E m l é k e z t e t õ a KIB E-önkormányzat Albizottság elõkészítõ ülésérõl Helyszín: MeH EKK, Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor, 11/b., I. emeleti tárgyaló Idõpont: 2007. április 25. 10 óra Résztvevõk: Benke Andrea Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Bódi Gábor MeH Elektronikuskormányzat-központ (EKK) Borján Péter Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) dr. Erdélyi László Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) dr. Kárpát Györgyné Magyar Faluszövetség (MF) Keringer Zsolt Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Klézliné Imre Borbála MeH Elektronikuskormányzat-központ (EKK) dr. Kópiás Bence MeH Elektronikuskormányzat-központ (EKK) dr. Mészáros Miklós Jegyzõk Országos Szövetsége (JOSZ), Városi Jegyzõk Egyesülete (VJE) Németh Pál Intelligens Települések Országos Szövetsége (ITOSZ) Papp Erika Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Papp Ferenc Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) Pelbárt Zoltán Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Pelyhe József Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Simon Géza Vadászi Tiborné MeH Elektronikuskormányzat-központ (EKK) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Napirend, hozzászólások 1. Simon Géza (EKK) megnyitójában köszöntötte a megjelent önkormányzati érdekszövetségek képviselõit. Kiemelte, hogy a stratégia és az egyes projektek hatékony elõkészítéséhez feltétlenül fontos egy operatív testület megalakítása, amely szakmai tevékenységével és javaslataival aktívan elõsegítheti a közeljövõben felálló Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) mûködését. A kormányzati szemléletváltásnak kézzelfogható jelei megjelennek az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP) szereplõ, önkormányzatokat érintõ projektek elsõ terveiben is. Az elképzelések szerint jelentõs támogatást nyújthatnak a helyi igazgatás mûködéséhez a területi szolgáltató (ASP) központok illetve az E-közigazgatási Kompetencia
Központ is. Ezek a projektek melyek elõzetes anyagait a szövetségek kézhez kapták a következõ évekre jelentõs mértékben meghatározhatják az e-önkormányzatok továbbfejlesztési irányait, ezért a tervezés jelenlegi szakaszában is kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani az érintettek véleményére, kiegészítéseire. 2. Bódi Gábor (EKK) ismertette az ülés célját, ami egyfelõl az albizottság mûködését szabályozó ügyrend, másfelõl az aktuális szakmai témák megvitatása. Megállapodás született arról, hogy az E-önkormányzat Albizottság ügyrend tervezetére vonatkozóan a résztvevõk megküldik írásos véleményüket 10 napon belül. Bódi Gábor röviden ismertette, hogy az EU forrásokból önkormányzati területen várhatóan milyen lehetõségek nyílnak meg a közeljövõben. A kifejezetten a közigazgatás-fejlesztést célzó két központi operatív program szervesen összekapcsolódik a területi alapon szervezõdõ ROP-okkal. Ezért az alapkoncepció az volt, hogy az EKOP nyújtson olyan egységes kiinduló alapot az önkormányzatoknak, amelyhez kapcsolódhatnak késõbb a fejlesztések. Az EKOP fejlesztési logikája az, hogy olyan hatékony központi rendszereket fejlesszen, amelyek az önkormányzatok számára elérhetõvé válnak, anélkül, hogy többlet erõforrásigények keletkeznének. A cél olyan interoperábilis rendszerek kialakítása, melyek garantálják az ügyfelek számára az egységes hozzáférést és használatot. Ezt a tervek szerint ebben az évben elsõsorban két kiemelt EKOP projekt szolgálhatja (az e-fizetés és az ügyfélkapuközponti rendszer fejlesztése mellett). Az egyik az E-közigazgatás Kompetenciaközpont, amely arra hivatott, hogy összegyûjtse, rendszerezze és strukturált módon megjelenítse a tudást, hozzásegítve ezzel a jó e-önkormányzati stratégiák kialakításához, valamint humán jellegû szolgáltatások (oktatás, képzés, kompetencia-fejlesztés) nyújtásához. A másik az alkalmazásszolgáltató-központok (ASP) koncepciója, amelynek kapcsán kiemelte, hogy az EKK szerint fontos, hogy az egyébként felemásra sikeredett GVOP pályázatok használható eredményeibõl és tapasztalataiból induljunk ki, lépjünk át azok hibáin, és mihamarabb ki lehessen alakítani a rendszert. A közigazgatás korszerûsítésének folyamatában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kistérségek és régiók irányába mutató elképzeléseket, amelyhez az e-közigazgatási fejlesztési irányoknak is igazodniuk kell Ez az alkalom kiváló lehetõség az önkormányzati szövetségeknek, hogy ismertessék az õ (szóbeli és írásbeli) véleményüket, mit tartanának optimálisnak, miben látják a problémákat. Amíg mindezen tapasztalatok, tudások és észrevételek nincsenek összegyûjtve, addig természetesen nem lehet teljes bizonyossággal dönteni, hogy optimálisan hány ASP felállatása indokolt, az idõ viszont sürget, nehogy a korábbi fejlesztések kárba vesszenek. 3. Kópiás Bence (EKK) kiemelte, hogy a mostani, szakmai berkekben széles körben egyeztetett ASP koncepció szakítana a korábbi szigetszerû eredményeket eredményezõ fejlesztéspolitikával. Az EKK elképzelései szerint minden régióban egy gesztor önkormányzat rendelkezne a szerverparkkal, amelyhez szélessávú kapcsolaton keresztül csatlakozna a többi önkormányzat. Az üzemeltetést nem lehet finanszírozni az EU alapokból, ezért a hosszú távon fenntartható konstrukció érdekében az önkormányzati társulásokhoz hasonló szervezeti megoldás indokolt. A koncepció lényege, hogy az egységesség úgy biztosítható, hogy a projekt irányítása nem felülrõl vezérelt, hanem helyi kezdeményezésekre épül. Ehhez kapcsolódóan a szigorú pályázati kiírás és a központi szakmai monitoringrendszer garantálhatja a konstrukció sikerességét, valamint a kétfázisú megvalósítás. A Közép-magyarországi régióban (KMR OP) is folynak a tárgyalások egy külön ASP központ felállításáról, amely a fõváros és a környezõ kerületek speciális kapcsolatrendszerét is kezelni tudná, ehhez az EKK szakmai segítséget nyújt.
Kópiás Bence beszámolt arról, hogy az E-közigazgatási Operatív Program tervezése során a kormányzati szereplõk között sem alakult még ki egyetértés koncepcionális kérdésekben, így véleményeket várnak a jelenlevõktõl. 4. Keringer Zsolt (MJVSZ) leszögezte, hogy szakmailag nonszensz az egyközpontú ASP, hiszen az önkormányzatoknak meg kell adni a lehetõséget, hogy a régió-specifikus igényeket kezelni tudják., hiszen pl. a fizikai kiépítettség foka is teljesen eltérõ az egyes régiókban. Így az MJVSZ nevében csak ellenezni tudja azt. A továbbiakban kiemelte, hogy az infrastruktúra az alap, és ezen felül a lényeg, hogy milyen szolgáltatásokat tudunk biztosítani, ezt kell az önkormányzatok felé kommunikálni, hogy milyen jövõképet ajánlunk, és megadni a lehetõséget, hogy tanuljanak. 5. Papp Erika (MJVSZ) annak a jelentõségét hangsúlyozta, hogy a közigazgatási modernizációs irányoknak nem szabad elmenniük egymás mellett, és ezt lehet biztosítani az egységes struktúrában kifejlesztett szoftverekkel. Az MJVSZ igen aktívan részt vett mindig az informatikai fejlesztések, koncepciók kidolgozásában, ezért ezúttal is nyitottak és készek az érdemi együttmûködésre. 6. Mészáros Miklós (JOSZ, VJE) a jegyzõi szakmai szervezetek képviseletében kiemelte, hogy ha nem az emberrõl szól a modernizáció, akkor sehova nem vezetnek a fejlesztések, azaz a hatékonyság és eredményesség mellé hatásosságnak is kell társulnia. Nincsen kormányzati és önkormányzati közigazgatás, csak egységes közigazgatás-fejlesztésrõl szabad beszélnünk. Leszögezte, hogy az ASP-központokra a közigazgatásban jelentõs igény van. A decentralizációs törekvések abból a felismerésbõl fakadnak, hogy a kormányzat csak az önkormányzatokon keresztül jut el az állampolgárokhoz, így az önkormányzatokat, és azon belül a szakapparátust nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az önkormányzatok nélkül indított elképzelés, amelynél 2000 jegyzõ nem befogadója a rendszernek, kudarcra van ítélve. Ezen rendszereknek társulásos alapon kell mûködniük, mert csak az teremthet stabil bázist. A helyi kezdeményezések erõssége abban rejlik, hogy a legkisebb önkormányzat is csak akkor hajlandó részt venni, ha bizonyítottnak látja, hogy a rendszer mûködõképes és eredményes. Ezt egy központból vezérelt, egyközpontú, helyi igényekre érzéketlen rendszer nem képes megvalósítani, ezért határozottan ellenzi az egyközpontú ASP koncepciót, illetve a kényszerû ötletnek tûnõ két ASP-s megoldást is. 7. Németh Pál (ITOSZ) határozottan kiállt a többközpontúság mellett, amelyet nemcsak a humán vonatkozás, hanem az informatikai célszerûség is megkövetel. A GVOP projektek egyik fõ eredményének tekinti, hogy az önkormányzati igazgatás problémái azonosításra kerültek, hiba volna figyelmen kívül hagyni az ott létrehozott tudáshalmazt. 8. Pelyhe József (MÖSZ) alapvetõ célkitûzésként azt jelölte meg, hogy az állampolgárok jobb szolgáltatásokat kapjanak, így a rendszer eredményessége azon múlik, hogyan mûködik. Ennek kapcsán felmerül, hogy mennyibe kerül a kiépítés és az üzemeltetés, hiszen az önkormányzatok egyre nagyobb arányban kénytelenek a saját bevételüket fordítani mûködésre. Az informatikai, e-közigazgatási fejlesztéseknél kiváltképp fontos a helyzetelemzés és igényfelmérés, valamint költséghaszon-elemzés. Az informatikai alapú rendszereknél számolni kell az elavulás veszélyével is, így a menetközben bõvülés lehetõségét a rendszereknek biztosítaniuk kell.
9. Benke Andrea (TÖOSZ) a kormányzati reformirányokkal összhangban lévõnek gondolja a regionálisan szervezõdõ e-közigazgatási rendszereket. Fontos felmérni azt is ugyanakkor, hogy mindenhol felvállalják-e a központi gesztor szerepet. Az önkormányzatoknak történõ tudásátadás egyik eszköze lehet a legjobb gyakorlatok körének nemcsak ismertetése, hanem gyakorlati bemutatása. Szükségét tartja egy olyan hely/fórum kialakításának, ahol a jól mûködõ szoftverekkel, alkalmazásokkal mûködés közben ismerkedhetnek meg. 10. Kárpát Györgyné (MF) beszámolt arról, hogy a legkisebb településeken ma még az infrastruktúra kiépítése is problémát okoz, sõt források hiányában ez a legnagyobb probléma, hiszen addig nem lehet e-közigazgatásról beszélni, amíg az anyagi feltételek sem biztosítottak ezen igények megvalósításához. Az aprófalvakban még inkább jelentkezik az az igény, hogy könnyebben lehessen az ügyeket intézni mind lakossági, mind ügyintézõi oldalról. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fejlesztéseknél ne csak feladatot, lehetõséget, hanem pénzt is kapjanak az önkormányzatok. 11. Erdélyi László (KEKKH) felszólalása kapcsán döntés született arról, hogy az a kistérségi szolgáltató központokkal kapcsolatos kérdések a következõ ülésen kerüljenek megtárgyalásra. 12. Borján Péter (KÖSZ) a régebbi projektekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azok kommunikációja nem volt kielégítõ. Ennek kapcsán javaslatot tett arra, hogy készüljön egy rövid (5-10 oldalas), világos, érthetõ tájékoztató arról, hogy mi az önkormányzati e- közigazgatás, milyen életszerû problémákat akarunk kezelni, mit akarunk elérni és milyen eszközökkel, ugyanis csak így lehet az önkormányzatokat megszólítani és meggyõzni. Az egyközpontú ASP-rendszert nem támogatja, mert fenntarthatósága sokkal kétségesebb. 13. Papp Ferenc (MÖOSZ) hozzászólásában jelezte, hogy az általuk képviselt területi önkormányzatok révén csak az õket is érintõ közös programok kidolgozásában érdekeltek, ezekben részvételi szándékukat fejezte ki. Az E-önkormányzati Albizottság társelnöki posztjára az MJVSZ elnökét javasolja. 14. Bódi Gábor (EKK) örömmel állapította meg, hogy az önkormányzati szövetségek alapvetõen osztják az EKK által kialakított szakmai koncepciót, ezért az ellenvélemények tisztázása érdekében a következõ albizottsági ülésre meghívják az Közigazgatási Reform Programok IH vezetõjét. Arra kérte a jelenlevõket, hogy mindenki írja meg, a jelenlegi trendeket látva mit gondol olyan megoldásnak, ami az e- közigazgatás egészét tekintve a legjobb az önkormányzatok szemszögébõl, kitérve arra, hogy hány központ felállítását tartják szükségesnek, indokokkal alátámasztva. A végleges döntést ezeket az javaslatokat és érveket feldolgozva és mérlegelve, valamint a GVOP projektek tapasztalatainak mélyreható elemzésére építve, egy közös koncepcionális együttmûködés keretei között lehet csak meghatározni. 15. Kópiás Bence (EKK) zárásként tájékoztatást adott a ROP 3.1.1. kutatási projektje keretében készült E-közigazgatás alapjai a helyi önkormányzatokban c. tervezett kiadványról, amelyet cd-n eljuttattak a résztvevõknek. Arra kérte az önkormányzati szövetségeket, hogy küldjék meg írásban véleményüket annak érdekében, hogy a várhatóan májusban nyomdába kerülõ kiadványt még az észrevételeknek megfelelõen korrigálni lehessen.
Vállalt feladatok összegzése: - az E-önkormányzat Albizottság ügyrend tervezetére vonatkozóan a résztvevõk megküldik írásos véleményüket 10 napon belül (ld. 2. pont); - az ASP központok kialakításának koncepciójával kapcsolatban a résztvevõk megküldik írásos véleményüket (ld. 14. pont); - Az e-közigazgatás alapjai a helyi önkormányzatokban címû kiadványtervezethez fûzött észrevételeiket május elején megküldik (ld. 15. pont); - az ügyfélszolgálati koncepcióval és a kistérségi szolgáltató központokkal kapcsolatos kérdések a következõ ülésen kerülnek megtárgyalásra, amelyhez a háttéranyagot az EKK elõkészíti (ld. 11. pont); - a KÖSZ rövid tájékoztatót készít az önkormányzati e-közigazgatásról, amelyet az albizottság tagjai kiegészítenek és megvitatnak (ld. 12. pont). Készítette: Kádár Krisztián Budapest, 2007. április 26.
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.