerint alakult: 1. számú táblázat Lakónépesség száma az évvégén Fő Változás 2007 959 2008 967 101% 2009 967 100% 2010 981 101% 2011 979 100% 2012 970 99% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) 2. számú táblázat - Állandó népesség 6
fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 473 494 967 49% 51% 0-2 évesek 0-14 éves 63 82 145 43% 57% 15-17 éves 18 23 41 44% 56% 18-59 éves 242 294 536 45% 55% 60-64 éves 31 26 57 54% 46% 65 év feletti 94 69 163 58% 42% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Az állandó népesség s nemek szerinti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a 0-59 korosztály tekintetében a férfiak száma magasabb mint a nőké. A 60 év feletti korosztálynál ez az arány megváltozik, magasabb a nők száma. 3. számú táblázat - Öregedési index 7
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 165 0,0% 2008 170 147 115,6% 2009 166 146 113,7% 2010 167 145 115,2% 2011 163 145 112,4% 2012 nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.) A település öregedési indexe mutatja, hogy a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 23 16 7 2009 22 27-5 2010 44 13 31 2011 25 29-4 2012 nincs adat nincs adat 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8
A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje változó. többnyire pozitív előjelet mutat, azonban a 2011-es évben az elvándorlás volt a jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 12 11 1 2009 11 7 4 2010 8 21-13 2011 9 6 3 2012 nincs adat nincs adat 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás szintén változó előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma több, mint az elhalálozások száma ez alól kivételt képez a 2010 év. Az élve születések száma alig haladja meg a halálozások számát. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a 9
falu inkább elöregedő, mint fiatalodó, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a Célok tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Isztimér település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 10
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a 11
mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Isztimér Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Isztimér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 1. pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat a 4/2011(03.31) számú rendeletében aszervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határozta meg. 1. Az önkormányzat alaptevékenysége szakfeladatonkénti bontásban 2010. január 1- től 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 382101 Települési hulladék kezelés, ártalmatlanítása 382102 Egyéb veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 382103 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása 421100 Út, autópálya építése 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 559091 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 812900 Egyéb takarítás 813000 Zöldterület-kezelés 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841115 Önkormányzati képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841117 Európa Parlamenti képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenység 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841127 Települései kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841191 Nemzeti ünnepek programjai 12
841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841402 Közvilágítás 841403 Város-községgazdálkodás máshová nem sorolható szolgáltatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel 841908 Fejezeti és általános tartalék elszámolása 842155 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.) 852012 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) 852022 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) 855911 Általános iskolai napközi otthonos nevelés 855912 SNI általános iskolai napközi otthonos nevelés 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai napközi otthonos nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 SNI általános iskolai tanulószobai nevelés 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulószobai nevelés 862101 Háziorvosi alapellátás 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás 862301 Fogorvosi alapellátás 869041 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása 882111 Rendszeres szociális segély 882112 Időskorúak járadéka 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882116 Ápolási díj méltányossági alapon 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 882119 Óvodáztatási támogatás 882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 882122 Átmeneti segély 882123 Temetési segély 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 882201 Adósságkezelési szolgáltatás 822202 Közgyógyellátás 822203 Köztemetés 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 889921 Szociális étkeztetés 13
889922 Házi segítségnyújtás 889924 Családsegítés 889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás 890301 Civil szervezetek támogatása 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 890443 Közmunka 910123 Könyvtári szolgáltatások 910421 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 960302 Köztemető-fenntartás és működtetés 1. Az önkormányzat kisegítő tevékenysége szakfeladatonkénti bontásban 2010. január 1- től 681000 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 682001 Lakóingatlan bérbe adása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbe adása, üzemeltetése. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Isztimér Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 2008. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Isztimér Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Isztimér Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: 14
Móri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A Móri Többcélú Kistérségi Társulás 2013.évben megszűnt.) Móri Többcélú Kistérségi Társulás szerződést kötött a Kapaszkodó Szociális Szolgáltató Központtal, majd 2012 évben a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központtal azzal a céllal, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje Isztimér-Kincsesbánya Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy Isztimér és Kincsesbánya Községek Önkormányzata polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Közoktatási Intézményfenntartó Társulás az isztiméri óvodáskorú és általános iskoláskorú gyermekek oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre. (A Társulás 2013. június 30. napjával megszűnik.) Kincsesbánya -Isztimér Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Fogorvosi Szolgálat Közös Fenntartására jött létre társulás Iszkaszentgyörgy, Bakonykúti, Kincsesbánya, Isztimér községek között. a fogászati alapellátás Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az 15
esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok nem élnek, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. A településen 376 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest gazdagabb porta is van, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. A zártkert (Szőlőhegy ), illetve külterületen (Gányás )lévő földek egy részén különböző mezőgazdasági termeléssel leginkább konyhakerti növények termesztésével, illetve szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs 16
tudomásunk. A tulajdonosok hétvégi pihenésre is használják a zártkertben illetve külterületeken lévő építményeiket. A nagyobb földterülettel rendelkezők részarány tulajdonosok egy része bérbe adta földtulajdonát a helyi Bakony Mg Kft-nek, néhányan főállásu munkahelyük mellett saját maguk művelik e területeiket. A településen 3 fő helyi vállalkozó folytat mezőgazdasági tevékenységet. Az önkormányzat adatbázisa szerint 252 db személygépkocsi, 32 db tehergépjármű, 11 db motorkerékpár, 19 db pótkocsi van a lakosság illetve a közigazgatási területen működő vállalkozások, Kft-k tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az 17
iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 245 324 569 17 6,9% 9 2,8% 26 4,6% 2009 303 269 572 13 4,3% 19 7,1% 32 5,6% 2010 315 340 655 12 3,8% 17 5,0% 29 4,4% 2011 310 343 653 11 3,5% 8 2,3% 19 2,9% 2012 na na nincs adat nincs adat nincs adat 0 nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok szerint a nők és férfiak körében is a 2009-es évben volt kimagaslóan magas a nyilvántartott álláskeresők száma. Azóta csökkent az állás nélküliek száma. 18
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 26 32 29 19 0 fő 0 2 3 0 % 0,0% 6,3% 10,3% 0,0% nincs adat fő 5 1 4 2 % 19,2% 3,1% 13,8% 10,5% nincs adat fő 4 6 2 2 % 15,4% 18,8% 6,9% 10,5% nincs adat fő 9 3 4 3 % 34,6% 9,4% 13,8% 15,8% nincs adat fő 0 3 1 0 % 0,0% 9,4% 3,4% 0,0% nincs adat fő 2 2 0 1 % 7,7% 6,3% 0,0% 5,3% nincs adat fő 0 4 6 6 % 0,0% 12,5% 20,7% 31,6% nincs adat fő 4 7 4 2 % 15,4% 21,9% 13,8% 10,5% nincs adat fő 2 4 5 3 % 7,7% 12,5% 17,2% 15,8% nincs adat fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% nincs adat 19
Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 64 68 132 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2009 64 66 130 0 0,0% 1 1,5% 1 0,8% 2010 69 73 142 0 0,0% 3 4,1% 3 2,1% 2011 73 76 149 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2012 nincs adat nincs adat nincs adat 0 nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.a pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben kevés a munkahely.aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 20
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-x éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők év száma összesen iskolát végzettek száma 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 817 425 392 717 354 363 100 12,2% 71 16,7% 29 7,4% 2011 nincs adat nincs adat 0 nincs adat 0 nincs adat 0 nincs adat 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált mnkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 26 0 0,0% 8 30,8% 18 2009 32 0 0,0% 12 37,5% 20 2010 29 0 0,0% 13 44,8% 16 2011 19 0 0,0% 8 42,1% 11 2012 nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nincs adat 69, 2% 62, 5% 55, 2% 57, 9% Örvendetes, hogy a vizsgált időszakban általános iskolai végzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküli nem volt a településen. 45% alatt van a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Elhelyezkedés szempontjából rosszabbak az esélyeik mint a középfokú, vagy felsőfokú végzettségű munkanélkülieknek. 21
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatás ban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 0 #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ! Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 22
év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásb an résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 8 1% 0 0 2011 7 1% 0 0% 2012 12 2% 0 0% Forrás: Önkormányzat adatai A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a három évet tekintve növekvő tendenciát mutat. Igen csekély az arányuk a település aktív lakosságához képest. A településen élnek nem roma származású emberek, így a közfoglalkoztatásban sem vesznek részt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált kivetett befizetett vendéglátóhelyek vállalkozások Kiskereskedelmi év száma a száma állami szektorban iparűzési iparűzési üzletek száma foglalkoztatottak száma adó adó településen működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 50 4 2 na 22.223 21.591 0 0 2009 50 5 2 na 23.183 21.978 0 0 2010 59 5 2 na 11958 21.526 0 0 2011 66 5 2 na 13696 12.363 0 0 2012 na na na na 0 0 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai 23
A vállalkozások száma növekedést mutat, ugyanakkor az utóbbi években a kivetett és a befizetett iparűzési adó majdnem a felére csökkent, ez nagyon hátrányosan érinti az önkormányzatot, hiszen ha bevételei jelentősen csökkennek, nem tud fejleszteni, működtetni is csak nehezen. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon Kerékpár úton való megközelíthetőség Legközelebbi 25 perc 5 40 perc 0 0 centrum Megye-székhely 26 perc 13 43 perc 0 0 Főváros 120 perc átszállással 45 Forrás: helyi adatgyűjtés átszállással 130 perc 0 0 Isztimér zsáktelepülés autóbusszal, személyautóval, kerékpárral közelíthető meg. A járásközpont Mór, ahová kevés az autóbuszjárat, az utazási nehézségek miatt szinte lehetetlen a járásközpontban és környékén munkát vállalni. A fővárost csak átszállással lehet elérni autóbusszal, de személyautóval egy óra sem kell az utazáshoz. Vonat járat és kerékpárút kiépítettség nincsen a teleülésről. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van/nincs nincs van van/nincs van/nincs nincs Felsorolás számítógép és internet használat nincs Székesfehérváron van pl. ingyenes számítógépes oktatás a Megyei Könyvtárban f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon 24
részvevő felnőttek száma év felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontb an egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 na na na na 0 0 na na 0 0 na na 2009 na na na na 0 0 na na 0 0 na na 2010 na na na na 0 0 na na 0 0 na na 2011 1 5 na na 0 0 na na 0 0 na na 2012 0 0 na na 0 0 na na 0 0 na na Forrás: helyi adatgyűjtés g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 4 0 2009 4 0 2010 8 0 2011 7 0 2012 12 0 Forrás: helyi adatgyűjtés h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön a hátrányos megkülönböztetés nem jellemző 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: (Idézet a törvényből) 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 25
2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete 26
rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. Javasolt a bevezetése, mert bár ezzel a mentálisan leépült (amennyiben ez megfelelően igazolható) embereket zárja ki a közmunkaprogram lehetőségéből a rendelet, de meghagyja a jövedelmüket. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a Prevenciós Központtal kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma 2008 650 5 0,8% 2009 655 11 1,7% 2010 669 19 2,8% 2011 671 7 1,0% 2012 na 10 na A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell 27
hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 26 8 30,8% 2009 35 15 42,9% 2010 20 1 5,0% 2011 18 6 33,3% 2012 33 5 15,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A helyzetelemzés során folyamatos az a visszatérő jelenség, hogy a településen élők körében állandó jelenség a munkanélküliség, de a 2010, 2011-es évben csökkenés tapasztalható 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 1 0,15 2 7,6 0 0 2009 1 0,15 6 17 0 1 2010 2 0,2 12 60 0 0 2011 0 0 8 44 1 1 2012 0 0 5 15 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 28